Magyar Nemzet, 1969. április (25. évfolyam, 75-98. szám)

1969-04-01 / 75. szám

KeU 1**9. április 0 Küldöttségcsere a felszabadulási évfordulóra Hétfőn délben J. D. Melkov­­nak, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottsága má­sodtitkárának vezetésével Bu­dapestre érkezett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság há­romtagú küldöttsége, hogy részt vegyen a felszabadulási évforduló ünnepségein. A de­legációt a Ferihegyi repülőté­ren dr. Mihályit Ernő, az MSZBT elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezető­je, Szilágyi László vezérőr­­­nagy, a Honvédelmi Miniszté­rium képviselője­ fogadta. Ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a buda­pesti szovjet nagykövetség ta­nácsosa. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről K. Papp Jó­zsefnek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség indult Moszkvába, a felszabadulási évforduló alkalmából a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság meghívására. A delegációt Kiss László, az MSZBT titkára bú­csúztatta. Egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartott ülésén több társa­dalombiztosítási és egészség­­ügyi kérdésről tárgyalt. Fog­lalkozott az üzemi egészségvé­delem, az üzemorvosi ellátás helyzetével, megtárgyalta és elfogadta a SZOT társadalom­­biztosítási főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium kö­zös előterjesztését és javasla­tát azokról az intézkedésekről, amelyek a negyedik ötéves terv időszakában szükségesek az üzemegészségügyi szolgálat továbbfejlesztése érdekében. Az elnökség szabályozta a gyermekgondozási segélyekről szóló kormányrendelet végre­hajtását is. Napirendre került a terme­lőszövetkezeti tagok járadéká­nak átcserélésével összefüggő előterjesztés is. A szabályok szerint az öregségi vagy mun­kaképtelenségi járadékban ré­szesülő szövetkezeti tag men­tesül a járulékfizetési kötele­zettség alól, s nem kell járulé­kot fizetnie a járulékos házas­társának sem. A most elfoga­dott SZOT-szabályzat kimond­ja, hogy ha az öregségi jára­dékos vagy házastársa leg­alább öt nyugdíjévvel rendel­kezik, a járulék utólagos meg­fizetése ellenében — ha a já­radékra jogosító életkort be­töltötte —, annyi" nyugdíj év beszámítását kérheti, hogy meglegyen a tíz nyugdíj éve. Az elnökség megtárgyalta az ügyvédek társadalombiztosítá­si nyugdíjáról szóló jogszabá­lyok és a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosítására vonatkozó jogszabályok módosítására, to­vábbá a dolgozók betegségi biztosításáról szóló kormány­­rendelet módosítására vonat­kozó előterjesztéseket. Az el­nökség elhatározta, hogy a rendelkezések tervezeteit a kormány elé terjeszti. Az el­nökség állást foglalt a SZOT május 1. alkalmából kiosztan­dó irodalmi és művészeti dí­jainak odaítéléséről. A kereskedelem fejlesztése társadalmi ügy A nemzetközi kereskedelmi tudományos konferencia első napja Hétfőn délelőtt a Technika Házában megnyílt a háromna­pos nemzetközi kereskedelmi tudományos konferencia, ame­lyen több mint 300 magyar, szovjet, bolgár, cseh, lengyel, német és román meghívott vesz részt. Szurdi István belkereskedel­mi miniszter a plenáris ülést bevezető beszédében hangsú­lyozta, hogy a kereskedelem fejlesztése társadalmi ügy. Az igények — hazánkban és vala­mennyi KGST-országban — rohamosan növekednek és fon­tos, hogy ezeket a változásokat idejében felismerjük, számol­junk velük és gyors, rugalmas intézkedésekkel reagáljunk rájuk. Az emberek szükségleteinek kielégítését, életszínvonaluk növelését azonban nemcsak az jelenti, hogy mennyi pénzért mennyi árut kapnak, hanem az is, hogy mit, milyet, hol és milyen körülmények között vásárolhatnak meg. A keres­kedelem tehát nem szakadhat el a realitásoktól és az áru­raktározástól kezdődően a ki­szolgálásig minden tevékeny­ségét kulturáltabbá, korsze­rűbbé kell tennie. A miniszter szavai után Keserű Jánosné belkereske­delmi miniszterhelyettes tar­totta meg előadását „A keres­kedelem fejlődésének új ten­denciái és közgazdasági kérdé­sei” címmel. Kifejtette, hogy a kereskedelem fejlődése vi­lágszerte, még a legfejlettebb kapitalista országokban is le­maradt az ipar mögött. Fej­lesztését nehezíti, hogy a gépe­sítésre, automatizálásra — jel­legéből következően — jóval kevesebb a lehetősége. A ke­reskedelemben számos olyan természetű feladattal is meg kell birkóznunk, amelyek köz­ponti irányítással nem oldha­tók meg. Az új gazdaságirányí­tási rendszer törekvései csak akkor érik el céljukat, ha a közgazdasági szabályozókat a népgazdasági érdekeknek meg­felelően és a helyi adottságok figyelembe vételével alkal­mazzák. Keserű Jánosné hangoztatta, hogy a kereskedelemnek az ipar egyenrangú partnerévé kell válnia és súlyának megfe­lelő, a termelést befolyásoló gazdasági erőt kell képvisel­nie. Foglalkozott az előadás ezenkívül a monopolhelyzet ká­ros következményeivel, a keres­kedelem munkaerő-ellátottsá­gával, az áru útjának megrö­vidítésével, valamint az álló­eszköz-szükséglet növelésével, a beruházások, a korszerűsítés, az anyagi érdekeltség és az árképzés különböző időszerű kérdéseivel is. MINT MINDIG, HÚSVÉTKOR IS AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE ÁLL AZ IBUSZ A Nyugati és Keleti pályaudvari IBUSZ- irodák, valamint a balatonfüredi Annabella Szállóban levő balatoni kirendeltségünk az ÜNNEPEK ALATT IS ÉJJEL-NAPPAL A T. UTAZÓ KÖZÖNSÉG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK A Felszabadulás tér 5. alatti információs, pénzváltó és szobabiztosító részleg AZ ÜNNEPEK ALATT 8—16 ÓRA KÖZÖTT TART ÜGYELETET Ma©ar Nemzet Fehér Lajos látogatása Zuglóban Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se hétfőn Zuglóba látogatott. A XIV. kerületi pártbizottság székházában Schumeth János, a kerületi pártbizottság első titkára, Pavlov István, a kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke és a kerület több más vezetője tájékoztatta a vendéget Zugló terveiről, po­litikai, társadalmi életéről. Fehér Lajos időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, vala­mint az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoz­tatta a megjelenteket. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután a kerületi ve­zetőkkel együtt megtekintette a Kacsóh Pongrác úti lakóte­lepet, megnézett több szolgál­tató és kereskedelmi egységet. Végül felkereste a Fővárosi Sütőipari Vállalat Hungária körúti üzemét, ahol a vállalat vezetőivel és dolgozóival talál­kozott. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos­­Tanácsának elnöksége Szabó István elnökletével hét­főn ülést tartott. Az ülésen megjelent dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az elnök­ség megtárgyalta az Országos Tanács április 9—10-i teljes ülése elé terjesztendő anyagot, az 1968. évi termelőszövetke­zeti zárszámadások és az 1969. évi tervkészítések, valamint a területi szövetségek működé­sének tapasztalatait. Az elnök­ség megállapította a tsz-ek el­múlt évi gazdálkodási verse­nyének sorrendjét, és úgy határozott, hogy a kategória­győzteseket a tanács jóváha­gyása után a vándorzászló­­kitüntetésre és pénzjutalomra terjeszti fel a kormányhoz. Ünnepi est a Barátságvonat utasainak tiszteletére A Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság buda­pesti elnöksége hétfőn a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házában barátsági estet rende­zett az ukrajnai testvérváro­sokból érkezett Barátságvonat utasainak tiszteletére. Bodonyi Pálnénak, a Budapesti Nép­front Bizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Gyal­­mos János az MSZBT buda­pesti elnöke köszöntötte a ven­dégeket, majd A. Sz. Kiszel, az Ukrán Baráti Társaságok Szö­vetségének elnökhelyettese szó­lalt fel. Az ünnepségen részt vett Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT alelnöke és F. J. Tyitov budapesti szovjet nagy­követ, valamint a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kül­döttsége J. D. Melkov, a Mold­vai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárának ve­zetésével. 50—100 óra megtakarítás lakásonként A Gazdasági Bizottság állásfoglalása a házgyárak mellett Részletes felmérések, gazda­sági számítások és elemző munkák alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium javaslatára a Gazdasági Bizottság állást foglalt a ház­gyárak mellett a lakásépítés nagyüzemileg iparosított mód­szereivel kapcsolatos vitában. A tapasztalatok szerint az el­ső budapesti házgyár termékei­nek felhasználásával a koráb­ban tervezettnél gyorsabban épülnek a lakások és az elő­irányzott 350—100 helyett már 300 óra alatt elkészül egy-egy lakás összes faleleme. A ház­gyári komplett falelemekkel 15—20 százalékkal termeléke­nyebb a munka. A kis panelüzemek évente 200—400 lakáshoz gyártanak paneleket, de a termelésük idényjellegű, télen nem dol­goznak A házgyár mellett szól, hogy a nagy sorozat le­hetővé teszi az épületválasz­ték gazdaságos bővítését az elemsablonok gyakori cseréjé­vel, változtatásával pedig megszüntethető az uniformizá­­lódás. Budapest harmadik ház­gyára már a termelés megkez­désekor 10, később pedig 15 féle lakóházhoz készít panele­ket, s az elemsablonok elhasz­nálódásának megfelelően 2 é­ évenként bocsát majd ki újabb épülettípusokat. Az országban jelenleg öt házgyár dolgozik, Pécsett és Dunaújvárosban egy-egy pa­nelgyár működik és Békéscsa­bán, Szolnokon a megyei épí­tőipari vállalatok kisebb pa­nelüzemet rendeznek be. Bu­dapesten a következő ötéves tervben sor kerül a negyedik házgyár építésére is. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium véleménye szerint további három új házgyárral hosszú távlatban biztosítani lehet a tömeges lakásépítési feladatok gazdaságos teljesíté­sét és évente összesen 35—40 ezer korszerű otthon épületele­meinek a gyártását. Iskolaváros, fürdőváros, idegenforgalmi centrum Eger a fejlődés gondjaival küzd ötmilliós idegenforgalmá­val Budapest után a második város hazánkban. A 48 ezer lakosú Eger vezetőinek — ez az adat is erről beszél — nem kis gonddal kell szembenéz­niük. A megoldásra váró kér­désekről, nehézségekről és az elért eredményekről a Kos­suth Klubban hallottunk a vidéki városok budapesti be­mutatkozása keretében. Az egri napok során kide­rült, hogy e „jól és sokak ál­tal ismert” városról, életéről csak felületes ismereteink vannak. A múlt Nem véletlen, hogy minden évben itt rendezik meg a szo­cialista hazafiságról szóló elő­adássorozatot. Úgy hiszem, alig akadna város, amely mél­tóbb keretet adhatna ehhez a témához, mint éppen Eger, amelynek története egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Írásos emlékeink van­nak róla, hogy I. István ide­jében már püspöki székhely és ezt a rangját története fo­lyamán végig megtartotta. Az első csapás a XIII. században élt, a tatárok felgyújtják és elpusztítják a fapalánkokkal védett települést és ettől kezdve Eger története a hősi helytállás, a szakadatlan új­rakezdés, az otthon és a haza védelmének története. Kunok, törökök, a Rákóczi-szabadság­­harc ideje alatt labancok dúlták, pusztították a várost. Az 1848—49-es szabadságharc idején Kossuth a városban mondott híres beszédében je­lentette ki: „Egerben nem ta­nítani, hanem tanulni kell a hazafiságot”. Első volt a ma­gyar városok sorában, amely 1913-ban díszpolgárává vá­lasztotta Károlyi Mihályt és az elsők között volt, amelyik megfosztotta ettől a tisztségé­től. S­ ezzel rámutattunk egy jellegzetes tulajdonságára: Eger az ellentétek városa. Egy 1936-ban megjelent vá­rosmonográfia szerint iskola­város. Ezt a tényt megerősí­teni látszik egyetemi igény­nyel épült tanárképző főisko­lája, 70 ezer kötetes líceumi könyvtára, az itt tanuló sok diák és az itt működő hét­száz pedagógus, a város értel­miségének gerince. Ezzel szemben a lakosságnak mind­össze 5,5 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát és a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek számaránya 58 szá­zalék. Még mindig vannak analfabéták, a városban két százalék. De ezzel még korántsem merítettük ki az ellentéteket. Eger fürdőváros. Úszósportja országszerte ismert. Gyógyvi­zére reumakórházat telepítet­tek, de a város ivóvíz-ellátása akadozik, nem kielégítő a csatornázás, s az idegenfor­galmi szezonban a strand 4500 négyzetméteres vízfelüle­téről éppen az egriek szorul­nak ki. Egészségügyi ellátott­ság terén a város két kórhá­zához, a helybeli lakosokon kívül még kétszázezer ember tartozik. A kereskedelmi há­lózat, amelyet 40 ezer főre méreteztek, már most sem tudja kielégíteni a vásárlókat. A jelen Eger ma már nemcsak is­kolaváros és nem kizárólag a Bikavér hazája. Az iparte­lepítés következményeképp lakosainak száma 1960 és 1966 között évenként 1500, a 1967— 68-as évben ezer fővel növe­kedett. Ma a keresőképes la­kosság negyven százaléka az iparban, tizenegy százaléka­ az építőiparban dolgozik. A köz­lekedés és a kereskedelem a város lakóinak hét, illetve tíz százalékát foglalkoztatja, tíz százalékának nyújt meg­élhetést a mezőgazdaság, el­sősorban a szőlőtermesztés és 22 százalék talál magának el­foglaltságot más, nem mező­­gazdasági jellegű munkaterü­leten. A város 13 500 lakásá­ra, átlag 3,5 fő jut, az igé­nyek mintegy húsz százalék­kal haladják meg a meglevő lakások számát. Mindez pe­dig jó előre meghatározza a városfejlesztés terveit. Az építkezés csak szanálásokkal együtt oldható meg és ezt, a szűk területen adódó nagy, 160—260 méter közötti szint­ingadozás is nehezíti. A városépítés feladatait a földrajzi környezet és a tör­ténelmi városmag határozza meg. Eger egyik legszebb ba­rokk városunk, amelynek bel­városa leginkább méltó a vé­delemre és amelyet 1961-ben az Országos Műemléki Fel­ügyelőség védetté nyilvánított. Aránylag kis, mindössze 71 hektárnyi terület ez, a re­konstrukciós tervek szerint eredeti beépítésben, eredeti úthálózatával megmarad. Háromszáz régi lakás vár felszámolásra a belvárosban, helyettük a városkép össz­hangját nem csorbító, a törté­nelem folyamán kialakult két és fél szintes épületeket emel­nek. A lakásépítési progra­mot nagyobb arányban lakó­telepszerű építkezés keretében kívánják megvalósítani. A harmadik ötéves tervben 800 állami és szövetkezeti lakás épül a városban. Az építke­zések üteme, mint mondották, gyorsabb is lehetne, de ke­vés a közművesített telek, a jelenlegi lakásonkénti 40—60 ezer forint közművesítési költséget a tanács nem tudja biztosítani. A jövő Sokat áldoz a város az Or­szágos Műemléki Felügyelő­séggel közösen a vár feltárá­sára, a Dobó István Múzeum fejlesztésére. Az egri m múzeu­­mokat évente félmillióan lá­togatják, a régészeti feltárá­sokra és műemléki munkála­tokra évente kétmillió forin­tot fordítanak. A legutóbbi feltárások eredményeként helyreállították az úgyneve­zett Püspök-kaput, amelyet Hippolit püspök, címere díszít. A Lábatlan-dombon folyó ásatások célja a középkori szintek meghatározása, az ott levő román és gótikus temp­lomromok konzerválása és romkertként való bemutatá­sa. A legújabb munkálatok megváltoztatták a délkeleti Füles-bástya Szintjét is. Gár­donyi Géza sírját meghagy­ták eredeti magasságában, ehhez képest az eredeti XVI. századi szint két és fél mé­terrel mélyebb. Az így ki­emelkedő sírhelyhez kettős lépcsőfeljáró vezet. Megkez­dődött a Tömlöc- és a Dobó­bástya helyreállítása is. Je­lenleg a tereprendezés folyik, ezt a részt sétánynak képezik ki és parkosítják. Sikerült megtalálni, mintegy öt-hat méter mélységben a Tömlöc­­bástya középkori szintjét, de a tömlöcsorokra még nem akadt rá a régészek ásója. Sok gonddal küszködik a mú­zeumi bemutatás is. A szé­pen gyarapodó anyag lassan „kinövi” az egykori püspöki palota múzeumként használt épületét. Az egyes szakterüle­tek elhatárolása, a tudomá­nyos munka, a gyűjtemények és a korszerű bemutatás ér­deke hamarosan egy új mú­zeum létesítésének tervét is a városfejlesztés programjába sorolja. Sárvári Márta KELETI ÉS MAGYAR SZŐNYEGET MAGAS ÁRON. LAKASAN IS VÁSÁROLUNK LAKCÍMLEADAS: v. felszabadulas tér s. TELEFON: 184—407 BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLA­LA­T Megindul a hajóközlekedés április 3-tól a Dunán A MAHART tájékoztatása sze­rint április 3-tól naponta köz­lekednek Budapest—Horány— Surány között, továbbá Rác­keve—Dömsöd—­Tass között a személyhajók és további ren­delkezésig munkaszünet előtti és munkaszüneti napokon köz­lekedteti a MAHART a bu­dapesti sétahajó járatait. A MAHART hajók szállítják az utasokat április 4-től Budapest és Esztergom között is. A MAHART vezetősége egyébként hétfőn eszmecserére hívta meg külföldi partnereit, hogy megbeszéljék a személy­hajózással kapcsolatos időszerű kérdéseket.

Next