Magyar Nemzet, 1969. április (25. évfolyam, 75-98. szám)
1969-04-01 / 75. szám
KeU 1**9. április 0 Küldöttségcsere a felszabadulási évfordulóra Hétfőn délben J. D. Melkovnak, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottsága másodtitkárának vezetésével Budapestre érkezett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy részt vegyen a felszabadulási évforduló ünnepségein. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Mihályit Ernő, az MSZBT elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Szilágyi László vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium képviselője fogadta. Ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről K. Papp Józsefnek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség indult Moszkvába, a felszabadulási évforduló alkalmából a Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására. A delegációt Kiss László, az MSZBT titkára búcsúztatta. Egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartott ülésén több társadalombiztosítási és egészségügyi kérdésről tárgyalt. Foglalkozott az üzemi egészségvédelem, az üzemorvosi ellátás helyzetével, megtárgyalta és elfogadta a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium közös előterjesztését és javaslatát azokról az intézkedésekről, amelyek a negyedik ötéves terv időszakában szükségesek az üzemegészségügyi szolgálat továbbfejlesztése érdekében. Az elnökség szabályozta a gyermekgondozási segélyekről szóló kormányrendelet végrehajtását is. Napirendre került a termelőszövetkezeti tagok járadékának átcserélésével összefüggő előterjesztés is. A szabályok szerint az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülő szövetkezeti tag mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, s nem kell járulékot fizetnie a járulékos házastársának sem. A most elfogadott SZOT-szabályzat kimondja, hogy ha az öregségi járadékos vagy házastársa legalább öt nyugdíjévvel rendelkezik, a járulék utólagos megfizetése ellenében — ha a járadékra jogosító életkort betöltötte —, annyi" nyugdíj év beszámítását kérheti, hogy meglegyen a tíz nyugdíj éve. Az elnökség megtárgyalta az ügyvédek társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok és a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosítására vonatkozó jogszabályok módosítására, továbbá a dolgozók betegségi biztosításáról szóló kormányrendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Az elnökség elhatározta, hogy a rendelkezések tervezeteit a kormány elé terjeszti. Az elnökség állást foglalt a SZOT május 1. alkalmából kiosztandó irodalmi és művészeti díjainak odaítéléséről. A kereskedelem fejlesztése társadalmi ügy A nemzetközi kereskedelmi tudományos konferencia első napja Hétfőn délelőtt a Technika Házában megnyílt a háromnapos nemzetközi kereskedelmi tudományos konferencia, amelyen több mint 300 magyar, szovjet, bolgár, cseh, lengyel, német és román meghívott vesz részt. Szurdi István belkereskedelmi miniszter a plenáris ülést bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a kereskedelem fejlesztése társadalmi ügy. Az igények — hazánkban és valamennyi KGST-országban — rohamosan növekednek és fontos, hogy ezeket a változásokat idejében felismerjük, számoljunk velük és gyors, rugalmas intézkedésekkel reagáljunk rájuk. Az emberek szükségleteinek kielégítését, életszínvonaluk növelését azonban nemcsak az jelenti, hogy mennyi pénzért mennyi árut kapnak, hanem az is, hogy mit, milyet, hol és milyen körülmények között vásárolhatnak meg. A kereskedelem tehát nem szakadhat el a realitásoktól és az áruraktározástól kezdődően a kiszolgálásig minden tevékenységét kulturáltabbá, korszerűbbé kell tennie. A miniszter szavai után Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes tartotta meg előadását „A kereskedelem fejlődésének új tendenciái és közgazdasági kérdései” címmel. Kifejtette, hogy a kereskedelem fejlődése világszerte, még a legfejlettebb kapitalista országokban is lemaradt az ipar mögött. Fejlesztését nehezíti, hogy a gépesítésre, automatizálásra — jellegéből következően — jóval kevesebb a lehetősége. A kereskedelemben számos olyan természetű feladattal is meg kell birkóznunk, amelyek központi irányítással nem oldhatók meg. Az új gazdaságirányítási rendszer törekvései csak akkor érik el céljukat, ha a közgazdasági szabályozókat a népgazdasági érdekeknek megfelelően és a helyi adottságok figyelembe vételével alkalmazzák. Keserű Jánosné hangoztatta, hogy a kereskedelemnek az ipar egyenrangú partnerévé kell válnia és súlyának megfelelő, a termelést befolyásoló gazdasági erőt kell képviselnie. Foglalkozott az előadás ezenkívül a monopolhelyzet káros következményeivel, a kereskedelem munkaerő-ellátottságával, az áru útjának megrövidítésével, valamint az állóeszköz-szükséglet növelésével, a beruházások, a korszerűsítés, az anyagi érdekeltség és az árképzés különböző időszerű kérdéseivel is. MINT MINDIG, HÚSVÉTKOR IS AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE ÁLL AZ IBUSZ A Nyugati és Keleti pályaudvari IBUSZ- irodák, valamint a balatonfüredi Annabella Szállóban levő balatoni kirendeltségünk az ÜNNEPEK ALATT IS ÉJJEL-NAPPAL A T. UTAZÓ KÖZÖNSÉG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK A Felszabadulás tér 5. alatti információs, pénzváltó és szobabiztosító részleg AZ ÜNNEPEK ALATT 8—16 ÓRA KÖZÖTT TART ÜGYELETET Ma©ar Nemzet Fehér Lajos látogatása Zuglóban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Zuglóba látogatott. A XIV. kerületi pártbizottság székházában Schumeth János, a kerületi pártbizottság első titkára, Pavlov István, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és a kerület több más vezetője tájékoztatta a vendéget Zugló terveiről, politikai, társadalmi életéről. Fehér Lajos időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, valamint az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoztatta a megjelenteket. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a kerületi vezetőkkel együtt megtekintette a Kacsóh Pongrác úti lakótelepet, megnézett több szolgáltató és kereskedelmi egységet. Végül felkereste a Fővárosi Sütőipari Vállalat Hungária körúti üzemét, ahol a vállalat vezetőivel és dolgozóival találkozott. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek OrszágosTanácsának elnöksége Szabó István elnökletével hétfőn ülést tartott. Az ülésen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az elnökség megtárgyalta az Országos Tanács április 9—10-i teljes ülése elé terjesztendő anyagot, az 1968. évi termelőszövetkezeti zárszámadások és az 1969. évi tervkészítések, valamint a területi szövetségek működésének tapasztalatait. Az elnökség megállapította a tsz-ek elmúlt évi gazdálkodási versenyének sorrendjét, és úgy határozott, hogy a kategóriagyőzteseket a tanács jóváhagyása után a vándorzászlókitüntetésre és pénzjutalomra terjeszti fel a kormányhoz. Ünnepi est a Barátságvonat utasainak tiszteletére A Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság budapesti elnöksége hétfőn a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házában barátsági estet rendezett az ukrajnai testvérvárosokból érkezett Barátságvonat utasainak tiszteletére. Bodonyi Pálnénak, a Budapesti Népfront Bizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Gyalmos János az MSZBT budapesti elnöke köszöntötte a vendégeket, majd A. Sz. Kiszel, az Ukrán Baráti Társaságok Szövetségének elnökhelyettese szólalt fel. Az ünnepségen részt vett Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT alelnöke és F. J. Tyitov budapesti szovjet nagykövet, valamint a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttsége J. D. Melkov, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével. 50—100 óra megtakarítás lakásonként A Gazdasági Bizottság állásfoglalása a házgyárak mellett Részletes felmérések, gazdasági számítások és elemző munkák alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatára a Gazdasági Bizottság állást foglalt a házgyárak mellett a lakásépítés nagyüzemileg iparosított módszereivel kapcsolatos vitában. A tapasztalatok szerint az első budapesti házgyár termékeinek felhasználásával a korábban tervezettnél gyorsabban épülnek a lakások és az előirányzott 350—100 helyett már 300 óra alatt elkészül egy-egy lakás összes faleleme. A házgyári komplett falelemekkel 15—20 százalékkal termelékenyebb a munka. A kis panelüzemek évente 200—400 lakáshoz gyártanak paneleket, de a termelésük idényjellegű, télen nem dolgoznak A házgyár mellett szól, hogy a nagy sorozat lehetővé teszi az épületválaszték gazdaságos bővítését az elemsablonok gyakori cseréjével, változtatásával pedig megszüntethető az uniformizálódás. Budapest harmadik házgyára már a termelés megkezdésekor 10, később pedig 15 féle lakóházhoz készít paneleket, s az elemsablonok elhasználódásának megfelelően 2 é évenként bocsát majd ki újabb épülettípusokat. Az országban jelenleg öt házgyár dolgozik, Pécsett és Dunaújvárosban egy-egy panelgyár működik és Békéscsabán, Szolnokon a megyei építőipari vállalatok kisebb panelüzemet rendeznek be. Budapesten a következő ötéves tervben sor kerül a negyedik házgyár építésére is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium véleménye szerint további három új házgyárral hosszú távlatban biztosítani lehet a tömeges lakásépítési feladatok gazdaságos teljesítését és évente összesen 35—40 ezer korszerű otthon épületelemeinek a gyártását. Iskolaváros, fürdőváros, idegenforgalmi centrum Eger a fejlődés gondjaival küzd ötmilliós idegenforgalmával Budapest után a második város hazánkban. A 48 ezer lakosú Eger vezetőinek — ez az adat is erről beszél — nem kis gonddal kell szembenézniük. A megoldásra váró kérdésekről, nehézségekről és az elért eredményekről a Kossuth Klubban hallottunk a vidéki városok budapesti bemutatkozása keretében. Az egri napok során kiderült, hogy e „jól és sokak által ismert” városról, életéről csak felületes ismereteink vannak. A múlt Nem véletlen, hogy minden évben itt rendezik meg a szocialista hazafiságról szóló előadássorozatot. Úgy hiszem, alig akadna város, amely méltóbb keretet adhatna ehhez a témához, mint éppen Eger, amelynek története egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Írásos emlékeink vannak róla, hogy I. István idejében már püspöki székhely és ezt a rangját története folyamán végig megtartotta. Az első csapás a XIII. században élt, a tatárok felgyújtják és elpusztítják a fapalánkokkal védett települést és ettől kezdve Eger története a hősi helytállás, a szakadatlan újrakezdés, az otthon és a haza védelmének története. Kunok, törökök, a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt labancok dúlták, pusztították a várost. Az 1848—49-es szabadságharc idején Kossuth a városban mondott híres beszédében jelentette ki: „Egerben nem tanítani, hanem tanulni kell a hazafiságot”. Első volt a magyar városok sorában, amely 1913-ban díszpolgárává választotta Károlyi Mihályt és az elsők között volt, amelyik megfosztotta ettől a tisztségétől. S ezzel rámutattunk egy jellegzetes tulajdonságára: Eger az ellentétek városa. Egy 1936-ban megjelent városmonográfia szerint iskolaváros. Ezt a tényt megerősíteni látszik egyetemi igénynyel épült tanárképző főiskolája, 70 ezer kötetes líceumi könyvtára, az itt tanuló sok diák és az itt működő hétszáz pedagógus, a város értelmiségének gerince. Ezzel szemben a lakosságnak mindössze 5,5 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát és a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek számaránya 58 százalék. Még mindig vannak analfabéták, a városban két százalék. De ezzel még korántsem merítettük ki az ellentéteket. Eger fürdőváros. Úszósportja országszerte ismert. Gyógyvizére reumakórházat telepítettek, de a város ivóvíz-ellátása akadozik, nem kielégítő a csatornázás, s az idegenforgalmi szezonban a strand 4500 négyzetméteres vízfelületéről éppen az egriek szorulnak ki. Egészségügyi ellátottság terén a város két kórházához, a helybeli lakosokon kívül még kétszázezer ember tartozik. A kereskedelmi hálózat, amelyet 40 ezer főre méreteztek, már most sem tudja kielégíteni a vásárlókat. A jelen Eger ma már nemcsak iskolaváros és nem kizárólag a Bikavér hazája. Az ipartelepítés következményeképp lakosainak száma 1960 és 1966 között évenként 1500, a 1967— 68-as évben ezer fővel növekedett. Ma a keresőképes lakosság negyven százaléka az iparban, tizenegy százaléka az építőiparban dolgozik. A közlekedés és a kereskedelem a város lakóinak hét, illetve tíz százalékát foglalkoztatja, tíz százalékának nyújt megélhetést a mezőgazdaság, elsősorban a szőlőtermesztés és 22 százalék talál magának elfoglaltságot más, nem mezőgazdasági jellegű munkaterületen. A város 13 500 lakására, átlag 3,5 fő jut, az igények mintegy húsz százalékkal haladják meg a meglevő lakások számát. Mindez pedig jó előre meghatározza a városfejlesztés terveit. Az építkezés csak szanálásokkal együtt oldható meg és ezt, a szűk területen adódó nagy, 160—260 méter közötti szintingadozás is nehezíti. A városépítés feladatait a földrajzi környezet és a történelmi városmag határozza meg. Eger egyik legszebb barokk városunk, amelynek belvárosa leginkább méltó a védelemre és amelyet 1961-ben az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánított. Aránylag kis, mindössze 71 hektárnyi terület ez, a rekonstrukciós tervek szerint eredeti beépítésben, eredeti úthálózatával megmarad. Háromszáz régi lakás vár felszámolásra a belvárosban, helyettük a városkép összhangját nem csorbító, a történelem folyamán kialakult két és fél szintes épületeket emelnek. A lakásépítési programot nagyobb arányban lakótelepszerű építkezés keretében kívánják megvalósítani. A harmadik ötéves tervben 800 állami és szövetkezeti lakás épül a városban. Az építkezések üteme, mint mondották, gyorsabb is lehetne, de kevés a közművesített telek, a jelenlegi lakásonkénti 40—60 ezer forint közművesítési költséget a tanács nem tudja biztosítani. A jövő Sokat áldoz a város az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen a vár feltárására, a Dobó István Múzeum fejlesztésére. Az egri m múzeumokat évente félmillióan látogatják, a régészeti feltárásokra és műemléki munkálatokra évente kétmillió forintot fordítanak. A legutóbbi feltárások eredményeként helyreállították az úgynevezett Püspök-kaput, amelyet Hippolit püspök, címere díszít. A Lábatlan-dombon folyó ásatások célja a középkori szintek meghatározása, az ott levő román és gótikus templomromok konzerválása és romkertként való bemutatása. A legújabb munkálatok megváltoztatták a délkeleti Füles-bástya Szintjét is. Gárdonyi Géza sírját meghagyták eredeti magasságában, ehhez képest az eredeti XVI. századi szint két és fél méterrel mélyebb. Az így kiemelkedő sírhelyhez kettős lépcsőfeljáró vezet. Megkezdődött a Tömlöc- és a Dobóbástya helyreállítása is. Jelenleg a tereprendezés folyik, ezt a részt sétánynak képezik ki és parkosítják. Sikerült megtalálni, mintegy öt-hat méter mélységben a Tömlöcbástya középkori szintjét, de a tömlöcsorokra még nem akadt rá a régészek ásója. Sok gonddal küszködik a múzeumi bemutatás is. A szépen gyarapodó anyag lassan „kinövi” az egykori püspöki palota múzeumként használt épületét. Az egyes szakterületek elhatárolása, a tudományos munka, a gyűjtemények és a korszerű bemutatás érdeke hamarosan egy új múzeum létesítésének tervét is a városfejlesztés programjába sorolja. Sárvári Márta KELETI ÉS MAGYAR SZŐNYEGET MAGAS ÁRON. LAKASAN IS VÁSÁROLUNK LAKCÍMLEADAS: v. felszabadulas tér s. TELEFON: 184—407 BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Megindul a hajóközlekedés április 3-tól a Dunán A MAHART tájékoztatása szerint április 3-tól naponta közlekednek Budapest—Horány— Surány között, továbbá Ráckeve—Dömsöd—Tass között a személyhajók és további rendelkezésig munkaszünet előtti és munkaszüneti napokon közlekedteti a MAHART a budapesti sétahajó járatait. A MAHART hajók szállítják az utasokat április 4-től Budapest és Esztergom között is. A MAHART vezetősége egyébként hétfőn eszmecserére hívta meg külföldi partnereit, hogy megbeszéljék a személyhajózással kapcsolatos időszerű kérdéseket.