Magyar Nemzet, 1969. június (25. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-01 / 125. szám
Vasárnap, 1969. június 1.. . Magyar Nemzet Komócsin Zoltán nyilatkozata a moszkvai tanácskozást előkészítő bizottság ülésszakáról A kommunista és munkás- pártok június 5-én Moszkvában kezdődő nemzetközi tanácskozásának előkészítő bizottsága pénteken a szovjet fővárosban befejezte munkáját. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az előkészítő bizottság munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője, válaszolt Hável Józsefnek, az MTI és Nemes Jánosnak, a Népszabadság moszkvai tudósítójának kérdéseire. — Hogyan értékeli a kommunista és munkáspártok tanácskozását előkészítő 15 hónapos időszakot és az előkészítő bizottság most befejeződött moszkvai ülésszakának eredményeit? — Ismeretes, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítése a múlt év februárjában a Budapesten megtartott konzultatív találkozóval kezdődött meg. A tanácskozás előkészítő bizottsága 1968 novemberéig Budapesten több ülést tartott. A budapesti találkozókon beható véleménycsere folyt a testvérpártok között, amelynek egyik fő feladata az volt, hogy közös tervezetet készítsen a nemzetközi tanácskozás elé. E véleménycsere keretében nagy lépést tettünk az egységes álláspont kialakítására és jelentős haladást értünk el a testvérpártok egy részével fennálló nézeteltérések csökkentésében, illetve leküzdésében. A nemzetközi tanácskozás elé terjesztendő fő dokumentumtervezetét egy munkacsoport készítette elő, amely Budapesten működött. Ez év márciusában, pártunk javaslatára, a testvérpártok egyhangú akaratának és elhatározásának megfelelően, Moszkvában folytatódott az előkészítő munka. Ez fejeződött be az előkészítő bizottság mostani, május 23—30 közötti ülésszakán. Az előkészítő bizottság munkájában részt vett testvérpártok képviselői nagy feladatot oldottak meg. Többször is, részletekbe menően megvitatták a fő dokumentumtervezetet, és a testvérpártok központi bizottságainak állásfoglalásai után most alapul elfogadták és a nemzetközi tanácskozás elé terjesztik fizt. Az előkészítő bizottság alapul elfogadta és a nemzetközi tanácskozás elé terejszt még három fontos dokumentumtervezetet: a vietnami nép harcával való szolidaritás nyilatkozatát; a világ népeihez intézendő békefelhívást; valamint a Lenin-centenárium megünneplésére felszólító állásfoglalásnak tervezetét. A testvérpártok túlnyomó többségével együtt mi is azt valljuk, hogy a fő dokumentumtervezet teljes mértékben megfelel a múlt év februárjában, a budapesti találkozón a nemzetközi tanácskozásra közösen elfogadott napirendnek: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége.” Eszerint az előkészítő munka fő eredménye abban összegezhető, hogy elkészültek a fő okmánytervezetek? — Mi a magunk részéről az egész előkészítő munkafolyamat nagy jelentőségét abban látjuk, hogy fokozatosan, lépésről lépésre előrehaladva egyre erősebb lett az egységre való törekvés a kommunista és munkáspártok között. Ennek során kifejezésre jutott a testvérpártok egységes akarata az antiimperialista harc egyén erőivel való szorosabb együttműködésre. — A tévedés veszélye nélkül még azt is állíthatjuk, hogy a tizenöt hónapos előkészítő munkának — egyébként minden mást megelőzők legnagyobb eredménye, amiért érdemes volt időt áldozni és erőfeszítéseket tenni az, hogy ma a nemzetközi munkásmozgalom egysége erősebb, a közös összefogás kilátásai összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az elmúlt év elején voltak, amikor Budapesten munkához kezdtünk. — Ön az egész 15 hónapos időszakban részt vett az előkészületekben és közelről figyelemmel kísérhette a munka alakulását. Miben látja ennek a tevékenységnek legjellegzetesebb sajátosságait és legfontosabb tanulságait a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése szempontjából? — Az előkészítő bizottság valamennyi ülésén a részt vevő küldöttségek nyílt, elvi, elvtársi vitát folytattak. Ezt természetesnek tartjuk. A mai világhelyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom állapota indokolttá teszi vitákat. — Egy dologban azonban nincsen vita a testvérpártok között. Valamennyien egyetértenek abban — s ezt a meggyőződésüket a küldöttségek nyomatékosan kifejezésre is juttatták —, hogy az egész előkészítő munkát az elvtársi nyíltság, a demokratizmus és a kollektivitás szelleme hatotta át. — Az előkészítő munkának ebben a jellegében megnyilvánul az a jó viszony, megtestesül az a jó kiindulás, amely a legalkalmasabb arra, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért folytatott harc a jövőben még eredményesebb legyen. — A dokumentumtervezetben alapvetően tükröződik az annak kidolgozásában részt vett testvérpártok politikája. Valamennyi küldöttség arra törekedett, hogy a dokumentumban minél jobban kifejezésre jusson saját pártjának az álláspontja. Ezt természetesnek tartjuk. Ugyanakkor azt is látni kell, és el kell fogadni, hogy e törekvéseknek határai vannak. Mint minden testvérpárt, mi is tudnánk olyan további javaslatokat tenni, amelyek a dokumentumot még közelebb hoznák elképzeléseinkhez. Tény azonban, hogy a többoldalú párttalálkozókon a közösen elfogadott dokumentumnak csakis abban az esetben van lehetőségük és értelmük, ha — amennyire az csak lehetséges — kölcsönösen tudomásul veszi valamennyi részvevő igényeit. — Az elmondottakból következik az a magatartás, hogy a magunk részéről, a dokumentumtervezet kidolgozásának minden fázisában, messzemenő figyelmet igyekeztünk tanúsítani olyan javaslatok iránt is, amelyek nem teljesen felelnek meg a mi elgondolásainknak. De ugyanúgy, mint a testvérpártok döntő nagy többsége, nem fogadhatunk el olyan javaslatokat, amelyekkel szemben elvi fenntartásaink vannak. Meggyőződésünk, hogy csak a világos, egyértelmű elvi szilárdság "Vezet el az egység további erősítéséhez. — Tudjuk, nem akar jóslásokba bocsátkozni, mégis, talán mondhatna pár szót, mit vár a június 5-én kezdődő nemzetközi tanácskozástól? — Azt túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a kommunista és munkáspártok június 5-én Moszkvában kezdődő tanácskozása — hála a testvérpártok kollektív erőfeszítéseinek — jól megalapozott. A vita alapjául szolgáló fő dokumentumtervezet és a többi előterjesztés is nagy lehetőséget biztosít arra, hogy a testvérpártok küldöttségeinek vezetői nyílt, elvi eszmecsere keretében kifejtsék álláspontjaikat a mai világhelyzet fő kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista mozgalomban és az összes antiimperialista erők egységének kikovácsolásáért folytatott harcban előttünk álló feladatokról. — A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért folytatott küzdelem és erőfeszítések igen fontos állomása lesz. Biztosak vagyunk abban, hogy a június 5-én kezdődő megbeszélések új távlatokat nyitnak meg előttünk és a jövőben elérhető új sikerek forrásává válnak." — Megragadom az alkalmat annak hangsúlyozására: a magyar küldöttség ugyanúgy, mint az összes testvérpártok küldöttsége, a legnagyobb elismeréssel és köszönettel emlékezik meg arról, hogy az SZKP Központi Bizottsága kitűnő feltételeket biztosított és hatalmas munkát végzett az előkészítő bizottság ülésének sikere érdekében. Szirmai István látogatása Gyöngyösön Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton Gyöngyösre látogatott. A pártszékházban Vadász József, a városi pártbizottság titkára a gyorsan iparosodó Gyöngyös helyzetéről és fejlődéséről tájékoztatta a vendéget, aki ezután a vendéglátók társaságában a gyöngyösi iparitanuló-intézetbe látogatott. Szirmai István részletesen tájékozódott a szakmunkásképzés fejlesztésének helyi lehetőségeiről és elmondotta: a Politikai Bizottság behatóan érdeklődik a szakmunkásképzés helyzete iránt, és országosan előtérbe került az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása. Szirmai István látogatása során munkahelyén kereste fel az egyik tanulócsoportot, amely a város főterén létesítendő kilencemeletes épület alapozásának vasbetonszerelési munkáiban vesz részt. Szirmai István ezt követően az iskola vezetőit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta; elismeréssel szólt a látottakról és tapasztaltakról. Levegőcsere a Kárpát-medencében Még négy hűvös léghullám közeledik A hét végére csak Délkelet- és Kelet-Európában volt már 30 fokos nappali hőmérséklettel járó meleg, száraz, derült idő, a kontinens többi részeire egymást követő óceáni léghullámok szeles, helyenként esős, jóval hűvösebb időjárást szállítottak. Az egyik ilyen nyugat felől jövő óceáni léghuzám hatására szombatra virradó éjszaka a Kárpát-medencében is levegőcsere következett be. Az új levegőt megélénkülő, sőt helyenként viharossá erősödő szél hozta, és Budapesttől a Mátra és a Bükk mentén északkelet felé vezető vonalban még záporok, zivatarok is voltak. Ez a levegőváltozás szombaton 6—7 fokos hőmérsékletkülönbséget idézett elő az ország keleti és nyugati része közt. Nyíregyházán például, ahová később érkezett el a hideg levegő, koradélután még 27 fokot mértek, a nyugati megyékben viszont ugyanakkor már csak 20—21 fok volt. A jelenleg itt vendégeskedő óceáni léghullámot még további négy követi, s ez a tény határozza meg időjárásunk továbi alakulását. Jó osztályzatot kapott az új mechanizmus Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szombaton a közgazdász vándorgyűlés utolsó plenáris ülése értékelte, elemezte az előző két napon elhangzott javaslatokat, véleményeket. A felszólalások nagy száma, a viták hőfoka is jelezte, hogy ez a vándorgyűlés, akárcsak a többi a legaktuálisabb, a legégetőbb gazdasági problémák közül tűzött néhányat napirendre. Az első szekció vitájának összefoglalóját Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartotta. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a felszólalók a műszaki fejlesztést humánum oldalától nem elvonatkoztatva szemlélték. A közgazdászok, a mérnökök részletesen foglalkoztak a fejlesztési prognóziskészítés különböző módjaival és annak indokoltságával. Heves vita alakult ki a vaskohászat jövőjéről is. Kihasználatlan lehetőségek A kutatások hasznosításával foglalkozó szekció vitájából kiderült — amint Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese kiemelte összefoglalójában —, hogy a kutató-fejlesztő intézetek inkább törekszenek szorosabb kapcsolat kialakítására a vállalatokkal, mint az utóbbiak. A piackutató és szervező intézetek képviselői panaszolták, hogy a gyárak, a vállalatok nem veszik eléggé igénybe azt a segítséget, amelyet az információk terén nyújtani tudnának számukra. Elhangzottak azonban olyan kritikai észrevételek is, hogy a kutatóintézetek nagy része bátortalan, kevés új témával foglalkozik. Mások arra mutattak rá: sok vállalatnál nem annyira a fejlesztő, a speciális szakemberek hiányoznak, mint inkább a tudományos informátorok, koordinálók. Azok, akik képesek több tudományágat áttekinteni, a részterületek munkáját összehangolni. Többen felvetették: mivel nincsenek kidolgozva közép- és hosszútávra a népgazdasági tervek, még nem állnak rendelkezésre hosszabb időszakra szóló gazdasági szabályozók, ezért a vállalatok fejlesztési célkitűzéseinél némi bizonytalanság tapasztalható. Mezei Barna, a Chinoin műszaki igazgatója válaszadásában rámutatott arra, hogy az új mechanizmus tavalyi és idei tapasztalatai nem is teszik még lehetővé, hogy több fontos szabályozót véglegesítsenek. Ellentétes nézetek Voltak közgazdászok — mondotta Havas Péter, a Beruházási Bank vezérigazgatóhelyettese, a harmadik szekció vitavezetője —, akik azt az igényt hangoztatták, hogy az állam ne módosítsa az érvényben levő szabályozókat, ösztönzőket, voltak viszont, akik éppen azt kifogásolták, miért nem változtatnak, csiszolnak némelyiken. Az egymásnak ellentmondó vélemények mögött a különböző vállalatok, iparágak sajátos érdekeit lehetett felfedezni. Abban az igényben stabilizálják a szabályozókat kiérződött a nosztalgia az iránt, hogy a vezetők egy része — mint korábban a régi mechanizmusban — ezután is szeretne változatlan árakon, változatlan termelési és piaci körülmények között irányítani, tervezni. Ez a kényelmes állapot azonban többé nem tér vissza. A beruházásokkal kapcslatban gyakran elhangzott, hogy a reform bevezetésével nagymértékben megnőtt a vállalatok kezdeményező készsége, a Beruházási Bank azonban az igényeknek csak egy töredékét tudja kielégíteni. A különösen jövedelmező és exportáló vállalatok esetében — amelyekre általában a rendkívül gyors fejlődés jellemző, bizonyos beruházások elmaradása később jóvátehetetlen hanyatlást okozhat, lemaradást a versenyben. Ezért számukra több anyagi támogatást kellene nyújtani. A beruházásoknál jelentkező esetleges kockázattal kapcsolatban megjegyezték: a bankinak jelenleg szigorú, aprólékos a hitelkérelem elbírálása, ezért lényegében a vezetők akarva sem tudnak kockáztatni, merészebb elképzelések megvalósításába kezdeni. A szocialista export igényei Sok felszólalás foglalkozott az exporttal. Abban a vonatkozásban is, milyen hátrányok származnak például abból, hogy a szocialista országok integrációja nem jött létre. Mindegyik szocialista ország más és más elveket alkalmaz a nyugati államokkal, cégekkel folytatott kereskedelmében, és ebből a tőkés országok húznak hasznot. Hangot kapott az az igény is, hogy a szocialista országok egymás közti kereskedelmében is jobban tükrözzék a termékek árai a világpiaci árviszonyokat, s hogy ki kellene dolgozni a szocialista piacok feltárásánál alkalmazható jó módszereket is. A szellemi termékek nemzetközi cseréjének fokozásával is nemcsak beszélni kellene, hanem végre cselekedni. A feladatok és problémák sokoldalú megvilágítása mellett is volt a vitáknak némi hiányosságuk. Ez egyrészt abból a tényből eredt, hogy a jelenlevők, a felszólalók soraiból hiányoztak azok a vezető közgazdászok, irányító emberek, akik az „asztal másik oldalán ülnek”, vagyis, akik a szabályozókat, a rendelkezéseket kidolgozták, illetve ma is alakítják azokat. Kevés szó esett a kutatás és a fejlesztés terén a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekről is. A háromnapos tanácskozás egyik legfontosabb általánosítható tapasztalata: a reform szellemének bátor kibontakoztatása a további gyors előrehaladásunk legfőbb záloga. Vagyis — a kisebb, könnyen kijavítható hiányosságok feltárása mellett — ezen a vándorgyűlésen is jó osztályzatot kapott a közel másfél éves új mechanizmusunk. K. E. Megnyílt az Ünnepi Könyvhét Orbán László az egészséges alkotó légkörről Az Ünnepi Könyvhetet dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg szombaton a Liszt Ferenc téri Ady szobornál. A 73 új kötetet, amely a könyvhétre jelent meg, az írók Boltjával szomszédos Könyvklubban kiállításon mutatják be. Itt adta át az 1968. évi Szép könyv-verseny nyerteseinek a díjakat dr. Siklós Margit, a Kiadói Főigazgatóság megbízott vezetője. A megnyitón és a díjátadáson jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. — Kulturális életünket jó alkotó légkör jellemzi — mondotta a többi között megnyitó beszédében dr. Orbán László. — Ennek alapja a bizalom, amely társadalmunk egészét áthatja, a bizalom hazánk fejlődésében, bizalom a jövőben, abban, hogy jó úton haladunk előre. Nem mond ellent ennek, sőt kifejezi és erősíti az egészséges alkotó légkört, a bizalmat az, hogy az irodalmi berkekben viták vannak. Ezek a pezsgő véleménycserék elsősorban az eszmeileg, művészileg vitatható művek körül bontakoznak ki. Jó dolog ez, mert jelzi a szocialista demokrácia, az egészséges vitalégkör erősbödését, szükség is van rá az irodalom szocialista eszmeiségének erősítése, a fejlődés útjainak tisztázása végett. Már az első napon sokan keresték fel a könyvheti pavilonokat, különösen nagy volt a forgalom a „könyvutcában”. Itt, a Váci utcában állnak a külföldi magyar nyelvű kiadók sátrai: a pozsonyi Madách, az újvidéki Fórum és az ungvári Kárpát Kiadó vesz részt a könyvhéten. Megkezdődtek a dedikálások is. Ma a Liszt Ferenc téri sátornál 11 órától Jókai Anna és Berkesi András, 12-től Földeák János, délután Kolozsvári Grandpierre Emil; a Blaha Lujza téri sátornál ma fél 12- től Illés Endre, 16 órától Barabás Tibor és Péchy Blanka, 18 órától Déry Tibor, a Szent István körúti Magvető pavilonnál 15 órától Szeberényi Lehel, a Fórum kiadó sátránál 17 és 19 óra között dr. Bori Imre és Gál László jugoszláviai magyar író dedikál. Hétfőn az Európa Kiadó Váci utcai könyvsátrában 16 órától Sükösd Mihály, és Szemlér Ferenc romániai magyar költő találkozik olvasóival. Naponta háromszáz gépkocsit javíthatnak Felavatták az Autófenntartó Tröszt új szervizét Kilenc tábla jelzi az utat az Osztyapenko-szobortól a XI. kerületi Boldizsár utcába, ahol szombaton átadták a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt új gépkocsiszerviz állomását. Az új létesítmény a Kelenföldi pályaudvarral szemben, a balatoni és a bécsi fő közlekedési út mellett található. Az UVATERV kollektívájának tervezésében, 22 millió forintos költséggel, előre gyártott elemekből építették fel a modern szerelő, javító állomást. Kovács Bélának, az AFIT vezérigazgatójának vezetésével a vendégek sorra látogatták a berendezéseket, a korszerű kocsimosókat, elektromos ellenőrző és mérőműszereket, a légkondicionált festőkamrát. A szerviz, teljes üzeme esetén, naponta 300 kocsi szerelési és javítási munkáit tudják elvégezni. Egyelőre speciálisan a Fiat típusú gépkocsik szervize a Boldizsár utcai, később azonban, ha a tervezett 300 gépkocsiforgalmat ki tudják elégíteni, vállalják más típusú gépkocsik javítását is. Az új állomás érezhetően csökkenteni fogja az autószerviz-zsúfoltságot, és előreláthatóan még kedvezőbbé teszi e szolgáltatást az az öt új autószerviz, amelyet még ebben az évben Győrben, Egerben, Salgótarjánban, Miskolcon, Szekszárdon adnak át rendeltetésének. Egyébként százmillió forintos költséggel őszre elkészül Sopronban a szervizberendezéseket és alkatrészeket gyártó, 1300 embert foglalkoztató üzem is. Török parlamenti küldöttség látogat hazánkba Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének meghívására június 9-én egyhetes hivatalos látogatásra Budapestre érkezik a török köztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége. A 17 tagú küldöttséget, amelyben valamennyi török politikai párt szenátorai és képviselői részt vesznek, Ibrahim Sevki Atasagun, a szenátus elnöke vezeti. Elutazott a szlovák közoktatásügyi miniszter Dr. Matej Lucan, szlovák közoktatásügyi miniszter szombaton elutazott Budapestről. Itt-tartózkodása során tárgyalásokat folytatott a két országot érintő oktatásügyi kérdésekről Ilku Pál művelődésügyi miniszterrel és a minisztérium más vezetőivel. A vendéget fogadta Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Óvári Miklós, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője.