Magyar Nemzet, 1969. június (25. évfolyam, 125-149. szám)

1969-06-01 / 125. szám

Vasárnap, 1969. június 1.. . Magyar Nemzet Komócsin Zoltán nyilatkozata a moszkvai tanácskozást előkészítő bizottság ülésszakáról A kommunista és munkás-­ pártok június 5-én Moszkvá­ban kezdődő nemzetközi ta­nácskozásának előkészítő bi­zottsága pénteken a szovjet fő­városban befejezte munkáját. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az előkészítő bizottság mun­kájában részt vevő magyar küldöttség vezetője, válaszolt Hável Józsefnek, az MTI és Nemes Jánosnak, a Népsza­badság moszkvai tudósítójá­nak kérdéseire. — Hogyan értékeli a kom­munista és munkáspártok tanácskozását előkészítő 15 hónapos időszakot és az elő­készítő bizottság most befe­jeződött moszkvai üléssza­kának eredményeit? — Ismeretes, hogy a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítése a múlt év feb­ruárjában a Budapesten meg­tartott konzultatív találkozó­­val kezdődött meg. A tanács­kozás előkészítő bizottsága 1968 novemberéig Budapesten több ülést tartott.­­ A budapesti találkozó­kon beható véleménycsere folyt a testvérpártok között, amelynek egyik fő feladata az volt, hogy közös tervezetet ké­szítsen a nemzetközi tanács­kozás elé. E véleménycsere keretében nagy lépést tettünk az egységes álláspont kialakí­tására és jelentős haladást ér­tünk el a testvérpártok egy részével fennálló nézeteltéré­sek csökkentésében, illetve le­küzdésében.­­ A nemzetközi tanácsko­zás elé terjesztendő fő doku­mentumtervezetét egy munka­­csoport készítette elő, amely Budapesten működött. Ez év márciusában, pártunk javasla­tára, a testvérpártok egyhan­gú akaratának és elhatározá­sának megfelelően, Moszkvá­ban folytatódott az előkészítő munka. Ez fejeződött be az előkészítő bizottság mostani, május 23—30 közötti üléssza­kán.­­ Az előkészítő bizottság munkájában részt vett testvér­­pártok képviselői nagy felada­tot oldottak meg. Többször is, részletekbe menően megvitat­ták a fő dokumentumterveze­tet, és a testvérpártok központi bizottságainak állásfoglalásai után most alapul elfogadták és a nemzetközi tanácskozás elé terjesztik fizt.­­ Az előkészítő bizottság alapul elfogadta és a nemzet­közi tanácskozás elé terejszt még három fontos dokumen­tumtervezetet: a vietnami nép harcával való szolidaritás nyi­latkozatát; a világ népeihez intézendő békefelhívást; vala­mint a Lenin-centenárium megünneplésére felszólító ál­lásfoglalásnak tervezetét. A testvérpártok túlnyomó több­ségével együtt mi is azt vall­juk, hogy a fő dokumentum­­tervezet teljes mértékben meg­felel a múlt év februárjában, a budapesti találkozón a nem­zetközi tanácskozásra közösen elfogadott napirendnek: „Az imperializmus elleni harc fel­adatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkás­pártok, valamint az összes an­­tiimperialista erők akcióegysé­ge.”­­ Eszerint az előkészítő munka fő eredménye abban összegezhető, hogy elkészül­tek a fő okmánytervezetek? — Mi a magunk részéről az egész előkészítő munkafolya­mat nagy jelentőségét abban látjuk, hogy fokozatosan, lé­pésről lépésre előrehaladva egyre erősebb lett az egységre való törekvés a kommunista és munkáspártok között. En­nek során kifejezésre jutott a testvérpártok egységes akara­ta az antiimperialista harc egyén erőivel való szorosabb együttműködésre. — A tévedés veszélye nél­kül még azt is állíthatjuk, hogy a tizenöt hónapos előké­szítő munkának — egyébként minden mást megelőző­k leg­nagyobb eredménye, amiért érdemes volt időt áldozni és erőfeszítéseket tenni az, hogy ma a nemzetközi munkásmoz­galom egysége erősebb, a kö­zös összefogás kilátásai össze­hasonlíthatatlanul jobbak,­ mint az elmúlt év elején vol­tak, amikor Budapesten mun­kához kezdtünk. — Ön az egész 15 hóna­pos időszakban részt vett az előkészületekben és kö­zelről figyelemmel kísér­hette a munka alakulását. Miben látja ennek a tevé­kenységnek legjellegzetesebb sajátosságait és legfontosabb tanulságait a nemzetközi kommunista mozgalom fej­lődése szempontjából? — Az előkészítő bizottság valamennyi ülésén a részt ve­vő küldöttségek nyílt, elvi, elv­társi vitát folytattak. Ezt ter­mészetesnek tartjuk. A mai világhelyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom állapo­ta indokolttá tesz­i vitákat. — Egy dologban azonban nincsen vita a testvérpártok között. Valamennyien egyet­értenek abban — s ezt a meggyőződésüket a küldöttsé­gek nyomatékosan kifejezésre is juttatták —, hogy az egész előkészítő munkát az elvtársi nyíltság, a demokratizmus és a kollektivitás szelleme hatot­ta át. — Az előkészítő munkának ebben a jellegében megnyil­vánul az a jó viszony, meg­testesül az a jó kiindulás, amely a legalkalmasabb arra, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységéért foly­tatott harc a jövőben még eredményesebb legyen. — A dokumentumtervezet­ben alapvetően tükröződik az annak kidolgozásában részt vett testvér­pár­tok politikája. Vala­mennyi küldöttség arra töre­kedett, hogy a dokumentum­ban minél jobban kifejezésre jusson saját pártjának az ál­láspontja. Ezt természetesnek tartjuk. Ugyanakkor azt is látni kell, és el kell fogadni, hogy e törekvéseknek határai vannak. Mint minden test­vérpárt, mi is tudnánk olyan további javaslatokat tenni, amelyek a dokumentumot még közelebb hoznák elkép­zeléseinkhez. Tény azonban, hogy a többoldalú párttalálko­zókon a közösen elfogadott dokumentumnak csakis abban az esetben van lehetőségük és értelmük, ha — amennyire az csak lehetséges — kölcsönö­sen tudomásul veszi vala­mennyi részvevő igényeit. — Az elmondottakból kö­vetkezik az a magatartás, hogy a magunk részéről, a dokumentumtervezet kidolgo­zásának minden fázisában, messzemenő figyelmet igye­keztünk tanúsítani olyan ja­vaslatok iránt is, amelyek nem teljesen felelnek meg a mi elgondolásainknak. De ugyan­úgy, mint a testvérpártok döntő nagy többsége, nem fo­gadhatunk el olyan javasla­tokat, amelyekkel szemben el­vi fenntartásaink vannak. Meggyőződésünk, hogy csak a világos, egyértelmű elvi szi­lárdság "Vezet el az egység to­vábbi erősítéséhez. — Tudjuk, nem akar jós­lásokba bocsátkozni, mégis, talán mondhatna pár szót, mit vár a június 5-én kez­dődő nemzetközi tanácsko­zástól? — Azt túlzás nélkül megál­lapíthatjuk, hogy a kommu­nista és munkáspártok június 5-én Moszkvában kezdődő ta­nácskozása — hála a testvér­pártok kollektív erőfeszítései­nek — jól megalapozott. A vita alapjául szolgáló fő do­kumentumtervezet és a többi előterjesztés is nagy lehető­séget biztosít arra, hogy a testvérpártok küldöttségeinek vezetői nyílt, elvi eszmecsere keretében kifejtsék álláspont­jaikat a mai világhelyzet fő kérdéseiről, valamint a nem­zetközi kommunista mozga­lomban és az összes antiimpe­­rialista erők egységének kiko­vácsolásáért folytatott harc­ban előttünk álló feladatok­ról. — A kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozása a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységéért folytatott küzdelem és erőfe­szítések igen fontos állomása lesz. Biztosak vagyunk abban, hogy­ a június 5-én kezdődő megbeszélések új távlatokat nyitnak meg előttünk és a jö­vőben elérhető új sikerek for­rásává válnak." — Megragadom az alkalmat annak hangsúlyozására: a ma­gyar küldöttség ugyanúgy, mi­nt az összes testvérpártok küldöttsége, a legnagyobb el­ismeréssel és köszönettel em­lékezik meg arról, hogy az SZKP Központi Bizottsága ki­tűnő feltételeket biztosított és hatalmas munkát végzett az előkészítő bizottság ülésének sikere érdekében. Szirmai István látogatása Gyöngyösön Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton Gyöngyösre látoga­tott. A pártszékházban Vadász József, a városi pártbizottság titkára a gyorsan iparosodó Gyöngyös helyzetéről és fejlő­déséről tájékoztatta a vendé­get, aki ezután a vendéglátók társaságában a gyöngyösi ipari­­tanuló-intézetbe látogatott. Szirmai István részletesen tá­jékozódott a szakmunkáskép­zés fejlesztésének helyi lehe­tőségeiről és elmondotta: a Po­litikai Bizottság behatóan ér­deklődik a szakmunkásképzés helyzete iránt, és országosan előtérbe került az ezzel kap­csolatos feladatok megoldása. Szirmai István látogatása so­rán munkahelyén kereste fel az egyik tanulócsoportot, amely a város főterén létesí­tendő kilencemeletes épület alapozásának vasbetonszerelési munkáiban vesz részt. Szirmai István ezt követően az iskola vezetőit az időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről tájékoztatta; elismeréssel szólt a látottakról és tapasz­taltakról. Levegőcsere a Kárpát-medencében Még négy hűvös léghullám­ közeledik A hét végére csak Délk­elet- és Kelet-Európában volt már 30 fokos nappali hőmérséklet­tel járó meleg, száraz, derült idő, a kontinens többi részei­re egymást követő óceáni lég­­hullámok szeles, helyenként esős, jóval hűvösebb időjárást szállítottak. Az egyik ilyen nyugat felől jövő óceáni léghuzám hatásá­ra szombatra virradó éjszaka a Kárpát-medencében is leve­gőcsere következett be. Az új levegőt megélénkülő, sőt he­lyenként viharossá erősödő szél hozta, és Budapesttől a Mátra és a Bükk mentén északkelet felé vezető vonal­ban még záporok, zivatarok is voltak. Ez a levegőváltozás szomba­ton 6—7 fokos hőmérsékletkü­lönbséget idézett elő az ország keleti és nyugati része közt. Nyíregyházán például, ahová később érkezett el a hideg le­vegő, koradélután még 27 fo­kot mértek, a nyugati megyék­ben viszont ugyanakkor már csak 20—21 fok volt. A jelenleg itt vendégeskedő óceáni léghullámot még to­vábbi négy követi, s ez a tény határozza meg időjárásunk to­­vábi alakulását. Jó osztályzatot kapott az új mechanizmus Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szombaton a közgazdász vándorgyűlés utolsó plenáris ülése értékelte, elemezte az előző két napon elhangzott ja­vaslatokat, véleményeket. A felszólalások nagy száma, a viták hőfoka is jelezte, hogy ez a vándorgyűlés, akárcsak a többi a legaktuálisabb, a leg­égetőbb gazdasági problémák közül tűzött néhányat napi­rendre. Az első szekció vitájának összefoglalóját Hetényi István, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese tartotta. Ki­emelte annak jelentőségét, hogy a felszólalók a műszaki fejlesztést humánum­ oldalától nem elvonatkoztatva szemlél­ték. A közgazdászok, a mér­nökök részletesen foglalkoztak a fejlesztési prognóziskészítés különböző módjaival és annak indokoltságával. Heves vita ala­kult ki a vaskohászat jövőjé­ről is. Kihasználatlan lehetőségek A kutatások hasznosításával foglalkozó szekció vitájából kiderült — amint Kovács Ist­ván, a kohó- és gépipari mi­niszter első helyettese kiemel­te összefoglalójában —, hogy a kutató-fejlesztő intézetek in­kább törekszenek szorosabb kapcsolat kialakítására a vál­lalatokkal, mint az utóbbiak. A piackutató és szervező in­tézetek képviselői panaszolták, hogy a gyárak, a vállalatok nem veszik eléggé igénybe azt a segítséget, amelyet az infor­mációk terén nyújtani tudná­nak számukra. Elhangzottak azonban olyan kritikai észrevételek is, hogy a kutatóintézetek nagy része bátortalan, kevés új témával foglalkozik. Mások arra mu­tattak rá: sok vállalatnál nem annyira a fejlesztő, a speciális szakemberek hiányoznak, mint inkább a tudományos informá­torok, koordinálók. Azok, akik képesek több tudományágat áttekinteni, a részterületek munkáját összehangolni. Többen felvetették: mivel nincsenek kidolgozva közép- és hosszútávra a népgazdasági tervek, még nem állnak ren­delkezésre hosszabb időszak­ra szóló gazdasági szabályo­zók, ezért a vállalatok fejlesz­tési célkitűzéseinél némi bi­zonytalanság tapasztalható. Mezei Barna, a Chinoin mű­szaki igazgatója válaszadásá­ban rámutatott arra, hogy az új mechanizmus tavalyi és idei tapasztalatai nem is teszik még lehetővé, hogy több fontos szabályozót véglegesítsenek. Ellentétes nézetek Voltak közgazdászok — mondotta Havas Péter, a Be­ruházási Bank vezérigazgató­­helyettese, a harmadik szek­ció vitavezetője —, akik azt az igényt hangoztatták, hogy az állam ne módosítsa az érvény­ben levő szabályozókat, ösz­tönzőket, voltak viszont, akik éppen azt kifogásolták, miért nem változtatnak, csiszolnak némelyiken. Az egymásnak el­lentmondó vélemények mögött a különböző vállalatok, ipar­ágak sajátos érdekeit lehetett felfedezni. Abban az igényben­ stabilizálják a szabályozókat kiérződött a nosztalgia az iránt, hogy a vezetők egy ré­sze — mint korábban a régi mechanizmusban — ezután is szeretne változatlan árakon, változatlan termelési és piaci körülmények között irányíta­ni, tervezni. Ez a kényelmes állapot azonban többé nem tér vissza. A beruházásokkal kapcslat­­ban gyakran elhangzott, hogy a reform bevezetésével nagy­mértékben megnőtt a vállala­tok kezdeményező készsége, a Beruházási Bank azonban az igényeknek csak egy töredékét tudja kielégíteni. A különösen jövedelmező és exportáló vál­lalatok esetében — amelyekre általában a rendkívül gyors fejlődés jellemző­­, bizonyos beruházások elmaradása ké­sőbb jóvátehetetlen hanyatlást okozhat, lemaradást a verseny­ben. Ezért számukra több anyagi támogatást kellene nyújtani. A beruházásoknál jelentkező esetleges kockázat­tal kapcsolatban megjegyez­ték: a bankinak jelenleg szigo­rú, aprólékos a hitelkérelem elbírálása, ezért lényegében a vezetők akarva sem tudnak kockáztatni, merészebb elkép­zelések megvalósításába kez­deni. A szocialista export igényei Sok felszólalás foglalkozott az exporttal. Abban a vonat­kozásban is, milyen hátrányok származnak például abból, hogy a szocialista országok in­tegrációja nem jött létre. Mindegyik szocialista ország más és más elveket alkalmaz a nyugati államokkal, cégek­kel folytatott kereskedelmé­ben, és ebből a tőkés országok húznak hasznot. Hangot ka­pott az az igény is, hogy a szo­cialista országok egymás közti kereskedelmében is jobban tükrözzék a termékek árai a világpiaci árviszonyokat, s hogy ki kellene dolgozni a szo­cialista piacok feltárásánál al­kalmazható jó módszereket is. A szellemi termékek nemzet­közi cseréjének fokozásával is nemcsak beszélni kellene, ha­nem végre cselekedni. A feladatok és problémák sokoldalú megvilágítása mel­lett is volt a vitáknak némi hiányosságuk. Ez egyrészt ab­­ból a tényből eredt, hogy a je­lenlevők, a felszólalók soraiból hiányoztak azok a vezető köz­gazdászok, irányító emberek, akik az „asztal másik oldalán ülnek”, vagyis, akik a szabá­lyozókat, a rendelkezéseket ki­dolgozták, illetve ma is alakít­ják azoka­t. Kevés szó esett a kutatás és a fejlesztés terén a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekről is. A háromnapos tanácskozás egyik legfontosabb általánosít­ható tapasztalata: a reform szellemének bátor kibontakoz­tatása a további gyors előre­haladásunk legfőbb záloga. Vagyis — a kisebb, könnyen kijavítható hiányosságok fel­tárása mellett — ezen a ván­dorgyűlésen is jó osztályzatot kapott a közel másfél éves új mechanizmusunk. K. E. Megnyílt az Ünnepi Könyvhét Orbán László az egészséges alkotó légkörről Az Ünnepi Könyvhetet dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese nyi­totta meg szombaton a Liszt Ferenc téri Ady szobornál. A 73 új kötetet, amely a könyv­hétre jelent meg, az írók Bolt­jával szomszédos Könyvklub­ban kiállításon mutatják be. Itt adta át az 1968. évi Szép könyv-verseny nyerteseinek a díjakat dr. Siklós Margit, a Kiadói Főigazgatóság megbí­zott vezetője. A megnyitón és a díjátadáson jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. — Kulturális életünket jó alkotó légkör jellemzi — mon­dotta a többi között megnyitó beszédében dr. Orbán László. — Ennek alapja a bizalom, amely társadalmunk egészét áthatja, a bizalom hazánk fej­lődésében, bizalom a jövőben, abban, hogy jó úton haladunk előre. Nem mond ellent ennek, sőt kifejezi és erősíti az egész­séges alkotó légkört, a bizal­mat az, hogy az irodalmi ber­kekben viták vannak. Ezek a pezsgő véleménycserék első­sorban az eszmeileg, művészi­leg vitatható művek körül bontakoznak ki. Jó dolog ez, mert jelzi a szocialista demok­rácia, az egészséges vitalégkör erősbödését, szükség is van rá az irodalom szocialista eszmei­ségének erősítése, a fejlődés útjainak tisztázása végett. Már az első napon sokan ke­resték fel a könyvheti pavilo­nokat, különösen nagy volt a forgalom a „könyvutcában”. Itt, a Váci utcában állnak a külföldi magyar nyelvű kiadók sátrai: a pozsonyi Madách, az újvidéki Fórum és az ungvári Kárpát Kiadó vesz részt a könyvhéten. Megkezdődtek a dedikálá­sok is. Ma a Liszt Ferenc téri sátornál 11 órától Jókai Anna és Berkesi András, 12-től Föl­deák János, délután Kolozsvári Grandpierre Emil; a Blaha Lujza téri sátornál ma fél 12- től Illés Endre, 16 órától Bara­bás Tibor és Péchy Blanka, 18 órától Déry Tibor, a Szent Ist­ván körúti Magvető pavilon­nál 15 órától Szeberényi Le­hel, a Fórum kiadó sátránál 17 és 19 óra között dr. Bori Imre és Gál László jugoszláviai ma­gyar író dedikál. Hétfőn az Európa Kiadó Váci utcai könyvsátrában 16 órától Sü­­kösd Mihály, és Szemlér Fe­renc romániai magyar költő találkozik olvasóival. Naponta háromszáz gépkocsit javíthatnak Felavatták az Autófenntartó Tröszt új szervizét Kilenc tábla jelzi az utat az Osztyapenko-szobortól a XI. kerületi Boldizsár utcába, ahol szombaton átadták a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt új gépkocsiszerviz állomását. Az új létesítmény a Kelenföldi pályaudvarral szemben, a ba­latoni és a bécsi fő közlekedé­si út mellett található. Az UVATERV kollektívájának tervezésében, 22 millió forintos költséggel, előre gyártott ele­mekből építették fel a modern szerelő, javító állomást. Kovács Bélának, az AFIT vezérigazga­tójának vezetésével a vendé­gek sorra látogatták a beren­dezéseket, a korszerű kocsi­mosókat, elektromos ellenőrző és mérőműszereket, a légkon­dicionált festőkamrát. A szerviz, teljes üzeme ese­tén, naponta 300 kocsi szere­lési és javítási munkáit tudják elvégezni. Egyelőre speciálisan a Fiat típusú gépkocsik szervi­ze a Boldizsár utcai, később azonban, ha a tervezett 300 gépkocsiforgalmat ki tudják elégíteni, vállalják más típusú gépkocsik javítását is. Az új állomás érezhetően csökkenteni fogja az autó­szerviz-zsúfoltságot, és előre­láthatóan még kedvezőbbé te­szi e szolgáltatást az az öt új autószerviz, amelyet még eb­ben az évben Győrben, Eger­ben, Salgótarjánban, Miskol­con, Szekszárdon adnak át rendeltetésének. Egyébként százmillió forin­­­tos költséggel őszre elkészül Sopronban a szervizberende­zéseket és alkatrészeket gyár­tó, 1300 embert foglalkoztató üzem is. Török parlamenti küldöttség látogat hazánkba Kállai Gyulának, az ország­­gyűlés elnökének meghívására június 9-én egyhetes hivatalos látogatásra Budapestre érkezik a török köztársaság nagy nem­zetgyűlésének küldöttsége. A 17 tagú küldöttséget, amelyben valamennyi török politikai párt szenátorai és képviselői részt vesznek, Ibrahim Sevki Atasagun, a szenátus elnöke vezeti. Elutazott a szlovák közoktatásügyi miniszter Dr. Matej Lucan, szlovák közoktatásügyi miniszter szombaton elutazott Budapest­ről. Itt-tartózkodása során tár­gyalásokat folytatott a két or­szágot érintő oktatásügyi kér­désekről Ilku Pál művelődés­ügyi miniszterrel és a minisz­térium más vezetőivel. A ven­déget fogadta Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint Óvári Miklós, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je.

Next