Magyar Nemzet, 1969. június (25. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-03 / 126. szám
Segítséget kér az ország egyik legszebb szurdokvölgye „Segítséget kérünk!... Ne engedjék meg, hogy néhány ember kapzsisága miatt ilyen csúnya foltokkal szennyezzék be a természetet... A csodálatos szépségű szurdokvölgy bejáratánál mészégető kemencék ontják a füstöt, mérgezik a levegőt... Mindent megtettünk már, aláírásokat gyűjtöttünk, tiltakoztunk írásban, szóban, de a helyzet nem javul ... Sürgős segítséget kérünk! ...” Pilisszentkeresztről érkezett a levél, amelyből idéztünk. Arról van szó, hogy a mészégető kemencék ontják a füstöt, a bűzt (hulladék-gumival fűtik egyiket-másikat), s nemcsak az egészségre károsak, hanem a természetre is, amelynek a szurdokvölgy egyik legszebb része. Tudományos szempontból is értékes A Pilis-vidék e vadregényes részéről már 1900-ban nagy elismeréssel ír Thirring Gusztáv. „Csobánka felől jövet fokozatosan zárul össze a széles és nyílt völgy. Az erdő lejjebb húzódik s a túloldalra is átcsap; sűrűbb lesz és szebb. A hegyek összeérnek, a völgy összeszűkül... összetorlódott nagy sziklatömbökön kapaszkodunk felfelé... A völgyön állandó vizű patak folyik keresztül. A sziklákról alábukó víz sellőiket, apró vízeséseket képez...” A szurdokvölgy azonban nemcsak turisztikailag érdekes és tájképileg szép, hanem tudományos szempontból is értékes. Függőleges mészkőfalai mind geomorfológiailag, mind geológiailag nagyon érdekes képződmények. Éppen ezért a Magyar Természetbarát Szövetség már 1966-ban kérelemmel fordult az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz a terület védetté nyilvánítása érdekében. Kérelmének indokolásában a többi között utal a völgy nevezetes élővilágára. A szurdokvölgy mikroklimatikai viszonyai olyanok, hogy benne élőhelyet és megfelelő életkörülményeket találnak olyan állatok, amelyek a tudomány szempontjából értékesek. De még nagyobb az az érték, melyet a szurdokvölgy fauna-elválasztó határzónája jelent. Néhány méterre egymástól északi, hűvös és nyirkos helyet kedvelő, és déli, melegkedvelő élőlények találják meg életfeltételeiket. Az 1966. február 1-én kelt kérelem egyik indokolása a védetté nyilvánításra „az a körülmény, hogy a szurdok melletti bejáratnál egy mészégető működik, amelynek esetleges terjeszkedése a völgy eredeti szépségét megbontaná”. „Rendkívül nagy veszélyt jelent’’ Azóta ez az „esetleges terjeszkedés” bekövetkezett. Ma már nem egy mészégető üzem működik a pilisszentkereszti szurdoknál. Tettek-e a mészégetők terjeszkedése ellen valamit? A Magyar Természetbarát Szövetség 1967-ben megismételte kérelmét a pilisszentkereszti szurdokvölgy védetté nyilvánítása érdekében. Eredménytelenül. Közben a kemencék szaporodtak, a füst, a bűz, a lecsapódó korom egyre nagyobb károkat okozott. A Magyar Természetbarát Szövetség kulturális bizottságának vezetője, dr. Pápa Miklós, aki kiszállt a helyszínre, a következő jelentést írta: „A szurdokvölgy legfelső, a falu felső házaihoz közel eső részén épül egy új kemence. A közelében már áll egy másik kisebb kemence is. Ezenkívül több régi kemence is van a körzetben... Az új mészégetők a szurdokvölgyet közvetlenül még nem veszélyeztetik.” Rendkívül nagy veszélyt jelent azonban a szurdok alsó végén létesített üzem, amely természetvédelmi szempontból kényes helyen van! Itt ugyanis közvetlen szomszédságában a szurdok legszebb, legvadregényesebb része. A bánya mindkét oldalt kikezdte már, s lehet is látni a bal oldali bánya sivár falát. Nem sokkal a szorulat előtt egy tábla: „Robbantási veszélyes terület!” Hivatalosan megszűnt, de a gyakorlatban... A segítséget kérő levél nyomán ellátogattunk Pilisszentkeresztre. Mikusik Béla tanácstitkár Pilisszentkereszten született, ott nőtt fel, ismeri a falut és az embereket. — A mészégetés ősi foglalkozás nálunk — mondja. — A szurdok felső részénél már évtizedekkel ezelőtt is füstölték a kemencék. A múltban ez hozzátartozott a falu hangulatához. Azóta azonban a falu terjeszkedik, s a legújabb házak már elértek a kemencékig. Ezért vált szükségessé megszüntetésük. A levélben segítséget kérő falusiak azonban azt állítják, hogy ezek a kemencék nem szűntek meg. A tanácstitkár egész paksaméta iratot vesz elő. Azokba lapozgatva sorolja: — Helyszíni bejárást is végeztünk, járt kint a megyei KÖJÁL, a járási egészségügyi osztály és az építési csoport. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a régi mészégetőket a Pomázi úton meg kell szüntetni. Ez meg is történt. Helyettük a szurdok bejáratától 2—300 méterre épültek fel az új mészégetők. Ezek nem veszélyeztetik a szurdokot, s nem is füstölnek, mert csak fával engedélyezzük üzemeltetésüket. — Nem tekinthetnénk meg a helyszínt? — Gyerünk! — indul máris a tanácstitkár. A Pomázi út szélső házáig gépkocsin megyünk, onnan kanyargós hegyiút vezet a szurdok felé. Amint észrevesznek bennünket, nyomban érkeznek a környékbeli lakók. Nagy Jánosné és Papucsek Vilmosné háza közvetlenül a régi kemence mellett áll. — A járási egészségügyi osztálytól most kaptam választ a panaszunkra — mondja Nagyné. — Azt írja dr. Csurgai főorvos úr, hogy a kemencék üzemelését december 31-ével megszüntették. De tessék csak körülnézni! A tanácstitkár is csodálkozik. A legfelső kemencébe, amely Spiegelhalter Gergely tulajdona, most készülnek berakni a mészkövet. Kissé lejjebb, egy másik kemence mellé már elkészítették a hulladék-gumit, tüzelésre. Jogos tehát a lakosság panasza, mert bűzt árasztva füstölnek továbbra is a hivatalosan már „megszüntetett” kemencék. Több szeretetet a völgy iránt De megakad itt máson is a látogató szeme. A szurdok völgyén átfolyó patak csörgedező vize néhol kis tavakat alkot, aztán utat keresve a sziklákon, vízesést képezve fut tovább. Szép látvány lenne, szinte igézetesen szép, ha medre nem volna tele mindenféle hulladékkal. Rossz lábas, lyukas lavór, szétmállott bakancs, műanyagdobozok, konzervdobozok rontják a völgy hangulatát. A természetbarátok javasolják egy hulladékfelfogó építését. De addig is meg kellene tisztítani a patak medrét. Ennek érdekében összefoghatna a falu. — Pilisszentkereszt messze környéken híres arról, milyen szép dolgokra képes, ha összefog — mondja Szabó Sándor, a népfrontbizottság elnöke. — Művelődési házat építettünk, van már járdánk, kész az orvosi lakás és a rendelő, működik a vízvezeték. A szurdokvölgy szépsége érdekében is csatasorba állítjuk majd a fiatalokat. De meg kell őszintén mondanom, hogy nemcsak mi, falusiak dobáljuk a patak medrébe a hulladékot, a kirándulók sem vigyáznak és sok szemetet hagynak maguk után. Több szeretetet a völgy iránt! Igen, több szeretetet. Vigyázzunk rá, mert nemzeti kincsünk, s megérdemelné, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal is sürgősen intézkedjék védetté nyilvánítása érdekében. Illés Sándor ÉPÍTŐIPARI SZAKEMBEREK, TERVEZŐK, BERUHÁZÓK, KIVITELEZŐK, VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! Az Építésügyi Tájékoztatási Központ szerkesztésében és kiadásában megjelent reprezentatív kivitelben a 30 kötetre tervezett MAGYAR ÉPÍTŐIPARI KATALÓGUS SOROZAT I. főrész Épületgépészeti berendezések és szerelvények 1. kötete Csövek, csőidomok, csatornázási öntvények, csőkészítmények (470 oldal) (a kötet több száz ábra és műszaki táblázat kíséretében tárgyalja az — acélcsövek, csőkészítmények, csőösszekötő idomok, csőkarimák, — öntöttvas nyomócsövek és nyomócsőidomok, — azbesztcement csövek és idomok, színesfém csövek, műanyagcsövek, üvegcsövek, csatornázási öntvények és szerelvényeket) ÁRA: 370,5 FORINT A katalógus további kötetei folyamatosan jelennek meg Kérje díjmentes ismertetőnket, melyben a kiadásra kerülő kötetekre vonatkozóan is részletes tájékoztatást adunk ÉPÍTÉSÜGYI TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONT KIADÓI ÉS TERJESZTÉSI OSZTÁLY Budapest, VII., Rumbach S. u. 15/a. Telefon: 222—675 t Kedd, 196 9. június 3. , — ■ ■■■ NClUZPt Gyár és kereskedelem közös piackutatása Ismét megállapodást kötött egy nagy gyárvállalat a kereskedelemmel, hogy üzlethálózatán keresztül piackutatási jelleggel, közvetlenül hozza forgalomba újdonságait. A Budapesti Finomkötöttáru Gyár és a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat szerződése szerint a gyártó legújabb készítményeit, modelljeit, mielőtt azok általános kereskedelmi forgalomba kerülnének, a vállalat egyik kijelölt üzletében mutatja be a vásárlóknak és a közönség véleménye alapján dönt, hogy azok szériagyártásra kerülnek-e. Ebben az üzletben évi 10 millió forint forgalmat akarnak lebonyolítani az új modellekből. Főleg a műanyagszálas kötöttáruk iránti érdeklődést próbálják ki az együttműködés során. Papír- és írószerek a KÖZÉRT-boltokban A KÖZÉRT-üzletek hálózatát a papír- és írószerkereskedelem bevonja a profiljába tartozó cikkek árusításába. Ezzel is igyekeznek elsősorban a külső területek lakosságának ellátását javítani. A Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat Dohány utcai raktárába hétfő délelőtt meghívta a KÖZÉRT-boltvezetőket és bemutatta azokat az árukollekciókat, amelyeket a KÖZÉRT-üzletek részére papíros írószerekből összeállítottak. Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák A középiskolák nappali tagozatán hétfőn országszerte megkezdődött az érettségi vizsga szóbeli része. A szóbeli vizsgán — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — a jelöltek ezúttal is húzzák a tételeket, amelyeket a Művelődésügyi Minisztérium által megjelölt vizsgaanyagból a szaktanárok állítottak össze. Az érettségi vizsgák általában június utolsó napjaiban fejeződnek be. Budapesten a Bezosztája atyja Vasárnap dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására leánya kíséretében Budapestre érkezett P. P. Lukjanyenko szovjet akadémikus, a növénynemesítés világszerte ismert szakértője, a Bezosztája búzafajta létrehozója. Az akadémikust fogadta hétfőn dr. Dimény Imre. Utána a szovjet professzor ellátogatott a tápiószelei Agrobotanikai Intézetbe. Itt-tartózkodása során felkeresi a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetet és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián. A szovjet professzor elmondotta, hogy búzafajtáját a világon 10 millió hektáron termesztik, s a Szovjetunióban hektáronként 80 mázsás termést is ad. Időközben azonban újabb fajtákat is kinemesítettek a szakemberek, a jövő búzája lehet például az Aurora és a Kaukáz. Szolidaritási nagygyűlés Selypen A Hazafias Népfront hétfőn a Selypi Cukorgyár művelődési termében rendezte meg az „Arab népek melletti szolidaritási hét” országos ünnepélyes megnyitóját. A nagygyűlést Vrabecz Mátyás, a cukorgyár igazgatója nyitotta meg, majd dr. Simai Mihály, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, az Országos Béketanács tagja mondott beszédet. Ezt követően felszólalt Ahmed Abdel Wahab Selim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Nemzetközi ügyvédtalálkozó Budapesten Június 6-án és 7-én rendezi ez évi közgyűlését a Budapesti Ügyvédi Kamara. A kétnapos közgyűlés, amelynek egyik legfőbb témája az ügyvédi hivatás gyakorlásának megvitatása, egyben nemzetközi ügyvédtalálkozó is lesz. A külföldi országok ügyvédi testületeivel, érdekképviseleteivel már évek óta jelentős a magyar ügyvédi érdekképviselet kapcsolata. Sok vendéget várnak a Szovjetunióból, Lengyelországból, az NDK-ból, Bulgáriából, Jugoszláviából, ugyanakkor számítanak Párizs, London, Koppenhága, Róma és Firenze ügyvédi kamaráinak küldöttségeire is. Kisiparosokat várnak a Terézvárosba A Terézvárosban nagy szükség lenne a kisiparosokra, ennek ellenére számuk állandóan csökken. Ezzel a kérdéssel foglalkozott most tartott ülésén a VI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az év elején 1367 magánkisiparos és 47 háziiparos dolgozott a VI. kerületben. A kisiparosok létszámának csökkenése összefüggésben van elöregedésükkel. A kerületi tanács a törvényes rendelkezéseken belül igyekszik minél több iparengedélyt kiadni. Az új iparengedélyesek egy része rendszerint rövidebb ideig végez a lakosság részére javítószolgáltató tevékenységet, inkább áttér a nagyobb jövedelmet biztosító árutermelésre, vagy közületi munkára. Nagyon kevés a Terézvárosban a gépjármű javító és szerelő, hiány van az építőiparhoz tartozó csaknem valamennyi szakmában kisiparosokban. Indokolt lenne a magánkisiparosokat is helyiséghez juttatni, ha garantálják, hogy javító és szolgáltató tevékenységet fognak gyakorolni. Jó napot, mi újság? Nyugdíjasok is kapnak nyereségrészesedést Budapest, Ganz utca, Villamos Berendezés és Készülék Művek, Nagyvállalat. Az alkalmazottak száma 14 ezer. A nagyvállalat egyik második emeleti irodájában kéthetenként megjelenő hatoldalas üzemi lapot szerkesztenek, címe „Kapcsoló”, a szerkesztő, Kovács Aranka, íróasztalán kéziratok, cikkek, tudósítások tíz gyáregység, 14 ezer alkalmazott munkájáról, életéről. Jelzések arról, hogy mi történt a közelmúltban a vállalat telephelyein. Mi történt? Elkészült négy, a világon egyedülálló elektromos konstrukció. Az országban először a VBKM Transzvill-gyáregységében a nyugdíjasok is kaptak év végi nyereségrészesedést. A VBKM vezérigazgatósága újszerű gazdasági ösztönzési rendszert dolgozott ki: megteremtette a vállalat belső gazdasági mechanizmusát. Négy világszenzáció — A VBKM Villesz-gyáregysége húsz esztendeje készít elektromos eredményhirdető berendezéseket. Ausztrália kivételével ma már minden világrészen megtalálhatók ezek a konstrukciók: Moszkvában, Berlinben, Djakartában, Tuniszban, Milánóban, Athénban, Mexikóban. A világsiker a gyár szakembereit újabb, egyedülálló konstrukciók alkotására ösztönözte. Hónapokig, évekig tartó merész kísérletek után a vállalat négy új gyártmánya most ismét a szakemberek figyelmének homlokterébe került. Elsősorban a „Publicolor” elektromos reklámberendezésről kell említést tennünk. Ez a 16 ezer, több színű fénymezőt biztosító izzóból, tápegységből és vezérlő asztalból álló berendezés egyedülálló a világon. Az elektromos eredményhirdető és az elektromos fényújság továbbfejlesztett ötvözete. Míg az elektromos eredményhirdető tábla csak mozdulatlan számokat és betűket sugározhat, míg az elektromos fényújság csak egy típusú betűket közvetíthet, egyirányú mozgással, addig a Publicolor berendezés segítségével a négyszínű izzó-lámpák fénymezején tetszés szerinti színben, bármilyen formájú betű, szám, felirat, ábra, figura világító képe jelenhet meg. A megjelenítés módja is tetszőleges lehet, az ábrák alulról felfelé vagy felülről lefelé, egyenes, vagy ferde vonalban, lassan vagy gyorsan tűnhetnek föl. A betűk, ábrák felvillanásának sebessége is változtatható. A berendezés a szín- és mozgásdinamika eddig minden ismert rendszerét felülmúlja. Kezeléséhez mindössze egyetlen ember szükséges, aki telex, lyukszalag vagy akár kézi beírás segítségével működtetheti a berendezést. Hogy a készülék milyen lehetőségeket biztosít, s állja a versenyt a korszerű elektromos reklámberendezések között is, arra csak egyetlen példa: a Publicolor vezérlőberendezéséhez beültetett grafikus helyszínen készített rajzát a kívánt színskálában azonnal közvetíti a fényreklám. — Kérjük, tegyen említést a másik három korszerű konstrukcióról is. — Elkészült és a közelmúltban a moszkvai sakkvilágbajnokságon működött az elektromos sakk-eredményhirdető tábla. Három és fél méter magas, 64 sakkmezőjén 5000 izzó „rajzolja ki”, a világos és sötét figurák alakját. Kitűnően közvetíti a sakkjátékosok minden lépését. A sakkozó lépése a bábu letételét követően a másodperc tört része alatt jelenik meg az elektromos táblán — elektromos impulzusok segítségével. A tábla a világon az eddigi legkorszerűbb sakkeredményjelző berendezés, amely maradéktalanul biztosítja a mérkőző felek lépéseinek vizuális követését, ugyanakkor lehetővé teszi a tömeges sakkoktatást is ... A másik két új konstrukció, reméljük, a világítástechnikában jelent majd forradalmat. Elkészült egy újszerű elektromos izzólámpa prototípusa, melynek fényerőssége tetszés szerint szabályozható ugyanúgy mint a petróleumlámpa fénye És kísérleti stádiumban van egy olyan izzólámpa berendezés is, amelynek fényerőssége a külső fény hatására automatikusan erősödik vagy csökken ... Mind a négy konstrukció iránt máris óriási az érdeklődés a világ minden tájáról. Kié a pénz? — Az országban egyedülálló kezdeményezés: a VBKM Transzvill-gyáregysége az 1968. évi gazdasági eredmények alapján a nyugdíjasoknak is juttatott nyereségrészesedést. Ha a nyugdíjas év közben dolgozott, keresete alapján részesült anyagi juttatásában, ha év közben nem dolgozott, meghatározott összege kapott. Az 1968. évi gazdasági eredmények alapján a gyár 280 nyugdíjasnak küldött postán nyereségrészesedést. A kezdeményezés a gyár igazgatójáé. Véleménye: a nyugdíjasok több éves vagy évtizedes munkájukkal hozzájárultak a jelenlegi gazdasági eredményekhez, alapot teremtettek ahhoz, hogy idővel, a későbbi évek folyamán a gyári kollektíva nyereségre tehessen szert, ezért természetes, hogy a vállalati eredmények alapján ők is részesüljenek a haszonból... A gyár igazgatójának véleményével a szakszervezeti bizottság és a gyári kollektíva is egyetértett, és határozatot is hozott: az 1968-as évet követően minden esztendőben megilleti a nyereség a nyugdíjasokat is ... Az újszerű kezdeményezést nagy meglepetéssel fogadták a nyugdíjasok. Amikor a postás — előzetes értesítés nélkül — átadta részükre a pénzt, személyesen keresték fel a gyár pénzügyi osztályát, szinte kivétel nélkül visszahozták a pénzt, mondván, biztosan tévedésből küldték azt a címükre. Miután megnyugtatták őket, a pénz az övéké, elkölthetik — örömmel távoztak. Sokan levelet is írtak, kifejtették: nagyon jólesett számukra, hogy a gyári kollektíva évek után is gondolt rájuk, nem feledkezett meg munkájukról. Egy ezrelék jutalom — A Villamos Berendezés és Készülék Művek évi terve meghatározott, és az új gazdasági mechanizmus szellemében kormányrendelet szabályozza azt is, hogy milyen mértékű nyereség esetén, milyen nagyságrendű nyereségrészesedés fizethető. Ha tehát a VBKM túlteljesíti tervét, és jelentős haszonra tesz szert, az egész vállalat kollektívájának nő a nyereségrészesedése. Az állam így teszi érdekeltté a vállalatot, annak minden dolgozóját az eredmények fokozásában. De a VBKM tíz önálló gyáregységgel rendelkezik, a kérdés, hogyan teremthető meg egy vállalaton belül is a gazdasági mechanizmus, hogyan lehetséges, hogy a különböző gyáregységek külön-külön is érdekeltté váljanak abban, hogy túlteljesítsék tervüket, növeljék nyereségüket? A nagyvállalat vezetői ennek gyakorlati végrehajtása érdekében most újszerű ösztönzési rendszert dolgoztak ki. Az új ösztönzési rendszer lényege: ha a gyáregységek a részükre differenciáltan megállapított alap-eredményfeladatokat túlteljesítik, úgy minden egymillió forint többleteredményért ezer forinttal emelhető az évi nyereségrészesedés, valamint az is biztosított, hogy az export túlteljesítését jelentős mértékben elősegítő gazdasági szakember, bonyolító vagy gyárrészlegvezető, honoráriumként megkaphassa a többletbevétel összegének egy ezrelékét. Az újszerű ösztönzési rendszer, úgy hisszük, lehetővé teszi a „belső gazdasági mechanizmus” gyakorlati végrehajtását, mert biztosítja a népgazdaság, a nagyvállalat, továbbá a gyáregységek és azon belül minden egyes dolgozó érdekének összhangját... Hiszem, hogy ez országos viszonylatban is újszerű kezdeményezés, követésre méltó. H. Barta Lajos 5