Magyar Nemzet, 1969. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

1969-07-01 / 150. szám

2 térségben az amerikai politika érvényre jutását és elsősorban gazdasági és politikai eszkö­zökkel fűzze magához a térség országait. Nagyobb kötelezettségvállalás Vezető amerikai politikusok, köztük Nixon elnök is, több­ízben hangsúlyozták, hogy megítélésük szerint az érdekelt országoknak „nagyobb köte­lezettségeket kell vállalniuk a helyzet stabilizálásában”, más szóval a katonai tervek meg­valósításában, amelyhez az Egyesült Államok adná meg a szükséges gazdasági és politi­kai támogatást. Washington részéről mind határozottabb kísérletek történnek a külön­böző nem elsődlegesen kato­nai jellegű ázsiai államszövet­ségek tevékenységének fel­élesztésére és megszilárdítá­sára. A New York Times szerint a Nixon-utazás célja Ázsiában az lesz, hogy „biztosítsa a nem kommunista országokat, bár­mi legyen is a vietnami hábo­rú kimenetele, az amerikai tá­mogatás folytatódni fog”. „Kormánytisztviselők remélik, az elnök rá tudja beszélni az ázsiai népek különböző csopor­tosulásait arra, hogy tervezzék meg saját kollektív biztonságu­kat a vietnami háborút követő időszakra, s ezzel tegyék lehe­tővé, hogy az Egyesült Álla­mok kevésbé szembetűnő pozí­ciót foglaljon el a térségben” — írja a lap. Az elnök romániai látogatása Nixon és külügyminisztere, Rogers összesen tíz csendes­óceáni országot keres fel július végi, augusztus elejei köruta­zása során. Több politikai meg­figyelő szerint az út egyik leg­fontosabb állomása Indonézia lesz, amelyet az Egyesült Ál­lamok fokozottabban akar be­vonni katonai és politikai ter­veibe. Az amerikai sajtó általában jelentősnek minősíti azt a tényt, hogy az elnök hazatérő­ben Romániába is ellátogat. A távol-keleti útnál — amelynek lehetőségét már a hivatalos bejelentés előtt is látni lehetett — sokkal na­gyobb meglepetést keltett Nixon romániai útja. Az ame­rikai lapok egyöntetűen ki­emelik, hogy az út előkészü­leteiről eddig semmiféle hír sem szivárgott ki. Ez az első eset — a második világháború befejezése óta — arra, hogy amerikai elnök szocialista or­szágba látogat. A második vi­lágháború alatt volt amerikai elnök szocialista ország terü­letén, Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyalá­sokon vett részt. Hivatalos amerikai jelenté­sek szerint a romániai útra Ceausescu elnök korábbi meg­hívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában. A Fehér Ház közlése szerint kétoldalú kérdéseket és általá­nos nemzetközi problémákat szándékoznak megvitatni. Amerikai külügyminisztériu­­mi tisztviselők szerint nincs kizárva, hogy Nixon még egy megállót iktat be a hét végén közzétett útitervébe. Ez a meg­álló azonban „kizárólag pihe­nésre” szolgál majd. A minisz­térium illetékesei nem tartják valószínűnek, hogy az elnök ellátogatna Vietnamba, vagy esetleg felkeresné más kelet­­európai országot, így például Jugoszláviát. Mindazonáltal a washingtoni hivatalos szemé­lyiségek nem zárják ki a prog­ram módosításának lehetőségét sem. Az elnök korábban magán­emberként több szocialista or­szágban járt, köztük Magyar­­országon is. Hivatalos washingtoni bejelentés a szovjet-amerikai tárgyalásokról Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője, Robert McCloskey kijelentette: az Egyesült Államok nevében Ro­gers külügyminiszter korábban hivatalosan javasolta a Szov­jetuniónak a stratégiai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról tartandó tárgyalások megkez­dését Az amerikai javaslat ér­telmében a tárgyalások július 31-e és augusztus 15-e között kezdődnének. Amerikai részről korábban nem közölték, hogy Washing­ton hivatalosan is javaslatot tett a tárgyalásra. Csupán azt mondották, hogy Rogers kül­ügyminiszter „megtárgyalta a kérdést Dobrinyin szovjet nagykövettel, mielőtt a nagy­követ jelentéstételre és kon­zultációra hazautazott volna”. Az amerikai szóvivő szerint az Egyesült Államok még nem kapott választ a Szovjetunió­tól. A Scinteia a román­ Bukarestből jelenti az MTI. A Scinteia vasárnapi számá­ban nagy cikk jelent meg „A román—szovjet barátság és együttműködés — a szocializ­mus és a béke ügye előmozdí­tásának fontos tényezője” cím­mel L Iliescu aláírással. A cikk kiinduló témája a negyedszázados román felsza­badulási évforduló ünnepsé­geinek előkészítése. Iliescu hangsúlyozza, hogy a szovjet hadsereg viselte a vállán a második világháború fő ter­hét. Ez időben bontakozott ki a román—szovjet fegyverba­rátság. Szól a továbbiakban a cikk a két ország sokoldalú kapcsolatainak kialakulásáról. Megemlékezik a román veze­tők legutóbbi tárgyalásairól a szovjet párt- és államvezetők­­kel Ezek a tanácskozások megmutatták, „az a közös vágy, hogy kölcsönösen elfo­gadható megoldásokra jus- ■szovjet barátságról sunk. A problémáknak elvtár­si légkörben való megközelí­tése, a megbecsülés és a meg­értés egymás elgondolásai és érdekei iránt — biztos út ah­hoz, hogy közös elhatározá­sokra jussunk,­ biztos út a ba­rátság és a szolidaritás erősí­tésére országaink és népeink között”. A román politikai élet elkö­vetkező nagy eseményei — mutat rá a cikk — a felsza­badulás negyedszázados év­fordulója, a Román Kommu­nista Párt tizedik kongresszu­sa és más események is alkal­mat szolgálnak a megbontha­tatlan román—szovjet barát­ság kifejezésére. A román— szovjet barátság a haladás fontos tényezője, népeink ér­tékes hozzájárulása a szocia­lizmus erejének és tekintélyé­nek növekedéséhez szerte a világon. Rendkívüli biztonsági intézkedések Walesben Sugár András, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Ked­den délelőtt kezdődik meg a walesi Caemarvon (ejtsd: Kamarvon) kastélyban az a hatórás szertartás, amelynek keretében walesi herceggé avatják Károly angol trónörö­köst. A negyedmilliós közönség-­ nek — a szigetországban szo­katlan módon — külön rende­lettel tiltottak meg minden­nemű tüntetést: nem szabad plakátokat lengetni, röpcédu­lákat osztogatni, „szervezett csoportokban” gyülekezni, sőt „nem hivatalos jelszavak” kiabálását is megtiltották. A rendőrség 2800 civilruhás em­bere vegyül el a tömegben, köztük lesz sok turistának ál­cázott női detektív is. A. kastélyt környező házak tetején rendőri megfigyelő ál­lásokat létesítettek. Zárt lán­cú televíziós rendszerrel tart­ják szemmel a közönséget s ha a készülék bárhol bármi­féle rendellenességet észlel, a rendőri megfigyelő központ rádió útján azonnal beavatko­zási parancsot ad a környé­ken levő rendőröknek. A kas­tély falai között 0,38-as revol­verekkel felszerelt különít­mény őrzi a királynőt, a trón­örököst és a többi előkelősé­get. Bár magát a kastélyt már február óta zárva tart­ják, a rendőrség és a hadse­reg tűzszerészei naponta két­szer átkutatják és „varázs­­vesszővel” igyekeznek felderí­teni a netán elrejtett pokol­gépeket.­­ (Lagos, AP) Hivatalos la­­gosi közlés szerint a Nigériába irányuló segélyszállítmányok­kal kapcsolatos munkákat a Nemzetközi Vöröskereszttől át­vette a nigériai szövetségi kormány. -Magyar Nemzet- Cernik derűlátó nyilatkozata Hisszük, hogy sikerül megoldanunk problémái­n­kat Prágából jelenti a CTK. A Brno mellett elterülő gottwal­­dovi völgyben vasárnap meg­rendezték az immáron hagyo­mányos békenagygyűlést, amelyen részt vett Brno és környéke lakosságának több ezer képviselője. Jelen volt az SZKP voronyezsi területi bi­zottságának vendégdelegáció­ja is. A nagygyűlésen elmondott beszédében Cemik, a CSKP KB elnökségének tagja, a cseh­szlovák kormány elnöke hang­­súlyozta, hogy a Szovjetunió­val való kapcsolatok megszi­lárdítása és fejlesztése életbe­vágóan fontos Csehszlovákia biztonsága és eredményes fej­lődése szempontjából. A miniszterelnök megállapí­tása szerint Csehszlovákia kül­politikájában attól az elenged­hetetlenül szükséges elvtől ve­zetteti magát, hogy meg kell szilárdítani az állam biztonsá­gát és meg kell akadályozni a második világháború keserű leckéjének megismétlődését. Cernik miniszterelnök be­szédében derűlátóan nyilatko­zott a jövő kilátásairól.” Hisz­­szük, hogy sikerül megolda­nunk problémáinkat, és állam­polgáraink meggyőződnek a szocializmus és a világbéke érdekei által megszabott utunk helyességéről” — hangoztatta befejezésül a miniszterelnök. A CSKP KB elnöksége hét­fői ülésén Gustav Husaik irá­nyításával megtárgyalta a népgazdaság fejlesztésére és stabilizációjára vonatkozó komplex javaslatot. Az elnökség foglalkozott a kommunistaellenes ideológia és propaganda behatolásával és befolyásával Csehszlovákiá­ban Az elmúlt évi és ez évi ta­pasztalatok a külföldi kommu­nistaellenes központok tevé­kenységének intenzív növeke­déséről tanúskodnak — állal­­­­totta meg az elnökség. E központok erőfeszítéseiket elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatainak megzavarására és a szocialis­taellenes nézetek terjesztésére összpontosítják. Az antikom­­munizmus elleni céltudatos harc gyengülése miatt az utób­bi években a sajtó — a párt­sajtót is beleértve — nem igye­kezett kellő mértékben meggá­tolni a burzsoá propaganda áradatát — hangsúlyozza a CSKP KB elnökségének ülésé­ről kiadott jelentés. Úgy döntöttek az ülésen, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jaival együttműködve, na­gyobb figyelmet kell fordítani az antikommunizmus elleni harcra. A KB elnöksége ennek megfelelő határozatokat ho­zott az alsóbb pártszervek munkájának irányítására. Prágából jelenti az MTI. A Nemzeti Front elnöksége jú­nius 11-én kiadott közlemé­nyéhez hasonlóan, hétfői nyi­latkozatában újólag megerősí­ti, hogy sokoldalúan támogatni kívánják a diákmozgalmat, amely a Nemzeti Front alap­ján áll és Csehszlovákia poli­tikai szükségleteiből indul ki. Ma Tani át hivatalát az NSZK új elnöke Heinemann ellenzi Nyugat-Németországi atomfelfegy­verzését Karl Bachmann nyilatkozata Hamburgból jelenti az AP. Gustav Heinemann, aki ma ve­szi át hivatalát, mint a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, nyilatkozatot adott a Der Spie­gel című folyóiratnak. Kijelentette: ellenezni fog minden arra irányuló kísérle­tet, hogy az NSZK fegyveres erőit atomfegyverekkel lássák el Heinemann hangoztatta: inkább lemond, semmint hogy aláírjon olyan törvényt, amely Nyugat-Németország ujját az atomravaszra helyezné. Hasonlóképpen elutasított Heinemann minden olyan ja­vaslatot, amely a halálbüntetés bevezetésére irányulna. Az NSZK-ban eltörölték a halál­­büntetést, noha időnként be­terjesztenek alkotmánymódo­sító indítványokat a büntetés újbóli életbe léptetésére. Heinemann hangoztatta: az elnökséget politikai kötelesség­nek tekinti, noha nézeteit in­kább erkölcsi tekintélyként fej­ti majd ki, semmint pártpoli­tikusként. A szociáldemokrata politikus kijelentette, hogy fenntartja magának a jogot a kormány nyilvános bírálatára, de csupán rendkívüli esetek­ben kíván élni ezzel a joggal. A fegyveres erőkről szólva hangoztatta, hogy a Bundes­­wehr nem szólhat bele a poli­tikába, ugyanakkor azonban kijelentette, hogy az NSZK- nak meg kell őriznie „védelmi erejét”, amíg nem kerül sor ál­talános békerendezésre Euró­pában. Bonnból jelenti a TASZSZ. Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke, Hei­nemann július elsejei hivatal­­ba lépésével kapcsolatban nyi­latkozatában kijelentette:­­ „Sokan politikai változásokat várnak Heinemanntól, remé­nyeket fűznek hozzá és illúzió­kat táplálnak vele szemben, ugyanis még nem felejtették el, hogy annak idején szembe­helyezkedett az újrafelfegyver­­kezés és remilitarizálás ade­­naueri politikájával. Sajnos, Heinemann-nal legfeljebb any­­nyiban változnak az erőviszo­nyok, mint a nagykoalícióval.” Az NSZK új elnökétől a Né­met Kommunista Párt elvárja, ne engedje meg, hogy szemé­lyét önkényeskedő uralmi rendszer leplezésére használ­ják fel. Felszólítjuk az új el­nököt, hogy helyezkedjen szembe az általános jobbrato­­lódással, oszlassa fel az NPD-t, utasítsa el a német nép egye­düli képviseletére tartott igényt, ismerje el az NDK-t és a jelenlegi európai határokat — fejeződik be a nyilatkozat. Rockefeller Argentínában Szakszervezeti vezetőt gyilkoltak meg Buenos Airesben Buenos Airesből jelenti az AP. Az Argentin Általános Munkásszövetség egyik veze­tőjét, Augustin Vándort, hét­főn ismeretlen tettesek meg­gyilkolták. A fémmunkás­­szakszervezet Buenos Aires-i székházában tartózkodott, ami­kor géppisztolyos ismeretlenek törtek be irodájába, sorozato­kat adtak le rá, majd bombát robbantottak szobájában. A tá­madók elmenekültek. A gyilkosság Rockefeller ar­gentínai látogatásának máso­dik napján történt. A Nixon elnök személyes képviseleté­ben utazó New York-i kor­mányzó ellen hétfőn újabb tö­megtüntetések robbantak ki Santa Fében, Tucumanban, Mar del Platában, Cordobában és más városokban. Augustin Vándor az acél­­munkások szakszervezetének főtitkára volt, az általános munkásszövetségen belül pe­dig az utóbbi időben szembe­helyezkedett egy radikálisabb szárnnyal. Így például ellenez­te, hogy a szaktanács Rocke­feller látogatása elleni tiltako­ zásul kedden általános sztráj­kot szervezzen. A látogatást megelőző tünte­téssorozat legnagyobb esemé­nye, hogy Bahia Blancában felrobbantották egy állami olajtársaság benzintárolóját. Feltételezések szerint a robba­nást egy turistagépről ledobott bomba okozta. A 600 000 lite­res benzintartály lángjaival több mint 500­ ember vette fel a harcot. ■0­ (Berlin, MTI) Szovjet kormányküldöttség élén hét­főn Berlinbe érkezett Tyiho­­nov szovjet miniszterelnök-he­lyettes. A küldöttség az NDK szovjet gazdasági és műszaki együttműködési bizottsága 6. ülésszakára utazott Berlinbe.­­ (Kuala Lumpur, Reuter) Öt halálos és több sebesült ál­dozata van azoknak a faji zavargásoknak, melyek az el­múlt hét végén törtek ki Kuala Lumpurban. A városban egyébként fegyveres katonai egységek teljesítenek járőr­­szolgálatot. Kedd, 1969. július 1. VILÁGGAZDASÁG A chilei réz és Washington Az észak-amerikai monopó­liumok érdekeltségeit egyre több veszély fenyegeti Latin- Amerikában. A perui kor­mányt, amely az International Petroleum Company olajtársa­ság államosítása után a közel­múltban megkezdett földre­formjával több amerikai érde­keltség tulajdonát is felszá­molja, most egy újabb ország, Chile követi. Frei, chilei elnök, aki csak­nem öt esztendeje hirdette meg nagyszabású reformpoli­tikáját, úgy látszik, most az 1970-es választásokat megelő­zően szánta el magát, hogy az ország legfontosabb ásványi kincsét, a rezet kibányászó észak-amerikai monopóliumok részesedését csökkentse. Ugyanis a chilei elnök az Anaconda Cooper monopó­liummal folytatott eredmény­telen tárgyalások után a múlt héten bejelentette, hogy álla­mosítják e vállalat chilei ér­dekeltségeit. A chilei rézbá­nyák, amelyek a tőkés világ réztermelésének egyhatodát adják és a világexport első helyén állnak, döntően két nagy észak-amerikai monopó­lium, az Anaconda és a Ken­­necott leányvállalatainak tu­lajdonában vannak. A chilei kormány már hosz­­szabb ideje bejelentette, hogy szeretné részesedését növelni és ennek érdekében tárgyalá­sokat kezdett a két nagy ame­rikai monopóliummal. A Ken­­necott-tal 1967-ben megegye­zésre is jutott, 80 millió dol­lár értékben megvásárolta a Kennecott tulajdonában levő El Teniente bánya részvényei­nek 51 százalékát. A monopó­lium pedig a profit 44 száza­lékának szabad repatriálása fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy 1971-től jelentős új beruházásokat kezd az emlí­tett bányában. Az Anaconda azonban el­utasította a chilei kormány­nak azt a követelését, hogy a Chuquicamata és az El Salva­dor bányák részvényeiből el­adjon. Hasonló ellentétek rob­bantak ki az új Exotica bá­nyával kapcsolatban is, amely az észak-amerikai monopó­lium vezetői szerint jövőre 112 500 tonna rezet termel az Anaconda 407 000 tonnás évi össztermeléséből. Egyébként a társaság hivatalosan is beis­mert múlt évi profitja 99 mil­lió dollárt tett ki. Májusban Frei elnök ismét felszólította az amerikai részvénytársasá­got, hogy a három rézbánya részesedésének 51 százalékát adja át a chilei kormánynak és egyben bejelentette a tár­saság adójának felemelését is. Az elnök múlt heti bejelenté­se, amely szerint az Anacon­da chilei érdekeltségeit álla­mosítják, egyértelműen arra utal, hogy az amerikai mono­pólium ismét visszautasította a chilei kormány javaslatát. A chilei kormány és az Ana­conda közötti huzavonát kommentáló amerikai lapok szerint nincs kizárva, hogy Frei esetleg megváltoztatja döntését, hiszen több mint négyéves­­kormányzási perió­dusa alatt mindig az „ésszerű” megegyezésre törekedett és „egyoldalú államosításra” so­hasem határozta el magát. Kétségtelen azonban, hogy most, amikor Rockefeller New York-i kormányzó latin-ame­rikai ténymegállapító körútja szinte valamennyi országban heves amerikaellenes meg­mozdulásokat okozott, Frei bejelentése beleilleszkedik La­­tin-Amerika Washington-elle­­nes összképébe. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Chile volt egyike azok­nak a latin-amerikai orszá­goknak, amelyek alkalmatlan­nak tartották az időpontot Rockefeller látogatására. L. Gy. Algériai közleményt Szívroham végzett Csembe volt kongói miniszterelnökkel Algírból jelenti a Reuter. Al­gírban hétfőn reggel hivatalo­san bejelentették, hogy vasár­nap meghalt Moise Csembe volt kongói miniszterelnök, akit egy nap híján két éve tar­tották fogva Algériában. A 11 francia és algériai orvos által aláírt közlemény szerint Csom­­béval szívroham végzett álmá­ban. A kongói politikus 49 éves volt. Moise Csombe nevét 1960. július 10-én ismerte meg a vi­lág. Kongó függetlenné nyilvá­nítása után 11 nappal, a bel­ga nagytőke embereként ki­kiáltotta az ásványi kincsek­ben rendkívül gazdag Katanga tartomány önállóságát. Az ezt követő polgárháborúban Csőm­be emberei végeztek Lumum­­bával, az ország függetlenségé­nek hősével 1963 júniusában Csőmbe elhagyta Kongót és Spanyolországban élt, de 1964. július 10-én visszatért és ezút­tal egész Kongó miniszterelnö­ke lett. Fehér zsoldosok segít­ségével leverte a haladó erők felkelését, 1965 őszén azonban ismét távozásra kényszerült, amikor ellentétei támadtak Kaszavubu akkori elnökkel. 1967. március 13-án Mobutu hatalomra jutása után Kongó­ban pert rendeztek Csombe el­­len és távollétében hazaárulás miatt halálra ítélték. 1967. jú­lius 1-én a repülőgépet, ame­lyen Csombe utazott, Algériá­ban leszállásra kényszerítet­ték. Július 27-én az algériai legfelső bíróság a kongói kor­mány kérésére úgy döntött, hogy Csombét kiadják a kins­­hasai kormánynak. Ezt a dön­tést azonban nem hajtották végre, Csombe algériai fogság­ban maradt haláláig. A külpolitika hírei­ ­­ (Bukarest, TASZSZ) Szov­jet—román egyezményt írtak alá Bukarestben a szolgálati, turista és átutazóvízumok megszüntetéséről.­­ (Prága, CTK) Cernik csehszlovák miniszterelnök meghívására Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke a közel­jövőben rövid hivatalos láto­gatásra Prágába utazik.­­ (Moszkva, TASZSZ) Ha­zautazott Moszkvából az Omar vezérőrnagy, vezérkari főnök vezette marokkói katonai kül­döttség. Kínai lapok a KKIM megalakulásának­­18. évfordulójáról Pekingi hírügynökségi jelen­tések szerint központi kínai lapok hétfőn közös vezércik­ket közöltek abból az alkalom­ból, hogy a Kínai Népköztár­saságban ma ünnepüik a KKP megalakulásának 48. évfor­dulóját. A vezércikk részletes áttekintést adott a párt törté­netéről és részletesen foglalko­zott belpolitikai kérdésekkel. Felszólította a KKP tagjait, hogy ne tekintsék befejezett­nek a ..forradalmat”, s hang­súlyozta: azokat a kádereket, akik „hibákat követtek el, to­vábbi mélyreható ideológiai nevelésnek kell alávetni”.­­­ (Nyugat-Berlin, Tanjug) Hétfőn reggel merényletet kö­vettek el dr. Anton Kolendics, a nyugat-berlini jugoszláv ka­tonai misszió vezetője ellen. A misszió 53 éves portása, Sztan­­ko Golob is megsérült. A nyu­gat-berlini rendőrség szerint a 27 éves merénylő neve Drago Dolo. Kolendicsen műtétet haj­tottak végre, élete nem forog veszélyben.­­ (Djakarta, UPI) Indira Gandhi indiai miniszterelnök­­asszony hétfőn megbeszélést folytatott Suharto indonéz el­nökkel. A Pentagon a kereskedelmi korlátozások enyhítése ellen Washingtonból jelenti az MTI. A Pentagon akadályozta meg a szocialista országokkal fenn­álló kereskedelmi korláto­zások enyhítését. A Washing­ton Post hétfői száma szerint a Pentagonnak döntő része volt abban, hogy Nixon elnök a szenátus illetékes bizottságá­nak véleménye ellenére sem járult hozzá az exportellenőr­zési törvény megváltoztatásá­hoz. A Pentagon véleménye a döntés meghozatalában na­gyobb súlyt kapott, mint a kül­ügyminisztérium és a kereske­delmi minisztériu­m állásfogla­lása.

Next