Magyar Nemzet, 1969. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

1969-07-01 / 150. szám

Keid, Július 1. Magyar Nemzet Tudománypolitikai bizottságot hoznak létre A Minisztertanács határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének fejlesztésére és a szabálytalanságok megszüntetésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot A külkereskedelem kiállítási programja A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről, és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy tízmillió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Intézkedés a szabálytalanságok megszüntetésére A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja. A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszergazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás-utánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. Két fontos határidő A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza; a végrehajtást elmulasztó felügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Tilos a magasabb bér és juttatás Felül kell vizsgálni a fővárosi termelőszövetkeztekben tevékenységi körük méreteit és arányait, ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. Budapesti tanácsi vállalat a jövőben nem építhet lakásokat Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese hétfőn a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának lakásépítési ankétjén ismertette a budapesti lakásépítkezések helyzetét. Elmondotta: az építkezések gyorsabb ütemét leginkább a munkaerőhiány gátolja. Hosszú idő óta mintegy 20— 22 000 főnyi az állandó létszámhiány az építőiparban. A másik akadály, hogy a lakásépítkezésekre kijelölt területeken előzőleg jelentékeny számú üzemet kell szanálni, ezeknek viszont másutt kell megfelelő telephelyet biztosítani. Budapesten például a negyedik ötéves terv időszakában 2,5 milliárd forint értékű üzemi szanálást kell végrehajtani, hogy a tervezett 85 000 családi otthon felépülhessen. Egyébként úgy döntöttek, hogy 1971-től a budapesti tanácsi építőipar nem építhet új lakásokat, legfeljebb tetőterek beépítését vállalhatja és javítómunkát végezhet. Nagy turistaforgalom Sopronban az ünnepi hetek első vasárnapján Harmincöt ország zászlaját lengeti a szél Sopron városközpontjában. Az elmúlt években harmincöt államból keresték fel turisták a műemlékekben leggazdagabb magyar várost és tiszteletükre felhúzták a nemzeti lobogókat a Soproni Ünnepi Hetek megnyitása alkalmából. A Hazafias Népfront soproni városi bizottsága és a városi tanács közös rendezésében az idén 12. alkalommal került sor az ünnepi hetek megnyitására. A rendezőség gazdag kulturális programot állított öszsze a várost szerető turistáknak és külföldi vendégeknek. Az idei program két kiállítással is bővült. Az elmúlt év novemberében újjáalakult Soproni Városszépítő Egyesület és a Liszt Ferenc Múzeum vezetősége emlékkiállítással bővítette az ünnepi hetek műsorát. Száz esztendővel ezelőtt alakult meg az 1965-ben létrejött magánszépítő egyletből a Soproni Városszépítő Egyesület. A centenárium alkalmából a soproni múzeum, a levéltár és az egyesület régi tagjainak gyűjteményéből szedték össze a városra vonatkozó értékes anyagokat és ezeket mutatják be a Fő téri Fabricius-ház második emeleti dísztermében. A másik kiállítás gazdasági-műszaki jellegű. Sopron legfiatalabb üzeme — mindössze másfél éve működik — az Építőgépgyártó Vállalat 8. számú veszprémi gyárának soproni telepe, piackutatási jelleggel, 25 építőipari gépet, berendezést állított ki. A Soproni Ünnepi Hetek első vasárnapján nagy volt a turistaforgalom a városban. Szombaton és vasárnap egyegy különvonat érkezett a fővárosból turistákkal. A vendégek sorában láttuk Kisházi Ödönt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, a Nyugat- Dunántúli Idegenforgalmi Intéző Bizottság elnökét. Az Idegenforgalmi Hivatal turistaszállásai megteltek hazai érdeklődőkkel, de sokan érkeztek Ausztriából személyautóval és autóbusszal. Aláírták a magyar-indiai kulturális csereprogramot Vasárnap Budapestre érkezett Bhald Darsan, az indiai kormány közoktatásügyi államminisztere, akit a Ferihegyi repülőtéren dr. Bognár József akadémikussal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével az élen népes küldöttség ünnepélyesen fogadott. A fogadásnál ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. A vendég államminiszter a repülőtéren tett sajtónyilatkozatában elmondotta, hogy az 1969—1971. évi magyar—indiai kulturális csereprogram aláírására érkezett Budapestre. A következő időszakban különböző művészegyüttesek kölcsönös vendégszerepeltetésére kerül sor, Magyarországon indiai filmeket mutatnak be, Indiában magyar filmnapokat rendeznek és folytatják a tudósok és oktatási szakemberek kölcsönös tanulmányútjait is. A magyar—indiai csereprogram hivatalos okmányait hétfőn délután a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában aláírták. MSZBT-küldöttség utazott Moszkvába A Szovjet-Magyar Baráti Társaság meghívására hétfőn Nagy Mária főtitkár vezetésével MSZBT-küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttséget a repülőtéren dr. Mihályit Ernő, az MSZBT elnöke búcsúztatta. Jelen volt I. I. Bagyul, a szovjet nagykövetség első titkára. Ceausescu fogadta a magyar katonai küldöttséget Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke vasárnap fogadta a Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget, amely látogatáson tartózkodik Romániában. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Magyarország és Románia fegyveres erői baráti kapcsolatairól szóltak, aláhúzva ezek fejlesztésének közös óhaját a két nép, a szocializmus és a béke ügyének javára. A vietnami kereskedelmi delegáció sajtótájékoztatója Szurdi István belkereskedelmi miniszter meghívására hazánkban tartózkodik Hoang Quoc Thinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság belkereskedelmi miniszterének vezetésével a minisztérium főtisztviselőinek küldöttsége. A delegáció két hét alatt közelről tanulmányozta Magyarország kereskedelmi életét. A hazatérés előtt a vietnami vendégek találkoztak a magyar újságírókkal. A közvetlen hangú beszélgetés során a belkereskedelmi miniszter beszámolt a küldöttség látogatásairól. Alkalmuk volt a főváros és a vidék kereskedelem szervezetét, működését alaposan tanulmányozni, véleménycserét, konzultációt folytattak a felmerült kérdésekről. A vendégek a magyar—vietnami árucsere-forgalom bővítéséről is tárgyaltak. Műszaki támogatást kérnek a termelőszövetkezetek építő vállalkozásai Érdekes téma szerepelt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfői elnökségi ülésén. A vezetőség kétnapos ülésen foglalkozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termeléssel összefüggő problémáival. Hétfőn megtárgyalták a beruházási és építőipari tevékenységről szóló előterjesztést. Megállapították, a termelőszövetkezetek új nagyüzemi létesítményeihez, korszerűsítéséhez műszakilag meg kell erősíteni az építőipari közös vállalkozásokat, építőipari szövetkezeti vállalatokat. Ennek érdekében néhány korlátozó szabály megszüntetését javasolták és állást foglaltak annak érdekében, hogy az építőszervezetek forgóeszközellátási problémáit az országos főhatóságok oldják meg. Foglalkoztak a mezőgazdasági termékforgalmazás problémáival is. Az elnökség álláspontja szerint a termelők, a fogyasztók érdekei és a kereskedelmi költségek csökkentése céljából ki kell bontakoztatni a versenyt. Életét vesztette a tatabányai 11-es aknában rekedt bányásztechnikus A tatabányai 11-es aknában négynapi megfeszített munka után hétfőn hajnalban megtalálták Czeiner Tibor technikumi hallgató holttestét. A szerencsétlen fiatalembert a gátszakadáskor az iszap maga alá temette. A kerületi bányaműszaki felügyelőség az akna vezetőinek és más illetékes szerveknek a bevonásával folytatja a vizsgálatot a baleset okainak kiderítésére. Budapestre érkezett a koreai Hazafias Egységfront küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács elnökségének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hazafias Egységfrontjának és békevédelmi nemzeti bizottságának delegációja Kang Rjang Uk, a KNDK Legfelsőbb Népigyűlése Elnökségének alelnöke vezetésével. A Ferihegyi repülőtéren Bugár Jánosnéval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárhelyettesével az élen megjelentek az Országos Béketanács vezetői, s a Magyar Partizánszövetség képviselői is. Ott volt a fogadtatásnál Li Dong Szan, a KNDK budapesti nagykövete is. A delegáció vezetője érkezésekor elmondotta: hazájában minden évben június 25 és július 27 között harci hónap keretében követelik az amerikai imperialista csapatok azonnali kivonását Dél-Koreából. A harci hónap alkalmából emelik fel szavukat a jóakaratú emberek a koreai nép ügyéért, a Magyarországon tartandó gyűléseken és békedemonstrációkon is. A koreai küldöttség hétfő délután a Hazafias Népfront székházába látogatott. A baráti beszélgetés során Erdei Ferenc, a népfront főtitkára tájékoztatta a vendégeket népgazdaságunk fejlődéséről, a gazdaságirányítás új rendszeréről, a népfrontmozgalom időszerű feladatairól. Kang Rjang Uk, a küldöttség vezetője beszámolt távol-keleti országa eredményeiről, koreai iparának és mezőgazdaságának lendületes fejlődéséről. A szívélyes hangú eszmecserén részt vett Li Dong Szan, a KNDK budapesti nagykövete. Este a Gellért-szálló különtermében Erdei Ferenc vacsorát adott a koreai küldöttség tiszteletére. Törvényerejű rendelet a népszámlálásról Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeti, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. * Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tíz évenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerkezetéről, alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamenynyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. A szovjet—magyar gazdasági együttműködési kormánybizottság ülése Hétfőn Moszkvában megkezdődött a szovjet—magyar gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszaka. Az ülésszakot M. A. Leszecsko, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának vezetője nyitotta meg. A magyar küldöttséget Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Megvitatásra kerül a Szovjetunió és Magyarország 1971— 1975. évi népgazdasági terveinek összehangolása, a két ország illetékes minisztériumai közötti közvetlen együttműködés, a kereskedelem fejlesztése, valamint a tudományos és a technikai csere formáinak tökéletesítése. M. Leszecsko és Apró Antal felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésére irányuló munkája során a bizottság a KGST rendkívüli, 23. ülésszakán hozott határozatokat tartja szem előtt, amelyek nagy jelentőségűek a testvérországok sokoldalú és kétoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Az ülésszakon megállapították, hogy széles körű kapcsolatok létesültek a szovjet Vegyipari Minisztérium és a Magyar Nehézipari Minisztérium között. A két minisztérium együttesen dolgoz ki 23 témát a termelés technikájának és technológiájának tökéletesítésére. A bizottság a hétfői ülésen megvitatta a műszergyártás, a traktor- és egyéb mezőgazdasági gépgyártás terén fennálló együttműködés eddigi eredményeit és további lehetőségeit. A SZOT elnöksége a piaci árak alakulásáról A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta a szakmunkásképzésről szóló törvénytervezetet, amely az eddigieknél jobban igazodik az új követelményekhez, majd megtárgyalta a negyedik ötéves terv kulturális fejlesztési céljairól szóló előterjesztést. Az elnökség megvizsgálta a zöldség- és gyümölcsellátás tapasztalatait és a piaci árak alakulását is. Megállapította, hogy az év első négy-öt hónapjában a zöldség- és gyümölcsellátás, illetve az áralakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A piaci árak emelkedése növelte a megélhetési költségeket. Az elnökség véleménye szerint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők hatását a zöldség-gyümölcsellátásban is indokolt lenne megvizsgálni, mert a szocialista szektor, például a földművesszövetkezetek és a téeszek befolyásoló hatása az ellátásra és az árakra még nem érvényesül kielégítően.