Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-02 / 203. szám
ri, fokozatosan és az általános bérpolitika megszorítása árán lehet valóra váltani. A miniszterelnök azután emlékeztette a TUC-t, hogy amikor a kormány lemondott a büntető szankciók alkalmazásáról, a főtanács a nyári rendkívüli szakszervezeti kongresszuson magára vállalta a nemhivatalos sztrájkok megakadályozását. Mégis szükség van bizonyos törvényhozási, állami beavatkozásra is az „ipari kapcsolatok területén” tette hozzá. Wilson zárószavait mindöszsze rövid udvarias tetszésnyilvánítás fogadta, a küldöttek jelentős hányada nem is tapsolt. A dél-vietnami haradó erők nélkül Khiem megalakította az új saigoni kormányt Saigonból jelenti az AFP és az AP. Saigont hivatalos forrásból szerzett értesülés alapján jelentette az AFP, hogy Tran Thien Khiem tábornok kijelölt miniszterelnök megalakította az új saigoni kormányt. A miniszterek névjegyzékét hétfő reggel mutatta be Thieu elnöknek, aki jóváhagyta azt. Khiem tábornok a miniszterelnöki tisztség mellett magának tartotta meg a belügyminiszteri tárcát. Külügyminiszter Tran Van Lam szenátor lett, a hadügyi tárca tulajdonosa Nguyen Van Vy maradt. Sem a buddhisták, sem a dél-vietnami haladó erők nem működtek közre az új kormány megalakításában, illetve abban még félhivatalosan sem képviseltetik magukat. A dél-vietnami katonai parancsnokság vasárnap bejelentette, hogy a bábrendszer csapatait a Saigon körüli tartományokban különleges riadókészültségbe helyezték, mivel attól tartanak, hogy a partizánok a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 24. évfordulója alkalmából akciót kezdeményeznek. Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete helyi idő szerint hétfő reggel elutazott a dél-vietnami fővárosból, hogy egyhónapos szabadságát otthon töltse. Háborúellenes nagygyűlés Varsóban Varsóból jelenti az MTI. Varsóban az óvárosi főtéren hétfő este háborúellenes nagygyűlést rendeztek a második világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából. A tömeggyűlésen mintegy 200 ezren vettek részt. A díszemelvényen helyet foglaltak a lengyel párt- és állami vezetők, élükön Wladyslaw Gomulkával, Marian Spychalskival és Józef Cyrankiewiczel. Jelep volt Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban. Spychalski, az Államtanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Aláhúzta, hogy a hitlerista Németország szétzúzásában a Szovjetunió játszotta a döntő szerepet, s kiemelte a Varsói Szerződés, jelentőségét a háború eredményeinek revíziójára irányuló bonni törekvések meghiúsításában és az európai béke biztosításában. „A lengyel nép levonta a múlt tanulságait — mondta —, erről a helyről ismét felhívással fordulunk minden európai kormányhoz és néphez, hogy tevékenykedjenek az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésén. Lengyelország hajlandó minden feltétel nélkül véleménycserét folytatni az érdekeltekkel arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásának megfelelően mielőbb létrejöjjön a kontinensünk békéjéről és biztonságáról tárgyaló összeurópai értekezlet.” Ezután Svoboda tolmácsolta a cseh és szlovák nép, a párt és a kormány üdvözletét, majd megállapította: a történelmi tapasztalat megmutatta, hogy a szoros csehszlovák—lengyel barátság és együttműködés a két testvérnép életbevágó érdeke. Svoboda állást foglalt az Odera—Neise-határ mellett, megállapítva, hogy az NDK és Lengyelország államhatára soha, semmilyen körülmények között nem lehet alku tárgya. A „Soha többé háborút!” jelszóval megrendezett nagygyűlésit Józef Kepa zárta be. Heinemann beszéde a 11. világháború kitörésének évfordulóján Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti Bonnból. Gustav Heinemann, az NSZK köztársasági elnöke hétfőn este, a második világháború kitörésének 30-ik évfordulója alkalmából beszédet mondott, amelyet valamennyi nyugatnémet rádió- és televízióállomás közvetített. Ez az első eset, hogy nyugatnémet államfő e témával kapcsolatban nyilvánosan állást foglalt. Heinemann hangoztatta: „Danzig és a korridor kérdése csupán kezdete volt annak a hitleri programnak, amelynek célja a ószláv másodrendű emberek leigázása volt a germán urak által. Nincs szükség rá, hogy sok szó essék a háború kimeneteléről, de nem akarjuk elfelejteni, hogy több mint 55 millió ember pusztult el. A nemzeti szocialista kaland következményeit még nem küszöbölték ki.” „Egy azonban bizonyos — folytatta Heinemann. „Egyetlen kérdést sem lehet megoldani, amíg nem békülünk ki minden szomszédunkkal és nem teszünk szert ismét bizalomra. Amit Franciaországgal elértünk, el kell érnünk keleti szomszédainkkal, s elsősorban Lengyelországgal is.” „Az első és legfontosabb feladat, hogy azokat az erőket növeljük, amelyek meggyőző békepolitikát folytatnak, s azokat gyengítsük, amelyek a nacionalizmus köntösében ismét az engesztelhetetlenség szellemét prédikálják.” A világháború kitörésének 30. évfordulóján — mondotta befejezésül Heinemann — meg kell fogadnunk, hogy új kezdetet teremtünk keleti szomszédainkkal, köztük Lengyelországgal és határozottan szembeszállunk a háború szellemével. A csehszlovák belüggyminiszter-helyettes jelentése az augusztusi zavargásokról Halasi György, az MTI tudósítója jelenti Prágából. A csehszlovák parlament népi gyűlésének biztonsági és védelmi bizottsága hétfőn az ország augusztus 18—24 közötti belbiztonsági helyzetével foglalkozott. Dr. Frantisek Vasek szövetségi belügyminiszter-helyettes a jobboldali körök illegális tevékenységéről elmondta, hogy május óta 128 fajta hazai és külföldi eredetű röpcédula került a rendőrség kezébe. Külföldről több tízezer röpcédulát csempésztek Csehszlovákiába. A korlátozó intézkedések ellenére augusztus 21-e előtt növekedett a kapitalista országajókból érkezők száma. Augusztus 2--án 1100 személy rendelkezett Prágában külföldi vízummal és sokan közülük bejelentési kötelezettségüknek sem tettek eleget. Számosan modern filmfelvevő és fényképezőgéppel voltak ellátva. A biztonsági szervek olyan esetet is lelepleztek, amikor egy külföldi állampolgár rádióadón továbbított híreket. 121 esetben bebizonyosodott, hogy külföldiek vettek részt különböző akciókban. A miniszterhelyettes elmondta, hogy az ország területén 2414 személyt állítottak elő, köztük 169 nőt. 83 százalékuk 25 évesnél fiatalabb volt. 150 személynek nem volt munkaviszonya, 46 pedig büntetett előéletű volt. A zavargásokban megsérült 318 rendőr (köztük 17 súlyosan), 68 munkásőr, 27 katona és 11 tűzoltó. A rendzavarok soraiban 37 sebesülés és 5 haláleset fordult elő. Az okozott anyagi kár 4,8 millió korona. Megsérült a fegyveres erők 45 különböző járműve. Magyar Nemzet Közlemény Tímár Mátyás jugoszláviai látogatásáról Tímár Mátyás, a Magyar Népköztársaság kormányának elnökhelyettese Alekszandar Grlicskovnak, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesének meghívására augusztus 27 és 31 között hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. A két kormányelnök-helyettes a látogatás idején kölcsönösen megismertette egymást országaik gazdasági fejlődésével és véleményt cserélt a kétoldalú gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről, valamint egyéb, mindkét felet érdeklő kérdésekről. A látogatás ideje alatt Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettest fogadta Mitja Ribicsics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnöke, Mika Spiljak, a szövetségi nemzetgyűlés — a népek tanácsának — elnöke és Kiro Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja. Tímár Mátyás látogatást tett Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában és megtekintette a vaskapui erőművet is. A látogatás és a megbeszélések nyílt, szívélyes és baráti légkörben zajlottak le. Tímár Mátyás jugoszláviai látogatásának végén nyilatkozatot adott Kocsis Tamásnak, az MTI belgrádi tudósítójának és a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek. Timár Mátyás elmondotta, hogy Ghncskovval, a jugoszláv kormány elnökhelyettesével többek között megbeszélést folytatott a magyar és a jugoszláv gazdasági rendszer tapasztalatairól. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok egyes részleteiről szólva a miniszterelnökhelyettes rámutatott, hogy a két ország gazdasági együttműködése az elmúlt évben tovább szélesedett. A kereskedelmi áruforgalom 1968-ban mintegy 12 százalékkal emelkedett, s a kétirányú árucsere volumene nem hosszú időn belül eléri a 100 millió dollárt. A jelenleginél is nagyobb lehetőséget látok a gépipari kooperációra, például a magyar autóbuszprogrammal kapcsolatban. Úgy gondolom, egyes nagyobb jugoszláv beruházásoknál szélesíteni lehetne magyar vállalatok részvételét. Az együttműködés bővítésére lehetőséget látok egyes alapanyagok termelésében és a fogyasztási cikkek forgalmában. Az áruforgalommal kapcsolatban fejleszteni kell a pénzügyi tevékenység módszereit. Ehhez az szükséges, hogy a két ország szakértői kidolgozzák ennek megfelelő rendszerét. Szükségesnek tartom, hogy a magyar és jugoszláv vállalatok között már kialakult közvetlen kapcsolatok tovább fejlődjenek. Úgy vélem, hogy mindkét szomszédos szocialista országnak érdeke, hogy a gazdasági élet minden területén keresse az együttműködés szélesítésének lehetőségeit — jelentette ki Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes. Gromiko ma Belgrádba látogat Kocsis Tamás, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő ötnapos jugoszláviai hivatalos látogatásának céljáról a Belgrádban kiadott előzetes közlemény szerint Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter és Gromiko megbeszélései a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti kétoldalú együttműködés kérdésein túl felölelik majd a nemzetközi élet néhány időszerű kérdését is. A látogatással kapcsolatban Belgrádban emlékeztetnek Tito elnök legutóbbi nyilatkozatára a jugoszláv—szovjet viszonyról, amely szerint „kapcsolataink a Szovjetunióval jók, politikai, gazdasági, kulturális és más együttműködésünk fejlődik"; valamint Gromikónak a Szovjet Legfelső Tanács ülésén elhangzott kijelentésére, hogy „a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít a szocialista Jugoszláviával való kapcsolatok fejlesztésének, jóllehet ezek nem mindig alakulnak megfelelően. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia is népeinek a szocializmus eszméi melletti elkötelezettsége, valamint az a kölcsönös érdek, hogy a kapcsolatokat bővítsük, megteremti a szovjet— jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésének előfeltételeit”. Tito a JKSZ megerősítésének szükségességéről Kocsis Tamás, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége márciusban megtartott IX. kongresszusa óta a jugoszláv belpolitika legfontosabb fejleményének tekintik Belgrádban — elsősorban a jövő szempontjából, azokat a beszédeket, amelyeket Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökeként augusztus végi dalmáciai körútján mondott. Tito beszédeinek egyik legfontosabb pontja a fegyelmezetlenségek elleni harc volt, mivel véleménye szerint ez az egyik legszámottevőbb forrása a különböző nehézségeknek, politikai és gazdasági vonatkozásokban egyaránt. Tito ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Időről időre beszédeket mondtam, elítéltem a különböző hibákat, torzulásokat, bíráltam a káros jelenségeket, de mindez egyes elvtársaknak egyik fülén bement, a másikon pedig kijött.” A jugoszláv párt vezetője arra a következtetésre jutott, hogy „akik megszegik a fegyelmet, akik nem küzdenek a JKSZ határozatainak megvalósításáért, nem maradhatnak meg soraiban”. A szocialistaellenes jelenségekről szólva, Tito hangsúlyozta, hogy „nincs szükségünk formális demokráciára és a demokráciáról szóló mesékre, hanem arra, hogy az önigazgatás alapján a gyakorlatban ténylegesen erősítsük a szocialista demokráciát”, és „jogunk van határozottan fellépni azokkal szemben, akik a szocializmus érdekei ellen tevékenykednek és jogunk van megakadályozni az ilyen aknamunkát”. Tito kijelentette, Nyugaton egyesek mindig azt fújják, hogy Jugoszlávia egy kicsit a nyugati rendszer felé csúszik, ők ezt is kívánják. De tévednek, ha azt hiszik, hogy Jugoszlávia letér szocialista pozícióiról. A jelenlegi nemzetközi helyzetben tehát ez is fokozza a JKSZ tagjainak felelősségét ... Ezúttal szilárdan eltökéltük, hogy végleg leszámolunk ezekkel a dolgokkal és megakadályozzuk a szocialistaellenes elemek működését.” Willy Brandt egynapos római látogatása Rómából jelenti az MTI: Willy Brandt • nyugatnémet külügyminiszter, aki vasárnap délután „munkalátogatásra’’ Rómába érkezett, hétfőn tárgyalt Moro olasz külügyminiszterrel, majd Saragat köztársasági elnökkel,utána pedig részt vett a Moro által tiszteletére rendezett „munkaebéden”. Hétfőn este véget ért Brandt római látogatása. A tanácskozzások befejezése után közös közleményt adtak ki. A kelet-nyugati kapcsolatokról szólva a közös közlemény egyebek között utal annak szükségességére, hogy szívós erőfeszítést fejtsenek ki a biztonság és a bizalom légkörének megteremtése céljából, továbbá, hogy minden téren megszilárdítsák az együttműködést és így segítsék elő a fennálló vitás kérdések, például a német kérdés békés rendezését. A közlemény befejezésül megállapítja, hogy fontolóra vették az európai kérdésekkel foglalkozó értekezlet összehívását, amelyet gondosan elő kell készíteni, ha azt akarják, hogy pozitív eredményekkel végződjék. Willy Brandt az esti órákban hazautazott. .Kedd, 1369. népjetóber 2. Aling a lint mögött van A BRAZIL PUCCS HÁTTERE Újabb „puccson belüli puccsra” került sor Brazíliában, vagy valóban Costa e Silva elnök vérkeringési zavarai miatt vette át a hatalmat a háromtagú junta? A kérdésre a választ valószínűleg csak az elkövetkező időszak eseményei adják meg, mindenesetre az első jelekből ítélve inkább az első változatnak van több esélye. Hiszen az elnök szóvivője szerint Costa e Silva csupán súlyos meghűlésben szenved, s az újabb puccs valószínűségét támasztja alá az a tény is, hogy az alkotmányjogi előírások szerint az alelnöknek kellett volna átvenni a hatalmat. A múlt év decemberében bevezetett nyílt katonai diktatúra, amelynek során a már akkor is hatalmon levő Costa e Silva megerősítette pozícióját, a katonai vezetők közötti burkolt ellentétek tették bonyolulttá. Az elnök úgy próbálta megerősíteni irányvonalát, hogy engedett a még keményebb vezetést követelő katonatiszteknek. A parlament feloszlatása, az összes alkotmányos garancia felfüggesztése és a rendeleti úton való kormányzás azonban úgy látszik, nem elégítette ki a „linha dura”, a kemény vonalat képviselő tiszteket, így az azóta is többször emlegetett Sesento Sarmento ezredest, a Rio de Jaíneiró-i hadsereg főparancsnokát, Albuquerque Lima belügyminisztert, valamint Souza e Mello légi marsallt, aki a jelenlegi triumvirátus egyik tagja lett. A háttérben meghúzódó ellentétek az utóbbi időben csak tovább növekedtek. A többszöri letartóztatási hullámmal egyidőben Costa e Silva bizonyos mérsékelt ígéretet is tett a diktatúra látszatnormalizálása érdekében. Az elnök az „ellenőrzött demokrácia” jelszavát hirdette meg, s érmék keretében bizonyos célzásokat tett új alkotmány kidolgozására, amely a katonai vezetés által 1967-ben jóváhagyott, majd múlt év decemberében felfüggesztett alkotmány helyére lépett volna. Ezzel párhuzamosan Costa e Silva ígéretet tett, hogy „a közeljövőben” sor kerül a decemberben feloszlatott kongresszus újbóli összehívására. Az intézkedések kilátásba helyezése mögött az elnök ama törekvése húzódott meg, hogy rendeletről rendeletre intézményessé legyen nyílt katonai diktatúrái, és ezzel megszilárdítsa hatalmát egyrészt a demokratizálást követelő ellenzékkel, illetve a még szigorúbb intézkedésekért fellépő katonai vezetőkkel szemben. Ezek az ígéretek azonban egyik oldalnak sem feleltek meg. S nem véletlen, hogy a hatalmat most átvevő katonai junta első közleményében már elutasította a kongresszus korábban bejelentett összehívását. Ezzel összefüggésben a Reuter hírügynökség megfigyelőket idézve úgy véli, hogy „Brazíliában meghatározatlan, időre elhalasztanak minden olyan lépést, amely a demokráciának akár egy korlátozott, formáját állítaná vissza”, azaz amelyet Costa e Silva körvonalazott ugyan, ha burkolt formában is. L. Gy. FORDULAT LÍBIÁBAN Hétfőn Líbia két nagy városában — Tripoliban és Bengháziban — bejelentette a rádió: katonatisztek egy csoportja megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Arab Köztársaságot. Líbia, ez a feudális királyság, 1960-ig földimogyorót, nyersbőröket és déligyümölcsöt termelt (azt is keveset), amikor felfedezték egyetlen természeti kincsét, a kőolajat. 1961-ben 0,7, 1967-ben 83, 1968-ban pedig 125 millió tonna olajat bányásztak itt, s ezzel az ország elhagyta Kuwaitot, a világ második kőolajtermelő országa lett. Az Esso Company júliusban fejezte be 500. líbiai olajkútjának építését, az olajkutatás megindulása óta a létesített kutak 20 százalékát az Esso építtette. Az egy főre eső jövedelem rövid idő alatt a sokszorosára nőtt, az arab világ legszegényebb országa tüneményes gyorsasággal meggazdagodott. És a gazdagsággal rálépett a politikai önnállóság útjára is. A hatalom eddigi korlátlan ura a 80 esztendős Idrisz király, éppen Törökországban tartózkodik. Az uralkodó az ország függetlenségének kikiáltása, 1951 óta szilárdan tartotta kezében a hatalmat. Az utódlás kérdése azonban — idős kora miatt — már jóideje a felszín alatt lappangó politikai ellentétek, harcok forrása volt. A trónörökösből ugyanis hiányzik minden energia és politikai tehetség, éppen ezért nem élvezte az öreg király bizalmát sem túlságosan. Ugyanakkor a középosztály, általában a politikailag tudatos elemek körében mélyen gyökerezik az arab nacionalizmus. Sőt, a szomszédos EAK vonzása folytán, a naszszerizmus. A köztársaságot kikiáltó katonatisztek kiáltványukban „szocialista köztársaságról” és „hadsereg által irányított vértelen forradalomról” beszélnek. Arról a céljukról, hogy „magasra emeljék az arab nemzet zászlaját”. Mindez arra vall, hogy ezek a rétegek vették át a tegnapi fordulattal a hatalmat Líbiában. Nem tudni mennyire játszott közre a király hosszabb távollétét kihasználó meglepetésszerű hatalomátvételben az az Algériában — és kisebb mértékben Egyiptomban — működő Líbiai Nemzeti Felszabadítási Front, amelyről már egy ideje úgy beszélt a világsajtó, mint növekvő tényezőről, s amely fő céljának azt tűzte ki, hogy megszabadítsa az országot a szenusszi törzs (a király törzse) uralmától, mert ez a nyugati imperializmus és a reakció eszköze. Annyi azonban bizonyos, hogy a katonatisztek akciója teljesen váratlanul következett be. Általában mindenki úgy vélekedett: az Angliában kiképzett rendőri erő igen hatékony, jól felszerelt, s a kormány joggal bízott eddig abban, hogy leküzdhet bármiféle belső zavargást. Ha a fordulat tartósnak mutatkozik, befolyásolhatja a közel-keleti válság alakulását is. Líbia eddig ugyanis , hogy megvásárolja szomszédai jóindulatát, jelentős összeggel (évente több mint 30 millió fonttal) járult ugyan hozzá az Arab Liga alapjához, és titokban támogatta a Palesztinai felszabadítási szervezeteket is, de politikailag igekezett kivonni magát az arab országok közös akcióiból. Több nemzetközi fórumon és kétoldali tárgyaláson kinyilvánította, hogy lényegében a nyugati hatalmaikkal egyező álláspontot foglal el a közel-keleti és afrikai konfliktusokban. Mindenesetre fokozott érdeklődés fordul az elkövetkező napokban az észak-afrikai „olajparadicsom” felé. A tény, hogy az amerikaiak és az angolok — bár elvileg már beleegyeztek a kivonulásba, — még mindig katonai támaszpontokkal, csapatokkal rendelkeznek az országban, hogy az olajkoncessziók kétharmada az amerikai társaságok kezében van, legalábbis igen nehezen és gyötrelmes harcok árán megvalósíthatóvá teszi azokat a törekvéseket, amelyek gyökeres fordulatot kívánnak végrehajtani az ország politikájában. __________M. r. .. (Bukarest, MTI) Ceausescu, a Román Államtanács elnöke Mohammad Reza Pahlavi, Irán sahinsahja meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Teheránba utazott. (Moszkva, TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottságát a párt, megalakulásának 50. éve alkalmából. O (Nairobi, Reuter) A kenyai legfelsőbb bíróság hétfőn megkezdte a tárgyalásokat Tom Mboya, a volt gazdasági és tervezésügyi miniszter meggyilkolásával vádolt Njenga Njoroge ügyében. (Accra, AFP) A ghanai választások szavazatainak öszszeszámlálása még folyik, de már biztos, hogy Kofi Busia, szociológus professzor teszi Ghana új miniszterelnöket .