Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-02 / 280. szám
Kedd, 1969. december * Munkatársunk telefonjelenléte Hágából Megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete Hága december 1. Hétfőn 3 óra után néhány perccel a hágai Binnenhof történelmi nevezetességű lovagtermében megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete. A tanácskozáson részt vevő küldöttségeket a tagállamok állam-, illetve kormányfői vezetik. A csúcsértekezlet a közösség történetében alighanem a legfontosabb ilyen jellegű értekezlet. Két évvel ezelőtt elsődlegesen a Római Szerződés megkötésének tízesztendős jubileumát ünnepelték a „hatok” az olasz fővárosban, nyolc esztendővel ezelőtt pedig, amikor a nyugatnémet fővárosban értekeztek a tagállamok képviselői, a gazdasági integráció útján még csak a kezdeti lépéseket tették meg. A 186 millió embert átfogó Közös Piac fokozatosan megvalósította a vámuniót, aminek eredményeképpen a tagállamok egymás közötti kereskedelme tíz esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt,, míg a világkereskedelem ugyanebben az időszakban megkétszereződött (a másik európai integráció, az EFTA mennyiségi adata csupán másfélszeres növekedést mutat). Megoldandó problémák A hétfői tanácskozásnak mégsem az eredmények számbavétele a feladata, hanem az integráció során megoldásra váró problémák megvitatása. A Binnenhof zászlókkal feldíszített lovagtermének közepén ovális asztal körül foglaltak helyet a küldöttségek vezetői: Pompidou francia államfő, Chabans-Delmas kormányfő és Schumann külügyminiszter, Brandt nyugatnémet kancellár és Scheel külügyminiszter, Eyskens belga kormányfő és Harmel külügyminiszter, Werne luxemburgi miniszterelnök és Thorn külügyminiszter, valamint de Jong, a vendéglátó Hollandia kormányfője és Luns külügyminiszter. Az asztal mögött elhelyezett szögletes asztaloknál foglaltak helyet a küldöttségek további tagjai, így a tagállamok hollandiai nagykövetei, valamint magas rangú politikai és gazdasági szakértők (az NSZK küldöttségének tagjaként öt államtitkár érkezett Hágába). Miközben de Jong kormányfő — az összesereglett több száz újságíró jelenlétében és fotóriporterek pergőtüzében — megkezdte megnyitó beszédét, a Binnenhof falain kívül, Hága utcáin folytatódtak az úgynevezett „európai föderációs mozgalom” tüntetései. Néhány, túlnyomórészt fiatalból álló csoport „egyesült Európát” követelve vonult végig a város fontosabb közlekedési pontjain. A holland kormányfő beszéde A holland miniszterelnök megnyitó beszéde bizonyos értelemben igazolta az előzetes várakozásokat. A kormányfő a szokásos diplomáciai szívélyességgel üdvözölte a vendégeket, majd azt mondta, hogy azoknak az országoknak a képviselői jöttek össze, amelyeket „a legszorosabban összekapcsol a politika, a gazdaság és a hadügy épp úgy, mint a közös történelem és a kultúra”. A konferencia megkezdése előtt a francia fővárosból jól értesült körökre hivatkozva olyan híresztelések terjedtek el Hágában, hogy Pompidou köztársasági elnök az eddiginél szélesebb körű nyugateurópai együttműködés távlatait vázolja majd fel partnereinek. Új eleme lenne — az erőteljesebb politikai és gazdasági kooperáció mellett — ennek az együttműködésnek a katonai kapcsolatok szorosabbra fűzése. De Jong kitételét általában erre való utalásként értelmezik. Három fő napirendi pont A legnagyobb érdeklődés a francia delegáció magatartását kíséri. A Figaro értesülése szerint Párizs optimizmussal néz a konferencia elé, nem utolsósorban azért, mert Schumann külügyminiszternek a tanácskozást megelőző sorozatos konzultálaikon sikerült tisztáznia az áPc -pontokat az „ötök” képviselőivel. A tanácskozás három fő napirendi pontja a már ismert francia jelszó: „befejezés”, „elmélyítés” és „kibővítés”. Néhány nappal ezelőtt a kommentárok általános hangvételét még borúlátás jellemezte: „zsákutcában”, „elkerülhető-e a válság?”, „holtponton a közösség” — ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel lehetett találkozni a leggyakrabban. Közvetlenül a tanácskozás megkezdése előtt és az első tárgyalási napon némileg enyhült ez a hangulat, s a találgatások elsősorban a várható megoldási változatokat emelték ki. Alátámasztja ezt a mérsékelt optimizmust néhány olyan feltételezés, amely szerint az új együttműködési területek felfedezésével párhuzamosan Párizs hajlandó beleegyezni a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások megkezdésébe. Brandt kancellár hétfő délelőtt, elutazása előtt kijelentette, hogy a találkozástól „nem várhatók szenzációk”. Bonn ragaszkodik ahhoz — a Die Welt hétfői száma szerint —, hogy legkésőbb tavaszszal induljanak meg a tárgyalások. Hollandia, amely az angol belépés legkövetkezetesebb szószólója, pontosabb dátumot tűzött ki: eszerint áprilisig, de legkésőbb májusig meg kell indítani a tanácskozásokat. Megszervezett káosz Figyelemre méltó az a Hágában elterjedt luxemburgi értesülés, amely szerint a hágai „csúcs” hosszú tárgyalások kiinduló pontja lesz. Sokan úgy értelmezik ezt, hogy az agrárkérdésben kompromiszszum születik: fenntartják a jelenlegi rendszert, s a változásokról már Nagy-Britanniával is tanácskozásokat kezdenek, a csatlakozást követően. Az agrárkérdés talán a legsúlyosabb problémája a Közös Piacnak. Miközben a tagállamok milliárdokat költenek a mezőgazdasági áruk szubvencionálására (az árakat mesterségesen magasan tartják), a közös raktárakban eladatlan vaj-, cukor- és gabonahegyek halmozódnak fel. Schiller professzor, nyugatnémet gazadságügyi miniszter jellemzése szerint a Közös Piac nem más, mint „megszervezett káosz”. A luxemburgi értesülés azt is jelentheti, hogy az „úgynevezett átmeneti időszakot”, amely ez év végén lejár, további évre, esetleg évekre terjesztenék ki. .Hágában biztosra veszik a kölcsönös kompromisszumokat már csak azért is, mert a tagállamok vezetői semmi esetre sem akarnak üres kézzel hazatérni. A három „nagy”, Párizs, Róma és Bonn magatartását ugyanis alapvetően befolyásolják a hazai politikai helyzetből adódó meggondolások: a francia delegáció döntését a gaulle-isták belső ellenzéke, az olasz küldöttséget a római politikai és szociális feszültség, s végül a bonni szociáldemokrata vezetőkét az ellenzékbe szorult uniópártok. A csúcskonferencia ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A tárgyalásokra összesen 8 óra áll rendelkezésre. Előzetes értesülések szerint a közlemény nyilvánosságra hozása csak a késő délutáni órákban várható. Martin József MC (Szófia, MTI) Hazautazott Szófiából a szovjet állambiztonsági bizottság küldöttsége, amely Jurij Andropovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a szovjet állambiztonsági bizottság elnökének vezetésével tett látogatást Bulgáriában. NATO-ellentétek Brüsszelből jelenti az UPI. Diplomáciai források tudni vélik, hogy a NATO állandó tanácsának brüsszeli ülésszakán, amely szombat óta folyik, nézeteltérések mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogyan válaszoljanak a szocialista országoknak az európai biztonsági konferencia megtartására vonatkozó javaslatára. A 15 tagország között nézeteltérések merültek fel abban a tekintetben is, hogy milyen körülmények között lennének hajlandók előzetes megbeszéléseket folytatni a biztonsági konferencia ügyében. Madar Nemzet -------------——------------------------------- Befejeződött a magyar-szovjet ásványolajfeldolgozó-ipari tanácskozás Hétfőn befejeződött Budapesten a magyar—szovjet ásványolajfeldogozó-ipari és petrokémiai műszaki-gazdasági tudományos együttműködési állandó munkabizottság harmadik ülése, amely november 26-a óta tartott. A szakértők megvitatták többek között a Nehézipari Minisztérium és a Szovjetunió Olajfinomító és Kőolajvegyészeti Ipari Minisztériuma közötti 1971—1975 évekre megjelölt gyártásszakosítások, termékcserék, a műszaki-tudományos együttműködés 1970. évi munkatervét. A magyar delegációt dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, a szovjet delegációt N. Szorokin miniszterhelyettes vezette. Soós Gábor miniszterhelyettes a kolhozkongresszusról Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn hazaérkezett Moszkvából a kolhozparasztok harmadik országos kongresszusán részt vett magyar küldöttség. — A kongresszus munkája — mondotta a miniszterhelyettes — számunkra is irányt mutatott. — A viták során szó esett arról, hogy a koncentráció és a szakosítás fejlesztését nem lehet különválasztani az anyagi-műszaki alapok állandó gyarapításától. Többször szóba került a két ország további fokozódó együttműködésének szükségessége. — Meggyőződésem — mondotta végül —, hogy a szorosabb kapcsolat, amely például országaink gépjavító vállalatai között kezd kialakulni, egész sor szakterületnek ad ösztön. A KGST rádiótechnikai állandó bizottságának ülése Hétfőn este a jegyzőkönyv aláírásával véget ért a KGST rádiótechnikai és elektrotechnikai ipari állandó bizottságának 14. ülése, amelyet november 25.és december 1. között rendeztek Budapesten. Az ülésen kidolgozták a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból adódó feladatok teljesítésének módját. Elfogadták a rádiótechnikai és elektronikai tudományos és műszaki kutatások 1971—75- re szóló koordinálási tervét, s ugyanerre az időszakra a szabványosítás távlati irányainak és komplex témáinak tervét Elfogadták a bizottság jövő évi munkatervét, s megtárgyalták a rádiótechnikai és elektronikai tudományos és műszaki kutatások koordinálásának 1970. évi feladatait. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bognár Géza Kossuthdíjas akadémikusnak, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatójának tudományos és tudományszervezői tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából, Keszthelyi Zoltán írónak, írói és műfordítói tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából, Dankó Józsefnek, az esztergomi Vak Bottyán Tsz elnökének, Döbrentei Károlynak, a Pamutnyomóipari Vállalat igazgatójának, Farkasdi Zoltán Kossuth-díjasnak, a Mezőgazdasági Tervező Vállalat főmérnökének, Fischer Imrének, a Magyar Műszeripari Egyesülés elnökének, Heimer Jenőnek, a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat igazgatójának, Horváth Imrénének, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem marxistaleninista tanszéke adjunktusának, dr. Ladányi Józsának, az orvostudományok doktorának, a Debreceni Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikája egyetemi tanárának, Magos Lászlónak, a Lapkiadó Vállalat főkönyvelőjének, dr. Szőke Sándornénak, az Egészségügyi Minisztérium orvos főelőadójának eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A jövő évben tovább emelkedik a fogyasztási cikkek importja A Belkereskedelmi Minisztériumban hétfőn délelőtt dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat a fogyasztási cikk importfejlődéséről és új módszereiről. Közeledik az év vége és a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a közvetlen belkereskedelmi import ez idén eléri a 15,5 milliárd forint értéket, 3 milliárd forinttal több a tavalyinál. Behozatalunk zöme, 77,4 százalék, iparcikkekből áll, 15 százalékot képviselnek az élelmiszerek, az italok, 7,6 százalékot pedig különféleruházati cikkek. Legnagyobb arányban, 108,8 százalékkal az élelmiszerek behozatala emelkedett. Az egyéb cikkek között kiemelkedik volumenjével az NDK-ból behozott 8200 személygépkocsi, 2 millió pár harisnya. A Szovjetunióból 150 ezer tonna cementet, 25 000 kerékpárt, Csehszlovákiából 3550 személyautót és sok bútort, Lengyelországból 2600 Polski Fiat autót, 100 000 hektoliter sört hoztunk be. A választékcsere is jelentősen fejlődöttt. Ebben az évben 1,7 milliárd értékben hoztunk be választékcsere keretében, a többi között 760 000 méter szövetet, 270 000 darab alsókötött árut, 20 000 porszívót, 10 000 hűtőszekrényt, 1050 tonna gyümölcskonzervet, 865 tonna zöldségkonzervet. Behoztunk 100 000 tranzisztoros rádiót, 3 millió elemet. A választékcsere import 60 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Megnövekedett a jugoszláv kishatármenti árucsere-forgalom. Ez idén már 300 millió forint értékben cseréltek árut. A fejlődő országokból főleg déli gyümölcsöket, sört és újabban különféle ruházati és iparcikeket importálunk. Ez évben meghaladja a 900 millió forint értéket a behozatal. A tőkés országokból eredő behozatal szintén növekedett. A kormány év közben 4,5 millió dollárral emelte a belkereskedelem fogyasztási cikk importjának keretét, így sikerült jelentős mennyiségű építőanyagot, élelmiszert, ruházati cikkeket importálnunk. A tőkés behozatalból származó cikkek 92 százaléka tömegigényeket elégít ki, hiányt pótol. Behoztunk a többi között 18 800 tonna kávét, majdnem 30 000 tonna citromot, 22 000 tonna narancsot. Az összes tőkés import értéke ruházati cikkekből 6,8 millió dollár volt, a tavalyinak kétszerese. A jövő évben még nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy a tőkés országokból elsősorban a választék pótlására szolgáló árukat hozzunk be, ezért koncentrálják a tőkés importot, amely nem utolsósorban arra is szolgál, hogy a hazai ipart szebb, jobb áruk termelésére serkentse. Emelkedett az importban az új cikkek aránya. A KONSUMEX és a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalatok tevékenyen közreműködnek az import hatékonysága érdekében. Nagyrészt befejeződtek, részben még folyamatban vannak az 1970. évi szállításokra vonatkozó tárgyalások. A szocialista államokból közvetlen belkereskedelmi import keretében 7,8 milliárd forint értékű árut hozunk majd be. A belkereskedelmi választékcsere értéke meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A fejlődő országokból 1,2 milliárd forintért importálunk közszükségleti cikkeket. Jugoszláviából 0,8 milliárd forint importra számítunk. Növekedni fog a szabad dollár elszámolású import is. Ez egyrészt annak következménye, hogy jövőre az áruk egy részét keretkorlátozás nélkül, az igényeknél, megfelelő mennyiségben tudjuk beszerezni. Növekedni fog a tőkés országokból a különféle ruházati és iparcikk, építőanyag behozatala is. Ilyképpen az idei 5,5 milliárd forinttal szemben a jövő évben 6,8 milliárd forint értékű behozatalt terveznek. A Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérummal megállapodást kötött a lakosság ellátása szempontjából, úgynevezett „érzékeny” cikkek exportja tekintetében. Tizenötféle termék, a többi között hús, tojás, baromfi, kötöttáru, cipő, fürdőkád szerepel ezen a listán. E cikkekből az exportot olyan keretekben bonyolítják le a jövőben, hogy ne befolyásolja hátrányosan a hazai lakosság ellátását. G. J. Felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A SZOT javaslata a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására A SZOT elnöksége hétfői ülésén jogszabály-tervezetet fogadott el, amelyet a kormány elé terjeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádvezetők tavaszi országos tanácskozásán kérték a felszólalók, hogy változtassák meg az elismerési rendszert, az erkölcsi és anyagi elismerés legyen hatékonyabb. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerült. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elismerés egységét. A javaslat szerint bevezetnék a kitüntetések újabb magasabb fokozatait is. Az elnökség megvizsgálta az év első háromnegyedében kialakult kereseti és jövedelmi helyzetet, a fogyasztói árak és az áruellátás alakulását. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint az előző év hasonló időszakában. A lakosság készpénzbevétele 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első háromnegyed évi készpénzbevételét. Az olcsó, standard cikkekből kevés a választék Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A Belkereskedelmi, illetve Külkereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetését vitatta meg hétfőn a Parlamentben az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Dr. Varga Jenő nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett Dr. Berecztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Keserű Jánosné miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket a Belkereskedelmi Minisztérium idei gazdálkodásáról. " Általános tapasztalat, hogy az idén jobban hatottak az új mechanizmus szabályozói. Pozitívabb lenne az év végi mérleg — hangsúlyozta ezután —, ha a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó vállalatok, szövetkezetek nyereségtöbblete forgalomnövekedésből származna és nem befolyásolta volna a szükségesnél jobban a készletcsökkentési megtakarításból, illetve az árrés bővüléséből eredő nyereség. Az áruellátást, a választékot hátrányosan érintette, hogy az idei esztendőre kisebb forgalomnövekedéssel számoltak a vállalatok, emiatt a termelést sem ösztönözték kellő mértékben. Egyes árucsoportokban, főként az olcsóbb, standard cikkekből kicsi a választék. Néhány nagykereskedelmi vállalat alaposan kihasználta a növekvő keresletet és a tisztesnél magasabb nyereséggel kalkulálta az árakat. A Belkereskedelmi Minisztérium szeptember óta ellenőrzi a vállalatai jövő évi felkészülését. A külkereskedelem eredményeiről és jövő évi terveiről Czeitler Sándor miniszterhelyettes adott tájékoztatást. Kiemelte, a tervezettnél jobb a külkereskedelmi mérleg. Kedvező a jövő évi kilátás is. A két beszámolót élénk vita követte és Dr. Révay Zoltán győri képviselő a vendéglátóipar munkájának néhány költségvetési vonatkozásáról kért tájékoztatást. — Jelenleg — mondották az ülésen részt vevő szakemberek — ételárkiegészítés címén az állam csaknem 700 millió forintot juttat a vendéglátóiparnak. Az ételárdotáció meglehetősen bonyolult, előfordul olyan eset is, hogy az egyik helyen 35 százalékos, esetleg két utcával arrébb már csak 12,5 százalékos ételár-kiegészítéssel számolnak. Ebben az ügyben valamilyen egységesítésre van szükség. Megalakult a magyar-szovjet belkereskedelmi munkacsoport A magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport megtartotta alakuló ülését, s ezen belkereskedelmünk vezetői kifejtették a szovjet partner előtt a kishatármenti forgalomra vonatkozó elképzelésüket és a lebonyolítás módszereire vonatkozó javaslatukat, megállapodtak a közös kutatási témákban, a tapasztalat- és dokumentumcserékben. Az 1970. évre szóló munkatervet hétfőn délután dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. Szemicsev szovjet kereskedelmi miniszterhelyettes írta alá a Belkereskedelmi Minisztériumban. A kétoldalú munkacsoportok alapozták meg a szocialista országok belkereskedelmi miniszterei tanácskozó testületét. A miniszteri testület 1969 elején alakult meg, mint a szocialista országok belkereskedelmi együttműködésének legmagasabb szintű szervezete, amely a KGST keretein belül működik.