Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-02 / 280. szám

Kedd, 1969. december * Munkatársunk telef­onjelenléte Hágából Megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete Hága december 1. Hétfőn 3 óra után néhány perccel a hágai Binnenhof tör­ténelmi nevezetességű lovag­termében megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete. A ta­nácskozáson részt vevő kül­döttségeket a tagállamok ál­lam-, illetve kormányfői veze­tik. A csúcsértekezlet a közösség történetében alighanem a leg­fontosabb ilyen jellegű érte­kezlet. Két évvel ezelőtt elsőd­legesen a Római Szerződés megkötésének tízesztendős ju­bileumát ünnepelték a „hatok” az olasz fővárosban, nyolc esz­tendővel ezelőtt pedig, amikor a nyugatnémet fővárosban ér­tekeztek a tagállamok képvi­selői, a gazdasági integráció útján még csak a kezdeti lé­péseket tették meg. A 186 mil­lió embert átfogó Közös Piac fokozatosan megvalósította a vámuniót, aminek eredménye­képpen a tagállamok egymás közötti kereskedelme tíz esz­tendő alatt több mint négysze­resére nőtt,, míg a világkeres­kedelem ugyanebben az idő­szakban megkétszereződött (a másik európai integráció, az EFTA mennyiségi adata csu­pán másfélszeres növekedést mutat). Megoldandó problémák A hétfői tanácskozásnak mégsem az eredmények szám­bavétele a feladata, hanem az integráció során megoldásra váró problémák megvitatása. A Binnenhof zászlókkal feldí­szített lovagtermének közepén ovális asztal körül foglaltak helyet a küldöttségek vezetői: Pompidou francia államfő, Chabans-Delmas kormányfő és Schumann külügyminiszter, Brandt nyugatnémet kancellár és Scheel külügyminiszter, Eyskens belga kormányfő és Harmel külügyminiszter, Wer­­ne luxemburgi miniszterelnök és Thorn külügyminiszter, va­lamint de Jong, a vendéglátó Hollandia kormányfője és Luns külügyminiszter. Az asz­tal mögött elhelyezett szögle­tes asztaloknál foglaltak he­lyet a küldöttségek további tagjai, így a tagállamok hol­landiai nagykövetei, valamint magas rangú politikai és gaz­dasági szakértők (az NSZK küldöttségének tagjaként öt államtitkár érkezett Hágába). Miközben de Jong kormány­fő — az összesereglett több száz újságíró jelenlétében és fotóriporterek pergőtüzében — megkezdte megnyitó beszédét, a Binnenhof falain kívül, Há­ga utcáin folytatódtak az úgy­nevezett „európai föderációs mozgalom” tüntetései. Néhány, túlnyomórészt fiatalból álló csoport „egyesült Európát” kö­vetelve vonult végig a város fontosabb közlekedési pont­jain. A holland kormányfő beszéde A holland miniszterelnök megnyitó beszéde bizonyos ér­telemben igazolta az előzetes várakozásokat. A kormányfő a szokásos diplomáciai szívélyes­séggel üdvözölte a vendégeket, majd azt mondta, hogy azok­nak az országoknak a képvi­selői jöttek össze, amelyeket „a legszorosabban összekap­csol a politika, a gazdaság és a hadügy épp úgy, mint a kö­zös történelem és a kultúra”. A konferencia megkezdése előtt a francia fővárosból jól értesült körökre hivatkozva olyan híresztelések terjedtek el Hágában, hogy Pompidou köztársasági elnök az eddigi­nél szélesebb körű nyugat­európai együttműködés távla­tait vázolja majd fel partne­reinek. Új eleme lenne — az erőteljesebb politikai és gaz­dasági kooperáció mellett — ennek az együttműködésnek a katonai kapcsolatok szorosabb­ra fűzése. De Jong kitételét általában erre való utalásként értelmezik. Három fő napirendi pont A legnagyobb érdeklődés a francia delegáció magatartását kíséri. A Figaro értesülése sze­rint Párizs optimizmussal néz a konferencia elé, nem utolsó­sorban azért, mert Schumann külügyminiszternek a tanács­kozást megelőző sorozatos konzultálaikon sikerült tisz­táznia az áPc -pontokat az „ötök” képviselőivel. A tanácskozás három fő na­pirendi pontja a már ismert francia jelszó: „befejezés”, „elmélyítés” és „kibővítés”. Néhány nappal ezelőtt a kom­mentárok általános hangvéte­lét még borúlátás jellemezte: „zsákutcában”, „elkerülh­ető-e a válság?”, „holtponton a kö­zösség” — ilyen és ehhez ha­sonló kifejezésekkel lehetett találkozni a leggyakrabban. Közvetlenül a tanácskozás megkezdése előtt és az első tárgyalási napon némileg eny­hült ez a hangulat, s a talál­gatások elsősorban a várható megoldási változatokat emel­ték ki. Alátámasztja ezt a mérsé­kelt optimizmust néhány olyan feltételezés, amely szerint az új együttműködési területek felfedezésével párhuzamosan Párizs hajlandó beleegyezni a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások megkezdésébe. Brandt kancellár hétfő dél­előtt, elutazása előtt kijelen­tette, hogy a találkozástól „nem várhatók szenzációk”. Bonn ragaszkodik ahhoz — a Die Welt hétfői száma sze­rint —, hogy legkésőbb tavasz­­szal induljanak meg a tárgya­lások. Hollandia, amely az an­gol belépés legkövetkezetesebb szószólója, pontosabb dátumot tűzött ki: eszerint áprilisig, de legkésőbb májusig meg kell indítani a tanácskozásokat. Megszervezett káosz Figyelemre méltó az a Há­gában elterjedt luxemburgi értesülés, amely szerint a há­gai „csúcs” hosszú tárgyalások kiinduló pontja lesz. Sokan úgy értelmezik ezt, hogy az agrárkérdésben kompromisz­­szum születik: fenntartják a je­lenlegi rendszert, s a változá­sokról már Nagy-Britanniával is tanácskozásokat kezdenek, a csatlakozást követően. Az ag­rárkérdés talán a legsúlyosabb problémája a Közös Piacnak. Miközben a tagállamok mil­­liárdokat költenek a mezőgaz­dasági áruk szubvencionálásá­ra (az árakat mesterségesen magasan tartják), a közös rak­tárakban eladatlan vaj-, cu­kor- és gabonahegyek halmo­zódnak fel. Schiller professzor­, nyugatnémet gazadságügyi mi­niszter jellemzése szerint a Közös Piac nem más, mint „megszervezett káosz”. A luxemburgi értesülés azt is jelentheti, hogy az „úgy­nevezett átmeneti időszakot”, amely ez év végén lejár, to­vábbi évre, esetleg évekre ter­jesztenék ki. .Hágában biztosra veszik a kölcsönös kompro­misszumokat már csak azért is, mert a tagállamok vezetői semmi esetre sem akarnak üres kézzel hazatérni. A há­rom „nagy”, Párizs, Róma és Bonn magatartását ugyanis alapvetően befolyásolják a ha­zai politikai helyzetből adódó meggondolások: a francia de­legáció döntését a gaulle-isták belső ellenzéke, az olasz kül­döttséget a római politikai és szociális feszültség, s végül a bonni szociáldemokrata veze­tőkét az ellenzékbe szorult uniópártok. A csúcskonferencia ma dél­előtt 10 órakor folytatja mun­káját. A tárgyalásokra össze­sen 8 óra áll rendelkezésre. Előzetes értesülések szerint a közlemény nyilvánosságra ho­zása csak a késő délutáni órákban várható. Martin József MC­ (Szófia, MTI) Hazautazott Szófiából a szovjet állambiz­tonsági bizottság küldöttsége, amely Jurij Andropovnak, az SZKP Politikai Bizottsága pót­tagjának, a szovjet állambiz­tonsági bizottság elnökének vezetésével tett látogatást Bul­gáriában. NATO-ellen­tétek Brüsszelből jelenti az UPI. Diplomáciai források tudni vé­lik, hogy a NATO állandó ta­nácsának brüsszeli ülésszakán, amely szombat óta folyik, né­zeteltérések mutatkoznak az­zal kapcsolatban, hogyan vá­laszoljanak a szocialista or­szágoknak az európai bizton­sági konferencia megtartására vonatkozó javaslatára. A 15 tagország között nézeteltéré­sek merültek fel abban a te­kintetben is, hogy milyen kö­rülmények között lennének hajlandók előzetes megbeszé­léseket folytatni a biztonsági konferencia ügyében. Madar Nemzet -------------——------------------------------- Befejeződött a magyar-szovjet ásványolajfeldolgozó-ipari tanácskozás Hétfőn befejeződött Buda­pesten a magyar—szovjet ás­­ványolajfeldogozó-ipari és petrokémiai műszaki-gazdasá­gi tudományos együttműködési állandó munkabizottság har­madik ülése, amely november 26-a óta tartott. A szakértők megvitatták többek között a Nehézipari Minisztérium és a Szovjetunió Olajfinomító és Kőolajvegyészeti Ipari Minisz­tériuma közötti 1971—1975 évekre megjelölt gyártássza­kosítások, termékcserék, a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés 1970. évi munkatervét. A magyar delegációt dr. Sze­kér Gyula, a nehézipari mi­niszter első helyettese, a szov­jet delegációt N. Szorokin mi­niszterhelyettes vezette. Soós Gábor miniszterhelyettes a kolhozkongresszusról Dr. Soós Gábor mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes vezetésével hétfőn hazaérkezett Moszkvából a kolhozparasztok harmadik or­szágos kongresszusán részt vett magyar küldöttség. — A kongresszus munkája — mondotta a miniszterhe­lyettes — számunkra is irányt mutatott. — A viták során szó esett arról, hogy a koncentrá­ció és a szakosítás fejleszté­sét nem lehet különválasztani az anyagi-műszaki alapok ál­landó gyarapításától. Többször szóba került a két ország to­vábbi fokozódó együttműkö­désének szükségessége. — Meggyőződésem — mondotta végül —, hogy a szorosabb kapcsolat, amely például or­szágaink gépjavító vállalatai között kezd kialakulni, egész sor szakterületnek ad ösztön. A KGST rádiótechnikai állandó bizottságának ülése Hétfőn este a jegyzőkönyv aláírásával véget ért a KGST rádiótechnikai és elektrotech­nikai ipari állandó bizottságá­nak 14. ülése, amelyet novem­ber 25.é­s december 1. között rendeztek Budapesten. Az ülésen kidolgozták a KGST végrehajtó bizottságá­nak határozataiból adódó fel­adatok teljesítésének módját. Elfogadták a rádiótechnikai és elektronikai tudományos és műszaki kutatások 1971—75- re szóló koordinálási tervét, s ugyanerre az időszakra a szabványosítás távlati irányai­nak és komplex témáinak ter­vét Elfogadták a bizottság jö­vő évi munkatervét, s meg­tárgyalták a rádiótechnikai és elektronikai tudományos és műszaki kutatások koordinálá­sának 1970. évi feladatait. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Bognár Géza Kossuth­­díjas akadémikusnak, a Táv­közlési Kutató Intézet tudo­mányos igazgatójának tudo­mányos és tudományszervezői tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából, Keszthelyi Zoltán írónak, írói és műfordítói tevékenysége elismeréséül, 60. születés­napja alkalmából, Dankó Józsefnek, az esztergomi Vak Bottyán Tsz elnökének, Döb­­rentei Károlynak, a Pamut­nyomóipari Vállalat igazgató­jának, Farkasdi Zoltán Kossuth-díjasnak, a Mező­­gazdasági Tervező Vállalat főmérnökének, Fischer Imré­nek, a Magyar Műszeripari Egyesülés elnökének, Heimer Jenőnek, a Műszer- és Iroda­­gépértékesítő Vállalat igaz­gatójának, Horváth Imréné­­nek, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem marxista­­leninista tanszéke adjunktu­sának, dr. Ladányi Józsának, az orvostudományok dokto­rának, a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem sebészeti klinikája egyetemi tanárá­nak, Magos Lászlónak, a Lap­kiadó Vállalat főkönyvelőjé­nek, dr. Szőke Sándornénak, az Egészségügyi Minisztérium orvos főelőadójának eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül, nyugállományba vonu­lásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A jövő évben tovább emelkedik a fogyasztási cikkek importja A Belkereskedelmi Minisz­tériumban hétfőn délelőtt dr. Juhár Zoltán miniszterhelyet­tes tájékoztatta az újságírókat a fogyasztási cikk importfej­lődéséről és új módszereiről. Közeledik az év vége és a ren­delkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a köz­vetlen belkereskedelmi import ez idén eléri a 15,5 milliárd forint értéket, 3 milliárd fo­rinttal több a tavalyinál. Behozatalunk zöme, 77,4 szá­zalék, iparcikkekből áll, 15 százalékot képviselnek az élel­miszerek, az italok, 7,6 száza­lékot pedig különféle­­ruházati cikkek. Legnagyobb arányban, 108,8 százalékkal az élelmisze­rek behozatala emelkedett. Az egyéb cikkek között kiemelke­dik volumenjével az NDK-ból behozott 8200 személygépko­csi, 2 millió pár harisnya. A Szovjetunióból 150 ezer tonna cementet, 25 000 kerékpárt, Csehszlovákiából 3550 sze­mélyautót és sok bútort, Len­gyelországból 2600 Polski Fiat autót, 100 000 hektoliter sört hoztunk be. A választékcsere is jelentő­sen fejlődöttt. Ebben az évben 1,7 milliárd értékben hoztunk be választékcsere keretében, a többi között 760 000 méter szövetet, 270 000 darab alsókö­tött árut, 20 000 porszívót, 10 000 hűtőszekrényt, 1050 ton­na gyümölcskonzervet, 865 tonna zöldségkonzervet. Be­hoztunk 100 000 tranzisztoros rádiót, 3 millió elemet. A vá­lasztékcsere import 60 száza­lékát a Szovjetunióval bonyo­lítottuk le. Megnövekedett a jugoszláv kishatármenti árucsere-forga­lom. Ez idén már 300 millió forint értékben cseréltek árut. A fejlődő országokból főleg déli gyümölcsöket, sört és újabban különféle ruházati és iparcikeket importálunk. Ez évben meghaladja a 900 mil­lió forint értéket a behozatal. A tőkés országokból eredő behozatal szintén növekedett. A kormány év közben 4,5 mil­lió dollárral emelte a belke­reskedelem fogyasztási cikk importjának keretét, így sike­rült jelentős mennyiségű épí­tőanyagot, élelmiszert, ruháza­ti cikkeket importálnunk. A tőkés behozatalból származó cikkek 92 százaléka tömegigé­nyeket elégít ki, hiányt pótol. Behoztunk a többi között 18 800 tonna kávét, majdnem 30 000 tonna citromot, 22 000 tonna narancsot. Az összes tő­kés import értéke ruházati cik­kekből 6,8 millió dollár volt, a tavalyinak kétszerese. A jövő évben még nagyobb súlyt he­lyeznek arra, hogy a tőkés or­szágokból elsősorban a válasz­ték pótlására szolgáló árukat hozzunk be, ezért koncentrál­ják a tőkés importot, amely nem utolsósorban arra is szol­gál, hogy a hazai ipart szebb, jobb áruk termelésére ser­kentse. Emelkedett az import­ban az új cikkek aránya. A KONSUMEX és a Hungaro­­coop Külkereskedelmi Válla­latok tevékenyen közremű­ködnek az import hatékony­sága érdekében. Nagyrészt befejeződtek, részben még folyamatban van­nak az 1970. évi szállításokra vonatkozó tárgyalások. A szo­cialista államokból közvetlen belkereskedelmi import kere­tében 7,8 milliárd forint érté­kű árut hozunk majd be. A belkereskedelmi választékcse­re értéke meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A fejlődő or­szágokból 1,2 milliárd forin­tért importálunk közszükség­leti cikkeket. Jugoszláviából 0,8 milliárd forint importra számítunk. Növekedni fog a szabad dollár elszámolású im­port is. Ez egyrészt annak kö­vetkezménye, hogy jövőre az áruk egy részét keretkorláto­zás nélkül, az igényeknél, megfelelő mennyiségben tud­juk beszerezni. Növekedni fog a tőkés országokból a külön­féle ruházati és iparcikk, épí­tőanyag behozatala is. Ilykép­pen az idei 5,5 milliárd forint­tal szemben a jövő évben 6,8 milliárd forint értékű behoza­talt terveznek. A Belkereskedelmi Minisz­térium, a Külkereskedelmi Minisztérummal megállapo­dást kötött a lakosság ellátá­sa szempontjából, úgynevezett „érzékeny” cikkek exportja te­kintetében. Tizenötféle ter­mék, a többi között hús, to­jás, baromfi, kötöttáru, cipő, fürdőkád szerepel ezen a lis­tán. E cikkekből az exportot olyan keretekben bonyolítják le a jövőben, hogy ne befolyá­solja hátrányosan a hazai la­kosság ellátását. G. J. Felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az El­nöki Tanács a beszámolót tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötö­dik évfordulójára felszaba­dulási­­ jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitün­tetéseket 1970. április 4. al­kalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demok­ratikus Magyarország meg­születéséért és megerősödé­séért, a szabadságért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szerez­tek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A SZOT javaslata a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására A SZOT elnöksége hétfői ülésén jogszabály-tervezetet fogadott el, amelyet a kor­mány elé terjeszt a szocialis­ta brigádok elismerési és ki­tüntetési rendszerének módo­sítására. A szocialista brigád­vezetők tavaszi országos ta­nácskozásán kérték a felszóla­lók, hogy változtassák meg az elismerési rendszert, az erköl­csi és anyagi elismerés legyen hatékonyabb. Ennek szüksé­gessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácsko­zásán is felmerült. A­ SZOT elnökségének ter­vezete szerint a szocialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anya­gi elismerés egységét. A ja­vaslat szerint bevezetnék a kitüntetések újabb magasabb fokozatait is. Az elnökség megvizsgálta az év első há­romnegyedében kialakult kere­seti és jövedelmi helyzetet, a fogyasztói árak és az áruellá­tás alakulását. Az év első ki­lenc hónapjában a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 szá­zalékkal több embert foglal­koztatott, mint az előző év hasonló időszakában. A la­kosság készpénzbevétele 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első háromnegyed évi készpénzbevételét. Az olcsó, standard cikkekből kevés a választék Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A Belkereskedelmi, illetve Külkereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetését vitatta meg hétfőn a Parlamentben az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága. Dr. Varga Jenő nyi­totta meg a tanácskozást, ame­lyen részt vett Dr. Berecztóczy Miklós, az országgyűlés alel­­nöke is. Keserű Jánosné mi­niszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket a Belkereskedel­mi Minisztérium idei gazdál­kodásáról. " Általános tapasztalat, hogy az idén jobban hatottak az új mechanizmus szabályo­zói. Pozitívabb lenne az év vé­gi mérleg — hangsúlyozta ez­után —, ha a kereskedelmi ága­zatokhoz tartozó vállalatok, szövetkezetek nyereségtöbblete forgalomnövekedésből szár­mazna és nem befolyásolta volna a szükségesnél jobban a készletcsökkentési megtakarí­tásból, illetve az árrés bővülé­séből eredő nyereség.­­ Az áruellátást, a válasz­tékot hátrányosan érintette, hogy az idei esztendőre kisebb forgalomnövekedéssel számol­tak a vállalatok, emiatt a ter­melést sem ösztönözték kellő mértékben. Egyes árucsopor­tokban, főként az olcsóbb, standard cikkekből kicsi a választék. Néhány nagykeres­kedelmi vállalat alaposan ki­használta a növekvő keresle­tet és a tisztesnél magasabb nyereséggel kalkulálta az ára­kat. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium szeptember óta el­lenőrzi a vállalatai jövő évi felkészülését. A külkereskedelem eredmé­nyeiről és jövő évi terveiről Czeitler Sándor miniszterhe­lyettes adott tájékoztatást. Ki­emelte, a tervezettnél jobb a külkereskedelmi mérleg. Ked­vező a jövő évi kilátás is. A két beszámolót élénk vita követte és Dr. Révay Zoltán győri képviselő a vendéglátó­­ipar munkájának néhány költségvetési vonatkozásáról kért tájékoztatást. — Jelenleg — mondották az ülésen részt vevő szakemberek — ételár­kiegészítés címén az állam csaknem 700 millió forintot juttat a vendéglátóiparnak. Az ételárdotáció meglehetősen bonyolult, előfordul olyan eset is, hogy az egyik helyen 35 százalékos, esetleg két utcával arrébb már csak 12,5 százalé­kos ételár-kiegészítéssel szá­molnak. Ebben az ügyben va­lamilyen egységesítésre van szükség. Megalakult a magyar-szovjet belkereskedelmi munkacsoport A magyar—szovjet belkeres­kedelmi munkacsoport meg­tartotta alakuló ülését, s ezen belkereskedelmünk vezetői ki­fejtették a szovjet partner előtt a kishatármenti forga­lomra vonatkozó elképzelésü­ket és a lebonyolítás módsze­reire vonatkozó javaslatukat, megállapodtak a közös kuta­tási témákban, a tapasztalat- és dokumentumcserékben. Az 1970. évre szóló munkatervet hétfőn délután dr. Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszter­helyettes és Sz. Szemicsev szovjet kereskedelmi minisz­terhelyettes írta alá a Belke­reskedelmi Minisztériumban. A kétoldalú munkacsoportok alapozták meg a szocialista országok belkereskedelmi mi­niszterei tanácskozó testüle­tét. A miniszteri testület 1969 elején alakult meg, mint a szocialista országok belkeres­kedelmi együttműködésének legmagasabb szintű szerveze­te, amely a KGST keretein belül működik.

Next