Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-24 / 299. szám
4 Atelevízió műsoráról Háztűznéző Mintha a századforduló valamelyik jobb vidéki színházának páholyából kukucskálnánk ki, úgy érezhettük magunkat a képernyő előtt a Háztűznéző tévéelőadásán. A díszlet — Barta László műve —, a jelmez — Rimanóczy Ivonne tervei —, a játékstílus — Horváth Tibor rendezése — egyaránt a múltat idézte. Vitatható azonban, hol voltak, s voltak-e egyáltalán ebben a tolmácsolásban idézőjelek. Leginkább a jelmezeknél éreztük a megformálásnak azt a játékosságát, amely a több mint százhúsz esztendős színpadi játékot a mai tévénézőhöz legjobban közvetíthette volna. Rendezésében Horváth Tibor érezhetően mértéktartásra törekedett, ismerve a televízió rendkívüli érzékenységét, a harsányabb színpadi játék iránt. Nemes hagyománytisztelettel közelítette meg a sznobizmust, s hozományéhséget kifigurázó vígjátékot. A Háztűzmező egyébként, habár természetesen magán viseli Gogol tehetségének nyomait, elmarad színpadi főműve, a Revizor mögött. A mértéktartás és a hagyománytisztelet jó tulajdonság. Most azonban — ezért, vagy ennek ellenére — az előadás nem mutatott fel különösebb érdekességet. Korrekt, de meglehetősen szürke tolmácsolásban kerültképernyőre a Háztűznéző. A kameráknak sem jutott több szerep, mint egy színházi közvetítésnél. Három színészi alakítás keltett figyelmet: Csola Zsuzsáé, aki bájos sutasággal, gyengéd iróniával jelemezte a butácska házikisasszonyt, Szabó Ottóé, áld egy komikus Oblomov-karakter egész skáláját játszotta végig és Káló Flóriáné, aki egy epizódszerepben mutatott egyéni vonásokat Röviden Család ellen nmet orvosság — hirdetik tréfásan a televízió családi kabarésorozatának szereplői. A második adásban ismét bizonyítanak e vallomás mellett sőt: sokkal, jobban bizonyítanak, mint az első műsorban. Kiegyenlített, kellemes kabarét láttunk szombaton. Kabarét, családi szinten, ami természetesen meghatározza a műsor jellegét, témakörét Geszty Péter és Marton Frigyes — a szerkesztő és a rendező — ötletesen, lendületesen alkalmazta a televízió eszközeit is, Fehér Klára keretjátéka ügyesen kapcsolta össze a jeleneteket. Közülük, meglepő alapötletével, kitűnt Mikes György szellemes sci-fi paródiája. Megfért a műsorban egy-két régebbi kabarészám is, például Gádor Béla ismert jelenete, a Sót vegyenek ... Ebben a műsorban magukra találtak a Kovács-családot alakító színészek is, elsősorban Tomanek Nándor és Váradi Hédi, akinek most nagyobb szerep jutott hiszen a családi kabaré alcíme ezen az estén: Ahogy a feleség látja... Érdekes dokumentumok és, a felvételektől olykor némiképp idegen, de figyelemre méltó, gondolatébresztő szöveg jellemezte a Gandhi-emlékműsort, amelyet Kardos István szerkesztett és rendezett. Gandhi századunk egyik legjelentősebb és legérdekesebb személyisége volt. A televízió sikeresen próbálkozott azzal, hogy az India felszabadulásáért, népének boldogulásáért küzdő filozófus-politikust emberközelből mutassa meg, s megismertesse a nézőket azokkal a körülményekkel is, amelyek Gandhi munkáját, elveit, sorsát meghatározták. Sándor Judit szép hangjának, magasfokú énekkultúrájának, tökéletes stílusérzékének sok maradandó művészi élményt köszönhet a hangversenytermek és az operaház közönsége. Ruitner Sándor és Kármán György portréfilmje jól összeállított műsorral demonstrálta a művésznő tehetségének sokoldalúságát, és újszerű, finom riportmegoldással rajzolta meg egyéniségének fontosabb vonásait. Somogyi József szobrászművész már máskor is jelét adta, hogy szívesen vállalkozik a művészeti ismeretterjesztésre, a szó meggyőző erejével is hajlandó harcolni a modern képzőművészet megszerettetéséért. Közreműködése Cifka Péter sorozatában, az Ismerkedés a szobrászattal című műsorban nemcsak érdekes, hanem sikeres is volt: célt ért a közvélemény szélesebb rétegeiben ia. Vöcsök Anna Furceva a Nagyszínház párizsi premierjén Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök hétfőn fogadta Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi minisztert, aki a moszkvai Nagyszínház művészeinek franciaországi vendégszereplése alkalmából tartózkodik Párizsban. Egyórás megbeszélésükön, a szovjet-ófrancia kulturális kapcsolatok kérdéseiről tanácskoztak . A Nagyszínház társulata átütő sikerrel kezdte meg vendégszereplését a francia fővárosban. A Borisz Godunov bemutatója után a közönség tizennégyszer tapsolta vissza a szereplőket. Az AFP hírügynökség közlése szerint az előadáson „egész Párizs” megjelent. Ott volt Edmond Arbehelet, a kulturális ügyek államminisztere, Furceva asszony és Valérián Zorin párizsi szovjet nagykövet Fernand Leger két képét, az Építőmunkásokat és az N. Leger portréját a Szovjetuniónak ajándékozta a nagy francia művész özvegye. Nadia Leger az ünnepélyes átadáskor kijelentette, hogy a közelgő Lenincentenáriumra két mozaikportrét készít Leninről. 4* Székesfehérvár 1972-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját, és erre a jubileumra új köntösbe öltöznek a műemlékekben gazdag város értékes épületei. A munkálatok már meg is kezdődtek, és elsőként a belváros többszázéves házait hozták rendbe. Értesítjük I. ügyfeleinket, HOGY A RUHATISZTÍTÓ KTSZ felvevőhelyei LELTÁR MIATT 1M». RFC EMBER 3«-AN ÉS SS -ÉN ZÁRVA TARTANAK Nyitás: 1910. JANUÁR 1-ÁN, REGGEL 1 ÓRAKOR Hamar Vizrui7At TISZTÁK Illyés Gyula drámájának ősbemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban A TÖRTÉNELMET VALLATÓ ILLYÉS-DRÁMÁK ciklusa olyan remekmívű alkotással bővült, amely számos vonatkozásban az egész életmű összegezésének tetszik. És mint ilyen, mint szintézis további letisztult, átfogó művek ihletője lehet. A Fáklyaláng, az Ozorai példa és a Dózsa a nemzeti sorskérdések feletti belső vívódást vetítik ki drámai formában, de egyes részletekben még epikus megfogalmazásban, a Tiszták erőteljes és tömör foglalatban a korábbi kérdésekre adott világos és meggyőző választ tartalmazza. A Tiszták válasza felismerés és figyelmeztetés. Felismerése annak, hogy a személyes felelősség napról napra akaratunktól függtlenül is döntésre kényszerít bennünket, hogy minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben választanunk kell a jó és a rossz között. Hogy a lelkiismeretünk és legjobb tudásunk szerint kimondott „igen”-ek és ..nem’’-ek végül is politikai, erkölcsi és világnézeti állásfoglalássá áll-' nak össze, amely olyan kimagasló jelentőségű alkotó esetében, mint Illyés Gyula, számosaknak szolgál iránymutatásul. És ami ennek egyenes következménye, egyszersmind a Tiszták lényege: a figyelmeztetés, hogy nem elegendő felismerni az igazságot, nem elég megteremteni a tisztultabb világot, hanem meg is kell védeni azt, mert a legszebb és leghaladóbb igazság sem győz a maga erejéből. A történelem azt mutatja, hogy egész népeket, országokat, virágzó kultúrákat ki lehet irtani, el lehet pusztítani a föld színéről. SOKSZÓLAMÚ ORATÓRIUM ez a dráma, amely a magukat kathároknak, tisztáknak nevezők és a velük harcolók utolsó, mentségüm hónapjaiknak tragikus, izzó drámaisággal teli történetében szembenéz és leszámol számos illúzióval. Főként azzal, amelyet Raymond Perella, a vezér, aki vallási meggyőződését illetően nem is követte az albigenseket, egy helyütt így fogalmaz meg: .. hazugság, hogy akármilyen tisztaság pusztán a tisztaságával, akármilyen igazság pőre igazságával megvédheti magát.” A „hektori sorsú” népnek, amely virágzó gazdaságot és kultúrát teremtett ProVenceban, amelynek mozgalma Európa-szerte, többek között nálunk is hívőkre, követőkre talált, el kellett buknia, mert léte sértette a római egyház és a francia király érdekeit, és mert vívmányainak védelmére nem fordított elég gondot És bizonyára azért is, mert hittételei felvilágosultságukban nemcsak jóval megelőzték korukat, hanem egyszersmind naivságukban nem számoltak a realitásokkal. Perella, aki egyike Illyés legszemélyesebb drámai hőseinek, férfias jellem, mélyen érző intellektus és a végletes helyzetekben is keményen állja, a nehéz próbatételt. Nemcsak köz-, hanem magánéleti síkon is. Későn döbben rá a valóságra, amikor már csak a következmények vállalása és a tanulságok tisztázása marad hátra. De éppen azzal, hogy ezt a küldetést magára veszi, a dráma utolsó jelenetében élő mementóként magasodik a történtek fölé. Perella nemcsak magatartásával, de tiszta és következetes ítélőképességével is mintegy a merség nyelveként áll a két fanatikus véglet, a római legátus és a kathár püspök között. Az, hogy a pápa követével személyes elszámolni valója is van, módot nyújt a drámát kiteljesítő magánéleti konfliktusok bemutatására. Egyköltőien szép szerelem a várkapitány lánya és egy francia lovag között a visszavonhatatlanul elmúlt idilli idők felidézésével és a szétzúzott jövő megsertetésével szolgál. FONTOS ÉS ERŐTELJES MOTÍVUMKÉNT Szövődik a drámába a nép szerepének ábrázolása. Az a nép, amely megteremtője és élvezője volt az albigensek nagy igényű gazdasági és erkölcsi kultúrájának. Vilmos molnár személyében a végsőkig kitart, a montséguri vár védői mellett táplálja, minden lehető módon segíti őket. De akik lent maradtak a síkságon, és akiket az irtóhadjáratok életben hagytak, végül mégiscsak kénytelenek meghunyászkodni a győztesek előtt, mert nincs erő, amely vezesse, megvédelmezze őket. Illyés többi drámáihoz hasonlóan ezúttal is mesterien ötvözi a szikrázóan feszült és a nemesen lírai jeleneteket. Itt azonban a szerkezeti felépítés egységesebb, áttekinthetőbb, világosabb vonalvezetésű. (Ebben minden bizonnyal jelentős része van Czimer József dramaturg közreműködésének, akit a szerző több nyilatkozatában is műve egyik legfőbb inspirálójának nevezett.) Kivált az első felvonás szerelmi kettősét és zárójelenetét, a második felvonás Perella—Amiéi párharcát, a harmadik felvonás „béketárgyalását” és tragikus záróakkordját érezzük az Illyés drámaköltészet a Fáklyaláng második felvonásához hasonló csúcsteljesítményének. Ezeken a csomópontokon érvényesül egyszersmind a legteljesebben a nagy költő nyelvi kifejező ereje, kristálytiszta gondolatisága, itt ragad meg igazán embert számvetésének igazsága. A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA méltónak bizonyult, az ünnepi eseményhez. A társulat, élén Dobai Vilmos rendezővel rászolgált az író bizalmára, amely neki nyújtotta az első bemutatás lehetőségét. Dobai rendezését világos, salangmentes koncepció, tiszta, átgondolt értelmezés, a mű alkotó értékű szolgálata fémjelzi. Bánffy György Perellája rokonszenves, férfiasjelenség, minden túlzástól óvakodik, mozgása, dikciója, gesztusai mind a köz-, mind a magánéleti konfliktusok síkján stílusegységben maradnak, erős és elmélyedő Intellektusról tanúskodnak. Talán csak a szerep adta nagyobb színskála kihasználásának elmaradását hiányoltuk alakításából. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Haumann Péter, pápai legátusa a személyes indulatoktól is vezérelt fanatikus pap döbbenetes lélekrajza. Ellenpólusát, a kathár püspököt ifj. Kőmíves Sándor néhány napos beugrással játszotta; minden elismerést megérdemel, s az ő fanatizmusa mögül emberi nagyság fejlett, törvényszerű pusztulását a szubjektíve jóakaratú hitbuzgóknak kijáró rokonszenvel figyeltük. Labanca Borbála a nagy drámán belül hitelesen teremtette meg Perella feleségének, Corbának személyes drámáját. A fiatal szerelmeseket Szabó Tünde és Győry Emil érzékeny és kifejező líraisággal jelenítette meg. Paál László, mint Vilmos molnár, lebegő hanghordozásával, színtelen megjelenésével csak az alak körvonalait tudta érzékeltetni. Egy-egy karakterisztikus portré megformálása fűződik Orbán Tibor, Holl István és Karikás Péter nevéhez. A stílusos kísérőzene Szokolay Sándort, a helyszínt híven ábrázoló és a játékot jól szolgáló díszletek Vatta Emilt, a korhű és változatos jelmezek Vasró Nellyt dicsérik. Akik ezen a hófúvásos, hideg decemberi napon jelen voltak a pécsi Nemzeti Színházban Illyés Gyula drámájának ősbemutatóján, a költő életművének egyik kimagasló jelentőségű alkotását láthatták elsőkként, és egyszersmind az elmúlt huszonöt esztendő magyar színházművészete egyik legjelentősebb eseményének tanúi voltak. Barta András Gádor Emil új festményei a Csiliben Talán nem illik Gádor Emil pesterzsébeti kiállításának kapcsán elsősorban festészetének fejlődését említeni, hiszen a művész fia is önálló grafikus már, tehetségről valló plakátja feltűnik a falragaszok rengetegében. Gádor Emil legutóbbi gyűjteményes szereplésére emlékezve most bemutatott anyaga mögül olyan festő portréja bontakozik ki, aki vállalva a kísérletezés kockázatait, önmaga megújulását tűzte ki célul, tudatosan. Eddig úgy ismertük, mint a valóság iránt fogékony, lírai alkatú, kifinomult ízlésű, könnyed ecsettel a könnyebb ellenállás irányában munkálkodó, derűs kedélyű művészt. Fejlődése főképp abban mutatkozik meg, hogy valóságélményeit önállóbban juttatja kifejezésre. Az alkotó művész felülkerekedett a látványon, szuverénebbül formál, komponál, önbizalma megnőtt s bátrabban támaszkodik saját magára, mint a valóságra. A régebbi, csaknem személytelen lírai hangja feloldódott, tartózkodását levetkőzte bizonyos fokig, ahogy formát váltott, úgy váltott hangot is. Mondanivalóit mélyebb zengésű, egyénibb színezetű, romantikus érzéseinek megfelelő hangszerelésre hangolta át. Mintha most fedezte volna fel, hogy képességeit nemcsak a tenor, hanem a bariton szólamain is kifejezheti. Csendéletek, tájak, erdőrészletek és városképek, freskószerűen előadott, összefoglalt női fejek, nagyobbigényű kompozíciók szerepelnek minden tekintetben meggazdagodott gyűjteményében, mely kitűnően, érvényesül a pesterzsébeti Vasas Központ (XX., Baross u. 55.) tágas, barátságos kiállítótermében. A határozottabb, konstruktívabb festői formákba szervezett festmények a kifejezést szolgáló, kibontó, hangsúlyozó szép felületei, ötletes faktúrái egyszerre tesznek eleget a mondanivaló tolmácsolásának, szereznek élvezetet, örömet a szemnek, teljesítik a dekorativitás feltételeit. Egy szál rózsa egy füles, karcsú kőkorsóban, az úgynevezett örök témák közül való —, egyesek szerint ki is ment a divatból. De éppen Gádor nemesen betájolt csendéletei bizonyítják, hogy a hagyományos témát, elmélyedéssel, átéléssel és nem utolsó sorban a mértéktartás biztos érzékével lehet a korszerűség szintjére emelni. Szentendre motívumai jelennek meg előttünk egyik gótikus építkezésű kompozícióján: szerb templomok barokk tornyai, meseházikók, sötét sikátorok, dombra kapaszkodó lépcsők s ezeknek az elemeknek összeszövéséből valódi szentendrei képet, hangulatot, Dunakanyar fővárosának ódon báját alakítja ki, éreztetve a lassúbb ritmusú élet, a környezet inspiratív erőit Egy változásra, új élmények befogadására, feldolgozására és kifejezésére vállalkozó Gádor Emillel találkoztunk január 3-ig megtekinthető kiállításán. A megújult művész, megújult gyűjteménye értéke, nyeresége képzőművészetünknek. Cdmj NAPLÓ December 24 Konsztantyin Szimonov hétfőn Budapestre érkezett. A világhírű szovjet írót a Magyar Írószövetség hívta meg. 4* A Magyar Filmhíradó Lovak és lovasok című riportja nyerte el a sportkategória díját a mozi- és tévé-híradó riportok londoni világfesztiválján. A díjnyertes riportot Róna Péter rendező és Sziklay Kornél operatőr a rádiházi méntelepen forgatta.e A szigorú tél teljesen felborította a Déryné Színház játékrendjét. Az utak használhatatlansága miatt eddig mintegy nyolcvan előadásuk maradt el. Az országutakat járó színészeket szerencsére súlyosabb baleset nem érte, mindössze két autóbusz sérült meg. Most a színház valamennyi társulata Budapesten tartózkodik. A színház vezetősége úgy döntött: addig nem engedi útra a társulatokat, amíg meg nem győződnek róla, hogy az előadásra kijelölt helységek kockázat nélkül elérhetők. 4* A mexikói kormány Beethoven-fesztivált rendez 1970-ben a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. A harminc hangversenyből álló sorozat januárban kezdődik az ország fővárosában. Komputereket is alkalmaznak az iskolai oktatásban a hamburgi Welt jelentése szerint. A tanároknak így több idejük marad arra, hogy elmélyültebben foglalkozhassanak a tanulókkal. Elhunyt Hollywoodban Josef von Sternberg, a világhírű filmrendező. A bécsi származású rendező egyik felfedezettje Marlene Dietrich, aki Sternberg A kék angyal című filmjében aratta első világsikerét. Josef von Sternberg 75 éves volt. Halálát szívroham okozta. A budapesti múzeumok nyitvatartási ideje az ünnepek alatt a következőképpen alakul: december 24-én 15 óráig nyitva, 25-én zárva, 26-, 27-, 28-án nyitva, 29-, 30-án, zárva, 31-én 15 óráig nyitva, és január 1-én pedig zárva tartanak. I # 1 Száz évvel ezelőtt, 1899. december 23-án született Sas Ede, a magyar újságírók szakmai tömörülésének és bérharcainak egyik szervezője, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének egyik életrehívója, a bátor újságíró és publicista. Pályáját Szegeden kezdte, aradon folytatta, hosszú esztendőkön keresztül a „peceparti Párizs" híres lapjának, a Nagyváradnak volt a szerkesztője, 1907 és 1918 között pedig a főszerkesztője. Pályáját a Pesti Napló szerkesztőségében fejezte be. Verseket, regényeket, színműveket is írt, Rabszolgalázadás című színművet „az első szocialista színdarab”-nak nevezte. ötvennyolc esztendős korában, 1928-ban halt meg Budapesten. A régi harcos pályatársnak kijáró tisztelettel ébresztgettük emlékét a születés centenáriumán. Gyermekrajz-galéria nyílt meg a salgótarjáni Jurij Gagarin Kísérleti Általános Iskola aulájában. Az első kiállítást az ország megyéinek úttörő elnökségei által küldött díjnyertes gyermekrajzokból rendezték. ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! A SZÖVETKEZETI IPAR JAVÍTÓ SZOLGÁLATA KARÁCSONYI ÉS SZILVESZTERI ÜGYELETET TART TELEVÍZIÓJAVÍTÓ HIBABEJELENTÉS: DECEMBER 25-ÉN ÉS 26-ÁN 9-TŐL 13 ÓRÁIG SZIVESZTERKOR, 31-ÉN, 9-TŐL 22 ÓRÁIG TELEFON: 313 — 313 .S * * ri ), 1969. december 84. ÚJDONSÁGA MOST érkezett: vásároljon KARÁCSONYRA PENTACOrt ELEKTRA ÚJ TÍPUSÚ FÉNYKÉPEZŐGÉPET Automatikus rendszerű, elemmel működő. Üzemeltetése barátfilmmel, kazettából kazettába Ara: 1140,0 Ft