Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-24 / 299. szám

4 A­televízió műsoráról Háztűznéző Mintha a századforduló va­lamelyik jobb vidéki színhá­zának páholyából kukucskál­nánk ki, úgy érezhettük ma­gunkat a képernyő előtt a Háztűznéző tévéelőadásán. A díszlet — Barta László műve —, a jelmez — Rimanóczy Ivonne tervei —, a játékstílus — Horváth Tibor rendezése — egyaránt a múltat idézte. Vi­tatható azonban, hol voltak, s voltak-e egyáltalán ebben a tolmácsolásban idézőjelek. Leginkább a jelmezeknél éreztük a megformálásnak azt a játékosságát, amely a több mint százhúsz esztendős szín­padi játékot a mai tévénéző­höz legjobban közvetíthette volna. Rendezésében Horváth Ti­bor érezhetően mértéktartásra törekedett, ismerve a televízió rendkívüli érzékenységét, a harsányabb színpadi játék iránt. Nemes hagyománytisz­telettel közelítette meg a sznobizmust, s hozományéhsé­get kifigurázó vígjátékot. A Háztűzmező egyébként, habár természetesen magán viseli Gogol tehetségének nyomait, elmarad színpadi főműve, a Revizor mögött. A mértéktar­tás és a hagyománytisztelet jó tulajdonság. Most azonban — ezért, vagy ennek ellenére — az előadás nem mutatott fel különösebb érdekességet. Kor­rekt, de meglehetősen szürke tolmácsolásban került­­képer­nyőre a Háztűznéző. A kame­ráknak sem jutott több szerep, mint egy színházi közve­tí­tés­nél. Három színészi alakítás keltett figyelmet: Csola Zsu­zsáé, aki bájos sutasággal, gyengéd iróniával jelemezte a butácska házikisasszonyt, Sza­bó Ottóé, áld egy komikus Oblomov-karakter egész ská­láját játszotta végi­g és Káló Flóriáné, aki egy epizódsze­repben mutatott egyéni voná­sokat Röviden Család ellen nmet orvosság — hirdetik tréfásan a televí­zió családi kabarésorozatának szereplői. A második adásban ismét bizonyítanak e vallomás mellett sőt: sokkal, jobban bi­zonyítanak, mint az első mű­sorban. Kiegyenlített, kelle­mes kabarét láttunk szomba­ton. Kabarét, családi szinten, ami természetesen meghatá­rozza a műsor jellegét, téma­körét Geszty Péter és Marton Frigyes — a szerkesztő és a rendező — ötletesen, lendüle­tesen alkalmazta a televízió eszközeit is, Fehér Klára ke­retjátéka ügyesen kapcsolta össze a jeleneteket. Közülük, meglepő alapötletével, kitűnt Mikes György szellemes sci-fi paródiája. Megfért a műsor­ban egy-két régebbi kabaré­szám is, például Gádor Béla ismert jelenete, a Sót vegye­nek ... Ebben a műsorban ma­gukra találtak a Kovács-csa­ládot alakító színészek is, első­sorban Tomanek Nándor és Váradi Hédi, akinek most na­gyobb szerep jutott hiszen a családi kabaré alcíme ezen az estén: Ahogy a feleség látja... Érdekes dokumentumok és, a felvételektől olykor némi­képp idegen, de figyelemre méltó, gondolatébresztő szöveg jellemezte a Gandhi-emlék­­műsort, amelyet Kardos Ist­ván szerkesztett és rendezett. Gandhi századunk egyik leg­jelentősebb és legérdekesebb személyisége volt. A televízió sikeresen próbálkozott azzal, hogy az India felszabadulá­sáért, népének boldogulásáért küzdő filozófus-politikust em­berközelből mutassa meg, s megismertesse a nézőket azok­kal a körülményekkel is, ame­lyek Gandhi munkáját, elveit, sorsát meghatározták. Sándor Judit szép hangjá­nak, magasfokú énekkultúrá­jának, tökéletes stílusérzéké­nek sok maradandó művészi élményt köszönhet a hangver­senytermek és az operaház kö­zönsége. Ruitner Sándor és Kármán György portréfilmje jól összeállított műsorral de­monstrálta a művésznő tehet­ségének sokoldalúságát, és új­szerű, finom riportmegoldással rajzolta meg egyéniségének fontosabb vonásait. Somogyi József szobrászmű­vész már máskor is jelét ad­ta, hogy szívesen vállalkozik a művészeti ismeretterjesztésre, a szó meggyőző erejével is hajlandó harcolni a modern képzőművészet megszeretteté­séért. Közreműködése Cifka Péter sorozatában, az Ismer­kedés a szobrászattal című műsorban nemcsak érdekes, hanem sikeres is volt: célt ért a közvélemény szélesebb réte­geiben ia. Vöcsök Anna Furceva a Nagyszínház párizsi premierjén Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök hétfőn fogadta Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi minisz­tert, aki a moszkvai Nagyszín­ház művészeinek franciaorszá­gi vendégszereplése alkalmá­ból tartózkodik Párizsban. Egyórás megbeszélésükön, a szovjet-ófrancia kulturális kapcsolatok kérdéseiről ta­nácskoztak . A Nagyszínház társulata át­ütő sikerrel kezdte meg ven­dégszereplését a francia fővá­rosban. A Borisz Godunov be­mutatója után a közönség ti­zennégyszer tapsolta vissza a szereplőket. Az AFP hírügy­nökség közlése szerint az elő­adáson „egész Párizs” megje­lent. Ott volt Edmond Arbehe­let, a kulturális ügyek állam­minisztere, Furceva asszony és Valérián Zorin párizsi szovjet nagykövet Fernand Leger két képét, az Építőmunkásokat és az N. Le­ger portréját a Szovjetuniónak ajándékozta a nagy francia művész özvegye. Nadia Leger az ünnepélyes átadáskor kije­lentette, hogy a közelgő Lenin­­centenáriumra két mozaik­portrét készít Leninről. 4* Székesfehérvár 1972-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját, és erre a jubi­leumra új köntösbe öltöznek a műemlékekben gazdag vá­ros értékes épületei. A mun­kálatok már meg is kezdőd­tek, és elsőként a belváros többszázéves házait hozták rendbe. Értesítjük I. ügyfeleinket, HOGY A RUHATISZTÍTÓ KTSZ felvevőhelyei LELTÁR MIATT 1M». RFC EMBER 3«-AN ÉS SS -ÉN ZÁRVA TARTANAK Nyitás: 1910. JANUÁR 1-ÁN, REGGEL 1 ÓRAKOR Hamar Vizrui7At TISZTÁK Illyés Gyula drámájának ősbemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban A TÖRTÉNELMET VALLA­TÓ ILLYÉS-DRÁMÁK ciklu­sa olyan remekmívű alkotás­sal bővült, amely számos vo­natkozásban az egész életmű összegezésének tetszik. És mint ilyen, mint szintézis további letisztult, átfogó művek ihle­tője lehet. A Fáklyaláng, az Ozorai példa és a Dózsa a nemzeti sorskérdések feletti belső vívódást vetítik ki drá­mai formában, de egyes rész­letekben még epikus megfo­galmazásban, a Tiszták erőtel­jes és tömör­ foglalatban a ko­rábbi kérdésekre adott világos és meggyőző választ tartal­mazza. A Tiszták válasza felismerés és figyelmeztetés. Felismerése annak, hogy a személyes fele­lősség napról napra akara­tunktól függ­tlenül is döntés­re kényszerít bennünket, hogy minden megnyilatkozásunk­ban, cselekedetünkben válasz­tanunk kell a jó és a rossz között. Hogy a lelkiismeretünk és legjobb tudásunk szerint ki­mondott „igen”-ek és ..nem’’-ek végül is politikai, erkölcsi és világnézeti állásfoglalássá áll-' nak össze, amely olyan kima­gasló jelentőségű alkotó eseté­ben, mint Illyés Gyula, számo­saknak szolgál iránymutatásul. És ami ennek egyenes következ­ménye, egyszersmind a Tiszták lényege: a figyelmeztetés, hogy nem elegendő felismerni az igazságot, nem elég megterem­teni a tisztultabb világot, ha­nem meg is kell védeni azt, mert­ a legszebb és leghaladóbb igazság sem győz a maga ere­jéből. A történelem azt mutat­ja, hogy egész népeket, orszá­gokat, virágzó kultúrákat ki lehet irtani, el lehet pusztítani a föld színéről. SOKSZÓLAMÚ ORATÓ­RIUM ez a dráma, amely a magukat kathároknak, tiszták­nak nevezők és a velük har­colók utolsó, mentségüm­ hónap­jaiknak tragikus, izzó drámai­­sággal teli történetében szem­benéz és leszámol számos illú­zióval. Főként azzal, amelyet Raymond Perella, a vezér, aki­ vallási meggyőződését illetően nem is követte az albigenseket, egy helyütt így fogalmaz meg: .. hazugság, hogy akármi­lyen tisztaság pusztán a tiszta­ságával, akármilyen igazság pőre igazságával megvédheti magát.” A „hektori sorsú” nép­nek, amely virágzó gazdaságot és kultúrát teremtett ProVen­ce­­ban, amelynek mozgalma Euró­­pa-szerte, többek között ná­lunk is hívőkre, követőkre ta­lált, el kellett buknia, mert léte sértette a római egyház és a francia király érdekeit, és mert vívmányainak védelmére nem fordított elég gondot És bizonyára azért is, mert hit­­té­telei felvilágosultságuk­ban nemcsak jóval megelőzték ko­rukat, hanem egyszersmind naivságuk­ban nem számoltak a realitásokkal. Perella, aki egyike Illyés legszemélyesebb drámai hősei­nek, férfias jellem, mélyen ér­ző intellektus és a végletes helyzetekben is keményen áll­ja,­ a nehéz­ próbatételt. Nem­csak köz-, hanem magánéleti síkon is. Későn döbben rá a valóságra, amikor már csak a következmények vállalása és a tanulságok tisztázása marad hátra. De éppen azzal, hogy ezt­ a küldetést magára veszi, a dráma utolsó jelenetében élő mementóként magasodik a történtek fölé. Perella­ nemcsak magatartá­sával, de tiszta és következetes ítélőképességével is mintegy a merség nyelveként áll a két fanatikus véglet, a római legá­tus és a kathár püspök között. Az, hogy a pápa követével sze­mélyes elszámolni valója is van, módot nyújt a drámát ki­­teljesítő magánéleti konfliktu­sok bemutatására. Egy­­köl­tőien szép szerelem a várkapi­tány lánya és­ egy francia lo­vag között a visszavonhatatla­nul elmúlt idilli idők felidézé­sével és a szétzúzott jövő meg­­sertetésével szolgál. FONTOS ÉS ERŐTELJES MOTÍVUMKÉNT Szövődik a drámába a nép szerepének áb­rázolása. Az a­ nép, amely meg­teremtője és élvezője volt az albigensek nagy igényű gazda­sági és erkölcsi kultúrájának. Vilmos molnár személyében a végsőkig kitart, a montséguri vár védői mellett­ táplálja, minden lehető módon segíti őket. De akik lent maradtak a síkságon, és akiket az irtó­had­járatok életben hagytak, végül mégiscsak kénytelenek meghunyászkodni a győztesek előtt, mert nincs erő, amely vezesse, megvédelmezze őket. Illyés többi drámáihoz ha­sonlóan ezúttal is mesterien ötvözi a szikrázóan feszült és a nemesen lírai jeleneteket. Itt azonban a szerkezeti felépítés egységesebb, áttekinthetőbb, világosabb vonalvezetésű. (Eb­ben­ minden bizonnyal jelen­tős része van Czimer József dramaturg közreműködésének, akit a szerző több nyilatkoza­tában is műve egyik legfőbb inspirálójának nevezett.) Ki­vált az első felvonás szerelmi kettősét és zárójelenetét, a má­sodik felvonás Perella—Amiéi párharcát, a harmadik felvo­nás „béketárgyalását” és tra­gikus záróakkordját érezzük az Illyés­ drámaköltészet a Fák­lyaláng második felvonásához hasonló csúcsteljesítményének. Ezeken a csomópontokon ér­vényesül egyszersmind a leg­teljesebben a nagy költő nyelvi kifejező ereje, kristálytiszta gondolatisága, itt ragad meg igazán embert számvetésének igazsága. A PÉCSI NEMZETI SZÍN­HÁZ ELŐADÁSA méltónak bizonyult, az ünnepi esemény­hez. A társulat, élén Dobai Vilmos rendező­vel rászolgált az író bizalmára, amely neki nyújtotta az első bemutatás le­hetőségét. Dobai rendezését világos, salangmentes koncep­ció, tiszta, átgondolt értelme­zés, a mű alkotó értékű szol­gálata fémjelzi. Bánffy György Perellája rokonszenves, férfias­­jelenség, minden túlzástól óva­kodik, mozgása, dikciója, gesz­tusai mind a köz-, mind a ma­gánéleti konfliktusok síkján stílusegységben maradnak, erős és elmélyedő Intellektusról ta­núskodnak. Talán csak a sze­rep adta nagyobb színskála ki­használásának elmaradását hiányoltuk alakításából. Ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tott Haumann Péter, pápai le­gátusa a személyes indulatok­tól is vezérelt fanatikus pap döbbenetes lélekrajza. Ellen­pólusát, a kathár püspököt ifj. Kőmíves Sándor néhány napos beugrással játszotta; minden elismerést megérdemel, s az ő fanatizmusa mögül emberi nagyság fejlett, törvényszerű pusztulását a szubjektíve jó­­akaratú hitbuzgóknak kijáró rokonszenvel figyeltük. La­banca Borbála a nagy drámán belül hitelesen teremtette meg Perella feleségének, Corbának személyes drámáját. A fiatal szerelmeseket Szabó Tünde és Győry Emil érzékeny és kife­jező líraisággal jelenítette meg. Paál László, mint Vilmos mol­nár, lebegő hanghordozásával, színtelen megjelenésével csak az alak körvonalait tudta ér­zékeltetni. Egy-egy karakte­risztikus portré megformálása fűződik Orbán Tibor, Holl Ist­ván és Karikás Péter nevéhez. A stílusos kísérőzene Szokolay Sándort, a helyszínt híven áb­rázoló és a játékot jól szolgáló díszletek Vatta Emilt, a korhű és változatos jelmezek Vasró Nellyt dicsérik. Akik ezen a hófúvásos, hideg decemberi napon jelen voltak a pécsi Nemzeti Színházban Illyés Gyula drámájának ős­bemutatóján, a költő életmű­vének egyik kimagasló jelentő­ségű alkotását láthatták elsők­ként, és egyszersmind az el­múlt huszonöt esztendő ma­gyar színházművészete egyik legjelentősebb eseményének tanúi voltak. Barta András Gádor Emil új festményei a Csiliben Talán nem illik Gádor Emil pesterzsébeti kiállításának kapcsán elsősorban festészeté­nek fejlődését említeni, hi­szen a művész fia is önálló grafikus már, tehetségről valló plakátja feltűnik a fal­ragaszok rengetegében. Gádor Emil legutóbbi gyűjteményes szereplésére emlékezve most bemutatott anyaga mögül olyan festő portréja bontako­zik ki, aki vállalva a kísérle­tezés kockázatait, önmaga megújulását tűzte ki célul, tudatosan. Eddig úgy ismer­tük, mint a valóság iránt fo­gékony, lírai alkatú, kifino­mult ízlésű, könnyed ecsettel a könnyebb ellenállás irányá­ban munkálkodó, derűs ke­délyű művészt. Fejlődése fő­képp abban mutatkozik meg, hogy valóságélményeit önál­lóbban juttatja kifejezésre. Az alkotó művész felülkerekedett a látványon, szuverénebbül formál, komponál, önbizalma megnőtt s bátrabban támasz­kodik saját magára, mint a va­lóságra. A régebbi, csaknem sze­mélytelen lírai hangja felol­dódott, tartózkodását levet­kőzte bizonyos fokig, ahogy formát váltott, úgy váltott hangot is. Mondanivalóit mé­­lyebb zengésű, egyénibb színe­zetű, romantikus érzéseinek megfelelő hangszerelésre han­golta át. Mintha most fedezte volna fel, hogy képességeit nemcsak a tenor, hanem a bariton szólamain is kifejez­heti. Csendéletek, tájak, erdő­részletek és városképek, fres­­kószerűen előadott, összefog­lalt női fejek, nagyobbigényű kompozíciók szerepelnek min­den tekintetben meggazdago­dott gyűjteményében, mely kitűnően, érvényesül a pest­­erzsébeti Vasas Központ (XX., Baross u. 55.) tágas, barátsá­gos kiállítótermében. A hatá­rozottabb, konstruktívabb fes­tői formákba szervezett fest­mények a kifejezést szolgáló, kibontó, hangsúlyozó szép fe­lületei, ötletes faktúrái egy­szerre tesznek eleget a mon­danivaló tolmácsolásának, sze­reznek élvezetet, örömet a szemnek, teljesítik a dekorati­­vitás feltételeit. Egy szál ró­zsa egy füles, karcsú kőkor­sóban, az úgynevezett örök té­mák közül való —, egyesek szerint ki is ment a divatból. De éppen Gádor nemesen be­tájolt csendéletei bizonyítják, hogy a hagyományos témát, elmélyedéssel, átéléssel és nem utolsó sorban a mértéktartás biztos érzékével lehet a kor­szerűség szintjére emelni. Szentendre motívumai jelen­nek meg előttünk egyik góti­kus építkezésű kompozícióján: szerb templomok barokk tor­nyai, meseházikók, sötét si­kátorok, dombra kapaszkodó lépcsők s ezeknek az­ elemek­nek összeszövéséből valódi szentendrei képet, hangulatot, Dunakanyar fővárosának ódon báját alakítja ki, éreztetve a lassúbb ritmusú élet, a kör­nyezet inspiratív erőit Egy változásra, új élmények befogadására, feldolgozására és kifejezésére vállalkozó Gá­dor Emillel találkoztunk ja­nuár 3-ig megtekinthető ki­állításán. A megújult művész, megújult gyűjteménye értéke, nyeresége képzőművészetünk­nek. Cd­mj NAPLÓ December 24 Konsztantyin Szimonov hét­főn Budapestre érkezett. A vi­lághírű szovjet írót a Magyar Írószövetség hívta meg. 4* A Magyar Filmhíradó Lovak és lovasok című riportja nyer­te el a sportkategória díját a mozi- és tévé-híradó riportok londoni világfesztiválján. A díjnyertes riportot Róna Péter rendező és Sziklay Kornél ope­ratőr a rádiházi méntelepen forgatta.­­e A szigorú tél teljesen felbo­rította a Déryné Színház já­tékrendjét. Az utak használha­tatlansága miatt eddig mint­egy nyolcvan előadásuk ma­radt el. Az országutakat járó színészeket szerencsére súlyo­sabb baleset nem érte, mind­össze két autóbusz sérült meg. Most a színház valamennyi társulata Budapesten tartózko­dik. A színház vezetősége úgy döntött: addig nem engedi út­ra a társulatokat, amíg meg nem győződnek róla, hogy az előadásra kijelölt helységek kockázat nélkül elérhetők. 4* A mexikói kormány Beetho­­ven-feszti­vált rendez 1970-ben a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. A har­minc hangversenyből álló so­rozat januárban kezdődik az ország fővárosában. Komputereket is alkalmaznak az iskolai oktatásban a hamburgi Welt jelentése szerint. A tanárok­nak így több idejük marad arra, hogy elmélyültebben foglalkozhas­sanak a tanulókkal.­­ Elhunyt Hollywoodban Josef von Sternberg, a világhírű filmrendező. A bécsi szárma­zású rendező egyik felfede­zettje Mar­le­ne Dietrich, aki Sternberg A kék angyal című filmjében aratta első világsi­kerét. Josef von Sternberg 75 éves volt. Halálát szívroham okozta. A budapesti múzeumok nyitvatartási ideje az ünnepek alatt a következőképpen ala­kul: december 24-én 15 óráig nyitva, 25-én zárva, 26-, 27-, 28-án nyitva, 29-, 30-án, zárva, 31-én 15 óráig nyitva, és ja­nuár 1-én pedig zárva tarta­nak. I # 1 Száz­ évvel ezelőtt, 1899. decem­ber 23-án született Sas Ede, a ma­gyar újságírók szakmai tömörülé­sének és bérharcainak egyik szer­vezője, a Vidéki Hírlapírók Orszá­gos Szövetségének egyik életrehí­­vója, a bátor újságíró és publicis­ta. Pályáját Szegeden kezdte, ara­don folytatta, hosszú esztendőkön keresztül a „peceparti Párizs" hí­res lapjának, a Nagyvárad­nak volt a szerkesztője, 1907 és 1918 között pedig a főszerkesztője. Pá­lyáját a Pesti Napló szerkesztősé­gében fejezte be. Verseket, regé­nyeket, színműveket is írt, Rab­szolgalázadás című színművet „az első szocialista színdarab”-nak ne­vezte. ötvennyolc esztendős korá­ban, 1928-ban halt meg Budapes­ten. A régi harcos pályatársnak kijáró tisztelettel ébresztgettük emlékét a születés centenáriumán.­­ Gyermekraj­z­-galéria nyílt meg a salgótarjáni Jurij Ga­­garin Kísérleti Általános Is­kola aulájában. Az első kiállí­tást az ország megyéinek út­törő elnökségei által küldött díjnyertes gyermekrajzokból rendezték. ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! A SZÖVETKEZETI IPAR JAVÍTÓ SZOLGÁLATA KARÁCSONYI ÉS SZILVESZTERI ÜGYELETET TART TELEVÍZIÓJA­VÍTÓ HIBABEJELENTÉS: DECEMBER 25-ÉN ÉS 26-ÁN 9-TŐL 13 ÓRÁIG SZIVESZTERKOR, 31-ÉN, 9-TŐL 22 ÓRÁIG TELEFON: 313 — 313 .S * * r­­i ), 1969. december 84. ÚJDONSÁGA MOST érkezett: vásároljon KARÁCSONYRA PENTACOrt ELEKTRA ÚJ TÍPUSÚ FÉNYKÉPEZŐGÉPET Automatikus rendszerű, elemmel működő. Üzemeltetése barátfilmmel, kazettából kazettába Ara: 1140,0 Ft

Next