Magyar Nemzet, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
2 mentben kijelentette, hogy kormánya hajlandó minden eljárási feltétel megszabása nélkül hozzájárulni ahhoz, hogy izraeli és egyiptomi vagy más arab képviselők tárgyaljanak egymással. Dajan izraeli hadügyminiszter Tel-Avivban egyetemisták előtt hétfőn este elhangzott beszédében azt fejtegette, hogy „Egyiptom szemmel láthatóan csökkentette támadásait Izrael ellen, s erejét a védelem újjáépítésére fordítja. A Szuezi-csatornán keresztül korábban végrehajtott kommandótámadásokat megszüntették, és az egyiptomi légierő igyekszik elkerülni az összecsapást a támadó izraeli gépekkel.” Varsóból jelenti az MTI. A Lengyel Zsidóság Társadalmi és Kulturális Szövetségének főtanácsa nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között hangoztatja, hogy az egyesület „a lengyelországi zsidóság körében végbement változások ellenére is megőrizte életerejét”. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: „Szervezetünk sokéves tevékenysége során mindig szembehelyezkedett a nacionalizmussal, elsősorban a zsidó nacionalizmussal, amelynek legszélsőségesebb formája a cionizmus”. A nyilatkozat a továbbiakban a közel-keleti helyzettel foglalkozik, s leszögezi, hogy „az amerikai imperializmus támogatását élvező izraeli uralkodó körök kalandor hódító politikája újabb pusztítást hoz és újabb áldozatokat követel a közel-keleti népektől.” Mint az MTI szófiai tudósítója beszámolt arról, a Bolgár Zsidók Kulturális és Művelődési Szervezetének székházában megrendezett sajtóértekezleten, a szervezet elnöke nyilatkozatban ítélte el Izrael vezetőinek „kalandor politikáját”. Az elnök azt mondotta, hogy „a bolgár zsidóknak a cionizmus és Izrael állam nem egymást fedő fogalmak”. Romes Csandra Történelmi jelentőségű a BVT moszkvai ülése Moszkvából jelenti az MTI. A Béke-világtanács elnökségének moszkvai ülésszakát követően kedden a szovjet békebizottság épületében több kimagasló békeharcos, az ülésszak számos részvevője sajtóértekezletet tartott Az újságíróknak módjuk nyílt kérdéseket intézni Romes Csandrához, a Béke-világtanács főtitkárához, Isabelle Blume aszszonyhoz, a békemozgalom egyik alapítójához, a BVT ügyvezető elnökéhez, Cariton Goodlet amerikai közéleti személyiséghez, Alekszandr Kornyejcsukhoz, a Szíriai Murád Kuatlihoz, a BVT elnökségi tagjaihoz, Enrique Listerhez, a spanyol polgárháború legendás tábornokához, a BVT tagjához, Hoang Minh Giam professzorhoz, a VDK művelődésügyi miniszteréhez és másokhoz. Romes Csandra történelmi jelentőségűnek minősítette a Béke-világtanács elnökségének Moszkvában hétfőn befejeződött, a Lenin-jubileumnak szentelt ülésszakát Hangsúlyozta, hogy ezzel az ülésszakkal megkezdődött a békemozgalom páratlan arányú, eddig legnagyobb kampánya. Ennek a kampánynak jelszava: „Ki Vietnamból!" A jelszó jegyében a béke hívei követelik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei azonnal és feltétel nélkül vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból Szomáliában tanácskozik az NDK külügyminisztere Mogadisciuből jelenti a TASZSZ. Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki az NDK párt- és kormányküldöttségének élén hétfőn érkezett a Szomáliai fővárosba, kijelentette: Afrika független államai és népei számíthatnak barátjukra és szövetségesükre, a Német Demokratikus Köztársaságra. Az NDK kormánya érdeklődéssel és rokonszenvel követi a Szomáliában végbemenő forradalmi változásokat. Winter kifejezte meggyőződését, hogy a küszöbönálló tárgyalások hozzájárulnak majd a két ország közötti baráti viszony fejlődéséhez és erősödéséhez. Von Sprtz meggyilkolása után a Guatemalában akkreditált nagykövetek el akarják hagyni az országot Hírügynökségi jelentések szerint a Guatemalában akkreditált nagykövetek el akarják hagyni az országot Többen közülük ugyanis attól tartanak, hogy Karl von Sprelt nyugatnémet nagykövet meggyilkolása után őket is elrabolhatják. A nagykövetek hétfőn a guatemalai pápai nuncius rezidenciáján tartottak értekezletet és ezen úgy döntöttek, hogy kormányuktól hazahívásukat kérik. Arno Türklitz, Guatemala nyugat-berlini konzulja kedden bejelentette, hogy a guatemalai nyugatnémet nagykövet meggyilkolása miatt benyújtotta lemondását. Türklitz a lemondásról hétfő este tájékoztatta kormányát és elhatározását közölte a bonni kormánnyal is. Hírügynökségi jelentések szerint Gróf Karl von Sprelt nyugatnémet nagykövet kivégzése után futótűzként terjedtek el a rémhírek Ciudad Guatemalában. A chilei és az uruguayi nagykövet véletlen távollétét az egész város újabb emberrablásoknak vélte. Egy másik kósza hír a kormány megdöntéséről már olyan mértékben terjedt a fővárosiak körében, hogy a kormány kénytelen volt hivatalos nyilatkozatban megcáfolni. Mindehhez a hangulathoz hozzájárult a katonai készültség. A nyugatnémet újságok különkiadásban számoltak be Sprelt meggyilkolásáról. A lapok közül több bírálta Guatemalát, amiért nem teljesítette a gerillák követelését, s hajthatatlan maradt. A Frankfurter Rundschau a guatemalai kormány részvétnyilvánításait szemforgatónak minősíti. Megállapítja a lap: olyan országról van szó, amely az anakronisztikus feudalizmus tipikus példája. A feszültségekért a Frankfurter Rundschau cikkírója az amerikai kormány 1954-es intervencióját okolja, nemkülönben azt a körülményt, hogy a józan politikai reformokat a CIA, „a fejlődő országok különleges amerikai kormánya” meghiúsítja. Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland keddi számában a nyugatnémet nagykövet meggyilkolásával öszszefüggésben, hangsúlyozza a nyugatnémet nagytőke kizsákmányoló szerepét Guatemalában és megállapítja: „Von Sprelt a guatemalai külföldi helytartók egyike volt. Elfogása és halála az ország imperialista uralomtól és fasizmustól való felszabadításáért folyó küzdelem rendkívüli kiéleződéséről tanúskodik”. Ifjabb tömeggyilkolási Dél-Vietnamba Harminchárom polgári lakost ölt meg egy amerikai pilóta Washingtonból jelenti az MTI. Újabb amerikai tömeggyilkosságra derült fény az Egyesült Államok vietnami háborús bűneit vizsgáló társadalmi bizottság legutóbbi tanácskozásán. David Bressem volt helikopterpilóta közölte a bizottsággal, hogy egy amerikai őrnagy 1967. nyarán helikopteréről 33 fegyvertelen polgári lakost mészárolt le Dél- Vietnam egyik falujában. Az áldozatok között nők és gyermekek voltak, így például egy tízéves kisfiú. Bár Bressem nem volt közvetlen szemtanúja a gyilkosságnak, helikoptere rádióján értesült arról, majd látta a holttesteket is. ------Magyar Nemzet------ Bonnban megkezdődtek a magyar—nyugatnémet gazdasági tárgyalások Bonnból jelenti az MTI. A bonni külügyminisztériumban kedden magyar—nyugatnémet gazdasági tárgyalások kezdődtek. A magyar küldöttséget Mádai István külkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető, a nyugatnémet delegációt Egon Emmel nagykövet vezeti. A tárgyalások célja egy hosszú lejáratú árucsereforgalmi és gazdasági-műszaki kooperációs egyezmény megkötése. Az 1970. évi árucsere-listát a hosszú lejáratú egyezmény külön mellékletében kívánják rögzíteni. Mint a bonni külügyminisztérium közölte, a tárgyalások súlypontja előreláthatóan a kooperációs egyezmény és a Nyugat-Németországba irányuló magyar export liberalizálásának kérdése lesz. Új kormány alakul Helsinkiben Helsinkiből jelenti a UPI: Helsinkiben hivatalosan bejelentették, hogy Urho Kekkonen köztársasági elnök kedden tamminiemi rezidenciáján fogadta Juha Rihtniemit, a nemzeti koalíciós (konzervatív) párt elnökét és megbízta az új kormány alakításával. A Mauio Koivisto vezette eddigi kormány múlt pénteken a parlamenti választások után lemondott. TAPINTAT A hírügynökségek közölték és a francia lapok is megírták: Párizs város gaulleista,centrista többsége elvetette a városi képviselők kommunista csoportjának javaslatát, hogy a francia fővárosban utcát nevezzenek el Leninről születésének 100. évfordulója alkalmából. A kommunisták kívánsága az volt, hogy a rue Marie-Rose viselje ezt a nevet, mivel ebben az utcában lakott 1911—12-ben Lenin és akkori lakásában már régen Lenin-múzeumot helyeztek el. A reakciós városatyák azt sem engedélyezték, hogy a sportcsarnokban tömeggyűlésen emlékezzenek meg a világ proletárjainak legnagyobb vezéréről. Egyikük azzal „indokolta” az elutasító határozatot, hogy Lenin emlékének megörökítése „sértené az első világháború veteránjainak érzelmeit”, mivel Lenin volt az, aki Breszt—Litovszkban különbékét kötött a németekkel. Mennyi tapintat! Április 9-én viszont a párizsi Mutualité csarnokában emlékünnepélyt rendeznek Léon Blum halálának 20. évfordulója alkalmából. Nem gondolnak arra, hogy a Nemzetközi Brigádok veteránjainak és az antifasiszta ellenállóknak érzelmeit sértheti annak a Léon Blumnak emlékezete, aki elárulta a népfrontot és a be nem avatkozás politikájával hátba támadta a spanyol nép szabadságharcát? Erre már nem futja a gyengéd érzelmű párizsi tanácstagok tapintata! Csou En-laj befejezte phenjani látogatását Tokióból jelenti a UPI. Csou En-laj kínai miniszterelnök befejezte a Koreái Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos látogatását és kedden hazarepült Pekingbe. Csou En-laj vasárnap érkezett a KNDK fővárosába. A kínai miniszterelnök búcsúztatására a repülőtéren megjelent Kim Ir Szen miniszterelnök, valamint a Koreai Munkapárt és kormány számos más vezetője. A tárgyalásokról nem adtak ki közleményt. Az AFP úgy értesült, hogy Csou En-laj kínai miniszterelnök hétfőn két ízben is találkozott a KNDK vezetőivel. Mint a hírügynökség megjegyezte, elérte: „a KNDK vezetői jóváhagyták Norodom Szihanuk volt kambodzsai államfő emigráns kormányának megalakítását.” A fogadáson elhangzott beszédekben egyébként a kínai és koreai vezetők az Egyesült Államok ázsiai politikáját bírálták, különös tekintettel a japán—amerikai együttműködésre ebben a térségben. Szovjetellenes bírálatok nem hangzottak el Kambodzsát Sorozatos ütközetek az ellenállók és a kormánycsapatok között Thong Van Fan Muong ezredes, a kambodzsai első katonai körzet (dél-vietnami határvidék) parancsnoka kedden tájékoztatta a Phnom Penhben akkreditált külföldi katonai attasékat és újságírókat a parancsnoksága alatt álló katoni körzetben kialakult helyzetről. Elmondta, hogy katonái a dél-vietnami határral párhuzamosan 480 kilométeres frontvonalon fejlődtek hadrendbe. Közölte, hogy csupán ebben a hónapban 51 különálló ütközet zajlott le a kambodzsai ellenállók és a kormánycsapatok között. A gerillaerők — jelentette ki —, vasárnap a határtól 17 kilométerre foglalták el a kormánykatonaság egyik állását. A leg-hevesebb harcokra a fővárostól 100 kilométerre fekvő Sway Rieng tartományban került sor. A Szihanuk herceg által meghirdetett Kambodzsai Egyesült Nemzeti Front kormánya azonnal megalakul, amikor megérkeznek Pekingbe a fegyverrel a kézben harcoló Khmer ellenállók küldöttei — közölte a nemzetközi sajtóval kedden Szihanuk herceg magántitkársága. A fegyveres ellenállók szervezetét a közlemény nem nevezi meg, de pekingi megfigyelők szerint feltehetően az úgynevezett „vörös khmer" mozgalomról van szó, amelynek Kína-barát gerillacsoportjaival korábban Szihanuk nem egyszer éles konfliktusba került. A Kambodzsában tevékenykedő fegyveres ellenállók ellenőrzésük alá vonták Északkelet-Kambodzsa gumiültetvényeit és fokozatosan behatolnak a kelet-kambodzsai falvakba és városokba — tűnik ki Lan Nol tábornoknak, a puccsista kambodzsai rezsim miniszerelnökének az US News and World Report számára adott interjújából. A tábornok szerint, míg a laoszi határnál nyugalom van, az ellenállók a dél-vietnami határ teljes hoszsza mentén kiépítették állásaikat, ugyanakkor azt fejtegette, hogy a Phnom Penh-i kormány „kézbentartja a helyzetet”. (Moszkva, TASZSZ) Hula csehszlovák miniszterelnökhelyettes, tervezésügyi miniszter, kedden megbeszélést folytatott Moszkvában Bajbakovval, az Állami Tervbizottság elnökével, a két ország népgazdasági tervének egyeztetéséről. (Kairó, UPI) Numeiri vezérőrnagy, szudáni miniszterelnök bejelentette: amnesztiában részesítik Aba-sziget lakóit, akik a múlt héten fellázadtak a kormány ellen. (Chicago, AP) Skolnick amerikai tudományos kutató és jogi szakértő beperelte az országos levéltárt, amiért eltitkolja a Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos okmányokat. Svoboda elűsik Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, befejezve mongóliai és japáni útját, kedden a szovjet fővárosba érkezett. A csehszlovák elnök szerdán szándékozik hazautazni Prágába. Szerda, 1970. április 8. Ami a hídok mögött van VÁLTOZÁSOK ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN? Tizennégy órát virrasztott Wilson miniszterelnök Downing Street-i hivatala előtt — két barátnője és egy táskarádió társaságában — Bernadette Devlin, a 22 éves katolikus képviselőnő. Az észak-ír polgárjogi mozgalom fiatal és időnként túl harcias vezetője a tiltakozásnak ezt a módját választotta, amiért a brit alsóház nem akarta kivizsgálni, hogy milyen körülmények között halt meg az elmúlt esztendőben Londonderry egyik polgára. Vihart kavart Devlin kisasszony az alsóházban is, amikor követelte, hogy a rendőrség folytasson alapos nyomozást a Devenney-eset — így hívták az elhunytat — kivizsgálására. Az elmúlt esztendő áprilisában a rendőröktől üldözött tüntetők Devenney lakására menekültek, aki három hónappal később meghalt Devlin kisasszony szerint halálát a rendőrök kegyetlenkedései okozták. Annyi bizonyos, hogy „valami hiba van a kréta körül” , mert Észak-Írország rendőrfőnöke elégedetlen volt a korábbi vizsgálattal, s elrendelte: brit rendőrök bevonásával derítsenek fényt a valóban titokzatos ügyre. Devlin képviselőnő parlamenti szereplése különösen néhány konzervatív törvényhozó haragját vívta ki. Közülük Orr kapitány egyenesen azzal vádolta a 22 éves képviselőlányt, hogy visszaél jogaival, s beszédével „újabb erőszakos cselekmények" kirobbantására ad alkalmat. Bár a kapitányt a súlyos vádért és nyers fogalmazásért rendre utasították, véleményét nem vonta vissza. Az igazság azonban az, hogy nem volt szükség Bernadette Devlin fellépésére újabb tüntetések kirobbanásához Észak- Írországban. Belfast és Londonderry utcáin ismét kőzáporral fogadták a rendőröket, akik könnyfakasztó gázzal támadtak a tömegre. Ismét napirendre kerültek a bombamerényletek, ezek nyomán kedden a brit alsóház rendkívüli ülésre ült össze. Young rendőrfőnöknek különösen húsvétkor akadt sok dolga. Azt azonban nem is merte remélni, hogy az ünnepek összecsapások nélkül múlnak el Húsvét ugyanis mindig kritikus időszak Észak-Írországban — ekkor emlékeznek az 1916. évi dublini felkelésre. A múlt évi augusztusi és októberi összetűzések óta egészen a legutóbbi időkig viszonylag csendesen teltek az ulsteri hétköznapok, s bár az összecsapások kiújultak, több jel mégis arra mutat, hogy a barikádok és utcák helyett, vagy legalábbis mellett, a tárgyalótermekbe is beköltöznek a heves viták. Változott a helyzet tavaly óta, annyiban, hogy Chichester Clark északír miniszterelnök a belfasti parlamentben megszavaztatta reformjait. Az egy év óta hatalmon levő kormányfő maga is a konzervatív szárnyhoz tartozik, de a javasolt változások többé-kevésbé megfelelnek a miniszterelnöki bársonyszékből tavaly áprilisban eltávolított O’Neill elképzeléseinek. Annak idején O’Neill kapitány felismerte, hogy az országban élő katolikus kisebbségnek meg kell kapnia az elemi polgárjogokat, s éppen ezért került ellentétbe saját pártja, az unionisták konzervatív szárnyával. Chichester-Clark most azokat a reformokat szavaztatta meg — a 30 képviselőből négyen tartózkodtak, s csupán egy „honatya” mondott nemet —, amelyekről O’Neill álmodott. A reform a rendőrséget, a lakáskörülményeket és a helyi közigazgatási szerveket érinti. A katolikus kisebbség egyik legfőbb sérelme: a szavazati jog hiánya ugyanis a ház- és telekügyletekkel függ össze. Csak annak van szavazati joga, aki bizonyos vagyonnal, telekkel vagy házzal rendelkezik. A reform harmadik pontja pedig azt a panaszt szeretné orvosolni, amely általános gondja a lakosság kisebb csoportjait alkotó rétegeknek egy többség kormányozta államban: az északír katolikusok aránytalanul kevés képviselőt küldhetnek a helyi közigazgatási szervekbe. Az ígéretet, a szavazást és a tervezett reformok valóraváltását készpénznek már csak azért sem szabad venni, mert lényegében még nem történt semmi. Chichester-Clarkot a konzervatívok, akik már az ígéretek hallatára is „idegeskedni” kezdenek, máris azzal támadják, hogy „túl liberális”, s a „Westminster két gyertje”. Tavaly október óta némileg megváltozott a helyzet a katolikus polgárjogi berkekben. Az Economist című hetilap szerint a mozgalom már távolról sem egységes, sorait belső viszályok, nézeteltérések gyengítik. Többen helytelenítik, hogy a szomszédos Ír Köztársaság konzervatív irányvonalához közeledjenek, mások viszont nem hajlandók nyíltan elvetni a délről jövő támogatást. (Az illegális Ír Köztársasági Hadsereg segíti, de ugyanakkor felbújtja a polgárjogi mozgalmat.) A Dévári kisasszony megteremtette egység bizonyos fokig töredezni kezdett, s a fiatal lány túlzott harciasságával, időnkénti álradikális jelszavaival talán akaratán kívül is mozgósítja a katolikus mozgalomban is megtalálható szélsőséges elemeket. Az évszázados nemzeti és vallási ellentétek felszámolását kétségtelenül elősegítené a javasolt reformok megvalósítása. Az északír válságra nemcsak az angol—ír viszony emléke nehezedik — az ír nép évszázadokon keresztül harcolt a brit hódítók ellen —, hanem a hat grófság rendkívüli gazdasági elmaradottsága is. Londonban új tervet dolgoztak ki az ír gazdaság fejlesztésére. A Munkáspárt politikai irányvonala már nem az elődök gyarmatosító elképzelésein nyugszik, s már korábban is a reformok felé igyekezett terelni a belső ügyekben elvileg független északír kormányt. Legutóbb úgy határoztak Londonban, hogy a következő öt évben százmillió fontot költenek Ulster fejlesztésére. A bombatámadások, az állandó rettegés és a szüntelen feszültség igazi ára ugyanis, hogy egy helyben topog az északír gazdaság. Különösen fájdalmas ez az ipar szempontjából. A hat grófságban a munkanélküliség már eddig is meglehetősen magas volt, de a bizonytalan politikai légkör szinte elijesztette a vállalkozókat attól, hogy beruházásokba kezdjenek Észak-Írországban. Egyenes következménye ennek, hogy tovább csökken a munkahelyek száma. A fejlesztési terv céljai közé tartozik, hogy valamelyest enyhítse a vidéken élők elmaradottságát. A következő öt évben a mezőgazdasági népesség 20 százalékát szeretnék a városokba telepíteni, ehhez azonban ismét csak arra lenne szükség, hogy az iparágak felvirágoztatásával elegendő munkahelyet tudjanak teremteni. A gazdasági elmaradottság az állandósult válság egyik legfőbb oka. Kétségtelenül itt az ideje, hogy határozott intézkedések történjenek e téren, mivel az elhúzódó válság újabb veszélyekkel fenyeget, főképpen azzal, hogy mind protestáns, mind pedig katolikus oldalon vezető szerephez jutnak a szélsőséges elemek. Aggodalommal néznek Északírországban az április 16-i helyi választás elé. Ekkor ugyanis a protestáns szélsőségesek vezérének számító Paisley lelkész is indul a Barnside-i választókerületben. Négy esztendővel ezelőtt ugyanitt jelöltette magát O’Neill kormányfő is és alig másfél ezer szavazattal előzte csak meg vetélytársát. A jelenlegi unionista jelölt viszont jóval esélytelenebb, mint a volt kormányfő, s Paisley megválasztása alighanem újabb feszültségekre vezetne. Martin József