Magyar Nemzet, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

1­­ Mit mond a Párttörténeti Intézet? Lenin állítólagos magyaror­szági tartózkodása tárgyában a Párttörténeti Intézettől az alábbi tájékoztatást kaptuk: Időről időre felbukkan a hír: Lenin járt Magyarorszá­gon. Alaposan megvizsgálva az ezzel kapcsolatos közle­ményeket, kétségtelen, hogy mindezek ősforrása Migray József 1917. decemberi nyilat­kozata a Déli Hírlapban, mi­szerint az 1905—1907-es forra­dalom után az Oroszország­ból menekülő Lenin átuta­zott Budapesten, s nála szállt meg néhány napra. 1917—1918-ban, amikor Mig­ray először beszélt Leninnel való ismeretségéről, az ilyen állítólagos kapcsolat érdekes és hasznos volt, a szovjet kor­mány békekezdeményezése miatt, hiszen Lenin népszerű­sége egyre emelkedett, viszont a közvélemény rendkívül ke­veset tudott róla. Különös és gyanús, hogy erről a látogatásról a kor­társak közül egyedül Migray tudott, míg a többi emigráns (pl. Trockij) budapesti tartóz­kodása közismert volt. Migray 1907 körül — bár tagja volt az MSZDP-nek — anarchista­­tolsztojánus korszakát élte és nehezen képzelhető el, hogy egy ismert külföldi szociál­demokrata vezető a párt he­lyett egy zavaros magánzóhoz fordult volna segítségért. Ez annál kevésbé érthető, mivel az MSZDP-nek kifejezetten jó híre volt az orosz emigráció körében (már ami a párt se­gítőkészségét illeti). Migray 1928-as kilépése (ki­zárása) az MSZDP-ből ismét nyilvánosság elé hozta az ál­lítólagos Lenin—Migray is­meretséget. Kezdetben az MSZDP részéről emlegették ezt, hogy lejárassák Migrayt jobboldali támogatói előtt, majd amikor elcsitultak ezek a viharok, időnként a már jobboldali Migray vette elő Lenin látogatását némi ön­reklám kedvéért. Az ekkor­tájt keletkezett nyilatkozatá­ban Migray 1907 áprilisára teszi a látogatást, azonban ekkor Lenin még nem hagyta el Oroszországot. Mindehhez még hozzátarto­zik, hogy Migray sem 1917— 1918-ban, sem később nem tudta állítását hozzáférhető tanúval vagy bármi mással alátámasztani (1935-ben pl. a látogatás „tanúja” a 17 éve halott Szabó Ervin). Ezek után talán érthető, hogy a kor kutatói legalábbis kétkedés­sel fogadják az időről időre felbukkanó találgatásokat Le­nin magyarországi tartózko­dásáról. 22 A magyar Lenin-legenda Emlékezés Szőnyi Istvánra és Péterre Nagy érdeklődéssel olvas­tam lapjuk március 26-i szá­mában H. Barta Lajos nemes humánumtól áthatott megem­lékezését Szőnyi Péterről, Sző­nyi István festőművész fiata­lon elhunyt nagyon kedves és nagyon okos fiáról, akit szemé­lyesen is ismertem. Szőnyi Istvánnal 1937-ben ismerkedtem meg, a Frankel­­szaloni kiállításán, ahol egy szép akvarelljét megvásárol­tam. Gyűjtői minőségemet Szőnyi rövidesen reám nézve igen megtisztelő barátsággá változtatta. Többször megláto­gattam Baross utcai lakásán és nyári időben a család ze­pegé­­nyi villájában is felkerestem. Egyszer disznótoros vacsorára hívott meg, ami kiváló alka­lom volt részemre Zsuzska és Péter gyermekei megajándé­kozására. Többször találkoztam Péter­rel, aki évek folyamán fiatal­emberré serdült. Legutoljára 1944. március elején beszélget­tem vele, az OMIKE Dohány utcai kiállításán. A másik érdekes emlékem Péterrel kapcsolatban egy, az apjához intézett levélnek az apja által történt felolvasásá­nak meghallgatása volt, töb­bek társaságában. A szörnyű 1944-es év nyarának egy va­sárnap reggelén Hrabéczy Er­nő festőművész társaságában Zebegényben meglátogattam Szőnyi Istvánt. A reggelizés idejében érkeztünk hozzá, a vendégszobából Pátzay Pál is előjött és lassan összegyüleke­zett a család is, felesége és az akkor már asszonylánya, Zsuzska is, férjével, Triznya műtörténésszel. Ekkor kezdett bele Péter fia levelének felol­vasásába Szőnyi István. Ez nagy családi esemény volt, méltán, mert a tudósító és be­számoló levél nagyon kedves és okos volt. Jogos volt az apai büszkeség. H. Barta Lajos szép megem­lékezésében számomra két adat volt új. Az egyik a kétna­pos hegyi éjjelezés, ahol sze­gény Péter megfázott és agy­hártyagyulladást kapott, ami­be belehalt Erről a kétnapos bújkálásról eddig nem tud­tam. A másik, hogy Péter holttestét az óbudai temetőből a zebegényi családi sírboltba vitték át édesapja mellé. Tájékozatlanságomnak az a magyarázata, hogy noha a fel­­szabadulás után is többször meglátogattam szüleit a Ba­ross utcai lakásban és Zebe­gényben is, óvakodtam felem­líteni Péter nevét óvakodtam a nagy gyász sebeit feltépni. Tudtam, hogy ez mindkettőjük legmélyebb fájdalma lenne. Ezt ők hangtalanul viselték el. A jó ember fiának emlékén kívül áldozni kívánok a jó ember apa emlékének is. A hamis anyakönyvi kivonatok gyártása nem jótétemény volt csak, hanem emberbaráti kö­telesség is. Én magam is vit­tem Szőnyinek lestemplizett, üres anyakönyvi kivonatokat Ez életmentés volt. Szőnyi Ist­vánnak volt bátorsága a Ba­ross utcai óvóhelyen hat üldö­zöttet rejtegetni. Ha a nyila­sok erre rájöttek volna, vala­­mennyiüket megölik, Szőnyi Istvánnal együtt. Befejezésül hadd mondjam el Szőnyi István jóságával kapcsolatos személyes élmé­nyemet is. 1944. karácsonyán én a régi Belváros (a volt IV. kerület) fogalmazói ügyelete­se voltam. Ottragadtam. Pest januári felszabadulásáig végig hivatalban voltam. Persze az óvóhelyen. A bombázás elől levittük az iparügyi és a há­zasságkötési összes könyveket. Egyszer jelentkezett nálam egy fiatal nő, aki Csekey Zol­­tánné néven mutatkozott be. Mondta, nem mer hazamenni, aknáznak, kérte, engedjem meg, hogy az óvóhelyünkön maradhasson. Sejtettem ugyan, hogy nem egészen Csekeyné, de hogy megnyerjem a bizal­mát, akkoriban fantasztikusan ritka körtével és ementálival kínáltam meg. Mondtam, hogy a főpolgármesteri óvóhelyen van még üres ágy, ott kivár­hatja az ostrom végét. Legna­gyobb csodálkozásomra estére hűlt helye volt. Másnap visz­­szajött, Szőnyi István névje­gyével, amelyben megkért, hogy Csekey Zoltánná műtör­ténésznőnek viseljem gondját. A gondviselés módjának azt eszeltem ki, hogy napközben szentori hangon több ízben kiáltoztam: Csekeyné! Csekey­né! — hogy ez a jó magyar név minden gyanút eloszlas­son, a német csodafegyverek­ben még akkor is bízó őrültek agyában. Mert volt ilyen ér­telmes (?) lény néhány a pin­cében. Csak a felszabadulás után tudtam meg, amikor férje el­jött megköszönni, hogy felesé­gének nem történt baja, hogy Csekeyné valójában­­ dr. Klein Tiborné volt. Dr. Zombori Miklós Először az Aradi Közlöny 1917. november 15-i számá­ban, tehát közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista­­Forradalom hírét követő na­pokban bukkan föl az első híradás: „Lenin, akinek ne­vétől az egész világ vissz­hangzik, több ízben tartózko­dott Budapesten, ahol sűrűn érintkezett a szabadgondolko­dás itteni híveivel.” Föl is sorol egy sereg pesti szállót, ahol lakott, s néhány nevet — Jászi Oszkárt, Pikler Gyulát, Váry Károlyt s főként Bat­thyány Ervint — mint állító­lagos magyar barátait. E köz­lemény valószínűleg más la­pokban is megjelent akkori­ban. Nem sokkal később, 1918. április 26-án Juhász Gyula a Szeged és Vidéke hasábjain Lenin, az olvasó című cikké­ben említi: „Megtudjuk azt is, hogy évekkel ezelőtt Bu­dapesten járt, és hallgatta a magyar ideális anarkista, a sombori írnokból világhírű filozófussá vedlett Schmitt Jenő tanításait.” Az Érdekes Újság 1919. má­jus 1-i számában Dénes Zsó­fia Lenin-életrajzában, mely bizonyára az első magyar Lenin-életrajz, szintén fölele­veníti a legendát. Migray Jó­zsefre hivatkozva mondja, hogy Lenin 1907 őszén Buda­pesten járt. „Migray akkori­ban a Társadalmi Forradalom című folyóiratot szerkesztette, a lap Rottenbiller utcai szer­kesztőségében szoktak talál­kozni az itt élő forradalmá­rok. Lenin is többször elment a szerkesztőségbe, és részt vett az értekezleteken s a viták­ban, amelyek mindig csak el­méleti kérdések körül forog­tak. Migray úgy emlékszik, hogy az orosz menekültek egy Tisza Kálmán téri vendéglő­ben is tartottak egy alkalom­mal gyűlést, és ezen az össze­jövetelen Lenin is részt vett. A magyar forradalmár Lenint középmagas termetű, kisorosz is típusú férfinek írja le, kinek rendkívüli tudása egész kör­nyezetére lebilincselően ha­tott. Két-három hónapig tar­tózkodott Lenin Budapesten, innen ismét Svájcba ment...” A fölszabadulás után is föl­éledt a történet. Bóka László írta posztumusz őszi napló­jában (1965), hogy anyai nagyapjától hallotta: Lenin egyszer megszállt Pesten Mig­ray Józsefnél. Békés István Legújabb magyar anekdota­­kincsében (1986) egy Ameri­kából hazalátogatott magyar hírlapíró közlése alapján szintén említi. Még azt is, hogy némelyek szerint Kern­­stok Károly ismert Agitátor című képének modellje sem véletlenül hasonlít Leninre. De ugyancsak Békés István szolgál kellő cáfolattal is. A Pozsonyi úton, mondja, amely­nek egyik házában szállt volna meg — a legenda egyik változata szerint — Lenin, a század elején még nem is vol­tak házak, a későbbi paloták helyén istállók terpeszkedtek. Kernstok képe még 1897-ben — Lenin állítólagos pesti lá­togatása előtt épp egy évti­zeddel — készült. Lenin ak­koriban kétévi börtön után száműzetésbe ment a kelet­szibériai Susenszkojéba. Ám Lenin nem járt 1907- ben sem Magyarországon, sem Pesten. Életrajza szerint eb­ben az évben januárban Pé­­tervárott volt, áprilisban , májusban Londonban, július­ban ismét Pétervárott, augusz­tusban Stuttgartban, s onnan, minthogy haza nem térhetett, Finnországba ment. Mivel a cári kémek itt is nyomában voltak, decemberben innen is szöknie kellett, s karácsonyra Genfbe ért. E mozgalmas esz­tendő után 1908. decemberéig itt élt, s akkor Párizsba köl­tözött. Látnivaló, hogy e helysé­gek között nem hazánkon, nem Budapesten át vezet az út, tehát átutazóban sem for­dulhatott itt meg. Elképzelhe­tetlen is, hogy Lenin alapo­san fölkutatott életművéből egy levél, egy cikk, egy em­lékezés ne utalt volna a ma­gyar fővárosra, ha valóban járt volna itt. Ha máskor nem, amikor 1919 tavaszán híres írását, az Üdvözlet a magyar munkásoknak címűt, papírra vetette, minden bi­zonnyal hivatkozott volt rá sze­mélyes élményeire! Honnan hát e legenda? Az illegalitás, az anarchiz­mus és a cárizmus elleni szo­cialista mozgalom iránti ro­­konszenv és a belőle táplál­kozó romantika volt szülője. Az első orosz forradalom után nem volt ritka az emigráns orosz forradalmár hazánk­ban. Két neves képviselőjük, a herszoni Belocerkovszkij Antal és a vilnai Eidus Ben­­tián még Szegedre is eljutott, s később itt fejtette ki jelen­tős munkásmozgalmi tevé­kenységét. Sorstársaik közül sokan megfordulhattak — át­utazóban Bécs felé — Buda­pesten is. Romantikus orosz forradalmárok gyújtották föl a hírlapírók képzeletét, s ké­sőbb, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után, amikor a forradalmi vezetők nevét a világ megis­merte, hajdani emlékeiket őrájuk ruházták. „A vágy a gondolat szülője — mondja szellemesen Békés István. — Szép lett volna a pesti Lenin-legenda. Olyan szép, hogy nem is lehet igaz.” Péter László Magyar Nemzet JÖVŐJÉT is ÉPÍTI, AKI GONDOSAN SZÁMOL gondolkodói: ÉLETBIZTOSÍTÁS ­­ ECI RE SZTRI JTVI N'Y Sok új ház, mint kislányok sora: piros kendő, habfehér ruha, s ha felgyúlnak esti villanyok, rajtuk arany koszorú ragyog. Weöres Sándor versének befeje­ző — második — szakasza a rejt­vény vízszintes 1. és 6., valamint a függőleges 17. és 28. számú so­raiban. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: AV, KI, PA, ZY, DE, UD, KB, IB, ZN). 14. Nagyon illatos virágú kerti növény. 16. Kettős csúcsú bazalt vulkán az örmény­ fennsí­kon. 18. Szóösszetételek első tag­jában a vele összetett szónak ola­jokkal való kapcsolatát jelöli. 19. Magas hegycsúcs. 20. Becézett férfinév. 21. Angol becézett női név. 23. Bizalmas állásban levő értelmiségi alkalmazott. 23. Zenei kettősök. 27. Jugoszláv város, Nagy Konstantin szülőhelye. 28. Óhajtott állapot. 29. Török sírem­lék. Rendszerint kocka alakú épület. 30. Buzdítószó. 32. Kiemel­kedő jelentőségű német matema­tikus, fizikus és csillagász (Karl Friedrich). 35. Egy, olaszul. 37. Goethe világhírű tragédiájának főalakja. 39. Kicipel. 40. Alkohol. 42. Mezőgazdasági kéziszerszám. 44. Away, New York 25 km hosz­­szú főútvonala. 46. Ázsiai ország. 47. Lendület, névelővel. 48. Fejé­vel helyesel. 50. Város Ohio ál­lamban, az USA legnagyobb gu­miipari központja. 52.­­Jakab, fordításban előforduló súlyos té­vedés. 55. Becézett női név. 50. Felületes, nemtörődöm. 59. Női párja. 61. Erős ellenszenv. 63. So­kat reklámozott kávéfajta. 65. Barázdát szánt a földbe. 66. Főz­nek vele. 68. Létezés formája. 70. Európai nép. 72. Női név. 74.­­Lao, a Laoszi Népköztársaság hiv. neve. 75. Régi pénzecske, név­elővel. 77. A lovas nomád szarma­ta törzsszövetséghez tartozó óko­ri nép. 79. TLD. 81. A német iro­dalom és tudomány két kiváló képviselője (Jacob és Wilhelm). 82. A szütőhöz járul. 84. Férfinév. 85. A kö­rzeti orvos egyik igéje. 86. Szövetkezeti atom. 88. Kijut. 90. Község a Mezőföldön. 92. La­tin leírt, névmás. 93. Régen: elő­kelő hölgy. 94. Szlovén festő (Ma­ttja), Hollóssy Simon tanítványa. 95. Ruharész. 96. Lehelyezé. 97. Bánkódik. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: GA, ZA, SZÓ, EB, AH, BT, ÉN, BÖ). 1. Országos Rendező Iroda. 2. Biztató kilátás. 3. Operálókés. 4. Ujjas, mellényszerű ruhadarab férfiak részére. 5. Ékes német bú­csúszó. 6. Nyugat-európai folyó. 7. így ... ti­r Karinthy). 8. Fordított tatár előkelőség. 9. Jószívvel em­leget. 10. A görög mitológia fő­alakja. 11. Amerikai írónő (Anita). 12. Az élő szervezet tulajdonságai­nak az utódokba való átadásával kapcsolatos, feltételezett öröklés­tani tényező. 13. Befejeződik. 15. Színmű. 21. MÜF. 22. — fakó, tör­ténelmi felkiáltás. 24. Neves ma­gyar építész (Károly). 26. Becé­zett férfinév. 29. Mások érzékeny­ségének figyelembevétele. 31. La­pos. 33. Nagyhatalom. 34. Bántal­mazza. 36. -szigetek, mikronéziai szigetcsoport. 38. Finom sertéshús. 40. Valamely sportág űzésére szol­gáló tárgyak és kisebb eszközök. 41. Jólét, egészség, üdv, a régi Rómában. 42. KOH. 43. Névelős birkatömeg. 45. Megmerevedett tan. 47. Marx Károly korszakal­kotó műve. 48. Női név. 49. A sakkozás egyik exvilágbajnoka (Mihail). 51. Tárulj ! 53. Erre a helyre. 54. Ilyen az élet! 57. Ma­dár. 58. Alávaló. 60. Kiváló ma­gyar festő (Károly). 62. Létrehoz, produkál. 64. A kisbaba hangos tevékenysége. 67. Timur — mon­gol uralkodó. 68. Mennyel. 69. Ko­pasz. 71. Szemirámisz férje, a monda szerint az asszír biroda­lom és Ninive alapítója. 73. Svéd természettudós (az első négyzet­ben keresztneve — Kari — kez­dőbetűjével). 75. Görög mitológiá­ban a pusztító háború istene. 76. Párizs híres börtöne. 78. Volt in­diai portugál gyarmat. 79. Ken­dert dolgoz fel. 80. Győr régi né­met neve. 81. Becézett női név. 83. Füves terület. 85. Nagyon sző­ke. 87. Gáspár, Menyhért, Boldi­zsár. 89. Lóversenyműszó. 91. A japáni pénzegység századrésze. 93. DUB. Beküldendő a vízszintes 1. és valamint a függőleges 17. és 28. számú sorok megfejtése. Határ­idő: április 16. Valló Ernie Március 15-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: Baktai három vándor, Benedek, József, Sándor, / elől megy Sándor / Sándor után József, / József után Benedek, ők hozzák a mele­get. A lottószelvény-nyertesek névso­rát technikai okokból április 12-i számunkban közöljük. ÉPÜL AZ ORSZÁG .Szombat, 1970. április 1» Divatlevél Milyen is volt az első ruha 1945 tavaszán? Az első ruha, amely felváltotta — az akkor úgy hittük véglegesen meg­unt — hosszú nadrágot. Ing­ruha! Ha jól emlékszem, egy színes paplanlepedőből ké­szült. A gallérját és az ujját tűzéssel díszítettük. A szoknya hosszán bizony nem tűnőd­tünk, olyan hosszúra szabtuk, amilyen tellett az anyagból, de alighanem eltakarta a térdet A hosszú nadrágból , ha nem „kölcsön-modell” volt ügyes kis szoknyát alakítottak a nők, s hozzá ingblúznak fér­fiinget viseltek. Az első ingruha, amikor már arra eszméltünk, hogy meg­nézzük egymást, igazi divat­siker volt. Talán éppen ez az emlék tartotta, mind a mai napig divatban az ingruhát. A hossza és az ujja a divat szerint változott: hol rövidebb, hol hosszabb, a szabása egye­nes, vagy enyhén trapéz vo­nalú, derékban elvágott vagy övvel összefogott, így, vagy úgy, de az elmúlt huszonöt év divatjában mindig elegáns volt. Ezt bizonyítják a régi divatlapok és divatrovatok ké­pei és rajzai, s a mai divatbe­mutatók. Legutóbb, például kávébarna olasz selyemből láttunk gyönyörű ingruhát, aranygombokkal, aranyláncöv­vel ékesítve. Az új tavaszi divattól az ingruha nagy rátűzött zsebe­ket, sálszerű nyakkendőt, s magasított kézelőt kap. De a legjobban klasszikus formájá­ban tetszik. Készüljön kartonból, vagy tiszta selyemből, batisztból vagy jerseyből, muszlinból vagy bársonyból, mindig tap­sot kap. A mi rajzunkon, az ünnepi divatrovatban, tiszta selyem emprime ingruha szerepel, hosszú ujjal, inggallérral és kézelővel. Szabásvonala egye­nes, hossza a térdet takarja. AZ INGBLÚZ szintén örökös tagja a divatnak. Az idei tavaszon fő­leg osztrák batisztból, (kon­fekcióra is) tiszta selyemből és műszálas selyemből készül. Modellünk a rajzon színes matyóhímzéssel díszített hófe­hér ingblúz. Ez az új divat! UTÓIRAT: 1970 tavaszán eddig hat nagy divatbemutató volt. Áp­rilisban további bemutatókra, divatkiállításokra kerül sor. Az Iparművészeti Múzeumban rendezendő divatkiállításon ugyancsak az ingruha lesz a sztár. (t. b.)

Next