Magyar Nemzet, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
14 A pesti Lenin-legenda mégis igaz? „Szemünk a világ tükre". A Magyar Nemzet április 19-i számában közölt, fenti című íráshoz a következő adalékkal tudok hozzászólni: Lenin rövid ideig kétségtelenül Budapesten is tartózkodott Ezt közölte velem évtizedekkel ezelőtt néhai Migray József, az ismert szocialista költő és író, a Népszava belső munkatársa, szegről végről rokonom is, aki azzal büszkélkedett, hogy Leninnel egy budapesti kávéházban sakkpartit játszott le. Dr. Podhradszky György * : Nem akartam a kérdéshez szólni, különösen azután, hogy a Párttörténeti Intézet legendának minősíti Lenin budapesti tartózkodását és nem fogadja el Migray Józsefet, mint hiteles tanút . Botyánszky János cikke arra késztet, hogy tollat fogjak, mert a hely és idő megegyezik az én emlékemmel. 1937. vagy 38 őszén a Futó utca és a Nap utca sarkán levő vendéglőből kísértem Migray Józsefet a Keletihez, onnan haza. Ő akkor a Sashegyi út 11. szám alatt lakott Az akkori Tisza Kálmán téren átmenve, a Győri Szálloda előtt kb. 50— 60 méterre megálltunk: „Itt volt az a pad, melyen beszélgettem Leninnel.” Nagyon meglepődtem és kérdésemre, ahogy ma visszaemlékezem, a következőket mondotta: „Lenin menekülése közben, hogy megtévessze üldözőit, jött Magyarországon keresztül. Nappal a Rottenbiller utcában volt, éjszakáit (kettőt) a téren levő szállodában, vagy fogadóban töltötte. Itt megjegyzem, hogy a baleseti kórház felé intett. Rákövetkező vasárnap két Lenin-levelet mutatott, az egyik német nyelven íródott, melyben megköszöni a magyar elvtársak ragaszkodását, szeretetét, a másikban Kautskyról írt valamit. Láttam tehát Lenin levelét! (Át kellene nézni Migray hagyatékát.) Távol áll tőlem, hogy Migrayt rehabilitáljam, nem is sikerülne. De azt kizártnak tartom, hogy akkor nekem ne mondott volna igazat. Feltétlenül meg kell még említenem, hogy 1942-ben meghívtak az Országos Szociálpolitikai Intézet Szentkirályi utca 7. sz. székházába előadásra. Ott egy beszélgetés alkalmával Erődy-Harrach Béla professzor is említette Lenin magyarországi látogatását. Ezt a vonalat is érdemes volna megnézni. Kemsei István aranyjelvényes brigádvezető, Gyál Ezzel a címmel megjelent cikkük hatására írok. Csöpp falusi, mezítlábas kislány korom óta bennem éltes él ma is a tudásvágy, a tanulnivágyás. Sajnos, nem jutottam tovább a múltbeli öt elemi osztályon. A tanulás ugyan már elérhetetlen számomra — 59 éves vagyok —, de azért nagyon sokat olvastam és olvasok ma is. Napilapok, folyóiratok és könyvtár nyújt sok örömet és szórakozást. Így olvastam el ezta cikket is, melynek hatására felelevenedett bennem a múlt, benne a keserves, hiányos iskolai éveim, élményeim. Egy-egy osztályban egy olvasókönyvem volt, amit valamelyik jobb módú, nagyobb gyerektől kaptam. Az ötödik osztályban volt már több könyvem is, valamelyik jóindulatú tanító révén. Ezek között voltak a történelem-, földrajzkönyvek, sűrű, apró betűkkel teletömve, ezektől mindig viszolyogtam. Ezzel szemben kedvenc könyvem volt a természetrajz, amelyben színes állatok, növények voltak. Erősen vallom, hogy ezek hatására vagyok ma is természet-, állat- és növénykedvelő. Az olvasókönyvben is volt néhány illusztráció, ami könynyebbé tette a könyv tartalmát .Ezekből a tárgyakból mindig kitűnő voltam, amit — ezt most fedeztem fel — „vizuális” könyveimnek köszönhettem. Még valami: nagyon rossz a memóriám. Egy ritkán hallott szó, vagy név, nem marad a fejemben. Néhány éve felfedeztem, azóta alkalmazom, hogy leírom szépen megrajzolt betűkkel papírra és a táskámba teszem. Mindig eszembe jut, pedig már nem is nézem meg a papírt. Ez is vizuális hatás?! Varga Anna, Budapest A társasházak karbantartása is közügy A Magyar Nemzet április 17-i számának vezércikkében „Tatarozás saját zsebre” cím alatt Kemény István nagyon helyesen rámutat szép fővárosunk lakóházainak nagy részben elhanyagolt állapotára és keresi a megoldást, miképpen lehetne a lakosság közreműködését megnyerni az állami tulajdonban levő lakóházak megóvására. A cikkíró javasolja többek között, hogy a ház lakói előlegezzék a tatarozás költségeit, melyet később lelakhatnak és ezáltal a ház épségére is jobban fognak vigyázni, hiszen érezni fogják anyagi áldozataikon keresztül a „tulajdonos” felelősségét. Mondanom sem kell, hogy a cikkíró minden sorával egyetértek, azonban a cikk olvasása során egy gondolatot hiányoltam. A cikk nem tesz említést a gomba módra szaporodó társasházakról és szövetkezeti lakásokról, melyek gondozása ugyancsak közérdek. Ellentétben az állami lakásokkal, ezek a házak magánerőből épülnek, mellyel a lakások építtetői nagyban hozzájárulnak államunk lakásépítő programjának végrehajtásához. Ezek a lakások nem nagypénzű emberek tőkebefektetési termékei, hanem dolgozó kispénzű emberek lakásszerzési megoldásai, melynek OTP-kölcsönét 30 éven keresztül törlesztik. Ezek nem magánvillák és nem kéjlakók, hanem ugyanolyan kis családi otthonok, amilyet államunk minden dolgozó család számára biztosítani kíván. Mégis nagy különbség van a két lakásforma között. A társasházak és szövetkezeti lakóházak tulajdonosai havonként a felmerülő „közös költségekre”, vagyis az épületek karbantartására előre meghatározott összeget befizetnek egy közös alapra, melyből fedezik a költségeket. Ez csaknem megfelel egy régi bérű ház lakbérének. Természetesen ezek az összegek nem kerülnek sem lelakásra, sem visszatérítésre. Az államnak tehát az épületek átadása után ezekre a lakásokba nincs többé gondja. — De annál több gondjuk van a tulajdonosoknak —, mert nem elég, hogy alapot képeznek az épület karbantartására, de nincs vállalat, sem szövetként, mely ezeknek a karbatartását elvállalná. Valahogy úgy érezzük, hogy ez állami lakások és a magánerőből épült és épülő látások közötti nagyfokú megkülönböztetést át kellene hilalni az új lakásrendeletnek s mindkét lakásformára megtalálni azt a megoldást, mely nem lenne sérelmes sem bérleményekre — sem a magán- vagy szövetkezeti tulajdonban levő lakásokra. Mint ahogy az állami tulajdonban levő házak gondozója a Házkezelési Igazgatóság — mely intézmény gondját viseli az állami házak karbantartásának —, ugyanúgy szükség lenne egy olyan közös szervre, mely a magán- és szövetkezeti tulajdonban levő társasházak állagának megóvását intézné. Értem alatta, hogy ezek a házak épp olyan részei a nemzeti vagyonnak, mint az állami házak és az építkezési kedvet is jobban szolgálná egy olyan megoldás, mely ezeknek az épületeknek gondozásáról intézkedik. El tudom képzelni, hogy a társas- és szövetkezeti lakóházak tulajdonosai által öszszegyűjtött közös költségek egy meghatározott részét az Állami Biztosítóhoz fizetnék be és az „általános háztartási biztosításhoz” hasonlóan megszervezhetné az „épület- és lakáskarbantartási biztosítást”. Az Állami Biztosítónak az OTP-vel karöltve érdemes volna felmérni a vállalkozás rentabilitását és meg vagyok győződve, hogy ez a megoldás mindkét részről kifizetődő lenne. Természetesen az egyes házakra kivetendő összeget az épületek jelenlegi állapota, a lakások száma és mérete határozná meg. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez a megoldás közelebb hozná az állami lakások, illetőleg lakóházak karbantartási problémáinak megoldását is. Gyárfás Lajos Mafflar Newt Füred gyógyjellegének védelmében A Magyar Nemzet Balatonfüred gyógyjellegének megóvását sürgető cikkét nagy helyesléssel olvastuk. A cikk felsorakoztatta mindazokat az indokokat, amelyek sürgőssé teszik a beavatkozást e speciális szívbetegek gyógyítására szolgáló balatoni gyógyhely védelme érdekében. A magam részéről csak azt kívánom hozzáfűzni, hogy habár a Hotel Annabella és a Marina elhelyezése valóban kellő távolságban történt a Gyógytértől, de a luxusszállók létrejöttével kapcsolatban megnövekedett autóforgalom közvetlenül a SZOT Szanatórium épülete mellett vonul el, úgyszintén az autóbuszforgalom is, amelyeknek eltereléséről nem történt gondoskodás. Ennek tulajdonítható, hogy az 1969 nyarán ott szerzett tapasztalatom szerint a szanatórium idős és szívbeteg üdülővendégeit már a kora hajnali óráktól kezdve ijedt szívdobogással riasztotta az autóbuszok és autók karavánja, sőt a szemben levő „Kedves” cukrászda régi épületében elhelyezett építési raktárba beszállított és teherautóról ledobált vastargoncák és szerszámok zaja. Érthetetlen, hogy az illetékes helyi hatóságok alkalmasnak találták ilyen jellegű raktár céljára a szanatórium közvetlen szomszédságában levő épületet, és az is, hogy nem oldották meg az autóforgalomnak a Szanatórium és Szívkórház közeléből való elterelését. Így aztán a Gyógytér különösen kirándulónapokon nem más, mint egy benzingőzös, zsúfolt autóparkoló tömeghely. Ha ezt a kérdést nem oldják meg, elvész a Gyógy tér jellege és megtörténhet, hogy a gyógyító orvosi munka ellenére egyesek betegebb szívvel térnek haza, mint ahogyan reményekkel eltelten odajöttek. Ha e téma már szőnyegre került, rohamra kívánkozik egy jámbor óhaj. A sorra épülő luxushotelek fényűző kényelmét látva a SZOT Szanatórium bentaltjait az az óhaj tölti el, vajha a betegek is mielőbb megérhetnék azt az időt, hogy Balatonfüreden a régi, korszerűtlen, több évszázados műemlékjellegű apátsági épületből átalakított „szanatórium” helyett ha nem is luxussal, de korszerűen megépített és felszerelt szanatóriumban gyógyulhatnának. Egy veterán nyugdíjas AZ IBUSZ FIZETÖVENDÉG SZOLGÁLATA BUDAPESTEN, FŐBÉRLETI LAKÁSOKBAN KILÓN BEJÁRATI SZOBÁKAT KERES fürdőszoba használattal. külföldi és belföldi vendégek elhelyezésére Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet: IBUSZ FIZETÖVENDÉG SZOLGÁLATA Budapest, V„ Felszabadulás tér 5. sz. alatt ■Péntek, 1970. május 1. A kékfestő karrierje A kékfestő , a ropogós friss üde karton, valamikor réges-régen nagy divat volt. Nem is divat, mert éppen azok viselték, akik nem hivatkoztak. Az egyszínűből hasznos és a ruhát takaró nagy főzőkötény készült, a mintásból sokráncú parasztszoknya. Megjelent a színpadon is a „Liliom” Julikájának és Marikájának vasárnapi pruszlikja, meg bő szoknyája készült belőle. 1970 TAVASZÁN és nyarán a régen látott kékfestő karton megjelent a divatban, s ez Bódy Irén iparművésznek köszönhető. Évek óta keresi a kékfestő motívumokat, s nemcsak ruhaanyagként, hanem modern függönynek, falidísznek, ágyneműnek, abrosznak, szalvétának is felhasználja. Először, a múlt évben, a Fészek Klubban mutatta be az új kékfestőket. A függönnyel mutatósan dekorálva az ablakot, az abrosszal szépen megterítve az alacsony, modern asztalkát, az ultramodern forgócskay fotelekbe pedig kékfestővel bevont kispárnákat dobott Most Bódy Irénnek az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításán már blúz, szoknya, mellény, pantalló modellterveket is láttunk ebből a kedves vidám anyagból. A szellemes modelleket Soltész Nagy Anna divattervező iparművész tervezte. Nemrég az egyik Petőfi Sándor utcai divatszalonban jártunk, ahol próbára előkészítve egy érdekes modellt fedeztünk fel: kisestélyi ruhát kékfestő kartonbó. A ruha egy most forgatás alatt levő magyar fémhez készült. A jobb oldali rajzon mutatjuk be. A ruha modern mintás, a két díszítő fodor pedig törökös mintás karton. Kiegészítője a hófehér, magas nyakú, fodros ujjú blúz. A fodrokat és a blúz kivágását sötétkék farkasfoggal szegték be. NYÁRON mindig szeretjük a kartonruhát. A fiatalok, meg a nem egészen fiatalok is szívesen viselték a dimdlit. Mi most kékfestő kartonból tervezett dimdlit mutatunk a rajzon. A dimdli ujja, mint régen és a legújabb divat szerint, puffos. A felső rész karcsúsított, a szoknya bő. A kivágást, a gomboláspántot és a szoknyát színes szövött szalag díszíti. Ami a szabásnál megmarad az anyagból, abból divatos hosszú hajpántot varrhatunk. A kékfestő karton 80 óra szélességben, a legkülönfélébb mintákkal máris kapható, ára: 47,5 Ft. Tudni való, hogy varrás előtt be kell avatni és teljesen szárazon kivasalni. (s. b.) KIRISZTI&IJTVÉINIY Ahol én születtem, virágok nem voltak. Ahol én felnőttem, madarak nem voltak Ahol mostan élek, tűzrózsák ragyognak. Ahol most dolgozom, ércrigók dalolnak. Kassák Lajos versének két befejező szakasza a rejtvény vízszintes 1., függőleges 30., 16. és 57. számú soraiban. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: ÁR, MA, MS, SH, SE, KM). 15. A mesékben szereplő, hatalmas termetű szörnyeteg. 17. Szóösszetételek első tagjában a vele összetett szónak olajokkal való kapcsolatát jelöli. 18. Mákony. 20. Csókocska. 21. Perzsa — iráni — uralkodó. 23. Határozószó. 25. Nyitott. 27. Új művet hoz létre. 29. Svájci mondás hős. 30. Gonosz indulatból származó, rossz kívánság. 32. Olcsó húsnak, híg... 34. Idegenforgalmi létesítmények. 36. Talál. 37. A bükkönnyel rokon, pillangós virágú takarmánynövény. 39. Az Irodaszerellátó Vállalat röv. neve. 41. A kovafélékhez tartozó, különféle színekben játszó, áttetsző ásvány. 43. Részemre. 46. Emelkedett hangú költemények. 49. Francia színésznő (Cécile). A hazai sztárkultusz egyik bálványa volt, aki „Moliere házába” beköltöztette a revük, s a music-hall szellemét. 52. Nyílik. 54. Csúszómászó. 56. A legmagasabb katonai csapategység a régi rómaiaknál. 57. Nap, latinul. 59. Levágott és általában 5—15 kg-os csomóba rakott szálas termény. 61. Tudományos tételek. 66. Kezében fog. 65. Harckocsi. 66. Peru egykori uralkodói, az akkori uralkodó osztály tagjai. 68. Festő (István), a nagybányai művésztelep egyik alapító és vezető tagja volt. 70. A kókuszdió szárított, belső táplálószövete, melyből kókuszzsírt állítanak elő. 73. — és rendek, 1848-ig a magyar országgyűlés tagjai. 76. Szilárd anyagban keletkezett üres tér. 79. A talaj finom részecskéi. 81. Kiváló francia kommunista író (André). 83. Liszt-díjas kitűnő zongoraművész (István). 85. Több színű. 87. Dísze. 89. Promenádok. 92. Az időnek valamely szempontból elkülönülő nagyobb szakaszai. 94. Spanyol költő (Juan). Szerelmi lírája, pásztordalai, a középkori költészet jelentős alkotásai. 95. Vulkáni eredetű (bazalt) hegyek csoportja, a Német-középhegységben, a Fulda forrásvidékén. 97. Lakik, tartózkodik, tanyázik valahol. 98. Kutyák. 100. Az álló részekkel ellentétben általában a forgó mozgást végző géprészek szokásos megjelölése. 102. Zsigmondi Ádám. 103. Halotti lakomák. 104. Júlia párja. 105. Szövetség. 106. Megszerez. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: JO, LO, NO, ÖP, KL, OÁ, OH, TL). 1. Fával beültetett. 2. A szerelmi költészet múzsája az ógörög mitológiában. 3. Izmaink tartalma. 4. Becézett férfinév. 5. Kötözőpólya. 6. Tűbe fűzött fonallal dolgozik. 7. Asztali készlet. 8. Csonka szobor. 9. Kerítés, névelővel. 10. Angol folyadékmérték (1,4 deciliter). 11. Alaszkai folyó. 12. Nagyon csúnya. 13. Az Észt SZSZK-hoz tartozó sziget a Balti-tengeren (Saaremaa). 14. Tizenhárom, de legalább tizenkét ütés a bridzsben. 19. Szerény, franciául. 22. Amerikai munkanélküli, aki folytonos vándorlással igyekszik életét fenntartani és megélhetését biztosítani. 24. Táplálkozott. 26. Mellette terül el Szeged. 28. Eszkábál. 31. Kecskemét polgármestere (Elek) és újjáépitője. 33. Gondoskodásban részesít. 35. Képráma. 38. Magyarország nádora n. Endre korában (bán). 40. Letesz. 42. Tej, franciául (sást). 44. Adósságot ró le. 45. Kendőzőszer, arcfesték. 47. Kijut. 48. Török nyelvű nomád nép, Kötöny király népe. 50. Becézett női név. 51. Hirtelen a szájába vesz. 53. Settenkedve. 55. Baranya megyei község. Karsztvizét Pécs vízellátására használják fel. 58. Régi vármegye. 60. Nógrádi község. 62. Beteg, németül. 64. Valamely egységnél kisebb mennyiségnek számszerű kifejezése. 67. Kiváló operaénekes (basszus), a budapesti Operaház volt tagja. 69. Javító szándékú figyelmeztetés. 71. Az első amerikai milliomos család. 72. Shakespeare-király. 74. Dél-adriai kikötőváros Jugoszláviában (olasz Gattaro). 75. Írország hivatalosan is használt elnevezése. 77. Régi kultúrájú nép a Szovjetunióban. 78. Ponyvasátorral felszerelt szekér. 80. Indián fatörzscsónak. 82. Kisebb, rossz hírű kocsma, mulató. 84. A kumisz alapanyaga. 86. Az ábécé egyik tagja (k). 88. Helytelen alakban használt régi magyar férfinév. 90. Kalap készül belőle. 91. Sportcsónak. 93. Német fizikus (Arthur), a képtávíró feltalálója. 96. Az első állatsereglet gazdája. 99. József Attila-díjas költő (Ferenc). 101. Becézett női név. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőleges 30., 16. és 57. számú sorok megfejtése. Határidő: május 14. MT | Valló Emil Az április 19-i számunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: A fű magas, sűrű a lomb, / csíz búvik ott és vadgalamb. / Száll a gyerekek nevetése, / tavasz, vidámság — ez a béke. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Békési Lajosné, Gaszner Lászlóné, Hódi Károly, Kiss Mózes, Magyar Gyula, Póka Miklós, Tar László, Tary Miklósné, Török Miklósné, Vaskó Mária. Vidékiek: Berecz Zoltánné, Sopron, dr. Erdélyi László, Eger, Járosy Károly, Fertőrákos, Juhász Ferenc, Nyíregyháza, Karner Károlyné, Sopron, Kocsi Károly, Dömsöd, Laczfy Emil, Bonyhádvarasd, dr. Marty Istvánné, Sátoraljaújhely, Szabó Imréné, Békés, Unger Ilona, Győr. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán küldjük el. MÁJUSI VERS