Magyar Nemzet, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
% aee egyezményhez igazodik, amelyet mi ma is hatályba lévőnek tekintünk.” A bejrúti An-Nahar hírszolgálat jelentette vasárnap, hogy hamarosan magas rangú francia katonai küldöttség érkezik Libanonba. A jelentés szerint megvitatják annak a tranzakciónak a pénzügyi feltételeit, amelynek során Libanon „Crotalecactus” mintájú — eredetileg Dél-Afrikának legyártott — rakétákra cserélt ki számára túl drága, és igényeinek meg nem felelő Mirage—III. típusú gépekből álló repülőszázadát. Abdel Káder Sabunak, az Algériai Forradalmi Tanács tagjának vezetésével hétfőn katonai delegáció utazott Algírból Moszkvába. Sabu ezredes, aki főtitkára a hadügyminisztériumnak, üzenetet vitt Rumedien ezredestől a szovjet vezetőknek. Az AFP meg nem erősített értesülést közölt Bejrútból. A libanoni Al Hajat hétfői száma szerint Dajan izraeli hadügyminiszter közvetlen tárgyalásokon kívánja megvitatni a palesztinaiakkal majdani államuk tervét. Ez az állam a mai Jordánia területén alakulna meg és kormánya felváltaná Husszein rendszerét. A lap úgy tudja, hogy Cisz-Jordániából delegáció érkezett Bejrútba, s Dajan megbízásából kapcsolatot keres a gerillaszervezetekkel. Az izraeli hadügyminiszter feltétele állítólag az, hogy a tárgyalások közvetlenek legyenek, s ha ezt a feltételt Palesztinai részről elfogadják, azonnal megindulhatnak a megbeszélések a Palesztinai államról. Szíriába érkezett a magyar jószolgálati küldöttség A Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese vezette jószolgálati küldöttség vasárnap Szíriába érkezett. A küldöttség tagjait fogadta Abdel Helim Khaddam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A magyar jószolgálati küldöttség pénteken véget ért Szomáliai látogatásáról közös közleményt adtak ki. Uganda Obote az etióp uralkodóval tárgyalt • Az Ugandában katonai puccsal hatalomra került Idi Amin tábornok várhatóan e héten alakítja meg új kormányát A Reuter hírügynökség lehetségesnek tartja, hogy az új kormányban helyet kapnak az előző kormány tagjai is, akiket a január 25-i katonái hatalomátvételkor távolítottak el tisztségükből. Bizonyos találgatások szerint az új kormányban tárcát kapnak egyesek az Obote-rezsim 55 volt politikai foglya közül is, akiket múlt héten csütörtökön bocsátottak szabadon. Megbízható források szerint Amin tábornok hívei őrizetbe vették Husszein dandártábornokot, az elmozdított Obote tábornok hadsereg parancsnokát. Amin tábornok vasárnap 320 kilométeres körutazást tett az országban, megszemlélte a hadsereg alakulatait. Addisz Abebából jelentette az AFP, hogy dr. Milton Obote, a tisztségéből katonai államcsínnyel elmozdított Ugandai elnök hétfő reggel Addisz Abebába, Etiópia fővárosába érkezett. Hailé Szelasszié etióp császár hétfő reggel, közvetlenül Addisz Abebába érkezése után fogadta Obotét. A Reuter arról adott hírt, hogy Uganda északi térségében hétfőn „legkevesebb két helyen” lövöldözés zajlott le a puccsal hatalomra került Amin tábornok és a tisztségéből elmozdított Obota hívei között. Általában megbízható források szerint a lövöldözés színhelye a Kampala főváros és Gulu észak-ugandai város közötti Karuma-vízesés és az ország északkeleti részében lévő Arua térsége volt. Hozzáfűzik azonban, hogy a lövöldözések ,,,csak szórványos” jellegűek voltak. Harriman beszámolt moszkvai benyomásairól Palm Beachból jelenti az AFP. Averell Harriman, veterán amerikai diplomata, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövete, aki a közelmúltban látogatást tett a Szovjetunióban, vasárnap Palm Beachben egy gyűlésen beszámolt a látogatás során szerzett benyomásairól. Harriman elkísérte Muskic szenátort, amikor ő Koszigin szovjet miniszterelnökkel találkozott Harriman hangsúlyozta: megbeszélései alkalmával meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió a béke helyreállítását kívánja a Közel-Keleten, s az EAK-nak nyújtott támogatást is ezzel a szándékkal adja meg. A szovjetek — mondotta — hőn óhajtják az indokínai harcok befejeződését. Harriman szerint a Szovjetjetunió részt akar venni a Szuezi-csatorna újramegnyitásában, azzal a céllal, hogy elfoglalja Nagy-Britannia helyét a Perzsa-öbölben és a Vörös-tengeren. Indokínáról szólva kijelentette : „Moszkvai látogatásomból azt a következtetést vontam le, hogy biztos alkalmak kínálkoznak a béke helyreállítására, feltéve, hogy mértéktartásról teszünk tanúbizonyságot”. Erős és független Indokína létrejöttét akarják” — mondotta, hozzáfűzve saját véleményét, hogy a Nixonkormány vietnamizálási politikája a háború állandósítására irányuló politika. Híritársal Washingtonban Ellentmondások a laoszi hadműveletek körül Vientianei AFP-beszámoló szerint Thongphan Knosky, a vientianei királyi hadsereg szóvivője hétfői sajtóértekezletén se nem erősítette meg, se nem cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az Egyesült Államok és a saigoni rezsim a múlt pénteken intervenciót indított volna Laosz déli területei ellen. A szóvivő azt mondotta, hogy nem rendelkezik semmiféle erre vonatkozó információval. Magánvéleményét hangoztatva hozzáfűzte, nem tartja valószínűnek, hogy Niron ilyen lépésre szánta volna, magát, mert egy laoszi hadművelet az Egyesült Államokban újabb tiltakozási hullámot indítana. A szóvivő azonban nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy saigoni kormánycsapatok valóban laoszi területre hatoltak, de szerinte ez csak „ellenséges erők üldözése közben történhetett”. Az MTI washingtoni tudósítója arról számolt be, hogy a Fehér Ház is teljes hallgatásba burkolózik az esetleges laoszi hadműveletek ügyében. A múlt péntek óta tart a szigorú hírzárlat. Jelképes per az amerikai háborús bűnök kivizsgálására Detroitból jelentette a Reuter Vietnamban szolgált 35 amerikai katona Detroitban jelképes pert folytatott le, amelynek során megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra az amerikai katonák által Vietnamban elkövetett háborús bűnökről. A bíróság elnöke, Jan Crumb kijelentette, hogy egymillió dél-vietnami vesztette életét az amerikai katonák által elkövetett háborús bűnök következtében. Egy volt tizedes szemtanúja volt, mikor amerikai tüzérség a föld színével tett egyenlővé olyan dél-vietnami falvakat, amelyek semmilyen élenállást nem fejtettek ki az amerikaiakkal szemben. Magyar Nemzet Jarogenség a Himmati értesyületről A többoldalú előkészítést sok európai állam helyesli Belgrádból jelenti az MTI. A Medjunarodna Politika című jugoszláv külpolitikai folyóirat most megjelent, legújabb számában, közli Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök nyilatkozatát. „Országaink történelmi tapasztalatai arra késztetnek bennünket, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk földrészünk békéjének, biztonságának és az európai országok zavartalan együttműködésének” — jelentette ki Jaroszewicz, s hozzátette: „Az európai béke és enyhülés előfeltétele a földrész országai közötti kapcsolatok rendeződése, s mindenekelőtt a területi igények elvetése. Véleményünk és meggyőződésünk szerint a Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok rendezésének megkezdett folyamata jelentős mértékben kihat az általános európai helyzet javulására”. Jaroszewicz hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet kedvez az európai biztonsági értekezlet előkészítésének, és „a konferencia előkészítési formái gazdagodásának, a Finnország által javasolt módon. A sokoldalú előkészítés koncepciója sok európai állam részéről talált támogatásra. Reméljük, hogy az európai biztonsági értekezlet öszszehívására folyó akció a kívánt hatással fog járni. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a konferencia eszméje teljes polgárjogot nyert. Úgy véljük, nincs alapja a halogatásnak, sem különféle előfeltételek hangoztatásának a konferencia megtartásával kapcsolatban.” A moszkvai szerződés aláírása helyesnek bizonyult Bonn az enyhülés Vonlon elemének tekinti a „kielégítő nyugat-berlini rendezést” Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Dr. Rainer Barrel, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke hétfőn nyilatkozatot tett, amelyben „jogsértéssel” vádolta meg a Szovjetuniót az NDK-nak a Nyugat-Berlinbe vezető útvonalakon tett legutóbbi intézkedései miatt. A bonni kormány hosszú nyilatkozatban válaszolt Bartelnek. A kormánynyilatkozat aláhúzza, hogy Bonn az európai enyhülés egyik fontos elemének tartja a „kielégítő nyugat-berlini rendezést". A kormány ugyanakkor kijelenti, hogy a moszkvai szerződés aláírása helyesnek bizonyult. Hozzáfűzi, hogy a négy nagyhatalom nagyköveteinek berlini tárgyalásait nem szabad időzavarba hozni, ami persze nem zárja ki a tárgyalások lendületes folytatását. Von Wechmar szóvivő, aki a kormánynyilatkozatot a sajtóval ismertette, erősen hangsúlyozta, hogy a bonni kormánynak és nyugati szövetségeseinek célja a tárgyalás és nem a konfrontáció. A nyugatiak egyébként folyamatosan tanácskoznak. Január 27-én az úgynevezett „bonni négyescsoport (a három nyugati hatalom és az NSZK képviselői) Brüszszelben a NATO-tanáccsal ült össze és „teljes egyetértést” ért el. Hétfőn Frank bonni külügyi államtitkár az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bonni nagyköveteit fogadta. Arra a kérdésre, vajon ismertették-e a szovjet kormánnyal az utóbbi napokban a Nyugat álláspontját, a szóvivő azt válaszolta: hivatalos jegyzéket nem adtak át, de „más nem-hivatalos” módon informálták a szovjet kormányt. Von Wechmar arra célzott, hogy a múlt héten Koszigin szovjet kormányfő fogadott egy nyugatnémet gazdasági küldöttséget, másrészt pedig múlt pénteken Carapkin szovjet nagykövet bonni búcsúfogadásán a kormány három tagja is részt vett. A pápa egyórás kihallgatáson fogadta Kekkonnen finn államfőt Vatikánvárosbóljelenti a Reuter és a UPI. Urho Kekkonen finn államelnök hétfőn délelőtt találkozott VI. Pál pápával. A kihallgatás egy óra hoszszat tartott, főként az európai biztonságról és enyhülésről esett szó. A Szentszék érdeklődést tanúsít az európai biztonsági értekezlet gondolata iránt. Casaroli bíboros, a Vatikán „külügyminisztere” tavaly ősszel Helsinkiben is járt, hogy megvitassa a finn kormánynak az értekezlet, előkészítése érdekében tett lépéseit. A pápa hangsúlyozta Kekkonennek, hogy milyen nagy érdeklődéssel viseltetik a Szentszék az európai biztonságra irányuló finn kezdeményezés iránt, mivel a Vatikán „mindentől függetlenül hisz a nézeteltérések békés megoldásának lehetőségében”. Kekkonen elnök hétfőn befejezte hivatalos olaszországi látogatását, és elutazott Rómából. Újfasiszta akciók Sorozatos bombamerényletek Olaszországban Rómából jelenti az AP. A szombatról vasárnapra virradó éjjel egész sor bombamerényletet hajtottak végre az újfasiszták Olaszországban. A tizenkét napos általános sztrájk által megbénított Reggio di Calabriában röviddel éjfél előtt bomba robbant az állami egészségügyi hivatal épületében. A szerkezet, amelyet a pincében helyeztek el, nagy lyukat ütött a falon, és a robbanás kitörte az épület összes ablakát. Torinóban két robbanószerkezetet hajítottak a Fiat-művek épületeire A Milánó melleti Vareseben egy fasiszta csoport a kommunista párt helyi irodájának ablakait törte be és ugyanezt tették a kereszténydemokrata vezetésű CISL szakszervezet épületénél is. A fasiszták „Éljen a Duce!” jelmondatokat mázolták a falakra. A külpolitika hírei (Varsó, MTI) Hazaérkezett Bonnból a lengyel parlament küldöttsége, amely a Bundestag SPD és FDP frakciójának meghívására Arthur Starewicz, az Interparlamentáris Unió lengyel csoportja elnökének a vezetésével egy hetet töltött az NSZK-ban. (Berlin, DPA) Üzembe helyeztek vasárnap néhány telefonvonalat az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin között. Az első 12 óra alatt több mint ezer hívás érkezett a telefonközpontokba. (Belgrád, MTI) Ribicsics jugoszláv kormányainak meghívására hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett Barnhám, a Guayanai Köztársaság miniszterelnöke, akit Tito jugoszláv köztársasági elnök is fogad. (London, MTI) Továbbra sincs semmi jele annak, hogy az angol postások a közeljövőben újra felvennék a munkát, annak ellenére, hogy a telefonos kiasszonyok egy része közölte: egyszerűen képtelenek sztrájkolni, mert semmilyen megtakarított pénzük nincs. ■ 0 (Prága, CTK) Tragikusan elhunyt január 31-én 52 éves korában Alexander Mucha altábornagy, csehszlovák nemzetvédelmi miniszterhelyettes. CT (Perm, TASZSZ) A szovjet geológusok Nyugat-Urálban új kőolajlelőhelyet tártak fel. (Los Angeles, Reuter) ötezer mexikói származású amerikai fiatal tüntetett vasárnap Los Angelesben a rendőrterror ellen. • .Kedd. 1971. f e b r a á r VILÁGGAZDASÁG A dinár leértékelése Tíz nappal ezelőtt a jugoszláv kormány úgy határozott: leértékeli a dinárt. A döntés értelmében a jugoszláv pénznem dollárhoz viszonyított árfolyama húsz százalékkal csökken, vagyis egy dollár az eddigi 12,5 dinár helyett 15 dinárt ér. A devalválást követően Alekszandr Grlicskov, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese a döntést azzal indokolta, hogy a dinár árfolyama nem felelt meg a realitásoknak. A dinár dollárparitásának megváltoztatása tehát nem elszigetelt és váratlan lépés; abba a keretbe tartozik, amelyben a jugoszláv gazdaság hosszabb ideje mozog. Ilyen összefüggésben a leértékelés indokolt és szükségszerű. Hivatalos jugoszláv állásfoglalásokból kitűnik, hogy a devalváció nem olyan jellegű gazdasági válságot takar, amely a termelés alapvetően elhibázott elméleti alapjából vagy hiánygazdálkodásból fakad. Ez a leértékelés annak következménye, hogy Jugoszláviában megbillentek bizonyos egyensúlyi folyamatok. Ebben a helyzetben az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdaságvezetés kereste — és hozzátehetjük: keresi — a kivezető utat, igyekszik megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel a megbillent egyensúly ismét helyreállítható. Eközben kísérleteket is tesz, ami ugyan azzal a veszéllyel jár, hogy egybenmásban a megvalósulás eltér a szándékoktól, de mindenesetre biztosítja, hogy elkerüljék a kész sémák mechanikus alkalmazását. A gazdasági fejlődés belső tényezői oly szorosan összefüggnek egymással — közgazdasági szakszóval: oly nagy az interdependencia —, hogy a különböző, esetleg az adott pillanatban egyértelműnek látszó, gazdasági döntések nem várt hatásokat válthatnak ki. A gazdasági reform 1965-ös bevezetése óta bizonyára többször is figyelembe kellett ezt venni. A mostani leértékelés elemzésekor — a reform is devalvációval indult — először azt kell vizsgálnunk, hogy milyen gazdasági következményekkel jár a devalváció. Az árfolyam ilyen irányú mozgása az export olcsóbbodását, az import drágulását eredményezi. A fizetési mérleg deficitjének csökkentésére tehát a kivitel-behozatal-egyenleg helyrebillentésén keresztül a devalválás pozitívan hat. A leértékelés azonban önmagában még nem stabilizáció. Az újvidéki Magyar Szó azt írta, hogy a devalváció hatása elmúlhat, ha nem hoznak ezután további, hatásos intézkedéseket Hogy az árfolyamleértékelés időszerűvé vált, azt néhány múlt évi adat érzékelteti: 1970-ben az import 35 százalékkal, az export viszont csupán 14 százalékkal emelkedett A kereskedelmi mérlegben mutatkozó deficit 81 százalékkal volt magasabb, mint 1969- ben. Az árak emelkedése következtében valamelyest csökkentek az idegenforgalomból származó bevételek. Az egyensúlyzavarok kiküszöbölésére, a gazdasági helyzet rendezésére a jugoszláv kormány az elmúlt év decemberében megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket az idén végre kell hajtani. A főbb célok — a stabilizációs program szerint — a következők: 1. az infláció feltartóztatása. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai árak emelkedése ne haladja meg a világpiaci átlagos emelkedést; 2. lényegesen csökkenteni kell a fizetési mérleg hiányát; 3. növelni kell a felhalmozást, részben a közterhek csökkentésével, részben pedig ésszerűbb gazdálkodással; 4. a termelést a kitűzött céloknak megfelelően kell növelni, javítani kell a munkaerőhelyzeten és végül 5. meg kell teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a fejletlenebb köztársaságok és Koszovó autonóm tartomány az országos átlagnál nagyobb ütemben fejlődjenek. A programot — a kormány határozata szerint — három szakaszban valósítják meg. Az első lépésként a múlt év végén a fogyasztást megfelelő keretek közé szorították; a második szakasz egyik fő döntése a dinár leértékelése, ez az időszak február végéig tart. A harmadik szakaszban, amely április végén zárul, előterjesztik az új ötéves tervet. Ugyancsak az első szakaszban — október végén — hozták meg azokat a fontos intézkedéseket, amelyek szervesen beletartoztak a stabilizációs keretekbe: befagyasztották az árakat — ez a döntés ma is érvényben van —, igyekeztek csökkenteni a behozatalt. Ezzel a fizetési mérleg rövid távú korrekciójára törekedtek. Januári nyilatkozatában Mitja Ribicsics kormányfő az elmúlt hónapokat nevezte „a legnehezebb szakasznak”, mivel a kormánynak, a központi hatóságoknak „az árral és a megszokással szemben kellett úsznia, minden szinten és területen szembe kellett helyezkedni az óhajokkal és a programokkal, fel kellett lépni a különböző tabuk ellen is”. A miniszterelnök még december végén nyilatkozott a zágrábi Vjesnik u Srideju című hetilapnak, s ebben már jelezte, hogy a leértékelés küszöbön áll. Kijelentette: „Feladatunk, hogy értőn és higgadtan tanulmányozzuk a dinár reális értékét, s ha szükségesnek bizonyul, a legalkalmasabb pillanatban változtassuk meg a hivatalos értéket A stabilizációs program és ennek keretében a dinár leértékelése szorosan összefügg a jugoszláv társadalom belső szerkezetével. A tagköztársaságok széles körű autonómiája tette lehetővé, hogy a gazdaság alsóbb egységeire vigyék át a döntéseket. Ennek következtében gyakran „tovább nyújtóttak, ameddig a takaró ér”, adósságok keletkeztek és ezek fokozatosan megbontották a szövetségi köztársaságok államháztartásának egyensúlyát. Az alsóbb szintű közigazgatási egységek viszont — az önigazgatás szellemében — próbáltak ellenállni a központi stabilizációs törekvéseknek. Minderről nyílt vita folyik Jugoszláviában. Ezek eredményeképpen a múlt év végén Ribicsics kormányfő megállapíthatta, hogy a köztársaságok és az autonóm tartományok vezetői immár hajlandók az egész közösség érdekeit szolgáló intézkedések elfogadására. Jugoszláviában felvázolják a továbblépés lehetőségeit, keresik a többségnek megfelelő megoldásokat. Ribicsics szerint a köztársaságok ma már nem akarják megakadályozni a többségnek tetsző határozatok végrehajtását, noha „korábban valóban volt ellenállás a stabilizációs programmal szemben, előfordultak konfliktusok is. Egyesek meg akarták őrizni a status quót”, eközben — mint Ribicsics kifejtette — „bizonyos körök elvesztették önuralmukat, s szövetségi szinton megtörtént az első olyan lemondás, amelynek nem volt politikai háttere”. A dinár leértékelésével a gazdasági megszilárdítási tervek fontos állomáshoz érkeztek. Természetes, hogy az úi árfolyam eltérő módon érinti az egyes vidékeket. Csak egy példa: a leértékelés mindazoknak kedvező, akik sokat exportálnak, a túlnyomórészt importáló körzeteknek viszont hátrányos. Mégis: a jugoszláv gazdaság egészét tekintve a dinár leértékelésének célja — ebből indult ki a kormány — a versenyképesség fokozása a világpiacon, amelybe Jugoszlávia mind szocialista, mind pedig tőkés oldalról intenzíven bekapcsolódott, és a deficitek csökkentése. A tervek szerint az idén az export legalább 13 százalékkal, az import pedig csupán hét százalékkal emelkedne, így a tavalyi 1,2 milliárd dolláros fizetési mérleghiány ebben az évben csökkenhetne. MJ.