Magyar Nemzet, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
3. Benkei András belügyminisztert Nyíregyházán jelölték Szabolcs-Szatmár megye 2. számú választókerülete, Nyíregyháza dolgozói pénteken tartották képviselői jelölőgyűlésüket. A jelölőgyűlésen Gulyás Emilné dr. a Hazafias Népfront megyei titkára javasolta, hogy a2. számú választókerület országgyűlési képviselőjének Benkei András belügyminisztert jelöljék. Egyhangúlag fogadták el a választók Benkei András jelölését. A belügyminiszter a megnyilvánult bizalomért keresetlen szavakkal mondott köszönetet. Szolnok megyében tizenöt választókerületben huszonhat gyűlésen választották ki a jelölteket. Kilenc helyen a gyűlés résztvevői ismét a régi képviselőt jelölték, mivel munkájukkal a választók elégedettek voltak. A megyében hat új képviselőjelölt indul: Fodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szűcs János, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára, Fábián Márton, a karcagi Május Tsz elnöke, Horváth István, a jászapáti Velemi Tsz elnöke, Burka Ilona 19 éves KISZ-fiatal, a jászboldogházi Aranykalász Tsz baromfigondozója és Oláh Istvánná, a jászberényi Aprítógépgyár darukezelője. A 12. számú választókerületben két jelöltet állítottak: Gócza József és Horváth István tszelnököket. Győr-Sopron megyében már túljutottak a kétezredik jelölőgyűlésen. A választópolgárok általában támogatják a Hazafias Népfront jelöltjeit. Több helyen új nevek kerültek a listára. A 10. számú választókerületben, a Rábacsanakon tartott képviselőjelölő gyűlésen Konczos Ignác, a szanyi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke és Pajer Imre, a Rábaközi Termelőszövetkezet elnöke egyaránt bizalmat kapott. Fejér megye 7. számú országgyűlési képviselői választókerületében Perkátán, Ercsiben és Pusztaszabolcson tartottak népes jelölőgyűlést. Egyhangúlag jelölték a kerület országgyűlési képvselőjének, Herczeg Károlyt, érsé-egyei pártbizottság első titkárát. Somogy megyében lezajlott az utolsó képviselőjelölő gyűlés. A megye 12 választókerületében 14 országgyűlési képviselőjelölt indul a választásokon. Folytatódtak a tanácstagjelölő gyűlések. Eddig 1563 tanácstagot jelöltek, csaknem hatvanezer választópolgár részvételével. 77 helyen volt kettős jelölés. Borsod megye 26 országgyűlési választókerülete közül már 23-ban lezajlottak a jelölőgyűlések. Tokajban ismét Imri Gyula, a szerencsi járási pártbizottság első titkára, Szikszón pedig Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának titkára a képviselőjelölt. Pénteken újabb hat fővárosi választókerületben döntöttek arról, hogy kinek a neve kerüljön fel a képviselőjelöltek listájára. Óbudán, a 6-os választókerület polgárainál, gyűlésén a Hazafias Népfront Kárpát Jánosnét, a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának csoportvezetőjét ajánlotta, aki a korábbi ciklusban is a kerületet képviselte. A Pamutnyomóipari Vállalat pamutkikészítő gyárának munkáskollektívája viszont Takács Sándornét, a gyár textilkikészítőjét látná szívesen az országgyűlésben. Szót kértek a kerületben lakó fiatalok is: az ő jelöltjük Szép Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 28 esztendős docense volt. A gyűlés részvevői mindhármuknak bizalmat szavaztak. Az Alumíniumárugyár kultúrtermében a 46-os választókerület dolgozói egyhangúlag ismét Schumeth Jánosnak, a XIV. kerületi pártbizottság első titkárának jelöltsége mellett szavaztak. Dr. Király Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották képviselőjelöltjükké a 36-os választókerület polgárai. Több mint félezer angyalföldi lakos gyűlt össze az Elektromos Művek kultúrtermében, hogy megválassza a 41-es választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét. A Hazafias Népfront ajánlása egybeesett a választók véleményével: a 41-es választókerület képviselőjelöltje Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára lett. A Vörös Csillag Traktorgyárban tartották jelölőgyűlésüket a kispestiek, s egyhangú döntéssel szavaztak ismét bizalmat Pólyák János, nyugdíjasnak, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete volt főtitkárának. Két pedagógus nevét rögzítették jelöltként a 12-es választókerületben: az V. kerületi Pénzjegy Nyomdában tartott összejövetelen Komjáthi Lászlóné, a Veres Pálné Girrplázium igazgatója és Papp Dénesné, a Szemere utcai általános iskola igazgatója — a Hazafias Népfront jelöltjei — egyaránt megkapta a jelöléshez szükséges szavazatokat. „Meghódította az öreg erzsébetieket Nagyon sok az öreg és feltűnően sok a fiatal, zsúfolásig megtelt velük a Hazafias Népfront XX. kerületi klubterme. A fiatalok arcán olyan „drukk”, amilyenhez hasonlatos az egyetemi vizsgák alkalmával figyelhető meg a tekintélyes, öreg professzorok ajtaja előtt várakozó elsőéves „gólyákon". A jelölőgyűlés elnöke, a KISZ-fiatal Papp Tibor maga is izgul, elfogadott hangon nyitja meg a 17-es választókörzet tanácstagi jelölőgyűlését. A KISZ, illetve a népfront jelöltje Varga József 28 éves fiatalember, a Habselyem Kötöttárugyár gépszerelője és alapszervi KISZ-titkára. A fiatalok most mind azt várják, hogy nagy összecsapás lesz itt. Az öregek saját kortársukat ajánlják majd jelölésre a nagyon régi tanácstag helyére és nem Vargát, ezt a komolyképű „gyereket”. A fiatalok vizsgaszorongása érthető: a stafétabotot átadót nagyon szerették, helyét betölteni, körzetét átvenni nagy felelősség. Az Öregek tűnődő tartózkodása is indokolt: ez a körzet nem könnyű terület, régi erzsébeti rész, alig néhány lépésnyire az épülő új városközponttól. A fiatalok tévedtek. Az idősek, öregek nem szólnak Varga ellen. Csak fontolgatva, töprengve méregetik. Csendesen bólogatnak, amikor az öregek közül egy ismert erzsébeti veterán, Kilián József volt miniszterhelyettes ajánlja a fiút. S amikor a fiatalok, a svápiak bemutatják őt, timo fiarvelnek és el- ismerően hümmögnek, azt hallván, hogy ez a fiatalember bizony olyan gépszerelő, aki miközben beállítja gépeiket és segít nekik a munkában, türelmesen meghallgatja minden problémájukat is. De nemcsak meghallgatja, igazi barát ez a KISZ-titkár, hajlandó szabad idejét arra áldozni, hogy mások baján segítsen. Pedig igazán sok dolga van: a szakmájában is továbbképezi magát, a gimnáziumot is most végzi a napi munka mellett — és húsvétkor lesz az eljegyzése. De olyan jól osztja be az idejét és erejét, hogy mindenre jut belőle. A teremben az idős, munkában megfáradt arcok lassan megenyhülnek, a tartózkodó hangulat feloldódik. Az öregek is egymás után felszólalnak. Hát igen, ez a Varga elvtárs, ez a Varga gyerek tulajdonképpen az ő emberük. Tősgyökeres erzsébeti. Az apja is az volt. A hengerész, aki a Csepel Művekhez járt dolgozni. A Varga elvtárs meg ugye ott született abban a régi házban, ahol most özvegy édesanyjával él. A fiatalember ott áll a taps közepette. Egyhangúlag őt jelölték, öregek és fiatalok . . A gyűlés után az utcán is elkísérték, beszélgettek, megmegálltak... — Ha bármi probléma van, forduljon csak hozzánk bizalommal, akár az édesapjához. Mindenben segítjük. Mi is azt akarjuk, amit a fiatalok, magával együtt, hogy a rési Erzsébet is szépüljön, épüljön, kevesebb legyen a gond fcsim. Maaar Nemzet Elhunyt Erdélyi Károly A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Erdélyi Károly elvtárs, a Központi Bizottságnak" tagja, a KB külüügyi osztályának vezetője hoszszan tartó súlyos betegség után, tragikus körülmények között elhunyt. Erdélyi Károly elvtárs temetése folyó hó 24-én, szerdán délután 2 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Családtagjai, elvtársai, munkatársai, barátai és tisztelői fél kettőtől róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. . . , , Erdélyi Károly személyében a párt felszabadulás utáni harcosainak egyik legkiválóbbját vesztette el. Igen nagy műveltségű történész, oroszul és angolul kitűnően beszélő és más nyelveket is tudó, magas képzettségű marxista—leninista önzetlen, odaadó pártmunkás volt, akit munkatársai, elvtársai kiváló emberi tulajdonságaiért, munkaszeretetéért őszintén szerettek és nagyra becsültek. A kiváló kommunista 1928- ban született Túrkevén, szegényparaszt család negyedik gyermekeként. Túrkevén végezte el az elemi iskola öt osztályát, és mint igen tehetséges kisdiákot ingyenes tanulóként vették fel szülőfaluja polgári iskolájába. Ennek elvégzése után a jászberényi tanítóképzőbe került, de a háború miatt annak csupán egy évfolyamát fejezhette be. 16 éves korában érte meg a felszabadulást, és a szovjet hadsereg felhívására már 1944 novemberében önként jelentkezett a lerombolt Tisza-hidak újjáépítésére. Később, 1946-ban beiratkozott a budapesti XII. kerületi tanítóképzőbe, s ezzel egyidőben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A kerületi úttörőcsapat vezetője és szervezője volt, és 20 esztendős korában belépett a Magyar Kommunista Pártba. Mint fiatal tanító, az MDP gyermekotthonában tevékenykedett nevelőként, ennek az otthonnak pártszervezete javasolta továbbképzésre, s így 1948 decemberétől már a leningrádi A. J. Herzen pedagógiai főiskola hallgatója volt, amelyet 1953 nyarán kitüntetéssel fejezett be. A kiváló képességű fiatal kommunista ezután a Külügyminisztériumban kapott különböző fontos feladatokat. 1955 áprilisától a Külügyminisztérium pártszervezetének végrehajtó bizottságába is beválasztották. Az 1956-os ellenforradalom Moszkvában érte, ottani nagykövetségünkön dolgozott tanácsosként. Nyomban hazatért, s idehaza minden erejét, tudását latba vetve segítette a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának érvényesítését, a néphatalom megszilárdítását. 1962 novemberében külügyminiszter-helyettessé nevezték ki. Az MSZMP IX. kongreszszusán, 1966-ban megválasztották a Központi Bizottság tagjává, a X. kongresszus az elmúlt év novemberében ismét központi bizottsági tagnak választotta. 1970 februárjától haláláig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott. Több magas kitüntetés tulajdonosa volt. 1955-ben a Szocialista munkáért érdeméremmel, 1957-ben a Szabadság érdemrend ezüst fokozatával, 1960-ban pedig a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Munkája elismeréseként 1964-ben megkapta a Jugoszláv zászlórendet, 1965-ben pedig a Mongol sarkcsillag érdemrendet. Ezernégyszáz kilométer utat rongált meg a tél Againak jelentésealapján öszszesítették az*úlssíée kiéréseket útjaink tél végi állapotáról. Megállapítható, hogyha nem is volt akkora az idei tél, mint az 1969—70-es, mégis sok kárt okozott a változékony időjárás is. Az úthálózatban országosan 1100 kilométer hosszúságban okozott kárt a fagy és az olvadás, ebből 550 kilométer a főútvonal. „Házilag” már javították és foltozták az utakat. Egyébként a legtöbb kár Bz.cumair Szolnok és Pest megyében mérte az újutakat. A múlt évi 380 millió forintnak csaknem a kétszeresét fordítják az utak megjavítására, hogy a toldozgatás, foltozgatás helyett regenerálják az utakat. A főútvonal-hálózatot, elsősorban a nemzetközi forgalmi utakat, már május elsejére teljesen rendbe hozzák. Ugyan-akkor újrafestik a burkolatjeleket, kijavítják a jelzőtáblákat és korlátokat. út-, szálloda- és vízvezeték-épitkezésok Borsodban Az aggteleki Cseppkő-szállóban ülésező Észak-magyarországi Intézőbizottság Vályi Péter pénzügyminiszter, a bizottság elnökének vezetésével megtárgyalta az előző év idegenforgalmi tevékenységét, majd a negyedik üléses terv célkitűzéseit. . Borsod-Abaúj-Zemplén megyét négy, egymással összefüggő régióra osztották. A fejlesztési terv összege megközelíti az ötszázmillió forintot, tekintettel a népgazdaság lehetőségeire. Jósvafél Aggteleket közművesílik, a borsodi utakat korszerűsítik. Megépül a miskolci Avasi-kilátóhoz vezető Panoráma út. Aggteleken a hétvégi üdülőtelep, Tokajon pedig a hatvanszemélyes szálló, a boldogkői várhoz vezető út és vízvezeték. Sárospatakon az egyik műemléképületben több mint negyvenszemélyes diákturista szállót alakítanak ki, és folytatják a Rákóczi-vár helyreállítását. Vályi Péter átadta Kazincbarcika város, Tokaj nagyközség és Mezőkeresztes község képviselőjének a ,,Tiszta, virágos Borsod" verseny vándordíjait. Elégedett-e a szövetkezet a vezetőjével? Új formája a szövetkezeti demokrácia szélesítésének az a kezdeményezés, amelyet a MÜTEX Háziipari Szövetkezet alkalmazott vezetőségválasztó közgyűlése előtt. A szövetkezeti tagok tizenöt kérdést felölelő kérdőívet kaptak. Megkérdezték tőlük többek között, hogy elégedettek-e a szövetkezet vezetőségével, a munkaelosztással, a bérezéssel, a bedolgozók a család ellátása mellett hogyan tudnának jobban működni. Ésszerűsítési javaslatokat, új cikkekkel kapcsolatos elképzeléseket, a szervezési hibák feltárását kérte a kérdőív, amit 639-en töltöttek ki, s a válaszok sem maradtak el. A tagság kérte, hogy a nagy létszámú szövetkezet vezetőinek számát ötről hétre emeljék, módosítsák az árukiadás és -átvétel időpontját a bedolgozók kívánságának megfelelően, a nehezebb anyagokat szállítsa a bedolgozókhoz a szövetkezet. A termelékenység növelése céljából többen jakásaitól, kis célgépeik beszerzését, és kérték a bedolgozóknak járó rezsitérítés felemelését is. Az elmúlt évben egyébként negyvenmillió forint értékű árut termelt a MU-TEX, s az árumenyiség egyharmada exportra került. Remélhető, hogy a kitűnő javaslatok felhasználása tovább növeli az eredményeket. Szombat, 1971. márciu. Perek és tanulságok Az Egyesült Államok néger lakossága a maga Jeanne d'Arcját látja benne; a haladó gondolkodású amerikaiak égbekiáltó igazságtalanságnak tekintik bebörtönzését; a világ közvéleménye szabadon bocsátását követeli; — a rendőrség szemében az ország „tíz legnagyobb bűnözője” közé tartozik Angéla Davis, akinek előzetes pere kedden kezdődött a kaliforniai San Rafael bíróságán. Egy társadalmat bűnözői és jogszolgáltatása alapján is meg lehet ítélni — ezt még két perből látni fogjuk. Mi Angéla Davis bűne? Miért kezdődött világot átfogó mozgalom kiszabadításáért? Miért vár rá börtönbüntetés, esetleg halál ? Egyáltalán, miért tartották és tartják az elmúlt év októbere óta vizsgálati fogságban? Vele született bűne az, hogy néger, ráadásul kommunista. Mindezt tetézte azzal, hogy tanult, művelődött, s már 26 éves korában a kaliforniai egyetem legnépszerűbb tanársegédje lett, előadásait a filozófiai tanszéken rendszeresen több mint 2000 fiatal hallgatta. Nem sokáig, mert elbocsátották. Az ok: kommunista. Az amerikai törvények értelmében politikai nézetei miatt senkit nem lehet elítélni vagy megfosztani állásától. Angela Davist kénytelenek voltak rehabilitálni, a hivatalos Amerika bosszúját mégsem kerülhette el. Ez a bosszú, „öszszeesküvés, gyilkosság, és emberrablás” címén elfogató parancsot adtak ki ellene, bebörtönözték és most bíróság elé állították. A vád annyira légből kapott, hogy néhány szóval öszszefoglalhatjuk. 1970. augusztus 7-én fiatal négerek fegyveresen ki akarták szabadítani néhány rokonukat és barátjukat a San Rafael-i börtönből. Menekülés közben tűzharc támadt, aminek következtében négyen meghaltak (két fogoly, egy szabadító és a túszként fogva tartott Haley bíró). A nyomozás során megállapították, hogy a fegyverek Angéla Davistől származnak. A tett kétségtelenül erőszakos cselekedet volt, bármi legyen az eddig pontosan fel nem derített háttér, még akkor is, ha a négerüldözést tekintve itt nyilván az erőszak szült erőszakot. Lehetséges, hogy Angela Davisnek volt fegyverviselési engedélye. Az Egyesült Államokban több mint húszmillió embernek van fegyverviselési engedélye. Ennek részben a megromlott közbiztonság az oka (Franz Josef Strauss ezt éppen a napokban tapasztalhatta, amikor séta közben kirabolták a New York-i utcán), részben pedig a társadalom lövöldöző szenvedélye. Angela Davis nem vett részt a fogolyszabadítási kísérletben. Nem tartózkodott San Rafaelben sem. A szövetségi nyomozóiroda, az FBI mégis azonnal ellene adott ki elfogató parancsot, a körözőlevélben a .,tíz legkeresettebb” bűnöző (..Ten Most Wanted”) listájára írták a nevét. Elfogatásinak hírét maga Edgar Hoover, az FBI főnöke jelentené be. Amikor letartóztatták, nem tanúsított ellenállást, nem volt nála fegyver. Ennek ellenére „összeesküvő, gyilkos és emberrabló". E vád jogilag is tarthatatlan, politikai és társadalmi vetületében pedig egyenesen a megdöbbentő. Vannak ugyanis olyan bűntettek, amelyek nem szerepelnek az amerikai jogszolgáltatás cikkelyei között. E bűntetteket csak társadalmi és politikai összefüggéseikben vizsgálhatjuk, mielőtt ítéletet alkotnánk. Ilyen bűntett az Egyesült Államok fehér lakosságának, pontosabban e lakosság egy részének nemzedékekig visszamenő türelmetlensége, brutalitása és embertelensége a néger lakossággal szemben. Részben ennek az áldozata most Angela Davis. Nem ő az összeesküvő, ellene esküdött össze a hivatalos Amerika. Ezt az összesküvést tulajdonképpen összefüggései világítják meg legszemléltetőbben. Két másik perre gondolunk, mind a kettőt ugyancsak most tárgyalják. Látszólag nincsenek kapcsolatban egymással. Különböznek az, okok és cselekmények, más az eljárási módszer is. Az egyik a Calley ellen folyó per a Georgia állambeli Fort Bermingben, a másik a Manson „család” ügyének tárgyalása Los Angelesben. Calley hadnagyra rábizonyították, hogy ő és a parancsnoksága alatt álló egység 128 embert, polgári személyt, öregeket, asszonyokat és gyerekeket gyilkolt le a dél-vieuxami My Laiban. A Manson „család” bűnösnek mondatott ki Sharon Tate filmszínésznő és hat társánál, meggyilkolásában. Egyik perben sincs még ítélet, Calley hadnagyra halálbüntetést kért az ügyész, Mansonékra életfogytiglani fegyház vagy gázkamra vár. Calleyre rábizonyították a bűntettet. Charles Manson személyesen nem vett részt a vérengzésben, csupán „felbujtóként” szerepelt a perben. Mért áll mégis kapcsolatban egymással a két per, és mi az összefüggésük Angela Davis üldöztetésével? Joggal felmerülhetne mindjárt a kérdés, hogy ha ez a kis amerikai hadnagy (160 centiméter) csupán „parancsot teljesített”, miként védekezésében mondotta, miért nem ülnek mellette a vádlottak padján azok, akik a parancsot kiadták, akik őt „felbujtották”? Charles Mansonra „felbujtás” miatt vár életfogytiglani fegyház vagy gázkamra „családjának’'’ két nőtagja mellett Angéla Davis pedig csupán a bűnjelként lefoglalt fegyverek név szerinti tulajdonosa volt, ha egyáltalán igaz. Ha Calley mindössze parancsot teljesített, akkor csupán másod- vagy harmadrendű vádlott, előtte ott kellene ülnie Medina századosnak, Koster zászlóalj-parancsnoknak, Henderson ezredesnek, sőt a dél-vietnami amerikai főparancsnoknak, hiszen a szolgálati utat betartva, a legfelsőbb helyről érkezett a rendelkezés az emberirtásra. A nürnbergi perben az amerikaiak még következetesek voltak, amikor szövetségeseikkel egyértelműen ítéletet mondtak a főbűnösök felett. .Miért nem, alkalmazza jogszolgáltatásuk a maguk háborús bűnöseivel szemben is ezt a gyakorlatot? (Persze, I Westmoreland ugyancsak hivatkozhatna arra, hogy ő is ,,felsőbb utasításra” cselekedett, mint ennek a bűnös háborúnak a főparancsnoka, s ez esetben egészen a Fehér Házig vezet a logika, odáig kellene jog szerint vezetnie egy olyan államban, amelynek 37 eddigi elnöke közül 25 jogász volt, Jeffersontól és Lincolntól kezdve Tronsevelten át egészen Richard Nixonig!) Egy beteg társadalom tünete ez a három per, mind a három által az establishment szeretné megnyugtatni a magalelkiismeretét. Angela Davis az értetem jágán és fokán lázadt e társadalom ellen; a Mansoncsalád h ámokszerűen menekülni akart belőle; Calley hadnagy és társai e társadalom belső törvényei szerint jártak el. My Lai nem egyetlen eset volt az amerikaiak indokínai háborújában, ez az emberirtás legfeljebb bizonyíthatóan hívta fel a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy mi történik Indokínában. M.v Lait nem lehetett többé elkendőzni, a bűntett az amerikai lakosságot is megdöbbentette. Statuálni kellett tehát gyorsan olyan látványos pereket, amelyek elvonják a figyelmet háborús kalandorpolitikáról, sőt kompromittálják mindazokat, akik e politika és annak szülője, a társadalmi berendezkedés ellen lépnek fel. Véleményünk szerint ez a legfontosabb összefüggés e három — egyébként teljesen különböző — tett, vád és bírósági eljárás között, és bármi legyen külön-külön az ítélet, az elsősorban nem a vádlottakat, hanem a hivatalos Amerikát marasztalja el. Angela Davis ártatlanul került az amerikai jogszolgáltatásnak ebbe az ördögi körforgásába. Ártatlansága és üldöztetése felrázta az emberiségnagy többségének lelkiismeretét, az ellene indult hajsza világméretű tiltakozást váltott ki, s már életében bevonult a szabadságért és polgárjogi egyenlőségért küzdő mártírok sorába. Vámos Imre