Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

­ Magyar Nemzet í® A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A második űrévtized „Amint szilárd talajra léptem, körülnéztem és ész­revettem egy asszonyt, meg egy kislányt, ott álltak egy tarka borjú mellett és kí­váncsian néztek engem. El­indultam feléjük, ők pedig elém jöttek. De minél kö­zelebb jöttünk egymáshoz, annál lassabban lépked­tünk, nem csoda, én még mindig az élénk narancs­­színű űrhajós ruhámban voltam, s a furcsa látvány megijesztette ezeket az em­bereket, ilyet még sohasem láttak.” Egy asszony, meg egy kislány — akik számára első pillantásra az égből pottyant a földre Gagarin, afféle modern istenként — volt a szemtanúja a kor­szaknyitó űrrepülésnek. Tíz éve, hogy 1961. április 12-én reggel, pontosabban: moszk­vai idő szerint 9 óra 7 perc­kor — feldübörögtek a Vosztok—1 rakétamotorjai. A bevezetőben idézett sorok Gagarin könyvében olvashatók arról a Föld kö­rül megtett egy körről, amely nemcsak Gagarint vonultatta be a világtörté­nelembe, hanem a szovjet tudományt is úttörővé tet­te, túl azon, hogy 1957 ok­tóberében is szovjet rakéta küzdötte le elsőnek a földi nehézkedés törvényeit. Az űrkutatás történetében az­óta is a szovjet tudomány sikert sikerre halmozott. Ma kezdődnek a szovjet űrkutatás napjai hazánk­ban. E napok jelentősége messze több, mint pusztán az emlékezés a történelmi évfordulóra. Az űrkutatás s különö­sen annak legutóbbi tíz éve az embert óriássá tette, ér­zékszerveinek hatótávolsá­gát kozmikus méretekre tá­gította. Az űrkutatás el­múlt évtizede elválasztha­tatlan az automa­tikétól. Attól az automatikától, amelynek diadalmas ered­ménye a holdkocsi. Attól az automatikától, amely űr­állomást küldött a Vénusz felszínére. Az új korszak 1961-es ember­ nyitánya óta a világ két vezető hatalma, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok egyre növekvő len­dülettel tanulmányozza a világűrt. Az űrkutatás két ágra­ szakadt. Az egyik ol­dalon az amerikaiak min­den kockázat vállalásával — az Apollo-program kere­tében — Holdat értek. Máig összesen hat amerikai lé­pett a Holdra. Hogy az eredmények mellett a koc­kázat is milyen nagy volt, arra még élénken emlék­szünk, az Apollo—13 kis híján tragikussá vált kül­detéséből. Az űrkutatás másik ágán a szovjet tudósok nemcsak simán szállították le a Holdon rakétájukat, hanem annak visszatérő egysége kőzetmintát is hozott ma­gával. Ugyanakkor a szov­jet tudomány emberek kül­désének kockázata nélkül, a technika vívmányaira alapozva úgy tudja tanul­mányozni a Hold felszínét, mintha személyesen ott len­ne. Ötödik hónapja mozog vagy „pihen” immár örök égi kísérőnk talaján a Lu­­nohod—7. Szerkezete több száz fokos hőingadozást is kibír, a holdessyakákra Csipkerózsika-álomba me­rül, hogy a holdnappalo­kon ismét felébredve, krá­terről kráterre vizsgálja a felszínt. Kormánykereke földi kezekben van. A ve­zetők látómezejében tele­víziós kamera közvetítette kép, amely segít eligazodni az emelkedőkön, a lejtőkön. A holdkocsi számtalan mű­szere november 17-e óta egyetlen alkalommal sem mondta fel a szolgálatot. Magyarország anyagi le­hetőségei korlátozottak ah­hoz, semhogy nagyobb sze­repre vállalkozhatna a vi­lágűr kutatásában. A Szov­jetunió, mint internaciona­lista nagyhatalom, az In­­terkozmosz program kere­tében a szocialista orszá­gok — és köztük hazánk — tudósai számára is lehe­tővé teszi, hogy bekapcso­lódjanak a világűr kutatá­sába. Ma reggel szovjet űr­hajós és tudósküldöttség érkezik hazánkba, hogy részt vegyen az űrhajós na­pokon. Népünk szeretettel várja a küldöttség minden tagját, a világűrt megjárt hősöket, az űrkutató tudó­sokat. A szovjet űrkutatási na­pok gazdag programjában kapott helyet az a tudomá­nyos ülésszak, amelyet áp­rilis 5-én és 6-án rendez­nek a Technika Házában. Az ekkor elhangzó előadá­sok felölelik az űrkutatás szinte valamennyi területét. A szovjet űrkutatás nap­jainak másik kiemelkedő eseménye lesz az a kiállí­tás, amelyet az Iparművé­szeti Múzeumban nyitnak meg április 9-én „Szovjet emberek és automaták a vi­lágűrben” címmel. E kiál­lítás eredetiségére jellem­ző az is, hogy a szovjet tu­domány első ízben nálunk mutatja be — a többi között — a h­olakocsi működő mo­delljét. A korszaknyitó évtized elején még beláthatatlan volt, meddig jutunk el a végéig. S ha most feltesz­­szük a kérdést: mit hoz a holnap, a következő év­tized, a körvonalakat már megrajzolhatjuk. A legkö­zelebbi jövő feladata koz­mikus laboratórium össze­szerelése, hogy ezzel mint­egy parkoló pályát teremt­senek a Földről érkező, tá­volabbra induló űrhajók­nak. Bizonyosra vehetjük, hogy legalábbis az ember automata előőrse az űrre­pülés második évtizedében megjelenhet a Marson. A tizedik évforduló, 1961. április 12. nemcsak a szov­jet nép ünnepe, hanem az egész emberiségé is, ekkor tárta ki először ember a világűr kapuját. Amikor az évforduló alkalmából tisz­telgünk az életüket vesztett hősök, Gagarin és Komarov és a szerencsétlenség áldo­zataivá vált amerikai űr­hajósok emléke előtt, szí­vünk melegével üdvözöljük a világűr élő hőseit; arra a jövőre szegezzük tekin­­­tetünket, amelynek békés céljait a szovjet űrkutatási napok, az űrkutatási ered­ményeket modellező kiállí­tás hirdeti majd, s amely­nek tárlatait most rajzol­ják ki az SZKP XXIV. kongresszusán. Nagy István A Központi Bizottság beszámolójáról tárgyal az SZKP kongresszusa Brezsnyev javaslatai foglalkoztatják a világsajtót A külpolitikai helyzet­ ­ SZÉLES KÖRŰ VILÁGVISSZHANGOT váltott ki Leonyid­­*­• Brezsnyev beszámolója az SZKP kedden megnyílt XXIV. kongresszusán. Mind a nemzetközi politika központjaiban, mind pedig a világsajtó hasábjain első számú téma a beszá­moló több megállapítása, javaslata. A Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy Washington gondosan tanulmányozza az öt­hatalmi nukleáris leszerelési konferenciára tett javaslatot. Ugyancsak elemzik a beszédet Londonban és Párizsban, s ille­tékes helyek figyelme elsősorban az említett leszerelési tanács­kozás köré csoportosul. Bár hivatalosan egyelőre tartózkodnak mindenfajta kommentártól, a lapok utalásaiból kitűnik: az SZKP főtitkárának hatpontos javaslata és az öthatalmi érte­kezlet indítványozása nagy hatást gyakorolt az érdekeltekre, noha bizonyos körök megpróbálják ezek jelentőségét csökken­teni. Az AFP és a Reuter például úgy értesült, hogy a State Department „langyosan reagált” a nukleáris értekezletre, de nagyon kedvezően fogadta a biológiai fegyverek betiltására vonatkozó szovjet indítványt. Általában a beszéd „kiegyensúlyozott, tárgyilagos és békülé­­keny” hangnemét emlegetik a világlapok, a New York Times vezércikke pedig a Washingtonban elterjedt spekulációkkal foglalkozik. Ezek a találgatások főképp a „sztálinizmus újjá­éledéséről” szóltak, ám a cikkíró leszögezi, hogy ennek nyoma sincs és kiemeli „a higgadt hangvételt”, valamint azt, hogy ,a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a kapcsolatok javítása minden országgal — az Egyesült Államokat és a Kínai Népköz­­társaságot is beleértve — a Szovjetunió törekvései közé tar­tozik. A brit Guardian ezzel összefüggésben arról írt, hogy Brezsnyev a kínai vezetőkkel szemben védelmébe vette a XX. kongresszus irányvonalát A Financial Times az életszínvonal emeléséhez kapcsolódó új­ terveket hangsúlyozza. A szocialista országok lapjai ugyancsak nagy terjedelemben kommentálták Leonyid Brezsnyev megállapításait. A bolgár Rabotnicseszko Delo az integráció fontosságáról mondottakat húzta alá, a Berliner Zeitung pedig főcíméven emeli ki: a szo­cializmus határozza meg az előrehaladást az egész világon. A lengyel Trybuna Ludu kommentárjában az életszínvonal emelésének fő forrásait sorolja fel. Érthető, hogy a kommentárok különös figyelemmel kísérték a szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatos megállapításokat. A belgrádi Politika szerint „erélyesen bírálták Kínát” az SZKP kongresszusán, de ismét indítványozták „a kapcsolatok norma­lizálását”. Az Arbeiter Zeitung, az osztrák szocialisták lapja külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt öthatalmi leszerelési tanácskozáson Kína is jelen lenne. (Hírügynökségek egyébként azt jelentették, hogy a kínai hírközlő szervek nem számoltak be a kongresszus megnyitásáról, viszont csökkent a direkt szovjetellenes megnyilatkozások száma a kínai sajtó­ban.) Mindenesetre a jobboldali francia Figaro is elismeri, hogy a szovjet párt „újból kezet nyújtott a kínaiaknak”.­­ Az INDOKÍNAI ÉS A KÖZEL-KELETI válság mellett Pakisztán is nagy helyet foglal el a híranyagban. Ami Indokínát illeti, újabb akció kezdődött a saigoni rezsim had­mozdulataiban: légi úton ismét egységeket szállítottak laoszi területre. Thieu „új támadásnak” nevezte a hadműveletet, ám hírügynökségek lehetségesnek mondják, hogy ez csupán a ko­rábbi sikertelen akciók folytatása. A Közel-Keleten a jordániai válság újabb problémákat okoz­hat Kairó javasolta, hogy rendezzék meg az arab államok csúcsértekezletét. Az EAK folyamatban levő diplomáciai offen­­zívájának fő célját — ez a diplomáciai hadjárat a megszállt arab területek kiürítésével kapcsolatos — Riad külügyminiszter abban jelölte meg, hogy nyomást kell gyakorolni Tel Avivra és Washingtonra a Jarring-féle javaslatok elfogadása ügyében. Az Al Ahram arról adott hírt, hogy Rogers külügyminiszter cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint változott volna a közel-keleti amerikai irányvonal. Kairóban emlékeztetnek arra, hogy Rogers tavalyi tervezetében „csak csekély határ­­kiigazításokat” irányzott elő. Jen megvitatták a kommunis­ta építés időszerű problémáit, a határozatokat kollektíven dolgozták ki és hagyták jóvá, felfigyeltek mindenre, amit a dolgozó tömegek tapasztalata jelzett. A szónok megjegyezte, hogy a pártszervezetek azért végez­hettek eredményes munkát, mert szigorúan megtartották a pártélet szabályait, tökéletesí­tették a pártvezetés stílusát és kibontakoztatták a párton be­lüli demokráciát. Az SZKP szervezeti szabály­zata értelmében a Revíziós Bi­zottság ellenőrzi az ügyintézés helyességét a Központi Bizott­ság apparátusában. Mint a szónok megjegyezte, a bizott­ság főképp a párt pénzügyi gazdálkodásának, valamint a párt pénzeszközei takarékos felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. A párt fő bevételi forrását a tagdíjak képezik. Ez a költség­­vetési bevétel kétharmada. A párt bevételeinek másik fon­tos tétele a pártkiadványok nyereségéből származó befize­tés. A pártkiadványok pél­dányszámának növekedése — jegyezte meg az előadó — ar­ról tanúskodik,­ hogy növek­szik a nép politikai aktivitása, a pártsajtó nagy megbecsülés­nek és tekintélynek örvend. A Revíziós Bizottság elnöke elmondotta: a párt bevételei­nek növekedése lehetővé tette, hogy folyamatosan finanszí­rozhassák a Központi Bizott­ság és a helyi pártszervek va­lamennyi intézkedését. A párt saját erőből teljesen fedezni tudja a szervezési munka és a propagandamunka minden költségét, fenntartja a párt­apparátust és más szükségle­teket is fedezni tud. A Központi Bizottság megfe­lelő összegeket bocsátott a ve­zető káderek képzésére és to­vábbképzésére. Szirov közölte, hogy a beszámolási időszakban harmincháromezren végeztek el különböző pártiskolákat, köztük több mint tizenötezren a Társadalomtudományi Aka­démiát és a KB mellett műkö­dő pártfőiskolát. A marxizmus a leninizmus esti egyetemein körülbelül félmillióan folytat­tak tanulmányokat. Az előadó bejelentette, hogy a Központi Revíziós Bizottság ellenőrizte a Központi Bizott­ságba, valamint a Központi Bizottság lapjainak és folyó­iratainak szerkesztőségeibe ér­kező levelek, bejelentések és panaszok kivizsgálását és el­intézését. Szirov megjegyezte, hogy az utóbbi években lényegesen változott ezeknek a leveleknek a jellege: a személyes termé­szetűek mellett egyre több a nagy társadalmi jelentőségű kérdések száma. Ez a szovjet emberek növekvő politikai érettségét, a közügyek iránti nagy felelősségérzetet tanúsít­ja, azt mutatja, hogy mélysé­gesen érdeklődnek az ország gazdaságának és kultúrájának fellendítése iránt. A szónok végül közölte, hogy a Központi Revíziós Bizottság rendszeresen kicseréli tapasz­talatait több testvéri marxista -leninista párt revíziós bizott­ságával. SZKI* XXIV. kongresszusánál* második napon Megkezdődött a két beszámoló vitája Moszkvából jelenti az MTI és a TASZSZ. Szerdán Moszk­vában, a Kreml kongresszusi palotájában folytatta munká­ját a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXIV. kongresz­­szusa. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, akit a délelőtti ülés el­nöki tisztét töltötte be, közölte, hogy a Központi Revíziós Bi­zottság jelentését a bizottság elnöke, Gennagyij Szirov ter­jeszti elő. Szuszlov elmondta még, hogy a jelentés elhangzá­sa után megkezdődik a vita mind a Központi Bizottság be­számolója, mind a Központi Revíziós Bizottság jelentése fölött. A Revíziós Bizottság jelentése Néhány perccel tíz óra után Szirov lépett a szónoki emel­vényre, s ismertette a Közpon­ti Revíziós Bizottság jelenté­sét. Beszámolójában kijelen­tette, hogy a párt Központi Bi­zottságának apparátusa ponto­san, összehangoltan és opera­­tívan tevékenykedik. A pártszervezetek a két kongresszus közötti időszak­ban rendszeresen és szervezet­ Moszkvai eredmények A vitában elsőnek felszólaló Viktor Grisin, a KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára mindenekelőtt megállapította, hogy a szovjet népnek az elmúlt öt év alatt elért eredményei a marxista- leninista elmélet diadaláról ta­núskodnak. A több mint 900 000 párttagot képviselő moszkvai küldöttség nevében javasolta, hogy teljes egészé­ben hagyják jóvá az SZKP Központi Bizottságának politi­kai vonalát és gyakorlati tevé­kenységét. Grisin elmondotta, hogy a nyolcadik ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indított or­szágos verseny során a moszk­vaiak több milliárd rubel érté­kű terven felüli terméket gyár­tottak. A termelés növekedé­sének átlagos évi üteme más­­félszeresére emelkedett. Sike­resen teljesítették a kongresz­szus tiszteletére vállalt kötele­zettségeket is. Tekintettel arra, hogy Moszkvában korlátozott az új üzemek építésének és a régiek bővítésének lehetősége, a moszkvai pártszervezet most a fő figyelmet a termelés haté­konyságának növelésére for­dítja. Az elmúlt öt évben Moszkvában 21 üzemben ve­zették be a komplex gépesítést és automatizálást. A Brezsnyev-beszámolónak azt a javaslatát érintve, hogy Moszkvát nyilvánítsák kom­munista mintavárossá, a szó­nok elmondotta, hogy az utób­bi öt évben a főváros alatt új metróvonalakat építettek, a városban új utakat nyitottak meg és majdnem 26 millió négyzetméter lakást adtak át. Most a típusalkatrészek és szerkezetek katalógusának al­kalmazásával növelik az épülő lakások számát és javítják a­­ minőséget. Az új irányítási rendszert Ukrajnában lehetne ki­kísérletezni Pjotr­ Seleszt, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára aláhúzta, hogy a kor­szerű ukrajnai gazdaságban nincsen olyan ág, amely ne érintené lényegesen a Szovjet­unió egész gazdasági komple­xumának fejlődését. Ezzel ösz­­szefüggésben adatokat sorolt fel az ukrán gazdaság ötéves dinamikus fejlődéséről. Ukraj­na ipari termelésének volume­ne körülbelül 50 százalékkal növekedett. A köztársaságban több mint 250 ipari nagyüze­met létesítettek. Seleszt a Központi Bizottság javaslatával kapcsolatban — amely szerint a népgazdaság irányítására országos automa­tikus rendszert kell létesíteni — kifejtette, hogy próbakép­pen valamelyik szövetséges köztársaságban lenne célszerű egy ilyen rendszer megterem­tése. Hozzáfűzte, hogy az uk­rajnai gazdaság tudományos és műszaki színvonala lehető­vé tenne egy ilyen kísérletet. A szónok a továbbiakban el­mondotta, hogy a több mint 47 millió lakosú Ukrajnában az elmúlt öt évben minden ötö­dik lakos teljesen új, vagy a réginél jobb lakást kapott. Az új ötéves terv is nagy ütemet szab meg az ukrán nép­gazdaság terjesz­tésésa._Az ipa­

Next