Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
% Öt esztendő alatt egymillió-kétszázezren költöznek új otthonba . Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Arra törekszünk, hogy a családok minél kulturált, sz körülmények között éljenek. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását, várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért, figyelemmel a kényszerű szanálásokra is — fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. Komárom megyében a harmadik ötéves terv időszakában több mint 11 ezer új lakás épült, azonban sok tönkrement régi lakást le kellett bontani, s így a lakásállomány öt év alatt mintegy 7200-zal emelkedett. A mostani tervidőszakban a megyében 15—16 ezer lakás épül, s 1975 végén a megye lakásállománya meghaladja majd a 100 ezret. Úgy vélem, ezzel már sok család gondján enyhítünk. Június 1-től több mint négyszázezer ember jövedelmét emelik . Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban, növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: „ ^t- Felemeljük vUabér. «g §, középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. —■ Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Például a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert gazdasági életünk fejlődési tendenciáit kedvezőnek ítéljük, s tudjuk, hogy ez az életszínvonal további növelését elősegítő lépés is hozzájárul a munkakedv és felelősség növeléséhez. A népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk, mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést, nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. — A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorrarendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. A szocialista testvérországok gazdaságpolitikájának összehangolása Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: " Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket. A mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt.tt Éppen ezért időszerűnek tartjuk, hogy a következő években a KGST -országok kormányai sokoldalúan egyeztessék gazdaságpolitikai elképzeléseiket, hogy ezzel is elősegítsék a szélesebb értelemben vett munkamegosztást a termelés legfontosabb ágazatai között. Az egymástól elkülönült népgazdaságokban sok olyan nem kívánatos párhuzamosság alakult ki, amely akadályozója, fékje a világszínvonalat biztosító termelésnek, termelékenységnek. Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását célzó szoros együttműködésnek. Be kívánunk kapcsolódni az energiarendszerek, az olaj- és gázvezetékek közös építésébe. A kész- és félkész termékeknél a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében, továbbá természeti és ásványi kincseink közös kitermelésében is határozottabban léphetünk előre. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika említett összehangolása óriási jelentőségű az egész szocialista közösség további fejlődése Ma©ar Nemzet szempontjából. A nagy fontosságú népgazdasági ágazatok fejlesztése és a beruházások összehangolása lehetővé teszi a tudomány és a technika élenjáró eredményeinek gyorsabb meghonosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképességünk növelését. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását, hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. Tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. Elérkezett az ideje az európai biztonsági értekezlet előkészítésének Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére, a Varsói Szerződés tagállamai ,,Budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontjaszerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Úgy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. A kétoldalú konzultációk után, a további előrehaladás céljából szükséges, hogy az európai államok képviselői együttesen tanácskozzanak és véglegesen megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben. — A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet összehívása, Európa legégetőbb problémáinak megoldása érdekében. A múlt évben aláírt szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződés jól szolgálja az európai biztonság ügyét. A szerződések ratifikálása azonban még hátra van, a ratifikálás elhúzása, sőt megakadályozása érdekében sorompóba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyugat-németországi reakció. Szeretném nagyon határozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. Az európai béke és biztonság létfontosságú az összes európai ország számára, ezért mindenkinek munkálkodnia kell annak megszilárdításán. . Támogatjuk az indokínai népek igazságos szabadságharcát A világpolitika másik gyújtópontjában, Indokínában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. Nixon, az Egyesült Államok elnöke 1968-ban a választási küzdelemben kijelentette, hogy elnökké választása esetén, belátható időn belül kivonja az amerikai csapatokat Vietnamból és befejezi a háborút. Nixon több mint két esztendő óta az Egyesült Államok elnöke, de ez ideig nem sokat tett ígéretének beváltására. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperializmus nem hagy fel agresszív akcióival, ellenkezőleg, Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a „vietnamizálás” jegyében történik. Az amerikai imperialista vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes elképzelés, amely az ázsiai népek egymás elleni harcára épít, máris bukottnak tekinthető. A vietnami, a kambodzsai, a laoszi szabadságharcosok súlyos katonai vereségeket mérnek az amerikai zsoldban álló dél-vietnami martalócokra, a csatlós csapatokra és az USA-hadigépezetre. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szabadságszerető indokínai népek győzelmei nyomán távozásra kényszerül az agresszor, s eljön majd az idő, amikor Indokína népei szabadon és békében élhetnek, olyan társadalomban, amelyet választanak maguknak. — A Magyar Népköztársaság — szoros egységben a többi szocializmust építő országgal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szabadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai imperializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágoztatásáért vívott harcukban. Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi, magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. Nagyra értékeljük az EAK kormányának pozitív javaslatait A szocialista közösség más országaival együtt, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden, e térségben élő nép jogos érdekeinek figyelembevételével — politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellenez és végrehajtását mind ez ideig elszabotálta. Örömmel üdvözöltük az Egyesült Nemzetek főtitkárának és megbízottjának, Gunnar Jarring nagykövetnek a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit. — Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a harci cselekményektől. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Arab Köztársaságtól és a többi megtámadott arab országtól többet elvárni nem lehet. Most Izraelen és legfőbb támogatóján, az Egyesült Államokon a sor. Ha továbbra is akadályozzák a közel-keleti konfliktus békés megoldását, ne csodálkozzanak, ha az egész világ megbélyegzi magatartásukat. A helyzet esetleges kiéleződéséért is viselniük kell a teljes politikai felelősséget. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a haladó arab országok politikai akcióit, védelmi képességük, katonai készenlétük, éberségük fokozását, a megszállt arab területek visszaszerzéséért vívott harcukat. Erősítjük szövetségünket a szocialista országokkal — Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetségünket a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Meg- -Csatartak, 1911. április 8. elégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete számos alkalommal tanácskozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal konzultáltak egymással a testvérországok külügyminiszterei. Mindez azt mutatja, hogy az európai szocialista országok szoros és folyamatos együttműködése eleven valósággá lett. — Fejlesztettük együttműködésünket Afrika, Ázsia és Latin-Amerika független országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkés országok vonatkozásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekedtünk. 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. — A Magyar Népköztársaság aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi szervezetekben is. Kormányszerveink, illetve különböző magyar társadalmi szerveink és testületeink munkája hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaságot az egész világon megismerjék. Mi ezeket a fórumokat is felhasználjuk a világ békéjéért, a népek függetlenségéért az imperializmus ellen vívott harcunkban. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok. Az egyre agresszívabb, minden kalandorságra hajlamos amerikai imperializmus áll a különböző válságok és konfliktusok mögött, makacsul ellenszegül a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásának. Igyekszik akadályozni a haladást. A szocialista világrendszer szerepe a világban egyre nagyobb, mind meghatározóbb lesz, s még jelentősebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység megerősítésén munkálkodni minden szocialista országnak. Ami a Szovjetuniót és legközelebbi szövetségeseit — köztük hazánkat — illeti, e tekintetben nem érheti semmilyen szemrehányás. Az SZKP XXIV. kongresszusa mérföldkő a szovjet nép történelmi útján A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongreszszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. Valamennyiünkre mély hatást gyakorolt az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a kongresszus tanácskozása. Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, örülünk azoknak a nagy sikereknek, amelyeket a pártja vezetésével a Szovjetunió népei elértek a kommunizmus építésében és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak, előrevetítve a békés építőmunka, a kommunista társadalom újabb nagy sikereit. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink? — mint eddig is ■— a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői prarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítását! Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a gyűlés részvevői. A kormány elnökének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb-elnökehelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es akna vására városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. Választási nagygyűlések a fővárosban és vidéken Szerdán délután került sor a főváros első választási nagygyűlésére az Egyesült Izzó művelődési házában. A gyűlésen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára a IV. kerület 9-es választókerületének képviselőjelöltje találkozott a választókkal. Az ünnepi díszbe öltözött ülésteremben ott voltak a környező gyárak, üzemek, a Chinoin, a Bányagépgyár, a Duna Cipőgyár, a Pamutnyomóipari Vállalat, az Egyesült Izzó, a Bőripari Vállalat munkáskollektíváinak küldöttei és a kerület lakosságának képviselői. Dr. Balogh Jánosnénak, a IV. kerületi népfrontbizottság titkárának megnyitó szavai után Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő — ugyancsak Újpest egyik képviselőjelöltje — szólalt fel, majd Németh Károly lépett a mikrofon elé, aki a fővárosnak a legutóbbi választások óta elért fejlődéséről, Újpest gyarapodásáról, a helyi és az országos gondokról, tervekről beszélt. Vidéken folytatódtak a választási nagygyűlések, amelyek sorában Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselőjelöltje, a Hazafias Népfront salgótarjáni választási nagygyűlésén mondott beszédet. A Hazafias Népfront Szolnok megyei és városi bizottsága a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett nagygyűlést, amelyen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet. A Hajdú-Bihar megyei Népfrontbizottság szerdán hét helyen, Hajdúböszörményben, Ebesen, Mikepércsen, Tiszacsegén, Bárándon, Görbeházán és Tégláson szervezett választói gyűlést. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a Hosszúháti Állami Gazdaságot kereste fel, majd választókerületének téesz-elnökeivel folytatott eszmecserét. Somogyban húsz helyen került sor választási gyűlésre. Kaposvárott a Latinca Sándor rr.egyes művelődési központban dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet.