Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Csütörtök, 1911. április 1.. Nagy nemzetközi érdeklődést keltett az új szovjet ötéves terv A kü­lpolitikai helyzet • AZ ÚJ ÖTÉVES TERV irányelveiről szerda délelőtt meg­­-*-• kezdődött a vita az SZKP kongresszusának nyolcadik nap­ján. Ezzel egyidejűen munkához látott a határozatszövegező bizottság is. A vitában felszólalók elemezték a szovjet gazda­ság fejlődésének és eredményeinek egyes vonatkozásait és szóba került a reform is, amely ösztönzően és serkentően hat a további fejlődésre. Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a Pravda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az SZKP kong­resszusa az egész haladó világ képviselőinek legnagyobb fóru­mává vált. Kijelentette: az ötéves terv nemcsak a Szovjetunió gazdasági erejének növekedését jelzi, hanem egyúttal példát szolgáltat arra is, hogyan kell összehangolni a tudományos­­műszaki forradalom sikereit a szocialista rendszer előnyeivel. A világsajtó bő terjedelemben ismertette Koszigin szovjet kormányfő beszámolóját a kilencedik ötéves terv irányelveiről. A szocialista országok lapjai általában kiemelték, hogy az új ötéves tervben a hangsúly az életszínvonal emelésére kerül. A Rudé P'­ávo például azt írta, hogy ,,az átfogó szociális prog­ram mélyre ható fordulatot jelez” az életszínvonal emelésével kapcsolatos feladatok távlati megoldásában. Új vonás, hogy a szovjet ötéves tervek történetében először a közszükségleti cikkek termelésének ütemét részesítik előnyben a termelőesz­közök gyártásával szemben. A Trybuna Ludu azt hangsúlyozta, hogy a terv „feszített, de teljesen reális, mélyre ható tudomá­nyos elemzésre támaszkodik, számba veszi a Szovjetunió lehe­tőségeit, gazdasági potenciálját”. A jugoszláv Borba az élet­színvonal-politikával összefüggésben arra mutat rá, hogy a könnyűipar „most első ízben fog gyorsabban fejlődni, mint a nehézipar”. A CSKP Központi Bizottságának politikai, tudo­mányos és kulturális hetilapja, a Tvorba, a kongresszus eddigi menetét vezércikkben elemezte és megállapította: „A fő referátum nem hagy kétséget az iránt, hogy a Szovjetunió sohasem tér vissza semmi olyanhoz, amit a párt túlhaladottnak és károsnak ismert fel."­­ SZOVJET—ANGOL KÉTOLDALÚ eszmecserét folytattak Londonban a közel-keleti válság békés rendezéséről. Ez volt hosszú évek óta az első ilyen jellegű tárgyalás. Kairóban — az Al Ahram értesülése szerint — három nap múlva kezd­heti érdemi munkáját a jordániai válsággal foglalkozó értekez­let. Az MTI tudósítója szerint a helyzet napról napra súlyosbo­dik és ismét az a veszély fenyeget, hogy a hadsereg és a Palesz­tinai ellenállók konfliktusa polgárháborúvá szélesedik. Tel Avivban az izraeli Munkáspárt határozatot fogadott el, amelyben Golda Meir asszony pártja állást foglalt a hatrárok ügyében. Kitűnik a határozatból, hogy az elfoglalt területek egy részéről Izrael nem hajlandó lemondani, így a gházai öve­zetről, Jeruzsálemről, a Golán-fennsíkról és Sarm el-Sejk erőd­jéről. Nem teljesen világos az állásfoglalásnak az a része, amely a Jordán-folyóra vonatkozik, viszont a területkövetelési listá­ból kimaradt a S­inai-félsziget (az említett erődöt leszámítva). A határozat ismét az arab országok számára elfogadhatatlan közvetlen tárgyalások mellett foglal állást. Muskie szenátor, a Demokrata Párt egyik lehetséges elnök­jelöltje, a rakétaelhárító rendszerek betiltásáról szólva kijelen­tette, hogy támogatni kell az erre irányuló szovjet erőfeszítése­ket. Ha e rendszereket tovább fejlesztik az Egyesült Államok­ban, akkor — a szenátor szerint — a SALT-tárgyalásoknak ,,kevés esélyük van a sikerre”. Mint az MTI tudósítója jelen­tette, sorsdöntő beszédnek bizonyulhat Nixon politikai pálya­futása szempontjából az elnök magyar idő szerint ma hajnal­ban elmondott rádió- és tévé­beszéde. Válsághangulattól ter­hes, túlfűtött légkörre jellemző, hogy a Calley-per hullámai még mindig nem ültek el. Ezúttal Dániel katonai ügyész tilta­kozott az elnöki beavatkozás ellen. Kádár János az űrhajósok városában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP XXIV. kongresszusán, részt vevő ma­gyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „csillagvárosban ", ahol a szov­jet űrhajósok élnek és dolgoz­nak. A magyar vendégek megte­kintették a „csillagváros” ne­vezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin múzeumot, s levetítették nekik „A mi Gagarinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről ké­szült. Az SZKP XXIV. kongresszusának szerdai napja Az ötéves terv irányelveiről föryik a vita Moszkvából jelenti az MTI és a TASZSZ. Szerdán délelőtt az új ötéves terv irányelvei­nek megvitatásával folytatta munkáját a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusa. A délelőtti ülés moszkvai id­ő szerint 10 órakor kezdő­dött meg, a határozatszövege­ző bizottság 150 tagja már egy órával korábban munkához látott. Pjotr Kyeporozsnyij energe­tikai és villamosításügyi mi­niszter elmondotta, hogy a villamosipar a­, elmúlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszába érkezett. A szovjet erőművek ma több energiát termelnek, mint Anglia, Fran­ciaország, az NSZK és Svéd­ország együttesen. Üzembe he­lyezték a világ két legnagyobb vízi erőművét, a bratszkit és a krasznojarszkit. A jövő fel­adatairól szólva kifejtette, hogy egységes villamosítási és távvezeték-rendszert építenek ki, amelynek fejlesztése nem­csak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integrá­ción belül is feladat. Nyeporozsnyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszó­lalókkal, akik környezetvéde­lem címen a víztárolók, a vízi erőművek építését nehez­ményezik. Az energiabázisok kiépítését komplex módon, úgy kell végezni, hogy abból a haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a rizs­termesztés is profitáljon. A szakszervezetek szerepe a szocialista demokrácia fejlesztésében Vaszilij Prohorov, a Szov­jet Sz­­­­ervezetek Központi Tanácsának titkára bevezető­ben hangsúlyozta: amikor az ötéves tervet kidolgozták, a legnagyobb mértékben figye­lembe vették az üzemi dolgo­zók javaslatait, észrevételeit. A szakszervezetek példamuta­tó módon járulhatnak hozzá a szocialista demokrácia kiszéle­sítéséhez. Az üzemi munkás­­gyűlések a dolgozók aktivitá­sának fő fórumai. Ezeknek Magyar Nemzet több feladatot, egyszersmind több jogot kell adni. A szakszervezetek nagy gondot fordítottak az elmúlt tervidőszakban a munkavéde­lemre. 50 százalékkal nőttek a munkavédelmi ráfordítások, s ennek eredményeképpen felé­re csökkent az üzemi balesetek száma. De ezen a téren sok még a tennivaló. Gyakorta azt tapasztalni, hogy nem oldják meg tisztességesen a szellőzte­tést, kevés a védőrács ott, ahol egyébként szükség volna rá. Fel kell lépni a felesleges túl­óráztatások ellen, s a szakszer­vezeteknek e vonatkozásban több erélyt kell tanúsítaniuk. A gazdasági reform további tökéletesítésére szorul Pavel Borogyin, a Lihacsov autógyár vezérigazgatója el­mondotta, hogy az elmúlt öt­éves terv során a gyár moszk­vai központjában és nyolc fióküzemében összesen 168 automata gépsort, 270 folya­matos gépsort helyeztek üzem­be, 75 kilométer hosszúságúra nőtt a gyári futószalag. Teher­gépkocsikból másfélszer többet állítottak elő, mint korábban, a termelékenység 44 százalék­kal növekedett Az új ötéves terv egyik fő feladata a szervezés és az irá­nyítás megjavítása. Hasznosí­tani kell a hazai és külföldi tapasztalatokat. Két-, sőt há­roméves továbbképző tanfolya­mokat indítottak, ahol a mér­nökök fejleszthetik ismeretei­ket. Emellett emelni kell a munkásság szakmai színvona­lát, hiszen a modern munkás­­osztálynak automatizált gép­sorokkal, elektronikus beren­dezésekkel van dolga, amihez új munkástípusnak kell kifej­lődnie. A gépesítettség foka 55 százalékról 95 százalékra emel­kedett, s ez lehetővé tette, hogy 2400 munkást mentesít­senek és irányítsanak át más munkakörbe. A gazdasági reform jegyé­ben bevezetett új irányítási és ösztönzési rendszer nagyban hozzájárult a gazdasági élet fellendítéséhez, s igen kedve­zően hatott a Lihacsov gyárra is. A reform egyes elemei azonban még tökéletesítésre szorulnak. Gyorsítani kell az új gépek munkába állítását Konsztantyin Geraszimov, az OSZSZSZK minisztertaná­csának elnökhelyettese felszó­lalásában elmondotta, hogy az oroszországi föderáció ipari termelése öt év alatt másfél­­szeresére nőtt. Az ipari ter­melés növekedését 80 száza­lékban a termelékenység nö­velése révén érték el. A gazdasági reform érdeme főként abban van, hogy sok tartalékot tárt fel, a jobb ter­melésre mozgósított. A gazda­sági ösztönzőket ki kell ter­jeszteni, mert ez jelentősen előmozdítja a hatékonyságot. Kifogásolta Geraszimov, hogy az új gépek munkába állítása gyakran késlekedik, végül le­szögezte: Elérkezett az ideje annak, hogy a népgazdasági terv külön fejezetben foglal­kozzék a víz és a föld védel­mével. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője felszólalásában bejelentette, hogy a községtanácsi választá­sokon Chile népe abszolút sza­vazattöbbséggel biztosította tá­mogatásáról a népi egység­front kormányát. Mi, szocialis­ták, úgy véljük, hogy az or­szágban jelenleg végbemenő folyamat meghatározó ténye­zője a munkásosztály, a népi forradalmi erők egysége. Tomio: A japán és a szovjet párt kapcsolatai a normalizálás útján Nisizava T­omio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára emlé­keztetett a Japán KP és az SZKP küldöttségeinek Moszk­vában folytatott megbeszélé­seire, ahol megállapodtak a két párt kapcsolatainak nor­malizálásában és együttműkö­désük fejlesztésében. Az egység szükségességét hangsúlyozva kijelentette: pa­­rancsolóan szükséges és ha­laszthatatlan internacionalista feladat, hogy az összes szo­cialista ország, minden kom­munista és munkáspárt, az összes antiimperialista, de­mokratikus erő fejtsen ki ma­ximális erőfeszítést az ameri­kai imperializmus agressziója elleni küzdelemben, az indo­kínai népek támogatásában. Az Egyesült Államoktól függő japán militarizmus újjáéledé­se és fokozódása újabb veszé­lyes szakaszához érkezett. A Japán Kommunista Párt fel­adatának tekinti, hogy kiesz­közölje a japán—amerikai biz­tonsági szerződés érvénytele­nítését, Okinawa teljes és fel­tétel nélküli visszaadását és a militarizmus újjáéledésének megakadályozását Japánban. Amilcar Cabral, a Portugál- Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjá­nak főtitkára felszólalásában kijelentette: a győzelembe ve­tett hitünket növeli, hogy az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának szavaival újra megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának eltö­kéltségét a felszabadító moz­galmak erkölcsi, politikai és anyagi segítésére. ­ A könnyűiparban a minőség és a választék a leglényegesebb Nyikolaj Tar­aszo­v könnyű­ipari miniszter elmondotta, hogy a XXIII. kongresszus célkitűzéseit a könnyűipar tel­jesítette. Most nem a meny­­nyiség a leglényegesebb szem­pont, hanem a minőség, vala­mint a választék javítása. A könnyűipar az új ötéves terv­ben 40 százalékkal fogja pe­réni­ termelését. Ezt 95 száza­lékban a munkatermelékeny­ség emelkedésével kell elérni. A munkát nagyon fékezi az új gépek beállításának lassú üteme, a felújítás elhúzódása. A könnyűipari beruházások 1971 és 1975 között az előző öt évhez képest másfélszeresé­re nőnek. A könnyűipari cél­kitűzések teljesítésének alap­vető feltétele az, hogy az épí­tési minisztérium biztosítsa a termelő kapacitások határidő­re történő üzembe helyezését. A délelőtti ülésen még két hazai felszólalás hangzott el; Alekszandra Monahova, a Moszkva környéki „Kommu­­nárka” szovhoz igazgatónője, valamint Gavriil Csirjajev, a Jakut Autonóm Köztársaság területi pártszervezetének első titkára kapott szót. Az utóbbi Szibéria és ezen belül Jakut­föld fejlesztési távlataival foglalkozva három kulcsprob­lémára hívta fel a figyelmet: A vállalatokat először el kell látni a legkorszerűbb gépi be­rendezésekkel, mivel ezek mi­nimális kezelőszemélyzetet igényelnek. A távoli északon ugyanis sokkal drágább a munkaerő, mint bárhol másutt a Szovjetunió területén. A rossz gépellátás miatt 5 millió rubel kárt szenvedtek az el­múlt időszakban. Rendkívül fontos, másodszor, a szovjet észak számára a közlekedési probléma megoldása. Fejlesz­teni kell a repülőterek háló­zatát, ki kell építeni a vasúti közlekedést, valamint a mű­­utak hálózatát is. Végül a klí­mának megfelelő építőanya­gok jelentőségét hangsúlyozta és szorgalmazta a lakosság jobb ellátását. Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke fel­szólalásában hangsúlyozta. Napirenden a tanszergyártó iparág kialakítása A délutáni ülésen Mihail Prokofjev, a Szovjetunió köz­­oktatásügyi minisztere elmon­dotta, hogy gyakorlatilag min­den fiatal elvégzi az általános iskolát. 92 százalékuk folytatja tanulmányait, s ebből 80 szá­zalék szerez teljes középfokú képzettséget. Ami a teendőket illeti, meg kell gyorsítani a falusi iskolaépítést, s ezzel együtt a falusi pedagógusla­kások építését. Erősíteni kell az internátusiskolák hálóza­tát, a szakközépiskolák nappa­li és esti tagozatait, az oktatás színvonalával kapcsolatban korszerűsíteni kell a tanter­mek, iskolák felszerelését. Egyes helyeken célszerű lesz mintaiskolákat létesíteni. Meg­gondolandó, nem lenne-e ér­telme önálló iparágat létesíte­ni, amely kizárólag iskolasze­reket, berendezéseket, szertári felszereléseket, szemléltető eszközöket stb. állítana elő. Összhang a beruházások és a népjólét között Bajken Asimov, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának miniszterelnöke, köztársaságá­nak eredményeiről számolt be, s felvázolta az ötéves terv köztársasági előirányzatait.. Az ipari termelés 57-60 száza­lékkal fog növekedni, s ily módon meghaladja majd az országos átlagot. Az összes beruházások felét olyan szek­toroknak juttatják, amelyek a népjólét növelésében játsza­nak szerepet. Az ötéves terv végére már 50 millió tonna szenet fognak kibányászni. Er­re az olcsó szénre erőművek hálózatát építik, amelyek megoldják majd az olcsó villa­­mosenergia-ellátást. Üzembe helyezik az Irtis harmadik víz­lépcsőjét, s ezzel egyrészt a villamosenergia-problémákat oldják meg, másrészt 400 ezer hektár földet öntöznek. Fokozzák a gabona, a hús és a gyarú termelését. A juhte­nyésztéssel kapcsolatban ne­hézségeket okoz a nyájak és a gazdasági bázisok közötti több száz kilométeres távol­ság. Új vasútvonalakat kell építeni, terepjárókra, teher­autókra van szükség, s arra, hogy helyi vágóhidakat és fel­dolgozó üzemeket létesítsenek. Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára fel­szólalásában leszögezte, hogy az Iraki KP az Októberi Forradalom országával, a nagy Lenin pártjával való megbonthatatlan szolidaritást mindig a valódi proletár in­ternacionalizmus és az igazi hazafiság megvalósulásának tekintette. Vilner: Az amerikai politika akadályozza a közel-keleti béke helyreállítását Jorge Colle Cueto, a Bo­líviai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa előmozdítja a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének erősödését. Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára kije­lentette, hogy az izraeli kor­mánykörök és cionista veze­tők ,,fékevesztett szovjetelle­nes propagandát folytatnak”, ámde sem ők, sem amerikai gazdáik nem tudják kitörölni a népek emlékezetéből azt a feledhetetlen tényt, hogy a Szovjetunió döntő szolgálatot tett az emberiség megmenté­séért a náci barbároktól, így sok millió zsidó megmentéséért is. A közös ügynek nagy há­rója van a kínai vezetők szovjetellenes, megosztó poli­tikája — mondotta Wilner­s azt fejtegette, hogy az ame­rikai imperializmus által folytatott politika a közel­­keleti béke helyreállításának fő akadálya. Ezekiel Papajoanna, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára arról be­szélt, hogy pártja vissza­utasítja a sziget bárminő fel­osztását, történjék az szövet­ségi állam, kantonok formájá­ban, vagy bármilyen más for­mában. Kosztasz Kolijannisz, a Gö­rög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára felszólalásában leszö­gezte, hogy a görög nép to­vábbra sincs legyőzve, erő­södnek diktatúraellenes meg­nyilatkozásai, erősödik harci egységének szelleme, fokozó­dik imperialstaellenes, ame­­rikaellenes beállítottsága. , hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jö­vőben is gyakorolni fog a bé­kéért, demokráciáért, haladá­sért és a szocializmusért ví­vott harc menetére. Nicolas Saul, a Libanoni Kommunista Párt főtitkára arról beszélt, milyen óriási je­lentőségű az a segítség, ame­lyet a Szovjetunió, az egész szovjet politika nyújt az iz­raeli agresszió ellen harcoló arab népeknek. Korszerűsödik a tervezés Nyikolaj Bajbakov, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnö­ke elmondta, hogy az irányel­vek kidolgozása kétéves, kol­lektív munkát jelentett. Az irányelvek gazdaságilag meg­alapozottak, gyors fejlesztést, strukturális változásokat irá­nyoznak elő, központi feladat­ként tűzik ki az életszínvonal emelését, ösztönözni kell a vállalatokat arra, hogy a mun­káslétszám növelése nélkül emeljék termelésüket. A 60-as évekhez képest az iparban je­lentősen javult a beruházott rubel megtérülési gyorsasága. Nem ilyen kedvező a helyzet a nyersanyagkitermelésben, ahol még mindig túl nagy a ráfor­dítás a kapott termékmennyi­séghez képest. 1971. augusztus elsejéig be­fejezik a terv lebontását. A hangsúlyt egyrészt a beruhá­zások ésszerű felhasználására, másrészt a működő kapacitá­sok korszerűsítésére helyezik. Korlátozzák az új beruházáso­kat és még szigorúbb ellenőr­zés alá vetik az építési költsé­geket, az új ötéves tervben 3—5 százalékkal. Az új tervidőszakban az Ál­lami Tervbizottság munkája módosul. A minisztériumok és más főhatóságok nagyobb ön­állósághoz jutnak, minden le­hetőségük meglesz arra, hogy ágazatuk ügyeit intézzék, az összszövetségi tervbizottság pedig átfogó jelentőségű ügyekkel foglalkozik majd. Szerepet kapnak a tervezésben a helyi tanácsok, amelyek az új terv értelmében az ágazati­területi fejlesztésben működ­nek majd közre — mondotta Bajbakov. Franz Muhrl, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ki­jelentette: a Szovjetunió, a bé­ke legfontosabb tényezője, a barátság és a szolidaritás a szocializmus első országával pártunk legfontosabb alapelve volt és lesz ezután is. Az Osztrák Kommunista Párt véleménye szerint az im­perializmus és a nyugatnémet revansizmus elleni következe­tes harccal el lehet érni az európai biztonság problémái­nak kedvező megoldását, s ez elválaszthatatlanul összefügg a Német Demokratikus Köz­társaság, valamint az Európá­ban fennálló határok teljes és minden vonatkozású elismeré­sével. -r.-T ■ -m-xrérr Bizottság a tervirányelvek módosítására A délutáni ülés végén az elnöki tisztet betöltő Pjotr Maserov javasolta, hogy a küldöttek köréből alakítsanak 115 tagú bizottságot, amely­nek feladata a vitában el­hangzott módosítások és ész­revételek beillesztése a 9. öt­éves terv irányelveibe. A delegátusok az indítványt egyhangúlag elfogadták. A kongresszus csütörtökön folytatja munkáját.

Next