Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Cs­ü­­tör­­ök, 1971. április 8.. Debrecen díszpolgárává avatják a szovjet ű­rhajóskü­ldü­ttség három tagját A hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudós­küldöttség három tagja: V. I. Jazdovszkij professzor, űrbio­lógus, B. Jegorov, a Szovjet­unió hőse és J. Rilov, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája űrkutatási intézetének tudományos titkára Hajdú- Bihar megyébe látogatott. Szerda délelőtt a szovjet kül­döttség részt vett a debreceni városi tanács végrehajtó bi­zottságának a Déri múzeum­ban megtartott ünnepi ülésén, ahol Debrecen díszpolgáraivá avatták a három szovjet űrha­jós tudóst. Az erről szóló ok­levelet dr. Ács István, a vég­rehajtó bizottság elnöke nyúj­totta át. A kitüntetésekért V. F. Jazdovszkij mondott köszö­netet. A délutáni városnézés után a szovjet vendégek a Kossuth Lajos Tudományegyetem dísz­udvarán rendezett barátsági nagygyűlésen találkoztak a megye lakosságának képvise­lőivel. A nagygyűlést követően a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek és a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem képviselői be­jelentették: kérik az MSZBT tagcsoportjává nyilvánításu­kat. A. Filipcsenko űrhajós ezre­des, a Szovjetunió hőse, és B. Rogyionov professzor — a ha­zánkban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudósküldöttség tagjai — szerdán Vas megyé­be látogattak. Megtekintették Szombathely nevezetességeit, s megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet és a felszabadu­lási emlékművet. Ezután a Magyarországon utolsónak felszabadult Nemesmedvesre látogattak. Szombathelyre visszatérve a szovjet űrhajós és tudós a Március 15. téren nagygyűlé­sen találkozott a város lakói­val. Kétszáz mentesítő vonat húsvétkor A húsvéti forgalom zökke­nőmentes lebonyolításához csaknem 200 mentesítő vonatot indít a MÁV. A legnagyobb forgalmú napokon, április 9., 10. és 12-én indul a legtöbb mentesítő vonat, melyek több­sége a fővonalak utazóközön­ségét szállítja. A miskolci vo­nalon például 41, a debrece­­nin 32, a hegyeshalmin 20, a békéscsabain 17 és a pécsin 14 mentesítő vonatot lehet igény­be venni. Az autóbuszok iga­zodnak a vasút menetrendjé­hez, tehát nemcsak a menet­rend szerint közlekedő szerel­vényeknek lesz vidéken autó­buszcsatlakozásuk, hanem minden mentesítő vonatnak is. A kisegítő vonatok a menet­rend szerintieknél 10—15 perc­cel korábban indulnak. A vasút szakemberei már készülődnek a május elsejei kettős ünnep nagyobb forgal­mára is. A MÁV ekkor keve­sebb utasra számít, mint hús­vétkor, ennek megfelelően 97 mentesítő és 34 hétvégi kise­gítő vonatot indítanak. A Balatonra utazók számá­ra még a jövő nyáron is ké­nyelmetlenséget fog jelenteni a Déli pályaudvar átépítése. A torlódás megelőzése érdekében a MÁV azt javasolja az uta­soknak, hogy az Erzsébet-híd felől érkezők egy megállóval előbb, a Moszkva tér felől ér­kezők egy megállóval később száljanak le a villamosról, a Feszty Árpád utcai megálló­nál, mert innen tudnak leg­gyorsabban a pályaudvarhoz jutni, ugyanis a pénztárak a régi főépületben vannak. A pénztárak előtti sorbanállás, tolongás elkerülhető előre vál­tott jeggyel, amely akár a Ke­leti, Nyugati vagy Déli pálya­udvaron, akár az IBUSZ me­netjegyirodákban megvásárol­ható. A budapest—szobi vasútvo­nal villamosítására és rekonst­rukciójára 1972 végéig össze­sen 1,1 milliárd forintot fordít a MÁV. A munka nagy része áprilistól ez év decemberéig készül el, ezért átmenetileg megváltozik a forgalom. Áp­rilis 13-tól új menetrend lép életbe a főváros és Szob kö­zötti szakaszon. Vác és Szob között 14 — eddig napközben közlekedő — helyi személyvo­natot nem közlekedtetnek, a vonatok helyett autóbuszok szállítják az utasokat. Verőce és Szob között egyvágányú lesz a közlekedés, a reggeli és délutáni csúcsforgalmi idősza­kokban (kevesebb vonattal ugyan) biztosítja a MÁV a munkába, illetve munkából járók részére az átszállás nél­küli utazást. Növeljük a szovjet hegesztőgépek importját A Technika Házában szer­dán délelőtt a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató In­tézet rendezésében megnyílt az Energomasexport szovjet külkereskedelmi egyesülés korszerű hegesztő­gép-kiállítá­sa. A Szovjetunió és Magyar­­ország között létrejött hosszú lejáratú árucsere-egyezmény a következő ötéves időszakban lehetővé teszi a szovjet he­gesztőgépek magyarországi ex­portjának növelését. Igazságügyi vezetők országos értekezlete Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter szerdán az ÉDOSZ székházában országos értekezletet tartott a bírósági elnökök, a minisztérium és a büntetés-végrehajtás vezető munkatársai részére. Az érte­kezlet részvevői megvitatták az MSZMP X. kongresszusa­­határozatainak végrehajtásá­ból az igazságügyi szervekre háruló feladatokat. Az értekezleten megjelent Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. StviS-ĕ к £*3* HÚSVÉTRA SZÉP ÉS HASZNOS AJÁNDÉK A NÉPI HÍMZÉS, SZŐTTES, FARAGÁS, KERÁMIA, MODERN HÍMZETT BLÚZ ÉS GYERMEKRUHA A NÉPMŰVÉSZETI BOLTOKRÓL! MawNwt Szabad idő és művelődés Nemzetközi konferencia Budapesten A szabad szombat bevezeté­se óta megváltozott a szabad idő szerepe az életünkben. És természetesen gyakran okoz problémát az embereknek, hogy ezt ésszerűen használják ki. .A TIT, a magyar és a nem­zetközi UNESCO-bizottság, va­lamint az European Center for Leisure and Education szerve­zet közreműködésével főváro­sunkban, április 15 és 17 kö­zött erről a kérdésről rendez­nek konferenciát „Szabad idő és művelődés” címmel. A kon­ferencia célja, hogy a növekvő szabad idő keretei között a népművelés — felnőttképzés — az ismeretterjesztés tovább­fejlesztését szolgálja. A konferenciát a TIT Bocs­­kay úti Természettudományi Stúdiójában rendezik. Nagyszabású terv a Dráva szabályozására A magyar és jugoszláv víz­ügyi szervek, tudományos in­tézetek közreműködésével el­készült a Dráva többkötetes tanulmányterve. Az 1966 óta, négy esztendő alatt felmérték a Duna torkolatától a Mura torkolatáig a Drávát, helyszíni rajzokat, vonalas térképet ké­szítettek, medernyilvántartási szelvényeket állítottak fel, kí­sérleti szakaszokat jelöltek ki. Nyomdában van és még az idén megjelenik a Dráva-at­­lasz. A tanulmányok figyelembe­vételével készülnek a részle­tes rendezési és kiviteli ter­vek, a Dráva alsó szakaszától felfelé. Ahol az szükséges, a rendezési és szabályozási mun­kát a magyarok is, a jugoszlá­­vok is elvégzik. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság számos érdekes tervvel foglalkozik, így pél­dául Barcson egy hajójavító műhelyt hoznak létre. Köztu­dott ugyanis, hogy a Dráváról nehezen jutnak ki a hajók a magyarországi javítóműhe­lyekre. Kevesebb lisztet, burgonyát és tejterméket fogyasztunk Az új statisztikai zsebkönyv érdekes adatai Megjelent a Magyar Statisz­tikai Zsebkönyv 1971, a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat gon­dozásában és még mielőtt egyes érdekesebb részleteinek ismertetésére térnénk, a könyv megjelenésének gyorsaságát emeljük ki. A debreceni Al­földi Nyomda ez év január 18-án kapta meg a zsebkönyv kéziratát, az imprimálás már­cius 17-én megtörtént és már­cius 30-án megkezdték a kész példányok expediálását. A nyomdaipar lassúságát, túl­terheltségét többször szóvá tettük, ezúttal dicsérettel szó­lunk az Alföldi Nyomda gyors, jó munkájáról, amelyet más nyomda vállalatok is követhet­, nek. " Hazánk lakossága — amint erről a zsebkönyv első fejeze­te tájékoztat — elérte a 10 millió 347 ezret. Az ipari termékek előállí­tása fejezetben olvasható, hogy a cement termelése az elmúlt évben meghaladta a 2 770 000 tonnát, s ha a 13 év előtti 989 000 tonnához mérjük, a fejlődés nagy, de a fontos építőanyag mégis ke­vés az építkezés üteméhez, a lakossági kereslethez. A külkereskedelmi forgalom értéke 1959-ben 13 739 millió devizaforintot tett ki, 1970- ben 56 607 millió devizaforin­tot. A külkereskedelem dina­mizmusát mutatja két másik szám is: 1957-ben a kivitel ér­téke 5728 millió devizaforint volt, tavaly már 27 197 millió devizaforint. A nemzeti jövedelem mérle­ge fejezetben a forrásokat vizsgálva kitűnik, hogy az ipar 102 333 millió forinttal gyarapította a nemzeti jöve­delmet 1969-ben, tíz eszten­dővel ezelőtt a részesedése összehasonlítható áron szá­molva 55 053 millió forint volt. Az építőipar tavaly 28 167 millióval, a mezőgazdaság 53 404 millióval, az erdőgaz­dálkodás 1688 millióval, a szállítás és hírközlés 15 304 millióval, a belkereskedelem 31 069 millióval járu­l hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez. A lakosság széles köreit ér­deklő témák közül említjük az egy főre jutó fogyasztást a legfontosabb élelmiszerekből. Húsból 55,2 kiló jut egy sze­mélyre, ebből a baromfihús 13 kiló csupán: tejből és tej­termékből 1960-ban még 114 kiló jutott, legutóbb már csak 110,2 kiló, a sertészsír tíz év alatt 19,8 kilóról 21,3 kilóra nőtt. Vajból az 1960-as 1,4 ki­lós­­fejadag 2,1 kilóra emelke­dett Lisztből 1960-ban 132,8 kiló volt­ a fejadag, 1969-ben pedig 126.4 kiló. Burgonyából is csökkent az egy személyre jutó fogyasztás. 1960 ban 97.0 kiló volt, 1969-ben 75.4 kiló. Az 02­ személyre jutó bab­kávé 1960-ban 14,3 kilót tett ki. 1969-ben 142.4 kilót, tehát tízszeresére emelkedett. A SZOVJET ŰRKUTATÁS NAPJAI filmműsora: AZ ÉVSZÁZAD RIPORTJA Színes, magyar népszerű-tudományos film URÁNIA fél 5 A NEVÜK AZONOS Szovjet játékfilm BEM este 6 és negyed 9-kor. MINDENKI A HOLDRA NÉZ Kisérőműsor a SPORT moziban A KOZMOSZ CSILLAGAI Kisérőműsor a MŰVÉSZ mozi délutáni műsorán UTAZÁS AZ ESŐK TENGERÉBEN Kísérőműsor a CSOKONAI mozi délutáni műsorán A magyar nők ajándéka a vietnami asszonyoknak Bensőséges ünnepség szín­helye volt szerdán a Magyar Nők Országos Tanácsának székháza: Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke — a közelgő anyák napja alkalmából — át­nyújtotta a magyar lányok és asszonyok vietnami asszonyok­nak küldött ajándékát: teljes orvosi, illetve ápolónői felsze­relést tartalmazó táskákat. Az ajándékot meleg köszö­­nőszavak kíséretében vette át Hoang Cuong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­követe. Az ajándékozásnál jelen volt Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság el­nöke, az Országos Béketanács alelnöke. ­ Megkezdték a Paskál-fürdő építését Zuglóban, a Rákos-patak menti régi Paskál-malom mel­lett új fürdőkombinát építését kezdték meg. Az elkészülte után egyszerre ötezer vendéget befogadó strand csaknem 120 millió forint költséggel épül. A későbbiekben gyógyfürdő­vel és gyógyszállóval bővítik a Paskál-strandot. Segédmunkás szolgáltatás. A minap egy magas hivat­­­talban jártam, kissé meg­lepett, hogy az ilyen helye­ken megszokott nénike vagy bácsika helyett egy kackiás, formaruhás tizenéves boy szállított fel a harmadik emeletre. Haja — mintha a színházi fodrász rendezte volna el a félrecsapott sap­ka alatt — lakktól fény­lért, lakkcipője ragyogott. Mintha egy operettből tele­pítették volna át ide, a ge­­nius focihoz se­hogy az­ sem illett. Megtudtam, hogy a Boy-vállalattól bérlik 18 forintért óránként, mert nem kapnak liftest. Amikor egy politikai moz­galmunk központját keres­tem fel, véletlenül meghal­lottam, hogy a gazdasági osztályon azon vitatkoznak: béreljenek-e a gondnokság­ra az egyik ktsz-től egy állandó munkást vagy sem, mert legutóbb, amikor a bútorokat vitték az egyik szobából a másikba, a ktsz segítette ki őket. Végül úgy döntöttek, hogy a kölcsön­zés túl drága mulatság volna, inkább elkínlódnak ember nélkül. Az egyik nagyüzemünk nem tépelődött, nem nézte a költségeket, hanem az említett ktsz-hez fordult, amely szép számmal ellátta segédmunkásokkal. Bizonyá­ra más vállalatok is isme­rik ezt a forrást. Tény azonban, hogy mind a boy a magas hivatalban, mind a kölcsönzött segédmunkás a nagyüzemben, bérfeszült­séget okozott. Mert itt is,­­t­öbik esztendeje dol­gozó diplomások nem ke­resnek annyit, mint ameny­­nyit a Boy-vállalatnak, il­letve a ktsz-nek fizetnek a bérelt munkaerőért. Egy másik vállalat más kiutat talált a kényszer­­helyzetből. Kebelébe több szellemi alkotóműhely­­ is tartozik, úgynevezett sze­mélyi fizetést azonban ki­zárólag a fűtőknek és a ta­karítónőknek ad. Ha ezt nem tenné, dolgozói télen megfagynának és a kosz az íróasztalok pereméig érne. Nos, mind a magas hiva­tal tisztviselőinek, mind a nagyüzem mérnökeinél­ eszébe ötlött, hogy mi volna, ha elmennének boy­­nak, vagy a ktsz szolgála­tába szegődnének. Mert ha bérbe vennék és nem alkal­maznák őket, többre jut­nának. Mielőtt azonban idős boyok és görlök lepnék el a vállalatokat, mielőtt az élelmes kisz kiterjesztené a kölcsönzést a legkülön­­félébb szakmákra, ideje volna megoldást találni a problémára. Mert a népgazdaságnak, a bérarányoknak kárára van­nak a kiskapuk, akár sze­mélyi fizetéssel kötik ma­gukhoz a vállalatok a tá­vozni akarókat, akár bér­be veszik a hiányzó mun­kaerőt. S azt is föltétele­zem, hogy a vállalati ön­költségbe éppen úgy bele­számít, ha nem munkabér­nek, hanem szolgáltatásnak könyvelik el a segédmunká­sok „bérleti díját". K. J. . És ez szép? Lapunk is foglalkozott — olvasóink panaszos levelei alapján — azzal a rejté­lyesnek ható eljárással, hogy a balatoni tanácsok sorra elutasítják az új te­lektulajdonosok faház épí­tésének engedélyezése érde­kében benyújtott kérelmeit. Nyilatkozott az ügyben a Balatoni Intéző Bizottság, a siófoki járási tanács épí­tési osztályvezetője s a nyi­latkozatokból az derül ki, hogy a BIB egyáltalán nem tiltja, a siófokiak bizonyos területeken engedélyezhető­­nek tartják a fából épült hétvégi házak telepítését, a kérdés azonban mindmáig tisztázatlan. Az ellentmondó nyilatkozatok közlése után azt reméltük — s remélte sok száz új telektulajdonos —, hogy a vitatott kérdés elmozdult a holtpontról, valahol valaki majd ki­mondja a döntő szót, vala­milyen hivatalos szerv pon­tosan megfogalmazza, hol lehet és hol nem lehet fa­házat telepíteni, ha már fa­ipari vállalatok és keres­kedelmi szervek bőséges választékban kínálnál­; honi készítésű és import fahá­zakat. De mindenki hallgat. Mit láttunk ezzel szem­ben az első szép tavaszi ünnepnap a Balatonnál? A remek új­ M­ 7-es útról le­térve az északi part felé, Balatonakarattya határában, az út és a Balaton közt, frissen parcellázott terepen megkezdődött a honfoglalás. Az új üdülőtelepek kialakí­tása, a dolgozó ember hon­foglalása a legszebb ma­gyar tájak egyikén minden körülmények között örven­detes dolog, méltó ah­hoz a naphoz, amelyen megpil­lantottuk a szabályos koc­kákra szabdalt tájképet, az egymástól még alig-alig el­választott telkecskéket, a telken sürgölődő embere­ket, akik ástak, ültettek, másutt még csak a növény­zetet irtották, egyszóval kezdtek berendezkedni a telken. Csakhogy a szorgoskodó emberek és az üde tavaszi táj látványába egy új elem ékelődött. Horpadt autó­busz-karosszériák, rozoga deszkákból, lécekből, panel­darabokból összerótt vityil­­lók virítottak a tájban. A Balatonnak ezen a keleti partszegélyén, Aliga és Akarattya között elkezdő­dött a sufni-korszak, amely­nek esztétikai kártételeit távolabbi partvidékek még ma sem heverték ki. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az új telektulajdonosok ál­talában nem dúsgazdag lán­­gosarisztokraták, akik na­gyobb nehézség nélkül ál­dozhatnak negyed vagy fél milliót egy-egy kacsalábon forgó villára, de a két vég­letnek ez már szemmel látható egyik sarkpontja ki­ábrándító és elszomorító. Az új útvonalon a Balaton térségébe érkező autók leg­alább egyharmada az északi part felé veszi az útját s elhalad az új település előtt, amelyhez hasonló látkép tárul elénk Fűzfő határában, míg Alsóörs körül még ennél is kezdet­legesebb a helyzet, ott még csak a kitűzésnél tartanak. Ezt aztán nem értjük. A csinos, kényelmes kis faházakat kitiltották a Ba­latonról, legalábbis akadá­lyozzák a felépítésüket, eze­ket a putriszerű viskókat azonban megtűrik a Bala­ton kapujában? Vagy eze­ket senki sem engedélyez­te? A Balaton világviszony­latban ritka természeti harmóniáját könyvtárra való irodalom méltatja. A balatoni bürokráciának alig­ha lesz ilyen sikere. b. g Igyek kevesebbet —­igyék jobbat! ISOLABELLA AMARO 18 olasz aperitif italkü­lön­legességel

Next