Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
. másunkat nyilvánítjuk az arab népek bátor harca iránt, amelyet az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a szabadság, a függetlenség és a társadalmi igazságosság eszméinek diadaláért vívnak. Az arab országok, mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztársaság konstruktív álláspontja kedvező feltételeket teremt a Biztonsági Tanács 1967. november 22 i határozatának teljes megvalósításához. Az izraeli vezetők következetesen visszautasítják azt, hogy kivonják csapataikat a meghódított arab területekről és ezzel nyílt kihívást intéznek a nemzetközi közvélemény és az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatai ellen. Ezért renden békeszerető erő kötelessége, hogy közös erőfeszítésekkel fékezze meg az izraeli agresszorokat, rákényszerítse őket a nemzetközi élet általánosan elismert normáinak és az arab országok törvényes jogainak tiszteletben tartására, csapataik kivonására a meghódított arab területekről. Az SZKP XXIV kongreszszusa kijelenti, hogy a Szovjetunió, amely következetesen megvalósítja a népek békéjének és barátságának lenini politikáját, a jövőben is következetesen támogatja az arab népeknek, az izraeli agresszió áldozatainak igazságos ügyét, erőfeszítéseiket, amelyeket lábbal tiport jogai visszaszerzésére, a közel-keleti helyzet igazságos politikai rendezésére, Palesztina arab népe törvényes jogainak védelmére tesznek. Felhívjuk a testvéri pártokat, az összes békeszerető népet és államot, hogy erősítsék szolidaritásukat az arab országok népeivel és nyújtsanak tevékeny támogatást küzdelmükhöz. Csütörtök délután az SZKP XXIV. kongresszusa megválasztotta a párt vezető szerveit: a Központi Bizotságot és a Központi Revíziós Bizottságot A kialakult hagyományoknak megfelelően erre zárt ülésen került sor, amelyen csak az SZKP kongresszusi küldöttei voltak jelen. A kongresszus pénteken folytatja munkáját Tudósítónk moszkvai telefon jelentései Ma hozzák nyilvánosságra az SZKP vezető szerveinek névsorát Moszkva, április . A szovjet fővárosban az SZKP újonnan megválasztott vezető szerveinek névsorát pénteken hozzák nyilvánosságra. Csütörtökön moszkvai politikai körökben megvonták a kongresszus mérlegét. Egybehangzó vélemény, hogy a magas szintű tanácskozás megkülönböztetett helyet foglal el a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében. A beszámolók, a külföldi testvérpártok vezetőinek felszólalásai, a három napirendi pont feletti vita tartalma, az eredményeket és feladatokat megjelölő tények — korszakos jelleget adtak a tanácskozásnak. Az SZKP XXIV. kongresszusa — hangsúlyozzák — minden eddiginél nagyobb gazdasági, politikai eredményeket rögzített, célokat jelölt meg a jövőre. Meghirdette a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának emelését célzó, az eddigieket sokszorosan felülmúló programját. Külpolitikai tekintetben a nukleáris nagyhatalmakhoz intézett nagy jelentőségű kongresszusi felhívás pedig azt eredményezte, hogy a tanácskozás nemcsak a Szovjetunió életének jelentős eseménye, hanem egyidejűen az antiimperialista harcnak is nagy demonstrációja. A tervek szerint a több mint száz külföldi delegáció és a szövetséges köztársaságok ötezer küldötte szombaton indul haza a szovjet fővárosból. H. Barta Lajos Kíván igazolni iparkodik politikáját Az amerikai elnök rádió- és tévébeszéde Köves Tibor, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Nixon elnök szerda este (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) elmondott rádió- és tévébeszédében bejelentette, hogy az idén május 1 és december 1 között további 100 000 amerikai katona kivonásával 184 000-re csökkenti a Dél-Vietnamban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 perces beszéde mindvégig rendkívül védekező, sőt mentegetőző hangvételű volt, s helyenként annyira érzelmes és kérlelő, hogy Nixon elcsukló hangon, valósággal könyörgött a közvélemény bizalmáért, nehogy — mint mondotta — „hiábavalónak bizonyuljanak az amerikai katonák hősies áldozatai”. Mindazonáltal az elnök szinte változatlan megfogalmazásban ismételte meg „vietnamizálási” politikájának célkitűzéseit. Elismerte: minden oldalról növekvő nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy végleges határidőt szabjon a háború befejezésére és valamennyi amerikai katona kivonására. „Nagyon népszerű ez a követelés — mondotta —, de ha most ilyen bejelentést tennék az amerikai népnek, egyúttal az ellenségnek is pontos tájékoztatást adnék, s ez az ellenség céljait és nem a mi érdekeinket szolgálná. Ha előre bejelenteném, hogy tekintet nélkül a következményekre és arra, mit tesz az ellenség, ekkor és ekkor távozunk, ezzel megfosztanánk magunkat leghatékonyabb tárgyalási ütőkártyánktól, amely Észak-Vietnamot az amerikai foglyok szabadon bocsátására ösztönözheti.” A továbbiakban hangoztatta, hogy a vietnami háborúban való amerikai részvétel „a végéhez közeledik”, az a nap, „amikor a dél-vietnamiak átvehetik saját védelmüket”. Nagy nyomatékkal azt bizonygatta, hogy ,,a vietnamizálás sikeres volt” és „eredményes volt a laoszi akció is”, a kambodzsai behatoláshoz hasonlóan. Hozzáfűzte: nem indokolt a laoszi hadműveletet kudarcnak, vereségnek minősíteni, mert „mint Kambodzsa esetében, ezúttal is csak később fog bebizonyosodni, hogy a döntés helyes volt”. Nixon elismerte, hogy tárgyalások útján hasonlíthatatlanul gyorsabban lehetne a háborúnak véget vetni, mint a „vietnamizálással” és megismételte korábbi felhívásait a „komoly tárgyalásokra” tavaly októberi ötpontos „béketerve” alapján. Beszéde végén Nixon elnök állást foglalt a Calley-ítélet nyomán kialakult országos vitában. „Tudom — mondotta —, hogy az országban mely a nyugtalanság a brutalitásokról szóló vietnami jelentések miatt. Magam is sokszor ellátogattam Vietnamba, és mint az amerikai fegyveres erők főparancsnoka, kötelességemnek érzem, hogy szót emeljek két és fél millió nagyszerű amerikai nevében, akik Vietnamban szolgáltak. Nem engedhetjük meg, hogy bátorságukra és önfeláldozásukra árnyékot vessenek egyedi esetekkel kapcsolatos atrocitási vádak... Nem megvetést, hanem csodálatot érdemelnek ezek a férfiak“ — mondotta Nixon elnök. fiamilggtan! tudósítóak ,te regféle Nixon védekezett és ígért A szerda esti tévébeszéd közepe táján az operatőr „kitágította” a képet, s az elnök mögött megjelent egy meglehetősen nehezen olvasható ábra: jól látszott azonban hatásosnak szánt lényege, a lefelé tartó görbe vonal Ezzel a görbével illusztrálta Nixon, hogy hivatalba lépése óta folytonosan csökkent az Indokínában harcoló amerikai csapatok létszáma Ezúttal „tovább húzta” a vonalat, megígérvén újabb százezer katona kivonását Dél-Vietnamból. S hogy a teljes kivonulást követelőknek is ígérjen valamit, Nixon ezt a maradéktalan távozást nevezte a kormány céljának. Miután azonban azemlített ábra széle - Masi Nemzet 1973 vége volt, jövőre jóval meredekebben kellene folytatódnia annak a görbének, hogy ez az ígéret teljesüljön. Hanoinak címzett, de az amerikai tévénézőnek szánt patetikus „békeajánlatával” Nixon nemcsak a változatlan amerikai „megoldási” feltételeket ismételte meg, hanem — a negatív válasz esetére — a teljes kivonulást a „vietnamizálás” alakulásához kötötte. Okkal feltételezhető, hogy az elnök másként értelmezi saját megállapításait, mint a „galamb” Church szenátor, aki az elhangzott ígéret alapján azon melegében sürgette a háborút valóban befejező politika határozott kialakítását. Sajátos ellentmondás Nixon beszédéből kiolvasható, hogy a jelenlegi amerikai kormány saját ellentmondásának a rabja. Az amerikaiak elsöprő többsége — különböző indokkal ugyan —, követeli a csapatkivonulási görbének folytatódnia kell, különben Nixon bizonyosan Johnson sorsára jut. A vonal húzása — meredeksége, vagy lassú lejtése — a kormány „ceruzájától” függ. Nixon viszont a „vietnamizálást” tette feltétellé, tehát a csapatkivonási folyamatnak és a saigoni rezsim megerősödésének szinkronban kell lennie. Ezért perdöntő a laoszi kaland értékelése most ellenzék és katonai vezetés egyaránt azt latolgatja, mi történik, ha nyilvánvalóvá válik a két folyamat harmóniájának hiánya? A New York Times a Pentagon szakértőinek vitájáról tudósít az elnöki beszéd melletti hasábokon. Tudott dolog, hogy a kormány és ellenzék eltérően ítéli meg a laoszo akció eredményét, az utóbbi egyértelműen kudarcnak minősíti az egészet. Nixon viszont sajátosan erőltetett diadalmassággal kinyilvánította szerda este a „vietnamizálás” sikerét. Viszont ezt a meglepő és annyiak vitatta állítást nem követte a csapatkivonási ütem számottevő meggyorsítása. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Fehér Ház néhány hete még igyekezett fokozni az április 7-i beszédhez fűzött várakozásokat, már csak a hónap során esedékes tiltakozási tüntetéseket is figyelembe véve. Valahányszor valamelyik bírálatról kérdezték a szóvivőket, rögvest elhangzott az utalás erre a beszédre. Ennek ugyanis ki kellene húzni a szőnyeget a bírálók lába alól. Csökkentett várakozások Ellenben az utóbbi héten láthatóan csökkentették e várakozásokat. Az előző napon már egyenesen „rutinjellegűnek” ígérték a tájékozott tudósítók a beszédet. Közben pedig „indokolatlannak” minősültek a csapatkivonás meggyorsításáról elterjedt híresztelések. Holott, ha Nixon valóban „nagy sikernek” tekinti a laoszi akciót, vagy ha egyáltalán — belpolitikai okokból — úgy tesz, mintha annak tartaná, mindenképpen fokoznia kellett volna az ütemet. Az év végével Dél-Vietnamban maradó 184 000-es amerikai létszám és a továbbra is teljes intenzitással bevetni ígért légierő tényei azt jelzik, hogy az a bizonyos siker csak az elnök tévébeszédében található meg, s nem Indokínában. Avar János Folytatódik a dél-vietnami szabadságharcosok offenzívája Szélsőjobboldali puccskísérlet Laoszban kilencedik napjába lépett csütörtökön a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erőknek az ország központi fennsíkján, a kormánycsapatok állásai ellen indított offenzívája. A leghevesebb harcok a saigoni kormánycsapatok úgynevezett hatodik tüzérségi támaszpontja körül bontakoztak ki, ahová a saigoni főparancsnokság gyalogságot és különlegesen kiképzett alakulatokat küldött erősítésként és az ostromlott kormánycsapatok támogatására. Bevetették az amerikai légierőt és az amerikai tüzérséget is a szabadságharcosok ellen. A 6. számú tüzérségi támaszpont dél-vietnami területen, Laosz, Kambodzsa és Dél-Vietnam hármas határvidékénél fekszik. Jelentős harcokról számoltak be a hírügynökségek Da Nang körzetéből is. Az amerikaiak legnagyobb dél-vietnami légi és haditengerészeti támaszpontjától mintegy 40 kilométerrel délre, a hadijelentésekben már korábban is szerepelt Dúc Dúc közelében a népi felszabadító fegyveres erők a kormánycsapatok két állása ellen indítottak gyalogsági támadást. Da Nangban egy katonai létesítményben robbant bomba. A felszabadító erők tüzérsége öt amerikai támaszpont ellen hajtott végre szerdán tüzérségi támadást. Laoszban, Luang Prabang, a sirályi székhely térségében, Kambodzsában pedig a fővárost az ország egyetlen mélytengeri kikötőjével összekötő országút mentén folttatódtak a harcok a kormánycsapatok és a népi erők között. A UPI hírügynökség szerint Vientianéban a Louvanna Phouma-kormány rendőrsége puccskísérletet fojtott el, amelyet valószínűleg a még ettől a kormánytól is jobbra álló erők kezdeményeztek. Souvanna Phouma királyi kormányából, amely még mindig semlegesnek és egységkormánynak nevezi magát, már régen kizárták a baloldali minisztereket, illetve azok tiltakozásul kiléptek a kormánypolitika ellen. Ezt a kormányt a vientiane-i katonai körök szerint — a királyi laoszi hadsereg „néhány” tisztiiskolai parancsnoka akarta megbuktatni (őrnagytól felfelé, ezredesig), de letartóztatták őket A UPI rámutat, hogy szélsőjobboldali laoszi katonatisztek az utóbbi időkben többször hangoztatták, elégedetlenek a kormánnyal. Azt követelték, hogy Laosz alakítson ki együttműködést az Egyesült Államokkal, valamint más nyugati hatalmakkal. Tóth Pál, az MTI hanoi tudósítója jelenti: Nguyen Phu Loai, a DIFK állandó hanoi képviseletének ideiglenes vezetője kedd este sajtótájékoztatón ismertette a DNFF Khe Sanh-i frontparancsnokságának közleményét, amely mérleget von a 9. számú útvonal dél-vietnami szakaszán két hónap óta folyó harcokról. A közlemény megállapítja, hogy a 60 nap hősi harcaiban a dél-vietnami hazafias erők hétezer ellenséges katonát és tisztet, köztük 4054 amerikait tettek harcképtelenné. A harcokban megsemmisítettek 863 katonai gépjárművet, köztük 236 harckocsit és rohamlöveget, lelőttek 234 repülőgépet és helikoptert, megsemmisítettek 72 löveget, elsüllyesztettek, illetve felgyújtottak 42 hajót, felrobbantottak 41 nagy katonai raktárat, amelyekben több millió liter benzin és több ezer tonna hadianyag pusztult el. Háromheti szünet utált újabb Vietnam-érekezlet Párizsban Párizsból jelenti az AFP. Háromhetes szünet után, csütörtökön folytatta munkáját a vietnami helyzetről tárgyaló párizsi négyes értekezlet A 108. ülés munkájában részt vett: Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK, David Bruce, az amerikai és Pham Dang Lám, a saigoni küldöttség vezetője, valamint Nguyen Minh Vy, aki Xuan Thuy államminiszter távollétében a VDK küldöttségének munkáját irányítja. Mint ismeretes, Xuan Thuy a múlt héten Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Le Huánnal, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkárával, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő pártküldöttség vezetőjével. Nguyen Thi Binh asszony a Kiéber sugárúti konferenciaközpont épülete előtt várakozó újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: Nixon amerikai elnök szerdai beszéde újra azt bizonyítja, hogy az elnök kitart „a háború vietnarhizálásának” politikája mellett, hogy a vietnami konfliktust kiterjessze egész Indokínára .Péntek, 1971. április 3. Riad befejezte tárgyalásait Teheránban Azikai fenrteri Jősok Amraanhsit közvetít Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter, aki kedd óta tartózkodik hivatalos látogatáson az iráni fővárosban, csütörtökön befejezi tárgyalásait Zahedi iráni külügyminiszterrel. Riad megbeszélései első részében nemzetközi kérdésekről, elsősorban a közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét partnereivel, köztük az iráni uralkodóval, míg a megbeszélések második részében az egyiptomi—iráni kétoldalú kapcsolatokról esett szó. . Az iráni sajtó értesülései szerint az EAK tett néhány lépést annak érdekében is, hogy Irán újból felvegye a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával és Libanonnal. Az Egyesült Arab Köztársaság New Yorkban tartózkodó ENSZ-képviselője szerdán nyilatkozott az izraeli Munkáspárt országos konferenciáján elfogadott határozatról, amely újra megerősítette Izraelnek a megszállt arab területekre támasztott igényét. „Izrael, amikor nem hajlandó elismerni az 1967-es határokat, egyben elutasítja a Biztonsági Tanács határozatát, amely szerint megengedhetetlen a háború útján történő területszerzés” — szögezte le az egyiptomi diplomata. Tiasz szíriai vezérkari főnök csütörtök délben megérkezett Ammanba és megkezdte közvetítő tevékenységét a Palesztinai gerillák és a Jordániai kormány között. A Tiasz vezette küldöttséget a határon Madzsali tábornagy, Jordániai főparancsnok fogadta Ammanban Tiasz azonnal tárgyalásokba kezdett Vaszfi Teli miniszterelnökkel a hadsereg főparancsnokságán. Tüntetés, viharos incidensek követték egymást szerdán Gázában egy temetésen. Két arab gerillát temettek el, akik másik három társával együtt — szerdán életét vesztette egy izraeli járőrrel történt fegyveres összecsapásban a Gáza melletti Palesztinai menekülttábor közelében. A délutáni temetésen a tömeg egyiptomi zászlókat lengetett, Izrael-ellenes jelszavakat kiabált, majd kővel hajigálta a tüntetés terjedését megakadályozni igyekező izraeli biztonsági erőket. Több lövés is eldördült, két gázai polgári személy megsebesült. Az egyiptomi legfelső katonai bíróság per tárgyalását kezdte meg — jelenti csütörtökön a kairói Al Ahram. A vádlottak egyiptomiak, akik illegális politikai pártot alakítottak az iraki Baath-párt Kairóban élő néhány tagjával együtt Az EAK elnöke az ügyben érintett irakiakat kiutasította az országból — közli még az Al Ahxam. Az arab királyok és államfők képviselőinek értekezlete szombat délelőtt nyílik meg Kairóban, az ASZÚ székházában. Az értekezleten nyolc ország — Kuvait, Libanon, Líbia, Szudán, Szíria, az EAK és a két Jemen —■ képviselteti magát. A jordániai válság felszámolása érdekében tanácskozó országok kairói nagykövetei Hafez Iszmail egyiptomi külügyi államtitkár vezetésével csütörtökön rövid ülést tartottak és azon döntötték el a találkozó időpontját. SALT-megbeszélés Bécsben Bécsből jelenti az AP. Csütörtök délelőtt Bécsben az amerikai és a szovjet küldöttség megtartotta 61. tanácskozását a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásának lehetőségeiről. Az összesen egy és egynegyed órás megbeszélés hivatalos része 50 percig tartott, ezt követően a küldöttek 25 perces kötetlen beszélgetést folytattak. A következő találkozót kedden tartják a szovjet nagykövetségen. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője, aki az SZKP XXIV. kongresszusán vesz részt, nem volt jelen a csütörtöki ülésén. Rosszabbodott Jugoszlávia stockholmi nagykövetének állapota Stockholmból jelenti az AP. Rosszabbodott Vladimír Rosovics, Jugoszlávia svédországi nagykövetének állapota — jelentette be a stockholmi Karo- Unska kórház egyik sebésze. A nagykövetet, akit usztasa merénylők életveszélyesen megsebesítettek, szerdán szállították kórházba. Közben ismeretessé vált, hogy Göteborg egyik kórházában csütörtök reggel belehalt sérüléseibe egy 28 éves jugoszláv fiatalember. Sérüléseit szerdán szerezte, amikor egy vendéglőben jugoszlávok között vita kezdődött a nagykövet ellen intézett merényletről. A vita dulakodássá fajult és a fiatalembert késszúrás érte. Az AFP megjegyzi, hogy a jugoszlávok között több horvát nemzetiségű is volt. A fiatalember nevét nem hozták nyilvánosságra. Milorad Pesics jugoszláv külügyminiszter-helyettes csütörtökön felkereste Torsten Nilsson svéd külügyminisztert, hogy megvitassa vele a jugoszláv nagykövet ellen intézett merénylet ügyét és annak várható következményeit. A asztaliteniszezők tárcyulása Kínai—amerikai kapcsolatok Baracs Dénes, az MTI pekingi tudósítója jelenti: A nagojai asztalitenisz VB váratlan utójátéka az a már biztosnak látszó lehetőség, hogy az amerikai asztaliteniszezők Kínába látogatnak el. Pekingben az amerikai csapat látogatását a kínai—amerikai kapcsolatok történetében egyedülálló eseménynek tekintik, amely megnyithatja az utat a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítésére — a japán—kínai kapcsolatok mintájára. Az a tény, hogy kínai részről meghívták az amerikai játékosokat, amerikai részről pedig nem a tajvani, hanem a pekingi meghívást fogadták el, s a látogatás végül is realizálódik, mindkét ország szempontjából politikai döntés. Ez azt mutatja, hogy mindkét fél él azzal a lehetőséggel, amelyet Nixon nyújtott az amerikai állampolgárok kínai látogatásának engedélyezésével. A külpolitika hírei (Nyugat-Berlin, MTI) Nyugat-berlini jelentések szerint csütörtökön reggel 6 órakor az NDK postája tíz újabb telefonvonalat helyezett üzembe Nyugat-Berlin és az NDK fővárosa között. Ezzel megduplázódott a Nyugat-Berlin és az NDK fővárosa között január 31-én üzembe helyezett vonalak száma. (Colombo, MTI) Újabb összecsapások zajlottak le a ceyloni kormányerők és azok között az ultrabaloldali csoportok között, amelyeknek akciói miatt néhány nappal ezelőtt rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni az országban. Paeuintélet Haliban Bamakóból jelenti a Reuter. Katonai puccskísérletet lepleztek le a Mali Köztársaságban. Moussa Traore, a Nemzeti Felszabadítási Katonatanács (az ország kormányzó testülete) elnöke szerda esti rádióbeszédében közölte, hogy az összeesküvés háttrerében a katonatanács két tagja, Yoro Diakite alelnök, egyúttal közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Malik Diallo tájékoztatásügyi biztos állt. A két öszszeesküvőt a hadsereg őrizetbe vette. tagolóiültet már New Yorkból jelenti a TASZSZ. A portugál büntetőosztagok egyre több érgező gázt és vegyianyagot vetnek be Angola felszabadított körzeteiben, s így a termés kétharmada elpusztult, több száz ember mérgezést szenvedett — állapítja meg Agostinho Neto, az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) elnöke U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához intézett táviratában.