Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Csütörtök, mi. április S., Magyar Nemzőt A HÉT FILMJEI A börtönőr Főszereplőjének sorsában egy antiszociális embertípus kifejlődését vizsgálja ez a csehszlovák film. A történet a húszas években játszódik, amikor Csehszlovákiában is nehéz volt munkát kapni. A film főszereplője, bizonyos Pe­­pa nevű fiatalember, szeren­csének tarthatja tehát, hogy felveszik a városka börtönébe őrnek. Pepa szorgosan végzi munkáját, rendesen viselkedik a 'rabokkal, eltűri, hogy egyik­­másik fogoly bosszantsa. Két olyan jellemvonása van Pepá­­nak, amelyre már a film ele­jén figyelni kell: a suta, tom­pa tekintetű fiatalember a börtönfolyosón, szolgálati asz­tala mellett, mihelyst teheti, átadja magát az álmodozás­nak. A nyílt tengerről ábrán­dozik, vad hullámokról, egy világítótoronyról, amelynek ő az őre és a parancsnoka, Köz­napi élményeit, ábrándjaiban úgy alakítja át, hogy ő. a bör­tönőr, hatalmas, legyőzhetet­len és szabad legyen. A fia­talember másik szokatlan jel­lemvonása, hogy, míg szótla­nul tűri egyes rabok agresszív viselkedését, otthon,, titokban, beteges örömmel veri a ku­tyáját. Nem a normális karakterből Indul ki tehát a film írója és rendezője, Iván ftcnc, a sza­dista börtönqr-tipus felvázolá­sában. Pepában már kezdettől fogva megvan a hajlam a go­­roszságra, munkálnak benne a rossz ösztönök, de ezeket még viszonylag ártalmatlanul éli ki. Szellemileg fogyatékos, ám — a szerencsétlen kutyán kí­vül — senkinek sem árt, fé­lénk és szolgálatkész még azokkal a rabokkal szemben is, akik voltaképp az ő jóin­dulatától függnek. A börtönőr valójában rosz­­szul érzi magát a börtönben. Megérti a rabokat. Olyannyira elnéző, hogy felettesei meg­szidják, majd a kellemetlen­ségek. a csalódások, a meg­rázkódtatások sorát kell átél­nie, egészen odáig, hogy az egyik rab — akit különösen kedvelt — megszökik, sőt a börtönőr feleségét is elcsábít­ja. S a megrázkódtatás hatásá­ra a beteges, gátlásos, szadiz­­musát titokban kiélő fiatal­emberből gátlástalan bűnöző lesz. Nem üti többé a kutyá­ját. Ezentúl a foglyokat kí­nozza. Nem éppen derűs szórako­zás ez a film, de érdekes es elgondolkoztató. A börtönőrt alakító Jiri Hrzan kitűnően játszik. Az ellenszenves figu­rában felmutatja, az emberi vonásokat, az undorítóban megérezteti a szánalmasat. Elsősorban ezért különbözik Iván Renc filmje a fasiszta, szadista embertípust belülről vjzsgáló. pszichológizáló fil­mek többségétől. Az adottsá­gok és a körülmények köl­csönhatását árnyaltan ábrá­zolja. Megelehetósen excent­rikus példával azt bizonygat­ja, hogy az emberben rejtőző embertelenség akkor válik uralkodóvá, ha erre konkrét társadalmi tényezők módot adnak. Rekviem Temajaban nem tér el a jugoszláv- partizánt Űrnek több­ségétől Caslav - Damjanovic szerzői filmje. Történetében fellelhetők a háborús kaland­­filmek fordulatai, de érezhe­tő a művészi alkotás, az igé­nyes önkifejezés szándéka is. Á kimért, lassú képsorokon sejtelmes, mélyrehatóid tekin­tettel néznek reánk a hősök. Máskor meg sűrűn ropognak a fegyverek. A harcban a ha­lál arat. Testvér öl testvért, a hazáért és saját fiáért. Egy másik főszereplő pedig bosz­­szút áll fivére gyilkosán, ha­zája árulóján. Miközben a testvérek kapcsolatán töpren­günk, a filmen a partizánok­nak fel kell robbantaniuk egy hidat, s vele egy német löszc­­rcs vonatot. A híd felrobban A fontosabb szereplők közül mindössze ketten maradnak életben. Döbbenten néznek egymásra. Es véletlenül cgv jámbor tyúk sétálgat a csata­térré lett vasútállomáson. i Szerelmem, segíts! A neves olasz komikus, Al­­berto Sordi, ezúttal rendező­ként is bemutatkozik. Kiváló partnernőt választott magá­nak, Maimra Vittit, aki elra­gadóan. ironikusan alakítja szerepét, egy szerelmes és hisztérikus hölgyet. A gyenge idegzetű dáma bevallja fér­jének — ezt a szerepet játssza Sordi —, hogy szerelmes, és addig mímel különböző beteg­ségeket, addig hivatkozik a modern házasság alapelveire, amíg a derék férj maga segít a házasságtörés körülményei­nek megteremtésében. A téma kedves komédiát ígér. Monica Vitti valóban el­bűvölő. Albérlő Sordi azonban gyenge filmrendezőnek bizo­nyult. Filmjének nincs meg a komédiához nélkülözhetetlen sodrása. A vígjáték inkább gyenge, mint középszerű, vi­szont hosszúra nyúlik. Egye­dül Monica Vitti egyénisége és játéka csábíthat a film megnézésére. VUcsek Anna Magvar zongoraművész kilenc Bartók-hangversenye nyugatnémet városokban Pertis Péter fiatal zongora­­művész, diplomáját 19S6-ban kapta a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskolán. A Jcu­­nesses Musicales világszerve­zet cserekapcsolatainak je­gyében március 15-én indult eddigi pályafutása legnagyobb erőpróbájára: kilenc szólóes­tet adott kilenc nyugatnémet városban. Fellépéseinek sike­réről a Zeneművész Szövet­ségbe érkezett német lapok elismerő hangon írnak, — nagy jövőt jósolnak a ..tech­nikailag kitűnően képzett, dallam vezetésben és ritmus­ban a bartóki elképzelést remekül megvalósító” fiatal vendégművésznek. — A Bartók-jubileum al­kalmából koncerteztem Tros­­singen, Bad-Dürheim, Wies­­baden, Gelsenkirehen, Essen, Sundern, Dinslaken, Verden és Oldenburg hangversenyter­meiben. Mdsorösszeáilításom­­mal igyekeztem vázlatos átte­kintést adni Bartók életmű­véről, — a Kolindákat, az Allegro barbarot, az Impro­vizációkat, az op. 14. Szvitet, az Éjszaka zenéjét és a Szo­nátát játszottam. Magam ts most szerepeltem először tel­jes estét betöltő Bartók-prog­rammal, a közönségről pedig — szinte az összes városban, ahol megfordultam — előre elmondták, hogy helyi hang­­versenyterrr.i előadásban még soha nem hallhatott kizárólag Bartók müveiből álló koncer­tet. Ezért örültem annyira a mindenütt ráadásokat köve­telő meleg fogadtatásnak... — Naponta másutt lépett dobogóra ? — Csak az első három es­tem után volt egy-egy pihenő­napom, azután nem jutott már idő arra sem, hogy kö­rülnézzek a várasbán, ahol játszom Délelőttönként utaz­tam, általában 3—4 átszállás­sal jutottam el a következő hangverseny színhelyére. A koncert előtt többnyire csak arra volt módom, hogy a hangszerrel ismerkedjem az előadás kezdetéig. — Tehát jrnnden élményé a koncerttermekhez fűzi ... ? — ... és a Bartók művé­szetét olyan jólesően ünneplő közönséghez, melynek sorai­ban — főleg Dinslakenben és Oldenburgban — túlnyomó­­részt fiatalokat láttam. Wies­­badenben a Goethe-Múzeum­­ban mutathattam be műsoro­mat. Verdenben pedig a 300 éves gimnázium nagytermé­ben. S még egy emlékképem maradt egyönlelóen mind a kilenc városból: a Bartók ­porttéval díszített plakátok, amelyek mindenütt a jubileu­mi évet hirdették. Megtisz­telő és felelősségteljes feladat volt ebben a légkörben m szólaltatni műveit K. M. Április 18—24: öt fiatal művész — Asszonyi Tamás, Csikszentmihályi Ró­bert és Götz János szobrász, valamint Pataki Ferenc és Végh András festőművész — munkáit bemutató kiállítás nyílik meg április 10-én, szom­baton délben a Műcsarnok ka­maratermében. Tüskevári „Bunternielő” Szövetkezet A kilencvenegynéhány ta­got számláló tüskevári Somló­­vidék téesz nem művelte ezerhélszáz holdját, ehelyett I9fi6-tól kezdve a szövetke­zeti melléküzemágak alapítá­sával foglalkozott. Kissé túlzott várakozásnak tűnhet, hogy 1969. évi bevé­telüknek több mint a felét az ügyes kis manufaktúráktól várták a téesz vezetői. Ke­vésbé meglepő viszont, hogy ugyanezen év végére négy és fél milliós mérleghiány lett ügyködésük jutalma. Beregszászi Bálint főköny­velő kalkulálta ki elsőként, hogy a szakadék szélén áll a gazdaság, hacsak nem zuhan is már. Képzett ember lévén, nem került sok fáradságába, hogy megállapítsa: ahol mér­leghiány várható, ott nincs remény a tervezett húszszá­zalékos részesedés kifizeté­sére sem. A tervbe vett pénzt pedig meglevőnek gondolja az emberi természet, hát a fő­könyvelő sem akart lemon­dani a zsebébe képzelt része­sedésről — és a ,.valamit tenni kell” szándékában osz­tozott vele Vathy Lajos elnök, Kreijc Zoltán föagronómus ás Baracskai János mellék­üzemágvezető is. Kimódolták hát, hogy az évi mérlegben olyan melléküzemági pro­duktumok árát is haszonként könyvelik el, amelyeket nem­hogy el nem adtak, de sosem Is gyártottak. Nagy Tóth Mihály melléküzemág-vezető és Simonits Aladár budapesti nyugdíjas közreműködésével úgynevezett tárolási nyilatko­zatokat szereztek budapesti üzleti partnereiktől. Így már semmi akadálya sem volt, hogy a Somlóvidék mérlegé­ben a közvetett bizonyítékok alapján haszonnak könyveljék a semmit — kevés híján két­millió forint értékben Nyom­ban kifizethetővé vált a ki­egészítő részesedés. A téesz tagjainak és al­kalmazottainak is osztottak 460 ezer forint részesedést Az ötletgyártó négyes fejen­ként tízezer forint körüli ösz­­széget tartott meg magának. Senki ne gondolja, hogy a tüskeváriak elfelejtették vol­na, hogy egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben épít­getik fedezetlen, kirakat­műveleteiket. Elsikkasztották a téesz megtermelt kukoricá­jának jó részét, meg az álla­tok takarmányozására vásá­rolt száraz kenyeret is, A szö­vetkezet pénzén finom bá­ránybőröket vettek bundának — egyszóval onnan zsebeltek, ahonnan érték. Alkalmanként a már felsoroltak segítségére volt még Pánczél Éva buda­pesti adminisztrátor, Benyó József karakószörcsöki vil­lanyszerelő, Koppányi Dániel tüskevári brigádvezető és Szatmári Zoltán szombathelyi anyaggazdálkodási előadó is. A folyamatos bűnözésnek a devecseri járási tanács vizs­gálata és feljelentése vetett véget, s a leírt esetek már s Veszprém megyei Főügyészség vádiratában szerepelnek, A veszprémi megyei bíróság hamarosan tárgyalni kezdi a tíz vádlott ügyét. F. D. az évszázad riport Ember a Kozmoszban ÉRDEKES ÖSSZEFOGLALÓ AZ ŰRKUTATÁS ÉS AZ ŰRHAJÓZÁS TÖRTÉNETÉRŐL i Színes, magyar népszerű-tudományos film Rendezte: HARS MIHÁLY Operatőr: BORBÉLY JÁNOS Szakértő: SINKA JÓZSEF 50 SZÁZALÉKOS HELYAR! ÁPRILIS 8-TOL AZ ŰRANIA FILMSZÍNHÁZ MŰSORÁN! 1 m Az évszázad riportja Magyar dokumentumfilm Ismert filmrészletekből és eddig még be nem mutatott felvételekből állította össze dokumentumfilmjét Hars Mi­hály. Az évszázad riportja, amelyet Gagarin utazásának tizedik évfordulója alkalmá­ból tűznek műsorra, az űrha­józás történetéről, a szovjet űrkutatás eredményeiről szól. Ez a történet jóformán a szemünk előtt játszódott le. Tévékamerák közvetítették, szakemberek, operatőrök, oly­kor maguk az űrhajósok fil­­rrjezték az űrutazások felejt­hetetlen epizódjait. Hars Mi­hály feladata tehát elsősor­ban a válogatás' volt, a sok­­sok filmtekercs szelektálása, rendszerbe foglalása. A rendező a dokumentumok között ' ' olyanokat . is talált, amelyeket a magyar közön­ség még nem ismer. Ilyenek például az űrhajók műhelyé­ben készült riportok. De a már ismert filmrészletek vonzereje sem csökkent. A kqzmovízió közvetítései, az útra készülő űrhajósok utol­só földi óráiról forgatott ri­portok, a kiképzés és a leszál­lás, a Holdról készült képek, a súlytalanságban lebegő tár­gyak és a világűrben úszó űrhajós — ha ismert is a né­zők többsége előtt — újra meg újra szíydobogtató, lelkesítő látvány. Érdekes és értékes doku­mentumokat foglalt tehát ösz­sze a szovjet űrhajózás e ma­gyár filmkronikája. Az anyag, amelyet Hárs Mihály feldol­goz, „nyers” állapotában is izgalmas, jó anyag. Olyan jó, hogy fölösleges mellette min­denfajta különleges érdekes­­séghajhászás, szellemeskedő szövegezés. S mindenképpen fölösleges az a vezérfonal, amelyre a szerző az eseménye­ket felfűzi. Az évszázad ri­portját a sporteseményekkel hozzák párhuzamba. A film narrátora, Szepesi György úgy közvetíti az űrhajózás eseményeit, ahogy a sport­­mérkőzéseket szokás. A ké­pen időnként fel is tűnnek a zsúfolt stadionok, olimpiák és világbajnokságok részletei. Az űrhajózás történetét — amely­ben természetesen az amerikai eredményekről is szó van — nagy sportmérkőzésnek neve­zik a filmen, sportnyelyet. sportfogalmakat használnak a kísérő szövegben. Az űrkutatásban kétségte­lenül folyik verseny, de ez tartalmában, módszereiben igencsak eltér a sportban is­mert versenyektől. Hárs Mi­hály az űrhajózás krónikáját a sportversenyek világába próbálja illeszteni. A követ­kezmény: erőltetett kisérőszö­­veg, gyenge keret, amelyet szétfeszítenek a valóban ér­dekes, tudományos értékű, népszerű dokumentumok. ___2 A magyar nyelv hete Győrötl és Budapesten Ez idén rendezik meg ötöd­ször az anyanyelv bensőséges, s már hagyományossá váló évi ünnepét, A magyar nyelv he­tét. Az idei ünnep sajátossá­gairól tájékoztatta a sajtó, a rádió és a televízió munkatár­sait tegnap délelőtt Lőrincze Lajos és üeme László. Lőrincze elmondta, hogy akár „a magyar nyelv hónap­ját” is megrendezhetné a ma­­g.yar nyelvtudomány, mert olyan népszerűvé vált ország­szerte a nyelvművelés, az anyanyelv iránti érdeklődés. Erre a népszerűségre jellemző az öt esztendővel ezelőtt indult előadássorozat térbeli és tema­tikai szélesedése. Az első hét idején még csak a budapesti Kossuth Klubban hangzott el előadássorozat. Később már néhány vidéki város is meg­rendezte a maga nyelvészeti hetét. Azután bekapcsolódott az. ünnep népszerűsítésébe , a rádió is, később a televízió, s idén — az ötödik ünnepen — már nem csupán a Kossuth Klub, a rádió, a televízió lesz a színhelye az ünnepnek, ha­nem egyszerre két város, a hétszáz. éves Győr és Buda­pest. Ezenkívül nyelvészeti he­tet rendeznek a győrivel és a budapestivel egyidőben, vagy ez előtt, vagy ez után. Pécs, Szeged, Nyíregyháza és Eger. Az országos ünnep azonban Győrött és Budapesten, a Kos­suth Klubban lesz. A győri rendezvénysorozatnak lesz egy nyitánya, az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése és egy záróünnepe, a hagyományos győri Kazinczy-verseny. Idén már a határainkon túl élő ma­gyar nemzetiségű csoportok anyanyelvénck kérdése és megőrzése Is a műsoron szere­pel: Grétsy László, aki e pil­lanatban jugoszláviai magyar egyesületek meghívására a Vajdaságban tartózkodik. A magyar nyelv hetén a jugo­szláviai magyarok nyelvéről tart majd előadást, Lőrincze pedig az amerikai magyarok 'magyar nyelvéről. Űj vonása .az idei ünnepnek az is. hogy7 a hagyományok tiszteletének szellemében nyelvészeti és iro­dalmi sétákat rendeznek Győ­rött és Budapesten, fölkeresve híres győri nyelvészek lakóhá­zát. s nagy nyelvészeink sír­­iáit a budapesti Kerepesiben. Deme László arról szólt, hogy a tavalyi ünnepi hét rész­ben visszatekintés volt ezer év nyelvészetére. Az idei részben előrenézés lesz, ő például Nyelv és nyelvészet a tudomá­nyos-technikai forradalom ide­jén címmel tart előadást ar­ról, hogy ez a forradalom vá­­’aszút elé állítja a társadal­makat Van olyan fölfogás, hogy a verbális — tehát a be­szélt és irt — nyelv visszaszo­rul az idők során, mert szere­pét részben egyéb közlésrend­szerek veszik át, például a kép, a televízió és így tovább. Ö nem „félti” az anyanyelve­ket ettől a forradalomtól, mert hisz abban, hogy a nyelv meg­marad az érintkezés, a művelt­ség befogadásának legfőbb esz­közeként. Ami pedig a ma­gyar nyelv heteinek a jövőjét i'leti: már foglalkoznak azzal, hogy ez ne csupán „minket bezáró és másokat kizáró” ün­nep legyen, hanem általában az anyanyelveknek, mint a | kultúra befogadására alkalmas legjobb eszköznek az ünnepe. A jövőben tervezik a velünk együtt élő, más nemzetiségű és más anyanyelvű népek anya­nyelvi ünnepeinek, heteinek megrendezését is. Kdden búcsúztatjuk Somié Istvánt Somló István Kossuth-dijas Kiváló művésznek, a Vígszín­ház nyugalmazott igazgatójá­nak hamvasztás előtti búcsúz­tatása április 13-án, kedden délután fél háromkor lesz a Farkasréti temetőben. naplóDEED Rafael Győző festészetéről tart előadást április 14-én, szerdán délután hat órakor Szíj Rezső művészeti író az Építők Műszaki Klubjában. o Huszonnyolc kiváló könyv­tár és huszonhét kiváló műve­lődési ház igazgatójának adta at szerdán Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhe­lyettes a megtisztelő címet do­kumentáló oklevelet és jutal­mat. A „kiváló könyvtárak­ban” egyenletesen emelkedik az olvasók száma és többen keresik a mai magyar írók mű­veit. A „kiváló művelődési ha­zak”. a többi között, jobban ügyelnek a helyi igények ki­elégítésére és a természettu­dományos, valamint a műsza­ki-technikai ismeretterjesztés­re. A Csehov Ványa bácsi című drámáját április 15-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Szinház. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operába/,: Vérnász (Ney béri. 9.) (7) — Erkel Színház: Tra­­viáta (Főink. béri. IX. sor. 6.) (7) — Nemzeti Színház: Ivainov (?) — Katona .Joz.se/ Színház: Alszentek ús.szLüsküvese (7) — Madách Szín­ház: Kaviár es lencse (7) — Ma­dách Kamara Színiláz: A bolond lány (7) — Vígszínház: Hotel Pia za (Korab. béri. 3. sor. 7.) (7) — Pesti Színház: Az öreg (7) — Thá­­lbi Színház: Kalevala (7) — József Attila Szinház: A nagy hazugság (7) — Vidám Színpad: Pénz be­szel (fél 8) — Irodalmi Színpad: Hej. cigányok! (fél 7) — Egyete­mi Színpad: Koncz Zsuzsa műso­ra (7) — Kamara Varieté: Maxi Show (du. 6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Orosz trojka (fel 8) — Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9) — Zeneakadé­mia: A Magyar Rádió es Televí­zió Szimfonikus Zenekara (vez. Lambcrto OardeUl. közr. a Nép­hadsereg Műv. Együttes Énekka­ra) (Rádiózcnckari bérl.l.) (fél 8). *oru^ Ismerkedjen meg Péccsel - Budapesten! LEGYEN VENDEGÜNK A HOTEL DUNA INTER-CONTINENT M RENDEZ-VOUS ÉTTERMÉBEN AZ ÁPRILIS 12 ÉS 17 KÖZÖTT SORRA KERÜLŐ PÉCSI NÁDOR VACSORAESTEKÉN! Kóstolja meg Szabó Dezső főszakács ételkülön­legességeit, hallgassa a tambura-muzsikát és ne mulassza cl megtekinteni Pécs nagy múltú gyá­rainak árubemutatóját! Vegyen részt április 17-én záróbálunkon, és szó­rakozzék jól a műsoron, melyet a Pécsi Balett fellépése fémjelez! SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VENDEGEIT ÉS JÓ MULATÁST KÍVÁN A DUNA 1NTER-CONTIN ÉNT AL SZÁLLODA ES A PÉCSI NÁDOR SZÁLLODA Információ és asztalfoglalás: ®a Duna Ln tér-Continental éttermi titkárságán Telefon: 128—000 562, vasárnap a szálloda portáján és a pécsi Nádor szálloda portáján

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék