Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Csütörtök, mi. április 1., A HÉT FILMJEI Az évszázad riportja Magyar dokumentumfilm Ismert filmrészletekből és eddig még be nem mutatott felvételekből állította össze dokumentumfilmjét Hárs Mihály. Az évszázad riportja, amelyet Gagarin utazásának tizedik évfordulója alkalmából tűznek műsorra, az űrhajózás történetéről, a szovjet űrkutatás eredményeiről szól. Ez a történet jóformán a szemünk előtt játszódott le. Tévékamerák közvetítették, szakemberek, operatőrök, olykor maguk az űrhajósok filrjezték az űrutazások felejthetetlen epizódjait. Hárs Mihály feladata tehát elsősorban a válogatás volt, a soksok filmtekercs szelektálása, rendszerbe foglalása. A rendező a dokumentumok között ' ' olyanokat is talált, amelyeket a magyar közönség még nem ismer. Ilyenek például az űrhajók műhelyében készült riportok. De a már ismert filmrészletek vonzereje sem csökkent. A kozmovízió közvetítései, az útra készülő űrhajósok utolsó földi óráiról forgatott riportok, a kiképzés és a leszállás, a Holdról készült képek, a súlytalanságban lebegő tárgyak és a világűrben úszó űrhajós — ha ismert is a nézők többsége előtt — újra meg újra szívdobogtató, lelkesítő látvány. Érdekes és értékes dokumentumokat foglalt tehát öszsze a szovjet űrhajózás e magyar filmkrónikája. Az anyag, amelyet Hárs Mihály feldolgoz, „nyers” állapotában is izgalmas, jó anyag. Olyan jó, hogy fölösleges mellette mindenfajta különleges érdekességhajhászás, szellemeskedő szövegezés. S mindenképpen fölösleges az a vezérfonal, amelyre a szerző az eseményeket felfűzi. Az évszázad riportját a sporteseményekkel hozzák párhuzamba. A film narrátora, Szepesi György úgy közvetíti az űrhajózás eseményeit, ahogy a sportmérkőzéseket szokás. A képen időnként fel is tűnnek a zsúfolt stadionok, olimpiák és világbajnokságok részletei. Az űrhajózás történetét — amelyben természetesen az amerikai eredményekről is szó van — nagy sportmérkőzésnek nevezik a filmen, sportnyelvet, sportfogalmakat használnak a kísérő szövegben. Az űrkutatásban kétségtelenül folyik verseny, de ez tartalmában, módszereiben igencsak eltér a sportban ismert versenyektől. Hárs Mihály az űrhajózás krónikáját a sportversenyek világába próbálja illeszteni. A következmény: erőltetett kísérőszöveg, gyenge keret, amelyet szétfeszítenek a valóban érdekes, tudományos értékű, népszerű dokumentumok. A börtönőr Főszereplőjének sorsában egy antiszociális embertípus kifejlődését vizsgálja ez a csehszlovák film. A történet a húszas években játszódik, amikor Csehszlovákiában is nehéz volt munkát kapni. A film főszereplője, bizonyos Pepa nevű fiatalember, szerencsének tarthatja tehát, hogy felveszik a városka börtönébe őrnek. Pepa szorgosan végzi munkáját, rendesen viselkedik arabokkal, eltűri, hogy egyikmásik fogoly bosszantsa. Két olyan jellemvonása van Pepának, amelyre már a film elején figyelni kell: a suta, tompa tekintetű fiatalember a börtönfolyosón, szolgálati asztala mellett, mihelyst teheti, átadja magát az álmodozásnak. A nyílt tengerről ábrándozik, vad hullámokról, egy világítótoronyról, amelynek ő az őre és a parancsnoka. Köznapi élményeit, ábrándjaiban úgy alakítja át, hogy ő, a börtönőr, hatalmas, legyőzhetetlen és szabad legyen. A fiatalember másik szokatlan jellemvonása, hogy, míg szótlanul tűri egyes rabok agresszív viselkedését, otthon,, titokban, beteges örömmel veri a kutyáját. Nem a normális karakterből indul ki tehát a film írója és rendezője, Iván Irenc, a szadista börtönőr-típus felvázolásában. Pepában már kezdettől fogva megvan a hajlam a goroszságra, munkálnak benne a rossz ösztönök, de ezeket még viszonylag ártalmatlanul éli ki. Szellemileg fogyatékos, ám — a szerencsétlen kutyán kívül — senkinek sem árt, félénk és szolgálatkész még azokkal a rabokkal szemben is, akik voltaképp az ő jóindulatától függnek. A börtönőr valójában roszszul érzi magát a börtönben. Megérti a rabokat. Olyannyira elnéző, hogy felettesei megszidják, majd a kellemetlenségek, a csalódások, a megrázkódtatások sorát kell átélnie, egészen odáig, hogy az egyik rab — akit különösen kedvelt — megszökik, sőt a börtönőr feleségét is elcsábítja. S a megrázkódtatás hatására a beteges, gátlásos, szadizmusát titokban kiélő fiatalemberből gátlástalan bűnöző lesz. Nem üti többé a kutyáját. Ezentúl a foglyokat kínozza. Nem éppen derűs szórakozás ez a film, de érdekes és elgondolkoztató. A börtönőrt alakító Jiri Hrzan kitűnően játszik. Az ellenszenves figurában felmutatja, az emberi vonásokat, az undorítóban megérezteti a szánalmasat. Elsősorban ezért különbözik Iván Bené filmje a fasiszta, szadista embertípust belülről vizsgáló, pszichológizáló filmek többségétől. Az adottságok és a körülmények kölcsönhatását árnyaltan ábrázolja. Megelehetősen excentrikus példával azt bizonygatja, hogy az emberben rejtőző embertelenség akkor válik uralkodóvá, ha erre konkrét társadalmi tényezők módot adnak. Rekviem Temajában nem tér el a jugoszláv partizántűrnek többségétől Caslav Damjanovic szerzői filmje. Történetében fellelhetők a háborús kalandfilmek fordulatai, de érezhető a művészi alkotás, az igényes önkifejezés szándéka is. A kimért, lassú képsorokon sejtelmes, mélyrehatóbb tekintettel néznek reánk a hősök. Máskor meg sűrűn ropognak a fegyverek. A harcban a halál arat. Testvér öl testvért, a hazáért és saját fiáért. Egy másik főszereplő pedig boszszút áll fivére gyilkosán, hazája árulóján. Miközben a testvérek kapcsolatán töprengünk, a filmen a partizánoknak fel kell robbantaniuk egy hidat, s vele egy német lőszeres vonatot. A híd felrobban A fontosabb szereplők közül mindössze ketten maradnak életben. Döbbenten néznek egymásra. És véletlenül egy jámbor tyúk sétálgat a csatatérré lett vasútállomáson. Szerelmem, segíts! A neves olasz komikus, Alberto Sordi, ezúttal rendezőként is bemutatkozik. Kiváló partnernőt választott magának, Maimra Vittit, aki elragadóan, ironikusan alakítja szerepét, egy szerelmes és hisztérikus hölgyet. A gyenge idegzetű dáma bevallja férjének — ezt a szerepet játssza Sordi —, hogy szerelmes, és addig mímel különböző betegségeket, addig hivatkozik a modern házasság alapelveire, amíg a derék férj maga segít a házasságtörés körülményeinek megteremtésében. A téma kedves komédiát ígér. Monica Vitti valóban elbűvölő. Albérlő Sordi azonban gyenge filmrendezőnek bizonyult. Filmjének nincs meg a komédiához nélkülözhetetlen sodrása. A vígjáték inkább gyenge, mint középszerű, viszont hosszúra nyúlik. Egyedül Monica Vitti egyénisége és játéka csábíthat a film megnézésére. Vicsek Anna öt fiatal művész — Asszonyi Tamás, Csikszentmihályi Róbert és Götz János szobrász, valamint Pataki Ferenc és Végh András festőművész — munkáit bemutató kiállítás nyílik meg április 10-én, szombaton délben a Műcsarnok kamaratermében. Magyar Nemzet Magyar zongoraművész kilenc Bartók-hangversenye nyugatnémet városokban Pertis Péter fiatal zongoraművész, diplomáját 1996-ban kapta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Jeunesses Musicales világszervezet cserekapcsolatainak jegyében március 15-én indult eddigi pályafutása legnagyobb erőpróbájára: kilenc szólóestet adott kilenc nyugatnémet városban. Fellépéseinek sikeréről a Zeneművész Szövetségbe érkezett német lapok elismerő hangon írnak, s nagy jövőt jósolnak a ..technikailag kitűnően képzett, dallamvezetésben és ritmusban a bartóki elképzelést remekül megvalósító” fiatal vendégművésznek. — A Bartók-jubileum alkalmából koncerteztem Trossingen, Bad Dürheim, Wiesbaden, Gelsenkirchen, Essen, Sundern, Dinslaken, Verden és Oldenburg hangversenytermeiben. Műsorösszeállításommal igyekeztem vázlatos áttekintést adni Bartók életművéről, — a Kolindákat, az Allegro barbarát, az Improvizációkat, az op. 14. Szvitet, az Éjszaka zenéjét és a Szonátát játszottam. Magam is most szerepeltem először teljes estét betöltő Bartók-programmal, a közönségről pedig — szinte az összes városban, ahol megfordultam — előre elmondták, hogy helyi hangversenytervri előadásban még soha nem hallhatott kizárólag Bartók műveiből álló koncertet. Ezért örültem annyira a mindenütt ráadásokat követelő meleg fogadtatásnak... — Naponta másutt lépett dobogóra ? — Csak az első három estem után volt egy-egy pihenőnapom, azután nem jutott már idő arra sem, hogy körülnézzek a városban, ahol játszom Délelőttönként utaztam, általában 3—4 átszállással jutottam el a következő hangverseny színhelyére. A koncert előtt többnyire csak arra volt módom, hogy a hangszerrel ismerkedjem az előadás kezdetéig. — Tehát szinden élménye a koncerttermekhez fűzi ... ? — ... és a Bartók művészetét olyan jólesően ünneplő közönséghez, melynek soraiban — főleg Dinslakenben és Oldenburgban — túlnyomórészt fiatalokat láttam. Wiesbadenben a Goethe Múzeumban mutathattam be műsoromat. Verdenben pedig a 300 éves gimnázium nagytermében. S még egy emlékképem maradt egyentetűen mind a kilenc városból: a Bartók -portréval díszített plakátok, amelyek mindenütt a jubileumi évet hirdették. Megtisztelő és felelősségteljes feladat volt ebben a légkörben , szólaltatni műveit K. M. Ez idén rendezik meg ötödször az anyanyelv bensőséges, s már hagyományossá váló évi ünnepét, A magyar nyelv hetét. Az idei ünnep sajátosságairól tájékoztatta a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait tegnap délelőtt Lőrincze Lajos és Deme László. Lőrincze elmondta, hogy akár „a magyar nyelv hónapját” is megrendezhetné a magyar nyelvtudomány, mert olyan népszerűvé vált országszerte a nyelvművelés, az anyanyelv iránti érdeklődés. Erre a népszerűségre jellemző az öt esztendővel ezelőtt indult előadássorozat térbeli és tematikai szélesedése. Az első hét idején még csak a budapesti Kossuth Klubban hangzott el előadássorozat. Később már néhány vidéki város is megrendezte a maga nyelvészeti hetét. Azután bekapcsolódott az ünnep népszerűsítésébe , a rádió is, később a televízió, s idén — az ötödik ünnepen — már nem csupán a Kossuth Klub, a rádió, a televízió lesz a színhelye az ünnepnek, hanem egyszerre két város, a hétszáz éves Győr és Budapest. Ezenkívül nyelvészeti hetet rendeznek a győrivel és a budapestivel egyidőben, vagy ez előtt, vagy ez után: Pécs, Szeged, Nyíregyháza és Eger. Az országos ünnep azonban Győrött és Budapesten, a Kossuth Klubban lesz. A győri rendezvénysorozatnak lesz egy nyitánya, az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése és egy záróünnepe, a hagyományos győri Kazinczy-verseny. Idén már a határainkon túl élő magyar nemzetiségű csoportok anyanyelvének kérdése és megőrzése is a műsoron szerepel: Grétsy László, aki e pillanatban jugoszláviai magyar egyesületek meghívására a Vajdaságban tartózkodik. A magyar nyelv hetén a jugoszláviai magyarok nyelvéről tart majd előadást, Lőrincze pedig az amerikai magyarokmagyar nyelvéről. Új vonásaaz idei ünnepnek az is, hogy a hagyományok tiszteletének szellemében nyelvészeti és irodalmi sétákat rendeznek Győrött és Budapesten, fölkeresve híres győri nyelvészek lakóházát, s nagy nyelvészeink sírjait a budapesti Kerepesiben. Deme László arról szólt, hogy a tavalyi ünnepi hét részben visszatekintés volt ezer év nyelvészetére. Az idei részben előrenézés lesz, ő például Nyelv és nyelvészet a tudományos-technikai forradalom idején címmel tart előadást arról, hogy ez a forradalom válaszút elé állítja a társadalmakat Van olyan fölfogás, hogy a verbális — tehát a beszélt és írt — nyelv visszaszorul az idők során, mert szerepét részben egyéb közlésrendszerek veszik át, például a kép, a televízió és így tovább. Ő nem „félti” az anyanyelveket ettől a forradalomtól, mert hisz abban, hogy a nyelv megmarad az érintkezés, a műveltség befogadásának legfőbb eszközeként. Ami pedig a magyar nyelv heteinek a jövőjét illeti: már foglalkoznak azzal, hogy ez ne csupán „minket bezáró és másokat kizáró” ünnep legyen, hanem általában az anyanyelveknek, mint a kultúra befogadására alkalmas legjobb eszköznek az ünnepe. A jövőben tervezik a velünk együtt élő, más nemzetiségű és más anyanyelvű népek anyanyelvi ünnepeinek, heteinek megrendezését is. Április 18—24. A magyar nyelv hete Győrött és Budapesten Soru! Ismerkedjen meg Péccsel Budapesten! LEGYEN VENDÉGÜNK A HOTEL DUNA INTER-CONTINENT M RENDEZ-VOUS ÉTTERMÉBEN AZ ÁPRILIS 12 ÉS 17 KÖZÖTT SORRA KERÜLŐ PÉCSI NÁDOR VACSORAESTEKÉN! Kóstolja meg Szabó Dezső főszakács ételkülönlegességeit, hallgassa a tambura-muzsikát és ne mulassza el megtekinteni Pécs nagy múltú gyárainak árubemutatóját! Vegyen részt április 17-én záróbálunkon, és szórakozzék jól a műsoron, melyet a Pécsi Balett fellépése fémjelez! SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT ÉS JÓ MULATÁST KÍVÁN A DUNA INTERCONTINENTAL SZÁLLODA ÉS A PÉCSI NÁDOR SZÁLLODA Információ és asztalfoglalás: a Duna Intér-Continental éttermi titkárságán Telefon: 1282 000 562, vasárnap a szálloda portáján és a pécsi Nádor szálloda portáján 1 Kdden búcsúztatjuk Somló Istvánt Somló István Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Vígszínház nyugalmazott igazgatójának hamvasztás előtti búcsúztatása április 13-án, kedden délután fél háromkor lesz a Farkasréti temetőben. naplóDEED Rafael Győző festészetéről tart előadást április 14-én, szerdán délután hat órakor Szíj Rezső művészeti író az Építők Műszaki Klubjában. a Huszonnyolc kiváló könyvtár és huszonhét kiváló művelődési ház igazgatójának adta át szerdán Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes a megtisztelő címet dokumentáló oklevelet és jutalmat. A „kiváló könyvtárakban” egyenletesen emelkedik az olvasók száma és többen keresik a mai magyar írók műveit. A „kiváló művelődési házak”, a többi között, jobban ügyelnek a helyi igények kielégítésére és a természettudományos, valamint a műszaki-technikai ismeretterjesztésre.A Csehov Ványa bácsi című drámáját április 15-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operában,: Vérnász (Ney béri. 9.) (7) — Erkel Színház: Traviáta (Főiik. béri. IX. sor. 6.) (7) — Nemzeti Színház: Ivannov (?) — Katona ,József Színház: Álszentek ús szüsküvése (7) — Madách Színház: Kaviár és lencse (7) — Madách Kamara Színhház: A bolond lány (7) — Vígszínház: Hotel Plaza (Korabbéli, 3. sor. 7.) (7) — Pesti Színház: Az öreg (7) — Thálici Színház: Kalevala (7) — József Attila Színház: A nagy hazugság (7) — Vidám Színpad: Pénz beszél (fél 8) — Irodalmi Színpad: Hej, cigányok! (fél 7) — Egyetemi Színpad: Koncz Zsuzsa műsora (7) — Kamara Varieté: Maxi Show (du. 6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Orosz trojka (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9) — Zeneakadémia: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (vez. Lamberto Cardell, közr. a Néphadsereg Műv. Együttes Énekkara) (Rádiózenekari bérl.l.) (fél 8). ____ Tüskevári „Bűntermelő” Szövetkezet A kilencvenegynéhány tagot számláló tüskevári Somlóvidék téesz nem művelte ezerhétszáz holdját, ehelyett 1916-tól kezdve a szövetkezeti melléküzemágak alapításával foglalkozott. Kissé túlzott várakozásnak tűnhet, hogy 1969. évi bevételüknek több mint a felét az ügyes kis manufaktúráktól várták a téesz vezetői. Kevésbé meglepő viszont, hogy ugyanezen év végére négy és fél milliós mérleghiány lett ügyködésük jutalma. Beregszászi Bálint főkönyvelő kalkulálta ki elsőként, hogy a szakadék szélén áll a gazdaság, hacsak nem zuhan is már. Képzett ember lévén, nem került sok fáradságába, hogy megállapítsa: ahol mérleghiány várható, ott nincs remény a tervezett húszszázalékos részesedés kifizetésére sem. A tervbe vett pénzt pedig meglevőnek gondolja az emberi természet, hát a főkönyvelő sem akart lemondani a zsebébe képzelt részesedésről — és a ,,valamit tenni kell” szándékában osztozott vele Vathy Lajos elnök, Kreisó Zoltán főagronómus ás Baracskai János melléküzemágvezető is. Kimódolták hát, hogy az évi mérlegben olyan melléküzemági produktumok árát is haszonként könyvelik el, amelyeket nemhogy el nem adtak, de sosem is gyártottak. Nagy Tóth Mihály melléküzemág-vezető és Simonits Aladár budapesti nyugdíjas közreműködésével úgynevezett tárolási nyilatkozatokat szereztek budapesti üzleti partnereiktől. Így már semmi akadálya sem volt, hogy a Somlóvidék mérlegében a közvetett bizonyítékok alapján haszonnak könyveljék a semmit — kevés híján kétmillió forint értékben Nyomban kifizethetővé vált a kiegészítő részesedés. A téesz tagjainak és alkalmazottainak is osztottak 460 ezer forint részesedést Az ötletgyártó négyes fejenként tízezer forint körüli öszszeget tartott meg magának. Senki ne gondolja, hogy a tüskeváriak elfelejtették volna, hogy egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben építgetik fedezetlen, kirakatműveleteiket. Elsikkasztották a téesz megtermelt kukoricájának jó részét, meg az állatok takarmányozására vásárolt száraz kenyeret is. A szövetkezet pénzén finom báránybőröket vettek bundának — egyszóval onnan zsebeltek, ahonnan érték. Alkalmanként a már felsoroltak segítségére volt még Pánczél Éva budapesti adminisztrátor, Benyó József karakószörcsöki villanyszerelő, Koppányi Dániel tüskevári brigádvezető és Szatmári Zoltán szombathelyi anyaggazdálkodási előadó is. A folyamatos bűnözésnek a devecseri járási tanács vizsgálata és feljelentése vetett véget, s a leírt esetek már a Veszprém megyei Főügyészség vádiratában szerepelnek. A veszprémi megyei bíróság hamarosan tárgyalni kezdi a tíz vádlott ügyét. F. D. m az évszázad riport Ember a Kozmoszban ÉRDEKES ÖSSZEFOGLALÓ AZ ŰRKUTATÁS ÉS AZ ŰRHAJÓZÁS TÖRTÉNETÉRŐL Színes, magyar népszerű-tudományos film Rendezte: HÁRS MIHÁLY Operatőr: BORBÉLY JÁNOS Szakértő: SINKA JÓZSEF 50 SZÁZALÉKOS HELYRR! ÁPRILIS 8-TÓL AZ URÁNIA FILMSZÍNHÁZ MŰSORÁN!