Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Péntek, 1971. május 21. Masjar Nemzet Június elsejei visszamenőleges hatállyal az augusztusi fizetéseknél folyósítják a pedagógusok és az egészségügyiek felemelt bérét Határozat a szolgáltatások fejlesztésére — Jelentések diplomáciai tárgyalásokés A munkavédelem teendői A kormány Tájékoztatási Hivatala közöi: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. nemzetközi tárgyalások Fock Jenő, a kormány elnö­ke beszámolt a május 15-én és 16-án Budapesten folytatott magyar—lengyel tárgyalások­ról A magyar és a lengyel ve­zetők kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik belső helyzetéről. A bensőséges lég­körű megbeszéléseken kifeje­zésre juttatták, hogy tovább szélesítik a két ország politi­kai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködését. Fokozzák közös tevékenységü­ket a Varsói Szerződés politi­kai és katonai szervezetében, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában és a nemzetközi politikai élet minden terüle­tén. A kormány megtárgyalta dr. Ajtai Miklósnak, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését angliai hivatalos útjáról. A Minisztertanács a látogatást és ennek során John Davies, brit kereskedelem- és iparügyi mi­niszterrel, valamint az angol politikai és gazdasági vezető személyiségekkel folytatott tárgyalásokat hasznosnak ítél­te. A külügyminiszter jelentést tett arról a baráti eszmecseré­ről, amelyet Nguyen Thi Binh asszonnyal, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának külügy­miniszterével folytatott, aki hivatalos látogatáson tartózko­dott hazánkban. Farouk Abu Eisa, a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szintén hiva­talos baráti látogatást tett Ma­gyarországon. Külügyminisz­terünk a vele folytatott tár­gyalásokról is jelentést tett. Beszámolt továbbá azokról a megbeszélésekről, amelyeket Clodomiro Almeyda Medina chilei külügyminiszterrel foly­tatott, aki hivatalos látogatá­son tartózkodott hazánkban. A külkereskedelmi minisz­ter beszámolt a Kínai Népköz­társaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról és ottani megbeszéléseiről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A szolgáltatások helyzete A lakossági ipari, kereskedel­mi és áruszállítási szolgáltatá­sok fejlesztéséről szóló 1969. évi kormányhatározat végre­hajtását mérték fel azok a je­lentések, amelyeket a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, valamint az Or­szágos Tervhivatal elnöke ter­jesztett a kormány elé. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság megállapította, hogy a lakosság részére tavaly átlagban 6,5, egyes kiemelt szakmákban pedig 16 száza­lékkal több szolgáltatást vé­geztek, mint az előző évben. Javult a kereskedelmi szolgál­tatások minősége is. Az eddigi intézkedések kez­deti eredményei mellett azon­ban egyes területeken válto­zatlanul feszültségek mutat­koznak a lakosság igényeinek kielégítése terén. Az anyag- és alkatrészellátás csak kismér­tékben javult. Különösen a már nem gyártott, vagy már nem importált gépek javítását aka­dályozza az alkatrészhiány. A szociális­ szektor mellett — különösen a kisebb települése­ken — a magánkisipar tevé­kenysége változatlanul szüksé­ges. A negyedik ötéves terv 1,5 milliárd forintot irányoz elő a központi szolgáltatás-fejlesz­tési alapra. Ebből elsősorban a mosás-vegytisztítás, a gépjár­műjavítás, a lakáskarbantar­tás nagyarányú fejlesztését szorgalmazzák. Az Országos Tervhivatal el­nökének jelentése széles körű áttekintést nyújtott a szolgál­tatások fejlődésének főbb mu­tatóiról 1967-től 1970-ig, illet­ve azok várható alakulásáról az 1971—1975-ös években. Tartalmazza az utóbbi két év­ben e tárgykörben kiadott főbb jogszabályokat, irányel­veket és utasításokat, valamint a szolgáltatásokkal kapcsolat­ban a Tervhivatalhoz beérke­zett jelentések, észrevételek összesített tapasztalatait. A kormány a jelentéseket megvitatta. Határozatában fel­hívta a szolgáltatásokat nyúj­tó központi és tanácsi szerve­ket, hogy a fejlesztési célok megvalósítása érdekében foly­tassák tevékenységüket, a fej­lődést gátló tényezők kiküszö­bölésére tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bér­emelésére a munkaügyi mi­niszternek, a művelődésügyi miniszternek, az egészségügyi miniszternek és a pénzügymi­niszternek az illetékes szak­­szervezetekkel egyetértésben tett együttes előterjesztését. A felemelt béreket az augusztusi fizetéseknél folyósítják, június elsejei visszamenőleges ha­tállyal. Az építésfelügyelet feladatai Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjeszté­se alapján a kormány rende­letet hozott az építésfelügye­letről. Feladata, hogy ellen­őrizze az építményekkel kap­csolatos műszaki tervezést, az építőanyag- és szerkezet gyár­tását — beleértve azok szak­szerű szállítását, tárolását —, felügyeljen az újfajta termé­kek és építési módok építő­ipari alkalmazására, az építő­ipar kivitelezésére. Az építés­felügyelet ellenőrzi a jövőben a minőségi követelményekre és a minőség tanúsítására ki­adott hatósági előírások telje­sítését, az építményekkel kap­csolatos műszaki tervezési és az építőipari kivitelezési jogo­sultságra vonatkozó rendelke­zések betartását, vegyék figyelembe, hogy mit tettek a munkakörülmények javítása, a balesetek csökken­tése érdekében. A kormány utasította a fel­ügyeleti jogkört ellátó szerve­ket; ellenőrizzék, hogy a vál­lalatok mennyiben építették be ötéves tervekbe a szociális ellátottság, a biztonságos munkafeltételek javításával kapcsolatos feladatokat. Egy­ben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségét, hogy a szakszervezetek a dol­gozók széles körű bevonásával segítsék a munkavédelmi ren­delkezések betartását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Biztonságosabb munkafeltételeket A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökségének előterjesz­tését az 1970-ben történt üze­mi balesetekről. A munkavé­delem területén egyes ágaza­tokban visszaesés tapasztalha­tó. A vállalatoknál sok esetben megszegik a munkavédelmi rendelkezéseket, elnézőek a fegyelmezetlenséggel, a hatá­rozatok megszegőivel, a védő­­felszerelések használatának mellőzőivel szemben. A problémák megoldása, il­letve a gyorsabb ütemű előre­haladás érdekében a kormány határozata előírja, hogy a vál­lalatok az eddiginél jobban használják ki lehetőségeiket az egészségesebb és biztonsá­gosabb munkafeltételek meg­teremtésére. Tegyenek haté­konyabb intézkedéseket a munkavédelmi előírások be­tartása és a munka-, üzem­­szervezés lehetőségeinek ki­használása, a biztonságtechni­kai fegyelem megszilárdítása érdekében. A termelőszövet­kezetekben fordítsanak na­gyobb gondot a m­egnöveke­­dett géppark és a melléküzem­­ági tevékenység nyomán gya­koribbá vált balesetek meg­előzésére. A minisztériumok és a taná­csok fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a vállalatok munka­­védelmi tevékenységére, koor­dinálására és irányítására. A vezetők munkájának megíté­lésében az eddiginél jobban Az építés­felügyelet: jobb minőség, nagyobb technológiai fegyelem A Minisztertanácsnak az építésfelügyelet szabályozásá­ról szóló új rendelkezése fon­tos és nagyon időszerű felada­tokat határoz meg. A megva­lósult építmények szélesebb körű ellenőrzésére nyújt ala­pot a közérdeket képviselő építésfelügyelet rendszerének, feladatkörének, módszerének és feltételeinek szabályozásá­val. Az évtizedeken át fenn­maradó építmények ugyanis hosszú időre meghatározzák a települések arculatát, a lako­sok életkörülményeit, élet- és vagyonbiztonságát, s így nép­­gazdasági érdek, hogy foko­zottabb ellenőrzés kísérje fi­gyelemmel az építkezéseket. Időszerűvé teszi e rendelkezést a beruházási piac feszültsége, amely hajlamossá teheti a ki­vitelezőket az előírt műszaki követelmények elhanyagolásá­ra. A Minisztertanács határoza­ta szerint nemcsak a kész épít­ményt kell „nagyító alá ven­ni”, hanem a műszaki terve­zéstől, az építőanyagok és szer­kezetek gyártásától kezdve a kulcsátadásig ellenőrizni kell a technológia fegyelmet, a mi­nőséget és a különféle hatósá­gi előírások, rendelkezések tel­jesítését. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a ta­nácsi építésügyi szakigazgatási szervek gyakorolják az álta­lános építésfelügyeletet. Utaknál, vasutaknál, külön­féle kőolaj- és energiavezeté­keknél, szennyvíztisztító tele­peknél és egyéb építmények­nél, amelyek nem minősülnek épületnek, az illetékes minisz­ter vagy országos hatáskörű szervezet vezetője az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­terrel hozott külön jogszabá­lyok alapján látja el az építés­felügyeletet. Az ellenőrzés ki­vétel nélkül mindenkire kiter­jed, aki építő- és építőanyag­ipari tevékenységet folytat, tehát független attól, hogy e munkákat a vállalatok, szövet­kezetek és állampolgárok fő-, mellék- vagy kiegészítő tevé­kenységként végzik. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a kormány­tól kapott felhatalmazás alap­ján külön miniszteri rendelet­ben részletesen szabályozza az építő- és építőanyag-ipari mi­nőségellenőrzés rendjét. Tudnivalók a pedagógusok bérrendezéséről A pedagógusok és egyéb oktatásügyi dolgozók bérren­dezéséről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Műve­lődésügyi Minisztérium illeté­keseitől. Az intézkedés kiter­jed az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények valameny­­nyi pedagógusára és más dol­gozóira a béremelés 112 000 pedagógust és mintegy 55 000 más iskolai dolgozót érint. A pedagógusok törzsfizeté­sét, pótlékait és óradíját át­lagosan 20 százalékkal, a kül­ső óraadók óradíjait átlago­san 50 százalékkal, a gazda­sági, műszaki, adminisztratív és kisegítő alkalmazottak, valamint a képesítés nélküli pedagógusok munkabérét át­lagosan 10 százalékkal kell növelni. A Minisztertanács határozata értelmében a bér­emelésnél érvényesíteni kell a differenciálás elvét. Ennek figyelembevételével a kezdő pedagógusok törzsfizetésének alsó határát 25—30 százalék­kal (az egyetemi végzettségű tanárokét 1500 forintról 1900 forintra, a főiskolai végzett­ségű tanárokét 1400 forintról 1750 forintra, a tanítókét 1230 forintról 1600 forintra az óvó­nőkét 1100 forintról 1450 fo­rintra) emelik. A többi képe­sített pedagógus törzsfizetését minimum 12 százalékkal, — legalább havi 200 forinttal — emelik fel. Egyidejűleg a kö­zépiskolákban az általános is­kolák felső tagozatain, vala­mint a szakmunkásképző is­kolákban bevezetik — az egyelőre havi 100 forintos — osztályfőnöki pótlékot. A fenn­maradó összeget a mennyiségi és minőségi munka differen­ciált, egyéni mérlegelésen alapuló elismerésre fordítják. A gazdasági, műszaki admi­nisztratív és kisegítő alkal­mazottaknál a képzettség és a végzett munka arányában érvényesítik a differenciálás elvét. A rendelkezésre álló bér­rendezési keretből az eddigi fix összegű (100—200 forintos) pótlék helyett magasabb ösz­­szegű (100—600 forint) terü­leti pótlékot, egyéb anyagi forrásokból pedig 2000-től 10 000 forintig terjedő egy­szeri letelepedési segélyt le­het megállapítani, a tanyai és a kisebb községekben levő oktatási intézmények pedagó­gusai számára. A kormány határozata ki­mondja azt is, hogy a jelen­legi korcsoportos bérrendszer helyett a képesítést és a tény­leges munkaviszonyban töltött időt figyelembe vevő alsó­felső határos bérrendszert kell bevezetni, s ezen belül biztosítani kell a bérek meg­határozott időszakonkénti au­tomatikus emelkedését is. A pótlékrendszert — a jelenlegi sokfajta pótlék megfelelő ösz­­szevonásával, alsó-felső hatá­ros bértételek megállapításá­val — egyszerűsíteni kell. A minisztérium illetékesei közölték még, hogy hamaro­san elkészül a béremelés vég­rehajtási utasítása, amely részletes útmutatást ad, ala­pul szolgál a besorolások, a felemelt fizetések megállapí­tásához. A besorolásokat a ki­nevezési jogkört gyakorló szervek végzik, az igazgatók­nak a tantestület előtt is­mertetett javaslata alapján. A besorolások megkönnyítése és az egységes eljárás bizto­sítása érdekében a miniszté­rium irányelveket és bértájé­koztatót bocsát a besorolást végrehajtó szervek rendelke­zésére. Jégverés Szabolcsban A hét első napjaiban, több hullámban és heves zivatarok kíséretében Szabolcs-Szatmár megye területének nagy részén bőséges csapadék hullott. Az esőt sok helyütt jég kísérte. Jégverés érte többek között Nyíregyháza, Kisvárda, Fehér­­gyarmat környékét. Az idei ta­vaszon ez már az ötödik jég­verés volt a megyében, s az nemcsak a tavaszi növények­ben, de a gyümölcsösökben is károkat okozott. Nemzetközi kötvényt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank május 20-án nemzetközi köt­vény kibocsátására vonatkozó megállapodást írt alá Buda­pesten a National Westminster Bank, a Morgan Grenfell and Co. és a Moscow Narodny Bank londoni pénzintézetének képviselőivel. A megállapodás értelmében a Magyar Nemzeti Bank köt­vényeket bocsát ki a nemzet­közi tőkepiacon 25 millió USA- dollár értékben. A kötvény át­vevői — a már említett há­rom bank mellett — elsősor­ban a Magyar Nemzeti Bank­kal rendszeres üzleti kapcso­latban álló pénzintézetek lesz­nek. A kölcsön visszafizetésére 1977—1981 között kerül sor, évi egyenlő részletekben. A kötvény kamatterhe — a nem­zetközi tőkepiacon jelenleg ér­vényes feltételeknek megfele­lően — évi 8,75 százalék. A kötvényt a londoni tőzsdén jegyzik. 1945 óta ez az első külföldi kötvénykibocsátás, amely ma­gyar intézmény részéről tör­tént. A budapesti pártbizottság megtárgyalta a főváros közbiztonsági helyzetét A budapesti párt-végrehajtó­bizottság csütörtöki ülésén a Rendőr-főkapitányság, az ügyészség és a bíróság beszá­molója alapján megtárgyalva a főváros közbiztonságának helyzetét, megállapította, hogy az utóbbi esztendőkben je­lentősen megszilárdult a bu­dapesti közbiztonság, amit az is bizonyít, hogy 1970-ben mintegy 20 százalékkal keve­sebb embert vontak felelős­ségre bűncselekmény miatt, mint öt évvel előbb. A fiatal­korú bűnözés aránya 8 szá­zalékkal csökkent. Jelenleg a törvénybe üt­köző cselekedetek 65 százalé­ka vagyon elleni bűncselek­mény. Növekedett a jórészt családtagok, lakótársak és it­tas emberek közötti torzsal­kodást követő testi sértések száma. A múlt évben 1369 ilyen bűncselekmény történt. Ötszázzal nőtt a rendbontó garázdaságok száma is, ezek­nek oka jórészt az ittasság. Tavaly kétszer annyi rablás történt, mint öt évvel ezelőtt. Főleg ittas, magukkal tehe­tetlen embereket fosztottak ki. Növekedett a gázolások száma is, jórészt a közleke­dési fegyelem lazasága miatt. Felhívta a figyelmet a párt­­bizottság, hogy határozottabb intézkedésekre van szükség a népgazdaság kártevői ellen. Sokhelyütt nem jelentik föl a társadalmi tulajdon megkáro­sítóit Fontos feladatnak tart­ja a párt-végrehajtó bizottság, hogy a bűnüldöző szervek fo­kozottabb gonddal tárják fel a bűncselekmények okát. A MÁV vezérigazgatója a vasút korszerűsítéséről, 150 ezer vasutas munkakörülményeiről A Vasutasok Szakszerveze­tének központi vezetőségének csütörtöki ülésén dr. Mészá­ros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, a vasút negyedik ötéves tervét tár­gyalva elmondotta, hogy a következő években 67 villa­mos és 316 Diesel-mozdonyt vásárolnak, 12 ezer új sze­mély- és teherkocsit állíta­nak forgalomba. Villamosíta­nak 280 kilométer hosszú vasúti vonalat. Még ebben az évben befejeződik a vil­lamosítás Budapest—Szob, Rákos és Szolnok, Szajol és Lökösháza között. A siófoki, a kaposvári, a biharkeresztesi és a kelen­földi vasúti állomásokat az elkövetkező öt évben felújít­ják. Növelik az állomást biz­tosító berendezések számát is. Az állomásoknak mintegy háromnegyede biztosító be­rendezést kap. A vasutasok szociális ellá­tottságáról szólva elmondta a vezérigazgató, hogy a terv­időszakban majdnem 351 mil­lió forintot költenek 150 ezer vasutas szociális körülmé­nyeinek javítására, öltözők, mosdók, üzemi éttermek és konyhák építésére, mint mun­kavédelmi, üzemegészségügyi beruházásokra 411 millió fo­rintot költenek. Gyártási rekord Répcelakon: enyhül a patronhiány Répcelakon a széndioxid­mező központjában csütörtö­kön már elérték a napi 165 ezer dobozos patrongyártást. Ez most már rekordnak szá­mít és jelentősen enyhíteni fogja a májusi kánikulában elkövetkezett patronhiányt Tartalék töltőgépeket is üzembe helyeztek, s ezek va­sárnap is dolgozni fognak. A szódavíz nagyarányú fogyasz­tására jellemző adat, hogy Répcelakon ebben az évben már 400 millió patront gyár­tanak, a hazai ellátás bizto­sítása érdekében egyelőre megszüntették a patron ex­portját is, mert 3 millió 200 ezer háztartásban kétmillió szifonkészüléket használnak. Jellemző adat, hogy Auszt­riában évente elég 20 millió patron. Répcelakon egyéb­ként új patronüzem is épül. A mihályi üzemet rekonst­ruálják. Szilárd­­ gáz- és olajtüzelésű kazánok, fűtésszerelési cikkek kaphatók a ■ VII., DOHÁNY UTCA 38 VII., GARAT UTCA 1. SZÁM ALATT

Next