Magyar Nemzet, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
*.Magyar Nemzet ^ HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A Szojuz-11 hősi halált halt űrhajósait gyászolja az emberiség Előrevitték az embernemet. A halottak t ők, igen, a halottak. A hősi halottak. A világ első keringő űrállomásának tragikus utasai. A három férfi, parancsnokuk és a két űrhajós mérnök — megfigyeléseiket megörökítő feljegyzéseik megmaradtak — előrevitték az embernemet. Olyanokká váltak, mint a győzelem hírével érkezett, elcsigázott, sebesült zászlóvivők, akik a győzelem hírét még tudtul adják, azután — csaták halálos sebeit viselve — élettelenül terülnek el. Az előrevitték az embernemet három szavát e tragédia elemzésekor. Tragédiánkból idéztem. Madáchnak Az ember tragédiája című művéből, annak is a tizenharmadik színéből, az űr jelenetből. Lucifer, a kétely Luciferje, s a megkísérlésé, a csábításé és a megrendítésé, Ádám eszméit kérdőjelezve meg, azt mondja, „A harc eszméje volna legalább nagy .. Erre a döfésre, a kétely bicskahasítására, szinte a szívet föltépni kész sebesítésre feleli Ádám azt, hogy eszméje bármilyen volt is, de emelt, és így nagy és szent eszme volt, amely „Előrevitte az embernémet’'. A három kozmonauta, Dobrovolszkij,Volkov, Pacajev előrevitte az embernemet. A megkísértő, a kétkedő, a bármely eszmét, hitet bármikor elemészteni kész Luciferrel együtt sokan tették már föl e kérdést, sokan föl fogják még tenni a jövőben is, de sok próbára mégis azt hiszed. Hogy küzdésed nem lesz hasztalan? Az űrjelenetben elhangzó kérdésre feleli Ádám azt, hogy. . . Korán se vonz ily dóré képzelet. A célt, tudom, még százszor el nem érem. Százszor, talán még ezerszer sem. De ezeregyedszer talán már igen, s az ezeregyedik kísérlet győzelmét nem csupán élők hordozzák majd, hanem holtak fényei, holtak holdsugár-ezüstös arcai, azoké, akik a halált nem keresve, de nem kerülhetve el,küzdtek és vitték előre az embernemet. Az ember, a világmindenség ostromlója és kis világunk kitágító kísérletezője ugyanis nagyon is esendő, romlandó, nagyon is törékeny élőlény, a világmindenség kegyetlen erőivel, roppant támadásaival szemben. „Őrjöngő röptünk, mondd, hova vezet?", kérdi Ádám az űrjelenet első két sorában, maga is megfélemlítve, megkísértve. Az emberiség gyönyörű röpte a Földön túli, mégsem földöntúli, nagyon is valóságos világ teljes megismeréséhez vezet. Néha hősi halottak élete árán. Hősi halottak feláldozott élete segítségével. Az ember célja e küzdés maga, írta volt Madách. Az ember eszköze e küzdés, írta e sorokhoz a mi időnk, a kozmonauták, a világűrben keringő űrállomások, a megismerés szentségéért és tudományért bármikor ,meghalni kész hősi halottak kora. S, tegyük ehhez hozzá: győztes űrkutatók, űrpilóták kora. Gagarin meghalt ugyan, s hősi halottakká váltak még annyian, a célt az emberiség, Madách szavával kifejezve, talán még százszor sem éri el. A célt nem azért ostromolja, mert az ember célja a küzdés maga. Hanem azért, mert a cél határtalanságában, a mindent tudás, rslindent megismerés fenségében hinni képes. S az emberiség javára fordított hasznában is. Az emberiség sorsát, igaz, élők küzdése vitte előre mindig, de élők nem halálra vágyó, de azt el nem kerülhető,halálos önfeláldozása is.. Nem a világűr, csupán Földünk felfedeztetését idézem: mennyien haltak meg ismereteink tágításáért, e kis lakóhely, e földi tágasság teljes megismeréséért. Soroljam föl a hősi halott orvosokat, akik betegségek fölismerése és leküzdése közben halálra sebződtek, ismeretlen kórokkalfertőztetve meg? Vagy tudósokat, akik máglyahalált vagy börtönhalált szenvedtek tudományukért? Vagy költőket, akik elégtek szinte a lélek űrkutatása közben, a lelki megismerésért hozva, önemésztő halálos áldozatot? Költők, is lehetnek hősi halottak. A három szovjet űrhajós, Dobrovolszkij, Volkov, Pacajev halála fölött érzett egyetemes emberi gyászban mindenki osztozik, mi, magyarok és Földünk minden népe, mert űrkísérletük i s véletlen, tragikus elmúlásuk is — az egyetemes emberiséget, a világmindenség megismerhetőségének vágyát, kísérletét és gyakorlatát szolgálta. . Tragédiájuk az ember tragédiája. S az ember tragédiáját és nagy címbetűvel, Az ember tragédiáját idézve, befejezésül fel kell villantsam, a madáchi remekmű egyetlen sorát, amely az Akadémián őrzött eredeti kézirat 10 lapján, a 282. sorban olvasható. Ebben írta volt le Madách azt, hogy „A legmagasbat embernek tekinted". E sort javította ki Arany erre a végleges fogalmazásra: „És ember az, mi, legmagasb neked". • " Az ember ott a földön, a Szojuz—11 kabinjában, élettelenül elterülve is lehet a ..legmagasb”. Megsemmisülve. Holtában is. Kuffy Péter A TASZSZ szerdán hajnalban kiadott"közleménye szerint életét vesztette a Szojuz— 11 szovjet űrhajó személyzetének mindhárom tagja: Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij alezredes, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Ivanovics Pacajev kísérletező mérnök. A közlemény szerint 1971. június 29-én Föld körüli pályán mozgó Szaljut tudományos űrállomás személyzete maradéktalanul befejezte a repülési program teljesítését és utasítást kapott a Leszállásra. Az űrhajósok tudományos kutatásaik anyagát és a fedélzeti naplókat átvitték a Szojuz—11 szállítóűrhajó kabinjába, hogy visszahozzák őket a Földre. . E művelet végrehajtása után az űrhajósok elfoglalták helyüket a Szojuz—11 űrhajóban, ellenőrizték a fedélzeti rendszereket és előkészítették űrhajójukat a Szaljut űrállomástól való elválásra. Moszkvai idő szerint 21 óra 28 perckor a Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás elvált egymástól és külön-külön folytatta a repülést. Az űrhajó legénysége közölte, hogy a szétkapcsolás művelete zökkenőmentesen zajlott le, s az űrhajó valamennyi rendszere szabályszerűen működik. Június 30-án moszkvai idő szerint 1 óra 35 perckor az űrhajó orientációjának végrehajtása után, bekapcsolták a fékező berendezést, amely az előre kiszámított ideig működött. Afékezőhajtómű működésének befejeződésekor megszakadt a kapcsolat az űrhajó legénységével. A leszállási programnak megfelelően a légköri aerodinamikai fékezés után üzembe helyezték az ejtőernyőrendszert és közvetlenül Földet érés előtt, a sima leszállás hajtóműveit. A leszálló egység simán ért Földet a megadott körzetben, a Szovjetunió nyugati térségében. Az űrhaj,jóval egyidejűleg helyszínre érkező kutatóhelikopter személyzete a Szojuz—11 kabinjának felnyitásakor a kabin ülésében élettelenül találta a Szojuz—11 legénységének mindhárom tagját. Haláluk okainak tisztázására vizsgálat kezdődött. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajevo űrhajós pilóták a bonyolult kozmikus berendezések kipróbálásában végzett önfeláldozó munkájukkal óriási mértékben hozzájárultak a Föld körüli űrrepülések fejlesztéséhez. A szovjet nép mindörökre megőrzi emlékezetében a három bátor űrhajóspilóta — Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov és Viktor Ivanovics Pacajev hőstettét. 1981-ben továbbra is szolgálatit teljesítve a légierőnél, elvégezte a katonai repülőakadémiát. Miután tagja lett az űrhajósok egységének, sikerrel elvégezte az űrrepülésre való felkészülés tanfolyamát. Georgij Dobrovolszkij özvegye, Ljudmilla, a leningrádi egyetemen végzett és jelenleg matematikát tanít. Dobrovolszkij két kislányt hagyott árván, az 1959-ben született Mariját és az 1967-ben született Natasát. Volkov Vlagyiszlav Volkov 35 éves űrhajósnak, a Szaljutorbitális állomás fedélzeti mérnökének ez volt a második kozmikus útja. 1969 októberében Anatolij Filipcsenkóval és Viktor Gorbatkóval 80 fordulatot tett meg a Föld körül a Szojuz—7 fedélzetén.A bajkonuri űrrepülőtéren június 5-én a Szojuz—11 rajtja előtt Volkov az újságírók előtt kijelentette: ,.Repülni akarok! Fontos kísérleteket kell végrehajtani. Mi, az egész személyzet, igyekezni fogunk a lehető legjobban teljesíteni a programot.” Vlagyiszlav Volkov számára még az iskolai évek idején megnyílt az út az égbolt felé: repülőgép tervező szülők gyermeke volt és már iskolás korában belépett a moszkvai repülőintézet klubjába. Később ennek a főiskolának lett a hallgatója. Az intézet elvégzése után tervező irodában dolgozott. Az űrhajósok osztagába Szergej Koroljov (1906—1966), a kozmikus technika megteremtője vette fel Volkovot. Vlagyiszlav Volkov 1965-ben lépett be az SZKP tagjainak sorába. Apja — Nyikolaj Volkov — a harmincas évek közepe óta dolgozik a repülőgépiparban. Anyja — Olga Volkova — életének 30 esztendejét szentelte a repülőgép-tervezésnek. Özvegye — Ljudmilla — élelmiszeripari, mérnök. Vlagyimir fia iskolás, jött a világra. Az űrhajós özvegye, Vera, tudományos munkatárs. Pacajev édesapja 1941-ben Moszkva alatt a fronton vesztette életét, édesanyja nyugdíjas. Dobrovolszkij Georgij Dobrovolszkij, a tragikus körülmények között elhunyt űrhajólegénység parancsnoka elsőosztályú katonai repülő, a szovjet légierő alezredese volt. Június 1-én töltötte be a 43. életévét. A Fekete- tenger melletti Odesszában született. 1946-ban végezte el a katonai légierő különleges iskoláját, majd felvették a csugujevi hadirepülő iskolába, amelyet 1950-ben végzett el. Georgij Dobrovolszkij vadászrepülő volt, különféle típusú repülőgépeken repült. Egy repülőraj parancsnokhelyettese, majd egy repülőezred politikai tisztje volt.. Pacajev A Szaljut ember irányította orbitális űrállomás fedélzetén végrehajtottkísérletek elszakíthatatlanul összefonódnak Viktor Pacajev kísérletező mérnök nevével. : — Az űrhajós foglalkozás természetesen igen vonzó. A világűr kutatása új és nagyon érdekes dolog, megpróbálok mindent megtenni utunk sikere érdekében — mondta Pacajev a Szojuz—11 űrhajó rajtja előtt. Viktor Pacajev a kazahsztáni Aktyubinszk városában született, ahol 1946-ig élt. Miután elvégezte a penzai ipari főiskolai, kutatóműszerek, mérő és automatika berendezések, valamint rádiótechnikai rendszerek kidolgozásával foglalkozott. Pacajev 1969 szeptemberében kezdte meg a felkészülést az űrhajósok csoportjában. A légikiképzés során Vlagyiszlav Volkovval repült egy gépen, akivel együtt volt a Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás fedélzetén is. Pacajev a Szaljut űrállomás fedélzetén ünnepelte 38. születésnapját. Két gyermek maradt utána árván, Dmitrij nevű fia, aki 1957-ben született és Szvetlána nevű lánya, aki 1962-ben A gyászjelentés Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a Minisztertanács gyászjelentést adott ki, amelyben tudatja, hogy szerdán, az első emberlakta orbitális állomáson, a Szaljuton végrehajtott űrrepülési programjuk befejezése után, a Szojuz—11 űrhajón a Földre visszatérőben életüket vesztették a bátor űrhajósok, az SZKP tagjai: Georgij Dobrovolszkij alezredes, az űrhajó parancsnoka, Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök, Viktor Pacajev kutatómérnök. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége, a Minisztertanács, a párttal és az egész szovjet néppel együtt mélyen gyászolja hazánk kiváló fiainak elvesztését és őszinte részvétét fejezi ki családtagjaiknak, mondja a gyászjelentés. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozatot hozott arról ,hogy kormánybizottság alakul a három űrhajós halálát okozó körülmények tisztázására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozata alapján kormánybizottság alakult a három, űrhajós temetésének megrendezésére. A bizottság tagjai: Andrei Kirilenko (elnök), Dmitrij Usztyinov, Iván Kapitonov, Leonyid Szmirnov, Msztyiszlav Keldis, Andrej Orecsko, Vlagyimir Satalov és mások. Az elhunyt űrhajósokat a Vörös térért, a Kreml falánál fogják eltemetni.» A három szovjet űrhajós temetésének megszervezésére alakított kormánybizottság közölte, hogy Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev holttestét július elsején ravatalozzák fel Moszkvában, a szovjet hadsereg székházában, ahol 12 órától 20 óráig lehet búcsút venni a Szaljut orbitális űrállomás tragikusan elhunyt legénységétől. A Szovjetunió hősei A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége törvényerejűrendeletet adott ki, amelynek értelmében haláluk után a, Szovjetunió hőse címmel tüntették ki Georgij Dobrovolszkij,, Viktor Pacajev és Vlagyiszlav Volkov űrhajósokat, hősiességükért, bátorságukért és merészségükért, amelyet az új kozmikus komplexum, a Szaljut orbitális állomás és a Szojuz—11 szállítóűrhajó kipróbálása során tanúsítottak. Vlagyiszlav Volkov most másodszor kapta meg a magas kitüntetést. Először 1969 októberében, a Szojuz—7 űrhajón végzett űrrepülése után tüntették ki a Szovjetunió hőseCímmel. Magyar államférfiak részvéttávirata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke a következő részvéttáviratot küldte L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének és A. N. Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének . A magyar tiép, amely osztatlan érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri figyelemmel a Szovjetunió, a szovjet tudósok, mérnökök, munkások és űrhajósok hősi erőfeszítéseit a világűrnek az emberiség javára történő meghódítása érdekében, mély megrendüléssel értesült a Szojuz—11 űrhajó kozmonautáinak tragikus haláláról. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov elvtársak, a kiváló űrhajósok, akik részesei voltak az első, emberlakta űrállomás megteremtésének, példázzák a szovjet nép hősiességét, áldozatkészségét, alkotó tehetségét, az emberi haladást szolgáló kutatási törekvéseit. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány, valamint egész népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának. Népünk, átérezve a nagyszerű űrhajósok áldozatát, osztozik a szovjet nép és a gyászoló családok fájdalmában. Az MSZBT országos elnöksége táviratban fejezte ki részvétét a Szaljut utasainak hősi halála alkalmábóla Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének, és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnökségénél, Moszkvába és a szovjet nagykövetségnek Budapesten. . Moszkvai tudósítónk telefonjelentése A szovjet főváros gyásza Moszkva gyászol, az utcák csendesek. A ■ mindig zsúfolt mozikban üres a nézőtér. A televízió megváltoztatta műsorát. A moszkvai központi rádióadó magyar idő szerint szerdán, hajnali ■ 4 órakor sugározta először a tragikus hírt és azóta óránként halljuk a megrendítő közleményt. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov huszonnégy napig tartózkodtak a világűrben. Egyedülálló kísérleteket hajtottak végre. Megdöntötték Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyanov, az 1970 júniusában felbocsátott Szojuz–9 űrhajó személyzetének 424 órás űrrepülési rekordját. Több mint 570 órán kérést