Magyar Nemzet, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Arkhimédészi pont „Éles és bonyolult küzdelem” — így jellemezte az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése a nemzetközi helyzetet és a politika, a gazdaság, az ideológia síkján zajló harcot. Ha nem is azonos intenzitással, de egyidőben jelentkezik e küzdelem minden kontinensen. A válsággócok, az események sűrűsödési pontjai az utóbbi hetekben elsősorban a Távol- Keleten és a Közel-Keleten sokasodtak meg, új viszonylatok alakultak ki, a világosnak vélt erővonalak összekuszálódtak. Mindez szükségessé tette a világ számos övezetében a helyzet új értékelését, s az öszszefüggési rendszerek törvényszerűségeinek gondos mérlegelését. A szocialista vezetők találkozója a Krímben éppen azért keltett világszerte széles körű visszhangot, mert egyértelműen lerögzítette a közös álláspontot és kifejezésre juttatta azt az eltökéltséget, hogy a megbeszélésen képviselt országok, a helyzet alapos elemzése és az eredményekből levont tanulságok alapján fokozott lendülettel folytatják a béke és a biztonság megszilárdításának világméretű küzdelmét. Bár a távol-keleti és közel-keleti fejlemények az utóbbi időben elterelték a figyelmet Európáról, mind a krími megbeszélés, mind a Központi Bizottság ülése első helyen foglalkozott földrészünk kérdéseivel és e tekintetben teljesen logikus volt az a sorrend is, amelyben az európai szocialista országok egymást, közvetlenül érintő ügyei, a KGST, a gazdasági integráció, a Varsói Szerződés megelőzték az európai biztonság általánosabb problémáit. Az európai biztonság kérdéseinek összetettsége megköveteli, hogy a biztonsági rendszer megteremtését elsősorban sürgető országok szorosan összehangolják nézeteiket és teljes együttműködésben képviseljék a nemzetközi színtéren már korábban, közösen kialakított álláspontjukat. Ez annál is fontosabb, mert éppen nyugati oldalról az utóbbi hetek távol-keleti és közel-keleti eseményeit igyekeznek felhasználni arra, hogy háttérbe szorítsák a megoldásra váró és rendezésre érett európai kérdéseket, továbbra is elodázzák nemcsak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását, hanem a Szovjetuniótól nem régen javasolt fegyverzetcsökkentési tárgyalások megindítását is. Ezért hangsúlyozza a Krímben kiadott közlemény, hogy bizonyos pozitív haladás mutatkozik az európai helyzet alakulásában, de további aktív lépések szükségesek valamennyi európai állam réme ". Az MSZMP KB legutóbbi ülése pedig ezért üdvözölte Európa politikai és társadalmi erőinek a béke, a biztonság és az együttműködés elősegítésére irányuló törekvéseit. Az európai helyzet vizsgálatánál az érdeklődés most Nyugat-Berlinre és a négy nagyhatalom képviselőinek tárgyalásaira irányul, hiszen hírek terjedtek el az augusztus 10-i ülésen esetleg várható eredményről. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk, hiszen két nap múlva minden világosabb lesz, azt mindenképpen meg kell mondani: a nyugati felfogás az egész európai folyamatban különleges szerepet tulajdonít Nyugat-Berlinnek, mintegy Arkhimédészi pontnak tekinti, amelyből kifordítható — ha nem is a Föld —, de legalábbis Európa. A nyugat-berlini kérdés ilyen mesterséges felértékelése erősen súrolja az irrealitás határát, miután az Európaprobléma semmiképpen sem sűríthető egyetlen Arkhimédészi pontba. Az úgynevezett junkuim ésszerűtlenségére hadd mondjunk egy példát. Legutóbb Denis Healey volt angol hadügyminiszter s jelenlegi munkáspárti külügyi szóvivő egyik beszédében a következőket mondotta: „a nyugat-berlini kérdés megoldásának ügyében történő előrehaladás lehetővé teszi a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások megkezdését”. Föltéve, de meg nem engedve, hogy a haderőcsökkentési megbeszéléshez szükséges a nyugat-berlini előrehaladás, továbbra is Európa elé mered a probléma, mi várható a tárgyalásokon. A NATO lisszaboni ülésén az Egyesült Államok gyanút keltő lelkesedéssel fogadta a tárgyalásokra vonatkozó szovjet javaslatot, azóta viszont éppen annak vagyunk a tanúi, hogy a nyugati hatalmak megkezdték a három évvel ezelőtt kialakított MBFR (a fegyveres erők kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentése) javaslatuk újjáértékelését. Ma már arról beszélnek, hogy a haderőcsökkentés „végzetesen megzavarhatja” a fennálló hatalmi egyensúlyt s „veszedelmes, kiszámíthatatlan következményekre” vezethet. És hirtelen rádöbbentek arra: gyakorlatilag lehetetlen katonai értelemben meghatározni a „kiegyensúlyozott” kifejezés jelentését. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a haderőcsökkentési javaslatról ellentétesen vélekedik a State Department és a Pentagon, akkor érthetővé válik, miért nem készült el a nyugati véleményt összefoglaló és a június elejére ígért NATO- papír, s miért nem indult el a szocialista fővárosokba az a személy, (a hírek szerint Brosio, volt NATO- főtitkár), akinek feladata lenne a borkóstolás. A nézeteltérések mindezen túl nem korlátozódnak az amerikai kormánykörökre, még élesebbek az egyes NATO-országok között. Ki hinné ezek után, hogy a nyugat-berlini megállapodás olyan csodaszer, amely még a szövetségek egymás közötti véleménykülönbségeit is megszünteti. Csupán egyetlen példa az összefüggések és junktimok irreális értelmezésére. Ha egyáltalán van Európának Arkhimédészi pontja, az csakis egy új biztonsági rendszer lehet. Ehhez pedig az össz-európai konferencián keresztül vezet az út. J Pethő Tibor Az ázsiai diplomácia fejleményei Szovjet-indiai tárgyalások, a burmai államfő Pekingben, ellentétek a „két Kína” kérdésben A külpolitikai helyzet KÉT TÁVOL-KELETI TÉRSÉG, Indokína és az indiai szubkontinens politikai ügyei vonták magukra a figyelmet ezen a nem túlzottan eseménydús világpolitikai hétvégén. Gromiko szovjet külügyminiszter új-delhi látogatása nyomán nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, illetve a rendkívül nehéz menekültprobléma kérdéskörével függ össze, hanem a tágasabb ázsiai erőviszonyokkal is. Ha Új-Delhi továbbra is megmarad a határozottan Kína-ellenes politika mellett, akkor nyivánvaló, hogy azesetleges indiai—pakisztáni konfliktusban fokozottan szüksége lehet a Szovjetunió támogatására. A nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung arra is rámutatott, hogy a pakisztáni hajthatatlan magatartás miatt a konfliktus rendezésének esélyei csökkentek, s a szovjet diplomáciának e térségben már értékes hagyományai vannak. A dolgot most az bonyolítja, hogy megfigyelők nem tartják kizártnak: a kelet-pakisztáni tűzfészekben Peking megpróbálja tovább növelni befolyását. Az indokínai problémákkal a kínai—amerikai közeledés fényében foglalkoznak a komimentátorok. Nixon bejelentett pekingi útja ugyanis több találgatásra adott okot arra vonatkozóan, hogy Peking vajon támogatna-e egy „genfi típusú”, újabb indokínai értekezletet. Mintha e téren maga Peking is zavarba jött volna, a kínai fővárosból érkezett jelentések időnként ellentmondanak egymásnak: a néhány hete ott járt ausztrál ellenzéki politikus olyan értesülést hozott magával, hogy Peking hajlandó lenne egy ilyen értekezleten részt venni. A New York Times legutóbbi cikke most ezzel ellentétes információt közölt, eszerint Kína nem ért egyet az ilyen értekezlet összehívásával. Felettébb figyelemre méltó az indoklás: Peking azért nem helyesli a tanácskozást, mert az indokínai rendezést a DIFK hétpontos javaslata alapján kell végrehajtani. A nyugati országok között továbbra sincs egyetértés abban, hogy az ENSZ őszi közgyűlésén miként foglaljanak állást: Anglia ellenzi a „két Kína”-elvet, Washington viszont, Tokióval együtt, támogatja azt. Tokiói értesülések szerint egyébként nincs kizárva, hogy Nixon az év vége felé, karácsony tájt látogat Pekingbe. A kínai belső politikai élet egyik vonatkozásáról, az országban élő nemzetiségekről ad helyzetképet a TASZSZ. Pekingben eközben magas rangú külföldi vendég tartózkodik, Ne Win burmai állam- és kormányfő személyében. A távol-keleti országok jó része, így Singapore, a Fülöp-szigetek, Japán, másfelől pedig Thaiföld és Burma, már hosszabb ideje érdeklődik a korábban teljesen, vagy részlegesen befagyasztott kínai kapcsolatok fölélénkítése iránt. Ne Win burmai tárgyalásai jelzik, hogy ez a szándék a másik oldalon is megvan, mi több, arra utalnak, hogy a kínai külpolitika a kulturális forradalom utáni időszakban nem csupán a látványos Nixon-utazással, hanem az intenzív „ázsiai diplomáciával” is ki akar jutni a korábbi elszigeteltségből. Ezt az irányvonalat továbbra is szembetűnő szovjetellenesség jellemzi, amint ezt a legutóbbi pekingi kormánynyilatkozat bizonyítja: ebben elutasítják a Szovjetunió által javasolt öthatalmi nukleáris értekezletet. Szocialista lapvélemények a KGST komplex programjáról A TASZSZ jelenti: A szocialista országok lapjai szombati számukban közölték a KGST-tagországok 25. ülésszakán elfogadott, az együttműködés további elmélyítéséről és tökéletesítéséről és a tagországok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztéséről szóló komplex program teljes szövegét. A szófiai Trud „Történelmi döntések” címmel megállapítja, hogy a program a KGST- tagországok szoros együttműködésének alkotó tapasztalatára épül. A szocialista országok — írja a Trud —, elérkeztek fejlődésük új szakaszába, amikor sikereikre támaszkodva a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szocialista integráció előnyeinek még teljesebb kihasználását tűzik ki feladatul maguk elé. A csehszlovák sajtó „A jövő közös programja”, „A szocialista integráció új feladatai”, „A KGST alkotó programja” címekkel kommentálta a 25. ülésszakon elfogadott dokumentumot. A Mlada Fronta rámutat, hogy az integráció komplex programja új távlatokat tűz ki a szocialista országok gazdaságának fejlesztése elé. A varsói Trybuna Ludu „A szolidaritás és az együttműködés” című cikkében hangsúlyozza a program óriási történelmi jelentőségét. Megállapítja, hogy a dokumentum újabb fontos fejezetet nyit a szocialista közösség gazdasági együttműködésének történelmében. A román Scinteia és a Románia Libera közlik a KGST 25. ülésszakán elfogadott program teljes szövegét. A Scinteia kommentárjában megállapítja, hogy a program a KGST-tagországok érdekeit, s a szocializmus megszilárdítását szolgálja. Csou Eu-laj és Ne Win tárgyalásai Kína támogatást nyújt Burmának Ne Win, a Burmai Forradalmi Tanács elnöke, Burma miniszterelnöke feleségének, továbbá Bla Bau külügyminiszternek és Chu Khin ezredesnek, a burmai hadügyminisztérium vezérkari osz hivatalos személyiségeknek kíséretében pénteken nem hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Csou En-laj kínai kormányfő pénteken délután ,,baráti légkörű” megbeszélést folytatott Ne Win tábornokkal. Este Csou En-laj bankettet adott a burmai vendégek tiszteletére. A banketten elhangzott pohárköszöntőjében Csou En-laj méltatta a két ország közötti „hagyományos barátságot”, hangsúlyozva, hogy ez új fejlődésnek indult a Kínai Népköztársaság kikiáltása után. Amikor Ne Win elnök először látogatott Kínába, a két ország eredményesen rendezte a történelemből ránk maradt határkérdést, s ezzel jelentős mértékben járult hozzá a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok fejlődéséhezlír-zt jelentette ki Csou JpS eLjegyezve, hogy Iima vés otsaria között azGtoDbiokét évben a kapcsolatok ismét jajra fordultak. Kína és Indra) között 1967-ben — m új kííjai „kulturálisforradalom” következmények&itt—kaptapcsolatok megfollottak.^a két kormány kölcsönösen visszahívta nagykövetét. A kapcsolatokat nagyköveti szintre csak tavaly emelték. Egy Hongkongi Reuter-jelentés szerint a most esedékes kínai—burmai megbeszélések egyik fő témája az a támogatás lesz, amelyet Kína részben anyagiakban, részben rádióadások formájában nyújt a burmai kormány fegyveres ellenzékének. Ne Win 1965-ben járt először és eddig utoljára Kínában. Tokiói értesülés: Nixon karácsony tájt utazik Pekingbe A Reuter és az AFP jelenti: Nixon amerikai elnök pénteken hétvégi pihenőre a New Hampshire állambeli Nashuába érkezett. A kínai kapcsolatok megjavítását ellenző bírálóinak válaszolva az elnök kijelentette, hogy „a jövőt fenyegető veszély elhárítása érdekében” szándékozik Kínába utazni. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok vietnami háborúja vége felé jár, és „az Egyesült Államok a világ minden népével békében fog élni”. Nyugati hírügynökségek véleménye szerint Nixon víkendje előválasztási kampányra emlékeztető utazás. Utalnak arra, az 1968-as elnökválasztáson ebben az államban aratta egyik legfontosabb győzelmét. Tokiói értesülések szerint egyébként Nixon esetleg karácsonytájt fog Kínába utazni. A hírt a japán parlament három tagja közölte tokiói sajtóértekezletén, amelyet az Egyesült Államokban tett utazása után, pénteken tartott meg. A japán külügyminisztérium köreiben jelezték, hogy Japán esetleg társszerzőséget vállal az ENSZ-közgyűlés elé terjesztendő olyan határozati javaslatban, amely Tajvan kizárását fontos kérdésnek minősítené. A kormány — a külügyminisztérium beosztottai szerint — már el is határozta, hogy részt vesz egy ilyen javaslat előterjesztésében. Tokióban egyébként úgy tudják, hogy az Egyesült Államok ezenkívül még egy másik határozat megszavazására is rá akarja venni az ENSZ-közgyűlést. Ez állást foglalna amellett, hogy az ENSZ-ben mind Kína, mind Tajvan helyet kapjon, ezzel befejezett ténnyé akarja tenni a „két Kína” koncepciót. Bangkoki tájékozott körökre hivatkozva jelentette a Reuter, hogy Thaiföld — az Egyesült Államok példáját követve — megszavazni készül az ENSZ-ben „Peking felvételét", de szembehelyezkedik Tajvan kizárásával. Kormánynyilatkozat Kína elutasítja az öthatalmi nukleáris értekezlet tervét Pekingből jelenti az Új Kína. A kínai kormány elutasítja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a legközelebbi jövőben hívják össze az öt nukleáris hatalom értekezletét a nukleáris leszerelés kérdéseinek megvitatására. A visszautasítást a Kínai Népköztársaság kormányának július 30-án keltezett, szombaton nyilvánosságra hozott nyilatkozata tartalmazza. A nyilatkozat kijelenti, hogy „a nukleáris fegyverek kérdését nem lehet az országok többségének mellőzésével megoldani”. Ily módon a nyilatkozat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a nukleáris fegyverekről csak a velük rendelkező hatalmak dönthetnek. A kormánynyilatkozat szerint a kínai nukleáris fegyverek még csak kísérleti szakaszban vannak, Kína még nem nukleáris hatalom és nem is akar azzá válni. ^7, 1M GL _ J. Vasárnap iW 111 k]|| Jg jK Ilii / ^Jf| Ifi® JE ni|g jms JffljHk 1971. augusztus 8,20 forint ff H ám 1 IW ám S lg U 1 iBMM 1 XXVII. évfolyam, iTfugjui nőinél A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA | WflPIWJ millió Wlllllggs I Változások Kína közigazgatási térképén A TASZSZ szerint Peking elnyomja a nemzeti kisebbségeket Moszkvából jelenti a TASZSZ. Ismét átszabták Kína politikai-közigazgatási térképét. A pekingi hatóságok a Belső-Mongólia autonóm kerülettől leválasztottak három „külön területet” s ezeket Bankú tartomány közigazgatási szervei közvetlen irányítása alá rendelték. Belső-Mongólia területét ezzel több mint a felére csökkentették. Peking nem első alkalommal változtatja meg a Belső-Mon-gólia területét. Néhány év ezelőtt a mongolok lakta terül