Magyar Nemzet, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
«* / ! / / , Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ”". Megalakul az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuthdíjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk okairatát kifejezve, hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Gyula beszéde az alakuló ülésen — Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat — kezte beszédét Kállai Gyula. — Elhatározásunk része az emberiség sorsával összefüggő béketörekvéseknek, amelyeknek célja, hogy megszabadítsák az emberiséget a háborúktól. Az emberiség sok évezredes történetében csak most nyílt erre reális lehetőség. Miért? Először azért, mert létrejött a szocialista világrendszer, amelynek természet A nemzetközi béke védelme és biztosítása azonban nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent. Jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel. — Európa mindig megkülönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben, s jelenleg is meghatározó befolyást gyakorol a világhelyzetre. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a leghevesebben a haladás és a reakció erői. Itt született meg a népek és haladás elleni „szentszövetség”. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió halottjával, 55 millió sebesültjével, országok és országrészek, városok és falvak rombadöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csatatereivé változtatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nemzeti függetlenség s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szocializmus valósága. Európa ma is meghatározó szerepet játszik a világban. Itt bontakozott ki az utóbbi negyedszázadban is a haladás és a reakció erőinek legnagyobb jelentőségű küzdelme. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. Az európai tőkésországokban koncentrálódik a világkapitalizmus erejének igen jelentős része. Európa egy része a fő területe annak tétől idegen a háború, más népek elnyomása és kifosztása, amelytől elválaszthatatlan a béke, a népek barátsága, s amely nemcsak a történelmi fejlődés igazával, de azzal az erővel és tekintéllyel is rendelkezik, amely szükséges a háború nyerészkedőinek fékentartásához. Másodszor azért, mert milliók és milliók ismerik fel világszerte, hogy számunkra a háború csak pusztulást, nyomort és újabb meg újabbt megpróbáltatást jelent, az agresszív Északatlanti Szövetségnek, amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezési versenyért felelős. Nyugat-Európában található a NATO vezető hatalmának, az Amerikai Egyesült Államok termonukleáris fegyverraktárainak jelentős hányada. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztítóbb katasztrófájának reális lehetőségét képezi —, bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy amikor a második világháború poklából éppen csak kikerült emberiség reményeit a hidegháború dermesztette meg, Európában született meg a béke-világmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: „Soha többé háborút!” Amikor az imperialista agresszió fegyverrel támadt a távoli koreai népre, Európából erősödött világméretűvé a követelés: „El a kezekkel Koreától!" — Azóta az európai helyzet sokat változott. Szembeötlő az a különbség, amely e földrészt az ötvenes évek Európájától megkülönbözteti. Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk napjainkban is megoldatlan, s így veszélyekkel , terhes problémákkal. De éppen ezek ismeretében világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem becsülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyásolják a kontinens politikai helyzetét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a haladás, a béke erői javára. Nyilvánvaló, hogy ebben a térségben az imperializmus bármilyen fegyveres agressziója a szocializmus országai ellen megsemmisítő visszautasításban részesülne. A szocialista országok sorozatos kezdeményezései bátorították és bátorítják ma is az európai népeket arra, hogy a viszonylagos nyugalom helyett a tartós biztonság, a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére törekedjenek. Európa szerepe és jelentősége — Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatod harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogy márt az európai szocialista országoknak az összeurópai k kormányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem valamennyien — szintén kedvezően nyilatkoztak. Egyrészüket az őszinte felismerés vezette, mások a realitás iránti érzékkel döntöttek így. Csak üdvözölni lehet, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormányzati köreiben a korábbi revansista, hidegháborús politika helyén a tényleges helyzettel nem számoló hírhedt Hallstein-doktrína romjain ma egy reálisabb külpolitika kezd felülkerekedni. De még azok a kormányzati tényezők is, amelyek nem akarnak, vagy éppen nem képesek a reális helyzet felismerésére, kénytelenek kedvezően nyilatkozni, mert a tömegek állásfoglalása lehetetlenné teszi számukra a nyílt és közvetlen elutasítást. — Azok az eredmények, amelyek a különböző társadalmi berendezkedésű európai országok együttműködésében az elmúlt évek során megmutatkoztak — a gyakori politikai konzultációk, a fejlődő gazdasági, tudományos és technikai kapcsolatok, a kölcsönös megértés biztató megnyilvánulásai — jelentik azt a reális alapot, amelyen újabb lépéseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres megjavítására. A nép a leghatékonyabb történelemformáló erő . Mindannyian jól tudjuk, hogy az említett pozitív jelenségek nagymértékben az európai társadalom háborúellenes, békeszerető erői növekvő aktivitásának köszönhetők. A népek ezen a kontinensen különösen jól emlékeznek arra, hogy nem is olyan sok évtizeddel ezelőtt a második világháborúra készülő fasizmus milyen tudatosan használtai és népellenes céljaira az európai társadalom passzivitását és megosztottságát. Halhatatlan érdemű békeharcosok szenvedélyes figyelmeztetései járták be akkor Európát: emberek, legyetek éberek! E figyelmeztetések nem voltak hiábavalók, napjainkban is érvényesek, mozgósítanak. Erősödik az elhatározás, szilárdul az eltökéltség a demokratikus, háborúellenes erők összefogására, a béke és biztonság ellenségeivel vívott harcban. Biztosak vagyunk abban, hogy az európai országok békeszerető népei a jövőben tovább fokozzák aktivitásukat kontinensünk boldogabb jövőjéért. E bizakodásunk nem alaptalan. A történelem azt tanúsítja, hogy az emberiség mindig akkor és olyan mértékben volt képes megoldani nagy feladatait, amikor és amilyen mértékben összpontosítani tudta erőit azok megoldására a leghatékonyabb történelemformáló erő, a nép. Ma ez még inkább így van. — Európa népei azt is felismerték, hogy e földrész szilárd békéjének megteremtése az egész világ elemi érdeke. Ám ezt is tudjuk, hogy a földkerekség más részein izzó tűzfészkek veszélyt jelentenek Európára. Az európai biztonságért folytatott harc tehát nem csökkenti a közös erőfeszítéseket azért, hogy a háborús gócok az egész világon megszűnjenek. Európáért, az európai kontinens biztonságáért küzdünk akkor is, amikor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a testvéri vietnami, laoszi és kambodzsai néppel, és támogatjuk őket igazságos harcukban. A megtámadott népekkel teljes összhangban követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be agresszív háborúját, és vonja ki csapatait az indokínai térségből. Támogatjuk a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának ez év júliusában előterjesztett hétpontos nyilatkozatát, mint a dél-vietnami kérdés békés és igazságos megoldásának reális útját. — Európáért, az európai kontinens biztonságáért is küzdünk, amikor szolidaritásunkról biztosítjuk az arab népeket az izraeli agresszió megszüntetéséért folytatott igazságos harcukban. A közel-keleti válságnak, a Biztonsági Tanács 1967-es határozatán alapuló rendezéséért eddig is határozottan kiálltunk, s ilyen irányú törekvéseinket mindaddig folytatjuk, ameddig e területek népei véglegesen fel nem számolják a nemzeti függetlenségüket, s az önálló békés építő munkájukat veszélyeztető agresszió minden káros következményét. A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez, valamennyi háborús konfliktus, vagy ezzel fenyegető kérdés rendezéséhez! Ezt az öszszefüggést nemcsak földrészükön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk határain túl is s a világ békét Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész, dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotóérdekek és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA