Magyar Nemzet, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

«* /­­ ! / / ,­­ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ”". Megalakul­ az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktu­son az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csának elnöke, a BVT elnök­ségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth­­díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregy­házi Dózsa Tsz növényter­mesztője és Vas-Witteg Mik­lós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar köz­életi személyiségek kezdemé­nyezték a bizottság megalakí­tását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk okai­ra­tát kifejezve, hatékony te­vékenységet fejtsen ki a kon­tinensünk biztonságával és az európai népek együttműkö­désével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmoz­dítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk vala­mennyi rétegét képviselik, el­nöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen be­szédet mondott. Kállai Gyula beszéde az alakuló ülésen — Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata, és tár­sadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozá­sunkat — kezte beszédét Kál­lai Gyula. — Elhatározásunk része az emberiség sorsával összefüggő béketörekvéseknek, amelyeknek célja, hogy meg­szabadítsák az emberiséget a háborúktól. Az emberiség sok évezredes történetében csak most nyílt erre reális lehető­ség. Miért? Először azért, mert létrejött a szocialista világ­­rendszer, amelynek természe­t A nemzetközi béke védel­me és biztosítása azonban nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az éle­tünkből. Ennél többet jelent. Jelenti a sokoldalú kapcsola­tokat és együttműködést az ál­lamok és a népek között a tar­tós béke, az intézményes biz­tonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget ar­ra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel. — Európa mindig megkü­lönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben, s jelenleg is meghatározó befo­lyást gyakorol a világhelyzet­re. A lepergett évszázadok fo­lyamán itt csaptak össze a leg­hevesebben a haladás és a re­akció erői. Itt született meg a népek és haladás elleni „szent­­szövetség”. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió ha­lottjával, 55 millió sebesült­jével, országok és országré­szek, városok és falvak rom­­badöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csatatereivé változtatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a sza­badság, a nemzeti független­ség s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szocializ­mus valósága. Európa ma is meghatározó szerepet játszik a világban. Itt bontakozott ki az utóbbi negyedszázadban is a haladás és a reakció erőinek legnagyobb jelentőségű küz­delme.­­ Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világ­­rendszer fő erőinek érintke­zési vonala. Az európai tőkés­országokban koncentrálódik a világkapitalizmus erejének igen jelentős része. Európa egy része a fő területe annak tétől idegen a háború, más né­pek elnyomása és kifosztása, amelytől elválaszthatatlan a béke, a népek barátsága, s amely nemcsak a történelmi fejlődés igazával, de azzal az erővel és tekintéllyel is ren­delkezik, amely szükséges a háború nyerészkedőinek fé­­kentartásához. Másodszor azért, mert milliók és milliók ismerik fel világszerte, hogy számunkra a háború csak pusztulást, nyomort és újabb meg újabbt megpróbáltatást jelent, az agresszív Északatlanti Szö­vetségnek, amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezési versenyért fele­lős. Nyugat-Európában talál­ható a NATO vezető hatalmá­nak, az Amerikai Egyesült Ál­lamok termonukleáris fegy­­verraktárainak jelentős há­nyada. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem leg­pusztítóbb katasztrófájának reális lehetőségét képezi —, bátorítja kontinensünk reak­ciós erőit, táplálja a gyanak­vást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európá­ban a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszá­zad alatt sem sikerült meg­oldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a né­met kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer.­­ A szocialista országok, Európa békeszerető népei azon­ban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megment­sék kontinensünket a világot egy újabb háborús katasztró­fától. A haladó erők felismer­ték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy ami­kor a második világháború poklából éppen csak kikerült emberiség reményeit a hideg­háború dermesztette meg, Európában született meg a bé­­ke-világmozgalom, amely mil­liók nevében írta zászlajára: „Soha többé háborút!” Amikor az imperialista agresszió fegy­verrel támadt a távoli koreai népre, Európából erősödött vi­lágméretűvé a követelés: „El a kezekkel Koreától!" — Azóta az európai helyzet sokat változott. Szembeötlő az a különbség, amely e földrészt az ötvenes évek Európájától megkülönbözteti. Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk napjaink­ban is megoldatlan, s így ve­szélyekkel , terhes problémák­kal. De éppen ezek ismereté­ben világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem becsülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyásolják a kontinens po­litikai helyzetét. Tisztán lát­juk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erőviszonyok el­tolódása a szocializmus, a ha­ladás, a béke erői javára. Nyil­vánvaló, hogy ebben a térség­ben az imperializmus bármi­lyen fegyveres agressziója a szocializmus országai ellen megsemmisítő visszautasítás­ban részesülne. A szocialista országok sorozatos kezdemé­nyezései bátorították és báto­rítják ma is az európai népe­ket arra, hogy a viszonylagos nyugalom helyett a tartós biz­tonság, a gyümölcsöző együtt­működés megteremtésére töre­kedjenek. Európa szerepe és jelentősége — Európa népei egyre in­kább cselekvő részesei a bé­kéért és biztonságért folytatod harcnak, s ezt ma már min­den felelős politikai tényező­nek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogy márt az európai szocialista orszá­goknak az összeurópai k kor­­mányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javas­latát fogadták. A dolgozó tö­megek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezés­hez. Az európai országok kor­mányai — gyakorlatilag csak­nem valamennyien — szintén kedvezően nyilatkozta­k. Egy­­részüket az őszinte felismerés vezette, mások a realitás iránti érzékkel döntöttek így.­­ Csak üdvözölni lehet, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság jelenlegi kormányzati köreiben a korábbi revansista, hidegháborús politika helyén a tényleges helyzettel nem szá­moló hírhedt Hallstein-doktrí­­na romjain ma egy reálisabb külpolitika kezd felülkereked­ni. De még azok a kormány­zati tényezők is, amelyek nem akarnak, vagy éppen nem ké­pesek a reális helyzet felisme­résére, kénytelenek kedvezően nyilatkozni, mert a tömegek állásfoglalása lehetetlenné te­szi számukra a nyílt és köz­vetlen elutasítást. — Azok az eredmények, amelyek a különböző társa­dalmi berendezkedésű európai országok együttműködésében az elmúlt évek során megmu­tatkoztak — a gyakori politi­kai konzultációk, a fejlődő gaz­dasági, tudományos és techni­kai kapcsolatok, a kölcsönös megértés biztató megnyilvánu­lásai — jelentik azt a reális alapot, amelyen újabb lépése­ket tehetünk az európai viszo­nyok gyökeres megjavítására. A nép a leghatékonyabb történelemformáló erő . Mindannyian jól tudjuk, hogy az említett pozitív jelen­ségek nagymértékben az euró­pai társadalom háborúellenes, békeszerető erői növekvő akti­vitásának köszönhetők. A né­pek ezen a kontinensen külö­nösen jól emlékeznek arra, hogy nem is olyan sok évti­zeddel ezelőtt a második vi­lágháborúra készülő fasizmus milyen tudatosan használtai és népellenes céljaira az európai társadalom passzivitását és megosztottságát. Halhatatlan érdemű békeharcosok szenve­délyes figyelmeztetései járták be akkor Európát: emberek, le­gyetek éberek! E figyelmezte­tések nem voltak hiábavalók, napjainkban is érvényesek, mozgósítanak. Erősödik az el­határozás, szilárdul az eltö­kéltség a demokratikus, hábo­rúellenes erők összefogására, a béke és biztonság ellenségei­vel vívott harcban. Biztosak vagyunk abban, hogy az euró­pai országok békeszerető népei a jövőben tovább fokozzák ak­tivitásukat kontinensünk bol­dogabb jövőjéért. E bizakodá­sunk nem alaptalan. A törté­nelem azt tanúsítja, hogy az emberiség mindig akkor és olyan mértékben volt képes megoldani nagy feladatait, amikor és amilyen mértékben összpontosítani tudta erőit azok megoldására a leghatéko­nyabb történelemformáló erő, a nép. Ma ez még inkább így van. — Európa népei azt is felis­merték, hogy e földrész szilárd békéjének megteremtése az egész világ elemi érdeke. Ám ezt is tudjuk, hogy a földke­rekség más részein izzó tűz­fészkek veszélyt jelentenek Európára. Az európai bizton­ságért folytatott harc tehát nem csökkenti a közös erőfe­szítéseket azért, hogy a hábo­rús gócok az egész világon megszűnjenek. Európáért, az európai kontinens biztonsá­gáért küzdünk akkor is, ami­kor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szoli­daritásunkat a testvéri viet­nami, laoszi és kambodzsai néppel, és támogatjuk őket igazságos harcukban. A meg­támadott népekkel teljes össz­hangban követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be agresszív háborúját, és vonja ki csapatait az indokínai tér­ségből. Támogatjuk a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának ez év júliusában előterjesztett hétpontos nyilatkozatát, mint a dél-vietnami kérdés békés és igazságos megoldásának reális útját. — Európáért, az európai kontinens biztonságáért is küz­dünk, amikor szolidaritásunk­ról biztosítjuk az arab népeket az izraeli agresszió megszünte­téséért folytatott igazságos harcukban. A közel-keleti vál­ságnak, a Biztonsági Tanács 1967-es határozatán alapuló rendezéséért eddig is határo­zottan kiálltunk, s ilyen irányú törekvéseinket mindaddig foly­tatjuk, ameddig e területek né­pei véglegesen fel nem számol­ják a nemzeti függetlenségü­ket, s az önálló békés építő munkájukat veszélyeztető ag­resszió minden káros követ­kezményét.­­ A világon végbemenő változásokat értékelve úgy lát­juk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremt­sük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez, valamennyi háborús konflik­tus, vagy ezzel fenyegető kér­dés rendezéséhez! Ezt az ösz­­szefüggést nemcsak földré­­szük­­ön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megterem­tésére irányuló erőfeszíté­seinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk ha­tárain túl is s a világ békét Felhívás a magyar néphez Fel­hívással fordulunk mun­kásosztályunkhoz, paraszt­ságunkhoz,­­ értelmiségünk­höz, egész, dolgozó népünk­höz: tegyünk újabb és haté­­konyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó­érdekek és a gyümölcsöző együttműködés megterem­tésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Föld­részünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész vi­lágot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hi­szen a világ helyi hábo­rúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az im­perialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kap­csolatokat, agresszív terve­ket, revansista vágyálmo­kat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt­működés legkövetkezete­sebb hívei és leghatalma­sabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének poli­tikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megte­remtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lé­pése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésé­re tett újabb szovjet javas­latok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásá­nak feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért foly­tatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hi­szen szocialista építőmun­kánk elengedhetetlen felté­tele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szo­cialista társadalmunk érde­keit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagálla­mainak fővárosunkban meg­fogalmazott felhívása: le­gyen Európa az egyen­jogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének konti­nense. Földrészünk valóban tar­tós békéjéért, a népek nyu­godt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormá­nyok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszéle­sebb köreinek cselekvő rész­vételét igényli. Megköve­teli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és se­gítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kor­mányok biztonsági értekez­letére. Népünk akaratát kifejez­ve alakítottuk meg az Euró­pai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: össze­fogni hazánk minden jóaka­­ratú emberének békeakara­tát és tettrekészségét az európai biztonság és együtt­működés megvalósítására. Egész társadalmunk erejé­vel kívánj­uk támogatni mindazoknak az erőfeszíté­sét, akik a béke, a bizton­ság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályun­kat, parasztságunkat, értel­miségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állam­polgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki ha­tékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földré­szünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy tö­rekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szol­gálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az álla­mok és népek közötti gyü­mölcsöző együttműködés ki­bontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonsá­gának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA

Next