Magyar Nemzet, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
% Brandts Az NSZK normalizálni akarja viszonyát az NDK-val Párizsból jelenti az AFP. Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn este a francia televízióban nyilatkozott. Áttekintette mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a leginkább foglalkoztatják a nyugat-európai tőkésországokat. A két német állam kapcsolatának rendezéséről szólva, ismételten leszögezte: kormánya normalizálni kívánja viszonyát az NDK-val. „Egyetértésre akarunk jutni a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta —, mert ez mindkét német állam lakosságának érdekében áll és elősegíti a feszültség enyhítését Európában.” Vannak bizonyos kiindulási pontok — folytatta —, de a megegyezés létrehozásáig „még hosszú és göröngyös lesz az út..beszélt arról is, hogy a német államközi kapcsolatok rendezése után a két német állam „érett lesz az ENSZ- tagságra”. Ez pedig „befolyásolni fogja a nyugati szövetségeseink és az NDK közötti kapcsolatokat is”. A nyugat-európai helyzettel foglalkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „nem fogja magát kivonni Nyugat-Európában vállalt kötelezettségei alól’’, de „az európaiaknak fokozatosan egyre nagyobb felelősséget kell vállalniuk a közös biztonságért”. A Szovjetunió a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Kubának Közös közlemény Koszigin tárgyalásairól Moszkvából jelenti a TASZSZ. Koszigin szovjet kormányfő külföldi körútjáról vasárnap hazaérkezett Moszkvába. A november 1-én nyilvánosságra hozott szovjet-kubai közös közlemény szerint a két fél mély megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aktív és sokoldalú, gyümölcsöző együttműködéséről. A szovjet fél megerősítette, hogy kész a jövőben is sokoldalú támogatást nyújtani Kubának a szocialista vívmányok megerősítéséért, az imperialista erők provokációi elleni harcban. Mint a közös közlemény leszögezi: a felek megerősítették, azt a kölcsönös törekvésüket, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik és fejlesztik a testvéri barátságot a Szovjetunió és Kuba között, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A szovjet és a kubai fél kifejezte teljes egyetértését a jelenlegi nemzetközi helyzet és a világon végbemenő társadalmi fejlődés értékelésében. A két fél ismét megerősítette azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi viszonyok között sürgető szükség van a szocialista országok és minden forradalmi erő egységének megszilárdítására. A tárgyaló felek elítélték az Amerikai Egyesült Államoknak az indokínai háború kiszélesítésére irányuló agresszív cselekményeit és kijelentették, hogy teljes és feltétel nélküli támogatást nyújtanak a vietnami nép igazságos harcához csakúgy, mint az imperialista agressziónak ugyancsak áldozatul esett laoszi és khmernép küzdelméhez. Követelik, az Egyesült Államok és az agresszióban résztvevő szövetségesei fegyveres erőinek teljes, feltétel nélküli és haladéktalan kivonását ezekből az országokból. Allende bejelentéséi Castro hamarosan Chilébe látogat Santiagóból jelenti a Reuter Salvador Allende chilei elnök az NBC amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. jelezte, hogy Fidel Castro a következő három hét során Chilébe látogat. A chilei elnök Fidel Castrót egy évvel ezelőtt hívta meg hivatalos látogatásra. Allende hangoztatta, hogy Chile a forradalmat törvényes eszközökkel kívánja megvalósítani és az ország hagyományainak, történelmének és a helyi szokásokknak megfelelően demokratikus választásokat tartanak. Az egy évvel ezelőtt tartott választásról szólva hangsúlyozta, hogy az Chilét megszabadította a gazdasági függéstől és a politikai alárendeltségtől. Az elnök kijelentette, hogy kész támogatni az olyan külföldi beruházásokat, amelyek előmozdíthatják az ország ipari fejlődését. Allende az NBC tudósítójának elmondotta, hogy az országban komoly gazdasági feladatok várnak megoldásra, de a helyzet — egyes nyugati jelentésekkel ellentétben — egyáltalán nem válságos, majd utalt arra, hogy Chile milyen eredményeket ért el az infláció és a munkanélküliség ellen, valamint az ipari termelés növeléséért indított harcban. Indii*a Gandhi Londonban India közvetítésre kérte fel Nagy-Britanniát Londonból jelenti az MTI. Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter hétfőn délelőtt felkereste szállásán Indira Gandhit. Az indiai miniszterelnök az indiai—pakisztáni válságról fejtette ki véleményét, de „egyéb nemzetközi kérdések” is szóba kerültek. Indira Gandhi előző nap Heath miniszterelnökkel találkozott. Úgy tudják, hogy a brit kormány „mérsékletet” ajánl Indiának, a miniszterelnök azonban következetesen hangsúlyozta, hogy kormánya eddig sem tett semmi olyat, ami a rendkívül feszült helyzetben provokálhatta volna Pakisztánt. Gandhi asszony felhívta az angol kormány figyelmét arra, hogy az indiai területre átözönlő, kelet-pakisztáni menekültek ellátását India nem bírja egyedül magára vállalni. Az indiai kormányfő tárgyalásainak másik témája az a külföldi segély, amit a pakisztáni kormány kap. Indira Gandhi — mint Londonban ismeretessé vált — megpróbálta rábeszélni Nagy-Britanniát, hogy gyakoroljon nyomást Pakisztánra. Jahja Khan kormánya egyezzék ki az Avami Liga vezetőivel. Jahja Khan szerint küszöbön India és Pakisztán háborúja Kína „minden támogatást megad” — mondta az elnök New Yorkból jelenti a WPI. Jahja Khan pakisztáni elnök az amerikai Newsweek című képeslapnak adott kizárólagos interjújában azt a véleményét hangoztatta, hogy India és Pakisztán háborúja „küszöbön áll” és ezért az indiai félre próbálta hárítani a felelősséget. Jahja Khan elismerte, hogy a központi kormányzat eddig valóban nem kezelte egyenrangú félként a keleti tartomány népét, „most azonban megpróbálják a hibákat kijavítani”. Azt mondotta, hogy a december 20-án életbe lépő új alkotmány a katonai, külpolitikai és adózási ügyektől eltekintve, „maximális autonómiát” fog biztosítani Kelet- Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is hajlandó, hogy ha a „nép ezt követeli”, hogy szabadon bocsássa Mudzsibur Rahman sejket, a betiltott Avami Liga bebörtönzött vezetőjét. Jahja Khan kijelentette, Kína „nem fogja tűrni”, hogy Pakisztánt megtámadják. Ha erre sor kerül, a fizikai beavatkozástól eltekintve, meg fogunk kapni minden támogatást — fegyvereket és lőszert —, amire csak szükségünk van” — mondotta. Ma® Nemzet Moszkvai tudósítónk telefon jelentése Felhívás a leszerelési világértekezlet összehívására A Béke-világtanács leszerelési bizottságának kibővített ülése vasárnap befejeződött, s ezt követően közleményt adtak ki Moszkvában. A közlemény egyebek között leszögezi, hogy az európai helyzetben mutatkozó pozitív változások megteremtik az előfeltételeket mind a külföldi, mind a nemzeti fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével összefüggő elodázhatatlan problémák mielőbbi megoldásához. A részt vevők véleménye szerint a tárgyalásokat e rendkívül fontos kérdésekben hamarosan, lehetőleg az össz-európai értekezlet összehívása előtt el kell kezdeni. Megállapította a közlemény azt is, hogy a tanácskozás résztvevői mély aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi fegyveres konfliktusok miatt A találkozón határozottan elítélték a fajgyűlölet minden formáját és a résztvevők kifejezték felháborodásukat a kelet-pakisztáni tömeggyilkosságok, valamint a menekülthelyzet miatt Hétfőn a BVT leszerelési bizottsága sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertették az újságírókkal a kibővített ülés eredményeit. Elmondották: a tanácskozáson, amelyen több mint húsz ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, kezdeményezés született a leszerelési világértekezlet összehívásának nemzetközi támogatására. A Béke-világtanács leszerelési bizottságának kibővített ülése üzenetet intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hozzon határozatot a leszerelési világértekezlet összehívására. Az üzenet szövegét a sajtóértekezleten Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára ismertette. Fjodorov akadémikus, a szovjet békebizottság alelnöke kijelentette: „A moszkvai tanácskozás legnagyobb tanulsága, hogy lehetőség van a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek bevonására a leszerelési világértekezlet összehívásának támogatására.” H. B. L. Felvonták a Kínai Népköztársaság lobogóját az ENSZ New York-i székháza előtt Washingtonból jelenti az MTI. Hétfőn reggel felvonták a Kínai Népköztársaság állami lobogóját az ENSZ New York-i székháza előtt arra a zászlórúdra, amelyről a múlt kedden, a közgyűlés hétfő éjjeli szavazását követően, bevonták az ENSZ-ből eltávolított tajvani rezsim lobogóját. A KNK „China People’s Republic” (Kína, Népköztársaság) megnevezést óhajtja használni a világszervezetben, s ez eldöntötte, hogy a KNK állami zászlaját az ABC-sorrendben elhelyezett zászlósorban Chile és Columbia lobogója közötti oszlopon vonták fel. A névválasztás azt is eldöntötte, hogy nem ebben a hónapban, hanem csak jövő év júliusában foglalja el első ízben a KNK képviselője a Biztonsági Tanácsban, havonta ABC-sorrendben váltakozó elnöki tisztet. „Az ENSZ 26 éves történetének legmélyebb változásán megy keresztül, amikor a KNK képviselői megérkeznek, s függetlenül attól, milyen magatartást tanúsítanak majd Peking küldöttei, az East River partján álló üvegpalota soha többé nem lesz az, ami eddig volt” — írta a New York Times vasárnapi vezércikkében. „A legnyilvánvalóbb és azonnal észlelhető változás a négy „nagy” ismét öt „naggyá” alakulása lesz.” Mint írta, „Peking ötödikként való megjelenésével a Biztonsági Tanácsban, a másik négy befolyásának csökkenését tapasztalhatjuk majd”. „Kína szükségszerűen vezető szerepet játszik majd az ázsiai és afrikai országok körében, amelyek együttes erővel jelentős többséget tesznek ki a közgyűlésben, s ebben az összefüggésben Peking jelentősen csökkentheti India eddigi befolyását” — fejtegette a lap. Tokió mielőbb diplomáciai kapcsolatokat akar Pekinggel New Yorkból jelenti az AFP. Fukuda Takeo japán külügyminiszter a Newsweek című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette: Tokió igyekszik mielőbb diplomáciai kapcsolatokat teremteni a Kínai Népköztársasággal, ha szükséges, az utóbbi által diktált feltételek szerint. Hozzátette: Japán és Tajvan viszonyát a Kínai Népköztársasággal folytatott tárgyalás során fogják megvizsgálni. Mint az Aszahi Simbun című japán napilap a tokiói külügyminisztériumra hivatkozva jelenti, Japán „rendezett visszavonulásra” készül a Tajvannal fenntartott kapcsolatok kérdésében. Nagy biztonsági intézkedések közepette iktatták be Thieut Dél-Vietnamban Thieu nagy biztonsági intézkedések közepette lezajlott beiktatásának idején sem szüneteltek a harci cselekmények. A leghevesebb összecsapás a Mekong deltájában Vinh Binh tartományban volt, Saigontól 100 kilométerre. A saigoni rezsim hétfőn tartotta az országrész „nemzeti ünnepét”, nyolc éve ugyanis ezen a napon döntötték meg amerikai támogatással Ngo Dinh Diem korrupt rendszerét A Vietnami Demokratikus Köztársaság párizsi tárgyalóküldöttsége hétfőn nyilatkozatot tett közzé Thieu vasárnapi beiktatásával kapcsolatban. A nyilatkozat hazaárulónak nevezi Thieut és megállapítja, hogy a Nirón-kormány politikája arra irányul, hogy hatalmon tartsa a Nguyen Van Thieu csoportot, amellyel az egész dél-vietnami lakosság határozottan szembenáll. Az amerikaiak ezt a klikket — húzza alá a nyilatkozat — eszközül akarják felhasználni Dél- Vietnam újragyarmatosításában.” Iszonyú erejű robbanás Londonban Az IRA nem vállalta a felelősséget A Reuter és az AFP jelenti: kevéssel vasárnap éjfél után, iszonyú erejű robbanás verte fel álmából a Westminsterkórház betegeit. Mint később kiderült, a robbanás London szívében, a parlamenttől alig fél mérföldnyire egy laktanyaépületben történt. A detonáció megrongálta a főbejáratot és kivitt sok ablakot, de emberéletben nem okozott kárt. Nem sokkal később csengett a telefon a Sun című bulvárlap szerkesztőségében és az ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy időzített bomba rejtőzik az épületben, ötszáz ember hagyta el sürgősen a szerkesztőséget és a nyomdát, de félórás gondos kutatás után sem találtak semmit. Jóllehet a betiltott Ír Köztársasági Hadsereg mindkét szárnyának szóvivői cáfolták, hogy az IRA hajtotta volna végre a londoni postatorony elleni merényleteit, majd alig 24 órával később a laktanyában végrehajtott robbanást, a két hétvégi incidens fokozta azt a gyanút, hogy az IRA kiterjeszti hadjáratát Londonra is. Vasárnap már berendeltek minden mozgósítható rendőrt, hogy különleges védelem alá helyezzék a fontosabb középületeket a brit fővárosban, különös tekintettel a parlamentre, ahol II. Erzsébet angol királynő kedden nyitja meg ünnepélyesen az alsóház őszi ülésszakát. (Varsó, MTI) A november 1-i állami ünnepen az ország lakossága kegyelettel adózott a második világháború hősi halottjai emlékének. –Kedd, 1971. november 2. Washingtoni tudósítónk telexjelentése A Kína-vita amerikai hullámverése Washington, november 1. A múlt hét végén megjelentek az aggódó vezércikkek a keleti partvidék nagy — és széles nemzetközi látókörű — lapjaiban: a New York Times, a Washington Post, a bostoni Christian Science Monitor, a Philadelphia Inquirer gátat próbál vetni az ENSZ-szavazás nem csituló belpolitikai hullámverésének. Igaz, közben a szenátusban elvérzett az első akció az Egyesült Államokat leszavazó világszervezet „megbüntetésére”, de az amerikai pénzügyi hozzájárulásokat és segélyprogramokat beárnyékoló vihar aligha marad egy pohár vízben. A „büntetőakció” ugyanis közvetett bátorítást kapott Nixontól és Rogerstől, hiszen ha nem vallották is a kormány politikájának, de „elképzelhetőnek” tartottak egy effajta eljárást, s a külügyminiszter keddi sajtóértekezletén az Egyesült Államok „túlzott anyagi részvállalását” emlegette, persze „a kínai szavazástól független” problémaként. Ettől az állásfoglalástól aligha függetleníthető a szenátus meglepő, a kormányt teljesen készületlenül érő fordulata: azok, akiket elkeserített a Kína-vita és akik kifogásolták az adminisztráció délkelet-ázsiai politikáját, péntek este közös nevezőre kerültek, s „megölték” az egész segélyprogramot (annak 55 százaléka katonai támogatás), ezzel kétségessé téve magának a Nixon-doktrínának az anyagi lehetőségeit is. Kettős felelősség A dolgok logikájára Nixon „megkésett” háborgása a legjellemzőbb: amíg kedden a kormány nevében szóló Rogers az ENSZ-szavazás keserű, de higgadt tudomásul vételét jelezte, szerdára kiderült, hogy az elnöknek szinte elviselhetetlen megrázkódtatást okozott némely delegációk „méltatlan ujjongása”. Amit huszonnégy órával korábban Rogers a feszültség érthető megnyilvánulásának nevezett, abból elnöki felháborodás oka lett (miközben Ziegler szóvivő e háborgás okát és fokát ecsetelte, cinikus hírlapírók azon értetlenkedtek, hogyan lett nagyobb megrázkódtatás az elnök számára az, ami a szavazás után történt, mint maga a szavazás...) A konzervatív körökben ugyanis nyíltan beszélnek Nixon kettős felelősségéről: pekingi útjával (és Kissinger másodszori odalátogatásával) lényegében maga idézte elő az amerikai javaslat vereségét, másrészt ugyancsak keveslik, pontosabban hiányolják az elnök személyes szereplését a Tajvan benntartásáért folyt kampányban. Hír szerint konzervatív személyiségek komolyan fontolóra vették, hogy a New Hampshire-i előválasztásra jelöltet állítanak Nixon ellenében. S egy konzervatív hetilap most megjelenő új számáról már „kiszivárgott”, hogy élesen fel fogja vetni az elnök közvetlen szerepét Tajvan kizárásában. Péntek éjjel már alighanem tudták a Fehér Házban, hogy kár volt öntögetni az olajat a tűzre. Hiszen a kormánynak amúgy is „külön vitája” van a Vietnam-politikáját ellenző szenátorokkal, akiket felbőszített a Fehér Ház reagálása a háború befejezését sürgető Cooper-Church javaslat újabb formájára: csütörtökön diadallal nyugtázta a kormány az indokínai háború anyagi alapjait fenyegető javaslat legyőzését. „Áldozati bárány” Jellemző módon a Chicago Tribüne, a Közép-Nyugat mérvadó lapja „áldozati báránynak” minősíti az Egyesült Államokat, s elkerülhetetlennek tartja a megfelelő következtetések levonását, magyarán az ENSZ-hozzájárulás alapos csökkentését S ugyane lap sorolja fel a legfőbb szövetségeseknek, a Washington javaslata ellen szavazó NATO- államoknak, hogy lényegében „elárulták” az Egyesült Államokat. A keleti partvidék liberális lapjai viszont épp ebben a tényben látják a figyelmeztetést. Amint a Washington Postban Joseph Kraft írja, a kínai szavazás eredménye, vagyis Tajvan kizárása bagatell ügy volna önmagában, ha nem tükrözné, hogy amíg az Egyesült Államok lekötötte magát Vietnamban, addig a világ eltávolodott tőle, s Amerika befolyása ennek megfelelően csökkent James Reston, a New York Timesban pedig e csökkenő befolyást veti egybe az Egyesült Államokon belüli, a jelzett háborgásokban is megtestesülő elkeseredéssel, a „világpolitikából való kiábrándulással”, s hangsúlyozza, hogy ebben a helyzetben a dolgok ügyesebb és érzékenyebb kezelésére van szükség, mint amilyent az elnök tanúsított a kínai ENSZ-vitában. Ne csináljunk az ügyből tragédiát, hanem éppenséggel most fordítsunk több figyel-met az ENSZ-re — sürgeti a Philadelphia Inquirer. Az ENSZ csak ratifikálta azt, amit Washington megtett– emlékeztet az összefüggésekig és Nixon új kínai politikájára a Christian Science Monitor. S ha a Washington Post az amerikai segélyprogramok amerikai hasznát emlegeti, a nemrég Pekingben járt Roston a második tárgyalássorozatról hazatért Kissingert idézi : „... megnyílt az alkalom új kezdetre...” Vajon lett volna-e ilyen alkalom — érvel Reston —, ha Nixonnak sikerül benntartania Tajvant a világszervezetben, egy kormányt, amely útjában áll Peking elszántságának az ország egyesítésére? Ezek a felvetések Washington új világpolitikai lehetőségei tükrében látják az ENSZ-szavazást, s éppen azokat féltik a konzervatívok szűk látókörű presztízspolitikájától. S ha a Fehér Ház a kongresszussal szemben folytat presztízspolitikát, a szenátusihoz hasonló váratlan erőkombinációk jöhetnek létre, s akkor a taktikázás alááshatja a legtetszetősebb stratégiát is. Avar János A külpolitika hírei (New York, MTI) Felszólalt az UNCTAD munkájáról folyó vitában dr. Pataki János nagykövet. Kijelentette: a világkereskedelmi problémák tanulmányozásában fontos szerepet játszik a szervezet. Ugyancsak felszólalt a közgyűlés hármas számú bizottságában Budai Gyula magyar küldött. (Moszkva, TASZSZ) Marx, Engels, Lenin és Ho Si Minh műveit betiltották Törökországban — idézte török lapok közleményét a Szovjetszkaja Rosszija. Ugyancsak tiltott szerző lett Nazim Hikmet. Ő (Moszkva, TASZSZ) Moszkvában tartózkodik Fania Davis, Angéla húga. Elmondotta: utazásai idején pénzt gyűjtött a védelem költségeinek fedezésére. Több mint ezer ifjúmunkás és diák tiltakozot Moszkvában Angéla Davis üldözése ellen. O (Tirana, AFP) Megkezdődött Enver Hodzsa beszámolójával az Albán Munkapárt VI. kongresszusa. O (Párizs, MTI) Az indokínai helyzettel foglalkozó stockholmi konferencia végrehajtó bizottsága és francia szervezetek javasolták: a háború ellen harcoló különböző mozgalmak 1972 februárjában rendezzenek világértekezletet Párizsban. 0 (Prága, CTK) Leskínen, a Karjálainen-kormány külügyminisztere Prágából hazautazott, miután a finn kormány lemondott. Ő (Bukarest, Agerpress) Maurer román kormányfő fogadta Tabouis asszonyt, a romániai látogatáson tartózkodó ismert francia újságírót 0 (Pretoria, Reuter) ötévi börtönbüntetésre ítélte egy bíróság az anglikán egyház johannesburgi esperesét. Négy vádpontban találták „bűnösnek”. Az Egyházak Világtanácsának főtitkára nyilatkozatban tiltakozott az ítélet ellen, kijelentvén, hogy e perben a bíróság előtt nem az esperes állt, hanem az egész dél-afrikai jogrendszer”.