Magyar Nemzet, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

Szerda, 1971. november 17. NAPIÓ November 17 Ú i betanulásban tűzi műso­rára november 24-én az Erkel Színház a Rigolettót. A­ fősze­repeket Albert Miklós, For­gács Júlia, Ütő Endre, Széki Sándor, Szegleth Feren­cs két főiskolás: Németh Gábor és Polgár László énekli. # Aram Hacsaturján az NSZK-ban­­nagy sikerrel ven­dégszerepel, maga vezényli a műveit előadó nyugatnémet szimfonikus zenekarokat. Ven­­dégkörútja során találkozik a nyugatnémet zenei élet képvi­selőivel is. •1* Szebény községben ezekben a napokban ünnepelte fennál­lásának 15. évfordulóját a sze­­bényi ének- és tánccsoport. A dalosok és az 55 tagú tánckar, valamint a menyecske kórus észak Baranya néphagyomá­nyait, táncait, népi játékait őrzi műsorában.­­ Befejeződtek az ásatások Borsod megye északi felében, Tomnaszentandráson. Az ásatá­sok során hazánkban egyedül­álló leletre bukkantak két kis félköríves ikerszentélyes temp­lom maradványaira találtak, amelyet a XII. században épí­tettek. A kis templomot a XIV. században az Anjou-ki­­rályok alatt bővítették. A fa­lakon a középkori katolikus falfestmények maradványai láthatók. A templom műem­léki helyreállítására jövőre kerül sor.­ Szegedre készül a lengyel Slash­ állami ének- és tánc­­együttes. Az együttes előrelát­hatóan a szabadtéri játékok programjában, augusztus 18-án és 20-án mutatkozik be Ma­gyarországon. Az­­ együttes a sziléziai népi énekeket és tán­cokat mutatja be, legutóbb a skandináv országokban ven­dégszerepeit.­ A G­utenberg Művelődési Otthon képzőművész köre ki­állítást rendez. A kiállítás ma délután nyílik meg a művelő­dési ház Kölcsey utcai helyi­ségében. Sok-sok korábbi kitünteté­sei után most egy újabb díj­jal büszkélkedhet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat: most érkezett hír szerint Liszt Krisztus-oratóriumának felvé­tele megnyerte Párizsban az idei Arany Orfeusz-díjat. Ezt a rangos francia kitüntetést az esztendő legsikeresebb vo­kális művészlemezének ítélik oda, arany és ezüst fokozat­ban. A Liszt-oratórium a vi­lágon először jelent meg ma­gyar lemezen; a felvételek Forrai Miklós vezényletével a Mátyás-templomban készül­tek. Forrai Miklós és Bors Jenő, a vállalat igazgatója a díj átvételére Párizsba utazik.­­ M. Szabó István festőmű­vész kiállítása péntek délután nyílik meg a Fényes Adolf teremben. A kiállítást Féja Géza nyitja meg. Múlt századbeli paraszt­szobát rendeztek be a Szen­tesi Háziipari Szövetkezet Ber­csényi utcai épületében. A helyiségben a búboskemence mellett megtalálhatók a táj­ra jellemző, több mint 100 éves faragott, festett bútorok, a hímzett ágyneműk, s más népművészet tárgyak. A Elhunyt Gálló Endre Székely Bertalan-emlékérmes festőmű­vész, gimnáziumi tanár, több tankönyv és tanári segéd­könyv szerzője. Búcsúztatása november 19-én 2 órakor lesz az újpesti Megyeri temetőben, ée A „Magyar Képes Újság” című lapnak kedden Eszé­ken S­tjepan­ovics, a Hor­­vát Dolgozók Szocialista Szö­vetsége — népfront — vá­lasztmányának elnöke ünne­pélyesen átadta a Joszip Broz Tito köztársasági elnök által létesített „Testvériség-Egység” — ezüstkoszorús érdemrendet. A kéthetenként megjelenő horvátországi magyar nyelvű lap most ünnepli fennállásá­nak 20. évfordulóját.­­ Lengyel gyermekrajz-kiállí­­tás nyílt meg kedd este a Fővárosi Művelődési Házban. Lengyel óvodások mintegy kétszáz képpel szerepelnek a tárlaton. Dr. Staniszlaw A. Sochacki, a Lengyel Kultúra igazgatója nyitotta meg a ki­állítást. Közvetlenül nem fenyeget bennünket egy harmadik vi­lágháború. A mai, feszültsé­gekkel teli világban azonban fel kell készülni erre a ve­szélyre is, a számításokból nem szabad kihagyni a leg­rosszabbat sem. Hatalmas mennyiségű tömegpusztító fegyver van felhalmozva és a pusztítás eszközei egyre töké­letesednek. Másik figyelmeztető körül­mény: egy leendő háborúban eltűnne a határvonal a front és a hátország között. A hábo­rú pusztító erejét nemcsak a katonaság érezné, hanem a polgári lakosság is, az egész ország. Ezek a tények jelzik, mennyire fontos, hogy a lakos­ság megismerkedjen a leg­alapvetőbb védekezési eljárá­sokkal, tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mi a teendője, hogyan lehet csök­kenteni a veszteségeket embe­ri életben és anyagi javakban. A Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága és a Polgári Védelem budapesti parancs­noksága azért hívta meg a fő­városi képviselőcsoport tagjait kedden egy megbeszélésre, hogy tájékoztatást adjanak részükre arról, miként tesz eleget a polgári védelem e fontos feladatának, milyen el­vek alapján szándékoznak megvalósítani a polgári védel­mi erők és a lakosság új rend­szerű kiképzését. A fővárosi tanács elnökségi termében összegyűlt képvise­lőket Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök üdvözölte — abban a minőségben is, mint a pol­gári védelem budapesti pa­rancsnoka­­, majd pedig dr. Gál Ferenc ezredes, a fővárosi polgári védelem törzsparancs­noka adott tájékoztatást a kép­viselőknek. Hangsúlyozta: egy adandó háborúban a hatékony védekezés csak az ország la­kosságának széles körű bevo­násával érhető el. Feltétele, hogy a felkészülést az egész társadalom feladatának te­kintse. Az eddigi polgári védelmi oktatás önkéntes jellegű volt. A tájékoztató és ismeretter­jesztő előadásokon az elmúlt években a fővárosban mintegy 800 ezer ember szerzett általá­nos alapismereteket a védeke­zés, a segítségnyújtás módjai­ról. Ennek az oktatási formá­nak a hatásfokát jelentősen rontotta, hogy nem volt elég differenciált és az előadók fel­­készültsége is sok kívánni­valót hagyott maga után. A szervezési hiányosságok, a bü­rokratikus intézkedések is gyakran jogosan váltottak ki bírálatot a lakosság körében. A következő évtől a polgári védelmi kiképzés új rend­szerére térnek át. A kiképzés sokkal differenciáltabb lesz: 1972—75 között szakszolgálati és önvédelmi alegységeket ala­kítanak ki. Figyelemmel­ lesz­nek arra: a dolgozóknak olyan ismereteket adjanak, amelyek­re munkakörüknél fogva elő­reláthatóan egy adandó hábo­rúban szükségük lehet. Más tematika szerint oktatják pél­dául az államigazgatás dolgo­zóit és más kiképzést kapnak az élelmiszer-gazdaságokban foglalkoztatottak. A polgári védelemmel kap­csolatos kormányhatározat ki­mondja: a polgári védelmi ki­képzésbe mindenkit be kell vonni, aki polgári védelmi kö­telezettség alatt áll. Vagyis a férfiakat 14 éves kortól 65 éves korig, a nőket 14 éves kortól 60 éves korig részesítik okta­tásban. A törvény megjelöli, kik mentesülhetnek ez alól véglegesen, vagy időlegesen: például a terhes nők, a kis­gyermekes anyák, a csökkent munkaképességűek, a külön­böző betegségbe­­ szenvedők, a továbbtanulók és így tovább. Igen lényeges tétele az életbe­lépő új rendszernek: a már kiképzett polgári védelmi egy­ségek, alegységek tagjainak az idejét a továbbiakban nem ve­szik igénybe, csupán évenként egy alkalommal gyakorlati foglalkozás keretében frissítik majd fel a tanultakat, illetve bővítik ismereteiket. A polgári védelem budapes­ti parancsnoksága nagy súlyt helyez arra, hogy az oktatást, a kiképzést vezető szakembe­rek tudása kellő színvonalon álljon. A kiképző munka ered­ményesebbé tétele érdekében kiadásra kerül a polgári véde­kedden elutazott hazánkból a svéd királyi, tudományos akadémia delegációja, amely Erik Rudberg professzor, fő­titkár vezetésével eredményes tárgyalásokat ■ folytatott az MTA képviselőivel a két in­tézmény közötti tudományos együttműködési egyezményről. Rudberg professzor, a világ­hírű fizikus, a fizikai Nobel­­díj bizottság elnöke elutazása előtt nyilatkozott dr. Majer­­csik Sándornak, a Magyar Távirati Iroda főmun­katársá­­nak: — Nagy öröm számunkra, hogy most írásban is rögzít­hettük, a Magyar Tudományos Akadémia és a svéd­­királyi tudományos akadémia­ között már régebbi idő óta fennálló tudományos kapcsolatokat. Véleményem szerint a tudo­mány számos területén na­gyon eredményesen működhe­tünk együtt és tovább fokoz­hatjuk eddigi értékes együtt­működésünket. A svéd tudós a magyar tu­domány eredményeire is ki­tért: — A magyar tudósok — kü­lönösen az elméleti tudomá­nyokban — mindig jelentősen hozzájárultak a nemzetközi tudományos élet fejlődéséhez és előrehaladásához. Ezért va­lóban csak tisztelettel és meg­becsüléssel tekinthetünk a magyar tudományos életre. Ta­pasztalataink szerint különö­sen fejlettek a fizikának az orvostudományokkal érintkező területén folytatott kutatások. A magyar­­tudósok ezen a té­ren nagyon érdekes tudomá­nyos kísérleteket hajtanak végre, figyelemre méltó kísér­leti anyagokat és egészen ki­tűnő eredményeket kaptunk tőlük. De hozzátehetem, hogy a fizika egyéb ágaiban is sok, valóban érdekes, figyelemre méltó eredménnyel jelentkez­nek a magyar kutatók. Ma­gyarország földrajzi méreteit és a lakosság számát tekintve kis ország, de ha tudományos erőit és eredményeit nézzük, valóban nagyhatalom a tudo­mány terén.­­ Azok közül a külföldön élő magyar tudósok közül, akiknek személyesen is sokat köszönhetek, első­ként felejthe­tetlen tanáromat és barátomat, Riesz Marcelt említhetem, aki a matematikai tudományok svédországi oktatásában egé­szen kimagasló szerepet töltött be. Ugyancsak magyar szárma-­­zású volt Hevesy György pro­fesszor, akit a rádiókémiában, és Wigner Jenő professzor, aki az elméleti fizikában elért eredményeiért Nobel-díjat ka­pott. Magyar származású tudós az idei fizikai Nobel-díjas, Gábor Dénes professzor is. A holográfia megteremtésével a képrögzítésnek olyan új elvét hozta létre, amelynek alkalma­zásával lencsék nélkül a tár­gyakat nemcsak sík lapon és egyetlen aspektusból lehetsé­ges ábrázolni, hanem a maguk teljes valóságában, térbeli el­helyezkedésében, különböző szögből nézve tudjuk őket ér­zékeltetni. Ez pedig rendkívül jelentős tudományos vívmány, valóban forradalmi lépés a fi­zika fejlődése terén — fejezte be nyilatkozatát Rudberg pro­fesszor._____ _-------— ■ . 131 Új rendszerű kiképzés a polgári védelemben Tájékoztató és bemutató a fővárosi képviselők részére sem kiskönyvtára és kibocsá­tanak különböző segédanyago­kat, leporellókat. A tájékoztató után a képvi­selők két Budapest környéki polgári védelmi bázisra láto­gattak el, ahol megismerked­tek a védelmi egységek szere­pével, a különböző vegyvédel­mi és műszaki eszközökkel. A látottak, tapasztaltak alapján a képviselőik meggyőződhettek arról: a főváros polgári védel­mének színvonala, szervezett­sége jelenleg is jónak mondha­tó, a korszerűsítés, az új kö­vetelményekhez való igazodás azonban elengedhetetlen. Az új rendszerű kiképzésre való áttérés nagy erőfeszítést igényel a polgári védelem szervezetétől, a tanácsoktól és a közreműködő többi szerve­zettől, intézménytől egyaránt. Ebben a munkában legnagyobb segítség számukra a lakosság megértése lehet. Annak fele­lősségteljes átérzése, hogy a mai ellentmondások­kal teli vi­lágunkban állampolgári haza­fias kötelesség a szülőföld, a hátország és önmagunk védel­mére való felkészülés. k. e. Eredményes tárgyalásairól, a magyar tudósait sillereiről nyilatkozott a fizikai Nobel-díj bizottság elnöke Mwr Nemzet Az SZKP történetének új kiadása A Szovjetunió Kommunista Pártjának története című tan­könyv új kiadásban jelent meg, jelentik Moszkvából. Az SZKP történetének negyedik, bővített kiadása 1971 közepéig dolgozza fel a szovjet párt kül- és belpolitikai tevékenységét, s magába foglalja a XXIV. pártkongresszus eseményeit is. Az előző, harmadik kiadáshoz képest a tankönyv nemcsak bővült, néhány módosítást is végeztek rajta a szerzők, min­denekelőtt a háború utáni párttörténet periodizációjában. Magyar—lengyel barátsági napok Magyar—lengyel barátsági napokat rendezett a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottsága a megyében. Hétfőn Z. Bombera, a LEMP főiskolá­jának docense tartott előadást Lengyelország gazdasági életé­ről a kecskeméti marxizmus— leninizmus esti egyetemen. Dr. Stanislaw A. Sochacki, a buda­pesti Lengyel Kultúra igazga­tója pedig kedden Kunfehér­­tón barátsági gyűlésen vett részt és mondott beszédet. Forró pontot" észleltek a Mariner-9 műszerei Kedden hajnalban 6 má­sodpercre bekapcsolták a Ma­­riner—9 amerikai űrszonda hajtóművét és ismét kisebb pályamódosítást hajtottak vég­re. A vörös bolygó körül ke­ringő Mariner—9-nek a Mars­tól való legkisebb távolsága ennek következtében 1398 ki­lométerről 1388 kilométerre csökkent, s megrövidült a ke­ringési idő­tartama is.­­Az amerikai űrszonda ezentúl 12 óra alatt kerüli meg a Mar­sot, tehát napjában két for­dulatot tehet. A pályamódo­sítás kedvezőbb feltételeket teremt a Mariner—9 három hónapra tervezett kutatómun­kájának idejére. A pasadenai földi központ­ban egyébként hétfőn közöl­ték, hogy az űrszonda műsze­rei a Mars egy bizonyos ré­szén furcsa módon valamiféle „forró pontot” észleltek. A tu­dósok szerint lehet, hogy bel­ső hőforrásról van szó. Bíróság előtt a dunaújvárosi rendőrgázoló Nagy érdeklődés kíséri a dunaújvárosi rendőrgázoló — Blaskó János — bűnügyé­nek székesfehérvári tárgyalá­sát. A vádlott — aki ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés miatt emeltek vádat — augusztus 30-án halálra gázolta Fekete Sándor rendőr törzsőrmestert, aki meg akarta akadályozni, hogy Blaskó ittasan a volán mögé üljön. Az ügyben 25 tanút és nyolc­­ szakértőt hallgat ki a bíróság. Hétfőn az elsőrendű vádlottat és az ügyben garáz­dasággal vádolt Somogyvári Zoltánt és a fiatalkorú P. Gézát hallgatták ki. .Kedden kezdték meg a tanúk kihall­gatását. Kedd délig négy ta­nút hallgattak ki. Mivel a ki­hallgatások során több olyan körülmény derült ki, amire eddig nem figyeltek fel, való­színűnek látszik, hogy az ügy tárgyalása elhúzódik, s a bíró­ságnak helyszíni szemlét kell tartania. Reális szemüveg Az elmúlt napokban a Ma­gyar Nemzet hasábjain, oly­kor röviden, máskor hosszab­ban írtunk a beruházások be­fejezéséről. A Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű új gyáregysé­gekkel gyarapodott és ezek előnyeit a lakosság, a nép­gazdaság hamarosan elköny­velheti. Új termékekkel és az államkasszába kerülő forin­tokkal. Az Egyesült Izzó kaposvári új telepe, a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár sárvári gyáregysége, a Lábatlani Pa­pírgyár, a szegedi tudományos kutatóközpont újabb, részlege, a biológiai intézet és még so­rolhatjuk a többit — mind olyan beruházás, amelynél nem lépték túl a költségkere­tet és az átadási határidőt sem. Az Országházban tartott gazdasági aktívaértekezletet követően az utóbbi négy be­ruházásról röviden —­­ ezt hangsúllyal említem — szó esett és példának állították. Nem dicsekvő hangnemben, mert már kezd „alapállássá” válni: jól dolgozni kötelesség és nem jár érte dicséret. A X. pártkongresszus óta, januártól novemberig, tehát a negyedik ötéves terv első esz­­tendej­ében, a szocialista építő­munkának jó eredményei mu­tatkoznak. Felszínre kerültek a hibák, mulasztások, tunya­ságok, tehetetlenségek, ame­lyek feltárásában a sajtó, a rádió és a tévé munkatársai eddig is részt vettek és ezután is feladatunk, ahogyan ezt a múlt heti újságíró-aktívan töb­ben szóvá tették. A fejlődést gátló negatívu­mokat azért teszi szóvá a saj­tó, hogy a középvezetők, irá­nyítók átgondoltabban, előre­­látóbban dolgozzanak, a hibá­kat, mulasztásokat ne kendőz­zék el, ne hívjanak össze saj­tóértekezletet csupán azért, hogy „megmagyarázzák” a rossz bizonyítványt. Azzal a szándékkal írunk, hogy a hiba ismétlődésére ne kerüljön sor, például az okos célra szánt összegek pocsékolására. Az építőipar vezetőinek aktíváján bírálták a tárcához tartozó vállalat hollóházi építkezését. Ötezer forint híján kereken félmilliót költöttek egy szol­gálati lakás építésére, amikor ebből az összegből legalább két szerényebb, kétszobás összkomfortos lakás épülhetett volna. Ugyanitt jegyeztük fel, hogy egyik egyetemi váro­sunkban egy villa korszerűsí­tésekor iraki fekete és karra­rai fehér márványt alkalmaz­tak burkolásra. A tanácsi épí­tőipari vállalat­­ igazgatóját „érdemeiért” jutalomra ter­jesztették elő, de a jutalmazás elmaradt. Az ilyen fényűzés nem érdemel jutalmat, sokkal inkább felelősségre vonást és figyelmeztetést, hogy máskor az igazgatónak elmenjen a kedve a luxuskivitelezéstől, a beruházóknak a pénzkidobás­tól. Sok városunkban a lakos­ság érdeklődésének közép­pontjában vannak a felesleges bontások és építkezések. A munkások, értelmiségiek a kü­lönböző megbeszéléseken több­ször szóvá teszik és kifogásol­ják, hogy masszív emeletes há­zakat, amelyek még több év­tizeden át otthont nyújt­hatnának az emberek, csalá­dok tucatjainak, „leradíroz­nak” annak érdekében, hogy a városközpont minél vonzóbb legyen és néhány toronyház­zal mihamarább megvalósul­jon. Kádár János a nagyobb fe­lelősség és áldozatvállalás je­lentőségét is méltatta az új­ságíró-aktívan. Útmutatás a nagyobb felelősség a mi számunkra is, másoknak is. A Hazafias Népfront-mozgalom több mint négyszázezer akti­vistája — párttagok és párton­­kívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek és­ egyéb réte­gek — önzetlenül munkálko­dik a köz, a falu, a város, a megye javára. A mostani időszakban, a negyedik ötéves terv további esztendeiben okosabban, taka­rékosabban kell tervezni, ha­tékonyabban dolgozni és a nemzeti jövedelem felhalmo­zásra szánt forintjait jobban előkészített javaslatok és be­ruházási programok segítségé­vel megvalósítani. Ezek ki­munkálásához a városok, a megyék vegyék igénybe a Ha­zafias Népfront-bizottságokban működő mérnököket, közgaz­dászokat, szakembereket, ezt a még eléggé ki nem aknázott bázist. A valóság ábrázolása, társa­dalmunk fejlődése, eredmé­nyeink és hibáink feltárása és megírása továbbra is fontos feladata az újságírónak. Er­ről többen említést tettek az aktívan. Arról is, milyen szemüvegen át nézzen az új­ságíró. Feketét vagy rózsaszí­nűt viseljen. A helyes, tiszta látáshoz a reális szemüveglen­cse kell, amellyel az eredmé­nyek és a hibák is láthatók. A kettő együtt. Vig István T­elefon-protokoll Megértem a vezetőket, hogy a titkárnőjükkel tele­fonáltatnak. Az idejük drá­gább annál, hogy kivárják, amíg vonal lesz, kapcsol-e a központ, s mással beszél-e a hívott fél, netán szobán kívül van, tehát keresni kell. Ez idő alatt­­ akár néhány millió forint, vagy emberi sorsok felett dönt­het. Tehát a procedúrákat a titkárnő vállalja, és a vezető már készen kapja azt, akihez szólni akar. Megértem a vezetőket, mert az újságírónak munka­eszköze a telefon, tudja, mennyit rakoncátlankodik, mellékapcsol, „nem megy ki a csengetés”, a központ azt mondja, „pillanat”, félre­teszi az embert, s az csak vár, majd kezdi elölről stb. Megértem az embereket — barátaimat és ismerősei­met —, akik azzal jelzik előléptetésüket, hogy nem maguk hívnak többé, hanem a titkárnőjük által. Volt azonban néhány te­lefonesetem, amit nem értek meg. Egy kolléganőm meg­kért, hogy hívjam fel egy ismerősömet, és járjak közbe érdekében. Igazságos ügy volt, mondtam nincs szükség protekcióra, az illető kü­lönben sem „olyan”. Itt a telefon, hívja fel. A kolléga­nőm szót fogadott, a titkár­nő előzékenyen bekapcsolta, a főnök azt mondta, halló, mire kolléganőmnek inába szállt a bátorsága, közölte, hogy ad engem , és ke­zembe nyomta a kagylót. Mielőtt azt mondhattam volna­, hogy mukk, a főnök kioktatott, hogy én nem hivathatom őt fel a titkár­nőmmel (ami nekem nincs), hanem csak közvetlenül. Újabb tapasztalat: keres­tem valakit, aki „házon kívül” volt. Megkértem, ha megérkezik, hívjon vissza. Mire a titkárnő úgy ítélte meg, hogy jobb lesz, ha én próbálkozom. Három idő­pontot jelölt meg, amikor hívhatom. Egyik se vált be. Nem lett volna egyszerűbb — pénz- és időmegtakarítás­át, ha az illető visszahívott volna? Miután házon belül­re került, megebédelt, ki­jött a főnökétől stb. Az utolsó eset már való­ságos csemege. Valaki tele­fonon keres. Hogy valóban „Valakinek” érzi magát, azt a következőképpen jelzi. Szól a titkárnőjének, hogy hívjon fel, és közölje velem, hogy én hívjam fel őt. Egyszerű, ugye? Én udvariasan telefo­nálok. A titkárnő titkárnője — azaz a mellette dolgozó gépírónő — veszi fel a kagylót, és a következőket kérdi: „Valami Kovács Ju­dit telefonál. Bekapcsolha­tom a főnöknek?” „Igen”. Bekapcsolnak, s a főnök abban a megtiszteltetésben részesít, hogy szívességet kér tőlem, de sürgősen. „Ezt csak olyan valaki intézheti el, mint maga .. No, lám! Valamiből Vala­kivé léptettek elő. Hálából igazán lejárhatom a lábam. Vagy sem? Kovács Judit 5

Next