Magyar Nemzet, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Péntek, 1971. november 26., Választások Wenl, Prága, november 25. Hét órakor nyitják meg ma Csehszlovákia-szerte a választási helyiségeket, s az ország mintegy kilencmillió választópolgára szombat délután két óráig adhatja le szavazatát a népképviseleti szervekre, a Szövetségi Gyűlés, azaz a parlament képviselőire, a Cseh- és Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a helyi tanácsok (nemzeti bizottságok) tagjaira. A választásokat hosszas és sokrétű munka előzte meg. Hetek óta választási gyűlések, közvetlen agitációk, a sajtóban közölt cikkek, kommentárok bizonyították, hogy a CSKP, illetve a Nemzeti Front — amely közvetlenül irányította az előkészületeket —, milyen nagy fontosságot tulajdonít a népképviseleti szervek újraválasztásának. A prágai utcákban léptennyomon transzparensek hívják fel a figyelmet a ma kezdődő aktusra, s a jelszavak tömören fejezik ki az esemény jelentőségét: együtt a munkában, együtt a választáson, szavazzunk a jobb jövőre. Csehszlovákiában 1964-ben, azaz hét esztendeje tartottak utoljára választásokat. Az azóta eltelt időszak, különösen az 1968-as események egyik tanulsága az volt, hogy javítani kell a tömegek és a vezetés kapcsolatát. A választási gyűléseken ismertetett programokban világosan kifejezésre jutott, hogy bővíteni, szélesíteni kívánják a lakosságnak a közügyek irányításában és ellenőrzésében való részvételét. Tömören fogalmazva, a választás fő célja, hogy valamennyi jószándékú, becsületes ember támogatását megszerezzék a Kommunista Párt és a Nemzeti Front politikájához. Az előkészületeknek ez a nyilvánvaló törekvése összhangban van a csehszlovák társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén egyre erősebben ható tendenciával, hogy fokozatosan megnövekedett az állampolgárok aktivitása. (A konszolidáció kézzelfogható eredményeire, Prága üzleteinek, áruházainak gazdag áruválasztéka önmagában is bizonyságot szolgáltat.) Ennek jelentősége nyilvánvaló, hiszen az 1968-as események után az új vezetés legfontosabb feladata az volt, hogy mozgásba hozza a lakosság energiáit a szocializmus építésében. A kezdeti időszak nehézségein túljutottak Csehszlovákiában, s a választás így politikai értelemben annak fokmérője, hogy az állampolgárok mennyire érzik magukat érdekelteknek a közügyek irányításában, ellenőrzésében. A párt és az állami vezetés következetes politikája és programadása volt a döntő tényező a konszolidáció eredményességében. A CSKP XIV. pártkongresszusa így már az eddig megtett út alapján juthatott arra a következtetésre, hogy a továbblépés elképzelhetetlen a szocialista demokrácia fejlesztése, a néptömegek aktívabb részvétele nélkül. A szövetségi politika fejeződött ki abban, hogy a választási előkészületet a Nemzeti Front szerepének és felelősségének előtérbe állítása jellemezte. A képviselők jelölése nagy körültekintéssel történt, s többségükben új embereket állítottak a választók elé. Annak érdekében, hogy a képviseleti szervek valóban a lakosság valamennyi rétegét reprezentálják, módosulások történtek az arányokban is. A képviselőjelöltek 40 százaléka munkás, több mint 20 százaléka értelmiségi, további 20 százalék az agrárlakosságot képviseli, és a többiek pedig a különféle politikai, állami és társadalmi szervezeteket képviselik. A szövetségi politika elveit érvényesítve, mintegy kétszeresére növekedett a pártonkívüli jelöltek száma a korábbi választáshoz képest. A leglátványosabb változás a korosztályszintű képviseletben történt. Ennek magyarázata adódik abból, hogy csaknem kilencmillió szavazópolgárból 1,8 millió új választó, akik 1964 óta töltötték be a 18. életévüket. A fiatalok megnyerésére különösen nagy súlyt fektettek a választási előkészületek idején, hiszen koruk, a politikai életben való járatlanságuk folytán az elmúlt időszak válságos eseményei legérzékenyebben az ő gondolkodásukra hatottak. Korrigálni kellett a korábbi időszaknak azt a helytelen gyakorlatát, hogy a képviseleti szervekben a fiatal generáció számarányához képest csak kis mértékben volt jelen. Most viszont a jelen és különösen a jövő követelményeivel összhangban, a fiatalság nagyobb aktivitásának előmozdítása érdekében a képviselőjelölteknek csaknem 30 százaléka került ki a fiatalok — 35 éven aluliak — soraiból. Csehszlovákia lakossága ma és holnap választ először az 1969. január 1-ével életbe léptetett föderációs rendszer szerint. Azaz, első ízben kerül sor a föderáció legfelsőbb alkotmányozó szerve képviselőinek közvetlen megválasztására, így a szövetségi parlament két házába, a Népi Kamara 200 képviselőjét az ország lakossága együttesen választja, míg a Nemzetek Kamarájába a cseh és a szlovák köztársaság egyformán 75—75 tagot delegál. A szlovákiai Új Szó kommentárjában megállapította, csaknem három év alatt bebizonyosodott, hogy a föderáció erősítette a cseh és a szlovák nemzet, valamint a velük egy hazában élő nemzetiségek — magyarok, ukránok, németek és lengyelek — internacionalista egységét. Szintén új vonás, hogy a képviseleti szerveket öt évre választják, szemben az 1960-as alkotmány négyéves periódusával. A változásra azért került sor, mert a CSKP kongresszusát ugyancsak ötévenként tartják, így a képviselői programok valamennyi esetben támaszkodhatnak a pártkongresszus által jóváhagyott ötéves népgazdaságfejlesztési terv helyi előirányzatára. A csehszlovák sajtó ennek tükrében jogosan állapítja meg, hogy a mostani választási előkészületek, az elhangzott programok nem kampányfeladatot jelentettek, hanem a CSKP XIV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának egyik döntő elemét, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését és tökéletesítését. Lovas Gyula A Vendéglátó Vállalat kezelésében november 19-én megnyílt Nyíregyházán a MOTEL SZABOLCS I. osztályú étterem — eszpresszó — drinkbár BÁR, éjféltől a bárhelyiségben műsor KEDVES VENDÉGEINKET SZERETETTEL VÁRJUK! Magyar Nemzet Fock Jenő fogadta Jan Mitregát Fock Jenő, a kormány elnöke csütörtök délután hivatalában fogadta Jan Mitregát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, bánya- és energiaügyi minisztert, a magyar— lengyel gazdasági együttműködési bizottság XI. ülésszakán hazánkban tartózkodó lengyel delegáció vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Jan Mitrega Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes társaságában — csütörtök délelőtt meglátogatta az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat. Megtekintette a gyár termelő berendezéseit és beszélgetett a gyár vezetőivel a magyar—lengyel együttműködés kérdéseiről. Komócsin Zoltán Somogyban Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Somogyba látogatott. Részt vett a megyei pártbizottság kibővített ülésén, tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A pártbizottsági ülés után meglátogatta a Villamos Berendezés és Készülék Művek kaposvári villamossági gyárát, megtekintette az egyes üzemrészeket és elbeszélgetett a munkásokkal. Óvári Miklós Cegléden Csütörtökön Ceglédre látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának kíséretében. A város vezetői tájékoztatták az alföldi nagyváros életéről, fejlődéséről. Ezt követően Óvári Miklós a Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat ceglédi gyáregységét kereste fel, elbeszélgetett a szocialista brigádok tagjaival. Megtekintette az új ceglédi kórházat is, majd délután a városi tanács nagytermében aktívaülésen időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről szólt. Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — megvitatták a KISZ december 8-án összeülő VIII. kongreszszusának előkészítését. Dr. Horváth István, a KISZ első titkára tartott tájékoztatót a központi bizottság kongresszusi beszámolójának tervezetéről, amelyet az ülés el is fo gadott.1, i'-J.' ■■■■■■ ■:.■■■■ . ~ V'.." " Magyar békemozgalmi küldöttség az indiai külügyminiszternél Az Országos Béketanácshoz érkezett delhi jelentés szerint az Indiában tartózkodó magyar békemozgalmi küldöttség eredményes tárgyalásokat folytatott az összindiai béketanács vezetőivel. Az OBT indiai testvértestülete fogadást adott a magyar delegáció tiszteletére. A küldöttséget fogadta Szvaran Szingh külügyminiszter, T. N. Kaul külügyi államtitkár, s találkozott az OBT delegációja a békemozgalomban részt vevő indiai parlamenti képviselők — különböző pártokhoz tartozó közéleti személyiségek csoportjával. PATOLICSEV: Nagyobb szállítások, nagyobb felelősség Nyikolaj Patolicsev hangsúlyozta, hogy az 1971—75-re szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás második évi előirányzatainak teljesítésében igen nagy jelentőségűek az előző évben elért sikerek, az a tény, hogy az első év jegyzőkönyvi tervét a két ország előreláthatólag mintegy 5 százalékkal túlteljesíti. A szovjet miniszter méltatta az új jegyzőkönyv irányszámaiban tükröződő nagy előrelépést, mind a szállítások volumenét, mind pedig az árulista eddiginél szélesebb skáláját tekintve. A forgalom növekedésével párhuzamosan fokozódik a partnerek felelőssége is, fűzte hozzá Patolicsev. A szállításokban előforduló bármely késedelem, vagy fennakadás egész sor üzem munkáját hátráltathatja. A közszükségleti cikkekről szólva a szovjet miniszter külön kiemelte, hogy ezek közvetlenül a baráti ország kiskereskedelmi hálózatába, az üzletekbe kerülnek. Biró József válaszában annak a jelentőségét emelte ki: Magyarország külkereskedelmi forgalmának negyven százalékát a Szovjetunióval bonyolítja le. A kapcsolatok fejlődésének üteméből kiindulva kifejezte reményét, hogy 1973-ra a magyar—szovjet árucsereforgalom értéke eléri a kétmilliárd rubelt. A magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírását követően dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott a Moszkvában akkreditált magyar tudósítóknak. BIRÓ JÓZSEF: Elsősorban a gépszállítások bővülnek A miniszterhangsúlyozta: a forgalom növekedése elsősorban a kölcsönös gépszállítások bővüléséből adódik. Gépexportunkon belül az átlagosnál gyorsabb ütemben — több mint hetven százalékkal — nő az élelmiszeripari berendezések szállítása. Ugyancsak bővül a szovjet piacon immár hagyományos termékeink kivitele: jövőre hatszázzal több autóbuszt és 18 százalékkal több orvosi műszert, berendezést szállítunk. Gépimportunkban erőteljesen emelkedik néhány hagyományos termék behozatala: energetikai berendezésekből A Szovjetunió változatlanul több mint ötszörösére, mezőelső helyen áll a Magyar Nép- gazdasági gépalkatrészekből köztársaság külkereskedelme- körülbelül másfélszeresére. Személygépkocsiból ötven százalékkal többet hozunk be, mint tavaly. Vásárolunk egy tízezer tonna befogadóképességű hajót is. A MÁV dieselesítési programjához 68 darab kétezer lóerős Dieselmozdonyt, a budapesti metró számára pedig ötven újabb motorkocsit importálunk a Szovjetunióból. A mezőgazdaság szükségleteinek kielégítéséhez nagymértékben hozzájárul majd több mint 4200 szovjet traktor és 1300 szovjet gabonakombájn behozatala. A Zsiguli-kooperáció néven ismert megállapodás alapján jövőre a kész személykocsiszállítások elérik a 21 500 darabot, szemben az idei 13 500- za. Tudományos ülésszak a moszkvai csata 30. évfordulója alkalmából Csütörtökön délelőtt a budapesti pártbizottság zuglói pártiskolájában tudományos ülésszakon emlékeztek meg a 30 évvel ezelőtti, világtörténelmi jelentőségű moszkvai csatáról. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a bevezető előadást dr. Tóth Sándor alezredes, a Hadtörténeti Intézet osztályvezetője tartotta „A moszkvai csata jelentősége a Nagy Honvédő Háborúban” címmel. Dr. Horváth Miklós, a történettudományok kandidátusa a moszkvai csata nemzetközi visszhangjáról, dr. Lengyel Klára, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának docense pedig a fasiszták első vereségének magyarországi hatásáról tartott előadást. Az ülésszak népes hallgatósága, amelyben nagy számban vettek részt a pártiskola hallgatói, élénk figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatták N. M. Mironov altábornagy személyes élményeken alapuló visszaemlékezését, szakavatott elemzését, a szervező és szemtanú hiteles tanúságtételét a súlyos harcokról, arról a példátlan szervezőmunkáról, tömegmozgósításról, előrelátó intézkedéssorozatról, amelynek nyomán mindenekelőtt a szovjet harcosok és nép hősies helytállásával Moszkva falai alatt sikerült végleg megállítani a támadó fasiszta túlerőt. Ma hőse, a leningrádi rádió- és televíziógyár dolgozója, és V. B. Golubjev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének harmadtitkára csütörtökön délelőtt a szekszárdi városi tanácsházán találkozott a város vezetőivel. Kalauzolásukkal megtekintették Tolna megye székhelyének nevezetességeit, a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi új műanyagajtógyárát, valamint a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát és a Balogh Ádám Múzeumot. Délben a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság új Szarvascsorrtájában látták vendégül a küldötteket. A. I. Vinogradov, a megyei és városi vezetők társaságában, délután meglátogatta Decsen a sárközi népművészeti szövetkezetet, majd a Szekszárdi Állami Gazdaságot is. Este a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban vendégszerepelt a világhírű Pjatnyickij-együttes. Az ünnepi esten részt vettek a megyében tartózkodó szovjet vendégek, jelen volt Nagy Mária, az MSZBT országos főtitkára, s ott voltak a megye és a város politikai, társadalmi életének vezető személyiségei. A szovjet hős városoki küldött gégészek csütörtöki látogatásoi Csütörtökön folytatódott a szovjet hős városok hete alkalmából hazánkba érkezett szovjet delegációk programja. Szeged testvérvárosa, Odeszsza küldöttei M. K. Szimonyenko, az odesszai pedagógiai intézet rektora, és V. I. Rogyionovna, az odesszai Lenin-gépgyár munkásnője — részvételével magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen vettek részt a szegedi Szabadság Filmszínházban. A Hajdú-Bihar megyében tartózkodó kijevi vendégek — A. G. Seveljovnak, a kijevi pártbizottság titkárának vezetésével — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre látogattak. Dr. Rapcsák András rektor fogadta a delegáció tagjait majd eszmecserét folytattak a debreceni Kossuth, valamint a kijevi Sevcsenko egyetem egyévtizedes baráti kapcsolatáról. A küldöttség egyik tagja, M. Z. Scserbascsenko, a Szovjetunió hőse — aki részt vett Kijev felszabadításában — a Debreceni Ruhagyárba látogatott. A szovjet vendégek a Kossuth Lajos Tudományegyetem szláv filológiai tanszékének munkatársaival is találkoztak. A volgográdi küldöttség tagjai az Ajkai Timföldgyár- és Alumíniumkohóban munkásnagygyűlésen vettek részt. A vendégek megtekintették a fejlődő szocialista várost, valamint a magyar é-szvvet timföld- és alumíniumipari egyezmény alapján épülő új tirmföldgyárat. A gyár életét dr. Marschek Zoltán államidíjas igazgató ismertette, majd V. V. Scsipahin, a volgográdi építészettervező intézet igazgatója tartott tájékoztatót a szovjet város életéről. Leningrád küldötte: A. I. Vinogradov, a szocialista munk Fogadás a lengyel nagykövetségen Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtök este fogadást adott a nagykövetségen a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság 11. ülésszaka alkalmából. A fogadáson megjelent Jen Mitrena, a lengyel -fininiszter*"n.á"*-ának elnökhelyettese, Vályi Péter rmnizerelnök-helyettes és a két küldöttség tagjak é ben, Magyarország pedig továbbra is a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi partnere lesz. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírása után a két külkereskedelmi miniszter rövid beszédet mondott Aláírták a magyar-szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Tizennégy százalékkal növekszik a kölcsönös áruszállítás Csütörtökön Moszkvában magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter, szovjet részről Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter aláírta az 1972-re szóló magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az ünnepségen jelen volt V. Novikov, szovjet miniszterelnök-helyettes és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete is. A jegyzőkönyv aláírása alkalmából kiadott közös közlemény többek között hangsúlyozza: a jegyzőkönyv előkészítéséről folytatott tárgyalások során a felek a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex programból, a KGST-tagországok közötti együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének programjából indultak ki. A csütörtökön aláírt jegyzőkönyv értelmében 1972-ben a kölcsönös szállítások volumene az előző évhez képest 14 százalékkal nő és körülbelül egymilliárd 750 millió rubelt tesz majd ki. 1972-ben a Szovjetunió nagy mennyiségű olajat, villamos energiát, vasércet, hengereltárut, színesfémet, vegyianyagot, gyapotot és más terméket szállít, amelyekre a magyar népgazdaság fejlesztéséhez szükség van. Megnövekednek a gépek és berendezések Magyarországra irányuló szállítása is. Magyarország a Szovjetuniónak élelmiszeripari és vegyipari berendezéseiket, híradástechnikai berendezéseket, műszereket, komplett laboratóriumokat, vasúti és közúti szállítóeszközöket, hajókat, valamint nagy mennyiségű fogyasztási cikkeket, lábbelit, ruhafélét és kötöttárut, bőrdíszműárut, gyógyszereket és más cikkeket szállít.