Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA «.Magyar Nemzet A vásárló érdekében Ha nem is látványosan, de évről évre javul hazánk lakosságának áruellátása. Ezt a kereskedelem múlt évi eredményei és az idei tervei is jelzik. Tavaly a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékkal emelkedett és ez az ütem lényegében ez évben is megmarad: vegyes iparcikkekből például 12—13 százalékkal, ruházati termékekből 5 százalékkal terveznek többet forgalomba hozni, bútorból pedig 13 százalékkal kap többet a kereskedelem az ipartól. A vásárló azonban nemcsak „globális” számok alapján ítéli meg a kereskedelem munkáját. Ha például a vásárló a számára szükséges száz cikkből 95-öt minden nehézség nélkül megkap, de öthöz nehezen vagy egyáltalán nem jut hozzá, akkor ezek az elmaradt vásárlások véleményét az áruellátásról néha jobban meghatározzák, mint a jó vételek. Arra pedig számtalan példát lehetne felhozni, hogy még mindig szép számmal találkozni jogos panaszokkal, még mindig gyakran kezdődik a bolti eladók válasza e szócskával: sajnos ... Az eddigi javulás is úgy következett be, hogy a kereskedelem, a termelők, a szakmai irányító és felügyeleti szervek keresték, kutatták a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás lehetőségeit. A célhoz vezető út azonban elég kacskaringós és az út mellett álló táblák sem mindig jó irányba mutatnak. Egyes kereskedelmi vállalatok például — a nagyobb nyereség érdekében — bizonyos időpontokban annyira lecsökkentik készleteiket, hogy átmenetileg számos fontos fogyasztási cikkből is hiány keletkezik az üzletekben. A vállalatoknál és boltokban egyaránt tapasztalni azt a káros gyakorlatot, hogy nem a megfelelő választék tartása a lényeges, hanem a tervben megadott készletszinten belül maradni. Számos esetben a fogyasztó látja kárát annak is, hogy a kereskedelmi vállalatok egymás közti kapcsolata jelenleg nem nyugszik olyan szerződéseken, amelyek megszegése komolyabb konzekvenciát vonna maga után. Az együttműködés, a kölcsönös információk hiánya miatt párhuzamos rendelések és készletezések történnek, ami jelentős veszteségeket okoz. Mivel a kiskereskedelem, az üzletek is rendelhetnek közvetlenül a gyáraktól, a múlt évben többször előfordult, hogy egy-egy termékből mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem beszerezte az adott terület ellátásához szükséges árumennyiséget. A piackutatási tevékenység hiánya vagy gyengesége miatt ma még nem fordítanak sem a kereskedelemben, sem az iparban elég figyelmet az egymást helyettesíthető cikkek iránti kereslet alakulására. Váratlan nehézséget okozott például az elmúlt évben néhány vállalatnak az a tény, hogy az ingpulóverek, a garbók hagyományos ingeket is pótolnak, hogy a különböző műanyagok kiszorítanak a piacról különböző fém- és fatárgyakat. Az ipari üzemek jelentős része ma még nem tud rugalmasan alkalmazkodni a változó kereslethez, a vevők kívánságaihoz. A szükséges kockázatvállalástól is idegenkednek, s ezért, ameddig csak lehet, kitartanak az elavult, divatjamúlt termékek gyártása mellett. Ehhez gyakran ösztönzést kapnak a kereskedelemtől is. Amikor valamelyik ipari üzem új termékkel jelentkezik, a kereskedelem olyan óvatosan rendel, olyan kis szériákra hajlandó csak szerződést kötni, ami az üzem számára már gazdaságtalan, vagyis az üzletkötés füstbe megy. Sok ruházati boltból azért jön ki üres kézzel a vevő, mert a konfekcióméretek nem megfelelőek. Jelenleg gyáraink — gazdaságossági okokra hivatkozva — a szükséges méretek felét, kétharmadát gyártják. A divatosság tekintetében pedig gyakran két véglet figyelhető meg: vagy a régi szabású, konzervatívnak mondható ruhafélék, vagy a legújabb divat szerint készült ruhadarabok között választhat a vásárló. Újabban mintegy 110-féle terméket sorolnak az úgynevezett olcsó árucikkek közé, amelyek tartására miniszteri utasítás kötelezi a kereskedelmet. Az ösztönzők ugyanis ezek termelésére, beszerzésére, árusítására nem ösztönöznek, inkább arra, hogy olyan áruból gyártsanak és adjanak el minél többet, amelyek magasabb nyereségszintet biztosítanak. A jobban kereső rétegeknek is vannak beszerzési gondjaik, s itt első helyen kell említeni az autóalkatrész-ellátást, amelynek fejlődése egyáltalán nincs szinkronban a gépkocsik szaporodásával. Mivel a kereskedelem irányítói, a piackutatók látják az áruellátás neuralgikus pontjait, igyekeznek megfelelő segítséget adni ahhoz, hogy erősödjön, bővüljön a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok együttműködése az értékesítés szervezésében. Jól szolgálják ezt a célt például a közösen üzemeltetett üzletek, valamint a rendszeres és kölcsönös információcserék, az ügyvitel korszerűsítése, gépesítése. A könnyűipari és a belkereskedelmi tárca szakemberei feladatuknak tekintik jelenleg azt is, hogy kidolgozzák a termelés, a belföldi ellátás és az export jobb összehangolásának lehetséges módozatait. Kezdeményezik a korszerű és a korszerűtlen termékek között a fokozottabb árdifferenciálást, hogy a gyártmánystruktúra jobban igazodjon a piaci igényekhez. Vagyis — a szabályok finomításán túlmenően — sok jó ötlet, hasznos kezdeményezés szolgálja, hogy a kereskedelem ez évi tervei valóra váljanak, s további lépéseket tegyünk olyan ideális állapot elérésének irányába, amikor mindenki megtalálja majd a keresett árucikkeket az üzletekben. Keserű Ernő Újabb fejlemény Málta körül: Rómában tanácskozik Mintoff és A külpolitikai helyzet KÉT FONTOS NEMZETKÖZI KONFERENCIA fejeződött be, mind a kettő a békés egymás mellett élés megvalósulását és az imperializmus elleni harcot szolgálta. Brüsszelben véget ért az európai közéleti személyek konzultatív találkozója, amelyen 27 ország — közöttük hazánk — küldöttei vettek részt; Kairóban pedig befejeződött az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet V. konferenciája. A brüsszeli értekezlet munkájáról dr. Bartha Tibor, a magyar küldöttség vezetője nyilatkozatot adott az MTI munkatársának és többek között megállapította, hogy a konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításának ügyét földrészünkön. A legkülönbözőbb világnézeti irányzatokat képviselő küldöttek egybehangzó határozatot hoztak, amely szerint június 2-ra Brüsszelbe összehívják az európai népek közgyűlését. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke nyilatkozatában nagy eredménynek tekintette, hogy a tavalyi — ugyancsak Brüsszelben tartott — konferenciához képest a részvevők száma megkétszereződött, majd részletesen szólt a konferencia munkájáról. (Nyilatkozatát lapunk híranyagában részletesen ismertetjük.) Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet értekezlete csütörtök éjjel határozatok elfogadásával ért véget. A határozatok megbélyegzik az amerikai imperializmust a világ különböző térségeiben folytatott agressziója miatt — vonatkozik ez elsősorban a közel- és távol-keleti térségre —, és sürgetik a Biztonsági Tanács 1967-es határozatának végrehajtását, valamint a Dél- Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok teljes kivonását. Ami a hindusztáni szubkontinenst illeti, tovább normalizálódik a helyzet. „Akár tetszik nekünk, akár nem, a Bangladesh mint független állami realitás”, írja még a Rawalpindiben megjelenő New Times is. A lap, miután rámutat, hogy több ország — Lengyelország, Bulgária, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Burma — elismerte a független Bangla Desht, hangsúlyozza: ezeket az országokat hamarosan más államok is követni fogják. A pakisztáni lap azt a következtetést vonja le, hogy Pakisztánnak is el kell ismernie a Bangla Desht, és nemcsak a diplomáciai, hanem az egyéb kapcsolatokat is fejlesztenie kell vele. Pakisztánban egyébként egyre többen foglalnak állást a Bangla Desh elismerése mellett, mert jogosan vélik úgy, hogy ez az egyedüli módja a két állam közötti kapcsolatok fennmaradásának. Az indiai—pakisztáni konfliktussal kapcsolatban érdeklődésre tarthat számot még Edward Kennedy szenátor bostoni nyilatkozata, amelyben újságírók előtt élesen bírálta az Egyesült Államok kormányának dél-ázsiai politikáját. Többek között ezeket mondotta: „Az Egyesült Államok kormányának az indiai—pakisztáni konfliktussal kapcsolatos magatartása volt az amerikai külpolitika egyik legnagyobb katasztrófája.” Kennedy szavai szerint „az alapvető ok, amely arra késztette Nixon elnököt, hogy Pakisztánt támogassa, küszöbönálló pekingi utazása volt. Nixon azt remélte, hogy a konfliktussal kapcsolatban követett magatartása segítségére lesz majd pekingi tárgyalásain”. Az elmúlt 24 óra nemzetközi eseményei között említendő végül a máltai helyzet, amelyben az újabb fejlemény a római tanácskozás, amelyen Mintoff máltai miniszterelnök és lord Carrington vesz részt. Az MTI londoni tudósítója szerint Anglia nem óhajt a tanácskozáson engedményt tenni korábbi feltételeihez képest, ha erre sor kerülne, az csak a NATO részéről történhet meg. Londonban nem erősítették meg de Máltán valószínűnek tartják ama értesüléseket, amelyek szerint a NATO erős nyomást fejt ki Mintoffra: fogadjon el az eredetileg kért 18 millió font sterling helyett 13 milliót. Az évi 9,5 millión felüli összeget a NATO fizetné, elsősorban amerikai hozzájárulásból. A római tanácskozáson esetleg döntés születhet ebben a hetek óta húzódó válságban. Carrington A brüsszeli konferencia előrevitte a béke ügyét Dr. Bartha Tibor nyilatkozata Dr. Bartha Tibor, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke, az európai közéleti személyek konzultatív találkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetője fogadta Szalay Hannát, az MTI tudósítóját és válaszolt kérdéseire. Miben látja az európai közéleti személyek most zárult brüsszeli találkozójának jelentőségét? — Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanácskozás jó eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a 27 országból egybesereglett küldöttek — akik a legkülönbözőbb világnézeti irányzatokat képviselték — egybehangzó határozatot hoztak, amely szerint ez év június 2-ra Brüsszelbe összehívták az európai népek közgyűlését. Sokan és joggal állapították meg e határozat megszületése után, hogy Európa népeinek a történelemben eleddig még soha nem látott arányú és jellegű megmozdulásáról van szó. — Európa népei történetük során sokszor és sokat szenvedtek együtt, de még soha nem nyílott meg előttük olyan történelmi lehetőség, mint ma, hogy közösen fogjanak össze jövőjük megmentése érdekében, önmagában véve az a tény, hogy a közgyűlés gondolata testet ölthetett — mutatja, hogy korunkban nemcsak az emberi élet veszélyeztetettsége növekedett meg, de megsokszorozódtak az emberi jóakarat erői is. Természetesen tévedés és önáltatás lenne azt gondolni, hogy az európai népek közgyűlésének egybehívásával már minden kérdés megoldódott. Ellenkezőleg, az előttünk álló hónapok, a nagygyűlés előkészítésének az időszaka a legkomolyabb erőfeszítést követeli meg mind azoktól, akik a kontinensünk békés jövőjéért felelősséget hordoznak. A tavaly júniusban tartott brüsszeli konferenciához képest a részvevők létszáma megkétszereződött, de még távolról sem tekinthetjük a mozgalomban részt vevő társadalmi erők képviseletét teljesnek. Az európai béke és biztonság megszilárdításán fáradozó kormányoknak — közöttük a szocialista tábor közösségében hazánk kormányának — az erőfeszítéseit még komoly politikai tényezők szeretnék késleltetni és meghiúsítani. Nem lehet lebecsülni azoknak a társadalmi erőknek a jelentőségét sem, amelyek ezeket a politikai tényezőket támogatják. Sokat kell tenni tehát még azért, hogy határozott európai közvélemény követelje, sürgesse az európai kormányok konferenciájának az egybehívását és támogassa a béke megszilárdításán fáradozó diplomáciai munka sikerét. Hogyan járul hozzá hazánk a közgyűlés összehívásának ügyéhez? — A brüsszeli konferencia közösségében is számos jelét lehetett látni annak, hogy népünket és kormányzatunkat azok között az erők között tartják számon, amelyekre minden körülmények között számíthatnak azok, akik a békességszerzés ügyét szolgálják. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának a megalakulásával olyan munkaközösség jött létre, amely kormányzatunk és népünk békeakaratának megfelelően hatékony segítséget tud nyújtani a brüsszeli kezdeményezés megvalósulásához, az európai közvélemény mozgósításához, így többek között a hazai közvélemény tájékoztatása, a más országok nemzeti bizottságaival való együttműködés a közgyűlés megszervezése érdekében, valamint a közgyűlés témáinak feldolgozása sok munkát, odaadó fáradozást igényel. Hisszük, hogy ezek a fáradozások nem lesznek hiábavalóak. Arra a reménységre jogosít fel az a lépés — egy lépés, de jelentős lépés —, amellyel a brüsszeli konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításának az ügyét földrészünkön. * Pénteken visszaérkezett Budapestre az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának négytagú küldöttsége, amely részt vett az európai közvélemény képviselőinek Brüsszelben január 11—13. között lezajlott konzultatív értekezletén. A delegációt dr. Bartha Tibor református püspök vezette, a küldöttség tagja volt Duszk Lajosné, a SZOT titkára, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Garai Róbert, a bizottság titkára. A delegációt a Ferihegyirepülőtéren az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselő- a közélet több ismert személyisége fogadták. Döntő szépatmanttátai tárgyalás Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti. A brit hadügyminisztérium pénteken délben erősítette meg, hogy Mintoff máltai miniszterelnök római tanácskozásain részt vesz lord Carrington. A hadügyminiszter kora délelőtt még a hivatalában tartózkodott, de ismeretessé vált, hogy a pénteken éjfélkor lejáró máltai támaszpontegyezmény körül folyó alkudozás döntő szakaszba ért. Dam Mintoff máltai miniszterelnök, akiért az olasz kormány katonai különgépet küldött Vallettába pénteken délelőtt, először Emilio Colombo miniszterelnökkel és Moro külügyminiszterrel tárgyalt, majd délután találkozott lord Carringtonnal és Lunsszel, az Atlanti Szövetség főtitkárával. Az angol kormány pókerjátszmájának lapjaiba nem lehet belelátni, de lord Carrington utazásának bejelentése körül oly sok volt a huzavona, hogy londoni megfigyelők szerint a Whitehall saját maga nem óhajt engedményt tenni korábbi feltételeihez képest. Anglia eddig csak abba egyezett bele, hogy néhány NATO- tagállammal együtt 9,5 millió font sterlingévi bért ad Máltánál a támaszpontok használatáért. Ha engedményre sor kerül, akkor ez az angol kormány szerint csak a NATO engedménye lehet. Hétfőn Luns NATO-főtitkár titokban felkereste Edward Heath-t a chequersi kormánybirtokon. Pénteken forgalomba került értesülések szerint a brit kormányfő ekkor közölte a NATO-val, hogy teljes egészében a szövetségesnek kell fedeznie a brit ajánlat és a máltai követelés közötti különbséget. Ezzel Luns hivatalosan is közvetítővé lépett elő Anglia és a máltai kormány vitájában. Pénteken Angliába szállították a Máltán állomásozó brit erők hozzátartozóinak utolsó csoportját is. Az afroázsiai értekezlet határozatai Kairóból jelenti a MENA. Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet ötödik konferenciája csütörtökön megállapította, hogy Izrael az amerikai imperializmus „előretolt állása” az arab világ szívében. A négynapos értekezleten elfogadott határozatok megbélyegzik az amerikai imperializmust, amiért a „bábrezsimekkel karöltve” a Palesztinai forradalom felszámolására törekszik. A kairói értekezleten jóváhagyott határozatok megbélyegzik Jordániát a Palesztinai hazafiak elleni intézett támadások miatt, majd teljes támogatásukról biztosítják a Palesztinai nép önrendelkezési jogának érvényesítését, s követelik az arab területeken tartózkodó izraeli csapatok teljes kivonását. Az afroázsiai szolidaritási értekezleten csütörtökön elfogadott határozatok támogatják a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, majd üdvözlik a közel-keleti konfliktus békés megoldására előterjesztett egyiptomi javaslatokat. Egy másik határozat azt