Magyar Nemzet, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

Szombat, 1912. február 12 Gyorsabban a „karavánnál” Új oktatási forma bevezetését tervezik a villamosmérnöki karon Évente ötszáz villamosmér­nök kerül ki a Budapesti Mű­szaki Egyetemről. Ezzel a számmal a budapesti egyetem egyedül áll Európában, más országok műszaki egyetemei­nek villamosmérnöki karain sokkal kevesebb hallgató ta­nul Mivel egy-egy szakmán be­lül a fiatal diplomásokkal szemben támasztott igények differenciálódnak, ennek meg­felelően több külföldi or­szágban az egyetemek között is bizonyos szakosodás követ­kezett be az oktatásban. Az egyik egyetem általában üzemmérnököket képez, a má­sik elsősorban tervezőmérnöki munkához szükséges tudással vértezi fel a hallgatókat, a harmadik egyetemről főleg a kutatási területek kapnak után­pótlást. Széles körben el­terjedt a több lépcsős oktatás is: bizonyos idő után a hall­gatók egy részétől megválnak az egyetemek és a megmara­dó, jobb adottságokkal, na­gyobb készséggel rendelkező fiatalokat továbbképzik. Differenciált képzés A BME villamosmérnöki kara a népgazdaság, az ipar támasztotta igényeket általá­ban kielégíti. A jelenlegi ok­tatási forma azonban nem te­szi lehetővé, hogy a hallgatók egy részének az átlagosnál sokk­al magasabb elméleti képzést adjanak. Az új köve­telmények az egyetem kapuin belüli differenciálás megvaló­sítását sürgetik. A kutató- és fejlesztőintézetek magas fokú képzettséggel rendelkező fiatal szakembereket várnak — akikben van hajlam és adott­ság is —, mert tőlük remél­hetnek leghamarabb­­ eredmé­nyes, hasznos munkát. A tu­dománypolitikai irányelvek is leszögezik: a hazai kutató szakembergárda munkáját el­sősorban minőségileg kell ja­vítani. A Műegyetem villamosmér­nöki karán elkészült egy ter­vezet, amely úgy kívánja meg­reformálni az oktatást, hogy ennek, az új igénynek eleget tudjanak tenni. A tervezetet már megvitatták a tanárok, a professzorok, a diákok és ezekben a hetekben kikérik róla az üzemek, a vállalatok, a kutató- és fejlesztőintézetek vezetőinek a véleményét is. Az elképzelés szerint az egyetemen megmaradna­­ a jelenlegi ötéves képzési for­ma, az első éves egyetemis­táknak azonban mintegy 15— 20 százalékát fél év után ki­válogatnák, akiket ily mó­don az alapok lerakásától kezdve intenzív tanulásra fog­nának. Tantárgyaik között a matematika és a fizika lenne túlsúlyban, valamint igen erős nyelvtanulásban vennének részt. A tagozat tantervét úgy állítják össze — figye­lemmel az átlagosnál jobb ké­pességű tanulókra —, hogy négy év alatt a fiatalok meg­kapnák a diplomát. A végzet­tek ezután — ha hivatást éreznek — kétéves tovább­képzési formában folytatnák tanulmányaikat a tanszéke­ken, félig már kutatómunkát bézegezve, önálló témákon dol­gozva és legkiválóbb profes­­szorok magas színvonalú elő­adásait hallgatva. Két év után a hallgató kutatómérnöki dip­lomát kapna, amelyet, ha ki­váló, jeles, vagy jó eredmény­­nyel szerzett meg, az esetben a doktori címet is elnyeri. Egész évben tanulnak A koncepcióval kapcsolat­ban a vitákon felvetődött az az aggály: az új oktatási for­ma több egyetemi előadót kö­vetelne, magasabb színvonalon való oktatást, jobb felkészült­séget a tanároktól, a profesz­­szoroktól. A villamos kar ve­zetői szerint jelenleg az egy hallgatóra jutó oktatók számát tekintve sokkal rosszabbul áll­nak, mint más karokon. Ha ezt a hátrányt behozzák, úgy az­ új oktatási tomna beveze­tésének ilyen jellegű akadálya nem lehet. Az tény, bizonyos feszültséget támaszthat a ta­nárok és a hallgatók­­körében, hogy ki oktat, illetve ki ta­nul a „kiválók osztályaiban”, de ez inkább jó irányú ösz­tönzést jelentene, mintsem fékező hatást az egyetemen. Sokan nagyra értékelték e formának azt a sajátosságát, hogy a szemináriumszerű ok­tatás a fiatalokat önálló gon­dolkodásra serkenti. Arra készteti, neveli őket: ne csak vizsgaidőszakban tanuljanak intenzíven — ahogy ez ma általános —, hanem egész esz­tendőben. A hallgatók jelen­tős része még ma is csak a vizsgára készül fel, a tanár­nak tanul. Az egyetemeken és főiskolákon érvényesül még a káros ,,karaván elv”: a kara­ván haladásának sebességét a leglassúbb tere határozza meg. Az új tagozat változást hoz­na ebben a vonatkozás­ban, mivel az ide jelentkezett hall­gatók csak úgy boldogulhat­nak, ha belső kényszerből tö­rekszenek újabb és újabb is­meretek megszerzésére. Voltak, akik kételyüket hangoztatták azzal kapcsolat­ban, hogy az első félév ered­ménye alapján helyesen le­het-e megvalósítani a kivá­lasztást. Későbbi időpont ta­lán alkalmasabb lenne. Ez esetben sokkal több hallgatót buzdítana, „gerjesztené” jobb tanulásra a kiválasztás lehe­tősége. Az egyetemen végeztek fel­méréseket, hogy az első fél­évi eredmények hogyan függ­nek össze a hallgatók későb­bi előmeneteléve. Ezek alap­ján döntöttek az első félév mellett, amikor is a hallgató ön­kéntes elhatározásból kér­heti majd magát erre a szak­ra. A döntéseknél bizonyos mértékig figyelembe veszik a felvételi vizsga eredményét, il­letve a középiskolai tanulmá­nyokat is. Ha a tanulás so­rán derülne ki valakiről, hogy az élbollyal nem tud együtt haladni, az visszakerül a ren­des tagozatra. Azoknak pedig, akik az ötéves képzési formá­ban kiváló eredményeket mu­tatnak fel, és szeretnének át­kerülni a négyéves „kis cso­portba”, azoknak biztosítják ezt a lehetőséget. gyobb tudást, széles látókört szintén nagy haszonnal lehet kamatoztatni. Ha a módszereket illetően, az álláspontok el is térnek egymástól, abban egyetértés van az oktatók és az ipar­ban dolgozó szakemberek kö­zött, hogy a legjobb képessé­gű fiatalok megkülönböztetett, speciális képzésére szükség van. A tudomány, a techni­ka gyors fejlődése követeli, hogy az iskolák, az­ egyete­mek jobban segítsék elő az egyénben rejlő képességek fel­színre hozatalát, biztosítsák már az indulásnál a kifutás lehetőségét azok számára, akik a középszerűeknél többet akarnak, többet képesek nyúj­tani. Az új oktatási koncepciót még vitatják, alakítják és csi­szolják. Végső formájától, megvalósításának lassúbb vagy gyorsabb ütemétől füg­getlenül csak bátorítást és tá­mogatást érdemelnek azok, ,akik felismerték koránknak az egyetemi oktatással szemben támasztott ezen új igényét és készek a cselekvésre is. Keserű Ernő ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK, MEDIKUSOK MINDENNAPI MUNKÁJÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÉDESZKÖZ AZ ORVOSI LEXIKON MOST JELENT MEG * nr. KÖTETE­­K—P. 1262 oldal Ara: 250.— FI­­­AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST _ I­n — __rrpps Ne csak a kutatás számára Azt mindenki elismeri: a kutató-, a fejlesztőmunkához a jelenleginél több magas fo­kú képzettséggel rendelkező kutatómérnökre van szükség. Igényli-e azonban a népgaz­daság, hogy csak a villamos­ság területén évente 50—60, elsősorban elméleti tudású fiatal kutatómérnök kerüljön ki az egyetemről. Nem lesz-e ez sok? Mi lesz azokkal, akik nem tudnak majd kutatási te­rületen elhelyezkedni? Képe­sek lesznek-e egész ember­ként helyt állni az ipari üze­mekben, vállalatoknál, miután az egyetemen nem kaptak ele­gendő gazdasági, technikai is­meretet, speciális szakot vé­gezvén. Javasolták néhányan: ha ez az „elitképzés” megvalósulna, akkor a kémia és a vezetési ismeretek — az üzemszerve­zés, a közgazdaságtan, a pszi­chológia — szintén kapjon megfelelő helyet a tananyag­ban. Megfontolandó: ne csak a kutatásfejlesztés számára képezzenek ilyen kiváló ké­pességű szakembereket, hanem az irányító, a tervező posztok­ra is, ahol az átlagosnál na­ i Madar Nemzet Szállodát rendeznek be a Butler-házban A műemlékvédelem nagyszabású centenáriumi programja­ ­ Jubileumi évéhez érkezett a magyar műemlékvédelem: száz éve, 1872. április 4-én alakult meg a magyarországi műemlé­kek ideiglenes bizottsága, amely először vetette fel tudo­mányosan a műemlékek ápo­lásának, régi épületeink védel­mének szükségességét. A cen­tenáriumról az Akadémián áp­rilisban ünnepi ülésen emlé­keznek meg, s a jubileumi megemlékezések Székesfehér­várott a város fennállásának ezredik évfordulójához csatla­kozva folytatódnak. A száz­éves múlt elismeréseként az UNESCO Nemzetközi Műem­lékvédelmi Szervezete is ná­lunk tartja ülését, amelyre több mint 300 külföldi vendég érkezik a világ minden tájá­ról. Ezzel, egyidőben a Buda­pesti Történeti Múzeumban ki­állítást láthatnak az érdeklő­dők a tekintélyes múlt legje­lentősebb, legjellemzőbb epi­zódjaiból. A centenáriumhoz méltó a műemlékvédelem idei prog­ramja is. Folytatódik az egri vár helyreállítása, amely elő­reláthatólag 1980-ra fejeződik be. Az idén véget érnek az egri szerb templom belső mun­kálatai és átadják a turisták­nak az újjászületett Butler­­házat is, ahol szállodát rendez­nek be. Rudabányán a középkori re­formátus templom helyreállí­tásához látnak hozzá a szak­emberek, Rakacaszenden pedig ugyancsak egy középkori re­formátus templom kapja visz­­sza eredeti szépségét. Pécsett folytatódnak a városfal hely­reállításának munkálatai és hozzálátnak a jakovári Hasz­­szán dzsámi török múzeummá alakításához. Nagycenken be­fejeződik a Széchenyi-kastély főépületének helyreállítása. A városméretű újjáépítés során Sopronban most az előkapu, il­letve a tűztorony renoválása következik. Megfiatalodik a kőszegi Jurisics tér is. Megint kecskére bízták a káposztát Miért volt drága Borsodban a zöldáru? Ez a bűnügy, amelynek vizs­gálata most fejeződött be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőrfőkapitányságon, végső soron minden vásárlót érintett, aki az elm­últ években gyümöl­csöt, zöldséget vagy bármi­lyen mezőgazdasági terményt vett Miskolcon, Kazincbarci­kán és környékén. Glöckner Károlynak, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei téeszek Ke­reskedelmi Irodája központi raktárvezetőjének üzelmei ki­hatottak arra, hogy a téesz­­boltok árui és árai nem tud­ták betölteni a piacon ármér­séklő szerepüket. Következés­képpen a miskolci és környék­beli munkástelepülések egyéb­ként is drága piacain még ma­gasabb áron vásárolhattak az emberek, mint egyebütt. Hat Borsod megyei téesz kifejezetten azzal a céllal hoz­ta létre a Miskolc és Környéke Mezőgazdasági Téeszek Érté­kesítő Együttműködését, hogy Miskolcon, Kazincbarcikán és környékén a lakosságot olcsón lássa el friss zöldáruval, gyü­mölccsel és mezőgazdasági ter­ményekkel. Felkérték a keres­kedelmi irodát, hogy vállalja az együttműködés szakmai irá­nyítását, ellenőrzését, a for­galom másfél százalékáért. Az iroda az áruk részére Miskol­con szervezett központi rak­tárt. Ennek a vezetője lett Glöckner Károly volt posta­mester, aki az elmúlt években a Nagymiskolci Állami Gazda­ságban működött, de sikkasz­tás alapos gyanúja miatt el­járás indult ellene. Glöckner lett a központi raktár vezetője, ő gyűjtötte be az árut és ő osztotta szét az együttműködés 16 boltja kö­zött. Az átvétel, felvásárlás, minősítés, árkialakítás, árazás és az ezzel kapcsolatos admi­nisztráció az ő feladata volt. Szabad kezet­ kapott az árak megállapítására, természetesen a napi piaci áraknak megfe­lelően. Rendes elszámolást kellett volna vezetnie, de a bi­zonylati rendet esze ágában sem volt betartani, az árukról nyilvántartást nem vezetett, a saját maga megállapította ár­változásokról jegyzőkönyvet nem vett fel, mert csak így nyílt rá módja és lehetősége, hogy visszaéléseket követhes­sen el. A Kereskedelmi Iroda meg­bízottja ellenőrizte az együtt­működés boltjait, a központi raktárt, Glöckner tevékenysé­gét, és jelentette is Glöckner sorozatos szabálytalanságait az iroda igazgatójának, amint azonban tanúvallomásában el­mondotta, észrevételeit úgy fo­gadták, mintha fúrni akarná Glöcknert. Miután a megbízott ellenőr látta, hogy nem meg­felelően foglalkoznak jelenté­seivel, az együttműködés elnö­kének tett jelentést. A hat téesz főkönyvelőjének bevoná­sával ekkor elrendelték a házi vizsgálatot. Ennek alapján je­lentette fel Glöcknert a társa­dalmi tulajdon hűtlen keze­lése, csalás és más bűncselek­mények alapos gyanúja miatt a Kereskedelmi Iroda és a me­gyei rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztálya könyvszakértő bevonásával folytatta a nyo­mozást. A könyvszakértő megállapí­totta, hogy csupán a vizsgált időszak: 1971 két negyedéves leltári időszakában 242 ezer forint értékű áruval nem szá­molt el Glöckner. Ezt áreme­léssel és más­ módszerekkel leplezte. Az együttműködés boltjainak drágábban adta át az árut, mint amennyit a köz­ponti raktár könyvelésében feltüntetett. A két ár közötti különbözettel senkinek sem kellett elszámolnia, így az megmaradhatott Glöcknernek. Egyébként azért is érdeke volt, hogy a boltoknak magasabb árat szabjon meg egy-egy áru­cikknél, mert így az együttmű­ködés boltjaiban nehezebb volt az eladás, sok lett a visszáru, amit meg nem engedett mó­don, a központi raktárban készpénzért eladott. Glöckner nem ismeri el, hogy saját hasznára csalt, meg­fogalmazása szerint, csak a „kigazdálkodás” elvét vallja és ezt valósította­­meg, úgymond az együttműködés érdekében, mint a téeszek „megmentője”. Azt vallja: a kigazdálkodást a raktári áruhiány és a romlá­sok pótlására gyakorolta úgy, hogy már az áruátvételnél is kevesebbet mért, másrészt pe­dig a szétosztásnál az árut ma­gasabb áron adta tovább, s tette mindezt azért, hogy a téeszek együttműködésénél kár ne jelentkezzék. De ki hiszi el ezt a mesét, amikor minden­ki károsodott ,az üzleten, csak Glöcknernek volt busás hasz­na. Cs. M. A népfront V. kongresszusa előtt Helytörténet a budafoki toronyházak lábánál Azt mondja dr. Baranyai Jánosnné, a XXII. kerületi nép­frontbizottság titkára, Buda­fok szívében, a Varga Jenő téri népfrontházban: — Úgy kezdtem dolgozni, mint fiatal pedagógus, húsz­egynéhány évvel ezelőtt, hogy próféta leszek szűkebb kis ha­zámban, az öreg Budafokon. Aztán az idő múlása közben éppen úgy, mint sokan mások, én is rájöttem, hogy csak na­gyon szeretni tudom ezt a szű­kebb pátriát, az én Budafoko­mat. Prófétáskodni nem úgy kell, ahogyan az ember elkép­zeli. A népfront lelkes titkára a lokálpatriotizmus „vádját” szí­vesen vállalja, azzal, hogy eb­ben a nagy kiterjedésű XXII. kerületben, amely Budaté­­tényt és Nagytétényt is magá­ba foglalja, szükség van egy­fajta lokálpatriotizmusra. Vi­szont nagyon fontos, hogy mind a három táj képviselői megértsék egymást a közös dolgokban. Negyvenkétezer lakos, negyven üzem Budafokra érkezve, épülő toronyházakkal találkoztunk. A táj fekvésének megfelelően ezek a toronyházak nem úgy sorakoznak, mint az újpalotai, a Füredi úti vagy a közeli kelenföldi lakótelep sávházai, hanem egymástól nagyobb tá­volságban. A tervek azt is el­árulják, hogy körülöttük park lesz. Új, nagy filmszínházra dr. Baranyainé szerint azért van szükség, mert a XXII. kerüle­tieknek semmiféle szórakozási lehetőségük nincs. A kerületi népfrontbizottság a múltban is rendezett kiállításokat, nyáron szabadtéri szimfonikus zene­kari esteket. Kiállítások ren­dezésére alkalmas épület a népfrontbizottság székháza, a Kertészeti Kutatóintézet ró­zsás kertje otthont nyújt a szabadtéri szoborkiállításnak és a hangversenyeknek, de ősztől tavaszig is igényli a kultúrát a budafoki, nagytété­nyi, budatétényi közönség. A népfromtbizottsági tagok, éppen dr. Baranyainé kezde­ményezésére, szerveztek a színházi és hangversenyidény­­re csoportos „kirándulásokat”. Rendszeresen járnak színház­ba/ operába, képzőművészeti kiállításokra. Egy ilyen szín­házi út valóban felér egy ki­rándulással. Hiszen a lakos­ságnak régi panasza, hogy csak a villamosközlekedés el­fogadható, de az autóbusz­­járatok mindig túlzsúfoltak, s még sokáig kell várni arra, hogy a XXII. kerületbe is csuklós buszok induljanak a Móricz Zsigmond körtérről, vagy a Kosztolányi Dezső tér­től. Pedig negyven üzem dolgo­zik a XXII. kerületben: említ­sük közülük a Baromfi-feldol­gozót, a Hungária Műanyag­vállalatot, aztán a Metalloche­­mia, a Budakolor, amely a bankjegyek festékét gyártja, a Kartonlemezgyár és a Gyufa­gyár, amely nemrég múlt 75 éves, az egykori Törley-kas­­télyban dolgozó Sugárbiológiai Kutató Intézet a nagy hírű Kertészeti Kutatóintézet, a Szeszélesztőgyár stb. Ha már a gyárakról­ esik szó, „becsúszik” a felsorolásba egy sérelem is, nevezetesen nagyon szeretnék már e hatal­mas kiterjedésű terület lakói, ha illetékesek új otthont ke­resnének a sertéshizlaldának. De ez már az egészségügyi fej­lődés hatáskörébe tartozik, egyelőre kényszerűen elvise­lendő kellemetlenség. Öregek, fiatalok Ez a kerület több képzőmű­vészt, neves orvost, sportolót bocsátott útjára. A népfront most újabb mozgalmat indí­tott „a kerületből indult el" címen. Máris meghívták Noszkay Aurél professzort, Almár Iván csillagászt, Máté Erzsi színművésznőt, Megyeri Károlyt, a tévé politikai adá­sainak főszerkesztőjét, néhány kiváló sportolót, így Schmidt Pál vívót is­ mondják majd el a népfrontklubban pályakez­­detüket, életsorsuk alakulását. A legutóbbi országgyűlési választások alkalmával dr. Molnár Béla, a Kertészeti Ku­tatóintézet igazgatója mellett egy 24 éves pedagógusnőt, Hartai Irént választották meg a kerület képviselőjének. A kerületi tanács két fiatal mű­vészének utalt ki lakást és műtermet, s mindketten azóta tagjai a kerületi népfrontbi­zottságnak is. Itt él Vén Emil festő és egy művészházaspár, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet. Tíz képzőművészeti kiállítá­son kívül az egyik honvédségi laktanyában rendezett barká­csoló kiállítást is kihozták a népfrontklubba és a zsűri dí­jazta a fiatal sorkatonákat. A népfrontklubban rendezik meg a hatvanéves Budafoki Mun­kás Testedző Egyesület jubi­leumi kiállítását is. Dolgozik a helytörténeti bizottság A XXII. kerületben bőven akad munkája a helytörténeti bizottságnak, amelynek elnöke Karsai Ferenc protestáns lel­kész. Éppen legutóbb talált egy, az 1700-as évek elejéről származó ajándékozási leve­let, amely bizonyítja, hogy a hegyvidék birtokosa szőlőföl­det adományozott az egyik ki­tűnő bortermesztőnek. A hely­­történeti bizottság buzgólko­­dott a budafoki barlanglaká­sokra emlékeztető Barlangmú­zeum berendezésén is. Az em­lékezetes kerületi tévé­vetél­kedő eredménye, hogy megje­lentették a Tétényi Promontor monográfiát. Most „100 év — 100 fénykép” címen készül a helytörténeti bizottság a nép­frontklubban bemutatásra ke­rülő kiállításra. A még meg­maradt, de szanálásra váró házak művészi fotói mellett rézkarcok mutatják be a ke­rület nevezetes épületeit, a Tétényi Kastélymúzeumot, az épülő toronyházakat. Nemrég új bizottság’’„olvadt be” a kerületi népfrontba, a nő- és a szülőbizottság. Főleg fiatal anyák vitatkoznak és hallgatnak előadásokat a gyer­meknevelésről. A népfrontbi­zottság egyik programja a kö­zeljövőre, hogy minél többet foglalkozzanak a nőkkel lakó- és munkahelyükön egyaránt. Szabó József TISZTASÁG, EGÉSZSÉG, KÉNYELEM! KILÓS ÉS PIPEREMOSÁSNÁL a sztiROVID VÁLLALÁSI HATÁRIDŐS Agynemű, asztalnemű, testi fehérnemű, férfiingek mosását, vasalását bízza a FŐVÁROSI patyolat vállalatra 5

Next