Magyar Nemzet, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Szombat, 1972. á­p­r­i­l­i­s 8. Felbocsátották az Interkozmosz—6 mesterséges holdat A szocialista országok űrku­tatási együttműködési prog­ramjának megfelelően pénte­ken a Szovjetunióban felbo­csátották az Interkozmosz—6 mesterséges holdat. Az Interkozmosz—6 feladata, hogy tanulmányozza a nagy­­energiájú kozmikus sugárzá­sok vegyi összetételét és ener­getikai spektrumát, a Föld körüli kozmikus térség meteo­rit részecskéit. A primér kozmikus sugár­zás tanulmányozására a mű­holdon elhelyeztek egy 1070 kilogramm összsúlyú foto-emulziós tömböt és ionizációs hőmérőt, amelyet a Szovjet­unióban készítettek magyar, mongol, lengyel, román, szov­jet és csehszlovák szakembe­rek által kidolgozott program alapján. Ezenkívül a szput­­nyikon helyet kapott egy, a meteorit anyagok kutatására szolgáló berendezéskomple­xum, amelyet Magyarország, a Szovjetunió és Csehszlovákia dolgozott ki és készített el. A telemetrikus adatok sze­rint a szputnyikon elhelyezett tudományos berendezések ki­fogástalanul működnek. Országos pályaválasztási tanács alakul Az ifjúság pályaválasztásá­ról, a pályaválasztási tanács­adás továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtá­sáról intézkedett a munka­ügyi miniszter, a művelődés­­ügyi miniszter, az egészség­­ügyi miniszter és a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatala elnö­kének most megjelent együt­tes utasítása. Az utasítás többek között hangsúlyozza: a pályaválasz­tási tanácsadást a népgazda­sági tervekre alapozva, az egyes ágazatok és területi egységek szakemberszükségle­tének figyelembevételével kell végezni. A tanácsadást az ál­talános és középiskolákban fo­lyó oktatás és nevelés szerves részévé kell tenni. Rendszere­sen gondoskodni kell a pálya­választási felelősök szervezett felkészítéséről és továbbkép­zéséről. A pályaválasztási tanács­adással foglalkozó valameny­­nyi intézmény munkájában nagy gondot kell fordítani a szülők sokoldalú felvilágosítá­sára, tájékoztatására, meggyő­zésére. A pályaválasztási ta­nácsadásban leginkább érde­kelt állami és társadalmi szer­vek képviselőinek bevonásá­val országos pályaválasztási tanácsot kell szervezni. A te­rületi pályaválasztási tanács­adó tevékenységgel kapcsola­tos feladatok jobb ellátása és koordinálása érdekében létre­hozzák a fővárosi, a megyei és a megyei városi pályaválasz­tási tanácsokat is. Második Harkány lehetne Fejlesztésre vár a csokonyavisontai fürdő Dél-Somogyy legfontosabb kincsei közé tartozik a víz. A Dráva a vízigényes ipar­ágak, a csokonyavisontai ter­málforrás pedig a gyógyítás számára jelent egyelőre még kihasználatlan nagy tartalé­kot. "­­ A fürdő Barcs—Kaposvár, illetve Barcs—Balatonkeresz­­túr útvonal mellett található, amelyen az idegenforgalom jelentősen megnőtt az utóbbi években. Tavaly 100 600 ven­dég kereste fel a fürdőt, kö­zöttük háromezer külföldi, ami mutatja a barcsi határ­átkelő állomás hatását. A külföldiek többségét jugoszlá­­vok, nyugatnémetek, lengye­lek, osztrákok, olaszok és NDK-beli állampolgárok al­kották. A forrás vizének messze vidéken híre van, bár a fürdő külső formájában nem sokban különbözik a községi közfürdőktől. Mégis jönnek télen-nyáron a vendégek a 75 fokos, per­cenként 306 liter vizet adó gyógyforráshoz, amely még 1943-ban egy olajkutató fúrás­ból tört elő. A víz gyógy­­hatását hivatalosan csak két éve ismerték el, de a kör­nyező falvak lakói már két évtized óta ide járnak gyó­gyulást keresni, az időtől fog­va, amikor a termálvíz még szabad árokban csordogált le­gelőkön, erdőkön át. Most a fürdő környékének egy része már parkosított. Évről évre bővül a kemping, a faházak száma már hatvan­hét. A nyári időszakban há­romszor ennyi faházat is meg tudnának tölteni vendégekkel. Tavaly a fürdő körül megkez­dődött a parcellázás, 111 tel­ket alakítottak ki és adtak el. Csaknem valamennyi telken megkezdődött a víkendházak építése, kerítenek, ültetik a fákat. A fürdő területén a meleg vizű medencétől kicsit távo­labb szintén építkezés folyik., Itt létesül egy 33 méteres hi­deg vizes úszómedence, amely a nyári időszakban a fiatalabb korosztály strandolási igényét elégíti majd ki — mondja Gáspár József, a fürdőtelep vezetője. — Gyakran láttuk: a fiatalok hozzák a szülőket, ro­konokat autón és motoron, az öregeket leteszik itt nálunk, ők pedig mennek tovább hi­deg vizű strandot, fürdési le­hetőséget keresni. Ez az új medence csaknem három­millió forintba került, ame­lyet a megyei tanács segítsé­gével valósít meg a község. A környező falvakban, vá­rosokban a fürdő gyógyvizét az orvosok előszeretettel ajánl­ják a reumás és mozgásszer­vi betegeknek, de csak egy részük próbálkozik meg a kú­rával, mivel a jelenlegi kö­rülmények sem SZTK-beuta­­lást, sem orvosi felügyeletet, sem masszázst, iszapkezelést nem tesznek lehetővé. Ennél­fogva a csokonyavisontai für­dőnek igazi rangot csak az adna, ha a gyógyvízzé nyil­vánítása után megtörténne a második lépés is: korszerű fe­dett fürdő épülne, a hozzá tartozó egészségügyi és ki­szolgáló létesítményekkel. A község és a járás vezetői­nek szorgalmazására a pécsi tervezők egy tanulmánytervet már elkészítettek. A gyógy­fürdő központi épületének a költsége mintegy 40 millió fo­rintot tenne ki. Ilyen nagy­ságú beruházásra jelenleg csak egyetlen szerv, a SZOT lenne alkalmas. Az egészség­­ügyi szakemberek szerint, ha egy ilyen épület létesülne, Csokonyavisonta második Har­kány lehetne. A fürdőépület megépítése a többi járulékos beruházást, valamint étterem, szálloda létesítését szinte automatikusan maga után von­ná. Ma még senki nem tudná megjósolni, mikor és egyál­talán megvalósul-e ez az el­képzelés, kinövi-e magát a csokonyavisontai fürdő azzá, amire adottságai alkalmassá teszik. Bizonyos fejlesztésre azonban mindenképpen szük­ség van. Nyári vasárnapokon a két-háromezres vendégse­reg megoldhatatlan feladat elé állítja a fürdő személyzetét, a kis vendéglőt, büfét. Öltöző­pavilonok kellenének sürgő­sen, kölcsönzőbolt, bazársor. A fürdő egyetlen propa­gandaeszköze az az út menti tábla, amely a fürdőlehetősé­get jelzi. A víz gyógyhatása azonban minden propagandá­nál hatásosabb hírverést je­lent, évről évre több reumás és mozgásszervi beteget vonz — egyelőre azonban csak a környékről. Az orvosok és bal­­neológusok megállapításait a telepvezető kiegészíti még az­zal: a környék lakossága üve­gekben is viszi haza a vizet, mert sokéves tapasztalatok támasztják alá, hogy a gyo­­morsavtúltengésnek, vesebán­­talmaknak is kiváló gyógy­szere. Kár lenne ezt a kin­cset sokáig ennyire parlagon hagyni. k. e. Magyar Nemzet Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöksége, Kállai Gyula elnök vezetésé­vel pénteken — a Hazafias Népfront székházában — ki­bővített ülést tartott. Garai Róbert, a bizottság titkára be­számolt az európai népek brüsszeli közgyűlésének előké­születeiről, majd az ülés részt­vevői megvitatták és jóvá­hagyták a május 6-tól Ma­gyarországon megrendezésre kerülő európai biztonsági hét programját. Május 6-tól: európai biztonsági hétMinisztertanács Új intézkedések a szocialista munkaverseny-mozgalom fejlesztésére és a jutalmazásokra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt az általa vezetett kormányküldöttség március 27-én és 28-án Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A moszkvai tárgyalások eredményei A testvéri barátság légkö­rében tartott megbeszéléseken a két ország kormányfői tá­jékoztatták egymást a Szov­jetunióban és Magyarországon folyó gazdasági építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és elmé­lyítésének kérdéseit. Áttekin­tették a most folyamatban levő ötéves terv keretében megkötött egyezmények vég­rehajtását. Eszmecserét foly­tattak néhány távlati kérdés­ről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, amelyek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fokozásának közös óhajából és a KGST- tagországok együttműködése további elmélyítésének, a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex prog­ramjából adódnak. A tárgya­lásokat valamennyi megvita­tott kérdésben a nézetek azo­nossága jellemezte. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek ítélte és meggyőződését fejez­te ki, hogy azok elősegítik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok, s a testvéri ba­rátság további erősítését. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy a kormányelnökök tár­­salásaiból adódó feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Kitüntetések, jutalmak A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a munkaügyi miniszter közös előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdései­ről. A munkaverseny-mozga­­lom a szocializmus magasabb fokon történő építésének nagy erőforrása és széles társadal­mi támasza. Az egyének és a kollektívák munkaverseny­­mozgalma a munkateljesítés minőségileg magasabb formá­ja. Irányítása az állami, gaz­dasági szervek és vezetők, va­lamint a társadalmi szervek közös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszthatatlan ré­sze, a vezetők munkaköri kö­telessége. A munka­verseny alapvető formája a szocialista brigád­mozgalom. A szocialista brigá­dok mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a mun­kában, a tanulásban és a kö­zösségi életben. A kormányhatározat intéz­kedik a munkaversenyben el­nyerhető kitüntetésekről és jutalmakról. A legeredménye­sebben működő vállalatokat és szövetkezeteket évenként, má­jus 1. alkalmával „Kiváló Vál­lalat”, illetve „Kiváló Szövet­kezet” címmel és a vele járó pénzjutalommal lehet elismer­ni. A középtávú tervidőszak­ban kiemelkedő eredményt elért vállalatok ötévenként, augusztus 20 alkalmával a „Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös zászlaját”, a szövetkezetek pedig a „Mi­nisztertanács vörös zászlaját” és a vele járó pénzjutalmat nyerhetik el. A szocialista brigádok, mun­kacsoportok részére legmaga­sabb kitüntetésként a Mun­ka Vörös Zászló Érdemren­det, illetve Állami-díjat lehet adományozni. Emellett tovább­ra is érvényben marad a szo­cialista brigádok elismerésé­re és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny­ eredmé­­nyeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormányki­tün­­­tetésekkel, miniszteri­ és vál­lalati „Kiváló Dolgozó” kitün­tetéssel lehet elismerni. A vál­lalati „Kiváló Dolgozó” kitün­tetésben részesített dolgozók­nak legalább félhavi kereset­nek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat meg­szabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető tes­tületek feladatait a szocialis­ta munkaverseny " irányításá­ban és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek veze­tő testületeivel együttműködve végezzék. A „Kiváló Vállalat” és a „Kiváló Szövetkezet” kitünte­tések adományozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én, a „Minisz­tertanács—SZOT elnöksége vörös zászlaja” és a Miniszter­­tanács Vörös Zászlaja” kitün­tetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány fel­hívta a minisztereket, az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézkedések megté­telére. Egyidejűleg felkérte a SZOT elnökségét és a KISZ központi bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A közületik személygépkocsi-használat A kormány módosította a közületi szervek személykocsi­használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmé­nyek, vállalatok, szövetkeze­tek személygépkocsi-állomá­nyának növelésénél nem ér­vényesültek eléggé a célszerű­ség és a takarékos kihasználás elvei. A kormányrendelet értelmé­ben ez év közepétől folyama­tosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag sze­mélyszállítást szolgáló gépko­csik számát. A csökkentéssel egyidőben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatá­ra jogosító munkakörök szá­mát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szol­gáló szerviz-, oktató-, taxi-, az egészségügyi ellátást bizto­sító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mi­vel az országban a személy­­gépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátá­sában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépko­csik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsi­kat a taxiforgalomban és a la­kosság egyéb szolgáltatásai te­rén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és jár­ványügyi felügyeletről szóló előterjesztését. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanács­­törvénnyel összhangban kor­mányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, va­lamint a megyei, városi és ke­rületi tanácsok által fenntar­tott közegészségügyi-járvány­ügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntar­tott közegészségügyi-járvány­ügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a jár­ványügyekkel kapcsolatos fel­adatokat a megyei tanács el­nökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghall­gatta a külkereskedelmi mi­niszter tájékoztatását az ENSZ 3. világkereskedelmi konfe­renciájának hazai előkészüle­teiről és jóváhagyta a tanács­kozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Timár Mátyás fogadta Günther Wyschofskyt Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese pénteken délelőtt hivatalában fogadta Günther Wyschofskyt, az NDK vegyipari miniszterét. A megbeszélésen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Ezt követően a német vegyipari miniszter és az általa vezetett delegáció el­látogatott a Dunai Kőolajipari Vállalathoz. Iraki fogadás Madhat I. Jumma, az Iraki Köztársaság budapesti nagy­követe pénteken este a Mar­gitszigeti Nagyszállóban foga­dást adott az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja megala­pításának 25. évfordulója al­kalmából. A fogadáson meg­jelent Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter. Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Nagy János külü­gyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Po­­linszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője, továbbá politi­­kai, társadalmi és kulturális életünk több képviselője. Megyei képviselőcsoportok ülései Pénteken az országgyűlési képviselők több megyei cso­portja tartott ülést. A Baranya megyei képviselőcsoport Pé­csett, a Győr-Som­on megyei Győrött, a nógrádi Salgótar­jánban, a tolnai Szekszárdon, a Vas megyei Szombathelyen, a Veszprém megyei pedig Veszprémben tanácskozott. A képviselőcsoportok megvi­tatták az országgyűlés soron következő ülésszakának főbb témáit, kifejtették véleményü­ket az alkotmánymódosító, va­lamint az egészségügyi tör­­vényjavaslattal kapcsolatban. A képviselőcsoportok megvi­tatták megyéik egészségügyi helyzetét. A Veszprém megyei képviselőcsoport ülésén részt vett Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának itt. A RÉGI BÚTOROK MINDEN BARÁTJÁNAK SZABOLCSI HEDVIG MAGYARORSZÁGI BÚTORM­­VÉSZET A 18-19. SZÁZAD FORDULÓINA 137 oldal Több száz fénykép Ára: 125.— Ft (fi) AKADÉMIAI KIADÓ Ai SZOT ülése Tovább növekedett a szakszervezetek politikai súlya A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszá­molt a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett mun­káról. Mint mondotta, a kong­resszus óta a szakszervezetek társadalmi, politikai súlya to­vább növekedett, szocialista jellege erősödött. Valameny­­nyi szinten bővült együttmű­ködésük a párt- és állami szer­vekkel. A szakszervezetek ja­vaslatait figyelembe vették a népgazdasági terv kidolgozá­sakor, az ifjúsági és az egész­ségügyi törvény elkészítésekor, kikérték a szakszervezetek ja­vaslatait, észrevételeit az al­kotmány módosításához, az ál­lami munka korszerűsítéséhez. A bérek alakulásáról szó­­r elmondta, hogy a népgazdasá­g különböző ágazataiban tavaly az állam egymilliárd-kétszáz­­kilencvenmillió forinttal se­gítette elő a bérarányok javí­tását. Az évek során kialakult szakmai bérarányok azonban még nem mindenben felelnek meg a követelményeknek. Az utóbbi időben az is tapasz­talható, hogy a nagyüzemek egy részében a munkások át­lagjövedelmének növekedési üteme elmaradt a kisebb üze­mek, ipari szövetkezetek mun­kásaiétól. A dolgozók bizton­ságát, szociális ellátását, a gyermekintézmények hálózatá­nak bővítését érintő kérdések­ről szólva a beszámoló bí­rálta azokat a gazdasági ve­zetőket, akik beruházási­ gondjaikat a tervezett szociá­lis létesítmények elhagyásával igyekeznek enyhíteni. Szólt a dolgozók nagy rétegeit érintő egyéb problémákról is, pél­dául arról, hogy nem sike­rült kellően előbbre lépni a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások javításában. Az előreha­ladás üteme lassú és arány­talan, a szakszervezetek java­solják, hogy a fejlesztésre az illetékes kormányszervek ké­szítsenek rövidebb és hosszabb távra szóló terveket. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. A tanácsülés a beszámolót elfogadta. További napirendi pontként Nemeslaki Tivadarnak, a SZOT titkárának beszámolója alap­ján a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésével kap­csolatos feladatokat vitatták meg, majd Vinszlay Gyulának, a SZOT titkárának előterjesz­tése alapján a tanácsülés el­fogadta a szakszervezetek ál­lásfoglalását az alkotmány módosításáról. Gyáravatás Nyergesújfalun Pénteken a nyergesújfalui Magyar Viscozagyárban átad­ták rendeltetésének a három­szorosára bővített danamid­­selyem üzemet. Az ünnepség előtt bemutatták a vendégek­nek a magas fokon automati­zált, világszínvonalon, dolgo­zó, évi háromezer tonna ka­pacitású gyárat.

Next