Magyar Nemzet, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
jlve ■ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Budapest—Európa* Vietnam Néhány esztendeje, a Góbi-sivatag homokból gyúrt hegyei-halmai között Ulánbátor felé szaladó vonat hálókocsijában, egy parasztból katonává, katonából pártmunkássá, majd újságíróvá és diplomatává lett, sokat tapasztalt vietnami barátomtól kaptam a mindmáig gonddal őrzött ajándékot: a Vietnami Demokratikus Köztársaság felett lelőtt kétszázadik amerikai repülőgép roncsaiból készült gyűrűt és cigarettatárcát (ma a lelőtt gépek száma messze túlhaladta már a háromezret!). S magyarázatként hozzáfűzött egy kifejező, szép gondolatot : „Ha te Budapestet mondod, nekem Európa jut eszembe, Európából pedig az egész földgolyó, amelyen ott élünk, mi vietnamiak is.” Ez a Duna partját Hanoival összekapcsoló egyetlen mondat a történelem nagy igazsága: a technika forradalma eredményeként mind kisebbé váló világ szoros együvé tartozása, a népek és nemzetek sorsának elválaszthatatlansága, a béke oszthatatlansága. S ezt az egybetartozást csak erősíti azoknak a Vietnamban robbanó amerikai bombáknak, tengeri aknáknak és rakétalövegeknek a légnyomása, amelyet érzünk, éreznünk kell Európában és Budapesten is. A kakatoló vonaton megfogalmazódott . gondolat visszhangjával most, ezekben a napokban találkoztam újból Budapesten. A Hitlerfasizmus felett aratott győzelem évfordulóján, a béke napján — éppen ezt a napot találta alkalmasnak cinizmusával Nixon új vietnami terrorakcióinak beharangozására és megkezdésére —, az európai biztonsági hét egyik megnyitó eseményeként a Hazafias Népfront budapesti bizottsága vitafórumot rendezett. Ez a budapesti fórum, magyarok mellett, finn és olasz vendégek részvételével, Európa, az európai béke és együttműködés, az európai biztonsági értekezlet témáival volt hivatott foglalkozni. De a kép már a tanácskozás legelső percében kiszélesedett: Európa ügyei mellé felsorakozott Vietnam heroikus szabadságküzdelme. Mert a világ békéje Budapestről nézve is egy, s ha Budapesten mondjuk ki Vietnam nevét — ma inkább mint bármikor —, akkor az egész világ, s azon belül a mi földrészünk sorsa, jelene és jövője is eszéjye villan minden szívével érző és felelősséggel gondolkodó embernek. A népfrontfórum egyik vitavezetőjeként, az asztalnak azon az oldalán ültem végig a tanácskozás két és fél óráját, ahová a kérdések címzőettek. A részvevők — országgyűlési képviselők, népfrontbizottsági tagok, háziasszonyok, munkások és egyetemi hallgatók — kérdéseiből és a kérdésekhez fűzött magyarázatokból vonom le tehát következtetéseimet Budapest, Európa és Vietward egybetartozásaról Mit bizonyít számomra ez a 150 perces eszmecsere? Tanúsította e fórum részvevőinek — s ez a vitatestület cseppje a tengernek, amelyet magyar közvéleménynek szoktunk nevezni — politikai tudását, külpolitikai tájékozottságát és tisztánlátását, s az egyes, egymástól látszólag elválasztható nemzetközi események szoros egybetartozásának megértését. A nyugat-németországi helyzet, a bonni ratifikálás körüli praktikák nemcsak Brandt, kancellár és Bartel vitájaként, hanem az Egyesült Államok világpolitikai stratégiájának oldaláról is felmerültek. Az európai biztonsági értekezlet összehívásával összefüggő különböző nyugati taktikázgatások olyan kérdésekre ösztönöztek, hogy lehetséges-e európai rendezés a más földrészeken harsogó fegyverek zaja mellett. Méltán keresték e fórumon is az európai kollektív biztonság és a SALT-tárgyalások közötti összefüggéseket. S joggal fogalmazták az európai erőviszonyok első számú realitásaként a Szovjetunió, a szocialista országok Európán messze túlható, állandóan növekvő súlyát, erejét. Az európai együttműködés, béke és biztonság kibontakoztatása így jutott el Vietnam ügyéig. Ez a budapesti fórum az európai népek béke iránti vágyának jogán is kimondta: őszinte szolidaritását a bombák záporában élő, s megingás nélkül küzdő vietnamiak milliói iránt. S megmutatta ez a vitázó fórum azt a felelősségérzetet is, amellyel nálunk a gondolkodó ember a világ ügyeit vizsgálja. Kérdésekhez fűzött félmondatok sora utalt arra, hogy egy népfronttanácskozás részvevői világméretekben is mérik a felelősséget: az egyes ember felelősségét a mi magyarországi közös ügyeink iránt, munka, gondolkodás, emberi tartás és sok minden más dolgában. Számba veszik erőnkhöz mért együttes felelősségünket Európa földrésznyi gondjainak józan megoldásáért, s Európa kihasznált és ki nem használt lehetőségeit azért, hogy az egész világ nyugodtabb, emberhez méltó hazája legyen az emberiségnek. A világot szocialista módon szemlélő ember portréja rajzolódott ki kérdésekből és megjegyzésekből, akár Európa vagy Vietnam, akár az egész világ sok szálból font ügyei kerültek itt szóba", mert a világ ügyeinek ismerete mellett, a felelősség, az ügyek előbbrevitelét szolgáló cselekedetek ösztönzése és vállalása is kifejezésre jutott ebben a vitázó eszmecserében, a népfront budapesti klubjában. ■* Cselekedetekre ösztönzött ez a fórum, az európai béke és biztonság ügyének hazai ápolására, újabb és újabb lehetőségek felkutatására, hogy mind többen legyenek azok, akik tudják, miért kell Európában ma harcolni. Vitafórumon túl cselekvő fóruma lett ez a tanácskozás , annak az együttműködésnek is, ami magyar és finn, magyar és olasz haladó társadalmi erők és más nemzetközi tényezők között kibontakozott, és mindinkább erősödik az európai népek júniusban összeülő brüsszeli konferenciájának sikerre vitele érdekében. Budapestiek ilyen mélységű konkollódása Európáról — ez önmagában is teremtő közvéleményt fejez ki. A Hazafias Népfront április végén lezajlott V. kongresszusa egyhangúan hozott politikai állásfoglalásában a mozgalom fontos feladataként vállalta, hogy elősegíti az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtését. A szolidaritás érzésének Erősítését népünkben a szabadságralékt. f kért,, küzdő népek iránt Az állásfoglalás a népfront kötelességévé teszi, hogy hozzájáruljon a szocializmus, a haladás, a béke erőinek nemzetközi növekedéséhez, hogy a maga eszközeivel munkálkodjék a nemzetközi és hazai békemozgalom előtt álló feladatok végrehajtásán. Az európai biztonsági hét népfrontfórumai sikeres kezdeményezések voltak, és éppen a kongresszusi határozatokból származó állandó kötelességek végrehajtása kívánja, hogy legyen folytatásuk. Minél gyakrabban, és minél több falujában, városában az országnak. Mert ezek a vitázó eszmecserék hasznos, közérdekű politikai, külpolitikai iskolái lehetnek mindannyiunknak hazánk nemzetközi szerepléséről, Európáról, Vietnamról, a világról — nem középiskolás fokon. Kocsis Tamás A szerdai ratifikálási vita előtt szétesett Bonnban az ellenzék egységfrontja a külpolitikai helyzet TMI A BUNDESTAG szerdára tervezett ratifikációs vitája előtt Bonnban érezhetően fokozódik a feszültség. Egyre több jel mutat arra, hogy a nyugatnémet ellenzék nem egységes a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződések elbírálásában., Bartel kétértelműen úgy nyilatkozott, hogy a keleti szerződések ratifikálásával kapcsolatos helyzet „megérett a döntésre”, de a döntés mibenlétét az ellenzék vezére nem volt hajlandó részletesebben taglalni. Mindössze annyit tett hozzá: amennyiben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kézhez kapja a szerződések értelmezéséről megfogalmazott kompromisszumos pártközi nyilatkozatot, azzal a határozat „nemzetközi jogi szintre” emelkedik. Barteltől eltérően Straussés Schröder még a közös határozat elfogadása esetében is nemet mond a szerződésekre — legalábbis ez tűnik ki a két ellenzéki politikus nyilatkozatából. Hétfőn a CDU vezetősége úgy döntött, hogy „szabad kezet ad” a párt képviselőinek a parlamenti szavazáson. A vietnami hadszíntér eseményeiről — amelyet változatlanul a hazafias erők sikeres offenzívája jellemez — híranyagunkban részletesen beszámolunk. Ami a washingtoni hangulatot illeti, egy héttel Nixon tervezett, moszkvai látogatása előtt, az MTI tudósítójának jelentése szerint, továbbra is a pesszimizmus és az óvatos optimizmus keveredik. A New York Times vasárnap azt írta, hogy az észak-vietnami kikötők elé leszórt mágneses aknák állítólag május 22-ét megelőzően automatikusan „hatástalanítják magukat”. A Pentagon szóvivője tévesnek minősítette az értesülést, azonban nem cáfolta kategorikusan azt. Megfigyelők szerint Nixon elnök nagy aggodalommal figyeli a dél-vietnami katonai helyzet alakulását. Vannak olyan vélemények, hogy amennyiben az offenzíva újabb látványos sikert érne el az elkövetkező napokban, például a felszabadító erők elfoglalnák Haé városát, akkor az elnök esetleg olyan lépésre szánná el magát, amely tehetetlenné tenné a jövő hétfővel kezdődő moszkvai látogatását. Nincs persze kizárva, hogy az ilyen értelmű sajtóközlemények mögött a Fehér Ház áll, amely a helyzet eldramatizálásával gondolja elérhetőnek, hogy a" Szovjetunió „befolyásának latbavetésével óvja meg az Egyesült Államok a még súlyosabb megszégyenüléstől”. De az is lehetséges, hogy az elnök valóban elveszítette arányérzékét és legszűkebb tanácsadói körére sem hallgat már. A Life értesülése szerint ugyanis Kissingernek és Lairdnek már a VDK part menti vizeinek elaknásításával szemben is voltak fenntartásai. Tény viszont, hogy a hivatalos amerikai közlések továbbra is azt hangoztatják: „a moszkvai látogatás előkészületei tervszerűen folynak.” A vietnami és a bonni események mellett vasárnap és hétfőn a nemzetközi élet egyéb színterei is előtérbe kerültek. Így helyi jellegű konfliktus színhelye Madagaszkár. Párizsba érkezett ötnapos látogatásra II. Erzsébet angol királynő. Okinawa hétfőn hivatalosan visszakerült Japán fennhatósága alá. Szadat egyiptomi elnök beszéde pedig a közel-keleti helyzetre irányította a figyelmet. Kijelentette, hogy Egyiptom valamenynyi jövőbeni lépését az Izrael elleni harc határozza meg. „Ezt a harcot az arab országoknak saját maguknak kell megvívniuk” — mondotta, majd hozzátette, hogy ezt moszkvai látogatásán is kifejtette. Magyarázatként Szadat megjegyezte, hogy a térségben el kell kerülni a két nagyhatalom közti nemzetközi összecsapást. Az egyiptomi elnök hétfőn fogadta a Szíriából Kairóba érkezett Grecsko marsallt. A CDU vezetősége szabad kezet adott képviselőinek a szavazáson Bochkor Jenő, az MTI bonni tudósítója jelenti: A Kereszténydemokrata Unió vezetősége hétfőn délután több órás tanácskozás után úgy döntött, hogy szabad kezet ad a CDU képviselőinek a „keleti szerződések” ratifikációs vitájának szerdára tervezett parlamenti szavazásán. A CDU vezetőségének állásfoglalása —, amelyet hír szerint 27 igenlő, 1 elutasító szavazattal és egy tartózkodással alakítottak ki — nem kötelezi a párt képviselőit a szerződések egyöntetű elutasítására, vagy elfogadására. A vezetőség ezt a döntését arra a megállapítására alapozta, hogy az ellenzéknek kellően sikerült érvényesítenie megfontolásait a szövetségi gyűlés elé beterjesztendő frakcióközi nyilatkozattervezetben. Megfigyelők ezért a döntést úgy értelmezik, hogy a CDU vezérkara csökkentette ellenállását és valójában a „keleti szerződések” megszavazását engedélyezi képviselőinek. Egyelőre nem érkezett hír a ratifikálás megtagadását egyértelműen követelő Schröder és a pártelnök Bartel párharcáról. Csupán annyi szivárgott ki, hogy a vezetőségi ülésen —, amely a tervezettnél másfél órával tovább tartott — Rainer Bartel „harcos szellemben és félreérthetetlenül fejtette ki” állásfoglalását, amelyet azután a vezető ség többsége támogatott Az ülésen az ikerpárt, a bajor CSU képviseletében megjelent Strauss, és alvezére, Stucklen is. Kedden egész napon át tartó tanácskozáson a CDU—CSU valamennyi képviselője, dönt arról, hogy helybenhagyja-e ezt a határozatot. A DPA jelentése szerint Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője hétfő délutáni sajtótájékoztatójában kijelentette: a kormány „érdeklődéssel fogadta a CDU vezetőségének nyilatkozatát, de sajnálja annak bizonyos fokú egyoldalúságát”. A CDU állásfoglalásában ugyanis a három parlamenti frakció által közösen kidolgozott határozat-tervezet egyes pontjait kiragadta összefüggésükből és átszövegezte. A kormány mindamellett reméli — fűzte hozzá —, hogy e nyilatkozat nyomán a Bundestagban szélesebb alap adódik a „keleti szerződések” számára. Jakubovszkij marsall Budapestre érkezett Hétfőn néhány napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a magyar néphadsereg más magas rangú vezetői fogadták. Jelen volt Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Tutarinov vezérezredes, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselője, Ivanov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, valamint Zsuk ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Magyar–csehszlovák külügyminiszteri megbeszélés Péter János külügyminiszter baráti megbeszélést folytatott, a Budapesten átutazó Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel, aki a Bolgár Népköztársaságban tesz látogatást. A találkozón jelen volt Marjai József külügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete, és a nagykövetség munkatársai. . AzMTI jelentése szerint, hétfőn délután megérkezett Szófiába Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. Júniusban hazánkba látogat Indira Gandhi asszony A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke 1972 júniusában hivatalos látogatást tesz hazánkban. II. Erzsébet királynő Párizsba érkezett Párizsból jelenti az AFP. II. Erzsébet angol királynő férjének, Fülöp edinburghi hercegnek társaságában hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A királyi párt az Orlyi repülőtéren Georges Pompidou francia elnök és felesége fogadta. Az uralkodó kíséretében érkezett a francia fővárosba Sir Alec Douglas- Home brit külügyminiszter is, aki Maurice Schumann francia külügyminiszterrel a Közös Piaccal, Vietnammal kapcsolatos kérdésekről és egyéb európai problémákról tárgyal majd. II. Erzsébet utoljára 1957- ben tett hivatalos látogatást Franciaországban. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a francia polgári sajtó hétfőn rendkívül meleghangú kommentárokban üdvözli az angol királynőt. A lapok vezércikkeikben hangsúlyozzák: Erzsébet királynő mostani látogatásának szimbolikus jelentősége van, mert ,.a múlt félreértései” után végleg megpecsételi a kibékülést, s a két ország közötti „szívélyes egyetértést”, az első világháború előtt kötött „entente cordiale”-t most új formában eleveníti fel a kiszélesülő Közös Piac keretei között. „E látogatás különleges jelentősége az — írja a Figaro —, hogy nyomon követi Anglia hajójának az európai kikötőben való lehorgonyzását.” Kisebb tallózások a francia kormányban Párizsból jelenti az AFP. A francia köztársasági elnök hivatala hétfőn kisebb kormányátalakítást jelentett be. Pompidou elnök elfogadta Philippe Dechartre munkaügyi és alkalmaztatásügyi államtitkár lemondását. Az államtitkár azért kényszerült távozásra, mert kiderült, hogy szerepet játszott a nemrégiben leleplezett párizsi ingatlanbotrányban. Dechartre hivatala helyett létrehozták a „részvételi és érde