Magyar Nemzet, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
Kedd, 1972. augusztus 1.. A termelőerők ésszerű telepítésének kérdései az előtérbe kerültek a Szovjetunió népgazdasági tervező és irányító munkájában. Az egyes gazdasági körzetek, köztársaságok fejlettségi szintjének további fokozatos kiegyenlítése nem csupán elvi követelmény, a népgazdaság területi arányainak javítása egybevág a jelenlegi gazdaságpolitikai célokkal is. Ennek érdekében a kilencedik ötéves terv beruházásaiban jelentősen megnövekszik a keleti körzetek súlya. Az ipari termelés előirányzott növekedése három közép-ázsiai köztársaságban lényegesen nagyobb) az országos átlagnál, így az örmény és a Türkmén SZSZK 17 százalékkal, a Kazah SZSZK 12 százalékkal fejlődik gyorsabban az átlagnál. A termelőerők területi átrendezését sietteti a társadalmi termelés hatékonyságának a kilencedik ötéves tervben célul kitűzött emelése is. E törekvésnek igen lényeges összetevője a fűtőanyag- és energiaipari bázis gyors ütemű fejlesztése és szerkezeti átalakítása. A nyersanyagbázis áthelyezésének objektív tényezői is vannak: a Szovjetunió hatalmas készletekkel rendelkezik energiahordozókból, ezek azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az ország területén, így a források több mint 90 százaléka az Uráltól keletre és délkeletre fekvő területeken található, ugyanakkor a felhasználási központok csaknem nyolcvan százaléka az európai körzeteken és az Urál vidékén van. Ilyen feltételek mellett természetesen kedvezőtlen költségkihatása van annak, hogy a természeti erőforrásokban jóval szegényebb európai részen állítják elő az ipari termelés 80 százalékát, jóllehet már napjainkban is például a szénnek több mint 40 százalékát az Uráltól keletre fekvő körzetekben hozzák felszínre. Az itt feltárt, jórészt külszíni fejtésű szénbányákban, a nagy gáz- és olajmezőkön a fajlagos tőkeráfordítás és az önköltség alacsonyabb, mint az ország nyugati területein. Ezt igazolja a Planovoje Hozjajsztvo egyik számában ismertetett számítás, amely szerint, ha egymillió tonna egységnyi fűtőanyagot Kelet-Szibériában, tehát a lelőhelyek közelében használnak fel, akkor — a jelenlegi európai felhasználás adataihoz viszonyítva — évi 35—40 millió rubel beruházási ráfordítást és további hétmillió rubel üzemeltetési költséget lehet megtakarítani. Ez a számítás egyértelműen bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőségű a jelenleg tervbe vett ipartelepítési politika, amelynek jegyében a termelőüzemek egy részét fokozatosan az ország keleti részébe kívánják áthelyezni. Az Állami Tervbizottság tízéves, 1971—1980 közötti, időszakra dolgozta ki a jelenlegi koncepciót; a program a távol-keleti és ázsiai területeken egyszerre irányozza elő a nyersanyagok és fűtőanyagok kitermelésének, valamint a villamos energia előállításának rendkívül dinamikus fejlesztését. Ezzel párhuzamosan döntés született a nyersanyag- és energiabázishoz csatlakozó új területi termelési komplexumok kialakításáról, így a bratszki, a nyugat-szibériai vagy az orenburgi központokról. Az orenburgi körzet fejlesztése például a magas réz-, króm- és nikkeltartalmú érclelőhelyeken, valamint a jelenlegi becslések szerint 1,7 trillió köbméteres földgázmező hasznosításán alapul. A mostani ötéves tervidőszakban a földgáztermelést évi 25 milliárd köbméterre kívánják növelni, amelynek nagyobb része a már épülő csővezetéken keresztül jut el az ország európai körzeteibe, a fennmaradó mennyiséget pedig a helyszínen létesítendő üzemek használják majd fel. A bratszki komplexum a már működő óriási vízi erőmű mellett magában foglalja az évi 22 milliárd kilowattóra kapacitású uszty-ilimi vízi erőművet, a bratszki alumíniumkombinátot, a zseleznogorszki kohászati művet és egy cellulózgyárat — ez utóbbi közös KGST-beruházásként épül A nyugat-szibériai alföld, mindenekelőtt a tyumeni terület olajtermelése a tervek szerint a múlt évi 31 millió tonnáról 1975 végéig eléri a 125 millió tonnát. A tyumeni olaj egy része szintén az Uráltól nyugatra fekvő területek ipari központjaiba kerül, ugyanakkor az előfordulás közelében építik a tomszki és a tobolszki petrokémiai üzemet, amelyek már a közeli jövőben szállítanak műanyagot és műszálat az egész országnak. Az új fűtő- és nyersanyaglelőhelyekkel összefüggésben a szovjet közgazdászok utalnak arra, hogy ezek üzembe helyezésének időtartama lényegesen meghaladja a feldolgozóipari vállalatok építési idejét. Ezért nyilvánvalóan a beruházási javak és a termelési eszközök jelentős koncentrálását és huzamos lekötését igényli. Ez még a Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciálja mellett is problémát jelent, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szovjet lelőhelyek biztosítják egyben az európai KGST-országok jóformán teljes földgáz-, nyersvas- és színesfémimportját, továbbá a vasérc, a villamos energia, a mangán- és krómérc importjának legnagyobb részét. A KGST-tagországok hosszabb távú várható fogyasztására vonatkozó publikációk és szakértői becslések szerint a jövőben is rohamosan növekszik a fűtőanyagkereslet, s ennek kielégítése alapvetően a Szovjetunióból származó behozataltól függ. Nyilvánvaló, hogy ezeket az igényeket egyre inkább csak a távol-keleti és a szibériai lelőhelyek tudják majd kielégíteni. A közgazdasági számításokból következik, hogy a fűtő- és nyersanyagok kivitelének további erőteljes bővítése nem biztosítható teljes mértékben a hagyományos külkereskedelmi keretek között, hanem olyan új együttműködési formákra kell rátérni — írják a szovjet szakértők —, amelyeknél az érdekelt országok részt vállalnak a tőkeigényes nyersanyagok pótlólagos kitermelésében és feldolgozásában. Ilyen jellegű együttműködésre példa a Barátság kőolajvezeték. Az erőfeszítések egyesítésére irányuló együttműködésnek több formája is kialakítható — s ezeket már számításba is vette a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex program. Így kiemelhető egyes létesítmények közös tervezése, a Nemzetközi Beruházási Bank hiteleinek igénybevétele, valamint a szállító országnak nyújtandó árucélhitel, amely közvetlenül hozzájárulhat a szükséges beruházás megvalósításához. A felhasznált hitelt ebben az esetben fűtő- vagy nyersanyagféleséggel fizeti vissza a meghitelezett ország, s a szállítást a nyújtott hitellel megvalósult kapacitás üzembe állításakor kezdi meg Egyes fűtő- és nyersanyagoknál a pótlólagos termelési kapacitások létrehozásának sajátosságai miatt esetleg szükségessé válik a korábban alkalmazott külkereskedelmi árak bizonyos mértékű emelése is, hiszen például a szállítási távolság megnövekedése miatt a jelenlegi árak nem egyenlítik ki az importőr ország határáig történő fuvarozás várható költségeit. A KGST tervezési együttműködési bizottságában és más szerveiben a Szovjetunió javaslatai alapján már folyik az érdekelt országok közös beruházásaival kapcsolatos megállapodások előkészítése, amelyek létrejöttével és megvalósulásával új szakasz nyílik a KGST-országok gazdasági együttműködésében. —i —s Mamar Nemzet Diplomáciai kapcsolat Ruanda Köztársasággal A Magyar Népköztársaság és Ruanda Köztársaság kormányai a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének óhajától vezéreltetve, a nemzetközi téren és a kétoldalú kapcsolatokban megnyilvánuló fokozott együttműködés érdekében elhatározták diplomáciai kapcsolat létesítését a két ország között nagyköveti szinten. Dr. Orbán László köszöntése Dr. Orbán Lászlót, a művelődésügyi miniszter első helyettesét 60. születésnapja alkalmából hétfőn bensőséges ünnepségen köszöntötte Ilku Pál művelődésügyi miniszter és a minisztérium vezetői, és átadták a minisztérium ajándékát. Egy négyszögöl termése Vietnamért A pomázi Porpáczy Aladár Kertbarátok Klubja meghívására hétfőn a nagyközségbe látogatott Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének titkára. Pomáz történelméről, életéről Boross István tanácselnök tájékoztatta a vendégeket, majd a kertbarát klub három tagjának háztáji gazdaságába látogattak. A vendégek este a nagyközség művelődési házában találkoztak a klub tagjaival. Rubin Imre klubelnök elmondta, hogy az ország hasonló társulásai a több mint egymillió holdat kitevő kiskertekben gazdálkodnak. Hozzájuk szól a pomázi klub felhívása, amelyben vállalják, hogy kertjük egy négyszögöle évi termésének értékét felajánlják a szabadságáért harcoló hős vietnami nép megsegítésére. A pomáziak baráti segítését Hoang Cuong nagykövet köszönte meg. Magyar—szovjet barátságtábor Szolnokon Ünnepélyes zászlófelvonással nyílt meg hétfőn Szolnokon a tiszaligeti KISZ-táborban a magyar—szovjet barátságtábor. A megnyitón dr. Gombár József, a KISZ központi bizottságának titkára mondott beszédet, és megjelent a megyei pártbizottság elnöke, és a megyei tanács elnöke is. A mezőgazdaságban dolgozó szovjet és magyar fiatalok nyaralását gazdag program teszi változatossá: szakmai előadásokat hallgatnak, megtekintik a Tisza II. vízlépcső építkezéseit, politikai nagygyűlésen, művészi esten találkoznak Szolnok és a megye fiataljaival. Fogadás a kínai nagykövetségen Szu Ho-ta, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja hétfőn este fogadást adott a kínai népi felszabadító hadsereg alapításának 45. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent a Honvédelmi Minisztérium több tábornoka és tisztje, a társ fegyveres testületek képviselői, a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. ÉRTESÍTJÜK T. VEVŐINKET, HOGY BP., XHI., MÓR UTCA 2—4. SZ. ALATTI RAKTÁRUNKBAN JÚLIUS 31-TŐL AUGUSZTUS 12-IG LELTÁROZUNK Leltározás ideje alatt a következő anyagok kiszolgálása szünetel: VÖRÖSRÉZ LEMEZEK, ANÓDAK, SÁRGARÉZ ÉS TOMBAK LEMEZEK, SÁRGARÉZ SZALAGOK, ANÓDAK, RUDAK, CSÖVEK METALLOGLOBUS Kistermelők figyelem! A hetenként megjelenő C. KÉPESLAP hasznos tanácsokat ad a zöldségtermesztéshez és a kisállattenyésztéshez. Felhívja a figyelmet a soron következő feladatokra, ismerteti a termesztéshez és a tenyésztéshez szükséges és korszerű segédeszközöket. A lap utcai árusításban csak korlátozott példányban kapható. Előfizethető minden postahivatalban és hírlapkézbesítőnél Előfizetési díj 1 hónapra 8,5 Ft. Új termelési központok a Szovjetunióban Negyedszázados a magyar tervgazdálkodás• Az országgyűlés huszonöt évvel ezelőtt, július elején törvényerőre emelte a hároméves tervről szóló javaslatot. Ennek alapján 1947. augusztus 1-én megkezdődött hazánkban a tervgazdálkodás és elsőként az újjáépítés hároméves programjának megvalósítása. Az első hároméves tervet dolgozó népünk két év és öt hónap alatt , teljesítette, sőt egyes ágazatokban túlteljesítette. A tervidőszak fontos eredménye volt: megszűnt a munkanélküliség, a szocialista termelési viszonyokra kedvezően hatott, hogy 1949 végén megszűnt a tőkéstulajdon a bánya- és gyáriparban, a közlekedésben, a nagykereskedelemben. A mezőgazdaságban 1948 őszén megindult a termelőszövetkezeti mozgalom és 1949 végén több mint háromszázezer hold területen már 36 ezer termelőszövetkezeti tag gazdálkodott. Ezt követően ötéves terv készült, majd az ellenforradalom leverése után, 1957-ben átmenetileg éves tervet állítottak össze, az 1958—1960-as évekre pedig a második hároméves tervet dolgozták ki. A második ötéves terv — 1961—1965 — legnagyobb vívmánya a mezőgazdaság szocialista átalakulásának befejeződése volt, általánosan uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, az ország a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A második ötéves terv néhány érdekes adata: a népgazdaság fejlődése nagymértékben hozzájárult fokozottabb bekapcsolódásunkhoz a nemzetközi munkamegosztásba, a nemzeti jövedelem 25 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság termelésének értéke 20 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A második ötéves terv idején beruházásokra 206 milliárd forintot költöttek, 18 milliárddal magasabb összeget a terv előirányzatánál. A harmadik ötéves terv kidolgozásánál már számoltak az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival, ezért a terv a fő irányokat és a fő arányokat rögzítette csupán, nem ment részletekbe. A gazdasági mechanizmus reformját 1968. január elsején vezettük be és ez kedvezően hatott a vállalatok önállóságának bővítésére, gazdasági hatékonyság fokozására, az ágazatok fejlődésére. Ebben az időszakban a nemzeti jövedelem — a legfontosabb nemzetközi mutató — a tervezett 19—21 százalék helyett 31 százalékkal haladta meg az előző öt évit. A beruházásokra 330 milliárd forintot költöttek. Háromszázhuszonhétezer lakás épült, 27 ezerrel több az előirányzottnál. Az iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás munkahét. A tervgazdálkodás eddigi eredményeire támaszkodva dolgozták ki a negyedik ötéves tervet, amelyet 1970 őszén hagyott jóvá az országgyűlés. A tervidőszakban gazdaságpolitikánk vezető elve a gazdasági munka hatékonyságának emelése, az intenzív irányú fejlesztés, a KGST XXV. tanácsülésén egyhangúlag elfogadott komplex program feladatainak távlati, következetes végrehajtása, az országgyűlés 1971. júniusi ülésszakán jóváhagyott kormányprogram megvalósítása. Fontos program a X. kongresszuson megszavazott életszínvonal-politika további növelése, a lakásépítés, a szolgáltatás, a szociális és kulturális ellátás fejlesztése. Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden: a szakszervezeti demokrácia Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége. Az ülés napirendjén szerepelt a vállalati és szakszervezeti testületek jog- és hatáskörének érvényesüléséről és a további feladatokról szóló jelentés értékelése. Részletesen foglalkozott ezenkívül az elnökség a kivitelező építőiparban érvényesülő szakszervezeti és üzemi demokráciával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az építőipar szakszervezeti testületei éltek jogaikkal, a tagság érdekeit messzemenően figyelembe véve rendszeresen véleményt nyilvánítottak, és döntöttek a vállalatok gazdasági munkáját alapvetően meghatározó kérdésekben is. A taggyűlések közül a legsikeresebbek azok voltak, amelyeken a döntések előtt véleményt kértek a dolgozóktól. Jobb és közérthetőbb a dolgozók tájékoztatása, mint régebben — állapította meg a tanácskozás —, mert a vállalatok vezetői fontos politikai feladatnak tekintik a munkások véleményének meghallgatását, a közös tanácskozásokat. A szocialista brigádvezetői értekezletek mind hatékonyabb és egyre nélkülözhetetlenebbé váló eszközei a vállalat vezetésének, mert a brigádvezetők bátran nyilvánítanak véleményt, jól ismerik a munkahely és az egész vállalat problémáit. A demokratikus vezetésben azonban még nem kapott méltó helyet az újítók, a törzsgárdatagok, a fiatal műszakiak tanácskozása, pedig egy-egy témakörben nagyon sok segítséget nyújthatnak ezek a fórumok is a vállalati vezetőknek. Nemzetközi neutronkonferencia kezdődött Budapesten Hétfőn délután nemzetközi konferencia kezdődött „Magszerkezet-vizsgálat a neutronokkal” címmel a Műszaki Egyetemen. Ilyen jellegű konferencia legutóbb 1965-ben Antwerpenben zajlott le. Az azóta eltelt idő óta összegyűlt nagy mennyiségű új ismeretanyag tette szükségessé egy újabb tanácskozás megszervezését, illetve rendezését. Ez a konferencia egybeesik a magfizika egyik kiemelkedő eseményével, a neutron felfedezésének negyvenéves évfordulójával. Témája e tanácskozásnak a magfizikai alapkutatások egyik sajátos fejezete, ahol a semleges neutronokat bombázó részecskeként használják fel és velük atommagfolyamatokat indítanak el abból a célból, hogy az atommagok szerkezetének, felépítésének napjainkig is megválaszolatlan részletkérdéseit tisztázzák. A konferencián e tudományterület jeles tudósai vesznek részt, s tartanak előadásokat. A tudományos rendezvényt Jánossy Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke — és egyben a konferencia elnöke — nyitotta meg. Ezután I. M. Frank Nobel-díjas szovjet akadémikus, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet neutronfizikai laboratóriumának igazgatója tartott előadást. A konferencián előadások, illetve hozzászólások hangzanak el a különböző magreakciómodellek területén elért eredményekről, a neutronok befogási mechanizmusáról, új kísérleti eredményekről és azok elméleti értelmezéséről. Több előadás hangzik el a világ különböző részein épült új, nagy intenzitású neutronforrásokról, amelyek az eddiginél jobb lehetőséget biztosítanak az atommag szerkezetének vizsgálatához. Nagy érdeklődésre tartanak számot a fizikusok körében azok az előadások is, amelyek a maghasadás és az ultrahideg neutronok fizikája területén elért újabb eredményekről adnak számot. A konferencián 24 ország 250 tudósa vesz részt, közöttük ötven magyar fizikus. Legnagyobb létszámú küldöttséggel a Szovjetunió képviselteti magát. Neves fizikusok érkeztek az NSZK-ból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Lengyelországból. Nagy részvéttel búcsúztatták dr. Lázár Vilmost A Kerepesi temetőben hétfőn nagy részvéttel kísérték utolsó útjára dr. Lázár Vilmos professzort, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a munkásmozgalom régi harcosát. A végső tiszteletadáson sokan rótták le kegyeletüket; az elhunyt hozzátartozóin kívül ott voltak a temetésen és a ravatalnál díszőrséget álltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői, tudósok, ismert közéleti személyiségek, továbbá dr. Lázár Vilmos munkatársai, barátai és tisztelői. A ravatalnál dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese búcsúzott dr. Lázár Vilmostól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a MÉM pártbizottsága, a Magyar Partizán Szövetség, az MTESZ, a Magyar Agrártudományi Egyesület nevében. Életútját méltatva kiemelte, hogy szilárd meggyőződésű kommunista volt s élete végéig tántoríthatatlanul szolgálta a munkásosztály, a munkás—paraszt szövetség ügyét. Méltatta dr. Lázár Vilmos tudományos kutatómunkásságát, magas fokú pedagógiai életművét, közgazdasági, agrártudományi és agrártörténeti írói-szerkesztői működését. Hangsúlyozta, dr. Lázár Vilmos nemcsak a tudomány egy területén fejtett ki magas színvonalú és maradandó munkásságot, hanem marxista-leninista tudósként, nagy tudású humanistaként szolgálta a társadalmi és a tudományos haladás ügyét. Ezután dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia nevében vett búcsút dr. Lázár Vilmostól, aki agrártörténeti írói és szerkesztői életművével lehetővé tette a magyar mezőgazdaság egyik korszakának tudományos igényű megörökítését, a szocialista mezőgazdasági történetírás alapjainak lefektetését. A beszéd után a koporsót gyászinduló hangjai mellett kísérték a sírhoz, ahol dr. Nagy Gyula, a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetének igazgatója az intézmény munkatársai, a mezőgazdasági oktatás és tudomány művelői, a tanítványok nevében búcsúzott el dr. Lázár Vilmostól.