Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

Kedá, Ifit. december IS. 5 Kisebb kínálat, növekvő zöldségárak Beszélgetés dr. Csikós Nagy Bélával A Központi Bizottság no­vemberi ülésének: állásfoglalá­sa leszögezi: „gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi ár­politikát. Továbbra is az érték­­arányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan bizto­sítani kell az árak stabilitását. Mind a termelői, mind a fo­gyasztói áraknál javítani, szé­lesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést”. Dr. Csikós Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével a zöldség-, gyü­mölcs- és burgonyaárak alaku­lásáról, az áremelkedést kivál­tó okokról beszélgettünk. Fő­ként a zöldségek több éve tartó dinamikus áremelkedése élénk társadalmi reagálást váltott ki. Az Árhivatal vizsgálta és ele­mezte az áralakulási folyama­tot, a várható tendenciákat, az azokat befolyásoló tényezőkkel •gyütt. Napi áron — A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisé­ge az összfogyasztásban sokkal kisebb, mint azt általában fel­tételezik. E termékek fogyasz­tói árának emelkedése azért foglalkoztatja élénken a köz­véleményt, mert napi, piaci áron vásárolt termékek — mondta el az Árhivatal elnöke. — Az egyéb, ugyancsak min­dennap vásárolt élelmiszerek túlnyomó részét a lakosság ál­talában nagy mértékben dotált, ■rögzített fogyasztói áron vásá­rolhatja meg. — Ha az elmúlt tíz év alatt bekövetkezett fogyasztói ár­mozgást vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy az áremelke­dés nem csupán a rugalmasabb árrendszer alkalmazása óta je­lentkezik. 1967 után kétségkí­vül fokozódott azoknak a té­nyezőknek a hatása, amelyek kötött árrendszerben is szük­ségszerűen kikényszerítették volna a fogyasztói árak eme­lését: a mezőgazdasági árszínt szükségessé vált emelése, a munkaerőhelyzet változása, a bérszínvonal növekedése, az ipari termelési eszközök árai­nak emelkedése. Mindezek mellett erre az időszakra te­hető a lakosság igényeinek a korábbitól eltérő, magasabb fokú kielégítésére való törek­vés. Az Árhivatal adatai azt mu­tatják, hogy az elmúlt öt év­ben a legnagyobb mértékű és leghatározottabb tendenciájú az áremelkedés a zöldségféléknél. A gyümölcsárszint számotte­vően csak 1971-ben emelkedett. Legkisebb mértékben a burgo­nya árszínvonala nőtt, a 16 szá­zalékos emelkedés is úgy mu­tatkozik, hogy a maximált ha­tósági árak 1968 óta lényegé­ben nem változtak. — Vizsgálataink szerint — folytatta dr. Csikós Nagy Béla — a gyümölcsárszínvonal a bolti és a szabadpiaci forga­lomban azonosan változott. A burgonyánál és a zöldségfélék­nél a bolti forgalomban na­gyobb mértékű az árszínvonala emelkedés, mint a szabadpia­con. A termékenkénti átlag­árak azonban valamennyi ter­mékcsoportnál minden évben a boltokban alacsonyabbak -r kivéve a paradicsomot és a szőlőt. (Ezeknél a termékeknél a fólia-, vagy üvegház alatti termesztés, illetve az import­költségek növelik a kiskeres­kedelmi árat.) A jobb minőség hatása Külön kell szólni arról, hogy a statisztikában árszintemeike dést jeleznek a számok olyan esetekben is, amikor tulajdon­képpen többletértéket ad a ke­reskedelem, olyan szolgáltatást, amilyen addig nem volt. — Ezeknek a szolgáltatások­nak jellemző példái: 'a növek­vő igényekhez igazodva jobb minőségű burgonyát, vagy ma­gasabb értékű zöldség-gyü­mölcs terméket hoz forgalom­ba a kereskedelem. A burgo­nyafajták közül a 3,50 forintos Gül Baba egyre jobban kiszo­rítja az olcsóbb fajtákat, el­adási részaránya 35-ről 50 szá­zalékra emelkedett. A zöldség­féléknél kisebb mértékben nőtt a viszonylag olcsóbb, nagy tö­megben árusított termékek ár­szintje, részarányuk viszont csökkent (például: fejeská­poszta, leveszöldség): növeke­dett ugyanakkor a magasabb árú paradicsom, zöldpaprika részaránya. A gyümölcsöknél kevesebb kajszibarack és cse­resznye, ugyanakkor több őszi­barack, körte, málna és sza­móca került a piacra, ezek köz­ismerten mindig drágább ter­mékek voltak. — Árszínvonal-emelő hatágú a fólia és üvegház alatt nevelt drágább primőrök részarányá­nak növekedése is. Az utóbbi években paradicsom és zöld­paprika például márciustól csaknem folyamatosan kapha­tó — míg korábban a fogyasz­tók szinte csak a szezon idején vásárolhatták ezeket a fontos zöldségféléket. A fogyasztói igények jobb kielégítését je­lenti ez a tény, s az életszín­vonal emelkedése szempontjá­ból kívánatos, és pozitív ered­mény. Emeli a fogyasztói ár­szintet a szezon széthúzására és a választék bővítésére szol­gáló import növekedése is. Az utóbbi két évben szőlőt, para­dicsomot százvagonos nagy­ságrendekben importáltunk, esetenként egyes zöldségfélék behozatalára is sor került. Növekvő termelési költségek Gyarapszik a télen tárolt áruk részaránya is, s ez szin­tén a fogyasztási idény kiszé­lesítését, az igények jobb ki­elégítését jelenti. Hűtőtárolók­ban „várakozik” például az al­ma, hogy ne csak legkésőbb a téli hónapokban, hanem nyár elején is forgalomba kerüljön. Egyre több a csomagoltan, a főzéshez előkészítve forgalom­ba kerülő zöldség, burgonya, vöröshagyma. 1968-ban az őszi burgonya 13 százalékát, 1971- ben már közel 30 százalékát előre csomagolva árusították, a zöldségeknél ez az arány ugyanebben az időszakban 1- ről 3 százalékra emelkedett. Az előre csomagolás azért is érde­ke a fogyasztónak, mert ilyen­kor biztos lehet abban, azt kapja, amiért fizet. — A fogyasztói árszint emel-_ kedésében azonban a fő tényező a felvásárlási árak emelkedése. 1968 óta a burgonyánál 6,6, a zöldségeknél 28,8, a gyümölcs­nél 1,5 százalékkal nőttek a felvásárlási árak. A felvásár­lási áremelkedés alapvető oka a zöldség-, gyümölcstermesz­tés munkaigényessége, ezzel összefüggésben a termelési költségek növekedése, a mun­kaerőhelyzet lényeges változá­sa. A mezőgazdasági nagyüze­mekben ma már nincs a ko­rábbi évekhez hasonlóan „fog­lalkoztatási kényszer", a vidék iparosodása a munkaerő egy részét elvonta a gazdaságokból. A kertészeti ágazatok munka­igényessége lényegesen meg­haladja a többi ágazatokét: a zöldségeknél a közvetlen költ­ségek 70—80 százalékát, a gyü­mölcsöknél 30—40 százalékát, a bogyós gyümölcsöknél 60—75 százalékát a munkabér jelenti. Ismeretes, hogy a múlt év végén a kormány intézkedést hozott a zöldség-, gyümölcster­mesztés fejlesztése érdekében. Az intézkedés eddigi és vár­ható eredményeiről a követke­zőket mondta az Árhivatal el­nöke : Árfelhajtó tendenciák — A kormányhatározat alap­ján hozott intézkedések eddig inkább a feldolgozó-, a kon­zerv- és hűtőipar nyersanya­gának termelésére hatottak kedvezően. A már folyamatban lévő intézkedések várhatóan javítják a friss zöldségellátást is, de nem kielégítő mérték­ben. A gyümölcsellátásnál gon­dot okoz a következő években, hogy a telepítések jelentős ré­sze korszerűtlen, a termelés ezeken a helyeken gazdaságo­san nem fokozható. Vélemé­nyem szerint egyértelmű az a következtetés, hogy a fogyasz­tói árszint tartós növekedésé­nek elsődleges oka a kínálat hiánya, s emiatt a keresleti piac állandósulása. — A meglévő árualapok el­osztásánál sem érvényesült az a szempont, hogy a legfonto­sabb a lakosság igényeinek ki­elégítése. A tartósítóipar és az exportkötelezellségek biztosí­tása részben a lakosság elől vonta el az árut. Tény azon­ban az is, hogy jő néhány te­rületen éppen az exportérde­keltség befolyásolja kedvezően a zöldség-, gyümölcstermesz­tést. — Az áremelkedésekkel kap­csolatban meg kell említeni néhány hibás magatartásfor­mát, például a zöldséget, gyü­mölcsöt felhasználók, feldolgo­zók indokolatlan „árfelhajvú­­sát” a kurrens cikkek megszer­zéséért folytatott versenyben. Lazult a szerződéses fegyelem, a termelőüzemek egy része termékeit a szerződéses köte­lezettségektől függetlenül an­nak értékesítette, aki a legtöb­bet ígért érte. A vásárlók zsebe érzi meg a kiskereskedelem­ben előforduló visszaéléseket is. például amikor a törvényes árnál drágábban adják el neki az árut. Nagyon sok panasz ér­kezett hozzánk azért, mert gyengébb minőségű árut a jobb minőségnek megfelelő érték­ben, vagy a napi árnál drágáb­ban adtak el. Ezeknek a visz­­szaéléseknek megszüntetésére az egész országban ellenőrzé­seket tartunk. A kulcskérdés Az idei év második felében a zöldség-g}'ümölcs ár alaku­lása kedvező, az árak alacso­nyabbak, mint tavaly. A vár­ható árakról a következőket mondta el az Árhivatal elnö­ke: — Az ellátás minőségének javítása, az áruösszetétel javu­lása, az előre csomagolás, a szezon kiterjesztése továbbra is növeli az egyes zöldség- és gyümölcsfélék átlagárát. Az árak alakulásának kulcskérdé­se azonban az, hogy a termelés tudja-e követni az igények nö­vekedését. A legfontosabb fel­adat a termelési gondok meg­oldása a termelési technológia korszerűsítésével, a hatékony­ság. a hozamok növelése. Vár­hatóan csak hosszabb idő múl­va érhető el, hogy a termelés növekedése önmagában is ele­gendő legyen a megfelelő kí­nálathoz. Addig elsősorban az ipar, az export és a lakossági igények eddiginél jobb egyez­tetésével, a lakossági kereslet, első helyen történő kielégítésé­vel kell kedvező befolyást gya­korolnunk az árak alakulására. Rácz Judit Több nyelven egy akarattal Négy nemzetiség képviselői tanácskoztak Békéscsabán A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése A tagvállalatok képviselői­nek részvételével hétfőn Kos­suth Lajos téri új székházé­ban tartotta IV. közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az elnökségben helyet foglalt Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Faluvégi Lajos pénzügy­­miniszter, Nagy Richárd, a bu­dapesti pártbizottság titkára és dr. Ligeti László, a KPV­­DSZ főtitkára. — A kamara munkájához új lehetőségeket teremtett a kö­zelmúltban kibocsátott kor­mányrendelet — mondotta Kallós Ödön, a kamara elnöke —, amely a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és or­szágos hatáskörű, érdekvédel­mi társadalmi szervvé nyilvá­nította. A kamara itthon és külföldön sok új kezdeménye­zéssel támogatja tagvállalatai­nak érdekeit, különböző testü­letéi bekapcsolódtak a KGST- országok integrációs program­jának munkálataiba. A beszámolót követő vitá­ban dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter szólt külke­reskedelmi helyzetünk ez idei alakulásáról és jövő évi fel­adatairól. Mint mondotta, az idén igen nagyot javult a kül­kereskedelmi mérleg, s 1973- ban is az lesz a legfontosabb feladat, hogy az export gyor­sabban növekedjék az import­nál. Most dolgoznak a szabá­lyozórendszer továbbfejleszté­sén, amivel egyebek között az exportstruktúra javítására, a gazdaságos export fokozására sarkallják majd a vállalato­kat. A Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködését kéri a minisztérium a piaci ver­seny kihasználásának segítésé­re, feltárva új piaci, s minde­nekelőtt kooperációs lehetősé­geket. Nemzetközi munkájá­ban a kamara hatékony támo­gatást nyújthat az egyes tőkés­országokban alkalmazott mennyiségi korlátozások meg­szüntetéséhez. A közgyűlés délutáni vitájá­ban Vályi Péter, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese is fel­szólalt. Számos további hoz­zászólás után a közgyűlés több javaslatot fogadott el, amelyet Illetékes állami szervek elé terjesztenek. T ovábbfejlesztik a magyar—guineai kapcsolatokat Dr. Barry Alpha Oumar, a Guineái Demokrata Párt poli­tikai bizottságának tagja, ke­reskedelmi miniszter vezetésé­vel december 5—11. között gui­­neai párt- és kormányküldött­ség tett látogatást hazánkban. A guineai párt- és kormány­­delegáció vezetőjét fogadta Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára. A guineai küldöttséggel foly­tatott tárgyalásokat magyar részről dr. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, külkereskedelmi mi­niszter vezette. Az őszinte és baráti légkörben, a kölcsönös megértés és szolidaritás jegyé­ben lezajlott tárgyalásokon és megbeszéléseken a felek átte­kintették a két ország kapcso­latait és az együttműködés ki­szélesítésének lehetőségeit, kü­lönös tekintettel a guineai fél 1973-ban induló ötéves nép­gazdaság-fejlesztési tervére, s a magyar—guineai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeire. A magyar féi kifejezte készségét, hogy a lehetőségeivel összhang­ban továbbra is minden támo­gatást megad a guineai köztár­saság népének imperialista­ellenes harcához és a társadal­mi előrehaladásért vívott küz­delméhez. A felek megállapod­tak. hogy a barátság és a köl­csönös szolidaritás szellemé­ben minden téren továbbfej­lesztik a két ország és nép kap­csolatait, közöttük az MSZMP és a Guineai Demokrata Párt között kialakult kapcsolatokat. A guineai párt- és kormány­­küldöttség hétfőn elutazott ha­zánkból, Román, szlovák, német és horvát nyelven köszöntötték egymást hétfő délelőtt a bé­késcsabai Kulich Gyula ifjú­sági házban megjelenők. Az MSZMP Békés megyei bizott­sága, a megyei tanács és a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága a Magyarországi Nemzeti­ségi Szövetségekkel közösen itt rendezte meg a Békés me­gyei nemzetiségi tanácskozást. Az egész napos értekezlet mun­kájában részt vett Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára, Nagy József megyei népfront­elnök, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége főtit­kára, Szilágyi Péter, a Magyar­­országi Románok Demokra­tikus Szövetsége főtitkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége főtitkára, a Magyar­­országi Németek Demokratikus Szövetségét Szilágyi Istvánné képviselte. Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese megnyitó beszédében utalt arra, hogy 1973-ban rendezik meg a magyarországi nemzetiségek kongresszusait. A mostani ta­nácskozás célja a jövő évben sorra kerülő magas szintű esz­mecsere előkészítése. A vitain­dító előadást Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei tit­kára tartotta. A nemzetiségi szövetségek alapszabályaira utalva elmondta, hogy a nem­zetiségi szövetségek önálló tár­sadalmi szervezetek, politikai, társadalmi és kulturális tevé­kenységüket a párt politikája alapján, a Hazafias Népfront­tal együttműködve fejtik ki. A Hazafias Népfront és a nem­zetiségi szövetségek közötti vi­szony olyan politikai és tar­talmi kapcsolat, amely a terü­leti munkában és a közös ak­cióban valósul meg. A sikeres együttműködés feltételei kö­zött említette a feladatok egyeztetését és a nemzetisé­gek megfelelő képviseletét a különböző szervezetekben, tes­tületekben. A megyében élő nemzetisé­gek helyzetéről beszélve el­mondta Nyári Sándor, hogy Békésben a lakosság hat-hét százaléka nemzetiségi, többsé­gük szlovák és román anya­nyelvű. Jelentős rész' k él a kiterjedt tanyavilágban, így a tanyai lakosság életkörülmé­nyeinek javítását célzó mozgal­mi tevékenység jól szolgálja a nemzetiségi politika célkitű­zéseinek megvalósítását is. A nemzetiségi oktatás, az anya­nyelv elsajátítását segítik a pedagógusok számára rende­zett tanfolyamok, a külföldi tanulmányutak. Az oktatás tárgyi feltételeinek megterem­tésével kapcsolatban elhang­zott, hogy az általános iskolai nemzetiségi tankönyvek mind­egyike időben elkészült, a gim­náziumi tankönyvek kicsit kés­tek. A Békés megyei Jókai Szín­ház nemzetiségi műsorpolitiká­­jának köszönhetően román, csehszlovák és jugoszláv mű­sorcsere van, sok helyen szink­ronizálás nélküli filmeket vetí­tenek a nemzetiségi lakosság­nak. A múzeum részére to­vábbra is gyűjtjük a nemzeti­ségi szokásokat, az életformát reprezentáló használati tárgya­kat. Kiállítótermeket, nemze­tiségi tájházalcat létesítünk. Érdemes megemlíteni, hogy a megye tizenhárom könyvtárá­ban csaknem 7000 szlovák, nyolc könyvtárban 1500 ro­mán, négy könyvtárban pedig 1200 német nyelvű könyv van. A Politikai Bizottság nem­zetiségi politikára vonatkozó határozata megyei végrehajtá­sának ismertetése után az MSZMP X. kongresszusát idéz­te Nyári Sándor, amelyen megállapították: „A Hazafias Népfront mozgalomban részt vesznek hazánk német, dél­szláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói, akik tár­sadalmunk egyenrangú tagjai­ként a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista ha­zát.” A vitaindító előadás után elsőként szólt Ognyenovics Mi­lán. aki hangsúlyozta: a nem­zetiségi kérdés komplex ügj1, szorosan egybetartozik min­dennel, ami a szocialista épí­tést segíti. A nemzetiségi kér­dés lenini elvek alapján törté­nő megvalósítására jó gyakor­lati példaként említette BaMo­nyát. Szilágyi Péter Békés me­gye kiemelkedő közéleti ese­ményei közé sorolta a hétfői tanácskozást. A széles körű fó­rum kifejezi a valóságos hely­zetét: a nemzetiségek együtt tartanak az ország népével, fenntartás nélkül magúkévá teszik az MSZMP politikáját A rendszeres és jó munkához nagyszerű keretet biztosít a Hazafias Népfront — mondot­ta a Magyarországon élő ro­mán nemzetiség főtitkára. Szá­mos lehetőséget kínál a köz­életbe való aktív bekapcsoló­dás. Such János a könyvtárak gondjai és a nemzetiségi okta­tás elemzése után hangsúlyoz­ta: a kongresszus előtti ta­nácskozás jó alkalom a szám­vetésre, a problémák összege­zésére. A vitában számos hozzászó­ló bizonyította; a nemzetiségi politika helyes végrehajtása élő gyakorlat. Több gondról is szó esett, így többek között ar­ról. hogy sok esetben nem él­nek teljes jogaikkal a nemzeti­ségiek, jó néhány kezdeménye­zés elsikkad. A tanácskozás nemzetiségen­ként rendezett munkabizottsá­gi ülésekkel ért véget. Népfrontértekezlet a gyógyfürdőkről Gyógyfürdőink, valamint a gyógyászati célra alkalmas hévízzel működő üdülőfür­dőink jelentős szerepet tölte­nek be a hazai betegellátás­ban. A gyógyfürdő-szolgálta­tás iránti igény egyre inkább nő. A gyógyfürdőügy néhány időszerű kérdéséről hétfőn a Hazafias Népfront budapesti bizottsága székházában tanács­kozást tartottak. Dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Mi­nisztérium Országos Gyógy­fürdőügyi igazgatóságának ve­zetője előadásában a gyógy­fürdők helyzetét a hazai gyó­gyítás és az úgynevezett gyógy-idegenforgalom tükré­ben vizsgálta. A budapesti for­rások napi 50 ezer köbméteres gvógyvizhozama páratlan a vi­lágon. s az ország területén számos új gyógy-, illetve üdü­lőhely kialakítását tenné lehe­tővé a meglevő gyógyvízkész­let. A Gyógyfürdőügyi Igazgató­ság a fővárosi tanács végre­hajtó bizottságával egyetértés­ben a centenárium évében rendezni kívánja a gyógyfür­dő- és üdülésügyi kérdéseket. A legközelebbi időben két nagy feladat áll a középpont­ban: a Margitsziget északi ré­szen létrehozandó gyógyfürdő és -szálló, valamint a hévízi gyógyszálló felépítése. Buda­pest rangját igazolja a gyógy- Xürdővárosok között az a tény is. hogy 1975-ben a főváro­sunkban tartja közgyűlését a Nemzetközi Gyógyfürdő Szö­vetség. Bessenyei—Kazinczy emléktáblái a vattai A magyar felvilágosodás kezdetének 200. évfordulója al­kalmából vasárnap Bugyi köz­ségben felavatták Bessenyei György és Kazinczy Ferenc emléktábláját. A község köz­pontjában álló egykori Belez­­nay-kastély falán elhelyezett emléktáblát a Magyar írók Szövetsége nevében Bede An­na koszorúzta meg. Ott, volt az ünnepségen az írószövetség vendégeként hazáinkban tar­tózkodó Hristosof Gencsov bolgár költő, aki Monológ Dó­zsa Györgyről című »*erséí sza­valta tik Bessenyei Györgyöt és Ka­zinczy Ferencet baráti szálak fűzték Beleznay Miklós tábor­nokhoz, a község akkori föl­desurához. A kastély ura és fe­lesége, Podmaniczky Anna egyike volt azoknak az arisz­tokrata családoknak, amelyek istápolták a magyar irodalmi élet újjászületését. Az emléktábla avatása után kiállítás nyílt meg a kastély egvik helyiségében: tablók, ko­rabeli könyvek és levelek, kö­zöttük Bessenyei György 1772- ben megjelent műve, az Ágis tragédiája látható a kiáMítár Magvar Nemzet-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék