Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
Keda, Ifit. december 11. Kisebb kínálat, növekvő zöldségárak Beszélgetés dr. Csikós Nagy Bélával A Központi Bizottság novemberi ülésének állásfoglalása leszögezi: „gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést”. Dr. Csikós Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaárak alakulásáról, az áremelkedést kiváltó okokról beszélgettünk. Főként a zöldségek több éve tartó dinamikus áremelkedése élénk társadalmi reagálást váltott ki. Az Árhivatal vizsgálta és elemezte az áralakulási folyamatot, a várható tendenciákat, az azokat befolyásoló tényezőkkel együtt. Napi áron — A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége az összfogyasztásban sokkal kisebb, mint azt általában feltételezik. E termékek fogyasztói árának emelkedése azért foglalkoztatja élénken a közvéleményt, mert napi, piaci áron vásárolt termékek — mondta el az Árhivatal elnöke. — Az egyéb, ugyancsak mindennap vásárolt élelmiszerek túlnyomó részét a lakosság általában nagy mértékben dotált, ■rögzített fogyasztói áron vásárolhatja meg. — Ha az elmúlt tíz év alatt bekövetkezett fogyasztói ármozgást vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az áremelkedés nem csupán a rugalmasabb árrendszer alkalmazása óta jelentkezik. 1967 után kétségkívül fokozódott azoknak a tényezőknek a hatása, amelyek között árrendszerben is szükségszerűen kikényszerítették volna a fogyasztói árak emelését, a mezőgazdasági árszínt szükségessé vált emelése, a munkaerőhelyzet változása, a bérszínvonal növekedése, az ipari termelési eszközök árainak emelkedése. Mindezek mellett erre az időszakra tehető a lakosság igényeinek a korábbitól eltérő, magasabb fokú kielégítésére való törekvés. Az Árhivatal adatai azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékű és leghatározottabb tendenciájú az áremelkedés a zöldségféléknél. A gyümölcsárszint számottevően csak 1971-ben emelkedett. Legkisebb mértékben a burgonya árszínvonala nőtt, a 16 százalékos emelkedés is úgy mutatkozik, hogy a maximált hatósági árak 1968 óta lényegében nem változtak. — Vizsgálataink szerint — folytatta dr. Csikós Nagy Béla — a gyümölcsárszínvonal a bolti és a szabadpiaci forgalomban azonosan változott. A burgonyánál és a zöldségféléknél a bolti forgalomban nagyobb mértékű az árszínvonal- emelkedés, mint a szabadpiacon. A termékenkénti átlagárak azonban valamennyi termékcsoportnál minden évben a boltokban alacsonyabbak - kivéve a paradicsomot és a szőlőt. (Ezeknél a termékeknél a fólia-, vagy üvegház alatti termesztés, illetve az importköltségek növelik a kiskereskedelmi árat.) A jobb minőség hatása Külön kell szólni arról, hogy a statisztikában árszintemelkedést jeleznek a számok olyan esetekben is, amikor tulajdonképpen többletértéket ad a kereskedelem, olyan szolgáltatást, amilyen addig nem volt. Ezeknek a szolgáltatásoknak jellemző példái:a növekvő igényekhez igazodva jobb minőségű burgonyát, vagy magasabb értékű zöldség-gyümölcs terméket hoz forgalomba a kereskedelem. A burgonyafajták közül a 3,50 forintos Gül Baba egyre jobban kiszorítja az olcsóbb fajtákat, eladási részaránya 35-ről 50 százalékra emelkedett. A zöldségféléknél kisebb mértékben nőtt a viszonylag olcsóbb, nagy tömegben árusított termékek árszintje, részarányuk viszont csökkent (például: tejeskáposzta, leveszöldség), növekedett ugyanakkor a magasabb árú paradicsom, zöldpaprika részaránya. A gyümölcsöknél kevesebb kajszibarack és cseresznye, ugyanakkor több őszibarack, körte, málna és szamóca került a piacra, ezek közismerten mindig drágább termékek voltak. — Árszínvonal-emelő hatású a fólia és üvegház alatt nevelt drágább primőrök részarányának növekedése is. Az utóbbi években paradicsom és zöldpaprika például márciustól csaknem folyamatosan kapható , míg korábban a fogyasztók szinte csak a szezon idején vásárolhatták ezeket a fontos zöldségféléket. A fogyasztói igények jobb kielégítését jelenti ez a tény, s az életszínvonal emelkedése szempontjából kívánatos, és pozitív eredmény. Emeli a fogyasztói árszintet a szezon széthúzására és a választék bővítésére szolgáló import növekedése is. Az utóbbi két évben szőlőt, paradicsomot százvagonos nagyságrendekben importáltunk, esetenként egyes zöldségfélék behozatalára is sor került. Növekvő termelési költségek Gyarapszik a télen tárolt áruk részaránya is, s ez szintén a fogyasztási idény kiszélesítését, az igények jobb kielégítését jelenti. Hűtőtárolókban „várakozik” például az alma, hogy ne csak legkésőbb a téli hónapokban, hanem nyár elején is forgalomba kerüljön. Egyre több a csomagoltan, a főzéshez előkészítve forgalomba kerülő zöldség, burgonya, vöröshagyma. 1968-ban az őszi burgonya 13 százalékát, 1971- ben már közel 30 százalékát előre csomagolva árusították, a zöldségeknél ez az arány ugyanebben az időszakban 1- ről 3 százalékra emelkedett. Az előre csomagolás azért is érdeke a fogyasztónak, mert ilyenkor biztos lehet abban, azt kapja, amiért fizet. A fogyasztói árszint emelkedésében azonban a fő tényező a felvásárlási árak emelkedése. 1968 óta a burgonyánál 6,6, a zöldségeknél 28,8, a gyümölcsnél 1,5 százalékkal nőttek a felvásárlási árak. A felvásárlási áremelkedés alapvető oka a zöldség-, gyümölcstermesztés munkaigényessége, ezzel összefüggésben a termelési költségek növekedése, a munkaerőhelyzet lényeges változása. A mezőgazdasági nagyüzemekben ma már nincs a korábbi évekhez hasonlóan „foglalkoztatási kényszer", a vidék iparosodása a munkaerő egy részét elvonta a gazdaságokból. A kertészeti ágazatok munkaigényessége lényegesen meghaladja a többi ágazatokét: a zöldségeknél a közvetlen költségek 70—80 százalékát, a gyümölcsöknél 30—40 százalékát, a bogyós gyümölcsöknél 60—75 százalékát a munkabér jelenti. Ismeretes, hogy a múlt év végén a kormány intézkedést hozott a zöldség-, gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében. Az intézkedés eddigi és várható eredményeiről a következőket mondta az Árhivatal elnöke : Árfelhajtó tendenciák — A kormányhatározat alapján hozott intézkedések eddig inkább a feldolgozó-, a konzerv- és hűtőipar nyersanyagának termelésére hatottak kedvezően. A már folyamatban lévő intézkedések várhatóan javítják a friss zöldségellátást is, de nem kielégítő mértékben. A gyümölcsellátásnál gondot okoz a következő években, hogy a telepítések jelentős része korszerűtlen, a termelés ezeken a helyeken gazdaságosan nem fokozható. Véleményem szerint egyértelmű az a következtetés, hogy a fogyasztói árszint tartós növekedésének elsődleges oka a kínálat hiánya, s emiatt a keresleti piac állandósulása. A meglévő árualapok elosztásánál sem érvényesült az a szempont, hogy a legfontosabb a lakosság igényeinek kielégítése. A tartósítóipar és az exportkötelezettségek biztosítása részben a lakosság elől vonta el az árut. Tény azonban az is, hogy jó néhány területen éppen az exportérdekeltség befolyásolja kedvezően a zöldség-, gyümölcstermesztést. Az áremelkedésekkel kapcsolatban meg kell említeni néhány hibás magatartásformát, például a zöldséget, gyümölcsöt felhasználók, feldolgozók indokolatlan „árfelhajtását” a kurrens cikkek megszerzéséért folytatott versenyben. Lazult a szerződéses fegyelem, a termelőüzemek egy része termékeit a szerződéses kötelezettségektől függetlenül annak értékesítette, aki a legtöbbet ígért érte. A vásárlók zsebe érzi meg a kiskereskedelemben előforduló visszaéléseket is, például amikor a törvényes árnál drágábban adják el neki az árut. Nagyon sok panasz érkezett hozzánk azért, mert gyengébb minőségű árut a jobb minőségnek megfelelő értékben, vagy a napi árnál drágábban adtak el. Ezeknek a viszszaéléseknek megszüntetésére az egész országban ellenőrzéseket tartunk. A kulcskérdés Az idei év második felében a zöldség-gyümölcs áralakulása kedvező, az árak alacsonyabbak, mint tavaly. A várható árakról a következőket mondta el az Árhivatal elnöke: " Az ellátás minőségének javítása, az áruösszetétel javulása, az előre csomagolás, a szezon kiterjesztése továbbra is növeli az egyes zöldség- és gyümölcsfélék átlagárát. Az árak alakulásának kulcskérdése azonban az, hogy a termelés tudja-e követni az igények növekedését. A legfontosabb feladat a termelési gondok megoldása a termelési technológia korszerűsítésével, a hatékonyság, a hozamok növelése. Várhatóan csak hosszabb idő múlva érhető el, hogy a termelés növekedése önmagában is elegendő legyen a megfelelő kínálathoz. Addig elsősorban az ipar, az export és a lakossági igények eddiginél jobb egyeztetésével, a lakossági kereslet, első helyen történő kielégítésével kell kedvező befolyást gyakorolnunk az árak alakulására. Rácz Judit Magyar Nemzet- A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése A tagvállalatok képviselőinek részvételével hétfőn Kossuth Lajos téri új székházában tartotta IV. közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az elnökségben helyet foglalt Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára és dr. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. — A kamara munkájához új lehetőségeket teremtett a közelmúltban kibocsátott kormányrendelet — mondotta Kallós Ödön, a kamara elnöke, amely a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és országos hatáskörű, érdekvédelmi társadalmi szervvé nyilvánította. A kamara itthon és külföldön sok új kezdeményezéssel támogatja tagvállalatainak érdekeit, különböző testületei bekapcsolódtak a KGST- országok integrációs programjának munkálataiba. A beszámolót követő vitában dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szólt külkereskedelmi helyzetünk ez idei alakulásáról és jövő évi feladatairól. Mint mondotta, az idén igen nagyot javult a külkereskedelmi mérleg, s 1973- ban is az lesz a legfontosabb feladat, hogy az export gyorsabban növekedjék az importnál. Most dolgoznak a szabályozórendszer továbbfejlesztésén, amivel egyebek között az exportstruktúra javítására, a gazdaságos export fokozására sarkallják majd a vállalatokat. A Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködését kéri a minisztérium a piaci verseny kihasználásának segítésére, feltárva új piaci, s mindenekelőtt kooperációs lehetőségeket. Nemzetközi munkájában a kamara hatékony támogatást nyújthat az egyes tőkésországokban alkalmazott mennyiségi korlátozások megszüntetéséhez. A közgyűlés délutáni vitájában Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese is felszólalt. Számos további hozzászólás után a közgyűlés több javaslatot fogadott el, amelyet illetékes állami szervek elé terjesztenek. Továbbfejlesztik a magyar—guineai kapcsolatokat Dr. Barry Alpha Oumar, a Guineai Demokrata Párt politikai bizottságának tagja, kereskedelmi miniszter vezetésével december 5—11. között guineai párt- és kormányküldöttség tett látogatást hazánkban. A guineai párt- és kormánydelegáció vezetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A guineai küldöttséggel folytatott tárgyalásokat magyar részről dr. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter vezette. Az őszinte és baráti légkörben, a kölcsönös megértés és szolidaritás jegyében lezajlott tárgyalásokon és megbeszéléseken a felek áttekintették a két ország kapcsolatait és az együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit, különös tekintettel a guineai fél 1973-ban induló ötéves népgazdaság-fejlesztési tervére, s a magyar—guineai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeire. A magyar fél kifejezte készségét, hogy a lehetőségeivel összhangban továbbra is minden támogatást megad a guineai köztársaság népének imperialistaellenes harcához és a társadalmi előrehaladásért vívott küzdelméhez. A felek megállapodtak, hogy a barátság és a kölcsönös szolidaritás szellemében minden téren továbbfejlesztik a két ország és nép kapcsolatait, közöttük az MSZMP és a Guineai Demokrata Párt között kialakult kapcsolatokat. A guineai párt- és kormányküldöttség hétfőn elutazott hazánkból. Több nyelven egy akarattal Négy nemzetiség képviselői tanácskoztak Békéscsabán Román, szlovák, német és horvát nyelven köszöntötték egymást hétfő délelőtt a békéscsabai Kulich Gyula ifjúsági házban megjelenők. Az MSZMP Békés megyei bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága a Magyarországi Nemzetiségi Szövetségekkel közösen itt rendezte meg a Békés megyei nemzetiségi tanácskozást. Az egész napos értekezlet munkájában részt vett Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Nagy József megyei népfrontelnök, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkára, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége főtitkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége főtitkára, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségét Szilágyi Istvánné képviselte. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében utalt arra, hogy 1973-ban rendezik meg a magyarországi nemzetiségek kongresszusait. A mostani tanácskozás célja a jövő évben sorra kerülő magas szintű eszmecsere előkészítése. A vitaindító előadást Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára tartotta. A nemzetiségi szövetségek alapszabályaira utalva elmondta, hogy a nemzetiségi szövetségek önálló társadalmi szervezetek, politikai, társadalmi és kulturális tevékenységüket a párt politikája alapján, a Hazafias Népfronttal együttműködve fejtik ki. A Hazafias Népfront és a nemzetiségi szövetségek közötti viszony olyan politikai és tartalmi kapcsolat, amely a területi munkában és a közös akcióban valósul meg. A sikeres együttműködés feltételei között említette a feladatok egyeztetését és a nemzetiségek megfelelő képviseletét a különböző szervezetekben, testületekben. A megyében élő nemzetiségek helyzetéről beszélve elmondta Nyári Sándor, hogy Békésben a lakosság hat-hét százaléka nemzetiségi, többségük szlovák és román anyanyelvű. Jelentős részük él a kiterjedt tanyavilágban, így a tanyai lakosság életkörülményeinek javítását célzó mozgalmi tevékenység jól szolgálja a nemzetiségi politika célkitűzéseinek megvalósítását is. A nemzetiségi oktatás, az anyanyelv elsajátítását segítik a pedagógusok számára rendezett tanfolyamok, a külföldi tanulmányutak. Az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésével kapcsolatban elhangzott, hogy az általános iskolai nemzetiségi tankönyvek mindegyike időben elkészült, a gimnáziumi tankönyvek kicsit készek. A Békés megyei Jókai Színház nemzetiségi műsorpolitikájának köszönhetően román, csehszlovák és jugoszláv műsorcsere van, sok helyen szinkronizálás nélküli filmeket vetítenek a nemzetiségi lakosságnak. A múzeum részére továbbra is gyűjtjük a nemzetiségi szokásokat, az életformát reprezentáló használati tárgyakat. Kiállítótermeket, nemzetiségi tájházakat létesítünk. Érdemes megemlíteni, hogy a megye tizenhárom könyvtárában csaknem 7000 szlovák, nyolc könyvtárban 1500 román, négy könyvtárban pedig 1200 német nyelvű könyv van. A Politikai Bizottság nemzetiségi politikára vonatkozó határozata megyei végrehajtásának ismertetése után az MSZMP X. kongresszusát idézte Nyári Sándor, amelyen megállapították: „A Hazafias Népfront mozgalomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói, akik társadalmunk egyenrangú tagjaiként a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát.” A vitaindító előadás után elsőként szólt Ognyenovics Milán, aki hangsúlyozta: a nemzetiségi kérdés komplex ügye, szorosan egybetartozik mindennel, ami a szocialista építést segíti. A nemzetiségi kérdés lenini elvek alapján történő megvalósítására jó gyakorlati példaként említette Baronyát. Szilágyi Péter Békés megye kiemelkedő közéleti eseményei közé sorolta a hétfői tanácskozást. A széles körű fórum kifejezi a valóságos helyzetét: a nemzetiségek együtt tartanak az ország népével, fenntartás nélkül magukévá teszik az MSZMP politikáját A rendszeres és jó munkához nagyszerű keretet biztosít a Hazafias Népfront — mondotta a Magyarországon élő román nemzetiség főtitkára. Számos lehetőséget kínál a közéletbe való aktív bekapcsolódás. Such János a könyvtárak gondjai és a nemzetiségi oktatás elemzése után hangsúlyozta: a kongresszus előtti tanácskozás jó alkalom a számvetésre, a problémák összegezésére. A vitában számos hozzászóló bizonyította: a nemzetiségi politika helyes végrehajtása élő gyakorlat. Több gondról is szó esett, így többek között arról, hogy sok esetben nem élnek teljes jogaikkal a nemzetiségiek, jó néhány kezdeményezés elsikkad. A tanácskozás nemzetiségenként rendezett munkabizottsági ülésekkel ért véget. Népfrontértekezlet a gyógyfürdőkről Gyógyfürdőink, valamint a gyógyászati célra alkalmas hévízzel működő üdülőfürdőink jelentős szerepet töltenek be a hazai betegellátásban. A gyógyfürdő-szolgáltatás iránti igény egyre inkább nő. A gyógyfürdőügy néhány időszerű kérdéséről hétfőn a Hazafias Népfront budapesti bizottsága székházában tanácskozást tartottak. Dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi igazgatóságának vezetője előadásában a gyógyfürdők helyzetét a hazai gyógyítás és az úgynevezett gyógy-idegenforgalom tükrében vizsgálta. A budapesti források napi 50 ezer köbméteres gyógyvízhozama páratlan a világon, s az ország területén számos új gyógy-, illetve üdülőhely kialakítását tenné lehetővé a meglevő gyógyvízkészlet. A Gyógyfürdőügyi Igazgatóság a fővárosi tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben a centenárium évében rendezni kívánja a gyógyfürdő- és üdülésügyi kérdéseket. A legközelebbi időben két nagy feladat áll a középpontban: a Margitsziget északi részén létrehozandó gyógyfürdő és -szálló, valamint a hévízi gyógyszálló felépítése. Budapest rangját igazolja a gyógy- fürdővárosok között az a tény is, hogy 1975-ben a fővárosunkban tartja közgyűlését a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség. Bessenyei—Kazinczy emléktáblát avattai A magyar felvilágosodás kezdetének 200. évfordulója alkalmából vasárnap Bugyi községben felavatták Bessenyei György és Kazinczy Ferenc emléktábláját. A község központjában álló egykori Beleznay-kastély falán elhelyezett emléktáblát a Magyar Írók Szövetsége nevében Bede Anna koszorúzta meg. Ott, volt az ünnepségen az írószövetség vendégeként hazáinkban tartózkodó Hristosof Gencsov bolgár költő, aki Monológ Dózsa Györgyről című v versét szavaltatik Bessenyei Györgyöt és Kazinczy Ferencet baráti szálak fűzték Beleznay Miklós tábornokhoz, a község akkori földesurához. A kastély ura és felesége, Podmaniczky Anna egyike volt azoknak az arisztokrata családoknak, amelyek istápolták a magyar irodalmi élet újjászületését. Az emléktábla avatása után kiállítás nyílt meg a kastély egyik helyiségében: tablók, korabeli könyvek és levelek, közöttük Bessenyei György 1772- ben megjelent műve, az Ágis tragédiája látható a kiálítás 5