Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
% nak látják, Finnország kész a konferencia megrendezésére'' — jelentette ki Kalevi Sorsa finn miniszterelnök külföldi újságíróknak adott nyilatkozatában. A miniszterelnök kedden este országa kül- és belpolitikájáról beszélt Helsinkiben. Sorsa elmondotta, hasznosnak és a nemzetközi enyhülést elősegítőnek tartja ezt a politikát, amelyet Finnország a két német állammal kapcsolatban tanúsít. Mint mondotta, a viszony mind az NDK-val, mind az NSZK-val már éveken át jónak bizonyult, s a két ország egyoldalú elismerése november végén Finnország részéről ennek a viszonynak következménye. „Egymással párhuzamosan, kívánjuk fejleszteni kapcsolatainkat mindkét német állammal” — mondotta, de kiemelte annak jelentőségét, hogy e héten már sor kerül az NDK-val a kapcsolatok rendezését magukba foglaló okmányok aláírására. — Finnország együttműködésre törekszik a KGST országaival, annál is inkább, mert az ország gazdasága számára igen fontos mind a kereskedelmi forgalom, mind a kooperáció fejlesztése ezekkel az országokkal. Az együttműködés módozatait és lehetőségeit azonban még hosszabb munkával kell kidolgozni. Finnország korábban küldöttséget menesztett a KGST titkárságához, hogy tanácskozzék ezekről a kérdésekről. A finn miniszterelnök úgy véli, ha sikerül kimunkálni az ilyen együttműködés módozatait, akkor ez „úttörő jellegű lesz” más országok számára is — mondotta Kalevi Sorsa. Megkezdődött a NATO miniszteri tanácsa Napirenden a haderőcsökkentés és a felszerletési kiadások Hírügynökségi jelentések szerint, a NATO brüsszeli központjában szerdán délelőtt összeült 14 NATO-tagország hadügyminisztere, hogy megvitassa a tervezett haderőcsökkentési tárgyalások kérdéseit és az 1973-ra szóló katonai programot. Kedd este a tíz európai tagország hadügyminisztereit tömörítő úgynevezett euró-csoport úgy döntött, hogy másfél milliárd dollárral növeli a NATO 1973. évi fegyverkezési programjának megvalósításához való hozzájárulását. Az Egyesült Államok már hoszszabb ideje nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy növeljék részesedésüket az Atlanti Szövetség pénzügyi terheinek viselésében. Debré körvonalazta a francia katonapolitikai elképzeléseket Párizsból jelenti az MTI. Debré francia hadügyminiszter szerda délelőtt a Nyugateurópai Unió közgyűlésén mondott beszédében nagyon határozottan leszögezte, hogy Franciaország kitart eddigi katonapolitikai koncepciói mellett: fenntartja és továbbfejleszti a francia atomhaderőt és biztosítani kívánja teljes szuverenitását védelme megszervezésében. A miniszter ismertette, hogy Franciaország jelenleg három formában rendelkezik stratégiai atomfegyverekkel. Ezek: 1. atombomba szállítására alkalmas Mirage-1 típusú repülőgépek; 2. szárazföldi ballisztikus atomrakéták; 3. nukleáris tengeralattjárók. Ezenkívül az NSZK-ban állomásozó francia hadsereg és francia harcászati légierők taktikai atomfegyverekkel rendelkeznek. Debré szerint „a védelem csak akkor lehet hatékony, ha megőrzi nemzeti jellegét”. Ugyanakkor a francia kormány hajlandó fokozni az együttműködést a közös piaci partnerekkel a közös fegyvergyártás, s a fegyverkezési technológia területén. Debré hangsúlyozta: Franciaország az enyhülési irányzat híve és az elsők között helyeselte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartását. Meggyőződése szerint Franciaország jelenlegi katonapolitikája is egyik eleme az európai stabilitásnak és biztonságnak. Az európai haderők csökkentésének és az általános leszerelésnek problémájáról szólva a francia hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy Párizs megítélése szerint erre még nem érett meg a helyzet. Kissinger váltja fel Jarringot? Kairóban továbbra is mérlegelik a diplomáciai megoldás lehetőségét Becz Sándor, az MTI tudósítója jelenti. Kairóban nem keltett meglepetést George Bush amerikai nagykövet keddi felszólalása, amelyben ellenezte, hogy az ENSZ-közgyűlés „egyoldalú” határozatot hozzon Izraellel szemben. Nagy visszhangot keltettek El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai, amelyekben nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy megvitassák az új amerikai javaslatokat, amennyiben azok azonosak Rogers külügyminiszter korábbi rendezési tervével. El- Zajjat kijelentette, hogy egyelőre nincs tudomása új amerikai kezdeményezésről, majd leszögezte: Egyiptom elvet minden részleges megoldást, ha az nem illeszkedik az átfogó rendezés keretébe. Mindenféle rendezésnek biztosítania kell a térség területi integritását. Ebben az esetben — hangsúlyozta El-Zajjat — Egyiptom kész a szakaszos, lépésről lépésre megvalósítandó izraeli csapatkivonás és békés rendezés elfogadására. Ha Izrael kötelezettséget vállalna az összes arab területek kiürítésére, lehetséges lenne a béke. Nixon elnök és Rogers külügyminiszter a közel-keleti ENSZ- vita előtt megcsillogtatta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok a jövő évben a közelkeleti rendezésre összpontosítja erőfeszítéseit. E tervekkel kapcsolatban mind gyakrabban hangzik el Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó neve. Nyilatkozatában az egyiptomi külügyminiszter is nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy a közvetítő szerepében Kissinger váltsa fel Jarring ENSZ-megbízottat. A VPJ szerint Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök arabközi körutazása során szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Kuwaitba érkezett. A tárgyalásokon megvitatják a kétoldalú kapcsolatokat és a közel-keleti válságot. Malik felszólalása New Yorkból jelenti az ADN. Kedd este további felszólalások hangzottak el az ENSZ- közgyűlés közel-keleti vitájában. Jakov Malik külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a szónoki emelvényről igen határozott formában követelt hatékony lépéseket az izraeli agresszor megfékezése és a válság tartós, békés rendezése végett. A Szovjetunió — hangoztatta — fenntartás nélkül támogatja az arab államok igazságos követeléseit, amelyek középpontjában a konfliktus békés, politikai megoldását biztosító 242. számú BT-határozat mielőbbi végrehajtása áll. Magyar állásfoglalás Az MTI jelenti: Az ENSZ- közgyűlés különleges politikai bizottsága folytatja a vitát arról a jelentésről, amelyet az izraeli politikának a megszállt arab területek lakosságára, emberi jogainak érvényesítésére gyakorolt hatásait kivizsgáló különleges bizottság készített. A kedd esti ülésen Bányász Rezső, a magyar delegátus megbélyegezte az izraeli megszálló hatóságok elnyomó, tipikusan gyarmatosító politikáját. Bányász Rezső hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a különleges bizottság vizsgálatának folytatását. Rámutatott, hogy a bizottság által napvilágra hozott tények megfelelő nemzetközi nyilvánosságáról gondoskodni tud. Massar Neimet A* Izvesztyija vezércikke Leonyid Brezsnyev magyarországi látogatásáról * A TASZSZ jelenti. Az Izvesztyija szerdai számában vezércikkben tért vissza a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet pártos kormányküldöttség magyarországi látogatásának eredményeire és visszhangjára. — A szocializmus, a béke és a haladás barátai — írta a többi között a lap — e látogatás eredményeiből ismételten azt tapasztalhatják, hogy tovább szilárdult a szovjet—magyar barátság, erősödött a szocialista világrendszer egysége, és ez a látogatás építően hozzájárult az európai és a nemzetközi politikai légkör további javulásához. Az SZKP és az MSZMP közötti szolidaritás és egység, a Szovjetunió és a népi Magyarország politikai szövetsége, a szovjet és a magyar nép testvéri barátsága a nemzetközi élet fontos tényezője lett. Ezt újból bebizonyították a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodásának eredményei és a látogatás nemzetközi visszhangja. — Kádár János Lenin-renddel való kitüntetése igen nagy és meleg visszhangot váltott ki az egész Szovjetunióban — írta a továbbiakban az Izvesztyija. — Kádár János kivívta az egész szovjet nép meleg rokonszenvét. — Közös ügyünk sikerének biztosítéka a szocialista országok egysége és összeforrottsága. A budapesti tárgyalások részvevői kijelentették, hogy továbbra is készek fejleszteni a szocialista országok együttműködését minden területen, mind kétoldalú, mind sokoldalú alapon. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a szocialista államok e kollektív szervezetei jelentőségét. A magyar tárgyalófél rendkívül nagyra, értékelte a Szovjetunió szerepét az antiimperialista küzdelemben és abban, ahogyan gyakorlatilag valóra váltja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini eszméjét. A szovjet fél ugyanakkor nagyra értékelte Magyarország következetes internacionalista politikáját, jelentős hozzájárulását a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, az európai és az egyetemes béke szilárdításához. A tárgyalásokon nem hagyták figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a maoizmus, a jelenlegi kínai vezetés politikai irányvonala rejt magában. Ezt az állásfoglalást, mint ismeretes, a közös közleményben is leszögezték. " A Szovjetunióban rendkívül elégedettek a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának eredményeivel. A látogatás a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés jegyében folyt le, s újból bebizonyította, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonosság uralkodik az SZKP és az MSZMP, a szovjet kormány és a magyar kormány között, írta az Izvesztyija. Az osztrák külügyminszter az NDK elismeréséről Az MTI jelenti: Ausztria tevékeny külpolitikájáról és jövendő feladatairól nyilatkozott a sajtónak szerda este Bécsben Rudolf Kirchschleger osztrák külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Ausztria kezdettől fogva támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Az NDK elismerésének időpontjával kapcsolatban Krichschlager a „közeli jövőről” beszélt. Bécsben úgy tudják, hogy már megkezdődtek azok az előzetes megbeszélések Bécs és Berlin között, amelyek a hivatalos tárgyalások kezdetére vonatkoznak. Romín a nosztruátziai*‚G*›»n .. . Állítólag lilább sikertelen merényletet kíséreltek meg II. Hasszán ellen Tel Avivból jelenti az AFP. A Jediot Aharonot című nagy példányszámú izraeli lap hitelt érdemlő, marokkói forrásokra hivatkozó jelentése szerint II. Hasszán ellen újabb merényletet kíséreltek meg, ám az erre vonatkozó hírek közlését Rabatban a legszigorúbban megtiltották. A lap párizsi tudósítója úgy értesült, hogy az uralkodó gépkocsijának poggyásztartójában — röviddel azután, hogy II. Hasszán kiszállt az autóból — bomba robbant, amely megölte a sofőrt és rajta kívül két testőrt. A király csak azért menekülhetett meg, mert az út, amelyet kocsija megtett, rövidebbnek bizonyult, mint a merénylők gondolták. A Jediot Aharonot végül helyet ad a marokkói titkosszolgálat abbéli meggyőződésének, hogy a merénylet hátterében Kadhafi líbiai elnök ügynökei húzódnak meg. A juszficialisták „széles frontja” Argentínában Buenos Airesből jelenti az AP. Az Argentínában kis pártnak számító népi konzervatív párt vezetője, Solano Lima újságírókkal közölte, hogy kedden a Perónt követő Juszticialista Párt vezetésével széles politikai front jött létre az 1973 márciusára kitűzött választásokra. A pártkoalíció a Jusztícialista Felszabadítási Front nevet vette fel. A frontban részt vevő pártokról, s a koalíció esetleges elnökjelöltjének nevéről Lupu nem volt hajlandó nyilatkozni mindössze annyit mondott, hogy az elnökjelöltnek, természetesen Perónnak kellene lennie. A külpolitika hívei O (Moszkva, TASZSZ) Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Trassz Szíriai hadügyminiszter. O (Varsó, MTI) Olszowski lengyel külügyminiszter fogadta Cable brit külügyminiszter-helyettest. A kétoldalú kapcsolatokról és az európai együttműködésről tárgyaltak.O (Bonn, DPA) Brandt kancellár fogadta Humbrey amerikai szenátort. O (Bonn, VPJ) A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége szerdán úgy döntött, hogy az 53 éves Annemarie Rengert választják meg a Bundestag (parlament) elnökévé. Annemarie Renger, aki a Bundestag első női elnöke lesz, még 1945-ben, Kurt Schumachernek, az SPD akkori elnökének titkárnőjeként kezdte meg politikai pályafutását. 204 (Tokió, MTI) Minden valószínűség szerint január 19-én nyitják meg a pekingi japán nagykövetséget. O (Camp David, Reuter) A Fehér Ház bejelentette, hogy a Nixon elnök második megbízatása idejére átalakított amerikai kormányból kiválik Peter Peterson kereskedelemügyi miniszter. Helyét Frederick Dent dél-karolinai textilgyáros veszi át. O (Új-Delhi, TASZSZ) Kétszáz gazdasági újságíró részvételével nemzetközi újságírótanácskozás kezdődött Új-Delhiben. A szeminárium témája „a gazdasági fejlődés és a szociális igazság”. o (Canberra, VPI) Az ausztráliai kormány visszarendelte az ország Tajpejben akkreditált nagykövetét. Tajvant tájékoztatták arról, hogy Ausztrália diplomáciai kapcsolatokat kíván létesíteni a Kínai Népköztársasággal. ›$› (Kansas City, VPI) A 88 éves Harry Trumant ez évben már másodszor vitték kórházba. Ez alkalommal „tüdőbetegség” a kórházba szállítás oka: a volt elnök állapotát orvosai kielégítőnek mondták. k. (Kabul, AP) lemondott Abdul Zahir afgán miniszterelnök. Csütörtök, 1972. december 7. fi HATÓ kötőeleme MEGVÁLTOZOTT körülmények között kezdi meg idei második miniszteri tanácsülését a NATO. A belga fővárostól kissé távolabb eső barakktelepen nem a külsőségeket módosították. A nemzetközileg jól ismert minisztereknek mielőtt belépnének a „tárgyalási szentélybe”, ugyanúgy föl kell mutatniuk igazolványukat mint korábban. A nyüzsgő sajtóközpontban változatlanul ott függenek a falon a katonai szövetség tisztviselőit figyelmeztető föliratok: „Vigyázz mit beszélsz, itt nem vagy biztonsági övezetben.” A dekoráció tehát a megszokott, viszont a légkör változott meg. Nem idebenn, az elsősorban katonai főhadiszálláson, hanem odakünn, Európában. Illetve a kölcsönhatás törvénye itt is érvényesül. Evere-be (ez a Brüsszelhez csatlakozó kis helység neve) mégis beszivárog az európai hangulat, szippantható levegőjében, érzékelhető a tónusban. Esztendőkön keresztül arról vitáztak e falak között, hogy milyen választ adjanak a szocialista országok európai biztonsági javaslatára. Halogató feleleteket fogalmaztak ünnepélyes hangvételű nyilatkozatokba, fönntartás bástyákat emeltek a bizonytalan „igen” köré, amelyek végeredményben „nemmel” voltak egyértelműek. E bástyákat az idő elporlasztotta; a folyamatot nem is érdemes fölidézni, hiszen a végeredmény a fontos. Helsinkiben a „történelmi teaparty” (az amerikai Time nevezte így) javában ülésezik és dolgozik, a harmincnégyország nagykövetei a konferencia összehívásának feltételein fáradoznak! A nagyköveti előkészítő tanácskozás természetesen csak betetőzés sok apró, és önmagában ugyancsak történelmien jelentékeny mozzanat után, mégha nem a teljes végeredmény is, hiszen annak a jövő nyárra tervezett értekezletnek kell lennie. Lényegesen megváltozott feltételek? Igenis, meg nem is. Az európai hangulat föltétlenül más, de még nem küzdöttek le minden akadályt. Helsinkiben a biztonság politikai elemeit kell összerakni az országok sokoldalú és sokszínű együttműködésének építőkockáiból. Sokkal szerényebben és bizonytalanabbul készül egy katonai jellegű biztonsági tanácskozás is, amely gyakorlatilag elválasztott Helsinkitől. Az európai csapatcsökkentési tárgyalásokról van szó. A jelenleg még igen mély ellentéteket a megfogalmazás is magában rejti. A szocialista országok leszerelési intézkedésekről, jelzőktől mentes csapatcsökkentésekről készek vitázni, az Egyesült Államok és a NATO- tagok többsége ehhez hozzáteszi a „kölcsönös és kiegyensúlyozott” meghatározást. Nem szemantikai vita, lényegbevágó. Az európai katonai jelenlét mértékéről, szintjéről van szó, konkrétan csapatlétszámokról, és főként az Egyesült Államokat illetően. NÉGY BETŰBE SŰRÍTI a NATO a maga meghatározását — MBFR —, a kölcsönös és kiegyensúlyozott csapatcsökkentés angol nyelvű megfogalmazásának rövidítése. Politikai értéke szerint az atlanti katonai szövetségnek egyik utolsó akadálya ez az európai biztonsági rendszer kialakításának fékezésére, készenlétben tartott gyúanyag, amellyel később esetleg az eddig elért eredményeket is robbantani lehet. Nem kell feltétlenül rosszindulatot feltételezni, az sem biztos, hogy ez az anyag izzani kezd vagy lángra lobban, de az eshetőség megvan. Ez figyelmeztet arra, hogy az európai biztonság kiépítésének folyamata csak megkezdődött, az enyhülés, ha bizonyos mértékig tény is már, mégiscsak az elején tart, a végeredmény egyelőre távoli. Azért kell az MBFB négy betűjére odafigyelni, mert valószínűleg a most kezdődő brüsszeli NATO-tanácsülésnek egyik központi témája lesz. Ez a téma is azonban egyfajta átmenetet jelez. Kifejezi az atlanti katonai tömbnek azt az állapotát, hogy maga is átmeneti szakaszban van. Jellegét kell megváltoztatnia ahhoz, hogy az új világpolitikai körülményekhez hozzáigazodhassék. A változás elemei többrétűéit, de két alapvető tényezőt érdemes kiemelni. Az egyik maga az általános enyhülési irányzat, a Szovjetunió és az Egyesült Államok új típusú kapcsolatainak kezdődő szakasza, az európai elrendezési törekvések. A másik a nyugati szövetségi rendszer belső átrétegeződései. A gazdasági fejlődés hozta úgy magával, hogy az Egyesült Államok—Nyugat-Európa viszony kibillent az eddigi egyértelmű amerikai szupremácia-állapotból; így volt ez az utóbbi hónapokban már akkor is, amikor a Közös Piac még csupán hattagú volt, de még inkább errefelé igazodik a jövő, amióta az EGK kilenctagú. AZ ATLANTIAK BELSŐ HELYZETÉRE — a tényt el kell ismerni — egyelőre jobban hat az Egyesült Államok— Nyugat-Európa átrétegeződés, mint a nemzetközi viszonyok új , feltételeinek formálódása. Persze ezt lehetne cáfolni is, hiszen az a tény, hogy a jelenlegi NATO-tanácsülésen a hidegháborús hangvétel háttérbe szorul, mégiscsak az enyhülés előretörését bizonyítja. De Nixon jövőt alakító terveiben ennek ellenére nagyobb hangsúlyt kap, hogy a NATO-t annak megfelelően kell átszabni, billenjen helyre a Washington —Nyugat-Európa viszony. A gondokat már a számbeli arányok is mutatják: még az idei bonni nyárelői NATO-tanácsülésen is a szövetség tizenöt tagjából hat volt csupán az Európai Gazdasági Közösség részvevője — tehát a kisebbség —, most ellenben már kilenc, tehát a többség, noha hivatalosan ez január elseje után lesz így. Megvannak ennek természetszerűen a maga gyakorlati következményei. Az Egyesült Államok úgy érzi, hogy atlanti szövetségesei gazdasági, kereskedelmi síkon egyenlőtlenül bánnak vele, minduntalan beleütközik a Közös Piac sorompóiba, éspedig nemcsak Nyugat-Európában, a közösség tagjainál, hanem az EGK messzire nyúló egész befolyási övezetében, a mediterrán térségben, a régi Francia-Afrika és most már Angol-Afrika frank, illetve font sterling birodalmában. Fölülvizsgálni kívánja az egészet Nixon, ezért bolydul föl a Fehér Háznak és a hozzá kapcsolódó politikai intézményeknek egész rendszere, az antennákat Ázsiáról szépen lassan beirányítják Nyugat- Európára. Kissinger — mondják — a tőle eddig idegen gazdasági tanulmányok fölé hajol, elnökétől azt az egyértelmű megbízatást kapta, hogy elméjét és energiáját az óceánok innenső oldalára állítsa át. KÖZVETLENÜL KELL HATNIA ennek a fordulatnak — mert valójában ezt készítik elő — a NATO-ra. Megint Kissingert idézik, aki szeptemberben kijelentette: „Eljött az idő egy új atlanti társasviszonyhoz. A katonai cement, mint kötőelem már nem elegendő.” Ebből egyes elemzők azt a következtetést vonják le, hogy Washington ki akarja építeni a NATO-n belül a gazdasági együttműködés valamiféle rendszerbe foglalt szervét, amelynek korántsem a katonai elem háttérbe szorítása mellett, hanem azzal összehangoltan kell működnie. Még ha így lesz is, ez mindenképpen az atlanti tömb bizonyos jellegbeli megváltozását jelenti. A mostani NATO miniszteri tanácsülésen közvetlenül ezt még aligha lehet érzékelni. A rutinmunka nehezen engedi át a terepet a nyersen jelentkező fordulatoknak, a politikában és a diplomáciában különben is a változások fokozatosan érnek. Annyi újdonság lesz később Brüsszelben, hogy a Pentagon képviseletében egy másik „harvardista”, Elliott Lee Richardson jelenik majd meg, de ő is csupán a Washingtonban január 20-án esedékes őrségváltás után. Melvin Lairdnek így a mostani tanácsülés a hattyúdala. Politikaváltást jelent ez, vagy stílusváltást a néha robbanékony és merev hadügyminiszter távoztával? Nyilvánvaló, hogy ez csupán később derülhet ki. Laird búcsúja mégis megerősíti, hogy a változások érnek a NATO-ban is. Várkonyi Tibor