Magyar Nemzet, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

Szombat, 1973. január 27. Megszigorították a szabadáras építési anyagok árának emelését Az építési­­költségek indoko­latlan növekedésének megaka­dályozása érdekében jelent meg nemrégiben az új építés­szerelési árutasítás, amely sze­rint most már az építési mun­kák körének 60 helyett 90 szá­zalékában érvényesítik a kö­tött árak rendszerét. A felmé­rések azonban azt mutatják, hogy az utóbbi három évben az építőipari árak 14,7 száza­lékos emelkedésének zöme — 11 százaléka — kívülről, más ágazatok termékárainak válto­zásaiból, a fuvarköltségek nö­vekedéséből és egyéb begyűrű­ző változásokból ered. Ezért jelentős az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének most ki­adott közleménye, amely sze­rint kiterjesztette tervezett ár­emelés előzetes bejelentésének kötelezettsége alá vont szabad­áras építőanyagok, szerkezetek és berendezések körét. Az építőipar mintegy 80 ezer féle termékkel dolgozik. Az 1971. évi részletes felmérés sze­rint az építőiparian felhasz­nált termékeknek 42 százaléka tartozott a maximált árkategó­riába és 58 százaléka volt sza­badáras. Nyolc százaléka olyan szabadáras cikk, amelynél kö­telező volt az árváltoztatás elő­zetes bejelentése. Ilyen beje­lentési kötelezettség vonatko­zott eddig azokra a falazóanya­gokra, vasbetontermékekre, ki­töltő elemekre, fűrészárukra, tetőfedő-anyagokra, amelyek nem tartoztak a maximált áras kategóriába. A most megjelent intézkedés öt termékcsoport­ban: a bitumen-, kátránytar­talmú építési keverékanyag; a fém épületszerkezetek; a köz­ponti fűtési, fűtő-, folyadékme­­legítő és hőkicserélő berende­zések; a légállapot-szabályozó berendezések; valamint a fel­vonók csoportjában rendelte el a tervezett áremelés előzetes bejelentését. Ez az öt termékcsoport több ezer fajta cikket jelent, s így végeredményben lényegesen változott a hatékonyabb, szigo­rúbb ellenőrzés alá vont ter­mékstruktúra, Így ugyanis az építőiparban felhasznált anya­gok, szerkezetek és egyéb ter­mékek nyolc százalékáról 21 százalékra növekedett az elő­zetes bejelentési kötelezettség alá tartozó szabadáras termé­kek köre, a kifejezetten sza­badáras cikkeké pedig 58-ról 37 százalékra csökkent. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, tehát az ágazati árhatóság azonban fel­szólította vállalatait, hogy a náluk termelt valamennyi sza­badáras termék tervezett ár­emelését előzetesen jelentsék a minisztériumnak. Egyébként az Árhivatal új rendelkezése a nyilvánosságra hozatallal már hatályba lépett. Szállodák, üdülők házgyári elemekből A házgyárak az utóbbi idő­ben a vártnál kevesebb meg­rendelést kaptak területelőké­szítési és pénzügyi gondok miatt. A negyedik ötéves terv hátralevő éveiben átlagosan mintegy ötezer, összesen 14—16 ezerrel több lakást építhetné­nek. A házgyári elemek töme­ges felhasználása elsősorban a lakásépítésben gazdaságos, de több vállalat kezdeményezése mutatja, hogy e termékekkel kifizetődő szálloda, üdülő és turistaház építése is. A többi között a 43-as Állapoti Építőipa­ri Vállalat házgyári elemek­ből épített Visegrádon üdülőt, s dolgozóinak munkásszállót a Fehérvári úton és Újpalotán. Osztatlan elismerést szereztek a szakemberek körében a Vol­ga Szállóval, amelynek mintá­jára a győri házgyár termékei­ből Pozsonyban épül szálloda. Hasonló tervekkel foglalkoz­nak a prágai, kijevi szakembe­rek, sőt osztrák és jugoszláv megrendelők is érdeklődtek. A műszaki lehetőségek sze­rint nincs különösebb akadá­lya a panelos családi házas la­kótelepek építésének sem, de a házgyári termelés gazdaságos­sága csak akkor érvényesül­het, ha nagy sorozatot, sok száz lakás építését tervezik. Célszerű, ha a tanácsok és a házgyárakat működtető válla­latok együtt rögzítik a negye­dik ötéves terv hátralevő évei­nek lakásépítési programját. Egységes népesség-nyilvántartás Huszonnyolcezer pécsi Mol adatai számítógépben Pécsett a kívánt ütemben halad a népesség-nyilvántartá­si kísérlet előkészítése. Pécs város tanácsának végrehajtó bizottsága felhatalmazást ka­pott, hogy a tanácstagok 1973- ban esedékes általános válasz­tásának előkészítésénél az ösz­­szeírást — az egységes népes­ség-nyilvántartás kialakításá­nak előkészítéseként — az or­szágos gyakorlattól eltérően végezze. Január első felében nemre, korra és állampolgár­ságra való tekintet nélkül ösz­­szeírtak mindenkit a városban, az összeírás csaknem 160 ezer embert érintett. Eddig 28 ezer ember adatait táplálták elektronikus számító­gépbe, amely a feldolgozást végzi. A nyilvántartás kezdet­ben tíz adatot tartalmaz, a vég­ső kifejlesztés szakaszában azonban már személyenként száz adat nyilvántartására is sor kerülhet ezzel a rendszer­rel. Az új nyilvántartási rend­szer első terméke a pécsi vá­lasztói névjegyzék. Pécsett a jövőben sem lesz szükség ösz­­szeírásra, a számítógép bármi­kor megadja a fontos választói névjegyzéket. Hasonló módon teszik majd feleslegessé például a sorkötelesek, a személyi iga­zolvány kiváltására kötelezet­tek, az iskolakötelesek össze­írását is. Egyidejűleg hozzá­kezdenek a­ különböző ágazati nyilvántartások számítógépre történő szervezéséhez. Fülöp János: PETŐFI VILÁG A Hová?P­etőfi Mezőberényben — ez a két szó régóta egy drámát idéz, Németh Lászlóét. Való igaz, hogy a költőnek és családjának a mezőberényi rokonoknál való tartózkodása a görög sorstragédiák fojtott le­vegőjétől terhes. Ezt azonban csak mi, az utókor érezzük így. Akkor, 1849. július 3-a és 17-e között Petőfiék az életlehető­ségeket mérlegelték. A meteorológia tudománya különös jelenséggel ismertette meg a világot: mialatt a „tor­nádó” néven ismert pusztító vihar sajátos spirálformában seper végig százkilométereken, azalatt e spirál „középpont­jában” süt a nap és levél se rezzen. Nos, ilyenfajta pont volt akkor Mezőberény. Július 1-én, délután 6 órakor népgyűlést kellett volna tartani Pesten. A gyűlés szónokaiul Petőfit, Aranyt, a színész Eg­­ressy Gábort és Fáncsyt jelöl­ték meg a falragaszok. Kossuth a tömegek fanatizálását várta ettől a gyűléstől, hogy meg­menthesse a hazát. Ekkor már több mint két hete elhangzott I. Miklós orosz cár parancsa, melynek nyo­mán közel kétszázezer katona, 584 löveggel, behatolt Magyar­­országra. Ez a sereg egyma­gában is húszezer emberrel és 112 löveggel többet számlált, mint a magyaroké; pedig azt nyugat felől 164 500 osztrák ka­tona és 770 osztrák löveg is támadta. S az osztrák csapatok irányí­tását az a Haynau vette át, aki az egész művelt világon felhá­borodást keltő bresciai rémtet­tel vallott perverz kegyetlensé­géről : nőket korbácsoltatott meg. Haynau Magyarországra úgy vonult be, hogy kivétel nélkül minden hadifoglyot ki­­végeztetett. A július 1-i népgyűlés elma­radt. Petőfi keserű szavai sze­rint azért, mert a hirdetmény­nyel egy időben jelent meg a kormánynak az az értesítése, hogy (ismét) áthelyezi székhe­lyét egy kevésbé veszélyezte­tett városba. „Én ezen komisz­­ságra teljes erőm és tehetsé­gem szerint dühbe jővén, s megemlékezvén még előbbeni sebeimről is, kaptam magamat, fölszedtem sátorfámat s más­nap családommal együtt ide e békési magányba bujdokol­­tam ...” — írja Aranynak Sza­lontára. Politikus ember volt, tudta, hogy körözik — maga is látta a körözőlevelet —, nem táp­lált illúziókat arra nézve, mi lenne a sorsa Haynau kezé­ben, kereste a menekülés útját. Észak és Dél felől az orosz cári sereg karolta át az orszá­got — egyezmény kötelezte őket arra, hogy foglyaikat át­adják az osztrákoknak. De Ke­let felé még volt valami lehe­tőség. S két út: az egyik Arad, a másik Erdély felé. Aradot, a hatalmas várat, Damjanich tábornok védte, aki lábtörése miatt mozgó sereget nem irányíthatott. Petőfi is­merte Damjanichot személye­sen is, egyszer meglátogatta Pesten, tisztelte hadvezéri ké­pességeit, bízott benne. Július 17-én elhatározta, bekocsizik hozzá tanácsot kérni, de ... ... Ez az a „de”, ez a „deus ex machina”, amelyet szokás felelőssé tenni: a lovak indu­láskor megriadtak, nekivitték a szekeret a szemközti falnak, a javítás egész nap tartott. Ha ez a nap késedelem nincs, akkor a másnap hajnalban Mezőbe­­rénybe érkező Egressy Gábor és Kiss Sándor (Bem futár­tisztje) nem találkoznak Pető­fivel, nem viszik el Erdélybe , a halálba. Ebben a dilemmában azon­ban még a „ha” is hamis. Ha Petőfi Aradon marad, ő is Damjanich sorsára jut, gyalá­zatos, nemtelen kivégzés áldo­zatául esik. Ha július 17-én nem találkozik Kissékkel, alig­hanem akkor is a harcot, a Bem melletti hősi halált, vagy — mert őszintébb az életösz­tön, mint a legszebben oda- s visszamagyarázott költői foga­dalom — az idegenben vállalt további elvi és gyakorlati küz­delmet választja a zsarnokság ellen — minden zsarnokság ellen, a világszabadság szent nevében. Bonyhai Benjámin, Petőfi­nek a korábbi évekből — s Júliának kislánykorából, ne­veltetése idejéből — való isme­rőse, megerősíti ezt az elkép­zelést visszaemlékezésében, mert nemcsak azt írja meg, hogy Petőfi szüntelenül ezen töprengett, hanem azt is, hogy Júlia, a betegeskedő kisfiú miatt, erről iparkodott le is be­szélni. Ellene szól viszont e lelki­­állapotnak Orlay Petrics So­ma visszaemlékezése, mely sze­rint Petőfi, amikor azt hallotta Kisstől, hogy Bem várja és szá­mít érkezésére, „kedvetlen és habozó lett”. Talán nem lélektani balfogás arra gondolnom, hogy Petőfit nem Bem hívása, hanem e hí­vásnak indító, s Júliának ma­rasztaló hatása közti válasz­tás, illetve az ezzel járó fe­szültség tette kedvetlenné, ha­­bozóvá. Az emlékezők meg­egyeznek abban, hogy ekkor következett a házastársak négyszemközti beszélgetése, melyet döntés követett: indul­tak Erdélybe. De nemcsak a tények valla­nak erről az élni és harcolni akarásról, hanem azok a köz­vetett, néha csak hangulatokat érzékeltető felhangok is, ame­lyeket lelkünkben keltenek. Petőfi, imént idézett, Arany­nak írott levelében „a békési magányba bujdokoltam” sza­vakat így ölti tovább: „... azon óhajtással, vajha soha többé a nyilvános életnek még csak kü­szöbére se kényszerítene sor­som ; s most itt vagyunk, s a melly percekben végkép felejtem, hogy hazám is van, tökéletesen boldog vagyok.” Mire a „Békés” című gyulai lap szerkesztője, Kohn Dávid, megírja, hogy Petőfi — Bony­hai Benjámin társaságában — „bejött” Mezőberényből a júl. 11-i megyei közgyűlésre, a az akkor meghirdetett országos böjtről (melyet a pap kultusz­­miniszter, Horváth Mihály az orosz betörés „ellenében” ren­delt el) „hatásosan nyilatko­zott” — könnyű elképzelnünk, miket mondott. A költő Mezőberényben írta a „Szörnyű idő”-t, amely való­ban tragikus előérzete a sza­badságharc bukásának, az azt követő rémuralomnak ... ... De Mezőberényben dolgo­zott a Caraffáról szóló drámán is, amelynek minden sora nyíl­vesszőként suhog az egyelőre csak hírből ismert és rettegett Haynau felé, akinek alakja mindennél kifejezőbben teste­sítette meg a zsarnokság ördögi jellemvonásait. „Sokszor látták az öreg Pet­rics kis kertjében lecsüggesz­­tett fővel, hátratett kezekkel sétálni” — írja az egyik emlé­kező. Mire a másik: „...Utoljára 1849-ben Szarvason találkoz­tam Petőfivel a Bárány-foga­dóban, hol ebéd után biliárdo­­zott.” Nem hihető tehát a halál­hangulat, de igen az élni aka­rás. Amely akkor is tündökölt, amikor az utolsó osztag, amely Bem mellett megmaradt, Orso­­vánál kilőtte az utolsó golyó­kat­ az ellenségre, s követte a tábornokot, akinek oldalán egy vászontarisznya függött — ez volt mindene — s akit a határ másik oldalán a török határ­őrök tisztelgéssel fogadtak, s aki az aleppói internálótábor­ból ajánlja fel szolgálatait a cár ellenében, még a mohame­dán hitet is felveszi, hogy bi­zalommal legyenek iránta — de már akkor Petőfi nem volt, nem lehetett mellette. (Folytatjuk) Magyar Nemzet Állami támogatás a kereskedelem fejlesztésére A Belkereskedelmi Miniszté­rium pályázatot írt ki a belke­reskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek ré­szére a kereskedelmi hálózat technikai továbbfejlesztését célzó beruházásokra. A válla­latok saját pénzeszközei mellé az állam jelentős támogatást nyújt. 1973-ban a mélyhűtött ter­mékek, a fagyasztott baromfi árusítását elősegítő nagy kapa­citású hűtőbútorok, a bolt- és a vendéglátóhálózat hűtőkapaci­tását növelő normál hűtésű be­rendezések beszerzéséhez a be­ruházási összeg 50 százalékát adja az állam. Az üdítő italok kimérésének automata megol­dásához 25 százalékos állami támogatást nyújtanak. A beru­házási összeg felét kapják az érdekelt vállalatok a mosoga­tás fizikai munkáját kiküszö­bölő mosogatógépek, árjelzős optikai mérlegek beszerzésé­nél. Támogatják új típusú bisztrók, grillbolt berendezésé­nek költségét. A pályázatok elbírálásánál első helyre számíthatnak a fő­város és a nagyvárosi ellátás javítását, a nemzetközi idegen­­forgalom szempontjából fontos területek és a nagyobb ipari települések ellátását célzó fen­ti­ beruházások. A pályázatokat február 20-ig lehet benyújtani a Belkereskedelmi Miniszté­rium kereskedelemfejlesztési és szervezési főosztályához cí­mezve. Könyvkötőgondok A Könyvkötő Szövetkezet munkájáról, eredményeiről, gondjairól és terveiről adott tájékoztatást Velencei István, a szövetkezet elnöke. A legna­gyobb gond a szakember-után­pótlás elégtelensége és a helyi­séghiány. E két tényező akadá­lyozza a szövetkezet olyan üte­mű fejlődését, amely lépést tarthatna az egyre növekvő igényekkel. Az idős szakembe­rek közül mind többen men­nek nyugdíjba, s miután a szakma elsajátítása nem köny­­nyű és nem rövid lejáratú fel­adat, a nyomukba lépő fiatalok nem tudják teljesítményükké­ pótolni a távozó időseket. A szövetkezet tizenhét telephe­lyen működik és rendkívül sok profillal rendelkezik. A hagyo­mányos könyvkötészeti mun­kákon kívül készítenek iroda­­felszerelési, iskolai cikkeket, regiszteres katalógusokat a ke­reskedelemnek, iparnak, rep­rezentációs kivitelű mappákat. ­ Őszinte kérdések, őszinte válaszok Tanácstagi interpellációk nyomában Újabban nemcsak a parla­mentben nyújtanak be inter­pellációkat a képviselők, ha­nem a megyei és a városi ta­nácstagok is interpellálnak vá­lasztóikat érintő kérdésekben. A tanácstagi interpellációk növekvő száma és közérdekű jellege meggyőző bizonyítéka annak, hogy egyre élénkebb, egyre hatékonyabb a tanács­tagok testületi, választókörzeti munkája. Simon Péter, a Szabolcs megyei tanács tagja választói megbízásából kérdést intézett az egészségügyi osztály vezető­jéhez: miért szüntetik meg a csengeri szakrendelőben a gyermekorvosi ellátást? Az in­terpellációra az egészségügyi osztály megnyugtatóan vála­szolt. Értesítette Simon Pétert, hogy a gyermekrendelés he­lyett pályázat útján a nagy­községben körzeti gyermekor­vosi állást szerveznek. Ács Viktor Bács-Kiskun me­gyei tanácstag interpellációjá­ban kifogásolta, hogy az állat­forgalmi válla­at nem vette át a kunadacsi termelőszövetke­zetek és a tsz-tagok tovább­­tenyésztésre alkalmatlan üszőit és teheneit, de a szerződéses alapon hizlalt sertéseket sem. Az interpelláció nyomán a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága intézkedésére a közérde­kű probléma megoldódott. Vass Dánielné tanácstag azért interpellált, mert Tisza­­bercel községben elavult a tűzvédelmi berendezés. A tis­­zifecskendő is az 1800-as évek­ből származik, s így félő, hogy egy véletlen tűzeset felbecsül­hetetlen kárt okoz a község­nek. Az interpellációra a me­gyei tanács igazgatási és gaz­dasági hivatala a tűzoltópa­rancsnoksággal egyetértésben arról értesítette a tanácstagot, hogy közérdekű kérdése jogos, s máris intézkedtek egy új mo­torfecskendő beszerzéséről. Harmath Lajosné, a Bács- Kiskun megyei tanács tagja interpellációjában autóbusz­menetrendi módosítást és új járat indítását kérte a Kalo­csa—Baja, Kalocsa—Miske és a Kecel—Kalocsa vonalakon. Az interpellációra válaszolva az illetékes szakigazgatási szerv képviselője elmondotta: az új járat indítására autó­busz hiányában egyelőre nincs lehetőség, mivel a menetrend módosítása más községek la­kóinak az érdekeit sértené. A Hajdú-Bihar megyei ta­nács ülésein a huszonöt inter­pelláló tanácstag közül tizenöt a kommunális feladatok meg­oldását és a hiányosságok megszüntetését sürgette. Me­zőgazdasági, élelmezésügyi és közlekedési témában hat, a művelődésügyi és az egészség­­ügyi ágazatot érintő kérdések­ben négy megyei tanácstag kérte a választói megbízásából a megyei tanács segítségét. Szolnok megyében a városok testületi ülésein egy-egy alka­lommal átlagosan négy—nyolc interpelláció hangzik el. A ta­nácstagi interpellációk többsé­gét a városok saját hatáskö­rükben oldják meg. Azok a közérdekű problémák viszont, amelyek annyagi fedezet hiá­nyában nem oldhatók meg sa­ját hatáskörben, az üzemek és a termelőszövetkezetek együttműködésével és közös támogatásával valósulnak meg. A legutóbbi tanácsválasztá­sokat követően egy esztendő leforgása alatt a 9756 helyi ta­nácsülésen 19 740, a budapesti kerületi tanácsok 100 ülésén pedig 131 interpelláció hang­zott el. Az interpellációk rendszerint a választókerület lakosságát érintő közérdekű problémákkal, a különböző szolgáltatásokkal, a község- és a városfejlesztéssel foglalkoz­nak. S mivel a tanácstag a választók bizalmából jár el, ezért nem elégedhet meg — és a tapasztalatok szerint a ta­nácstagok többsége nem is elé­gedett meg — a formális és semmitmondó válaszokkal. A szocialista demokrácia körülményei között a kérde­zés és a javaslat jogát tör­vény biztosítja. A kérdezési jog és a válaszadási kötele­zettség nem ellentétpárok, ha­nem a demokrácia gyakorlati érvényesülésének fontos bizto­sítékai. Lehetséges, hogy nem min­den válasz kedvező, mivel az igények túlnőnek a lehetősé­geken. A demokrácia éltető eleme viszont az őszinteség. Őszinte szóval és emberség­gel az igent és a nemet is ki kell és ki lehet mondani. Az állami munkában és a közéletben is igaz, hogy egy siker feledtet három sikerte­lenséget. A fáradhatatlanul és önzetlenül tevékenykedő ta­nácstagok közéleti sikerélmé­nye pedig olyan tényező, amely újabb és újabb felada­tok megoldására buzdít, ösztö­nöz. Perlai Rezső A leninvárosban épülő TISZAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET a közgazdaságtudományi egyetem ipar szakán végzett gyakorlattal rendelkező szakemberek számára: — üzemgazdasági főosztályvezetői — munkaügyi osztályvezetői — szervezési osztályvezetői pénzügy szakos közgazdászok számára: — beruházás pénzügyi osztályvezető-helyettesi jogtudományi egyetemen végzettek számára: — igazgatási osztályvezetői — vállalati jogtanácsosi munkakörök betöltésére Keresünk beruházási munkában jártas — általános mérnököt — építészmérnököt — építésztechnikusokat Gyakorlattal és megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező — munkaügyi előadót — anyaggazdálkodási előadót — anyagbeszerzői LETELEPEDÉSI LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTUNK! Önéletrajzzal és részletes működési leírással ellátott jelentkezéseket kérjük címünkre megküldeni: TISZAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT 358L Leninváros, PL 27.

Next