Magyar Nemzet, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Árai 1,20 forintMaga Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Vasárnap 1973. április­­ XXIX. évfolyam 77. szám Jó példa Eseményekben gazdag negyvennyolc órát töltött dr. Brúnó Kreisky osztrák kancellár a magyar fővá­rosban. Eredményes tárgya­lásokat folytatott Fock Jenő miniszterelnökkel, találko­zott politikai és társadalmi életünk vezető személyisé­geivel és nemzetközi sajtó­­értekezleten tájékoztatta a közvéleményt az eszmecse­rék lényegéről, kormánya álláspontjáról, törekvéseiről és elképzeléseiről. Az örökös semlegességet ünnepélyesen vállalt és fo­gadalmát híven megtartó Ausztria — az európai bé­kés kibontakozást és enyhü­lést elősegítő, szovjet kez­deményezésre megkötött, államszerződés alapján szi­lárdan állva — jelentős sze­repet játszik a diplomáciai életben és kormányának po­zitív magatartása hatéko­nyan hozzájárul a nemzet­közi légkör általános meg­javításához. A tartós béke megteremtésében kivétel nélkül érdekelt európai né­pek élénk figyelemmel kí­sérik, hogyan alakul az Osztrák Köztársaság viszo­nya szomszédaival, ezek kö­zül is elsősorban azokkal, amelyek immár huszonnyolc esztendeje új társadalmi rendszerben biztosítják fej­lődésük feltételeit. A­­ magyar—osztrák kor­­­mányfői tanácskozások, ép­pen a szélesebb európai ke­retekbe ágyazva, jelentősé­gükben túlnőttek a két or­szág határain, s komoly ér­deklődést keltettek a nem­zetközi összefüggések tanul­mányozóinak körében. A béke perspektívái szempont­jából nem lehet ugyanis kö­zömbös egyetlen európai kormány számára sem, hogy miként alakulnak a Duna menti államok kapcsolatai. Hosszú esztendők — talán egész pontosan meghatároz­va, kereken egy évtized — óta biztató fejlemények egész sora tanúskodik arról, hogy a kölcsönös megértés­re törekvés jegyében, mi­lyen folyamatosan, egyenle­tesen, a reális adottságok­nak megfelelően fejlődnek az élet minden területén két szomszédos állam kapcsola­tai, amelyeket a történelmi hagyományok szálain kí­vül, igen értékes, újkeletű, kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés állandóan erősödő kötelékei fűznek össze. A budapesti tárgya­lásokról kiadott közös köz­lemény „kulcsmondatát” abban a megállapításban véljük felfedezni, amely fél­reérthetetlenül kifejezésre juttatta: a kormányfők hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság sokol­dalú kapcsolatainak fejlődé­se jó példája a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének. A nemzetközi fórumokon, a diplomáciai színtéren, a gazdaság, a kereskedelem, a kultúra és a tudomány szerteágazó területein szer­zett hasznos tapasztalatok sora igazolja ennek az elvi jelentőségű megfogalmazás­nak a jogosultságát A ma­gyar—osztrák viszony hatá­rainkon túlmutató fontossá­ga a konstruktív példa ere­jében rejlik, hiszen meg­cáfolhatatlan bizonyítékul szolgál a koegzisztencia gyakorlati érvényesülésére, világosan megmutatja, ho­­gyan lehet napjainkban al­kotó módon megközelíteni mind a kétoldalú kapcsola­­­tok elmélyítését, mind pe­dig az egyetemes világpoli­tikai kérdéseket. Aligha feltételezhető, hogy a két ország józanul gon­dolkodó közvéleményének akadjon olyan tagja, aki ne helyeselné,­­hogy viszonyunk ezúttal a jó példák első so­rában említhető és teljesen irreálisan megpróbálkozzék mesterségesen „belemagya­rázni” valamit az egysze­rűen csengő, világos és tö­mör kijelentő mondatba. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése az adott tör­ténelmi korszakban csak akkor érvényesülhet zavar­talanul és szélesülhet ki hatékony együttműködéssé, ha tisztázottak az elvi cé­lok, félreérthetetlenek a kö­zös elképzelések, becsületes szándékoktól áthatottak az összehangolt lépések. A magyar—osztrák vi­szony, meggyőződésünk sze­rint, , éppen azért nyílt, őszinte és problémamentes, mert az elmúlt években a vezető államférfiaknak mind többször volt alkal­muk megismerkedniük egy­más elgondolásaival, állás­­foglalásaik lényeges elemei­vel, országaik sajátos hely­,­zetével, gazdasági teljesítő­képességével, erőforrásai­val, a tényleges kooperációt­ elősegítő javaslataival. A hivatalos és kötetlen eszme­cserék a legmagasabb szin­teken, valamint a szakértői megbeszélések egyaránt cse­lekvően hozzájárultak a va­lóban szoros, jószomszédi kapcsolatok kialakításához. Bizonyára maradéktalanul egyetértünk abban is, hogy az igazán tartós, felhőtlen szomszédság magában fog­lalja a kétoldalú kapcsola­tok ápolása mellett a foko­zott törődést, a gondosko­dást és figyelmet a „tágabb haza”, az európai földrész békéjével és biztonságával, az emberiség nagy, egyete­mes teendőivel. A kormányfők méltán szólhattak megelégedéssel az eredmények értékelése­kor, nem feledkezve meg arról sem, hogy jócskán vannak még kiaknázatlan lehetőségek az együttmű­ködés legkülönbözőbb terü­lettein. Az osztrák kancellár, amikor a nemzetközi sajtó képviselői előtt nyomatékos hangsúllyal beszélt arról, hogy kétoldalú kapcsola­tainkban optimális szintet értünk el, egyáltalán nem óhajtotta kizárni a további lehetőségek kutatását és fel­tárását. A tárgyalások és a közös közlemény egész szelleme egyértelmű szándékokról ta­núskodik, amelyek a jövő­ben is pozitív hatást gyako­rolnak majd az általános európai enyhülés irányzatá­ra, megfelelnek országaink és népeink alapvető érdekei­nek, tökéletes összhangban vannak a világbéke megszi­lárdítását, a válságok politi­kai eszközökkel történő meg­oldását, a tárgyalásos mód­szerek érvényesülését szol­gáló erőfeszítésekkel és kez­deményezésekkel. Matolcay Károly Élénk mozgásban a világpolitika Magas szintű látogatások az államférfiak menetrendjében A külpolitikai helyzet­ ­ A VIETNAMI RENDEZÉS sül továbbra is a politikai élet 1 . homlokterében. A március 28-án feloszlatott négyoldalú katonai vegyes bizottság két tagozatának vezetője, a VDK és a DIFK képviselője tiltakozott amiatt, hogy Washington a Dél- Vietnamban történő beavatkozásával szándékosan megsérti a párizsi megállapodás legfontosabb cikkelyeit. Le Guana Hoa tábornok, aki szombaton utazott vissza Hanoiba, írásos nyilat­kozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok álcázott formában továbbra is segítséget nyújt a saigoni had­­­seregnek, és mindeddig elodázta a VDK kikötőjét,­ és vízi útjainak aknátlanítását. Vi Dong Giang ezredes, a DIFK tago­zatának helyettes vezetője pedig azokat az amerikai vádakat utasította vissza, amelyek szerint a felszabadítási erők fogságá­ban tartott amerikai foglyokkal rosszul bántak volna. Utalt arra, hogy ezeknek az állításoknak a célja: leplezni a saigoni kor­mány fogságában levő hazafiakkal szemben alkalmazott bruta­litást. Az ezredes egyben megismételte a CIFK azon vélemé­nyét, hogy a párizsi megállapodás végrehajtását nem tekinthe­tik teljesnek, miután Washington hozzávetőlegesen 17 ezer pol­gári ruhás katonai személyzetet hagyott hátra Dél-Vietnamban. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken cáfolni igyekezett annak hírét, hogy az előírtnál nagyobb létszámban „technikai személyzet” maradt Dél-Vietnamban a saigoni re­zsim támogatására. A szóvivő szerint jelenleg mindössze hozzá­vetőlegesen 7200 amerikai tartózkodik a déli országrészben. Richardson amerikai hadügyminiszter szintén a ..jelenlétet” magyarázva arra hivatkozott, hogy az amerikaiak nem katonai feladatokat látnak el Dél-Vietnamban. A hadügyminiszter egyébként nem volt hajlandó magyarázatot fűzni Nixon elnök­nek ahhoz a csütörtöki megjegyzéséhez, hogy ,,következménye­ket"vonhat maga után" a tűzszüneti megállapodás megsértése. Ugyanakkor azt hangsúlyozta: az Egyesült államoknak tovább­ra is folytatnia kell a hadianyag-szállítást, hogy fenntartsa a „kiegyensúlyozott, partnerség” stratégiáját. Szombaton Thieu saigoni elnök elindult az Egyesült Államokba, hogy Nixonnal tanácskozzék. Előzetes hírek szerint Thieu milliárdos nagyság­­rendű amerikai támogatásra számít, amellyel rendszere hatal­mát igyekezne fenntartani.­­ A KÉT UTAZÁS, Péter János tokiói és Alekszej Koszigin stockholmi útja mellett a nemzetközi sajtó bő terjedelem­ben tér vissza Brezsnyevnek Tanakához intézett meghívó leve­lére. A szovjet—japán kapcsolatok rendezését közvetetten ösz­­szefüggésbe hozzák a japán lapok a kínai—japán viszony tisztázásával. A Jomiuri Simbun sajnálatosnak tartja hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt mintegy fél évben Tokiónak valójában nem sikerült haladást elérnie Peking irá­nyába. A lap ezt annak tulajdonítja, hogy Tokió és Peking mindeddig nem jutott egyetértésre a tajvani kérdésben. Ázsiai összefüggésbe helyezve, a lap hangsúlyozza, hogy politikája alakításához Japánnak egyformán szüksége van a Szovjetunió és Kína egyetértésére. Amint azt az MTI idézi, a Japán Times ugyancsak arra inti a Tanaka-kormányt, hogy a Szovjetunióval és Kínával szemben az „egyenlő távolság” diplomáciáját kell követni, s azt is tisztázni kell, hogy Japán eleve kizárta még a feltételezését is annak a gondolatnak, hogy egymás ellen játssza ki Kínát és a Szovjetuniót. Péter János Japánba látogat Az MTI jelenti: Péter János, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere a japán kor­mány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban. Ezt követően a Mongol Népköztársaság kor­mányának meghívására Ulán­bátorba látogat. Alekszej Koszigin Svédországba utazik Moszkvából jelenti a TASZSZ: Koszigin szovjet kormányfő április 2-án esedékes svédor­szági látogatásával kapcsolat­ban közöl cikket a Szovjetsz­­kaja Rosszija szombati száma. A lap stockholmi tudósítója nyilatkozatot kapott Ostrom svéd külügyminisztériumi ál­lamtitkártól. — Svédország és a Szovjet­unió viszonyát elsősorban a jószomszédság és magas fokú stabilitás jellemzi — mondot­ta az államtitkár. — Ennek mi nagy jelentőséget tulajdoní­tunk, mert meggyőződésünk, hogy ily módon lehetőség nyí­lik az együttműködés további bővítésére az élet különböző területein, kormányaink és népeink jobban megismerhe­tik egymást, s m is segít a gyümölcsöző kapcsolatok el­mélyítésében. A Szovjetunió miniszterelnökének svédorszá­gi látogatása igen fontos. Fel­tevésünk szerint megvizsgál­ják majd a két ország kapcso­latait az európai nemzetközi helyzettel összefüggésben és megállapítják, milyen terüle­teken és milyen irányban lehet tovább mélyíteni együttműkö­désünket. A VDK és a DIFK képviselője Washington dél-vietnami beavatkozásáról Szombaton Saigonból haza­utazott Handiha Le Quang Hoa tábornok, a március 28-án feloszlatott négyoldalú kato­nai vegyes bizottság VDK- tagozatának vezetője. Eluta­zása előtt írásos nyilatkozatot juttatott el a nemzetközi sajtó képviselőihez. Ebben azzal vá­dolta az Egyesült Államokat és a saigoni rezsimet, hogy szándékosan megsérti és szisz - tematikusan szabotálja a pári­zsi megállapodás legfontosabb cikkelyeit, nevezetesen a tűz­szünetre, a demokratikus sza­badságjogokra, a nemzeti meg­békélésre és a polgári foglyok szabadon bocsátására vonatko­zó rendelkezéseket. A tábornok hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tá­mogató Saigont a tűzszünet szabotálásában, más formák­ban folytatja dél-vietnami ka­tonai elkötelezettségének érvé­nyesítését és polgári szemé­lyeknek álcázott katonai sze­mélyzettel továbbra is segítsé­get nyújt a saigoni hadsereg­nek. Az Egyesült Államok Dél-Vietnamból kivont csapa­tainak fegyverzetét és felsze­reléseit a saigoni hadseregre hagyta, nem számolta fel ka­tonai támaszpontjait és ille­gálisan fegyvereket és hadi­anyagot juttatott Dél-Vietnam­­ba. Le Quang Hoa rámutatott, hogy az Egyesült­ Államok a párizsi megállapodást megsér­tette azzal is, hogy felderítő repüléseket hajtott végre a VDK felett, késlekedik a VDK kikötőinek és víz­­úcsinarc­i ak­­nátalanításával. A békemegál­­lapodásnak ilyen és hasonló megsértései rendkívül súlyos helyzetet teremtettek Dél- Vietnamban. Laosz és Kam­bodzsa bombázása pedig to­vább súlyosbította az indokínai helyzetet. Le Quang Hoa befejezésül ünnepélyesen, megerősítette a VDK kormányának azt a szi­lárd álláspontját, hogy szigo­rúan tartja és komolyan vég­rehajtja a békemegállapodást és ugyanezt követeli az Egye­sült Államok kormányától és a sajgoni­ rendszertől. Az AP szerint Vo Dang Csang ezredes, a megbízatásá­nak eleget tett négyoldalú ka­tonai vegyes bizottság CSFK- tagozatának helyettes vezetője szombaton Saigonban sajtóér­tekezletet tartott és azon visz­szautasította azokat az ameri­kai vádakat, amelyek szerint rosszul bántak a DIFK fogsá­gában tartott amerikai fog­lyokkal. Vo Dong Giang ezredes szombaton Saigonban közölte, hogy a DIFK-tagozat regioná­lis csoportjait hét dél-vietna­mi városból visszarendelték Saigonba. Mint mondotta, a regionális csoportok vissza­rendelésének kérdésében meg­egyeztek a saigoni küldöttség­gel, s mihelyt a saigoni kor­mányzat garantálni tudja biz­tonságukat és diplomáciai mentelmi jogukat, a regionális csoportok visszatérnek majd állomáshelyükre. Vo Dong Giang ezredes nyilatkozatában elmondta, hogy a saigoni csapatok — az amerikaiak segítségével és amerikai biztatásra — január 28. óta területszerző támadáso­kat intéznek a felszabadított övezetek ellen. Március 26-ig a saigoni alakulatok 67 542 esetben sértették meg a tűz­szünetet. Gilbert Woodtuard tábor­nok,­­aki a négyoldalú katonai vegyes bizottságban az ameri­kai küldöttséget vezette, szom­baton elutazása előtt adott nyilatkozatában Saigonban kijelentette, hogy Dél-Viet­namban „továbbra is megsér­tik a tűzszünetet”, azt azon­ban már nem ismerte be, hogy ezért a saigoni rezsimet terheli a felelősség. A négyol­dalú katonai vegyes bizottság 60 napos tevékenységét hasz­nosnak minősítette, ugyanak­kor annak a véleményének adott hangot, hogy „a dél-viet­nami felek közötti megbéké­lés folyamata nagyon lassú”. Woodward tábornok vezeté­sével szombaton hazautazott Saigonból az az 520 főnyi ka­tonai küldöttség is, amely részt vett a négyoldalú kato­nai vegyes bizottságban. Th­ien elindult az Egyesült Államokba Saigonból jelenti a Reutert Thien dél-vietnami elnök szombaton Saigonból elindult az Egyesült Államokba. Eluta­zása előtt a repülőtéren tett rö­vid nyilatkozatában kijelentet­te, hogy szeretne személyesen is köszönetet mondani Nixon elnökön keresztül az Egyesült Államoknak „azokért a nemes áldozatokért, amelyeket az amerikai fegyveres erők hoz­tak Vietnamban”. 1958 óta, amikor Ngo Dinh Diem saigoni diktátor járt az Egyesült Államokban, Thieu az első dél-vietnami elnök, aki Washingtonba látogat. Saigoni amerikai források értékelése szerint a Nixon elnökkel hét­főn és kedden folytatandó tár­gyalásokon Thieu milliárd dol­láros nagyságrendű amerikai segélyért folyamodik, hogy rendszerét hatalmon tarthas­sa. Az Egyesült Államok után Thieu Olaszországba, Angliába, Dél-Koreába és Tajvanra is el­látogat. Az AFP szerint Nixon elnök péntek este a kaliforniai San Clemente-be érkezett, hogy fel­készüljön a Thieu elnökkel való találkozóra. Nixonnal együtt érkezett a­­nyaralóba Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja. A Fehér Ház szóvivője a hét­főn sorra kerülő Nixon-Thieu­­találkozóról azt mondotta, hogy a két államfő az Egye­sült Államok és Dél-Vietnam közötti gazdasági, politikai és katonai kapcsolatokról tárgyal, tekintettel a háború utáni hely­zetre. Az MTI jelentése szerint az olasz—vietnami szolidaritási bizottság közleményben tilta­kozott Thieu elnök tervezett római látogatása ellen. Hanoinak továbbra is szüksége van a nemzetközi támogatásra Amerikai gépek újabb ballámban bombázták Kambodzsát Hanoiból jelenti az ADN. A VDK fővárosában nagysza­bású szolidaritási gyűlést tar­tottak, amelyen a hanoi mun­kásifjúság mintegy ezer képvi­selőjén kívül megjelentek, a Szakszervezeti Világszövetség képviselői, a Vietnami Szak­­szervezeti Szövetség vezetői, valamint a Szakszervezeti Vi­lágszövetsége irodájának rend­kívüli ülésszakán részt vett külföldi delegációk tagjai is. Hoang Quoc Viet, a Vietna­mi Szakszervezeti Szövetség elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a vietnami nép által elért győzelmek el­választhatatlanok a testvéri szocialista országok és a nem-

Next