Magyar Nemzet, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Szombat, 1973. április ?) Péter János megérkezett Tokióba Látogatás a japán k­­­üllügyminiszternél Éliás Béla, az MTI tudósító­ja jelenti: Április 6-án délelőtt (helyi idő) a japán kormány meghívására Tokióba érkezett Péter János külügyminiszter. Őt és a kíséretében levő Szigeti Károly csoportfőnököt és Kós Péter főosztályvezetőt a japán főváros repülőterén Mizuno Kijosi külügyminisz­­terhelyettes, Csikaraisi Kend­­zsiro protokollfőnök, Ovada Vataru, az európai és óceániai ügyek főosztályának vezetője, Furukava Kijosi, a 2. kelet­európai osztály vezetője, va­lamint a japán­ külügyminisz­térium más vezetői fogadták. Jelen voltak az érkezéskor a baráti országok tokiói külkép­viseleteinek vezetői, köztük Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió nagykövete, valamint Horváth Ernő nagykövet ve­zetésével a tokiói magyar kolónia tagjai. A­ repülőtéri fogadtatás után Péter János és kísérete szál­láshelyére, a tokiói Takanawa Prince hotelbe hajtatott, ahol Ovada Vataru, a japán kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője nem hivatalos ebéden látta vendégül őket. A nap folyamán a magyar külügyminiszter látogatást tett Ohira japán külügyminiszter­nél és ellátogatott az MN­K- televízió székházába, ahol in­terjút készítettek vele. A péntek estét Péter János a tokiói magyar nagykövetsé­gen töltötte, s ez alkalommal elbeszélgetett a követség be­osztottaival és a magyar koló­nia tagjaival. A magyar külügyminiszter és kísérete szombaton és va­sárnap vidéki körutat tesz. Oszakáim, a japán ipar egyik fellegvárába és Kiotóba, az ősi­­ császári fővárosba látogat el. A küldöttség vasárnap este tér vissza Tokióba. A szovjet—finn kapcsolat a békés együttélés példája Fogadás Podgomij tiszteletére Helsi­nkiből jelenti a TASZSZ. A finn államtanács csütörtö­kön este a kormányfogadások házában vacsorát rendezett Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke tiszteletére. Finn részről Urho Kekkonen köztársasági elnök, Kalevi Sorsa miniszterelnök, a kor­mány tagjai, parlamenti kép­viselők és más hivatalos sze­mélyiségek vettek részt a va­csorán. Nyikolaj Podgornijt és a kí­séretéhez tartozó személyisé­geket Sorsa miniszterelnök üd­vözölte. Nyikolaj Podgornir az üd­vözletre válaszolva kijelentet­te: — A finn államférfiakkal történt találkozások és a velük való megbeszélések ismét be­bizonyították, hogy a Szovj­et­­unió és Finnország eltökélt Liánait, tot­ Sab­bntette*­ttz­ 1948-ban megkötött szerződés­ben megjelölt úton.­­ A Szovjetunió és Finnor­szág az első két különböző társadalmi rendszerű állam, amely a háború utáni Európa viszonyai között felül tudott emelkedni mindazon, ami el­választja őket egymástól, és az egyedüli helyes irányvonalat választotta: a béke, a barát­ság és az együttműködés irányvonalát. A szovjet—finn kapcsolatokban szilárd nor­mákká váltak a szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei. ■— A Szovjetunió és Finnor­szág a jószomszédi kapcsola­tainak kialakításában és fej­lesztésében szerzett tapaszta­latok véleményünk szerint kü­lönleges érdeklődést érdemel­nek. Egyes fontos­ kérdések, megvitatásra, várnak Maaar Nemzet Péter János Tokióban A magyar és a japán külügyminiszter találkozása A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN jelenleg végbemenő változások nagymértékben annak az aktív külpolitikának kö­szönhetők, amelyet a Szovjetunió folytat a szocialista közösség­hez tartozó országok konkrét­ és összehangolt akciói segítségé­vel. A Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, amikor megvalósítják a békés egymás mellett élésre, a nem­zetközi biztonság megteremtésére irányuló politikájukat, abból indulnak ki, hogy minél , több ország vesz részt az elodázhatat­lan kérdések megoldásának keresésében, annál több a lehető­ség az előrehaladásra ezen az úton. E megállapítást az Express Wieczorny című lengyel lap külön hangsúlyozza, s ami az idő­szerű nemzetközi eseményeket illeti, ennek a szellemében uta­zott Péter János magyar külügyminiszter a japán fővárosba, hogy megbeszéléseket folytasson Okira külügyminiszterrel, országaink kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A békés egymás mellett­ élés politikájának szellemében zaj­lott le Koszigin szovjet miniszterelnök látogatása is a svéd fő­városban. A tárgyalások befejezése után Olof Paline minisz­terelnök búcsúztatta a stockholmi repülőtéren a szovjet kor­mányfőt, aki időközben visszaérkezett Moszkvába. Pénteken a­ svéd lapok vezető helyen foglalkoztak Koszigín látogatásá­val. Mindenekelőtt azt­ emelték ki, hogy a kormányfői tárgya­lások jelentősen hozzájárultak a szovjet—svéd kapcsolatok erő­sítéséhez, a jószomszédság távlati kibontakozásához. Külön hangoztatták, hogy a szovjet—svéd eszmecsere nem szakadt meg, mégpedig kettős értelemben nem:­­ egyrészt Alekszej Koszagin szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Palitte minisz­terelnököt, másrészt a kormányfői találkozó témáit­­az ipari, kereskedelmi,­­valamint műszaki-tudományos együttműködés vonatkozásában munkabizottságok fogják tárgyalni. A svéd Lapok kommentátorai külön felhívták a figyelmet arra, hogy a látogatás során a világpolitika nagy kérdései mellett a két kormányfő behatóan megtárgyalta a két ország gazdasági együttműködését. A továbbiakban, rámutatnak, a látogatáson, újabb hangsúlyt kapott a szovjet és a svéd kormánynak ama törekvése, hogy tevékenyen működ­jenek közre az európai biz­tonsági­­ értekezlet sikeres létrehozásában. Kosziginnel egyidőben Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a szomszédos Finnországba érke­zett­ és jelenleg is ott tartózkodik. A tiszteletére rendezett va­csorán ’■ pohárköszöntőjében a'külörf kiemelte, hogy a szovjet— finn­ kapcsolatok-a békés egymás mellett élés talán legreálisabb példáját tanúsítják: Európában a­ különböző társadalmi rend­szerben élő népek és országok között. Podgornir­­és Kekkemen egyébként részt vett Helsinkiben, azon a kiállításon, amely a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányait mutatja be. Az ünnepi kiállítást Kalevi Sorsa finn miniszterelnök nyi­totta meg. Nagy érdeklődés előzi meg Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának bejelentett bonni látogatását. A nyugatné­met fővárosban Brezsnyev utazását — miként a Hydo Právo tudósítója megállapítja — annak bizonyítékaként értelmezik, hogy az európai feszültség enyhülésének folyamata tovább halad előre és teljes mértékben reálisak az európai népek gyü­mölcsöző együttműködésének kilátásai. Bonni politikai és sajtó­körökben az eseménynek különösen nagy jelentőséget tulajdo­ní­tanak, s úgy tekintik, mint az NSZK politikai életének leg­fontosabb eseményét ebben az évben. Ez a várakozás korántsem túlzott — állapítja meg a Rude Právo hírmagyarázója —­­hiszen a látogatás kifejezi majd a békés egymás mellett élés fejlesztésének sikerét, és egyúttal tükrözi az európai békéért és biztonságért kifejtett következetes erőfeszítéseket. az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, lényegében már pozitív­­ meg­oldáshoz jutottak a mi kétol­dalú kapcsolataink­ gyakorla­tában.­­ Az 1948-ban megkötött szerződés az olyan nemzetközi dokumentumok közé sorolha­tó, amelyek kiállva az idő próbáját, új politikai jelentő­ségre tesznek szert a történel­mi fejlődés következő sza­kaszaiban. Meggyőződésünk, hogy a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés a szovjet—finn kapcsolatok stabilitásának megbízható záloga marad né­peink érdekében, a világbéke javára. Pénteken a helsinki elnöki palotában Nyikolaj ■ Podgomij szovjet államfő ünnepélyesen átnyújtotta a Népek Barátsá­ga érdemrendet Urho Kekko­nen finn köztársasági elnök­nek. Podgomij hangoztatta, hogy ez a kitüntetés a különböző nemzetiségű népek barátságát­ szimbolizálja, kifejezi a népek testvéri egységének nagy leni­ni eszményképét. Ez a humá­nus eszménykép képezi az SZKP és a szovjet állam bel­politikájának változatlan alap­ját. Koszi*»•*«* hazaérkezett svédországi látogatásáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Aleksze­j Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke Stockholmból útban haza­felé, a repülőgépről a követke­ző szövegű táviratot küldte Olof Palme svéd miniszterel­nöknek : „A svédországi látogatást befejezve szeretném kifejezni őszinte köszönetemet, azért a figyelemért és vendégszerete­tért, amelyben részesítettek bennünket. Az önnel és kollégáival, va­lamint a svéd társadalom kép­viselőivel lezajlott találkozá­sok és beszélgetések meggyőz­nek­ bennünket arról, hogy Svédország a Szovjetunióval való széles körű együttműkö­désre, a kölcsönös bizalom és megértés megszilárdítására tö­rekszik. Nekünk is ez a célunk. Úgy véljük, hogy tárgyalá­saink gyümölcsözőek voltak és pozitív hatással lesznek majd a szovjet—svéd kapcsolatok további fejlődésére a két or­szág népei és a béke érdeké­ben.’’ Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken hazaérkezett Moszkvába. Kirill Mazurov, Pjotr Seleszt, Jurij Andropov, Mihail Szolo­­mencev és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták .-a Vnuko­­vói repülőtéren. A, TtSZS'r ’■ r­;»’««vy.n‘r­/Gjának leminfnlásjai A szovjet—amerikai gazdasági és műszaki kapcsolatok alakulása Moszkvából jelenti az MTI. Az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyük elvein alapuló gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés fejlesz­tése fontos, eszköze a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításának. A Szovjetunió és más szocialista országok azon fáradoznak, hogy előse­gítsék a nemzetközi gazdasági együttműködésnek mesterséges korlátozások és megkülönböz­tetések nélküli fejlesztését — írja Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója. Mint a kommentátor egye­bek között megjegyzi, nagy érdeklődést keltenek azok az intézkedések, amelyek a múlt évi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó idején összehangolt együttműködési tervek meg­valósítását célozzák. Igor Or­lov emlékeztet a Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon által aláírt dokumentumban rögzített elvekre, amelyek sze­rint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kormánya elő fogja segíteni a két ország szervezeteinek és vállalatai­nak együttműködését, az en­nek alapjául szolgáló egyez­mények és szerződések, köztük hosszú lejáratú szerződések megkötését. „Ezeknek az elveknek a fé­nyében kel vizsgálni a szov­jet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok területén megtett számos konstruktív és rendkí­vül biztató lépést. A legutób­bi, nagy visszhangot keltett esemény azoknak a hosszú le­járatú (16 évre szóló) hitel­­egyezményeknek a megkötése volt, amelyek egyebek között az épülő kámai teherautógyár és az olajipar számára szük­séges gépek és berendezések vásárlásához biztosítanak hi­telt. Csupán az egyik ilyen egyezmény 225 millió dollár összegű vásárláshoz nyújt hi­telt” — írja Orlov. Azt, hogy milyen nagy az érdeklődés az amerikai üzleti körökben a Szovjetunióval való kereskedelem iránt, meg­győzően tanúsítják az alábbi tények: azok a cégek, ame­lyek képviseltették magukat a Washingtonban megrendezett szovjet—amerikai kereskedel­mi konferencián, az Egyesült Államokban előállított összter­méknek csaknem 70 százalé­kát állítják elő. 70 amerikai cég jelentette be, hogy részt kíván venni azon a kőolajipari és petrolkémiai kiállításon, amely ez év októberében nyí­lik meg Moszkvában. Mint a hírmagyarázó megjegyzi, a szovjet—amerikai kapcsolatok gyakorlatában egyre sokasod­nak az ilyen pozitív jelensé­gek. Folytatódnak a saigoni rendszer területhódító támadásai Még nem erősített hírt a B­SS-esek is bombáznak Saigonból jelenti az AFP: a Thieu-rezsim katonasága csü­törtökön és péntekre virra­dóan az ország egész terüle­tén nagyszabású támadásokat indított a saigoni kormányzat ellenőrzése alatt álló területek kiterjesztésének szándékával. A felszabadító fegyveres erők a felszabadított területek vé­delmében felvették a harcot a támadókkal. Összecsapásokat jelentett a saigoni parancs­nokság az északon fekvő Hié volt császári székhelytől nyu­gatra, a Saigontól 440 kilo­méterrel északkeletre fekvő Binh Dinh tartományból, a Saigontól mintegy 100 kilomé­terrel északnyugatra fekvő Thay Minh tartományból, to­vábbá a kambodzsai határ tér­ségéből és a Mekong folyó del­tavidékéről. Ugyancsak harcokról szá­moltak be a felszabadított te­rületen fekvő Tong le Chan-i saigoni támaszpont körzetéből. Saigonban olyan hírek terjed­tek el, hogy az amerikai B- 52-es­­ nehézbombázók is tá­madták a támaszpont körül húzódó felszabadított területe­ket. A saigoni amerikai nagy­­követség egyik szóvivője nem erősítette, de nem is cáfolta meg ezeket a híreket, a Sai­gonban visszamaradt ameri­kaiakkal legszorosabb kapcso­latot fenntartó kanadai kül­döttség szóvivője pedig azzal tért ki a válaszadás elől, hogy nincs tudomása a bombázás­ról. A helyzetet a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság csütörtökön kétórás ülé­sen vitatta meg. A saigoni kormányzat a tár­gyalóasztalnál akarja elérni azt, ami fegyveres erőinek a tűzszüneti megállapodás meg­sértésével sem sikerül: a két­oldalú katonai vegyesbizott­ság pénteki ülésén képviselői azt követelték, hogy a felsza­badító erők ürítsenek ki egy négy kilométeres sávot, saját területükből a Tong le Chan-i támaszpont körül. A DIFK képviselői a követelést vissza­utasították, mire a saigoni­ megbízottak ismét kivonultak a vegyesbizottság üléséről. Egyidejűleg a saigoni kor­ mányzat külügyminisztériuma útján hivatalosan tájékoztatta saját verziójáról a párizsi nemzetközi Vietnam-értekezlet 12 tagját.­ A tájékoztatásban Saigon bejelentette, hogy fenn­tartja magának a jogot meg­felelő intézkedések foganato­sítására. Washingtonból jelenti a Reuter. Az amerikai szenátus csütörtökön 88 szavazattal há­rom ellenében olyan határoza­tot fogadott el, amely gyakor­latilag lehetetlenné teszi, hogy Nixon elnök a törvényhozás külön engedélye nélkül pénz-­ összeget fordítson a VDK-nak fizetendő háborús kártérítés céljaira. Mint ismeretes, a kár­térítés mértékéről Párizsban tárgyal a VDK és az Egyesült Államok m­egbízottaiból ala­kult gazdasági vegyesbizott­ság. A szenátus egy másik hatá­rozatával utólag törvényerőre emelte a dollár február 12-én végrehajtott leértékelését. Hanoiból jelenti a UNA. Hoang Anh Tuan vezérőrnagy, a központi kétoldalú katonai vegyes bizottság CIFK-tagoza­tának helyettes vezetője pén­teken, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz inté­zett jegyzékében erélyesen el­ítélte az Egyesült Államokat Dél-Vietnamba irányuló ille­gális fegyverszállítása miatt. A jegyzék felhívja a figyel­met arra, hogy 1973. április 3- án két, hadifelszereléssel és hadianyaggal megrakott ame­rikai katonai teherhajó vetett horgonyt Da Nang kikötőjé­­ben, a szállítmányt most rak­ják ki és helyezik el a nagy Da Nang-i fegyverraktárak­ban. Az Egyesült Államok ez­zel megszegte a Vietnamról szóló párizsi megállapodás 7. cikkelyét, a dél-vietnami tűz­szünetről intézkedő jegyző­könyv 7., valamint a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottságra vonatkozó jegyző­könyv 10. cikkelyét. Az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat nem első alkalommal csempészett be hadfelszerelést Dél-Vietnam­­ba, súlyosan megszegve ezzel a vietnami békemegállapodá­sokat — hangsúlyozza a jegy­zék. Még nincs eredmény Helsinkiben kéthetes szünet a negyedik szakasz előtt László Balázs, az MTI kü­­löntudósítója jelenti. A pénte­ki plenáris üléssel befejezte hathetes munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagykö­veti tanácskozás harmadik szakasza. A konzultáció eddi­gi i­s hosszabb szakaszát ér­ti­ve három szocialista or­szág nagykövete a záróülésen világosan leszögezte, hogy a mostani forduló nem kielégítő eredménnyel zárult, s a kon­ferencia érdemi előkészítésé­nek feladata teljesen a ne­gyedik szakaszra hárul. A nyu­gati országok általános véle­ményét tolmácsolva az angol nagykövet némileg eltérően ítélte meg a konzultáció mun­káját. Valerian Zorin szovjet nagykövet a harmadik szakaszt lényegében „helybenfutásnak” minősítette, amire az volt a jellemző, hogy eszmecserék­ben, új javaslatokban nem volt hiány, véglegesen megoldani viszont a biztonsági értekezlet egyetlen kérdését sem sikerült. A legtöbb új javaslat nem vit­te előre a konferencia előké­szítését, mert csak a különvé­leményeket hangsúlyozta, így a szocialista országok a maguk javaslataiban hiába igyekeztek ésszerűen figyelembe venni más országok véleményét és ezáltal meggyorsítani a közös álláspont kialakulását, ha akadt jó néhány ország, amely éppen a haladás lassítására tö­rekedett. A konzultáció erede­tileg elhatározta, hogy mind a négy napirendi pontot már a szerkesztés szándékával veszi újból szemügyre, kézzelfogha­tó eredmény még sincs. A meddő viták miatt a negyedik tanácskozási szakasznak kell döntenie minden fontos kér­désben, tehát: a konferencia idejéről, helyéről, részvevőinek köréről, munkaszervezéséről, napirendjéről, eljárási kérdé­seiről. Zorin nagykövet a ne­gyedik szakasz fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy mindezekhez a megállapodá­sokhoz legfelső szintű­ politi­kai döntésre van szükség. Ezért nagyon remélhető, hogy a most következő kéthetes kozultációs szünetben a kor­mányok alaposan megfontol­ják felelősségüket és meghoz­zák, a konferencia összehívásá­hoz szükséges politikai dön­tést. A konferencia egész Euró­pa érdeke és a népek elvárják, hogy kormányaik ezzel a fe­lelősségtudattal alakítsák ki álláspontjukat. * Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság shelsinki nagy­követe, a diplomáciai testület legrégebbi képviselőjeként megköszönte a konzultáció el­nökének, a vendéglátó finn kormánynak, a titkárságnak és az egész nemzetközi segédsze­mélyzetnek a konzultáció si­kere érdekében kifejtett erőfe­szítéseket. Rövid felszólalásá­ban azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik szakasz munkájá­nak értékelésében egyetért a szovjet nagy­köve­tekltal kifej­tett állásponttal. Magyarország azt várja a negyedik konzul­tációs szakasztól, mondotta nagykövetünk, hogy elvégezze a szerkesztőmunkát és a kor­mányok pozitív döntése alap­ján júniusban összeülhessen az európai biztonsági értekez­let Helsinkiben. Korut­­rk szenátor Törökország­ új elnöke Ankarából jelenti a Reuter. A török parlament pénteken Fahri Korntürk pártonkívüli szenátort megválasztotta az ország elnökévé és ezzel le­zárult a már csaknem egy hó­napja tartó belpolitikai válság. Miután a parlament 14 szava­zási fordulója során egyik je­lölt sem érte el az elnök meg­választásához szükséges több­séget, pénteken a politikai pártok vezetői a 70 éves po­litikus együttes támogatása mellett döntöttek. Ez a támo­gatás, amelyet a hadsereg ve­zetői sem elleneztek, a 15. sza­vazásnál elegendőnek bizo­nyult az új elnök megválasz­tásához. Melen miniszterelnök azt követően, hogy a politikai pártok vezetői megállapodtak Korutürk jelölésében, közölte, hogy az új elnök megválasztá­sa után nem sokkal kormánya le fog mondani, így az új el­nök szabadon nevezheti majd ki miniszterelnökét. A külpolitika hírei­ ­ (Genf, AFP) Pénteken délelőtt a szovjet delegáció genfi székhelyén újra összeült a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Az ülést megelőzőleg Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter­­helyettes, a szovjet küldöttség vezetője és Johnson amerikai küldöttségvezető kétórás négy­­szemközti megbeszélést foly­tatott egymással.­­ (Stockholm, UPI) Az első nyugati államként pénteken Svédország elismerte a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságot.­­­ (Bukarest, MTI) Nimeri szudáni elnök befejezte romá­niai látogatását és péntek dél­ben elutazott Bukarestből. Az otopeni nemzetközi repülőté­­ren a szudáni vendéget Nicolae Ceausescu államfő búcsúz­tatta. A (Madrid, Reuter) Madridi perónista körökből származó értesülés szerint Juan Perón, az egykori argentin elnök­ jövő hét keddjén Párizsba utazik, hogy Luis Echeverria mexikói államfővel tárgyaljon. Ols­owsk­i—Min­­er tanácskozása Belgrádból jelenti az MTI. Pénteken Belgrádban folyta­tódtak Stefman Olszowski len­gyel és Mikos­­limes jugoszláv külügyminiszter tanácskozásai a két ország kapcsolatairól és külpolitikai kérdésekről. A lengyel külügyminisztert fo­gadta Dzien­al Bijedics mi­niszterelnök is. A megbeszélé­sekről kiadott jelentés szerint Edward Gierek, a LJSMP KB első titkára. Tito elnök múlt évi útját viszonozva rövidesen Jugoszláviába, látogat. 5

Next