Magyar Nemzet, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
2 A csehszlovák—nyugatnémet együttműködés távlatai Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Bohuslav Chnoupek külügyminiszter június 19-én utazik Bonnba a csehszlovák—nyugatnémet szerződés parafálására — jelentette be csütörtökön Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Az aláírás ősszel történik meg — folytatta — és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár utazik Prágába. Jiri Götz bonni elutazása előtt csütörtökön reggel nyilatkozott a CTK hírügynökség és a Rudé Právo tudósítóinak. Hangsúlyozta, hogy elégedett a szerdán lezárt hivatalos tárgyalások eredményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — mondotta —, hogy a müncheni egyezményt semmisnek ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag elítéljék. Ez megtörtént a szerződés előszavának harmadik mondatában és az I. cikkelyben. A küldöttségek most a szerződéstervezetet kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra.” Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbeszélések igen intenzívek voltak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett kölcsönösen elfogadható formában megoldani. A müncheni diktátum erkölcsi-politikai megbélyegzésére a nyugatnémet fél olyan megoldást részesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény vétkes jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sikerült megfelelően rendezni és a megoldás a csehszlovák fél számára kielégítő — hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. A csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok normalizálásának távlatait Götz igen biz,tatónak ítélte meg. „A legfontosabb — mondotta —, hogy a két kormány jóváhagyja a szerződéstervezetet. Götz hangot adott meggyőződésének, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele sem várat sokáig magára, szavai szerint „az igen hamar megtörténhet”. A szerződések életbe lépésével elkezdődik a kapcsolatok normalizálódásának folyamata, összhangban az európai helyzet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. Malter Scheel nyilatkozata Haladás az NSZK és az arab államok közötti kapcsolatokban Bonnból jelenti az MTI. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter nemrégiben tett egyiptomi, jordániai és libanoni utazásáról adott nyilatkozatot a TASZSZ tudósítójának. „Ezekben az országokban — jelentette ki Scheel — szembetűnő a konfliktus békés rendezésére irányuló törekvés. Véleményem szerint ez megfelelő kiindulópont a helyzet távlati fejlődéséhez, de nem szabad lebecsülni azokat a nehézségeket, amelyek jelenleg még akadályozzák a rendezést.” „Bizonyos értelemben logikus lenne — folytatta a külügyminiszter —, ha a feszültség enyhülése érződne a Közel-Keleten is. Ez a béke biztosítására irány u£lőitta nrizetközi erőfeszítések pozitív eleme lenne.” „A konfliktus békés rendezése azt is lehetővé tenné, hogy a térség országai minden erejüket a gazdasági és társadalmi építésre fordítsák — hangsúlyozta Walter Scheel. — Ugyanakkor mindenféle rendezésnek magába kell foglalnia a Palesztinai arab nép problémáinak igazságos megoldását.” A „közel-keleti helyzet küszöbönálló megvitatása az ENSZ Biztonsági Tanácsában — folytatta — ismét kedvező lehetőséget teremt arra, hogy megtalálják az utat a válságnak a Biztonsági Tanács ismert határozata alapján történő rendezéséhez”. Végezetül Walter Scheel hangsúlyozta: utazása azt mutatta, hogy számos lényeges kérdésben haladást értek el az NSZK és az arab országok közötti kapcsolatokban. Bolgár-görög dokumentumok Athénből jelenti a BT A Csütörtök délelőtt Georgiosz Paradópulosz görög miniszterelnök fogadta Petr Mladenov bolgár külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Görögországban. Ebből az alkalomból Mladenov átadta Todor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének Papadopuloszhoz intézett szóbeli üzenetét. A beszélgetés során — amelyet a jóakarat és a jószomszédságra való törekvés jellemzett — érintették a két ország közötti kapcsolatok és együttműködés nagyobb arányú fejlesztésének kérdéseit, amelyek elősegítik majd Európában és az egész világon az építő jellegű irányzatok megszilárdulását, a béke stabilizálódását. Csütörtökön délben a görög külügyminisztériumban Petr Mladenov és Phedon Anninosz Kavalieratosz görög ügyvezető külügyminiszter aláírta a két ország jószomszédságának, kölcsönös megértésének és együttműködésének elveit rögzítő nyilatkozatot. Ugyancsak aláírták a két ország kulturális együttműködéséről szóló egyezményt, a konzuli egyezményt, valamint azt a megállapodást, amelynek értelmében Plovdivban görög és Szalonikiben bolgár főkonzulátus nyílik. Ljudmila Zsivkova, a bolgár kulturális és művészeti bizottság első elnökhelyettese találkozott Konsztantin Panajdakisz közoktatásügyi miniszterrel. A találkozón eszmecserét folytattak a két ország kulturális együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseiről. Szadat beszéde az egyiptomi kormány ülésén Kairóból jelenti a TASZSZ. Anvar Szadatnak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének és miniszterelnökének elnökletével ülést tartott az egyiptomi kormány. A tanácskozáson megvitattak számos belpolitikai és nemzetközi problémát. Anvar Szadat az ülésen elhangzott beszédében rámutatott: a közel-keleti probléma biztonsági tanácsi megvitatása azt célozza, hogy megismertessék a világ közvéleményét a közel-keleti helyzet és az izraeli agresszió valódi tényeivel, hogy a világ tudatára ébredjen, kik akadályozzák a probléma igazságos megoldását. Az EAK elnöke kijelentette: az izraeli agresszorral való „totális konfrontáció” megköveteli Egyiptom minden erőforrásának mozgósítását, és az államapparátus átszervezését. Az elnök nagy elismeréssel szólt arról, hogy az afrikai államok támogatják Egyiptomnak a közel-keleti válság igazságos megoldásáért vívott harcát. New Yorkból jelenti a Reuter. Líbia ENSZ-képviselete szerdán levelet juttatott el a Biztonsági Tanács soros elnökéhez, tiltakozva „az agreszszív cselekmények ellen, amelyekkel az Egyesült Államok Líbia biztonságát fenyegeti”. A tiltakozólevél rámutat, hogy a 6. amerikai flotta agresszív manővereket hajt végre a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében, amerikai katonai repülőgépek pedig több ízben is megsértették Líbia légiterét. Izraeli hivatalos körökben egyre nagyobb nyugtalanságot keltenek azok a hírek, hogy az Egyesült Államok esetleg fegyvereket és katonai felszereléseket, közöttük Phantom ,F-4-es vadászgépeket ad el bizonyos arab országoknak. A közelmúltban amerikai delegáció tárgyalt Szaúd-Arábiában 19 hadihajó szállításáról, és az Arab-öböl kisebb államaival is folynak tárgyalások fegyverszállításokról. A legfrissebb jelentések szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy az Egyesült Államok — csakhogy „lekörözze” a francia üzleti köröket — Phantom-gépeket fog eladni Szaúd-Arábiának, amely mostanáig Franciaországgal tárgyalt. Madar Nemzet Az amerikaiak ismét bombáztak Dél-Vietnamban Saigonból jelenti a UPI. Phuong Nam százados, a kétoldalú katonai vegyes bizottság CSFK-tagozatának szóvivője csütörtökön Saigonban azt mondotta: amerikai repülőgépek — a párizsi tűzszüneti megállapodást megszegve — kedden negyedik alkalommal bombázták a DIFK ellenőrzése alatt álló, a kambodzsai határ közelében levő térséget. Közölte, hogy 11 F—4 típusú amerikai vadászbombázó és egy G—130 típusú szállítórepülőgép kedden ismét géppuskázta és bombázta a térségben levő Xa Mát városát. A DIFK a térség ellen áprilisban és május elején végrehajtott amerikai légitámadások miatt már tiltakozott a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál. A NEFB, a DIFK kérelmére, május 23-án vizsgálatot indított az amerikai bombatámadások ügyében. Ezt a vizsgálatot azonban a saigoni fél legkülönbözőbb mesterkedései miatt mindeddig nem sikerült lezárni. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetsége tagadja e bombatámadások tényét, s azt állítja, hogy „amerikai repülőgépek Dél-Vietnamban nem folytatnak légi hadműveleteket”. Hanoiból jelenti a VNA. A száműzetésben élő dél-vietnami személyiségeket tömörítő „Vietnami Szabad Erők Központi Bizottsága” közleményben sürgette a francia kormányt, hogy ismerje el a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányát. A közlemény utal arra, hogy a Vietnamról szóló párizsi megállapodás megerősítette: Dél-Vietnamban két kormány létezik. Washingtonból jelenti a Reuter. Mint az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, az Egyesült Államok reméli, hogy megtalálják Kanada utódját a délvietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. A szóvivő kifejezte azt a reményét, hogy két hónapon belül betöltik Kanada helyét a NEFB-ben. Mint ismeretes, Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter a parlamentben bejelentette, hogy országa elhatározta, kilép a NEFB-ből. Japán—amerikai katonai együttműködés Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Japán és az Egyesült Államok képviselői kétnapos, zárt ajtók mögött megtartott értekezleten vitatták meg a két ország katonai együttműködésének időszerű kérdéseit. A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén közölte, a két fél megállapodott abban, hogy nem hozzák nyilvánosságra a május 29-én és 30-án lefolyt tárgyalások tartalmát. Ugyanakkor elismerte: a „biztonsági munkaértekezleten” megállapodtak abban, hogy folytatják a japán területen levő amerikai támaszpontok konszolidálására irányuló erőfeszítéseket. Mint mondotta, a megbeszélések japán és amerikai részről hasonlóan értékelték a jelenlegi ázsiai helyzetet. Japán politikai és sajtókörökben rámutatnak: a kétnapos értekezleten a japán félnek nem sikerült elérni, hogy az Egyesült Államok pozitív álláspontra helyezkedjék a támaszpontok számának csökkentése kérdésében. Kiderült, hogy az Egyesült Államok, függetlenül a vietnami háború befejezésétől és általában az Ázsia-szerte tapasztalható enyhülési folyamattól, továbbra is fenn kívánja tartani távol-keleti támaszpontrendszerét és ebben elsőrendű szerepet szán a japán szigeteken és Okinawán levő haditengerészeti és légi bázisainak. Megbízható értesülés szerint a japán fél a tárgyalások során arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak belátható időn belül nem szándékoznak lényegesen megváltoztatni távol-keleti stratégiájukat. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a tokiói tárgyalásokon egyebek közt megvitattak egy három évre szóló japán—amerikai politikai és katonai együttműködési tervezetet is. Megfigyelők hangsúlyozzák,hogy a titkos tárgyalások legfőbb célja a japán— amerikai katonai együttműködés megszilárdítása és kiterjesztése volt. Azt, hogy ez mennyiben sikerült, Tanaka miniszterelnök és Nixon elnök július végi csúcstalálkozójának eredményei mutatják majd meg. A külpolitika hírei (Szófia, BTA) A Bolgár Kommunista Párt KB, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és kormánya meghívására ez év június közepén Nyikolaj Podgornij, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos baráti látogatást tesz a Bolgár Népköztársaságban. (Tokió, MTI) Hirosima város polgármestere csütörtökön táviratot intézett Pompidou francia elnökhöz, s ebben tiltakozását fejezte ki a Csendes-óceán térségében tervezett francia nukleáris kísérlet ellen.y (Helsinki, ADN) A finn parlament ratifikálta a KGST és Finnország együttműködési megállapodását, amelyet két héttel ezelőtt Moszkvában írtak alá. Ír választások Dublinből jelenti az AP. Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győztese Erskine Hamilton Childers, a Fianna Fail elnevezésű párt jelöltje lett. Az angol származású elnökjelölt 636 162 szavazatot kapott. Ellenfelére, Tom O’Higginsre, a kormánykoalíció jelöltjére 587 577-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protestáns elnöke a túlnyomóan katolikus lakosságú Ír Köztársaságnak. Szvaran Szingh Pozsonyban Prágából jelenti az MTI. A jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó Szvaran Szingh indiai külügyminiszter csehszlovák kollégájának, Bohuslav Chnoupeknek társaságában csütörtökön egynapos látogatásra Pozsonyba utazott. A szlovák fővárosban fogadta Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára. Az indiai vendéget tájékoztatta az országrész gazdaságpolitikai és kulturális fejlődéséről, az építőmunka eredményeiről. (Havanna, Prensa Latina) Havannában hivatalosan közölték, hogy a kubai és a venezuelai kormány között tárgyalások kezdődtek a repülőgépek eltérítése elleni közös fellépésről kötendő megállapodás előkészítésére. (Tokió, MTI) Tokió több mint tízmilliós lakossága körében húsz százalék alá esett a Tanaka- kormány támogatóinak , részaránya. Ezt mutatta ki a tokiói Simbun című lap legújabb közvéleménykutatása. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a Tanaka-kormányt, a megkérdezettek mindössze 19 százaléka válaszolt határozott igennel. (Addisz Abeba, AFP) Hailé Szelasszié etióp uralkodó megnyitóbeszédével csütörtökön elkezdődött az afrikai munkaügyi miniszterek 11. konferenciája Addisz Abebában. (Moszkva, TASZSZ) Úton Prága felé csütörtökön Moszkvába érkezett J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, miniszterelnök. Cedenbal a KGST 27. ülésszakára utazik a csehszlovák fővárosba. Tőkehalháború Londonból jelenti az AP. A brit külügyminisztérium csütörtökön „különösnek és észszerűtlennek” nevezte az izlandi kormánynak azt a döntését, amely szerint kémtevékenység folytatásának vádjával kiutasította az országból Michael Elliott-t, az angol külügyminisztérium sajtóosztályának magas rangú munkatársát. Mint a külügyminisztérium szóvivője elmondotta: John MacKenzie-nek, a reykjavíki brit nagykövetnek szerda este jegyzéket nyújtottak át, amely szerint Michael Elliott négy napot kap az ország elhagyására. .Péntek, 1973. június 1. Addisz Abeba-i számvetés NEGYVENEGY ORSZÁG állam- és kormányfője, magas rangú vezetője vett részt az Afrikai Egységszervezet tízéves fennállása alkalmából rendezett jubileumi ülésszakon. Egy évtizeddel ezelőtt harminc ország írta alá Addisz Abebában a szervezet megalapításáról szóló okmányt, a tagállamok sora azóta kibővült, csupán Rhodesia, Dél-Afrika és a portugál gyarmatok nem csatlakoztak — természetszerűen — a testülethez. A jubileumok, a kerek számok többnyire lehetőséget nyújtanak az értékelésre, s az Afrikai Egységszervezet tízéves működését, eredményeit és gondjait pontosan jellemzik az ülések, a tanácskozás határozatai. A kontinens számos nehéz politikai feladattal küszködik, közülük talán a legnagyobb a Délafrikai Köztársaság és Rhodesia problémája. A fehér kisebbségek vezette országokkal szemben a felszabadult afrikai államok lényegében tehetetlennek bizonyultak. Nem valószínű, hogy az AESZ határozatai elmozdítanák a holtpontról a kérdést,annál kevésbé, mert a fekete-afrikai országok egy részét nem is jelentéktelen kapcsolatok fűzik Pretoriához. Fölvetődött az elmúlt években, majd egyelőre lekerült a napirendről az úgynevezett „párbeszéd” lehetősége. A felszabadult, független Afrika és Pretoria kapcsolatainak mérlegelésekor két szempont érdemel hangsúlyozott figyelmet. Dél-Afrikában és természetesen Rhodesiában is a színes bőrűek megkülönböztetése mélységesen sérti az emberi méltóságot, a fehér kisebbségnek teljességgel kiszolgáltatja a túlnyomó többségben levő őslakosokat. Másfelől viszont Dél-Afrika a kontinens leggazdagabb állama. A „párbeszédet” nem lehet elszakítani attól, hogy a fiatal afrikai országok jó részének súlyos gazdasági gondjai vannak. A bonyolult és több oldalon ható tényezők számbavétele érteti meg, miért fogadta nagyon is mérsékelt lelkesedést Amin elnök javaslatát. Az ugandai vezető az etióp fővárosban indítványozta, hogy az afrikai államok hadseregei egyesüljenek az AESZ irányítása alatt és így kíséreljék meg legyőzni a pretóriai rendszert, Rhodesiát és a portugál gyarmatosítókat. A valóságos erőviszonyokat figyelmen kívül hagyó elképzelés a felszabadító mozgalmak képviselőit meglepte. AZ UGANDAI—TANZÁNIAI viszály megoldásában előrehaladást hozott a mostani ülés. A határozat megerősítette, hogy az érdekeltek továbbra is igyekeznek elkerülni az ellenségeskedéseket. Nem számított az sem meglepetésnek, hogy az ugandai elnök beszéde után kezet nyújtott Nyerere tanzániai államfőnek, aki a „békejobbot” elfogadta. Dar es Salaam és Kampala viszályának csillapítása sikerült ugyan, de a tanácskozást két másik rendezetlen ügy ugyancsak megzavarta. Az AESZ ülése előtt Kadhafi követelte, hogy Fekete-Afrika bojkottálja a szervezetet és a testület székhelye a jövőben az etióp helyett az egyiptomi főváros legyen. A líbiai államfő súlyos vádakat emelt Etiópia ellen, s nem javult a viszony a konferencia idején sem. A líbiaiak és az etiópok szócsatáján bontakozott ki a tanácskozás legviharosabb jelenete. Az Addisz Abebában jelenlevő arab államfők — Szadat, Rumedien és Nimeri — lényegében elhatárolták magukat Líbiától, önmagában az a tény, hogy Szadat elutazott Addisz Abebába, világosan bizonyítja: az egyiptomi államfő nem ellenzi a hagyományos etiópiai székhelyet. A záróhatározat is a líbiai álláspont gyengeségére, elszigeteltségére vall: a közlemény kimondta, hogy az AESZ „fővárosának” áthelyezéséről ezúttal nem döntenek. Mértéktartó fellépésükkel az arab államfők támogatást próbáltak keresni a közel-keleti válság megoldásához. Mivel a részvevők közül 23 állam diplomáciai viszonyban áll Izraellel, a reális hangvétel indokoltnak tűnt. A közel-keleti válság a tanácskozás középpontjába került, s végül a Biztonsági Tanács ismeretes határozatának végrehajtására szólított fel az értekezlet. A „MÉRLEG” egyik fontos tétele az etióp—Szomáliai határvitában elért haladás. Sziad Barre, Szomáliai elnök eredetileg nem akart elutazni, s csupán az utolsó pillanatban, valószínűleg libériai közbenjárásra indult el. Szomália ugyanis igényt tart az egyik etióp tartományra, s a határvita árnyékot vetett a tanácskozásokra. A múlt századba visszanyúló határviszály alapja az, hogy Szomália nem hajlandó szentesíteni az egykori brit és francia gyarmatosítók pecsétjét azon a megállapodáson, amely Etiópiának ítélte oda a szomáliaiak lakta tartományt. A régmúltban gyökerező ellentétet nem oldja fel máról holnapra az AESZ csúcsértekezlete, de a nézetek közelítésére valószínűleg alkalma nyílik majd annak a jószolgálati küldöttségnek, amelynek életrehívásáról a csúcsértekezlet döntött. A politikai kérdések mellett az etióp fővárosban a figyelem középpontjába kerültek a kontinens súlyos gazdasági problémái is. Hatalmas feladatok tornyosulnak az afrikai államok előtt; hat országban — Szenegálban, Felső-Voltában, Nigerben, Mauritániában, Maliban és Csádban — ősz óta nagy aszály pusztít. A milliókat fenyegető éhínség újabb figyelmeztetés arra, hogy nagy szükség lenne — afrikai méretekben — a gazdasági erőfeszítések összehangolására, fejlesztési elképzelések kidolgozására. Az afrikai országokat sem lehet egységként felfogni, nagy történelmi, társadalmi, szociális különbségek választják el őket egymástól, ami eleve megnehezíti az intézkedések koordinálását. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZETT mindenesetre javasolta, hogy az országok alakítsák meg a maguk „közös piacát”, és ennek keretén belül fokozzák az együttműködést a különböző országok. Amennyire üdvözlendő ez a törekvés, olyan nyilvánvalóak a korlátai is: a földrész egyes körzeteiben évtizedes, sőt évszázados elmaradottsággal küszködnek — nagyrészt a gyarmatosítók hibájából . És aligha képzelhető el, hogy önerőből előre tudnának lépni, például a páratlan nyersanyagkincsek kiaknázásával. Az egyenrangú gazdasági együttműködés, tőkebeáramlás és korszerű technológia nélkül, több afrikai állam nemzetgazdaságának helyzete tovább romolhat. Az általánosítás veszélye e téren is kísért: Nyugat- és Közép-Afrikában néhány ország számottevő fejlődésre tekinthet vissza, de nagy gond az urbanizáció, amelynek lényege, hogy fokozatosan felbomlanak a hagyományos, kapitalizmus előtti társadalmi formációk. Csakhogy a városiasodási folyamattal nem tud lépést tartani a gazdasági és szociális fejlődés. A gazdasági erőfeszítések összpontosítása, átfogó fejlesztési koncepció kidolgozása azért is sürgető, mert a kontinens államainak túlnyomó többsége a nyáron újra rendezi az Európai Gazdasági Közösséghez fűződő kapcsolatait. Az afrikai horizonton tehát sok-sok tennivaló, eredmény és gond látható. Az Addisz Abeba-i találkozón hasznos és reális számvetéseket készítettek, és az értekezlet értékes munkát végzett annak érdekében, hogy a gyarmati sorból felszabadult államok az élet minden területén valóban rátaláljanak önmagukra. Martin József A LEMP és a Belga KP Varsóból jelenti az MTI. A LEMP KB meghívására 3 napos varsói látogatáson tartózkodott a Belga Kommunista Párt KB-küldöttsége Louis Van Geyt elnök vezetésével. A két testvérpárt vezetőinek tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. A LEMP és a Belga KP a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásának eszméitől és útmutatásaitól vezérelve állást foglal valamennyi ország kommunistái egységének megerősítése és az összes antiimperialista erő együttműködésének elmélyítése mellett — hangoztatja a közlemény.