Magyar Nemzet, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

Kedd, 19 73. június 2 6., Túladtak 28 szerszámgépen Üzem- és munkaszervezés magasabb fokon a Székesfehérvári Köszörűgépgyárban Elmozdult-e már a holtpont­ról a gazdasági hatékonyságot segítő üzem- és munkaszerve­zés sorkétű feladata?­­ Dr. Faluvégi Lajos pénzügy­­miniszter az elmúlt évi költ­ségvetésről adott jelentésében mondotta a parlament júniusi ülésszakán: „A vállalati mun­ka- és üzemszervezést vizs­gálva némi előrehaladásról számolhatok be. A szakminisz­tériumok útmutatásai és ellen­őrzései mellett az elmúlt év­ben 65 vállalatnál mintaszer­vezéseket kezdtek. Három nagyvállalatnál az erőfeszíté­sek már figyelemre méltó elő­nyökkel jártak. Mindhárom vállalatnál a korszerű terme­lésszervezés a belső tartalékok kihasználásának útja.’’ „Nagytakarítás” Az új utat kereső vállalatok egyike a Szerszámgépipari Mű­vek. Mi a nagyvállalat Székes­fehérvári Köszörűgépgyárában tettünk látogatást, ahol nagy lépéseket tettek a népgazda­sági, vállalati és a helyi érde­ket egyaránt képviselő feladat­­­tok megoldásában. Egy évvel ezelőtt a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége közgyűlé­sén, nemrég az országgyűlésen, a kormány beszámolóban fog­lalkozott Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke a műszaki­­technikai haladás és a beru­házások együttes megvalósí­tása kapcsán a régi, kimustrá­­lásra megérett, ócskavasba illő gépek, berendezések selejtezé­sének teendőivel. Székesfehérvárott már tavaly nekikezdtek a „nullára” leírt, tehát már amortizálódott, vagy a termékszerkezet átalakulása folytán már nem használt ter­melőeszközök összegyűjtésével azzal a céllal, hogy túladjanak rajtuk, ne foglalják el feles­legesen a helyet és a helynye­réssel, a technológiai szem­pontból folyamatos termelés megvalósításával. Az intézke­dési terv célja a hatékonyabb gazdálkodás volt. Tárgyalások, intézkedések Hegyi János gépészmérnök, a gyár igazgatója kidolgoztatta az intézkedési tervet. Mérnö­kök, technikusok, művezetők, szocialista brigádok közös ta­nácskozásain ötvöződtek a jó javaslatok. Jóváhagyták a programot, majd benyújtották a nagyvállalatnak. Kuti Lajos vezérigazgató és az igazgató tanács megtárgyalta, jóváhagy­ta. — Mi volt a folytatás? — tettem fel a kérdést Tóth Gusztáv gépészmérnöknek, a székesfehérvári gyár főtechno­lógusának és Fehérvári József gépészmérnöknek, a szervezési csoport vezetőjének. Térképet terítenek az asztal­ra. A gyár több műhelyének alaprajzát. Kék és piros ábrák, feliratok. — Mit jelent a kék szín és a piros? — A piros szín a gépáthe­lyezést, a kék pedig maradá­sát — kapom a választ. Kiegé­szítésül elmondották, hogy nemcsak térkép készült, az új elrendezést maketten is ábrá­zolták. Közhírré tették a két nagy műhelyben. A munka a forgácsolóban m­­inél dúlt el és folytatódott a mel­lette levőben. Megnéztük a tágas üzemcsar­nokot. Nemrég még válaszfal osztotta ketté. Most mindenütt rend és a már régen óhajtott technológiai sorrendben dol­goznak a gépek. Pár hónappal ezelőtt más volt itt a helyzet. A gépek, be­rendezések között ide-oda uta­zott a munkadarab. Ha a fel­adatot az egyik gépen elvégez­ték, rakták, szállították a má­sikhoz. Időveszteség. Megol­dás? Az átcsoportosítás, aho­gyan az „élet” kívánja. — Száztíz gépet mozgattunk meg. A daru felemelte és vitte az új helyére. Közben 28 gép került ki a két műhelyből a raktárba. Három csoport A szervezési csoportvezető­­ vaskos dossziét vesz elő és so­­­­rolja:­­ — A gépek egy része a Szer­számgépipari Művek gyáraiba­­ kerül, Budapestre és vidékre. A második csoportban azok vannak, amelyeket értékesí­tünk. A Balatongyöngye Téesz, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz egyet­­egyet már kiszemelt. Egy for­gácsológépet kölcsön­adtunk a Mezőgéptrösztnek Pusztasza­­bolcsra. A harmadik csoportba az öreg, „nyugdíjra jogosult” berendezéseket soroltuk. Egy kis számadás a 28 gép­ről. Bruttó értékük — beszer­zési áruk és az üzembehelye­zés költségével együtt — annak idején 11 millió 999 ezer forin­tot tet ki. Mai értékük 2 mil­lió 583 ezer forint. A gépek megmozgatását és a 28 gép értékesítését indokolta a profilváltozás és a termelés növekedése. Tíz évvel ezelőtt a Székesfehérvári Köszörűgép­gyár főleg nagy pontosságú kö­szörűgépeket gyártott. Azóta ezekhez felzárkóztak a vasúti kocsikhoz licenc alapján gyár­tott fékek, valamint az autó­buszokhoz ugyancsak a fékek előállítása. A Székesfehérvári Köszörű­gépgyárat tíz évvel ezelőtt, 1963. j­úlius 1-én csatolták az akkor megalakult Szerszám­gépipari Művekhez. Tíz év alatt a követelmények változ­tak, ehhez kellett igazodni. És igazodtak is: a tavalyi eredmé­nyek alapján a Szerszámgép­­ipari Művek elnyerte a kiváló vállalat címet, eredményeiben része volt a székesfehérvári gyár dolgozóinak, akik a vál­lalaton belüli versenyben a harmadik helyet szerezték meg. A változást, a fejlődést mu­tatja a vasút feladataihoz való hozzájárulás. Októberben lesz öt esztendeje, hogy az ország­­gyűlés törvényre emelte a köz­lekedéspolitikai koncepciót, amelyben jelentős helyet foglal el a MÁV személy- és teher­vagonparkjának korszerűsítése, műszaki fejlesztése. Köztudott, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése pedig kormányprog­ram. A vasúti kocsikhoz és az autóbuszokhoz mind nagyobb mennyiségű féket szükséges előállítani. Ebben kapott fő szerepet a Székesfehérvári Kö­szörűgépgyár. Az autóbuszok­hoz jövőre kétszeresére emel­kedik a fékberendezések gyár­tása. Az export is növekedik a szocialista országokba és a fejlődő államokba. Több adat igazolja: a terme­lés folyamatosságát elérték, a gazdaságosság később mutat­kozik. A két műhely egyesíté­sével a termelés áttekinthe­tőbb, javult az irányítás és az ellenőrzés. Érdemes volt Érdemes volt az átszervezést elkezdeni — ez az egyöntetű vélemény. Közben sor kerül a közműhálózat felújítására. Ezt folyamatosan végzik, termelés­­kiesés nélkül. Ez a beruházás is szükséges és folytatása lesz az öltöző-, fürdő- és munkás­szálló-építési folyamatnak. — Hová kerül a gépek eladá­sából befolyó összeg? — Nem a közös nagyválla­lati kasszába megy, hanem ná­lunk marad és további beru­házási célokra fordítjuk. A fej­lesztési alapot gyarapítja. ..Munkaszervezés magasabb fokon” — így jellemezte egy mérnök a székesfehérváriak akcióját. Az első lépést az üzem- és munkaszervezési program megvalósításában megtették, a továbbiakra ez­után kerül sor. Víg István A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT 44 órás munkahéttel, állandó­­ műszakos beosztással AZONNALI BELÉPÉSRE KERES: LAKATOS, MAROS, VILLANYHEGESZTŐ, KOVÁCS SZAKMUNKÁSOKAT, GÉPKEZELŐ ÉS KAZÁNFŰTŐKET, VASIPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Munkaidő-beosztás: kéthetenként szabad szombat. Felveszünk továbbá: szakma nélküli férfi dolgozókat vas­úti pályajavítási és építési munkára, nődolgozókat pálya­­tisztítási munkára. A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad szombat és szabad hétfő. — Egyenruha-ellátás. — Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! — Bérezés: a kollektív szerződés szerint! Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villa­mosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazol­ványt biztosítunk. Felvétel: Budapest VII., Kertész utca 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. Madar Nemzet Baja bekapcsolódik az idegenforgalom vérkeringésébe Szerény kis ünnepség zajlott le az ország egyik leghangu­latosabb terén, a méreteiben monumentális bajai Béke té­ren: megnyitották az idegen­­forgalmi kirendeltséget. Kissé talán különösen hangzik: ide­genforgalom és Baja? Mert hozzászokott már a fül ahhoz, hogy ezt a csendes déli kisvá­rost a nyugdíjasok városának emlegessék, a csend városá­nak, alvó városnak. Felébredt volna? — Én forró városnak neve­zem. Mert tele van lendület­tel, dinamikával, színnel és elevenséggel. A fiatalok városa Baja, innen indult el a KISZ lakásépítési akció, hatszáz új lakást építettek összefogással a fiatalok. De Baja az ipari mun­kásság városa is, hiszen 34 ezer lakosából 14 ezer az ipari mun­kás. Tudja mennyi volt 1938- ban? Mindössze ezer. Dr. Kárpáti Antal, Baja vá­ros tanácstitkára mondja ezt egy szuszra a Béke téren, ahol állunk, szemben a Sugovicával. Festői táj, lenyűgöző látvány ez a kanyargó ága a nagy folyam­nak, a Petőfi-sziget és távo­labb a Pandúr-sziget. Három­ezer csónak ring a vízen. Ami az alföldi városoknak, Kecske­métnek, Hódmezővásárhelynek a kerékpár, az a bajaiaknak a csónak. Hozzánőttek a vízhez, amely a város alkotóeleme, szinte egy másik tere a Sugo­­vica által övezett sziget. Az új határátkelőhely — igen, Baja az idegenfor­galom vérkeringésébe kapcso­lódik — folytatja a tanácstit­kár, miközben lassú léptekkel elindul, hogy végigvezessen a téren, amely az olasz városok terének hangulatát idézi, de méreteiben azok tízszerese. Előttünk a városháza, amelyet még gróf Grassalkovich épít­­­tetett, jobbra a szálló, a közép­­­pen a későbarokk Szenthárom­­­­ság szobor, amelyet a város la­­j­kossága a pusztító pestisjár­­­­vány emlékére állíttatott. Ba­­­­rokk, későbarokk, klasszicista műemlékek sora. — Itt vezet majd át a délről érkezők útja, bejönnek ide, s megállnak pi­henni. És ezek az épületek, a térnek ez a hangulata, a festői táj itt tartja az átutazó ide­geneket legalább egy napra. Ezt várjuk, mivel a herceg­­szántói határátkelőhely nem­zetközi lett és az idén már sok külföldi veszi errefelé az irányt, osztrákok, németek, ju­­goszlávok, de jönnek majd még délebbről, Törökországból is. És mire elkészül a bezdáni híd, Baja felkészülten várja a nagy idegenforgalmat. Lelkes ember a tanácstitkár, és bajai ember, aki ismeri vá­rosa minden kövét, utcáját, há­zát, majd minden emberét, minden rezdülését. („Mert mi bajaiak ilyenek vagyunk, bár­hová kerülünk, nekünk ez ma­rad a legszebb! És aki itt él­het, az nem akar máshol él­ni!”) — A Finomposztó a legré­gibb üzemünk, most készül alapításának 50. évfordulójára — folytatja. — Kétszázmillió forintos beruházással újjáala­kítottuk. A Ganz Villamossági Művek készülékgyára bekap­csolódik az országos liftprog­ramba. A Kismotor- és Gép­gyár 5-ös gyáregysége több millió forintos beruházással épült fel. Bácskai ízek — Ezek a város nagy válla­latai, de rengeteg kisebb van, szövetkezeti üzemek egész so­ra. Csak példának mondom az Épületasztalosipari Vállalatot, a Bácska Bútoripari Vállala­tot, a Lakberendezési-építő­ipari Ktsz-t. Van egy ezerva­­gonos hűtőházunk is. Most építik a Bácskai Hús­kombinátot, amely méreteiben is impozáns lesz („bácskai íze­ket visz az ország minden ré­szébe!”), mert évi 200 ezer ser­tést dolgoz majd fel. Négy ál­lami gazdaság és 32 termelő­­szövetkezet közös vállalkozása­ként építik. Végigmegyünk a bajai Váci utcán, a főtérről nyíló, Eötvös utcán, amelynek végén hangu­latos kis tér fogad, a téren Tóth Kálmán költő szobra. — Bajai születésű. Mi meg­becsüljük szülötteink emlékét, sok neves ember született Ba­ján, Déri Frigyes, aki a deb­receni múzeumot alapította, a nevét viseli ma a Déri kert, Jelky Andrásnak szobra van, Kliegel Józsefről kevesen tud­ják, hogy ő a feltalálója a vi­lág első betűszedő gépének. Itt született Mészáros Lázár, az 1848-as kormány hadügymi­nisztere, Teles Ede szobrász­­művész, Türr István szabad­ságharcos tábornok, de a mi is­koláink adtak katedrát Babits Mihály költőnek és Szarvas Gábor nyelvtudósnak is. És ha már az iskolákról esik szó, hadd mondjam, miért tartom forró városnak, az ifjúság vá­rosának Baját. Nyolcezer diák él itt. Van főiskolánk, tanító­képzőnk, gimnáziumunk és technikumunk, szakiskolákból pedig egész sor. Baja felébredt, kidörzsölte az évszázados álmosságot a sze­méből, most nyújtózik, új la­kótelepek épülnek, kertes há­zak sora, és ássák a földet, mozgatják a régi köveket, ve­zetik a vizet, lerakják a csa­tornahálózatot. Mert ebben el­maradt egy kissé, vezetékes ivóvíz csak a lakások 20 szá­zalékába ér el, a csatornázás terén még rosszabb a helyzet. Most alakult­­meg a vízműtár­­sulás, amelynek tervezési költ­ségeit a GVH vállalta. A Ho­mokváros, a Katonaváros és a Szállásváros rövidesen vizet kap. A hal és a város Visszatérünk a térre, a Su­govica partjára, nehezen lehet ettől a szépségtől elszakadni. Milyen impozáns lehet, amikor háromezer csónak megindul, s kirajzik a Dunára? Azt mondják, hogy Baján családi betegségnek számít a horgászás. A pecabot apáról fiúra száll. Másfél ezer hor­gászt tartanak nyilván a város­ban. A halászdinasztiák száma is megközelíti a harmincat. Jú­nius végén, Péter-Pál napján rendezik meg az Aranyponty ünnepet, ez a halászok napja, feldíszített, lampionos csóna­kok raja indul el a vízen és a Petőfi-szigeten épült vízi szín­padhoz tart. Újabban kétéven-*­ként rendezik meg ezt az ün­nepséget, felváltva a Duna­­menti folklór fesztivállal, ame­lyen 12 ország népi táncosai és 36 magyar népi tánccsoport vesz részt. — De Baján nemcsak hobby a horgászás. Mi szeretjük is a halat — vallja dr. Kárpáti An­tal vb-titkár. — Az országban az átlagos halfogyasztás nem éri el személyenként a 3 kilót. Nálunk megközelíti a harmin­cat. És aki egyszer megkóstolja a bajai halászlét, az visszavá­gyik ide, a mi Sugovica-parti csárdánkba. De ne gondolja, hogy itt csak horgászok, halá­szok és vízi emberek élnek. Baja kultúrközpont, igen szí­nes és gazdag a zenei élete. A Liszt Ferenc kórus többszörös aranyérmes, gyakran hívják külföldre is. Kiváló kamara­­zenekara van a vízügyi igazga­tóságnak. És reméljük, hogy a kecskeméti Katona József Színház is rendszeresebben jár majd Bajára a jövőben. A jövő A Sugovica városa várja ódon házai közé az idegeneket, hogy megmutassa szépségeit a térnek, a szigetnek, a vizeknek, és erdőknek. A Duna holt ága elvezet a gemenci erdőbe, amelynek egy részét megnyit­ják a kirándulók előtt. Turista­­utakat építettek, pecahelyeket alakítottak ki a csertai holt Duna-ágban. Jöhetnek majd a külföldi vadászok is, a víziba­rangolásokat kedvelők, az er­dők barátai. — A szállónk már kicsi, és régi. De nyáron megteszi a természet is, a sziget, amely pazar táborozóhely. Oda épí­tünk két kempinget, kis fahá­­zakat és szabad parkoló- és tá­borozóhelyet a sátorozóknak. A Petőfi-sziget rendezési ter­vét máris elkészítettük, par­kosítunk, rendbehozzuk a strandot, üdülőterület lesz a Pandúr-sziget is, a természe­tet kedvelők kis paradicsoma. És aki egyszer útba ejti a mi kis városunkat, megáll itt a téren, majd lesétál a víz part­jára, kirándul a gemenci er­dőbe és megmártja magát a Sugovica vizében, végül este megízleli a bográcsban főtt halászlét, az visszajön egyszer ismét, ha teheti. Erre veszi az útját, amikor Magyarországon átutazik. A Sugovica városa várja a vendégeket. Illés Sándor A Sugovica (Szlovák György rajza) Járjon kényelmesen... UTCÁN OTTHON STRANDON KÉNYELMES VISELET A MŰANYAG SZANDÁL PANTONETT PÉVI női pantonett PÉVI gyermekszandál PÉVI női szandál PÉVI férfiszandál ADAM férfipantonett MOSHATÓ, EGÉSZSÉGES, PRAKTIKUS, OLCSÓ!­él—11-ig 36,— Ft 22—25-ig 36,— Ft 26—29-ig 40,— Ft 30—33-ig 44,— Ft 34—39-ig 48,— Ft 40—15-ig 52,— Ft 40—45-ig 40,— Ft ILLATSZERBOLTBAN, ÁRUHÁZBAN KAPHATÓ! 7 Aillife SZÖKÉS A LÉGIÓBÓL N­AZIC SZÍNES SZÉLESVÁSZNÚ CSEHSZLOVÁK FILM I|U#Ib1 U HibiU Rendezte : Zbynek Brynych Bemutató JÚNIUS 28.PM.1

Next