Magyar Nemzet, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-26 / 147. szám
Kedd, 19 73. június 2 6., Túladtak 28 szerszámgépen Üzem- és munkaszervezés magasabb fokon a Székesfehérvári Köszörűgépgyárban Elmozdult-e már a holtpontról a gazdasági hatékonyságot segítő üzem- és munkaszervezés sorkétű feladata? Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az elmúlt évi költségvetésről adott jelentésében mondotta a parlament júniusi ülésszakán: „A vállalati munka- és üzemszervezést vizsgálva némi előrehaladásról számolhatok be. A szakminisztériumok útmutatásai és ellenőrzései mellett az elmúlt évben 65 vállalatnál mintaszervezéseket kezdtek. Három nagyvállalatnál az erőfeszítések már figyelemre méltó előnyökkel jártak. Mindhárom vállalatnál a korszerű termelésszervezés a belső tartalékok kihasználásának útja.’’ „Nagytakarítás” Az új utat kereső vállalatok egyike a Szerszámgépipari Művek. Mi a nagyvállalat Székesfehérvári Köszörűgépgyárában tettünk látogatást, ahol nagy lépéseket tettek a népgazdasági, vállalati és a helyi érdeket egyaránt képviselő feladattok megoldásában. Egy évvel ezelőtt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége közgyűlésén, nemrég az országgyűlésen, a kormány beszámolóban foglalkozott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a műszakitechnikai haladás és a beruházások együttes megvalósítása kapcsán a régi, kimustrálásra megérett, ócskavasba illő gépek, berendezések selejtezésének teendőivel. Székesfehérvárott már tavaly nekikezdtek a „nullára” leírt, tehát már amortizálódott, vagy a termékszerkezet átalakulása folytán már nem használt termelőeszközök összegyűjtésével azzal a céllal, hogy túladjanak rajtuk, ne foglalják el feleslegesen a helyet és a helynyeréssel, a technológiai szempontból folyamatos termelés megvalósításával. Az intézkedési terv célja a hatékonyabb gazdálkodás volt. Tárgyalások, intézkedések Hegyi János gépészmérnök, a gyár igazgatója kidolgoztatta az intézkedési tervet. Mérnökök, technikusok, művezetők, szocialista brigádok közös tanácskozásain ötvöződtek a jó javaslatok. Jóváhagyták a programot, majd benyújtották a nagyvállalatnak. Kuti Lajos vezérigazgató és az igazgató tanács megtárgyalta, jóváhagyta. — Mi volt a folytatás? — tettem fel a kérdést Tóth Gusztáv gépészmérnöknek, a székesfehérvári gyár főtechnológusának és Fehérvári József gépészmérnöknek, a szervezési csoport vezetőjének. Térképet terítenek az asztalra. A gyár több műhelyének alaprajzát. Kék és piros ábrák, feliratok. — Mit jelent a kék szín és a piros? — A piros szín a gépáthelyezést, a kék pedig maradását — kapom a választ. Kiegészítésül elmondották, hogy nemcsak térkép készült, az új elrendezést maketten is ábrázolták. Közhírré tették a két nagy műhelyben. A munka a forgácsolóban minél dúlt el és folytatódott a mellette levőben. Megnéztük a tágas üzemcsarnokot. Nemrég még válaszfal osztotta ketté. Most mindenütt rend és a már régen óhajtott technológiai sorrendben dolgoznak a gépek. Pár hónappal ezelőtt más volt itt a helyzet. A gépek, berendezések között ide-oda utazott a munkadarab. Ha a feladatot az egyik gépen elvégezték, rakták, szállították a másikhoz. Időveszteség. Megoldás? Az átcsoportosítás, ahogyan az „élet” kívánja. — Száztíz gépet mozgattunk meg. A daru felemelte és vitte az új helyére. Közben 28 gép került ki a két műhelyből a raktárba. Három csoport A szervezési csoportvezető vaskos dossziét vesz elő és sorolja: — A gépek egy része a Szerszámgépipari Művek gyáraiba kerül, Budapestre és vidékre. A második csoportban azok vannak, amelyeket értékesítünk. A Balatongyöngye Téesz, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz egyetegyet már kiszemelt. Egy forgácsológépet kölcsönadtunk a Mezőgéptrösztnek Pusztaszabolcsra. A harmadik csoportba az öreg, „nyugdíjra jogosult” berendezéseket soroltuk. Egy kis számadás a 28 gépről. Bruttó értékük — beszerzési áruk és az üzembehelyezés költségével együtt — annak idején 11 millió 999 ezer forintot tet ki. Mai értékük 2 millió 583 ezer forint. A gépek megmozgatását és a 28 gép értékesítését indokolta a profilváltozás és a termelés növekedése. Tíz évvel ezelőtt a Székesfehérvári Köszörűgépgyár főleg nagy pontosságú köszörűgépeket gyártott. Azóta ezekhez felzárkóztak a vasúti kocsikhoz licenc alapján gyártott fékek, valamint az autóbuszokhoz ugyancsak a fékek előállítása. A Székesfehérvári Köszörűgépgyárat tíz évvel ezelőtt, 1963. július 1-én csatolták az akkor megalakult Szerszámgépipari Művekhez. Tíz év alatt a követelmények változtak, ehhez kellett igazodni. És igazodtak is: a tavalyi eredmények alapján a Szerszámgépipari Művek elnyerte a kiváló vállalat címet, eredményeiben része volt a székesfehérvári gyár dolgozóinak, akik a vállalaton belüli versenyben a harmadik helyet szerezték meg. A változást, a fejlődést mutatja a vasút feladataihoz való hozzájárulás. Októberben lesz öt esztendeje, hogy az országgyűlés törvényre emelte a közlekedéspolitikai koncepciót, amelyben jelentős helyet foglal el a MÁV személy- és tehervagonparkjának korszerűsítése, műszaki fejlesztése. Köztudott, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése pedig kormányprogram. A vasúti kocsikhoz és az autóbuszokhoz mind nagyobb mennyiségű féket szükséges előállítani. Ebben kapott fő szerepet a Székesfehérvári Köszörűgépgyár. Az autóbuszokhoz jövőre kétszeresére emelkedik a fékberendezések gyártása. Az export is növekedik a szocialista országokba és a fejlődő államokba. Több adat igazolja: a termelés folyamatosságát elérték, a gazdaságosság később mutatkozik. A két műhely egyesítésével a termelés áttekinthetőbb, javult az irányítás és az ellenőrzés. Érdemes volt Érdemes volt az átszervezést elkezdeni — ez az egyöntetű vélemény. Közben sor kerül a közműhálózat felújítására. Ezt folyamatosan végzik, termeléskiesés nélkül. Ez a beruházás is szükséges és folytatása lesz az öltöző-, fürdő- és munkásszálló-építési folyamatnak. — Hová kerül a gépek eladásából befolyó összeg? — Nem a közös nagyvállalati kasszába megy, hanem nálunk marad és további beruházási célokra fordítjuk. A fejlesztési alapot gyarapítja. ..Munkaszervezés magasabb fokon” — így jellemezte egy mérnök a székesfehérváriak akcióját. Az első lépést az üzem- és munkaszervezési program megvalósításában megtették, a továbbiakra ezután kerül sor. Víg István A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT 44 órás munkahéttel, állandó műszakos beosztással AZONNALI BELÉPÉSRE KERES: LAKATOS, MAROS, VILLANYHEGESZTŐ, KOVÁCS SZAKMUNKÁSOKAT, GÉPKEZELŐ ÉS KAZÁNFŰTŐKET, VASIPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Munkaidő-beosztás: kéthetenként szabad szombat. Felveszünk továbbá: szakma nélküli férfi dolgozókat vasúti pályajavítási és építési munkára, nődolgozókat pályatisztítási munkára. A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad szombat és szabad hétfő. — Egyenruha-ellátás. — Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! — Bérezés: a kollektív szerződés szerint! Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest VII., Kertész utca 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. Madar Nemzet Baja bekapcsolódik az idegenforgalom vérkeringésébe Szerény kis ünnepség zajlott le az ország egyik leghangulatosabb terén, a méreteiben monumentális bajai Béke téren: megnyitották az idegenforgalmi kirendeltséget. Kissé talán különösen hangzik: idegenforgalom és Baja? Mert hozzászokott már a fül ahhoz, hogy ezt a csendes déli kisvárost a nyugdíjasok városának emlegessék, a csend városának, alvó városnak. Felébredt volna? — Én forró városnak nevezem. Mert tele van lendülettel, dinamikával, színnel és elevenséggel. A fiatalok városa Baja, innen indult el a KISZ lakásépítési akció, hatszáz új lakást építettek összefogással a fiatalok. De Baja az ipari munkásság városa is, hiszen 34 ezer lakosából 14 ezer az ipari munkás. Tudja mennyi volt 1938- ban? Mindössze ezer. Dr. Kárpáti Antal, Baja város tanácstitkára mondja ezt egy szuszra a Béke téren, ahol állunk, szemben a Sugovicával. Festői táj, lenyűgöző látvány ez a kanyargó ága a nagy folyamnak, a Petőfi-sziget és távolabb a Pandúr-sziget. Háromezer csónak ring a vízen. Ami az alföldi városoknak, Kecskemétnek, Hódmezővásárhelynek a kerékpár, az a bajaiaknak a csónak. Hozzánőttek a vízhez, amely a város alkotóeleme, szinte egy másik tere a Sugovica által övezett sziget. Az új határátkelőhely — igen, Baja az idegenforgalom vérkeringésébe kapcsolódik — folytatja a tanácstitkár, miközben lassú léptekkel elindul, hogy végigvezessen a téren, amely az olasz városok terének hangulatát idézi, de méreteiben azok tízszerese. Előttünk a városháza, amelyet még gróf Grassalkovich építtetett, jobbra a szálló, a középpen a későbarokk Szentháromság szobor, amelyet a város lajkossága a pusztító pestisjárvány emlékére állíttatott. Barokk, későbarokk, klasszicista műemlékek sora. — Itt vezet majd át a délről érkezők útja, bejönnek ide, s megállnak pihenni. És ezek az épületek, a térnek ez a hangulata, a festői táj itt tartja az átutazó idegeneket legalább egy napra. Ezt várjuk, mivel a hercegszántói határátkelőhely nemzetközi lett és az idén már sok külföldi veszi errefelé az irányt, osztrákok, németek, jugoszlávok, de jönnek majd még délebbről, Törökországból is. És mire elkészül a bezdáni híd, Baja felkészülten várja a nagy idegenforgalmat. Lelkes ember a tanácstitkár, és bajai ember, aki ismeri városa minden kövét, utcáját, házát, majd minden emberét, minden rezdülését. („Mert mi bajaiak ilyenek vagyunk, bárhová kerülünk, nekünk ez marad a legszebb! És aki itt élhet, az nem akar máshol élni!”) — A Finomposztó a legrégibb üzemünk, most készül alapításának 50. évfordulójára — folytatja. — Kétszázmillió forintos beruházással újjáalakítottuk. A Ganz Villamossági Művek készülékgyára bekapcsolódik az országos liftprogramba. A Kismotor- és Gépgyár 5-ös gyáregysége több millió forintos beruházással épült fel. Bácskai ízek — Ezek a város nagy vállalatai, de rengeteg kisebb van, szövetkezeti üzemek egész sora. Csak példának mondom az Épületasztalosipari Vállalatot, a Bácska Bútoripari Vállalatot, a Lakberendezési-építőipari Ktsz-t. Van egy ezervagonos hűtőházunk is. Most építik a Bácskai Húskombinátot, amely méreteiben is impozáns lesz („bácskai ízeket visz az ország minden részébe!”), mert évi 200 ezer sertést dolgoz majd fel. Négy állami gazdaság és 32 termelőszövetkezet közös vállalkozásaként építik. Végigmegyünk a bajai Váci utcán, a főtérről nyíló, Eötvös utcán, amelynek végén hangulatos kis tér fogad, a téren Tóth Kálmán költő szobra. — Bajai születésű. Mi megbecsüljük szülötteink emlékét, sok neves ember született Baján, Déri Frigyes, aki a debreceni múzeumot alapította, a nevét viseli ma a Déri kert, Jelky Andrásnak szobra van, Kliegel Józsefről kevesen tudják, hogy ő a feltalálója a világ első betűszedő gépének. Itt született Mészáros Lázár, az 1848-as kormány hadügyminisztere, Teles Ede szobrászművész, Türr István szabadságharcos tábornok, de a mi iskoláink adtak katedrát Babits Mihály költőnek és Szarvas Gábor nyelvtudósnak is. És ha már az iskolákról esik szó, hadd mondjam, miért tartom forró városnak, az ifjúság városának Baját. Nyolcezer diák él itt. Van főiskolánk, tanítóképzőnk, gimnáziumunk és technikumunk, szakiskolákból pedig egész sor. Baja felébredt, kidörzsölte az évszázados álmosságot a szeméből, most nyújtózik, új lakótelepek épülnek, kertes házak sora, és ássák a földet, mozgatják a régi köveket, vezetik a vizet, lerakják a csatornahálózatot. Mert ebben elmaradt egy kissé, vezetékes ivóvíz csak a lakások 20 százalékába ér el, a csatornázás terén még rosszabb a helyzet. Most alakultmeg a vízműtársulás, amelynek tervezési költségeit a GVH vállalta. A Homokváros, a Katonaváros és a Szállásváros rövidesen vizet kap. A hal és a város Visszatérünk a térre, a Sugovica partjára, nehezen lehet ettől a szépségtől elszakadni. Milyen impozáns lehet, amikor háromezer csónak megindul, s kirajzik a Dunára? Azt mondják, hogy Baján családi betegségnek számít a horgászás. A pecabot apáról fiúra száll. Másfél ezer horgászt tartanak nyilván a városban. A halászdinasztiák száma is megközelíti a harmincat. Június végén, Péter-Pál napján rendezik meg az Aranyponty ünnepet, ez a halászok napja, feldíszített, lampionos csónakok raja indul el a vízen és a Petőfi-szigeten épült vízi színpadhoz tart. Újabban kétéven-*ként rendezik meg ezt az ünnepséget, felváltva a Dunamenti folklór fesztivállal, amelyen 12 ország népi táncosai és 36 magyar népi tánccsoport vesz részt. — De Baján nemcsak hobby a horgászás. Mi szeretjük is a halat — vallja dr. Kárpáti Antal vb-titkár. — Az országban az átlagos halfogyasztás nem éri el személyenként a 3 kilót. Nálunk megközelíti a harmincat. És aki egyszer megkóstolja a bajai halászlét, az visszavágyik ide, a mi Sugovica-parti csárdánkba. De ne gondolja, hogy itt csak horgászok, halászok és vízi emberek élnek. Baja kultúrközpont, igen színes és gazdag a zenei élete. A Liszt Ferenc kórus többszörös aranyérmes, gyakran hívják külföldre is. Kiváló kamarazenekara van a vízügyi igazgatóságnak. És reméljük, hogy a kecskeméti Katona József Színház is rendszeresebben jár majd Bajára a jövőben. A jövő A Sugovica városa várja ódon házai közé az idegeneket, hogy megmutassa szépségeit a térnek, a szigetnek, a vizeknek, és erdőknek. A Duna holt ága elvezet a gemenci erdőbe, amelynek egy részét megnyitják a kirándulók előtt. Turistautakat építettek, pecahelyeket alakítottak ki a csertai holt Duna-ágban. Jöhetnek majd a külföldi vadászok is, a vízibarangolásokat kedvelők, az erdők barátai. — A szállónk már kicsi, és régi. De nyáron megteszi a természet is, a sziget, amely pazar táborozóhely. Oda építünk két kempinget, kis faházakat és szabad parkoló- és táborozóhelyet a sátorozóknak. A Petőfi-sziget rendezési tervét máris elkészítettük, parkosítunk, rendbehozzuk a strandot, üdülőterület lesz a Pandúr-sziget is, a természetet kedvelők kis paradicsoma. És aki egyszer útba ejti a mi kis városunkat, megáll itt a téren, majd lesétál a víz partjára, kirándul a gemenci erdőbe és megmártja magát a Sugovica vizében, végül este megízleli a bográcsban főtt halászlét, az visszajön egyszer ismét, ha teheti. Erre veszi az útját, amikor Magyarországon átutazik. A Sugovica városa várja a vendégeket. Illés Sándor A Sugovica (Szlovák György rajza) Járjon kényelmesen... UTCÁN OTTHON STRANDON KÉNYELMES VISELET A MŰANYAG SZANDÁL PANTONETT PÉVI női pantonett PÉVI gyermekszandál PÉVI női szandál PÉVI férfiszandál ADAM férfipantonett MOSHATÓ, EGÉSZSÉGES, PRAKTIKUS, OLCSÓ!él—11-ig 36,— Ft 22—25-ig 36,— Ft 26—29-ig 40,— Ft 30—33-ig 44,— Ft 34—39-ig 48,— Ft 40—15-ig 52,— Ft 40—45-ig 40,— Ft ILLATSZERBOLTBAN, ÁRUHÁZBAN KAPHATÓ! 7 Aillife SZÖKÉS A LÉGIÓBÓL NAZIC SZÍNES SZÉLESVÁSZNÚ CSEHSZLOVÁK FILM I|U#Ib1 U HibiU Rendezte : Zbynek Brynych Bemutató JÚNIUS 28.PM.1