Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

Péntek, 1973. szeptember 14- Magyar Nemzet. Ülést tartott a Minisztertanács Javul az ágazati irányítás és a vállalati szervezés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta az ágazati irányítás érvényesülé­séről szóló jelentést. A mi­nisztériumok javuló mérték­ben látják el ágazati irányító tevékenységüket. Fokozták el­lenőrző tevékenységüket, fej­lődött az információs rendszer. A kettős alárendeltség meg­szűnésével új alapokra helye­ződött és fejlődött a minisz­tériumok, valamint a tanácsi szervek közötti kapcsolat. A tanácsi ágazati szervek mind­inkább teljesítik feladataikat, a szakmai felkészültség azon­ban több helyen még nem megfelelő. Fejlődés mutatko­zik az egyes népgazdasági ágakhoz tartozó szövetkezetek ágazati irányításában. E terü­leten jobban figyelembe kell venni a sajátosságokat. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és további feladatul tűzte ki egy-egy ága­zat egészét felölelő irányító munka javítását. A Minisztertanács megtár­gyalta a vállalati szervezési tevékenység fejlesztésére vo­natkozó kormányhatározat végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt év tavaszán hozott határozatot a dolgozók kedve­zően fogadták. Gyorsabbá és tudatosabbá vált a szervezési tevékenység. A határozatban foglalt feladatok eredménye­sebb megvalósítása érdekében a vállalatoknak jobban ki kell használniuk a munka- és üzemszervezés javításában rej­lő lehetőségeket. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és úgy döntött, hogy a határozat végrehajtá­sáról, az elért eredményekről és a jelentkező nehézségekről a munkaügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke egy év múlva tegyen jelentést a Miniszter­­tanácsnak. A külügyminiszter jelentést terjesztett a kormány elé a szeptember 5—7. között a Len­gyel Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszterek átfogó véleménycserét folytattak a magyar—lengyel kapcsolatok helyzetéről. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy azok ör­vendetesen fejlődnek, amihez különösképpen hozzájárultak a két ország legmagasabb szintű vezetőinek találkozói. Megvitatták a két országnak a Varsói Szerződés és a KGST tagállamai együttműködésé­nek erősítésére irányuló tevé­kenységét, továbbá a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit. A szívélyes, baráti és elv­társi légkörben lefolytatott tárgyalásokon az összes érin­tett kérdésben teljes nézetazo­nosság nyilvánult meg. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését a megfigyelésre kijelölt ipari nagyvállalatok 1968—72 közötti fejlődéséről. Ezek a vállalatok állítják elő az ország ipari termelésének mintegy a felét és adják az ipari export nagyobb hánya­dát. Tevékenységük általában összhangban áll a központi gazdaságpolitikai elvekkel. A vállalatok a gazdaságirányítá­si rendszer egységes keretei között — esetenként egyedi rendelkezésekkel és intézkedé­sekkel — eredményesen mű­ködnek. Közülük néhány vál­lalat nagyobb állami támoga­tásra szorult. Ezek intézkedési tervet készítenek termékstruk­túrájuk átalakítására, annál a hat vállalatnál pedig, ahol ez saját erőből nem oldható meg, központi intézkedésekre ke­rült, illetve kerül sor. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszter, vala­mint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentését az energiaellátás helyzetéről és a téli felkészülésről. A népgaz­daság tüzelőanyag-ellátása ki­egyensúlyozott. A villamos energia iránti igény — az öt­éves terv előirányzatainak megfelelően — jelentősen nö­vekedni fog. Az ellátás bizto­sítása érdekében, több más in­tézkedés mellett még az év vége előtt üzembe helyezik a Duna menti Hőerőmű és az Inotai Erőmű újabb részlegeit, s további importlehetőségeket is biztosítanak. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé a nyári betakarítási munkák végrehajtásáról, a terményfel­vásárlás helyzetéről, valamint az őszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről. A gabonabetakarítás zökkenő­­mentesen, a szokásosnál rövi­­debb idő alatt megtörtént. Za­vartalan volt az alkatrész­­ellátás. A termés — a koráb­binál kisebb vetésterületen — nagyobb, mint az előző évben volt. A nyári érésű zöldség és gyümölcs felvásárlása azonos a tavalyival. Néhány termékből, elsősorban zöldpaprikából a felvásárlás jóval kisebb volt a tavalyinál, de a lakosság ellá­tása érdekében — még az export terhére is — intézkedé­sek történtek. A gazdaságok alaposan felkészültek az őszi munkákra. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A művelődésügyi miniszter, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke és fő­titkára előterjesztést tett a köznevelés fejlesztését szolgá­ló pedagógiai kutatásokról. A kormány úgy határozott, hogy az országos szintű kutatásokat a köznevelés szolgálatában álló pedagógiai kutatásokkal ki kell egészíteni. A kutatások segít­sék elő a távlati döntések tu­dományos megalapozását, tisz­tázzák a köznevelés, az iskola­ügyi tervezés elméleti-mód­szertani kérdéseit, a közneve­lési rendszer szerkezetének és tartalmának kimunkálását. A kutatómunka összehangolásá­ra az érdekelt állami és társa­dalmi szervek képviselőiből bizottság alakul.­ A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az energiahordozók termelése és behozatala biztonságos téli ellátást tesz lehetővé Az energiaellátás helyzeté­ről és az 1973—74. évi téli fel­készülésről a Minisztertanács elé terjesztett jelentés többek között megállapítja, hogy a népgazdaság tüzelőanyag-ellá­tása az év eddigi időszakában alapvetően kiegyensúlyozott és már megtették a téli fel­készülés érdekében szükséges intézkedéseket is. Ennek meg­felelően az energiahordozók termelése és behozatala fedezi a felhasználók szükségletét és lehetővé teszi, hogy kellő idő­re tárolják a biztonságos téli ellátáshoz szükséges készlete­ket. Többek között ezt a meg­állapítást támasztja alá, hogy a hazai szénbányászat az idei módosított előirányzatát vár­hatóan 237 000 tonnával túltel­jesíti, s jövő év első negyedé­ben is — az előzetes számítá­sok szerint — többet szállít­hatnak az országnak, mint ez év azonos időszakában". A ha­zai termelés és a behozatal összességében kielégíti a vár­ható téli szénigényeket. A gázolaj- és a bitumenigé­nyek növekedésével igyekezett lépést tartani a kőolajfeldol­gozó ipar is, mert mintegy két­százezer tonnányi termékkel többet állít elő az idei terv­ben előirányzottnál. Meghatá­rozták már a jövő év első ne­gyedévi feldolgozáshoz szüksé­ges kőolajimportot is, amely­hez ezúttal is nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Az idén a fűtőolaj-ellátás zavartalan volt, de a mezőgazdaságnak esetleges többletgázolaj-fel­­használása a fűtési idény kez­detén átmenetileg problémát okozhat a lakosság ellátásá­ban, amit viszont enyhíteni lehet a szállítási kapacitások növelésével. Az elosztást se­gíti, hogy az ÁFOR intézke­dési terve szerint október 1-ig a háztartási tüzelőolaj értéke­sítésére újabb 3000 elárusító­­helyet létesít, s így ezen a téren már összesen 3450 helyen szerezheti be a fűtőolajat a la­kosság. A jelentés kitér arra is, hogy a földgázfogyasztók igénye a gázprogramban fog­laltaknak megfelelően alakult, és tervszerűnek mondható a termelés is. A jelentés szerint az őszi­téli villamosenergia-ellátásban számolni kell azzal, hogy a csúcsterhelés a múlt évihez viszonyítva 8,7 százalékkal növekszik. A Duna menti Hő­erőmű bővítéseként épülő 8-as számú 215 megawattos gép­egység párhuzamosan kapcsol­lása és az inotai gázturbinás erőmű két 100 megawattos gé­pének üzembe helyezése vi­szont különféle szállítási prob­lémák miatt késik. A csúcs­­terhelés időszakában így nagy gondot okozhat az igények ki­elégítése. Ezért a Nehézipari Minisztérium máris több in­tézkedést tett és újabbakat tervez az erőművek új gépei­nek mielőbbi üzembe helyezé­sére, a villamosenergia telje­sítménymérleg feszítettségé­­nek enyhítésére. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a je­lentést, s utasította a nehéz­ipari minisztert, hogy folya­matosan kísérje figyelemmel a villamos teljesítmény helyzetét és az egyensúly biztosítása ér­dekében tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. Szombattól új közlekedési rend a Margitszigeten Szeptember 15-től, szombat­tól új forgalmi rend lép ér­vénybe a Margitszigeten. A Margit-hídról ezután tilos sze­mélygépkocsival a szigetre hajtani. Az új intézkedés sze­rint a szigetet gépkocsik csak az Árpád-hídról érhetik el és azok is csak a Nagyszállóig, illetve a megépülésre kerülő gyógyszállóig közlekedhetnek. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a nagy át­menő forgalom miatt a gépko­csik zavarták a sziget nyugal­mát, és nagymértékben szeny­­nyezték a levegőt. A Hazafias Népfront által szervezett an­kétokon és a Magyar Nemzet hasábjain is egyre gyakrabban hangzottak el emiatt panaszok és születtek javaslatok is a for­galom korlátozására. Az elmúlt esztendő tapasz­talatai egyértelműen bizonyí­tották, hogy környezetvédelmi szempontból káros a nagy autóforgalom a szigeten: egy óra alatt 700—800 személy­­gépkocsi haladt át a főútvo­nalon, és ez nagymértékben szennyezte a levegőt. Az Árpád-hídról behajtó autóknak 300 férőhelyes fize­tő parkolóhely áll rendelke­zésükre. A parkolási oő igen mérsékelt, óránként 2 forint lesz. A Margit-híd budai és pesti hídfője közelében to­vábbi 400 díjmentes parkoló­hely létesül. Az autóbuszok és a taxik továbbra is behajthatnak a Margit-hídról. A 26-os autó­­buszjáratot sűrítik, szállítási kapacitását óránként 1000— 1200 személyre növelik. Csúcs­­forgalom idején még tartalék autóbuszokat is üzembe állíta­nak. Az autóbuszok négy­perces időközökben közleked­nek. Rendszeresítik a szigetre a kishajójáratokat is, ezeket a szükségnek megfelelően köz­lekedtetik, nyáron sűrített já­ratokban. A taxik a szigeten nem parkolhatnak, a fuvar lebonyolítása után kötelesek elhagyni a szigetet. A par­kolóhelyeken egyébként a parkolódíj fizetése 6 óra és 23 óra között kötelező. A fővárosi tanácsnál tartott sajtótájékoztatón azt is­ el­mondották, hogy új, gázmeg­hajtású vagy elektromos autó­buszokat terveznek a szigetre. Ha ezek beválnak, akkor a 26-os autóbuszjáratot ezek veszik át. Az új közlekedési rend szombaton, azaz holnap reggel 6 órakor lép életbe. Eredményesen fejlődik a szovjet-magyar kereskedelem Négy arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel jutalmaz­ták az AGROMASEXPO ’73 mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari gépkiállításon a szovjet gépipar termékeit. A kiállítás alkalmából csütörtökön sajtó­­tájékoztató volt, amelyen dr. Körösvölgyi László, a HUNG­­EXPO mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítási igazga­tóságának vezetője köszöntöt­te a szovjet vendégeket. Sev­­csenko Dmitrij Jakovlevics, a Szovjetunió magyarországi ke­reskedelmi képviselője elöljá­róban megállapította: a Szov­jetunió és a Magyar Népköz­­társaság közötti kereskedelem eredményesen fejlődik. — A két ország kölcsönös áruforgalma a jelenlegi ötéves terv első három éve alatt na­gyobb ütemben növekedett, mint amit az 1971—1975-ös évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményünk előirányoz — mondotta. — Az 1971—1973. évi külkereskedel­münk áruforgalma ugyanis 400 millió rubellel — hét száza­lékkal — felülmúlja a hosszú lejáratú egyezmény tervét. Az idei évben a két ország áru­forgalmának értéke hozzáve­tőlegesen kétmilliárd rubel. Hazánk főleg nyersanyago­kat importál a Szovjetunióból. Jelenlegi ötéves tervünk első két évében 10­5 millió tonna kőolajat és kőolajipari termé­ket, egymillió 150 ezer tonna hengerelt vas- és acélárut, egymillió 464 ezer tonna mű­­trágyát szállított a Szovjetunió hazánknak. A szovjet gépek és berendezések hazánkba irá­nyuló exportja az elmúlt év­ben 25 százalékkal növeke­dett. A Szovjetunió első he­lyet foglal el Magyarország gépkocsiszállítói között: a je­lenlegi ötéves terv több mint 200 ezer szovjet gépkocsi szál­lítását irányozza elő. Ebből 174 ezer a személygépkocsi, a Zsigulik száma ezen belül 120 ezer. Megnövekedett a Szovjet­unió mezőgazdasági gépgyár­tásának teljesítőképessége, s ez lehetővé tette, hogy a hosz­­szú lejáratú egyezményben előirányzott 10 400 helyett több mint 17 500 traktort szál­lítsanak hazánknak. A negye­dik ötéves terv folyamán ösz­­szesen 22 500 traktort, 1000 út­építő berendezést és több mint 60 millió rubel értékben más mezőgazdasági gépfelszerelést vásárolunk a Szovjetuniótól. Jelenleg több mint 45 ezer szovjet gyártmányú traktort, 16 ezer gabonabetakarító kom­bájnt, több mint 2000 útépítő gépet és sok más gépi felsze­relést használ mezőgazdasá­gunk. A tizenkét éve működő Traktorexport Össz-szövetségi Egyesülés állított ki az AG­­ROMASEXPO-n gépeket. A Traktorexport fennállása alatt a világ egyik legnagyobb trak­torokat és mezőgazdasági gé­peket exportáló vállalatává fejlődött. Ez az egyesülés Európa, Ázsia, Afrika és La­­tin-Amerika több mint 70 or­szágába szállít gépeket, s az előbbi földrészek országaiban több mint 250 ezer szovjet traktor, 60 ezer gabonabeta­karító kombájn és 230 ezer út­építő gép dolgozik. A kereskedelmi képviselő elmondotta, hogy a Szovjet­unió hazánkból túlnyomórészt gépeket és berendezéseket vá­sárol. A jelenlegi ötéves terv első két évében 778 millió ru­bel értékben vásároltak gép­ipari gyártmányokat hazánk­ból, s ez Magyrország szovjet­unióbeli exportjának 45 szá­zaléka. A Szovjetunió külke­reskedelmi egyesülései 1973- ban 510 millió rubel értékben vásároltak gépeket Magyaror­szágtól, s ez 30 millió rubel­lel több a hosszú lejáratú egyezményben ez évre elő­irányzottnál. A termelés szakosítása és a kooperáción alapuló ipari együttműködés is egyre több népgazdasági ágazatra terjed ki. L. D. Jakovlevics az együttműködés példájaként említette a gépkocsiegyez­ményt, amely szovjet és ma­gyar vállalatok között az autóbuszok, trolibuszok és a Zsiguli gépkocsik szerkezeti egységeinek és alkatrészeinek gyártásában, kölcsönös szállí­tásában alakult ki. A mező­­gazdasági gépgyártás terüle­tén is eredményesen valósul meg a két ország együttmű­ködése. Az egyezmény szerint a Szovjetunió 29, hazánk pe­dig 19-féle mezőgazdasági géptípust gyárt és szállít egy­másnak kölcsönösen. A Szovjetunió kereskedelmi képviselője végezetül elmon­dotta, hogy a két ország gaz­dasági együttműködésének bő­vítése — a szocialista gazda­sági integráció komplex prog­ramja alapján — lehetővé te­szi a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népgazdaságá­nak gyors ütemű fejlődését. Országos biológus napok Sopronban A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat biológiai vá­lasztmánya ez évben Sopron­ban rendezi meg az országos biológus napokat, a megnyitó ma délután lesz a Liszt Fe­renc Művelődési Központ elő­adótermében. A XVI. Országos Biológus Napokon több mint 350 részt­vevő jelenik meg, közöttük ne­ves biológusaink, mint előadók s mint hozzászólók. Ezzel a megállapítással egyben azt is jelezni kívánjuk, hogy ez a tu­dományos rendezvény előadó- és továbbképző módszertani konferenciává alakul. Az or­szágos biológus napokra kül­földi biológusok is szép szám­mal jelentkeztek hallgatóként. Az előadások sora az ökoló­giai ülésszakkal kezdődik, ame­lyen dr. Hortobágyi Tibor, a biológiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a TIT biológiai választmányá­nak elnöke mond megnyitó beszédet. Dr. Balogh János Kossuth­­díjas akadémikus, tanszékve­zető egyetemi tanár, a választ­mány vezetőségi tagjának elő­adása következik ezután öko­lógiai szabályzórendszerek és környezetvédelem címmel. Ma­gyarország erdeinek ökoszisz­témái, az erdők szerepe a kör­nyezetvédelemben címmel dr. Gál János, a mezőgazdasági tudományok doktora, tanszék­­vezető egyetemi tanár tart előadást. A Fertőtáj kutatásaival és annak jelentőségével dr. Csa­­pody István tudományos ku­tató foglalkozik. Ezekkel az előadásokkal fejeződik be az első nap programja. Szomba­ton biokémiai-citológiai ülés­szakkal folytatódik az előadás­­sorozat. Az ellenanyagok és biológiai hatásuk című téma előadója dr. Gergely János, az orvostudományok doktora. A sejtmembránok biokémiai sze­repével dr. Gárdos György, a biológiai tudományok doktora; a sejtek fúziójával és hibridi­zációjával dr. Raskó István tu­dományos munkatárs foglalko­zik. Szeptember 16-án, vasárnap — e tudományos tanácskozás utolsó napján — az antropoló­giai ülésszak keretében dr. Ne­meskéri János, a biológiai tu­dományok kandidátusa, a Né­pesedés antropológiai és hu­mángenetikai vonatkozásai címmel tartja meg előadását. Az ember testi fejlődésének tendenciáival korunkban dr. Élben Ottó egyetemi adjunktus foglalkozik. S végül dr. Kontra György főiskolai tanár, az OPI főigazgató-helyettese zárja e napon az előadások sorát Az ismeretterjesztés hatékonysá­gának fokozása a tanulás pszi­chológiai feltételeinek tükré­ben címmel. Sajtótájékoztató az alufixről Az Alumíniumárugyár csü­törtökön értékelte a kereske­delmi dolgozók körében meg­hirdetett teflonpályázatot s a szakemberek egyúttal sajtótá­jékoztatón számoltak be az üzem teflontermékeiről, új­donságairól. Jelenleg húszféle teflonbevonatú lábost, faze­kat, tejforralót és szeletsütöt készítenek a múlt évben be­rendezett új üzemben. A gyár a DUPONT cég licence alap­ján 3 rétegben égeti rá az edényre a kopásálló és köny­­nyen tisztítható teflonbevona­tot, amely már nemcsak a háztartási edényeknél, hanem az élelmiszeripar, a textilipar, a vegyipar, a faipar, a papír­ipar, valamint a műbőr- és műanyagipar berendezéseinél­­ is sikeresen vizsgázott. Vietnami vendégek az OBT-nél Csütörtökön látogatást tett az Országos Béketanácsnál az a 15 tagú vietnami csoport, amely a VDK-ból érkezett ha­zánkba. Dr. Mondok Pál, az OBT alelnöke tájékoztatta őket a magyar békemozgalom vietnami akcióiról és ismer­tette a vendégekkel a VIII. kongresszusára készülő béke­mozgalmunk feladatait, prog­ramját, a vietnami nép iránti szolidaritás terén. A csoport nevében Pham­ Th­em, a Viet­nami Dolgozók Pártja szerve­zési bizottságának alelnöke köszönetet fejezett ki a ma­gyar népnek, békemozgalmá­nak a vietnami nép melletti cselekvő szolidaritásért. Magyar—finn eszmecsere A Finnországban tartózkodó dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettest fogadta Jansson iparügyi mi­niszter, valamint Wahlroos ál­lamtitkár és eszmecserét foly­tattak országaink gazdasági együttműködését elősegítő ipa­ri kooperáció kérdéseiről. 5 Kiállítás a Szovjetunió idegenforgalmáról Kiállítás nyílt csütörtökön a Szovjetunió idegenforgalmá­ról, a BKV Récsei üzemegysé­gének kultúrtermében. A Szovjetunió tájait, üdülőhe­lyeit csaknem száz színes ké­pen, fotón bemutató kiállítást a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő idegenfor­galmi főhivatal, az Intourist magyarországi képviseletének vezetője, B. A. Zezjulin nyi­totta meg. Az ünnepség alkal­mával a déli hadseregcsoport művészegyüttese szórakoztató műsort adott. A bemutató iránt érdeklődő közönség a XIV. kerület, Chá­­zár András utca 1. alatt te­kintheti meg a kiállítást. Nemzetközi gazdasági konferencia San Franciscóban Az amerikai Stanford ku­tató intézet San Franciscóban nemzetközi gazdasági konfe­renciát rendez, amelyre a vi­lág számos nagy vállalatá­nak vezetőit és kormányszer­vek képviselőit hívták meg. A konferencia programjában fontos helyet foglal el a ke­let-nyugati gazdasági kap­csolatok kérdése. Dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkárságának veze­tője csütörtökön elutazott a konferenciára. Budapesti Műszaki Filmfesztivál Hatodik alkalommal rende­zik meg szeptember 28—októ­ber 5 között a Budapesti Mű­szaki Filmfesztivált, amelynek fővédnöki tisztét dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az OMFB elnö­ke vállalta. A fesztiválon 16 ország 151 filmjét vetítik szak­mai csoportosításban. A kül­földi filmek túlnyomó részét magyarra szinkronizálták. A fesztivál színhelye a Duna mo­zi lesz. A csütörtöki tájékoz­tató szerint a bemutatandó fil­mek a bányászat, kohászat, hírközlés, műszeripar, közle­kedés, vegyipar, űrkutatás, egészségügyi technika, gépipar, építőipar, erdő- és mezőgazda­ság, élelmiszeripar területét ölelik fel. » FILM S­­ínMI MUZSIKA KRITIKA, RIPORT, SOROZAT, SOK KÉPPEL... Megjelenik minden szombaton Kapható az újságárusoknál

Next