Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

Szerda, 1913. szeptember 19. 1 1 M­g •• g •• • • • •• •• ! Csütörtökön összeül a magyar békekongresszus Sebestyén Nándorné sajtótájékoztatója Az előkészítő megyei találko­zókon és a budapesti békekon­ferencián megválasztott mint­egy 580 küldött — köztük az Országos Béketanács 200 tagja —, s valamennyi társadalmi és tömegszervezet képviseletében meghívott száz vendég rész­vételével csütörtökön összeül a Vili. magyar békekongresz­­szus. Az Országház kongresz­­szusi termében sorra kerülő eseményről kedden tartott saj­tótájékoztatóján Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára elmondta:­­ — Békemozgalmunk nagy­­ fontosságú eseménye hivatott­­ összegezni azokat az eredmé­­­­nyeket, amelyeket hazánkban­­ a békeszerető amiberek egész , társadalmát átfogó mozgalom s az elmúlt 25 év alatt, a szer­­­­vezett békemozgalom kibonta­­­­kozása, s különösen a leg­utóbbi, 1969-ben tartott orszá­gos béketanácskozás óta elért. Békemozgalmunk országos mé­retű munkakonferenciája egy­ben előretekintés is lesz: szám­ba veszi, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetben a világmé­retű békemozgalomra milyen új feladatok hárulnak. Az országos tanácskozás ple­náris üléseken és hat szekció­ban folytat majd eszmecserét, hogy alkotó módon járuljon hozzá a hazai és a nemzetközi békemunka további teendői­nek kimunkálásához. Az el­múlt évek békemozgalmát ér­tékelő beszámoló után a kong­resszusi szekciók a következő témákkal foglalkoznak: békés egymás mellett élés és a nem­zetközi együttműködés; bizton­ság és leszerelés; válsággócok a nemzetközi politikában; nemzeti függetlenség és a bé­kemozgalom; az ifjúság békére nevelése; a békemozgalom ne­gyedszázada Magyarországon. A VIII. magyar békekong­resszus előkészíti a békeerők október végén megrendezendő moszkvai világkongresszusát is. Sebestyén Nándorné kifejtet­te: a világkongresszus — az eddigi előkészületekről érke­zett hírek szerint — fellép majd a béke, a népek szabad­sága és függetlensége védel­mében, megerősíti a népek egyenjogú, minden oldalú és kölcsönösen előnyös együttmű­ködését, valamint minden or­szág és nép igazi nemzeti ér­dekeinek tiszteletben tartását, egyben lehetővé teszi azt is, hogy kidolgozzák a békesze­­rető emberek mozgalmának közös, nemzetközi platform­ját. Az OBT főtitkára megemlé­kezett a tragikus chilei ese­ményekről, s mint elmondotta, a mostani országos béketalál­kozó alkalom lesz, hogy ismé­telten felmérjék azokat az erő­ket, amelyek a haladás ellen munkálkodnak , miután a chilei Népi Egység kormányá­nak megdöntése figyelmezte­tés: a békés egymás mellett élés magában hordozza az im­perialista erőkkel szembeni harc szükségességét is. Sebes­tyén Nándorné egyúttal ismer­tette, hogy­ a magyar közvéle­mény minden korábbinál élén­kebben reagált a chilei haladó kormány megdöntésének híré­re, naponta ezrével érkeznek a béketanács központjába a til­takozó táviratok, levelek. Majd hangsúlyozta, az országos bé­kekongresszus és a béke-világ­kongresszus magyarországi előkészületei a nyitányát jel­zik­ annak az eseménysorozat­nak, amelynek keretében a magyar békemozgalom meg­emlékezik a hazai és nemzet­közi szervezett békeharc ki­bontakozásának negyedszáza­dos évfordulójáról. Gáspár Sándor a Landler Jenő MÁV járműjavító üzemben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden láto­gatást tett a Landler Jenő MÁV járműjavító üzemben. A vendégeket Fenyvesi István, az üzem igazgatója és Petővári László, az üzemi pártbizottság titkára fogadta. Lantos Zoltán, a XV. kerüle­ti pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a SZOT főtitkárát a kerület politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, ered­ményeiről. Fenyvesi István a Landler Jenő MÁV járműjaví­tó üzem gazdasági eredmé­nyeit, feladatait vázolta. Gás­pár Sándor ezt követően meg­látogatta az üzem néhány egy­ségét, közöttük a mozdonyosz­tályt, a kocsiosztályt, a ko­­vácsműhelyt és a kormánysze­­lep-műhelyt. Beszélgetett a he­lyi gazdasági és mozgalmi szer­vek vezetőivel, a szocialista brigádtagokkal. A látogatás után az üzem dolgozói a Landler művelődési ház színháztermében nagygyű­lésen találkoztak a vendégek­kel. Gáspár Sándor beszédet mondott a nagygyűlésen. A SZOT főtitkára tájékozta­tást adott politikai kérdések­ről, szocialista építőmunkánk feladatairól. Egyebek közt alá­húzta, alapvetően fontos fel­adat a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek jó összhang­jának megteremtése. Részlete­sen szólt a látogatás során szerzett tapasztalatairól, s el­ismeréssel nyugtázta, hogy a Landler Jenő járműjavítóban — csakúgy, mint iparunk más nagyüzemeiben — magas szín­vonalú a munkásaktivitás, és ez kifejezésre jut a szocialista versenymozgalomban, a szocia­lista brigádmozgalomban is. — A szocialista munkaver­seny és a szocialista brigád­mozgalom — ebben az üzem­ben is, másutt is — egyre inkább a közösségi ember for­málásának szolgálatában áll — hangsúlyozta. — Feltétlenül je­lentős eredményként könyvel­hetjük el, hogy ez a mozgalom a jól végzett pontos munkát állítja a középpontba. Magyar-szovjet közös hadgyakorlat Megkezdődött a magyar nép­­hadsereg, valamint a Magyar­­országon ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadseregcso­port kijelölt egységeinek közös hadgyakorlata. A gyakorlat keddi eseményei szemléletesen bizonyították, hogy katonáink jól hasznosítják a kiképzés alatt elsajátítottakat, magas fokú, példaszerű a magyar és a szovjet egységek együttmű­ködése. A gyakorlatot megtekintette Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, valamint B. P. Ivanov vezér­­ezredes, a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A jól sikerült gyakorlat első részét követően a vendégek felkeresték a Szovjet katonák harcálláspontját, ahol a had­gyakorlaton részt vevő csapa­tok parancsnokai számoltak be egységeik tevékenységéről. A kormány tagjai és a magas rangú szovjet katonai vezetők ezután megtekintettek egy ma­gyar tüzérüteget, amely a si­keres délelőtti gyakorlat után új állásába vonult. Az egész gyakorlat a fegy­vernemek óramű precizitási együttműködését bizonyította, a légierő, a tüzérség éppúgy kitett magáért, mint a gépko­csizó lövész, a műszaki alaku­lat katonája, vagy a korszerű harckocsi vezetője. A gyakor­lat egy részén éleslövészet zaj­lott: a parancsnokokhoz be­futó jelentések szerint minden harcos eredménye elérte a ki­váló szintet. A magyar—szovjet közös hadgyakorlat a következő na­pokban folytatódik. A szárazság nehezíti a szántás-vetést Jól haladnak a betakarítással Kedden a MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasági munkák szervezésére létreho­zott operatív bizottság. A hó­napok óta tartó szárazság hát­ráltatja az őszi szántás-vetést és a szeptemberben, október­ben beérő növényi kultúrák fejlődését. A mezőgazdasági nagyüzemek erőfeszítéseket tesznek a legsürgősebb tenni­valók elvégzésére, az­­évszak­hoz képest jól állnak a szántás­sal és a tavalyinál előbb kezd­tek hozzá a betakarításhoz. A burgonya kétharmadát takarí­tották be eddig a termelők, a cukorrépa és kukorica betaka­rítása is megkezdődött. A sző­lőszüret egyre nagyobb mun­kát ad a termelőknek, mert a csemegeszőlők után a bor­szőlők is beértek az alföldi vi­dékeken. Magyar Nemzet. Megkezdődött a nemzetközi pathológiai kongresszus Kedden a Tudományos Aka­démián dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyitot­ta meg az Európai Pathológus Társaság IV. kongresszusát. Az ötnapos rendezvényen csaknem 900 külföldi és hazai tudós tanácskozik az orvostu­domány és a gyógyászat egyik legfontosabb területének, a be­tegségek megállapításának időszerű kérdéseiről. A prog­ramban szereplő témakörökön belül, a korunk legtöbb áldo­zatot követelő érbetegségeivel és diagnosztikájukkal foglal­kozó előadások a legfontosab­bak. Nyugatnémet szakemberek gyümölcstermesztésünk eredményeiről Nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozta hazánk gépesített nagyüzemi gyümölcstermelését a bonni mezőgazdasági kamara nyolctagú küldöttsége. A gyü­mölcstermelő szakemberek lá­togatása szervesen kapcsoló­dott a korábbi két év gyakor­latához, amikor a dísznövény­­termesztés, majd a zöldségter­melés bonni, illetve Rajna-vi­déki szakemberei jártak ha­zánkban. Az idei vendégek háromna­pos tanulmányatuk során megtekintették a kecskeméti Helvétia Állami Gazdaság és a Beki Állami Gazdaság hatal­mas gyümölcsöseit, az Agro­­masexpo '73 kiállítását, és esz­mecseréken összegezték szak­mai tapasztalataikat kertészeti szakembereinkkel. Különös elismeréssel szóltak a látogatók homoki gyümölcs­­termesztésünk nagyszerű ered­ményeiről, a magyar almater­mesztés és betakarítás korsze­rűen gépesített megoldásáról, s a nagyüzemi gépesítésnek a kisüzemivel szemben belátha­tó, lemérhető jelentős előnyei­ről. . Perzsa emberek között A magyar—iráni gazdasági kapcsolatok fejlődése és távlatai Mennyit tud az „utca em­bere” nálunk Iránról? Min­denekelőtt azt, hogy két év­vel ezelőtt, 1971-ben ünnepel­te az Iráni Császárság alapí­tásának 2500 éves fordulóját. Az 1,6 millió négyzetkilomé­ter területen 32 millió ember él. Ebből 13 millió a váro­sokban — a fővárosban, Te­heránban 3,2 millió —, a fal­vakban, településeken 19 mil­lió. Listavezető A Teheránban napokban megnyílt első nemzetközi vá­sáron részt vevő magyar gaz­­dasági-műszaki-külkereskedel­­mi szakemberek csoportjá­ban — a Technoimpex Ma­gyar Gépipari Külkereskedel­mi Vállalat küldötteként — alkalmam nyílt tapasztalato­kat szerezni Iránról. Egy be­szélgetés alkalmával jegyez­tem fel az iráni magyar kül­kereskedelmi kirendeltségen: Irán jelenleg a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ál­lama. E meghatározás alátá­masztására két tényt említet­tek. A GNP — bruttó nemze­ti termék — 1971—1972-ben 14,3 százalékot tett ki, keve­sebbet a tervezettnél a nagy szárazság miatt, míg az elő­ző évben folyóáron számol­va 20,5 százalékot. A beruhá­zások értékben 18,8 százalék­kal haladták meg tavaly a ko­rábbi esztendő értékét. Kedvező kép A magyar—iráni gazdasági­műszaki kapcsolatok fejlődése szempontjából alapvető az a meghatározás, amely dr. Biró József külkereskedelmi mi­niszter részéről hangzott el. „Tovább kívánjuk növelni áruforgalmunkat a fejlődő or­szágokkal is, a már kialakult kapcsolatok továbbfejlesztésé­vel — mondotta. — Fokozni kívánjuk a gazdasági együtt­működést ezekkel az orszá­gokkal, mert az a tapasztala­tunk, hogy ezen az úton válik lehetségessé olyan korszerű árustruktúra elérése, amely mindkét fél kölcsönös érde­keit szolgálja. Célunk az, hogy a fontos alapanyagokban, fél­késztermékekben és készter­mékekben fennálló szükségle­teink kielégítését különféle gazdasági együttm­űködési for­mák alkalmazásával mindkét fél számára előnyössé tegyük.’’ Ezeket a kölcsönösen elő­nyös törekvéseket segítették az elmúlt években a magyar gépszállítások az iráni textil­ipar rekonstrukciójához, ter­melésbővítéséhez, az Iránban rendezett szakkiállítások, to­vábbá dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter teheráni látogatása és ezt megelőzően az Iráni Tervhivatal vezetőjé­nek budapesti tárgyalása. Most pedig a Technoimpex külke­reskedelmi vállalat sikerrel mutatta be a magyar gépipar exporttermékeit az első tehe­ráni nemzetközi vásáron, amelyre 22 országból 500 cég hozta el áruit. Bár­kivel beszélgettünk, egy­öntetű volt a vélemény: a Technoimpex kiállítása haté­konyan segíti a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítését és bekapcsolódási lehetősé­geink is biztatóak az iráni ötödik ötéves terv fejlesztési programjába. Ki, mit ad Irán jelentős exportot bo­nyolít le. A világpiacon be­vezetett — és a magyar üz­letekben is kapható — cikkek sorában szerepel az iráni könnyűipar sokféle, megbíz­ható minőségű terméke. Az iráni lakosság életszínvonalá­val együttjáró ellátás további növelése és a kivitel emelé­se érdekében, a mostani öt­éves terv folyamán, az iráni kormány 700 ezer orsóval kí­­vánja növelni a fonókapaci­tást. Eddig szerződést írtak alá 90 magyar gyűrűsfonógép — 8300 orsó —, valamint kiegé­szítő gépi berendezések szál­lítására. a­ harmadik legna­­gyobb lélekszámú iráni város, Iszfahán textilüzeme számá­ra. Ugyanide 2000 orsós fono­da kiegészítő berendezéseinek szállítására 1973—74-ben, to­vábbá 7000 orsós fonoda be­rendezéseinek elkészítésére és átadására. 1975—76-ra a Jazd­­ban létesítendő fonoda gépi berendezéseit is megrendel­ték. A magyar—iráni kereske­delmi forgalomban a magyar termelővállalatok élén a Köny­­nyűipari Gépgyártó Vállalat halad, amely textilipari és ci­pőipari gépeivel jelentős részt kapott az iráni könnyűipar fejlesztésében. Ezeknek a gé­peknek a szállítása 1966—67- ben kezdődött. Az iráni tex­tilipari rekonstrukcióban a magyar gépeket kedvezően fo­gadták. A KAEV márkájú fo­nógépek, cipőipari berendezé­sek megbízhatóan működnek, versenyképesek. A megbízha­tóság és versenyképesség nem üres frázis. Nyugat-Európában a nagy cipőgyárak — a többi között a Német Szövetségi Köztársaságban — sorra leáll­nak és teljesen új gépekkel üzemeket nyitnak Iránban. IIj fejezet A kereskedelmi forgalom­ban új formákat eredményez­het a KARKATEL vegyes ke­reskedelmi és szaktanácsadó vállalat Iránban. Az elmúlt évben jegyezték be iráni ma­gánvállalatként. A konzorcium­ban a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, a Technoimpex és a TESCO vesz részt magyar részről, iráni oldalról pedig 3 magánvállalat. — Mi a feladata és jövő­je a KARKATEL magyar— iráni kereskedelmi és szakta­nácsadó magánvállalatnak? Balázs Imre főmérnök, aki korábban a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat egyik gyárá­ban működött, majd utána Egyiptomban, ezt követően a magyar textilipari és cipő­ipari gépek üzembe helyezését szervezte, ellenőrizte Iránban, most a KARKATEL vállalat helyettes vezetője, kérdésem­re így válaszolt: — Iránban dinamikus fejlő­dés előtt áll a textilipar, bár az eddigi fejlesztés is igen nagy lendületű volt. A Köny­­nyűipari Gépgyártó Vállalat fonógépei beváltak­ Iránban, további rendelésekre számí­tunk, mert a magyar gépek iránt változatlanul nagy az érdeklődés. A teheráni nem­zetközi vásár 20. számú pavi­lonjában néhány szerszámgé­pet, egyéb berendezést is be­mutatunk, de főleg cipőipari gépeket. — Tervek? — Mivel a magyar gépek iránti kereslet növekedik, a szervizhálózat felállítását na­pirendre kell tűzni. A ma­gyar szerelők, karbantartók jó munkáját az iráni cégek elis­merik és mind többen sürge­tik az állandó szerviz felállí­tását. Ha egy gép leáll kis alkatrész kopása miatt, gyor­san kell kijavítani. Ez az igény a vásárlók részéről reá­lis és vigyáznunk kell, hogy a KAEV márka jó híre ne szenvedjen csorbát. Érdekességek Napjainkban a levegőtiszta­ság, a környezetvédelem, a fák, a növényzet óvása nem­zetközi üggyé fejlődött. Irán­ban és Teheránban óriási erő­feszítéseket tesznek, hogy a kopár hegyoldalakat, a sivata­gi részeket fásítsák. Aki en­gedély nélkül fát vág ki, nagyösszegű büntetéssel sújt­ják.­­ A nemzetközi vásár te­rülete és környéke három évvel ezelőtt még sivatag volt — mesélte Mostafa Ettefagh, a KARKATES műszaki titká­ra —, egyetlen ház nem volt itt. Kormányintézkedésre első­nek út épült, majd bevezet­ték a vizet és a villanyt. A lakóházak százai emelkedtek ki, itt épült fel a Hilton Szál­ló is. A környéken a fák tíz­ezreit ültették el, az utak mentén az üdezöld pázsitot naponta öntözik az emberek, akik nagyon szeretik a fákat, virágokat, a zöld parkokat. Az építkezésben követik a hagyományos perzsa stílust a lakóházaknál Az „iroda- és középületépítésben pedig az újat, a könnyű acélszerkeze­tet. Gyorsan, jó iramban, sok modern géppel építkeznek. Ilyen módszerrel épültek a vá­sárváros szellős, modern pa­vilonjai is. A vásár iránt nagy érdek­lődés mutatkozott és az igaz­gatóság előrejelzése szerint nyolcszázezer látogatóra szá­mítanak. Vig István A nők képzése politikai kérdés Megkezdődött a SZOT országos nőkonferenciája Több mint 250 dolgozó nő, szocialista brigádvezető, mun­kásasszony és a szakszervezeti nőmozgalom vezetői részvéte­lével kedden megkezdődött a SZOT titkárságának országos nőkonferenciája a Szaktanács székházában. A tanácskozáson részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. A konferenciát Pál László SZOT-titkár nyitotta meg. A kétnapos tanácskozás céljáról szólva hangsúlyozta: egyetlen központi kérdés, a munkavál­lalás és az anyai hivatás köré csoportosítva a nőpolitikai ha­tározatokkal kapcsolatos fel­adatokat áttekintik, s megvizs­gálják, miként lehetne a szak­­szervezetek erejét még céltuda­tosabban felhasználni az ügy érdekében. Czerván Mártonné dr., a SZOT nőbizottságának elnöke tartott vitaindító előadást a munkavállalás és az anyai hi­vatás egyeztetésének időszerű kérdéseiről. A tanácskozás előtt sok száz fizikai munkás, édesanya és dolgozó asszony véleményét kérték ki, s ezek alapján megállapítható, hogy a nők az MSZMP KB nőpolitikai határozatát kedvezően fogad­ták, jónak tartják. A nőbizott­ság elnöke ezután részletesen összegezte a dolgozó nők, az anyák érdekében hozott köz­ponti és helyi intézkedéseket. A tapasztalatok alapján meg­állapítható, hogy az anyákat védő rendelkezések jók, vég­rehajtásuk, ellenőrzésük­­a munkavédelmi gyakorlatban azonban még nem­ elég követ­kezetes. Az elmúlt tíz év alatt 230 ezerrel nőtt a férfi és csak 34 ezerrel a női szakmunkások száma, ugyanakkor 47 ezerrel emelkedett a férfi, és 139 ezer­rel a női betanított munkásoké. Ez azt mutatja, hogy a se­gédmunka terhe lassan átkerül a nők vállára. A nők szakkép­zettségének helyzete ma az a terület, ahol újratermelődhet, megcsontosodhat a nemek kö­zötti egyenlőtlenség. A szak­­szervezetek számára a mun­kásnők képzésének, tovább­képzésének segítése politikai kérdés. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy a szakkép­zettség hiánya mennyiben hat a nők életszínvonalának alaku­lására, majd a családok hely­zetével foglalkozott. A Szakta­nács a többi között a bölcső­dék gyorsabb ütemű fejleszté­se mellett foglalt állást, ugyan­akkor a leghatározottabban támogatja a gyermekgondozási segélyrendszer továbbfejlesz­tését. A szakszervezetek külön szeretnék ösztönözni azt, hogy a jutalomszabadságok elosztá­sánál részesüljenek előnyben a két vagy több gyermeket ne­velő anyák, kapjanak munka­idő-kedvezményt azok a több műszakban dolgozók, akiknek a bölcsőde, az óvoda nyitva tartási rendje miatt problémát jelent a munkahelyre érkezés. Befejezésül a nők társadalmi, politikai munkájával foglal­kozott a beszámoló, megálla­pítva, hogy mind több nő kap­csolódik be a közéleti tevé­kenységbe, a mozgalmi mun­kába. A szakszervezeti tisztsé­gek felét hazánkban nők töl­tik be. A nőkonferencia további eseményeit csütörtöki szá­munkban ismertetjük. A­z Új külkereskedelmi vállalat Új külkereskedelmi vállalat alakult: a Novex Találmány­­fejlesztő és Értékesítő Külke­reskedelmi RT elsősorban sza­badalmakkal foglalkozik. Ér­tékeli a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, egyetemi tanszékek, ipari kutatóintéze­tek, tervezőirodák és iparvál­lalatok által felajánlott témá­kat, megszervezi az ip­arjog­védelmet és anya­gilag is támo­gatja a továbbfejlesztést. Piac­kutató munkája alápján a vál­lalat megszervezi a külföldi partnerekkel való elettm­ű­­ködést és az értékesítést is. 5

Next