Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Szombat, 1973. szeptember Magyar Nemzet Módosították az oktatási és a honvédelemről szóló t­ényt Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel mó­dosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó 1961. évi 111. törvényt. Figye­lemmel az oktatási reform so­rán szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőtt­­oktatás — képzési célja, a mó­dosítás ezenkívül kiterjed az időközben meghaladottá vált néhány más törvényi rendel­kezésre is. A törvénymódosí­tással összhangban az Elnöki Tanács módosította a közép­fokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú tör­vényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a honvédelemről szóló tör­vényt. A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű ren­delet bővíti a tartalékos had­kötelesek katonai szolgáltatá­sának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola” néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bí­rói és más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Továbbfejlesztik az oktatási intézmények képzési rendszerét Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és jóváhagyta az okta­tási rendszerünk továbbfej­lesztéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az 1961. évi III. törvény fog­lalta és foglalja keretbe­ okta­­tási rendszerünk szerkezeti felépítését, az alsó-, közép- és felsőoktatási alapintézményeit, valamint feladataikat az egy­séges oktatási rendszeren be­lül. A művelődésügyi minisz­ter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján az Elnö­ki Tanács megállapította: a gyakorlat bebizonyította, hogy a törvényben rögzített irány­elvek általában helyesek. A törvény megszületése óta el­telt 12 esztendő tapasztalatai azonban már kellő alapot ad­nak ahhoz, hogy oktatási intéz­ményeink képzési rendszerét továbbfejlesszük és még alkal­masabbá tegyük az előttünk álló feladatok hatékonyabb megvalósítására. Ezt a célt szolgálja az El­nöki Tanács most elfogadott törvényerejű rendelete az ok­tatási rendszer továbbfejlesz­téséről, amely az 1961-es tör­vény egyes rendelkezéseit újonnan fogalmazza, s ezzel — a törvény keretjellegének meg­felelően — megteremti a jog­alapot a továbbfejlesztéshez. A módosítások elsősorban az egyes oktatási intézmények képzési célját pontosítják: né­hány túlhaladott intézkedést a mai állapotokhoz igazítanak. Lehetőség nyílik mostantól kezdve például arra, hogy a 14. életévét betöltött gyermek a dolgozók általános iskolájában tegyen eleget a változatla­nul 16. évig terjedő tankötele­zettségének. Ez lényegében fel­oldja azt a megkötöttséget, hogy a gyermeket 16. életévé­nek betöltéséig mindennapi is­kolalátogatásra kötelezzék. Az alsófokú oktatási intéz­mények közül a törvényerejű rendelet külön foglalkozik a gyógypedagógiai intézmények­kel, képzési céljaival. A ren­delkezést az indokolja, hogy emelkedik a gyógypedagógiai intézmények száma, növekszik jelentőségük, s jellegük eltér az általános iskolákétól. A tanácstörvénnyel össz­hangban a törvényerejű rende­let a gimnáziumok és a szak­középiskolák, valamint a kö­zépiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítését, fenn­tartásukat a tanácsok kizáró­lagos hatáskörébe utalja. Ki­vételt csupán a felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái és az egyházi gimnáziumok je­lentenek. A jövőben a minisz­tériumok, az országos hatáskö­rű szervek nem tartanak fenn középiskolát. A törvényerejű rendelet a gimnáziumok képzési céljai­nak megjelölésében figyelem­be veszi a kettős feladatot: a felsőfokú tanulmányokra, illet­ve közvetlenül a gyakorlati életre való felkészítést. A gim­nazisták a négy év sikeres el­végzése után érettségi vizsgát tehetnek, és ez jogosítja őket a felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe való jelentkezésre. Ugyanakkor a gimnáziumok négy évfolyamának sikeres el­végzése — érettségi vizsga le­tétele nélkül is — képesít ál­talános irányú középfokú is­kolai végzettséghez kötött munkaköre töltésére. Az érettségi m­indinkább a felsőfokú lányok folyta­tásának —ülön felvételi vizsgát kis— előfeltétele lesz. A szakirkolák elvégzé­se után isőségük nyílik a tanulók,érettségi vizs­ga letétele felsőfokú in­­tézmények jánnak jelent­kezni. A középiskolának felsőfokú lányokra fel­készítő­sz annyiban mó­dosul, hogyobb súlyt, kap a szakirántsőfoki­ tanu­lásra való ejtés. Érettségi vizsga nél­ a gimnáziu­mokhoz han­g a négy évfolyam ése képesítést nyújt a körú iskolai vég­zettséghez­­ állások be­töltésére. Az 1961.II. törvénynek az a rendje, hogy felső­fokú vitézi Miniszterta­nács, egyi és főiskolát pedig az 1 Tanács léte­síthet, illetvitethet meg, nem váltó, törvényerejű rendelet jobban megfo­galmazza ottoktatás ke­reteit. Lén új rendelke­zés, hogy jön jogszabá­lyokban itrozandó kere­tek között általános isko­lák és gimnák mellett a jövőben eszakközépisko­­lákbart és­zoktatás terü­letén is le­ nyílik a tan­anyán enymulással való elsajátítása felnőttokta­tás továbbítése érdeké­ben tehát léget nyújt ar­ra, hogy köteles koron túllévők­ra igazodjék a felnőttek jának sajátos követelmény. Módot ad a törvény így is, hogy egyes iskolatípust illetve sza­kokon el tanulással, az előírt víz eredményes le­tételével sszerezhető le­gyen a vége. ­ ÚJRA KAPHATÓ SZÓTÁRAK: ANGOL—MAGYAR KÉZISZÓTÁR 120,— Fi ANGOL—MAGYAR KISSZÓTÁR 26,— Fi FRANCIA—MAGYAR NAGYSZÓTÁR 480,— Fi FRANCIA—MAGYAR KISSZÓTÁR 26,— Fi SPANYOL—MAGYAR KÉZISZÓTÁR 115,— Ft SPANYOL—MAGYAR KISSZÓTÁR 35,— Ft • 1828 a© AKADÉMIAI KIADÓ Eredményes a magyar—goszláv mezőgazdasági együtködés A magyar—jugoszláv mező­­gazdasági albizottság Keszthe­lyen tartotta ez évi ülését, augusztus 27-től 31-ig. A ma­gyar küldöttséget Madas And­rás mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, a jugoszláv küldöttséget Branko Torodija, a jugoszláv szövet­ségi mezőgazdasági miniszter első helyettese vezette. Egyöntetű véleménye mind­két félnek, hogy az együttmű­ködés aktív és eredményes. Ennek keretében a két ország nemesítő intézetei több új ku­­koricahibri á­llítottak elő közösen,­sillapodás szü­letett a kö­mesítés kiter­jesztésére, sorban lucer­na-, cukor-és szójafajták előállítására albizottság foglalkozót napjainkban oly nagy­­őségű termé­­szetvédelmesekkel, a két ország hanti vidékein húzódó erdeiek egységes tájvédelmi blémáival és több más, ország élelmi­­szer-gazda szempontjából időszerű e működési kér­déssel. A geodéziai és geofizikai kisék új otthonát avatták fel Sopon Péntek délelőtt avatták fel­­Sopronban a Magyar Tudo­mányos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézete új kua­­tóépületét. Dr. Kapocs Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia Kutatási Ellátási Szol­gálatának igazgatója a beru­házási ütemről is szólt az ava­tó ünnepségen. Ezt követően dr. Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára mondott beszédet. — Többszörösen öröm ez a mai nap számunkra — mon­dotta a bevezetőben. — Öröm egyrészt azért, mert az épület átadása a vidéki tudományos kutatási bázis fokozott fej­lesztését célozza, törekvésünk megvalósításának egyik fontos állomásához érkeztünk. Öröm azért is, mert az Akadém­ia kutatóhálózatán belül olyan műhellyel gazdagodunk, amely nemzetközileg is elismert ha­zai geodéziai-geofizikai kuta­tásnak ad korszerű otthont. Az Akadémia főtitkára ez­után arról szólt, hogy a sop­roni geodéziai és geofizikai oktató- és kutatóintézetek len­dületes fejlődése, s e tudo­mányterületek nemzetközi hír­nevének megszerzése elvá­laszthatatlan dr. Tárczy-Hor­­noch Antal akadémikus­­sze­mélyétől, aki csaknem fél év­százado­s­ban tevékeny­kedik. — Az 191 kiadott ala­pító levél az a Soproni Geodéziai ofizikai Kuta­tó Intézet bb letétemé­nyese az ő­s geodéziai és geofizikai­­kutatásoknak. Ezek az alatások nem je­lentenek elást a gyakor­lattól, sőt­­ szoros kap­csolatot fak fenn a tu­domány éssadalmi szük­ségletek k. A kutatások nagy részen tárcaszintű, népgazdasá fontos távla­ti kutatási irányok köré csoportosul­t például az ország térti erőforrásai­nak kutat­ás feltárása, mint a szótechnika al­kalmazása. Ezután Opeczi Béla az intézet távfeladatait is­mertetve.­úlyozta, hogy a tudománkutatás diffe­­renciálódása után növek­szik a nerszi együttmű­ködés jelere. Befejezésül a tudomány otthonát átad­ta az int igazgatójának, dr. Somogyser kandidá­tusnak. Az iitéz izgatója hálás szavakkal ütötte tanító­­mesterét, arczy-Hornoch Antal akatíist és dr. Ha­zai István ,aki egyetemi tanárt. V. I. Metró, aluljáró, parkoló ♦ ——­— ... Gyorsított Ütemben épnek Budapest Hazai közlekedési csomópontjai A metró építésével és a cso­mópontok kialakításával kap­csolatos tervekről tájékoztat­ták péntek délelőtt a sajtó képviselőit a fővárosi tanács­nál. Giltner Andor, a fővárosi tanács elnökhelyettese részle­tesen ismertette az építkezé­sekkel kapcsolatos kérdéseket és elmondotta: nemcsak a m metró építését, de az azzal ösz­­szefüggő felszíni építkezéseket is meggyorsították. A metró észak-déli vonalának első sza­kaszát 1976 végéig üzembe he­lyezik. A Nagyvárad téri metróállo­más építése már megkezdő­dött, itt lesz az észak-déli metró ideiglenes déli végállo­mása. Amikor megépül a met­ró állomása és a gyalogos alul­járórendszer is elkészül, a fel­színen a jelenlegi körforgal­mi rend helyett jelzőlámpás kereszteződést vezetnek be. Az itt épülő aluljáró 900 négyzet­­méteres alapterületű lesz, eh­hez csaknem 400 négyzetmé­ternyi üzlettér kapcsolódik. A Kálvin tér rendezése A legnagyobb gondot és fej­törést a Kálvin tér átépítése, s az itteni nagy forgalom eltere­lése jelenti az építőknek és közlekedési szakembereknek. A metró­állomás és a gyalogos aluljárórendszer megépítésével egyidőben ugyanis a teret is teljesen átrendezik, a körfor­galom helyett itt is jelzőlám­pákkal szabályozzák majd a forgalmat a jövőben.­­ Az Üllői úton, a Nagyvá­rad tér és a Kálvin tér között is megszűnik majd a villamos­­közlekedés — mondotta Gitt­ner Andor tanácselnök-helyet­tes —, mihelyt üzembe helyez­zük a metrónak ezt a szaka­szát, 1976 végére. Egyébként a Kálvin téren létesül majd Bu­dapest egyik ötszintes közle­kedési csomópontja, ahol­­ s az utazóközönség átszállhat az észak—déli metróról a dél-bu­dai földalatti vasútvonalra, amely majd később épül meg. Itt csatlakozik a metróvona­lakhoz az idáig meghosszabbí­tandó csepeli gyorsvasút is. A gyalogos aluljárórendszer háromezer négyzetméteren épül meg a föld alatt.­­ Mikor kezdődnek a tér rendezési munkái? — Októberben, de ezek csak előmunkálatoknak számítanak, ugyanis a közművezetékek át­helyezéséről van szó csupán. A nagyobb méretű munkák jö­vőre kezdődnek. Az építkezé­sek ideje alatt a Kiskörút és az Üllői út villamos- és közúti forgalmát egy-egy sávon biz­tosítjuk. Nagyobb forgalomel­terelésre tehát csak a jövő év második felében kerül majd sor a téren, szükségessé teszi itt is nagyobb szabású gyalogos aluljárórend­szer megépítését. Itt fejezik be először Budapesten a legjelen­tősebb ötszintes közlekedési rendszer kiépítését. Innen há­rom különböző szinten érhető majd el a földalatti vasút, a kelet—nyugati, az észak—déli metró és a millenniumi FÁV, a kis földalatti. Az épülő gyalogos aluljáró­nak kijárata lesz a Deák térre, a Tanács körút két oldalára, valamint a Madách téri villa­mosmegállókhoz. Kisebb kereskedelmi létesít­mények is helyet kapnak majd itt, újságárudák, virágüzletek, dohányboltok. — Itt mikor kezdik el a munkát? — Néhány nap múlva — hangzik a válasz. — De a jövő esztendő végére be is fejezzük. A közúti forgalomban itt nem kerül sor nagyobb változások­ra. Az aluljáróból, ha elkészül, meg lehet majd közelíteni egy kis közlekedési múzeumot, amely szintén most épül a mil­lenniumi FÁV korábban elha­gyott, már használaton kívüli alagútszakaszában. A munkák megkezdése után egy időre a Deák Ferenc utcát lezárják a forgalom elől. A Margitsziget Szóba került a sajtótájékoz­tatón a Margitsziget forgalmá­nak kérdése is. Mint ismeretes, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy a szigetet elzárja a gépkocsifor­galom elől, mert a kipufogógá­zok erősen szennyezik a leve­gőt. Szeptember 15-e után a Mar­­git-hídról tilos gépkocsival a Szigetre behajtani. Az Árpád­saidról azonban továbbra is be lehet hajtani, s a közlekedés is megengedett egész a Nagyszál­lóig. A szálló környékén, vala­mint az Árpád-híd szigeti híd­főjénél fizető parkolóhelyeket létesítenek több száz gépkocsi­nak. Gittner Andor tanácselnök­helyettes elmondotta, hogy na­gyobb parkolóhelyek épülnek a Duna két partján is, Pesten és Budán, a Szigettel szemben. Tervezik, hogy ezekről a par­kolóhelyekről sűrített kishajó­járatokat iktatnak forgalomba a Szigetre. Tehát az autóval érkezők parkolhatnak például a Szent István park környé­kén, onnan hajóra szállva per­cek alatt elérhetik a Szigetet. Többen felvetették, helyes lenne a Margit-híd szigeti híd­főjénél is parkolóhelyeket ki­alakítani. Ez azonban megold­hatatlan és nem is lenne sem­mi értelme a gépkocsik kitil­tása után megengedni. A Mar­git-híd felől szeptember 15-től csak a taxik és az autóbuszok hajthatnak be a Szigetre. (i.­s.) Aluljáró a Felszabadulás téren Májusban kezdődik a Fel­­szabadulás tér rendezése is. Ide — mint mondották a sajtó­­tájékoztatón a főváros közle­kedésének irányítói — a met­róállomás létesítésével egyidő­­­ben gyalogos- és közúti aluljá­rót is építenek a Kossuth La­jos és a Petőfi utca keresztező­désében.­­ Építünk ezenkívül a Klo­tild-paloták között és a Váci utcánál is egy-egy gyalogos aluljárót, hogy a gyalogosok közlekedése ne zavarja a híd közúti forgalmát. A tér alatt épülő közúti alul­járó a gépjárműveknek külön szintű kapcsolatot biztosít a Károlyi Mihály utcából a Pe­tőfi Sándor utcába és az Er­­zsébet-hídra. Az átépítés után a szűk Kígyó utcában a közúti forgalom megszűnik. — Az itt folyó építkezések milyen intézkedéseket igényel­nek? — Az építkezések ideje alatt a Károlyi Mihály utcát és a Petőfi Sándor utca torkolatát ideiglenesen lezárják a forga­lom elöl. A Kossuth Lajos ut­ca—Erzsébet-híd forgalma, azonban az egész építkezés ideje alatt is biztosított. A for­galomkorlátozásra és elterelés­re 1976 közepéig lesz szükség. Az észak—déli metróvonal ideiglenes északi végállomása a Deák téren épül meg, s ez békekonferencia Békésben, Pest megyében és Tolnában A Békés megyei békekonfe­renciát pénteken tartották meg Békéscsabán, a városi ta­nács dísztermében. A részve­vőket Nagy József, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte. A díszelnökségben helyet fog­lalt Terényi István, az Orszá­gos Béketanács alelnöke és Fábián László, a­ Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak képviselője. A legutóbbi békekongresz­­szus óta végzett munkáról Szilágyi Péter, a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottságának alelnöke tartott tájékoztatást. Hangsúlyozta: a több nemzetiség lakta megyé­ben a népfront egyik legfőbb tevékenységének tartja a né­pek barátságának erősítését. A megyei konferencián 15 küldöttet választottak a VIII. békekongresszusra. A béke­mozgalom legkiválóbb akti­vistái közül négyen kapták meg az Országos Béketanács Békéért kitüntetését. A Pest megyei békemozga­lom 200 küldötte is pénteken ült össze a megyei tanács dísz­termében. Részt vett a konfe­rencián dr. Mondok Pál, a me­gyei tanács elnöke, az Országos Béketanács alelnöke is. Dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, a fóti gyermekváros igazgatója beszámolójában ki­emelte: Pest megyei kezdemé­nyezésre indult el három, a vietnami nép igazságos harcát segítő jelentős országos akció is. A beszámolót követő vita után dr. Mondok Pál átadta az Országos Béketanács kitün­tető jelvényét hat kiemelkedő békemunkát folytató kül­dött­nek, majd megválasztották a megye 21 küldöttét a VIII. or­szágos békekongresszusra. A Tolna megyei békekonfe­renciát szintén pénteken, Szekszárdon rendezték meg. A megnyitót Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár tartot­ta. Az ENSZ Társaságok Világszövetsége támogatja a moszkvai világkongresszust Komját Irént tiszteletbeli elnökké választották Az ENSZ Társaságok Világ­­szövetsége (WFUNA) 1946-ban alakult meg, azóta már 82 tagállam tartozik a szervezet­be. Feladata: az Egyesült Nemzetek Szervezetének tö­rekvéseit széles körben elter­jeszteni. A szervezet kétévenként rendezi közgyűléseit, amelye­ken időszerű politikai és gaz­dasági kérdéseket , vitatnak meg. A tagállamok delegációi legutóbb augusztus 11—19. kö­zött trendben tartották köz­gyűlésüket. Azt itt elhangzot­takról számolt be dr. Simai Mihály, a Magyar ENSZ Tár­saság főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában. Mint el­mondotta, három fő napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként az ENSZ megvál­tozott szerepét elemezték nap­jaink politikai eseményeinek tükrében. Magyar dokumen­tum aránján értékelték a fej­lődő országok helyzetét is. Ez­zel kapcsolatban állásfoglalás született, amely kimondja­, hogy ezek az országok fejlő­désük jelenlegi szakaszában már jelentős szerepet játsza­nak a világpolitikában. Máso­dik napirendi pontként az ENSZ-társaságok Világszövet­ségének szerepét vitatták meg Leszögezték, hogy a szervezeti rendszeren rövidesen változ­tatni kell. Heves vita alakult ki, ami­kor a békeerők moszkvai vi­lágkongresszusával kapcsola­tos állásfoglalás megfogalma­zására került sor. Úgy hatá­roztak, hogy a WFU­A támo­gatja a világkongresszust, és szervezésében együttműködik a Béke-világtanáccsal. A szer­vezet a valamennyi tagálla­mot képviselő reprezentat­ív delegációt küld a világkong­resszusra. A jövő év terveiről is szó esett. 1974 tavaszán Romániá­ban rendezik meg az európai regionális tanácskozást, majd ezt követi augusztusban a né­pesedési világév jegyében ren­dezendő tanácskozás. A köz­gyűlésen megválasztották az új vezetőséget is. Az ENSZ- társaságok Világszövetségé­nek új elnöke U’Thant lett, és negyedszázados­­kiemelkedő munkájáért tiszteletbeli el­nökké választották Komját Irént, a Magyar ENSZ Társa­ság alelnökét. Főtitkárrá Har­­res Perreirát nevezték ki, aki rövidesen Magyarországra lá­togat.

Next