Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
Szombat, 1973. szeptember Magyar Nemzet Módosították az oktatási és a honvédelemről szóló tényt Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó 1961. évi 111. törvényt. Figyelemmel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőttoktatás — képzési célja, a módosítás ezenkívül kiterjed az időközben meghaladottá vált néhány más törvényi rendelkezésre is. A törvénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt. A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgáltatásának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola” néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Továbbfejlesztik az oktatási intézmények képzési rendszerét Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyta az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az 1961. évi III. törvény foglalta és foglalja keretbe oktatási rendszerünk szerkezeti felépítését, az alsó-, közép- és felsőoktatási alapintézményeit, valamint feladataikat az egységes oktatási rendszeren belül. A művelődésügyi miniszter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján az Elnöki Tanács megállapította: a gyakorlat bebizonyította, hogy a törvényben rögzített irányelvek általában helyesek. A törvény megszületése óta eltelt 12 esztendő tapasztalatai azonban már kellő alapot adnak ahhoz, hogy oktatási intézményeink képzési rendszerét továbbfejlesszük és még alkalmasabbá tegyük az előttünk álló feladatok hatékonyabb megvalósítására. Ezt a célt szolgálja az Elnöki Tanács most elfogadott törvényerejű rendelete az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről, amely az 1961-es törvény egyes rendelkezéseit újonnan fogalmazza, s ezzel — a törvény keretjellegének megfelelően — megteremti a jogalapot a továbbfejlesztéshez. A módosítások elsősorban az egyes oktatási intézmények képzési célját pontosítják: néhány túlhaladott intézkedést a mai állapotokhoz igazítanak. Lehetőség nyílik mostantól kezdve például arra, hogy a 14. életévét betöltött gyermek a dolgozók általános iskolájában tegyen eleget a változatlanul 16. évig terjedő tankötelezettségének. Ez lényegében feloldja azt a megkötöttséget, hogy a gyermeket 16. életévének betöltéséig mindennapi iskolalátogatásra kötelezzék. Az alsófokú oktatási intézmények közül a törvényerejű rendelet külön foglalkozik a gyógypedagógiai intézményekkel, képzési céljaival. A rendelkezést az indokolja, hogy emelkedik a gyógypedagógiai intézmények száma, növekszik jelentőségük, s jellegük eltér az általános iskolákétól. A tanácstörvénnyel összhangban a törvényerejű rendelet a gimnáziumok és a szakközépiskolák, valamint a középiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítését, fenntartásukat a tanácsok kizárólagos hatáskörébe utalja. Kivételt csupán a felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái és az egyházi gimnáziumok jelentenek. A jövőben a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek nem tartanak fenn középiskolát. A törvényerejű rendelet a gimnáziumok képzési céljainak megjelölésében figyelembe veszi a kettős feladatot: a felsőfokú tanulmányokra, illetve közvetlenül a gyakorlati életre való felkészítést. A gimnazisták a négy év sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek, és ez jogosítja őket a felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezésre. Ugyanakkor a gimnáziumok négy évfolyamának sikeres elvégzése — érettségi vizsga letétele nélkül is — képesít általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköre töltésére. Az érettségi mindinkább a felsőfokú lányok folytatásának —ülön felvételi vizsgát kis— előfeltétele lesz. A szakirkolák elvégzése után isőségük nyílik a tanulók,érettségi vizsga letétele felsőfokú intézmények jánnak jelentkezni. A középiskolának felsőfokú lányokra felkészítősz annyiban módosul, hogyobb súlyt, kap a szakirántsőfoki tanulásra való ejtés. Érettségi vizsga nél a gimnáziumokhoz hang a négy évfolyam ése képesítést nyújt a körú iskolai végzettséghez állások betöltésére. Az 1961.II. törvénynek az a rendje, hogy felsőfokú vitézi Minisztertanács, egyi és főiskolát pedig az 1 Tanács létesíthet, illetvitethet meg, nem váltó, törvényerejű rendelet jobban megfogalmazza ottoktatás kereteit. Lén új rendelkezés, hogy jön jogszabályokban itrozandó keretek között általános iskolák és gimnák mellett a jövőben eszakközépiskolákbart észoktatás területén is le nyílik a tananyán enymulással való elsajátítása felnőttoktatás továbbítése érdekében tehát léget nyújt arra, hogy köteles koron túllévőkra igazodjék a felnőttek jának sajátos követelmény. Módot ad a törvény így is, hogy egyes iskolatípust illetve szakokon el tanulással, az előírt víz eredményes letételével sszerezhető legyen a vége. ÚJRA KAPHATÓ SZÓTÁRAK: ANGOL—MAGYAR KÉZISZÓTÁR 120,— Fi ANGOL—MAGYAR KISSZÓTÁR 26,— Fi FRANCIA—MAGYAR NAGYSZÓTÁR 480,— Fi FRANCIA—MAGYAR KISSZÓTÁR 26,— Fi SPANYOL—MAGYAR KÉZISZÓTÁR 115,— Ft SPANYOL—MAGYAR KISSZÓTÁR 35,— Ft • 1828 a© AKADÉMIAI KIADÓ Eredményes a magyar—goszláv mezőgazdasági együtködés A magyar—jugoszláv mezőgazdasági albizottság Keszthelyen tartotta ez évi ülését, augusztus 27-től 31-ig. A magyar küldöttséget Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a jugoszláv küldöttséget Branko Torodija, a jugoszláv szövetségi mezőgazdasági miniszter első helyettese vezette. Egyöntetű véleménye mindkét félnek, hogy az együttműködés aktív és eredményes. Ennek keretében a két ország nemesítő intézetei több új kukoricahibri állítottak elő közösen,sillapodás született a kömesítés kiterjesztésére, sorban lucerna-, cukor-és szójafajták előállítására albizottság foglalkozót napjainkban oly nagyőségű természetvédelmesekkel, a két ország hanti vidékein húzódó erdeiek egységes tájvédelmi blémáival és több más, ország élelmiszer-gazda szempontjából időszerű e működési kérdéssel. A geodéziai és geofizikai kisék új otthonát avatták fel Sopon Péntek délelőtt avatták felSopronban a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézete új kuatóépületét. Dr. Kapocs Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Ellátási Szolgálatának igazgatója a beruházási ütemről is szólt az avató ünnepségen. Ezt követően dr. Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott beszédet. — Többszörösen öröm ez a mai nap számunkra — mondotta a bevezetőben. — Öröm egyrészt azért, mert az épület átadása a vidéki tudományos kutatási bázis fokozott fejlesztését célozza, törekvésünk megvalósításának egyik fontos állomásához érkeztünk. Öröm azért is, mert az Akadémia kutatóhálózatán belül olyan műhellyel gazdagodunk, amely nemzetközileg is elismert hazai geodéziai-geofizikai kutatásnak ad korszerű otthont. Az Akadémia főtitkára ezután arról szólt, hogy a soproni geodéziai és geofizikai oktató- és kutatóintézetek lendületes fejlődése, s e tudományterületek nemzetközi hírnevének megszerzése elválaszthatatlan dr. Tárczy-Hornoch Antal akadémikusszemélyétől, aki csaknem fél évszázadosban tevékenykedik. — Az 191 kiadott alapító levél az a Soproni Geodéziai ofizikai Kutató Intézet bb letéteményese az ős geodéziai és geofizikaikutatásoknak. Ezek az alatások nem jelentenek elást a gyakorlattól, sőt szoros kapcsolatot fak fenn a tudomány éssadalmi szükségletek k. A kutatások nagy részen tárcaszintű, népgazdasá fontos távlati kutatási irányok köré csoportosult például az ország térti erőforrásainak kutatás feltárása, mint a szótechnika alkalmazása. Ezután Opeczi Béla az intézet távfeladatait ismertetve.úlyozta, hogy a tudománkutatás differenciálódása után növekszik a nerszi együttműködés jelere. Befejezésül a tudomány otthonát átadta az int igazgatójának, dr. Somogyser kandidátusnak. Az iitéz izgatója hálás szavakkal ütötte tanítómesterét, arczy-Hornoch Antal akatíist és dr. Hazai István ,aki egyetemi tanárt. V. I. Metró, aluljáró, parkoló ♦ ——— ... Gyorsított Ütemben épnek Budapest Hazai közlekedési csomópontjai A metró építésével és a csomópontok kialakításával kapcsolatos tervekről tájékoztatták péntek délelőtt a sajtó képviselőit a fővárosi tanácsnál. Giltner Andor, a fővárosi tanács elnökhelyettese részletesen ismertette az építkezésekkel kapcsolatos kérdéseket és elmondotta: nemcsak a m metró építését, de az azzal öszszefüggő felszíni építkezéseket is meggyorsították. A metró észak-déli vonalának első szakaszát 1976 végéig üzembe helyezik. A Nagyvárad téri metróállomás építése már megkezdődött, itt lesz az észak-déli metró ideiglenes déli végállomása. Amikor megépül a metró állomása és a gyalogos aluljárórendszer is elkészül, a felszínen a jelenlegi körforgalmi rend helyett jelzőlámpás kereszteződést vezetnek be. Az itt épülő aluljáró 900 négyzetméteres alapterületű lesz, ehhez csaknem 400 négyzetméternyi üzlettér kapcsolódik. A Kálvin tér rendezése A legnagyobb gondot és fejtörést a Kálvin tér átépítése, s az itteni nagy forgalom elterelése jelenti az építőknek és közlekedési szakembereknek. A metróállomás és a gyalogos aluljárórendszer megépítésével egyidőben ugyanis a teret is teljesen átrendezik, a körforgalom helyett itt is jelzőlámpákkal szabályozzák majd a forgalmat a jövőben. Az Üllői úton, a Nagyvárad tér és a Kálvin tér között is megszűnik majd a villamosközlekedés — mondotta Gittner Andor tanácselnök-helyettes —, mihelyt üzembe helyezzük a metrónak ezt a szakaszát, 1976 végére. Egyébként a Kálvin téren létesül majd Budapest egyik ötszintes közlekedési csomópontja, ahol s az utazóközönség átszállhat az észak—déli metróról a dél-budai földalatti vasútvonalra, amely majd később épül meg. Itt csatlakozik a metróvonalakhoz az idáig meghosszabbítandó csepeli gyorsvasút is. A gyalogos aluljárórendszer háromezer négyzetméteren épül meg a föld alatt. Mikor kezdődnek a tér rendezési munkái? — Októberben, de ezek csak előmunkálatoknak számítanak, ugyanis a közművezetékek áthelyezéséről van szó csupán. A nagyobb méretű munkák jövőre kezdődnek. Az építkezések ideje alatt a Kiskörút és az Üllői út villamos- és közúti forgalmát egy-egy sávon biztosítjuk. Nagyobb forgalomelterelésre tehát csak a jövő év második felében kerül majd sor a téren, szükségessé teszi itt is nagyobb szabású gyalogos aluljárórendszer megépítését. Itt fejezik be először Budapesten a legjelentősebb ötszintes közlekedési rendszer kiépítését. Innen három különböző szinten érhető majd el a földalatti vasút, a kelet—nyugati, az észak—déli metró és a millenniumi FÁV, a kis földalatti. Az épülő gyalogos aluljárónak kijárata lesz a Deák térre, a Tanács körút két oldalára, valamint a Madách téri villamosmegállókhoz. Kisebb kereskedelmi létesítmények is helyet kapnak majd itt, újságárudák, virágüzletek, dohányboltok. — Itt mikor kezdik el a munkát? — Néhány nap múlva — hangzik a válasz. — De a jövő esztendő végére be is fejezzük. A közúti forgalomban itt nem kerül sor nagyobb változásokra. Az aluljáróból, ha elkészül, meg lehet majd közelíteni egy kis közlekedési múzeumot, amely szintén most épül a millenniumi FÁV korábban elhagyott, már használaton kívüli alagútszakaszában. A munkák megkezdése után egy időre a Deák Ferenc utcát lezárják a forgalom elől. A Margitsziget Szóba került a sajtótájékoztatón a Margitsziget forgalmának kérdése is. Mint ismeretes, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy a szigetet elzárja a gépkocsiforgalom elől, mert a kipufogógázok erősen szennyezik a levegőt. Szeptember 15-e után a Margit-hídról tilos gépkocsival a Szigetre behajtani. Az Árpádsaidról azonban továbbra is be lehet hajtani, s a közlekedés is megengedett egész a Nagyszállóig. A szálló környékén, valamint az Árpád-híd szigeti hídfőjénél fizető parkolóhelyeket létesítenek több száz gépkocsinak. Gittner Andor tanácselnökhelyettes elmondotta, hogy nagyobb parkolóhelyek épülnek a Duna két partján is, Pesten és Budán, a Szigettel szemben. Tervezik, hogy ezekről a parkolóhelyekről sűrített kishajójáratokat iktatnak forgalomba a Szigetre. Tehát az autóval érkezők parkolhatnak például a Szent István park környékén, onnan hajóra szállva percek alatt elérhetik a Szigetet. Többen felvetették, helyes lenne a Margit-híd szigeti hídfőjénél is parkolóhelyeket kialakítani. Ez azonban megoldhatatlan és nem is lenne semmi értelme a gépkocsik kitiltása után megengedni. A Margit-híd felől szeptember 15-től csak a taxik és az autóbuszok hajthatnak be a Szigetre. (i.s.) Aluljáró a Felszabadulás téren Májusban kezdődik a Felszabadulás tér rendezése is. Ide — mint mondották a sajtótájékoztatón a főváros közlekedésének irányítói — a metróállomás létesítésével egyidőben gyalogos- és közúti aluljárót is építenek a Kossuth Lajos és a Petőfi utca kereszteződésében. Építünk ezenkívül a Klotild-paloták között és a Váci utcánál is egy-egy gyalogos aluljárót, hogy a gyalogosok közlekedése ne zavarja a híd közúti forgalmát. A tér alatt épülő közúti aluljáró a gépjárműveknek külön szintű kapcsolatot biztosít a Károlyi Mihály utcából a Petőfi Sándor utcába és az Erzsébet-hídra. Az átépítés után a szűk Kígyó utcában a közúti forgalom megszűnik. — Az itt folyó építkezések milyen intézkedéseket igényelnek? — Az építkezések ideje alatt a Károlyi Mihály utcát és a Petőfi Sándor utca torkolatát ideiglenesen lezárják a forgalom elöl. A Kossuth Lajos utca—Erzsébet-híd forgalma, azonban az egész építkezés ideje alatt is biztosított. A forgalomkorlátozásra és elterelésre 1976 közepéig lesz szükség. Az észak—déli metróvonal ideiglenes északi végállomása a Deák téren épül meg, s ez békekonferencia Békésben, Pest megyében és Tolnában A Békés megyei békekonferenciát pénteken tartották meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A részvevőket Nagy József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte. A díszelnökségben helyet foglalt Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke és Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselője. A legutóbbi békekongreszszus óta végzett munkáról Szilágyi Péter, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának alelnöke tartott tájékoztatást. Hangsúlyozta: a több nemzetiség lakta megyében a népfront egyik legfőbb tevékenységének tartja a népek barátságának erősítését. A megyei konferencián 15 küldöttet választottak a VIII. békekongresszusra. A békemozgalom legkiválóbb aktivistái közül négyen kapták meg az Országos Béketanács Békéért kitüntetését. A Pest megyei békemozgalom 200 küldötte is pénteken ült össze a megyei tanács dísztermében. Részt vett a konferencián dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, az Országos Béketanács alelnöke is. Dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, a fóti gyermekváros igazgatója beszámolójában kiemelte: Pest megyei kezdeményezésre indult el három, a vietnami nép igazságos harcát segítő jelentős országos akció is. A beszámolót követő vita után dr. Mondok Pál átadta az Országos Béketanács kitüntető jelvényét hat kiemelkedő békemunkát folytató küldöttnek, majd megválasztották a megye 21 küldöttét a VIII. országos békekongresszusra. A Tolna megyei békekonferenciát szintén pénteken, Szekszárdon rendezték meg. A megnyitót Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár tartotta. Az ENSZ Társaságok Világszövetsége támogatja a moszkvai világkongresszust Komját Irént tiszteletbeli elnökké választották Az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) 1946-ban alakult meg, azóta már 82 tagállam tartozik a szervezetbe. Feladata: az Egyesült Nemzetek Szervezetének törekvéseit széles körben elterjeszteni. A szervezet kétévenként rendezi közgyűléseit, amelyeken időszerű politikai és gazdasági kérdéseket , vitatnak meg. A tagállamok delegációi legutóbb augusztus 11—19. között trendben tartották közgyűlésüket. Azt itt elhangzottakról számolt be dr. Simai Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Mint elmondotta, három fő napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként az ENSZ megváltozott szerepét elemezték napjaink politikai eseményeinek tükrében. Magyar dokumentum aránján értékelték a fejlődő országok helyzetét is. Ezzel kapcsolatban állásfoglalás született, amely kimondja, hogy ezek az országok fejlődésük jelenlegi szakaszában már jelentős szerepet játszanak a világpolitikában. Második napirendi pontként az ENSZ-társaságok Világszövetségének szerepét vitatták meg Leszögezték, hogy a szervezeti rendszeren rövidesen változtatni kell. Heves vita alakult ki, amikor a békeerők moszkvai világkongresszusával kapcsolatos állásfoglalás megfogalmazására került sor. Úgy határoztak, hogy a WFUA támogatja a világkongresszust, és szervezésében együttműködik a Béke-világtanáccsal. A szervezet a valamennyi tagállamot képviselő reprezentatív delegációt küld a világkongresszusra. A jövő év terveiről is szó esett. 1974 tavaszán Romániában rendezik meg az európai regionális tanácskozást, majd ezt követi augusztusban a népesedési világév jegyében rendezendő tanácskozás. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget is. Az ENSZ- társaságok Világszövetségének új elnöke U’Thant lett, és negyedszázadoskiemelkedő munkájáért tiszteletbeli elnökké választották Komját Irént, a Magyar ENSZ Társaság alelnökét. Főtitkárrá Harres Perreirát nevezték ki, aki rövidesen Magyarországra látogat.