Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
Péntek, 1973. szeptember 28. Madar Nemzet Vis, levegő, élet Környezetvédelmi szakmai napok Budapesten Sokan azt mondják: divatos téma. Mások és nem is kevesen, ahhoz a mesebeli pásztorfiúhoz hasonlítják a környezetvédelemmel foglalkozó szakembereket, aki farkast kiáltott, amikor a fenevad nem is volt a láthatáron, és a végén már nem hitt neki senki. Csakhogy — a hasonlatnál maradva — a mesében egyszer mégis megjelent az ordas, szétszaggatta a bárányokat és óvatlan pásztorokat. A környezetszennyeződés napjainkban nagyon is reális, súlyos fenyegetés. Akik az egészséges emberi környezet eltorzulása ellen emelik fel szavukat, nem idő előtt, hanem még időben kiáltanak, nemcsak illő, hanem szükséges is ezekkel a kérdésekkel nagy nyomatékkal foglalkozni. Nemzetközi összefogás — Az emberi környezet védelmét célzó tudatos törekvés és szándék világméretűvé vált — mondta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a hazánkban első alkalommal megrendezett környezetvédelmi szakmai napokat megnyitó előadásában, s hasonló hangnemben foglalkoztak e szerteágazó problematikával a többi felszólalók, a téma kiváló ismerői. Víz, levegő, élet a címe a szakmai napoknak, mintegy tömören összefoglalva a környezetvédelem jelentőségét, elsőrendű fontosságát. A technikai forradalom mind szélesebb körű kibontakozásával az emberiség eddig még soha nem tapasztalt módon avatkozik be környezete életébe, és ez a változás,gyakran nagymértékű torzulás, visszahat magára az emberre, létét fenyegeti. Az emberiség egészséges életfeltételeinek fokozódó veszélyeztetettsége adott ösztönzést a nemzetközi összefogásra. Az iparosodás és vele kapcsolatban a gyors urbanizáció világméretű jelenség. Jellemző, hogy egyes prognózisok szerint az ezredfordulóra a Föld lakosságának több mint a fele lesz városlakó, a fejlett ipari országokban 80 százalékuk. A környezetvédelmi rendszerek kidolgozása ma már az emberiség elsőrendű létérdeke, és szükség van arra is, hogy a megbomlott egyensúlyi állapotokat helyreállítsák. Ez alól a program alól hazánk sem kivétel, noha nálunk a természeti elemeket ért károsodás nem olyan súlyos, mint a tőkés államokban. De az, hogy ma még nem küzdünk hasonló gondokkal, nem ad felmentést számunkra. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy a környezetvédelmi munka gazdasági értőmunkánk lényeges alkotó eleme legyen — hangsúlyozta Bondor József. — Környezetünk minőségi állapotának fenntartása, tervszerű átalakítása gazdasági folyamatok keretében kerülhet megvalósításra. A környezetvédelem munkáját oly módon kell megszervezni, hogy az ne gátolja, hanem segítse szocialista társadalmunk gazdasági céljainak következetes megvalósítását. Ebben a munkában abból kell kiindulnunk, hogy hazánk tagja a szocialista országok gazdasági közönségének, természeti tájaink szomszédosak az övékével, nem egy problémánk közös. De a szocialista országokkal együtt szervesen tagolódunk az európai kontinensbe s ezen keresztül az egész világ földrajzi környezetébe. A természetet ért minden károsodós rénse soron bennünket is érnt.. Ezért támogatjuk a természeti és települési környezet védelmére irányuló nem-VPR-rfinV p?emberi Vörn.vezet v&Tprmánek nemzetközi programjában. Hazai feladatok Itthoni feladataink megoldásában komplexitásra kell törekednünk. A hatékony munka megkívánja, hogy a gazdasági és a társadalmi élet minden területén érvényesítsük az egészséges emberi élet, a természetes környezet védelmét. Ebből a munkából mindenkinek ki kell venni a részét, az állami intézkedéseket széles körű társadalmi összefogással kell kiegészíteni, segíteni. El kell érni, hogy egész társadalmunkat áthassa a természetes környezetet védő, óvó, azt felbecsülhetetlen értékként kezelő szemlélet. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes korunk egyik legújabb jellemvonásaként értékelte a környezetvédelem feladatait, amelynek azonban még nem alakult ki saját tudományága, jóllehet egyes szakterületeken már komoly eredményei vannak. A környezetvédelem és -átalakítás kérdéseit helyesen csak úgy tudjuk megközelíteni, ha figyelembe vesszük, hogy az abban lejátszódó folyamatok egyúttal társadalmi és gazdasági folyamatokat is tükröznek. Ezért a környezetvédelem és környezetalakítás problémája csak a politikai, gazdasági és technikai vonatkozások összessége alapján vizsgálható, tervezhető és formálható. A környezetünket eddig ért károk, ártalmak elhárítása csak jelentős anyagi ráfordítások árán szüntethető meg. Nagyságukra jellemző, hogy az iparban és mezőgazdaságban közvetlenül jelentkező károk, ha az 1968—70 közötti két évet vesszük alapul, évi 9—10 milliárd forintra tehetők, ez az összeg nemzeti jövedelmünk 3—3,5 százaléka. Ha ehhez hozzávesszük a közvetett veszteségeket is, akkor a természeti környezet és urbanizációs ártalmak következtében a népgazdaságot ért károsodás és veszteségek öszszege meghaladja az évenkénti 26—28 milliárd forintot, s ez 1970. évi nemzeti jövedelmünk 9—10 százalékával egyenlő. De ezek mellett a hatalmas összegek mellett legalább akkora fontosságot kell tulajdonítanunk azoknak, az anyagiakkal nem mérhető és nem is ellensúlyozható káros hatásoknak, amelyek a társadalmat a környezet elromlása révén olyan formában érik, hogy a normális, egészséges, kellemes élethez szükséges környezeti feltételek romlanak, vagy nincsenek meg. Tervszerű erdőfejlesztés Dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az életszínvonal és a termelés növekedésének környezetvédelmi összefüggéseiről beszélt. Arra kell törekednünk, hogy környezetünkben ne okozzunk további kárt, tervezési rendszerünk lényeges részévé kell tennünk az eddig okozott ártalmak folyamatos megszüntetését és a környezet tudatos formálását. — Az emberi környezet javítása azonban nemcsak a társadalom anyagi erőfeszítéseitől függ — mondotta —, hanem nagymértékben attól is, hogy a társadalom egyes tagjai, kisebb-nagyobb közösségei milyen erőfeszítést tesznek saját környezetük megóvására, mennyire vannak figyelemmel egymás iránt. Ezért a társadalmi tudat, magatartás fokozatos és következetes formálását alapvető fontosságúnak kell tekintenünk. A MÉM a maga területén egész sor intézkedést dolgozott ki a természetes környezet védelmére: elég, ha csak arra emlékeztetünk, hogy veszélyességének felismerésekor a világon először tiltotta be a DDT-tartalmú és egyéb, lassan bomló készítmények használatát. Az ember a maga gazdasági céljai érdekében gyakran pusztulni hagyja az állat- és növényvilág olyan egyedeit, amelyek kevésbé hasznosak számára, és ezzel is megbontja a természet egyensúlyát — figyelmeztetett a miniszterhelyettes. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy hamarosan elszegényedik az új fajták előállításához szükséges genetikai alap, s ez megakadályozhatja a növénytermelés és az állattenyésztés további fejlődését, amelyre pedig az emberiség számának gyors növekedése miatt volna szükség. E felismerés vezetett világszerte az úgynevezett gén-bankok létesítésére, amelyek ma már a FAO által koordinált hálózatot alkotnak. Egyes pusztuló állatfajtáink, például a magyar szürke marha, a rackajuh, a mangalica és a fakó ló védelmére az Országos Állattenyésztési Felügyelőség kapott megbízást. S a minisztériumban a tárca környezetvédelmi feladatairól tartott értekezleten határozatban mondták ki, hogy a magyar vadállományt európai jelentősége miatt génbanknak kell tekinteni. Sok egyéb feladat mellett ezért is kell az erdők fokozottabb védelméről gondoskodni. Az utóbbi időben az erdőkben fellelhető páratlan felüdülési igény annyira megnövekedett, hogy ezt már csak tervszerű fejlesztéssel, a szükséges anyagi eszközök biztosításával lehet kielégíteni. Mindjobban törekednünk kell tehát a természetes erdőtípusok fenntartására, felújítására. Ehhez kapcsolódik a városok, mindenekelőtt Budapest zöldövezetének problematikája. Ez utóbbi terveit még az idén elkészítik: a cél az, hogy Budához hasonlóan, a pesti oldal is mind gazdagabb legyen fában, az ember pihenését, felüdülését szolgáló zöldterületekben. Sárvári Márta" Újabb vízterületeket hódított meg a hínár a Balatonban Nagy teljesítményű hínárvágó gépet importálnak Hollandiából A Balatonon befejeződött a vízinövények vizsgálatának ez idei programja. Kutató hajók és motorcsónakok segítségével sok száz mintát vettek fel és megfigyelték a káros vízinövényzet terjedésének jelenségeit. Különösen szembetűnő kép rajzolódott ki a Balaton vízinövényeinek sötét foltjairól a repülőgépes megfigyelők előtt. Az 1973-as nyár hínártérképét pontosan rögzítették. A szakemberek megállapításai szerint az idén rohamosan terjedt a hínár a Balatonban. A külső beavatkozások, a tóba kerülő szerves anyagok és a befolyó kemikáliák életteret teremtenek a káros vízinövényzetnek. Számos olyan tenyészhelyet fedeztek fel, ahol — azonos vízmélységnél — korábban nem vert gyökeret jónéhány hínárfajta. Az északi part öbleiben, az intenzívebben igénybevett strandokon is tömegesen jelent meg a hínár. Különösen károsnak minősítik a szúrós levélzetű hínár elterjedését a strandokon. A légi felvételek szerint újabb hínár tenyészhelyek alakultak ki a déli part közelében is. A legnagyobb hínárfoltokat Zamárdi és Balatonszéplak közelében észlelték, ahol partfelépítési és különféle vízépítő munkákat folytattak. A balatonszéplaki vízkivételi mű lefektetésével például nagyobb hínárfolt alakult ki. A vízinövényzet elburjánzása változatlanul a Keszthelyi öbölben a legnagyobb arányú. A hínár terjedésének megakadályozására, a strandok, kikötők, öblök tisztítására korszerű és nagy teljesítményű hínárvágó gépet importálnak a vízügyi szervek Hollandiából, gépet, amely a levágott hínárt is gyűjti, még ez évben a Balatonra szállítják. A szövetkezeti ágazatok együttműködése Csütörtökön Debrecenben tartotta ülését az Országos Szövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett Szabó István, a TÓT, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A napirenden a szövetkezeti ágazatok együttműködése szerepelt. A felszólalók sok jó együttműködési megoldásról számoltak be, amelyek főképpen a szolgáltatások fejlődésében, az áruválaszték bővítésében, a kistermelők segítésében, társadalmi és politikai kérdések megoldásában bizonyultak eredményesnek és hasznosnak. Az együttműködés kedvező lehetőségeket nyújt a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésére is, főként licencek, gyártási eljárások átvétele közös megvásárlása szempontjából. Javul a főváros vízellátása A budapesti városrészek vízellátásának javítására a Fővárosi Vízművek csupán ebben az évben 600 millió forintot fordított. Csütörtök délután több víztermelő telepet adtak át rendeltetésüknek. Tótfalun egyszerre két vízművet avattak. A Tótfalu I. telepen 8 új, úgynevezett csáposkutat építettek, amelyek naponta 40 ezer köbméter vizet termelnek. A Tótfalu II. telepen három csáposkút készült el. Az új kutak üzembe helyezésével elsősorban Angyalföld és Zugló vízellátása javul, de a belvárosi kerületekbe is nagyobb nyomással érkezik a víz. A káposztásmegyeri Duna-parton építették meg az új, IV. számú gépházat, amely szintén csütörtökön kezdte meg munkáját. Az új vízi létesítményeket Giltner Andor, a fővárosi tanács elnökhelyettese adta át. Székház a számítástechnikai szakembereknek Épül a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Központ (SZÁMOK) új székháza a kelenföldi Etele téren. Az ENSZ anyagi támogatásával épülő új központban 20 ezer számítástechnikai szakembert képezhetnek ki évente: ipari tévélánc, oktatófilmek, képmagnó könnyíti majd meg a tanítást. A tervek szerint a jövő oktatási évben már a KGST-tag-országokból és a fejlődő országokból érkező hallgatók is részt vehetnek itt a SZÁMOK tanfolyamain. Elhelyezésükre a centrum mellett 300 személyes szálloda épül. Kiállítás a nemtörődömségről Meghökkentő kiállítás nyílt a fővárosi tanács Tanács körúti bemutatótermében: a tárlat rendezőinek éppen az volt a szándéka, hogy a tablókon felsorakoztatott fotók meghökkentsék, sőt bosszantsák a látogatót. A téma: milyen károkat okoz Budapesten a hanyagság, a nemtörődömség, a vandalizmus. A fényképeken összetört, ligeti padok, gyökerestől kicsavart facsemeték, széttaposott virágágyások, szemetes járdák, ócska ládasorral szegélyezett utcák láthatók. Egy statisztika: az elmúlt tíz esztendő alatt 37 000, többnyire 40—50 éves fa és jó másfél millió forint értékű gyep pusztult el a fővárosban. Évente sok ezer összetört utcai lámpát kell pótolni, s legutóbb 243 padot, 50 szemétládát és tíz szabadtéri sakkasztalt, sok-sok játszótéri felszerelést kellett a roncstelepre szállítani. Nagyobb törődést, több figyelmet, ellenőrzést sürgetnek a kiállításon látottak és egyben valamennyiünk segítségét a pusztító kezek lefogásában. A 80 tabló közül egyet üresen hagytak. A rendezők arra kérik a fővárosiakat, hogy akiknek erről a témáról képeik, saját felvételeik vannak, tűzzék fel a tablóra, gyarapítsák ezt az elgondolkodtató fotókollekciót. Soó Rezső és Bérczi Géza a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácsának csütörtöki nyilvános ülésén az egyetem két egykori, nyugalomba vonult professzorát ünnepélyesen díszdoktorrá avatták. Dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak, valamint dr. Bárczi Géza Állami- és Kossuth-díjas akadémikusnak kimagasló tudományos munkásságuk elismeréseként a „Doctor bognaris causa” kitüntető címet adományozták. Az ünnepségen dr. Bognár Rezső, az egyetem rektora köszöntötte a díszdoktorokat, majd átnyújtotta nekik a diplomát. A kitüntetettek köszönetet mondtak az elismerésért, kitüntetésért, majd tudományos előadást tartottak. * Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikus a botanika tudományának nemzetközileg is elismert kimagasló művelője. Negyven éven át professzora volt a budapesti, a kolozsvári és a debreceni egyetemnek, amely most díszdoktorává avatta. A világhírű tudósnak 25 könyve, 400 tudományos dolgozata és 2000-nél több ismertetése jelent meg.Ezek sorában a legkiválóbbként említhető a Jávorka Sándorral együtt 1951-ben összeállított „Magyarország növényvilága". Ekkor kapta első Kossuth-díját. 1954-ben újra Kossuthdíjban részesült Fejlődéstörténeti növényrendszertan című munkájáért. Sok akadémikusnak széles körű a tudománypolitikai és tudományszervezési tevékenysége is. Számos testületben fejt ki hasznos tevékenységet mindaddig, amíg egészségi állapota engedte. Soó professzor alapítója és szerkesztője több hazai folyóiratnak. Nevéről — tiszteletére —, több mint 40 növényt neveztek el. A legszűkebb méltatás keretéből sem hagyhatók ki Soó professzor gyűjtései és gyűjteményei, mind botanikai, mind más téren (bélyegek, kisgrafikák, könyvek stb.), melyek felbecsülhetetlenül nagy nemzeti kincset képviselnek. Sokoldalú munkásságának már pályája elején legfőbb törekvése az volt, hogy a hazai föld és növénytakarója élettörvényeit felkutassa, geobotanikai szintézisét elkészítse. E célkitűzését sikerült valóra váltani, nagy energiával és munkabírással befejezte A magyar flóra és vegetáció rendszertani növényföldrajzi kézikönyv megírását. E több mint 3100 oldal teredelmű mű kritikai feldolgozása a hazai flórakutatás több évszázados eredményeinek, és méltán koronázza a nagy tudós életművét.* A debreceni egyetem jelképes koszorúja, a díszdoktorrá avatás szellemi méltósága nagy magyar nyelvtudóst övez. És köszönt. És ünnepel. Kedves városa, régi tanárságának színhelye a nyolcvanadik életévéhez közelítő Bárczi Géza munkássága előtt hajol meg. Bárczi, a Fekete kolostor valamikori Nourmoutier-jének egykori lakója, romanistának indult. A francia szellem neveltje. A középkori vallon— magyar érintkezések egyik tudós kutatója. Szellemi bölcsőjét mindenképpen a francia műveltség, a romanizmus, a magyar—francia kapcsolatok kutatása ringatta. Anélkül, hogy fiatalsága tudatos törekvéseihez hűtlen lett volna, szellemi érdeklődése később a magyar nyelvtudomány felé fordult. Már évek, évtizedek óta nyelvünk egyik nagy tudósaként tartjuk számon. Első nyelvemlékünkről, a Tihanyi Alapító Levélről írt tudományos műve a Kossuth-díjasok sorába emelte. A magyar nyelv történetének, rendszerének és életfolyamatának beható tanulmányozása már élete delén, érett tudósi korban olyan mű írására késztette, mint A magyar nyelv életrajza. Ez a munka nem tudományos elbeszélés csak, hanem valóságos életregénye az édes anyanyelvnek. A tudós mindenütt jelen volt, a nyolcvanadik életév felé közelítő nagy idő ellenére is mindenütt jelen van, ahol a magyar nyelvtudomány, nyelvemlékeink, a magyar nyelv oltalmazásának ügye fölmerül. Mindenütt tárgyaljon akár a belgiumi Louvainben az Ómagyar Máriasiralom visszatérítéséről, ahogyan ezt a második világháború után tette volt, értekezzék amerikai, nyugat-európai magyarok előtt az első debreceni anyanyelvi konferencián, vagy beszéljen a szitáló esőben jugoszláviai magyar tanárok, népművelők, magyar szülők előtt a Magyar Nyelvőrt alapító Szarvas Gábor szobrának leleplezésekor, Adán. Bárczi Géza fáradhatatlan s embernek szenvedélyes. A magyar nyelvtudomány nem a munkája, a hivatása, a kenyere, hanem a szenvedélye. Ezt az érzületet, s a belőle fakadó életművet koszorúzza meg most a debreceni díszdoktori oklevél. 5 Nemzetközi történész tanácskozás Budapesten A világ minden tájáról érkezett neves történészek és magyar kollégáik részvételével kezdődött csütörtökön nemzetközi tanácskozás Budapesten a Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében. A konferencia témája: Kelet- Közép-Európa második világháborús historiográfiája. A mintegy 200 részvevőt — köztük a második világháború története nemzetközi bizottságának elnökét, Henri Michel profeszszort, továbbá P. Zsilin akadémikust, J. Marjanovic profeszszort, a nemzetközi bizottság alelnökeit, és M. G. Rochat professzor főtitkárt, valamint 19 külföldi ország küldötteit . Vass Henrik, a második világháború története magyar nemzeti bizottságának elnöke, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszéde után megkezdődtek az előadások. Az elsőt Ránki György, atörténettudományok doktora, Kossuthdíjas egyetemi tanár, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese tartotta „Kelet- Közép-Európa második világháborús irodalmának újabb kérdései” címmel. Ezután Juhász Gyula, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Pintér István, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, majd Tóth Sándor alezredes, hadtörténész, a Hadtörténelmi Intézet osztályvezetője tartott előadást. Délután kerekasztalvitákon folytatták a tanácskozást. mi Zivatarok a Dunántúlon Tovább tart a hűvös, őszies idő A Kárpát-medence és általában Közép-Európa időjárását továbbra is az északnyugatról áramló hűvös, és a déli irányból jövő enyhe légtömegek találkozása befolyásolja. Mivel mindkét léghullám nagy nedvességtartalmú, jelentős mennyiségű csapadék hull ezeken a területeken. Csütörtökön hazánkban is erősen felhős volt az ég, sőt a kora délutáni órákban a Dunántúl egyes területeiről zivatarokat is jelentettek. A villámlással, mennydörgéssel kísért záporok egyébként ilyen hűvös időben elég ritkák. A nyugati megyékben a nap folyamán megerősödött a szél, egyes széllökések elérték a 80 kilométer óránkénti sebességet is. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban és a hét végén változóan felhős marad az ég, majd időnként felszakadozik a felhőzet. Északkeleti szél kíséretében eső várható az ország keleti részén is. A kora reggeli órákban ködösödésre kell számítani. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 8—13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15—23 fok között lesz. A csapadékosabb helyeken 15 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet.