Magyar Nemzet, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

8 Petőfi tér, Petőfi Sándor utca Az elmúlt három évben kü­lönösen sok közlemény jelent meg a Magyar Nemzet lapjain, amelyek Pest és Buda, illető­leg Budapest múltjával foglal­koztak. Főleg Baróti Géza, Bor Ambrus és Ruffy Péter írásai keltettek ez irányban érdeklő­dést és váltották ki azokat a hozzászólásokat, amelyek a Vitafórum és a „Tisztelt Szer­kesztőség!” rovatban jelenhet­tek meg. Budapest egyesítésének cen­tenáriumára jelent meg a könyvpiacon a Budapest Lexi­kon, az érdeklődéshez mérten kevés példányban. Előszavá­ban olvasható, hogy a kötet „felölel mindent, ami a város múltjából megörökítésre mél­tó”. Petőfi Sándor neve után több olyan cikk van, amely a költő nevével kapcsolatos; ve­gyünk közülük hármat szem­ügyre. Ezek: 1. a „Petőfi Sán­dor szobra”, 2. a „Petőfi Sán­dor utca” és 3. a „Petőfi tér”. Petőfi Sándor szobra (V., Petőfi tér): bronz álló alak, szürke grá­nit talapzaton. Izsó Miklós ter­vét módosítva Huszár Adolf al­kotta. Talapzata Ybl Miklós mű­ve (1882). Kár, hogy a cikkíró nem utalt arra, hol találják meg az érdeklődők a szobor keletkezé­sének részletes történetét. Pe­dig manapság ez a kérdés sokakat érdekel országszerte. Annál is inkább hiányolnunk kell az utalás elmaradását, mert az olvasó Huszár Adolf nevénél sem kap többet, Izsó Miklóst pedig hiába keresi a kötetben. Pedig az értékes for­rásműről egy másik cikk írója tudott. Liber Endre nevénél közli a lexikon, hogy jelentős szerepe volt a fővárosi könyv­tár, múzeum, zenekar stb. új­jászervezésében. „Bp.-i vonat­kozású művei: ... Budapest szobrai és emléktáblái (Bp., 1934).” Cserhalmi Jenő szobrász­­művész és Péczely (Pacher) Béla dr. segédkezett Liber Endre alpolgármesternek a szükséges adatgyűjtés idején. Mindhárman kitűnő munkát végeztek, de a mai olvasót az készteti a szerzők dicséretére, amit a Petőfi-szobor történeté­ről jegyeztek fel. Rögzítették, hogy a Somogy megyei Gaál nővérek 1860 elején indították meg a mozgalmat, amelyet Reményi Ede hegedűművész fellépése nyomán felkarolt „a lelkes ifjúság” és ahol csak le­hetett, akadályozott a „magyar királyi helytartótanács”, a ki­egyezés után pedig a kor­mányférfiak közül nem egy. Az 1871. év volt döntő, ek­korra gyűlt össze annyi pénz, hogy az illetékesek megbízást adhattak Izsó Miklósnak a Petőfi-szobor elkészítésére. Ekkor még Pest volt „a fővá­ros”. Az egyesítés utáni évben, valószínűleg Poor Imre ter­jesztette elő a közmunkata­nács egyik ülésén azt a javas­latot, hogy „a Duna-parti Heinrich-féle ház előtti lige­tet” nevezzék el Petőfi teré­nek, mert a tervezett Petőfi­­emlék itt fog állani. Az erre vonatkozó hírt a Pesti Napló 1874. november 21-i számából jegyeztem ki. Ágai Adolf írta meg, hogy „Isó Miklós” 1875. május 28-án halt meg, ezért került a szobor végleges elké­szítése Huszár Adolf kezébe. Újabb huzavonák után pedig, 1882. október 15-én az ünne­pélyes leleplezésre. Aki hozzájut a szobor tör­ténetének említett leírásához, ne álljon meg utána. Olvassa el Mikszáth Kálmánnak azt a karcolatát, amely 1882-ben ké­szült „Petőfi Sándor budapesti szobrának fölállítása alkalmá­ból”. Ez ugyanis az ünnepélyes leleplezés leleplezése, kritiká­ja. Egy-két mondatát idézem: Zászlók lobognak szobra körül, dús küldöttségek jöttek minde­nünnen! Itt van a regényes fel­föld, itt a tündéri róna, s csügg­­nek a dicsőség jelvényei a szob­ráról, mint a gyümölcs a fán. Nem kíméltek semmi költséget, hogy megtiszteljék, versenyeztek megyék, városok. Idegen ország királyasszonya üdvözletét küldi a nagy szellemnek. Azok is fölfelé nyújtják már a ke­züket hozzá, akik a trónon ül­nek. Pedig csak a kunyhóknak énekelt ő. Kár, hogy ősz van már és el­mentek kedvenc madarai, a gó­lyák, akiket ő szeretett, és csak az emberek vannak ott, akik míg élt, nem eléggé szerették. Várostörténeti lexikonunk szerkesztőinek nem az volt nehéz feladat, hogy mit írja­nak meg, hanem hogy mit ne hagyjanak ki, olyan sok volt az összegyűjtött, a rendelke­zésükre áll anyag. A Petőfi tér címszó alatt ezt olvashat­juk:­­ a Petőfi-szobor előtt tart­ják a hagyományos március 15-i koszorúzással egybekötött ün­nepségeket. A II. világháború idején, 1942. márc. 15-én a Kom­munisták Magyarországi Pártja és a Magyar Történelmi Emlék­­bizottság rendezett itt tüntetést emlékezetes . .. 1882-ben itt állí­tották fel szobrát. Innen a tér neve.” . Arra máig nem találtam bi­zonyítékot, hogy már 1874-ben így nevezték volna, de a Pesti Napló híradása történelmi tény. A Petőfi Sándor utca cím­szó alatt a Budapest Lexikon közli a korábbi elnevezéseket: „az 1800-as évek elején Urak utcája. 1874-ben a Koro­naherceg u. nevet kapta, 1918-ban Hajnóczy u., 1923- tól, a Petőfi-centenárium óta Vi­seli a Petőfi Sándor utca nevet.” A Budapesti Orvosok Tu­rista Egyesületét (BOTE) 1927. márciusban alapította egy ha­ladó gondolkodású orvoscso­port. Az egyesület első — és mindvégig egyetlen — főtitká­ra, dr. Dóczi Imre a tízéves jubileumra kiadott könyvecs­kében a többi között a követ­kezőket írja: „ ... Céltudatosan törekedtünk arra, hogy az or­vosi tekintély súlyával hozzá­járuljunk a természetjárás mi­nél szélesebb körben való nép­szerűsítéséhez, a tilos területek felszabadításának propagandá­jához, és az orvosi tudás, ta­pasztalat erejével, személyes jó példánkkal segítsük elő a tu­rista­higiéné népszerűsítését. Senki sem hivatottabb az or­vosnál a turistaság lélek- és testnemesítő hatásának gondo­latát hirdetni. Az orvosra vár a feladat, hogy a nagy töme­geket az egészséges életmód előnyeiről felvilágosítsa, hogy az emberekkel megkedveltesse a napsütésnek, erdők, hegyek ózondús levegőjének áldásait, mert ezzel életkedvük fokozá­sát, élettartamuk meghosszab­bítását segítik elő__” Az egyesület 30 000 példány­ban kiadta a „turistáskodás egészségügyi tízparancsolatát”; tagjai igen sok egészségügyi, turisztikai előadást tartottak. 1930-ban ez az egyesület kez­deményezte a túravezető-kép­­zést. A BOTE első elnöke dr. Dal­­mady Zoltán, a kiváló orvos volt, akinek emlékét egy pi­henő őrzi a nagyvillámi turis­taház mögött. Az egyesület eleinte a Bakonyban, később Tahi felett a Hétvályús forrás­nál akart menedékházat épí­teni, végül is 1932-ben sikerült az addig teljesen elzárt Nagy­villámon területet szerezni. 1933 elején megépült a villany­­vezeték, majd a vízvezeték, ami akkoriban egyedülálló teljesít­ménynek számított, majd az év végére tető alá került a mene­dékház. A megnyitó ünnepség 1934. június 17-én zajlott le. Ekkor avatták fel a kilátótornyot is. A több mint 5000 négyszög­ölnyi terület, valamint az épít­kezés és berendezés költsége csaknem 100 000 pengőt tett ki. Ennek egynegyed részét külön­féle adományokból kapta az egyesület, de háromnegyed részben a tagok adták össze, téglajegyek vásárlásával Az asszonyok, lányok készítették a függönyöket, végezték a bel­ső elrendezést, csinosítást. A menedékházat három fia­tal mérnök­­tervezte, akik­re­Hangsúlyozom, a cikk min­den szava megfelel a valóság­nak, de úgy érzem, okvetlenül kiegészítésre szorul, mert sehol nem publikálták és a Budapest Lexikon sem említi, hogy 1922 nyarán már készen voltak az új névtáblák „Főposta utca” felírással, de még nem voltak kitéve, noha közmunkatanácsi határozat volt, hogy átkeresz­telik a nagy forgalmú belvá­rosi utcát. Ám a székesfőváros tanácsa figyelembe vette azt a javaslatot, hogy a „királysá­gi államformára vonatkozó el­nevezések ne szüntessenek meg, bár a koronaherceg kife­jezés nem felel meg közjo­gunknak”. Ez július közepe tá­ján volt, és mégis igaz, amit a Budapest Lexikon ír: „1923- tól, a Petőfi-centenárium óta viseli Petőfi Sándor nevét.” Végigszemléltem az utcanév­­változás minden mozzanatát. A jogcím „az ötvenéves Buda­pest” félszázados évfordulója volt, de a lelkesedés Petőfi Sándornak szólt. Amikor a Fővárosi Közmun­katanács a Koronaherceg utca nevét megváltoztatta, hogy ab­ból Petőfi Sándor utca legyen, egyúttal megszüntette az 1867 óta Petőfi utcának nevezett utcácskát, amely korábban Kék­kakas utca volt. Ez ma a „Székely Mihály utca”. Pejtsik Árpád­ dal ketten ma is élnek. A jó mérnöki, iparosi munkát di­cséri, hogy a nagyvillámi tu­ristaház állapota ma is kifo­gástalan, egyike a legjobban megépített, a hegyvidéki stí­lusnak megfelelő menedékhá­zaknak, amiben egyáltalán nem bővelkedünk. A ház nép­szerűségére jellemző, hogy an­nak idején évenként csaknem 5000 belépőjegyet és 1700 háló­jegyet adott ki az egyesület. A menedékház teraszán lát­képrajz segít eligazodni a Nagyvillám panorámájában. Az eredeti fémlemez a háború alatt megsemmisült, de azóta még szebb formában pótolták. Sajnos a porcelánembléma a bejáratról elveszett és ma sem­mi sem jelzi, hogy ezt a me­nedékházat budapesti orvosok lelkes csoportja hozta létre. Más házakon emléktáblák so­kasága emlékezik meg az ala­pításról és a későbbi esemé­nyekről. Igaz, itt nem zajlot­tak le olyan nevezetes mozgal­mi események, mint például a Nagyszénási menedékházban, vagy a Kevélynyeregben, még­is megérdemelné az orvosok emléke, hogy legalább egy sze­rény táblát helyezzünk el az alapítók névsorával. A hegy turisztikai feltárása, az­ átjel­zések elkészítése és karbantar­tása szintén az egyesület fel­adata volt, aminek lelkesen meg is felelt. Jó volna, ha az egyesület alapító és rendes tag­jai jelentkeznének, hogy a me­nedékház fennállásának 40. évfordulója alkalmából emlék­túrát rendezzünk. Dr. Bogárdi Mihály 1137. Budapest, Pozsonyi út 24. Orvosok a természetjárásért — Magyar Nemzet - S­PORT Egy gólos vereség az utánpótlás EB negyeddöntőn Hollandia—Magyarország 2:1 (1:1) A szerda este köd miatt fél­beszakadt Hollandia—Magyar­­ország labdarúgó utánpótlás EB mérkőzést csütörtökön ko­ra délután 10 000 néző előtt új­ra játszották Deventerben. Akár nem is kellett volna megismételni a meccset, mert csütörtökön ugyanaz az ered­mény született, mint ami szer­dán a félbeszakításig kiala­kult: Hollandia 23 éven aluli labdarúgói 2:1 (1:1)-re győz­tek. Az eredmény nem rossz, a visszavágón utánpótlás válo­gatottunk kivívhatja helyét az Európa-bajnokság legjobb négy csapata között. Kovács — Kincses II., Var­ga, Csorna, Vépi — Dunai III., Komjáti (Pintér), Kunszt — Buronyi, Bálint, Becsei össze­tételben játszottak a magyarok és mindjárt a 4. percben előnyhöz jutottak. Becsei a baloldalról beadott és menteni akaró Van Iersel a saját ka­pujába vágta a labdát (0:1). Fél óra múltán ugyanez a je­lenet ismétlődött meg Kovács kapuja előtt: Varga lábáról került a hálóba a labda (1:1). Szünet után a hollandok fö­lénybe kerültek és a 60. perc­ben Ceels megszerezte a győz­tes gólt (2:1). A hajrában de­rekasan küzdöttek fiataljaink, de a jobb erőben levő hollan­dok ellen nem sikerült egyen­líteni. A magyar szakvezetők Du­nai III., Csorna, Kincses és Pintér játékát emelték ki. A csapat ma délelőtt érkezik ha­za az amszterdami repülőgép­pel. U­i9BiEHWi­nii9ii(!RiiBnriiniifflnffliRM8 niuuiui­ HH^ Első hely az Európa Ligában Egyetlen játszmán múlott a siker Jelentettük, hogy a magyar asztalitenisz-válogatott szerda este Moszkvában bravúros, 6:1 arányú győzelmet aratott a Szovjetunió ellen. Szerda este még bizonytalan volt, hogy ez az eredmény milyen helyezés­re lesz elegendő, csak az lát­szott biztosnak, hogy második­nál nem lesz rosszabb a ma­gyar csapat. Csütörtökön kide­rült, hogy az utolsó forduló utolsóként befejezett mérkőzé­sén Svédország csapata szintén 6:1 arányban győzött Anglia ellen, így az Európa Ligában a magyar és a svéd válogatott egyaránt 8 ponttal és 32:10-es győzelmi aránnyal került az él­re. Az Európa Liga kiírása sze­rint ilyenkor nem a két együt­tes egymás elleni eredménye dönt, hanem a mérkőzéseken belüli játszmaarány. Az MTI-ben csütörtökön már kora reggel több külföldi hír­­ügynökség jelentkezett a telex­gépeken, hogy információt kapjon: Magyarországnak mennyi a játszma- és pontará­nya. Különösen nagy gondban voltak a svédek, akik — ért­hetően — nem számítottak a magyarok 6:1-es moszkvai győ­zelmére és az angolok elleni diadal után biztosak voltak el­sőségükben. Ők nem is vezet­ték a játszmák összesítését, s így aztán alaposan meglepte őket a Budapestről kapott hír, vagyis az, hogy Magyarország nyerte az Európa Ligát, mert játszmaaránya 70:29, a svéde­ké viszont 70:30! Stig Hagberg, a göteborgi Expressen munkatársa hitet­lenül fogadta a hírt és csak ké­sőbb — gratuláció kíséretében — igazolta vissza, hogy helyes volt a számítás. Magyarország válogatottja tehát remek hajrával fejezte be szereplését a hetedszer megrendezett Európa Liga-tor­nán. Anglia és Ausztria ellen 7:0, az NSZK és Csehszlovákia ellen 5:2, a Szovjetunió ellen 6:1 arányban győzött, s csak egy vereséget szenvedett, Svéd­országtól 5:2-re. Sikerült meg­ismételni az 1970—71. évi győ­zelmet! A végeredmény: A magyar versenyzők is csak csütörtökön, a hazaérke­zésükkor tudták meg, hogy övék az első hely. — Ugye, milyen jó, hogy nyertem egy játszmát Rudno­­va ellen — mondta Magos Ju­dit. — Ezzel az egy játszmá­val lettünk elsők ... Berczik Zoltán szerint Ma­gos a veresége ellenére is nagyszerűen játszott, nem kell szégyenkeznie. Ez a mérkőzés volt az est fénypontja. Persze, amennyire fontos volt Magos játszmája, ugyanilyen nagy szerepe volt annak is, hogy játékosaink sorra nyerték meccseiket, nem egyet játsz­maveszteség nélkül. Az edző szerint döntő volt a két páros kitűnő játéka, hiszen a ma­gyar férfi- és vegyes páros az utóbbi időben többször kika­pott szovjet ellenfelétől. 1. Magyarország 6 5 1 32:10 10 2. Svédország 6 5 1 32:10 10 3. Szov­jetunió 6 4 2 26:16 8 4. Csehszlovákia 6 4 2 26:16 8 5. Anglia 6 2 4 15:27 4 6. NSZK 6 1 5 15:27 2 7. Ausztria 6—6 1:41 — MI MÁR FELKÉSZÜLTÜNK A TAVASZRA KERESSEN FEL MINKET CENTRUM ÁRUHÁZAK Péntek, 1974. március 15. Vidéki szemszögből Túlságosan nagy a labdarú­gásban a főváros vonzóereje. A felfelé törekvő vidéki játé­kos minden erejét beleveti, hogy felkerülhessen Budapest­re. Maga a törekvés még nem elítélendő — a játékost is meg lehet érteni — de azt már nem, hogy céljának elérése után fejlődésének görbéje víz­szintesre, sőt esetleg lefelé for­duljon. Sokaknak fejükbe száll a dicsőség. Fel sem merül ben­nük, hogy a vérbeli klasszis­játékos soha nincsen megelé­gedve önmagával, illetve a já­téktudásával. Az is előfordul, hogy a fő­városba került labdarúgó vak­vágányra fut, csak a tartalék­sorig jut el, holott vidéken ma­radva fontos szerepet tölthet­ne be csapatában. Nem egész­séges irányzat az, hogy a fővá­rosi klubok valósággal prédá­nak tekintik a vidéki labdarú­gókat. Nem minden esetben válik be, ha a játékost bizo­nyos ráhatásokkal viszik el. Ha a labdarúgó menni akar, men­jen, de ne csalétekkel, nagy ígéretekkel bírják rá erre. A labdarúgás a fővárosban azelőtt nagy tömegeket moz­gatott meg. A nézők lemorzso­lódtak és lehet, hogy ebben szerepe van a központosítás­nak is. Megunja a szem az egyforma színeket. Ha a bu­dapesti szurkolók rájönnek, hogy valamennyi nagy csapat­nak egy vidéki együttessel szemben vívott mérkőzése ní­­vósabb, mint a rég megszokott rangadó (ha módja lesz idáig fejlődnie a vidéki labdarúgás­nak), akkor a lelátók is visz­­szanyerik majd régi hangula­tukat. Egy-két kimondottan jó vidéki csapat jobb teljesít­ményre késztetné a fővárosia­kat is. És igazán nem lenne nemzeti tragédia, ha egyszer vidéki bajnoka lenne a ma­gyar futballnak. Szakács István Kapuvár Anglia ifjúsági válogatottja nagy meglepetésre nem került be a lab­darúgó UEFA-torna 16-os döntőjé­be. Wales 5 ponttal lett csoportel­ső, az angolok 3 ponttal a második helyre kerültek. Az alexandriai nemzetközi te­niszbajnokságon a magyarok jól vették a második fordulót: Szőke— Baraidi (mexikói) 6:0, 10:8, Varga— Borea (olasz) 6:3, 6:8, 6:3, Benyik— Bedan (csehszlovák) 6:3, 6:4. Miért a Megyeri úton ? Varadin nélkül áll fel Újpesten a Spartak Harmincezer nézőt képes be­fogadni az újpesti stadion, szerdára azonban 50 000 jegy is elfogyott volna. Az Újpesti Dó­zsa elnöksége foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy a Spar­tak Trnava elleni labdarúgó BEK visszavágót a csapat a Népstadionban játssza le, de aztán a szakosztály, illetve a játékosok kérésére döntött a Megyeri út mellett. Első a to­vábbjutás, aztán következik minden egyéb szempont — ez volt a vezetőség álláspontja. Ha a csapat magabiztosabban érzi magát az újpesti stadion­ban — ám legyen, a pályavá­lasztás ne befolyásolja a re­mélt győzelmet. Ha viszont to­vábbkerül a Dózsa, akkor a közönség érdekében az elődön­tőt már minden jel szerint a Népstadionban rendezik. A csehszlovák bajnokcsapat kedd este érkezik Budapestre, a nagyszombati szurkolók zö­me pedig szerdán. Több ezer jegyet kaptak a csehszlovákok, tehát az újpesti drukkereknek nagyon ki kell tenni magukért Újpesten. A Dózsa vezetőinek infor­mációi szerint a Spartak tar­talékosan áll fel. Varadin, aki a nagyszombati mérkőzés egyik legjobbja volt, nem játszhat, ő ugyanis a Dózsa elleni mécs­esen sárga lapot kapott (Faze­kas megrúgásáért) és ugyan­csak sárga lappal figyelmez­tette őt a bíró a Zarja Vorosi­­lovgrád elleni, nagyszombati BEK-mérkőzésen. A két sárga lap automatikus eltiltást jelent egy kupameccsre. A Dózsa sem lesz teljes. Nagy László, Juhász Péter, Bánkúti és Dunai Antal továbbra is sé­rült. Hogy végül is ki játszik szerdán, az csak a szombati bajnoki mérkőzés után dől el. Az atléták országos mezei futó­bajnokságát március 31-én rende­zik Dunakeszi-Alagon, a lóver­senypályán. Az AC Milán labdarúgó KEK- mérkőzésen, Milánóban 3:0 (2:0) arányban nyert a görög kupagyőz­tes PAOK ellen. Az év első nagy súlyemelőver­­senye, a Druzsba Kupa szombaton kezdődik Jerevánban. Naponta két súlycsoportban rendeznek verse­nyeket. C­selgáncsban: tét az EB-kiküldetés Az országos cselgáncsbajnoksá­got a hét végén rendezik. Nagy a tét, mert a győzelem az egyes súlycsoportokban nemcsak baj­noki címet hoz, hanem esetleg Európa-bajnoki kiküldetést is je­lent. Az EB-t májusban Londonban rendezik, tehát a magyar bajnok­ság joggal számít egyúttal ellen­őrző versenynek is. Tizennyolc klub cselgáncsozói vívták ki a részvétel jogát. A Honvéd 18, a Dó­zsa 15 versenyzőt indíthat, a békés­csabaiak tíz-, a kecskemétiek hét­tagú csapattal képviseltetik magu­kat. A bajnokság szombaton 11.30 óra­kor a 80, a 93 kg-os súlycsoportban és a nehézsúlyban kezdődik, a dön­tőket 15 órától rendezik. Vasárnap 9 órakor következnek a 63 és a 70 kg-os súlycsoport versenyzői, s megkezdődik a küzdelem az abszo­lút kategóriában. A döntők idő­pontja 11 óra. A MALÉV ÚJ TU—154-ES GÉPEI ÁPRILIS 1-TŐL 7 VÁROSBA REPÍTIK ÖNT! MOSZKVA, LONDON, BEJRÚT, HELSINKI, PÁRIZS, FRANKFURT, RÓMA Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Budapest V., Váci utca 1. és Dorottya utca 2. Telefon: 186—805. — Telex: 22—5793, 22—5796 fDÍJMJÉIt Magyar Légiközlekedési Vállalat .

Next