Magyar Nemzet, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-15 / 62. szám
8 Petőfi tér, Petőfi Sándor utca Az elmúlt három évben különösen sok közlemény jelent meg a Magyar Nemzet lapjain, amelyek Pest és Buda, illetőleg Budapest múltjával foglalkoztak. Főleg Baróti Géza, Bor Ambrus és Ruffy Péter írásai keltettek ez irányban érdeklődést és váltották ki azokat a hozzászólásokat, amelyek a Vitafórum és a „Tisztelt Szerkesztőség!” rovatban jelenhettek meg. Budapest egyesítésének centenáriumára jelent meg a könyvpiacon a Budapest Lexikon, az érdeklődéshez mérten kevés példányban. Előszavában olvasható, hogy a kötet „felölel mindent, ami a város múltjából megörökítésre méltó”. Petőfi Sándor neve után több olyan cikk van, amely a költő nevével kapcsolatos; vegyünk közülük hármat szemügyre. Ezek: 1. a „Petőfi Sándor szobra”, 2. a „Petőfi Sándor utca” és 3. a „Petőfi tér”. Petőfi Sándor szobra (V., Petőfi tér): bronz álló alak, szürke gránit talapzaton. Izsó Miklós tervét módosítva Huszár Adolf alkotta. Talapzata Ybl Miklós műve (1882). Kár, hogy a cikkíró nem utalt arra, hol találják meg az érdeklődők a szobor keletkezésének részletes történetét. Pedig manapság ez a kérdés sokakat érdekel országszerte. Annál is inkább hiányolnunk kell az utalás elmaradását, mert az olvasó Huszár Adolf nevénél sem kap többet, Izsó Miklóst pedig hiába keresi a kötetben. Pedig az értékes forrásműről egy másik cikk írója tudott. Liber Endre nevénél közli a lexikon, hogy jelentős szerepe volt a fővárosi könyvtár, múzeum, zenekar stb. újjászervezésében. „Bp.-i vonatkozású művei: ... Budapest szobrai és emléktáblái (Bp., 1934).” Cserhalmi Jenő szobrászművész és Péczely (Pacher) Béla dr. segédkezett Liber Endre alpolgármesternek a szükséges adatgyűjtés idején. Mindhárman kitűnő munkát végeztek, de a mai olvasót az készteti a szerzők dicséretére, amit a Petőfi-szobor történetéről jegyeztek fel. Rögzítették, hogy a Somogy megyei Gaál nővérek 1860 elején indították meg a mozgalmat, amelyet Reményi Ede hegedűművész fellépése nyomán felkarolt „a lelkes ifjúság” és ahol csak lehetett, akadályozott a „magyar királyi helytartótanács”, a kiegyezés után pedig a kormányférfiak közül nem egy. Az 1871. év volt döntő, ekkorra gyűlt össze annyi pénz, hogy az illetékesek megbízást adhattak Izsó Miklósnak a Petőfi-szobor elkészítésére. Ekkor még Pest volt „a főváros”. Az egyesítés utáni évben, valószínűleg Poor Imre terjesztette elő a közmunkatanács egyik ülésén azt a javaslatot, hogy „a Duna-parti Heinrich-féle ház előtti ligetet” nevezzék el Petőfi terének, mert a tervezett Petőfiemlék itt fog állani. Az erre vonatkozó hírt a Pesti Napló 1874. november 21-i számából jegyeztem ki. Ágai Adolf írta meg, hogy „Isó Miklós” 1875. május 28-án halt meg, ezért került a szobor végleges elkészítése Huszár Adolf kezébe. Újabb huzavonák után pedig, 1882. október 15-én az ünnepélyes leleplezésre. Aki hozzájut a szobor történetének említett leírásához, ne álljon meg utána. Olvassa el Mikszáth Kálmánnak azt a karcolatát, amely 1882-ben készült „Petőfi Sándor budapesti szobrának fölállítása alkalmából”. Ez ugyanis az ünnepélyes leleplezés leleplezése, kritikája. Egy-két mondatát idézem: Zászlók lobognak szobra körül, dús küldöttségek jöttek mindenünnen! Itt van a regényes felföld, itt a tündéri róna, s csüggnek a dicsőség jelvényei a szobráról, mint a gyümölcs a fán. Nem kíméltek semmi költséget, hogy megtiszteljék, versenyeztek megyék, városok. Idegen ország királyasszonya üdvözletét küldi a nagy szellemnek. Azok is fölfelé nyújtják már a kezüket hozzá, akik a trónon ülnek. Pedig csak a kunyhóknak énekelt ő. Kár, hogy ősz van már és elmentek kedvenc madarai, a gólyák, akiket ő szeretett, és csak az emberek vannak ott, akik míg élt, nem eléggé szerették. Várostörténeti lexikonunk szerkesztőinek nem az volt nehéz feladat, hogy mit írjanak meg, hanem hogy mit ne hagyjanak ki, olyan sok volt az összegyűjtött, a rendelkezésükre áll anyag. A Petőfi tér címszó alatt ezt olvashatjuk: a Petőfi-szobor előtt tartják a hagyományos március 15-i koszorúzással egybekötött ünnepségeket. A II. világháború idején, 1942. márc. 15-én a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Történelmi Emlékbizottság rendezett itt tüntetést emlékezetes . .. 1882-ben itt állították fel szobrát. Innen a tér neve.” . Arra máig nem találtam bizonyítékot, hogy már 1874-ben így nevezték volna, de a Pesti Napló híradása történelmi tény. A Petőfi Sándor utca címszó alatt a Budapest Lexikon közli a korábbi elnevezéseket: „az 1800-as évek elején Urak utcája. 1874-ben a Koronaherceg u. nevet kapta, 1918-ban Hajnóczy u., 1923- tól, a Petőfi-centenárium óta Viseli a Petőfi Sándor utca nevet.” A Budapesti Orvosok Turista Egyesületét (BOTE) 1927. márciusban alapította egy haladó gondolkodású orvoscsoport. Az egyesület első — és mindvégig egyetlen — főtitkára, dr. Dóczi Imre a tízéves jubileumra kiadott könyvecskében a többi között a következőket írja: „ ... Céltudatosan törekedtünk arra, hogy az orvosi tekintély súlyával hozzájáruljunk a természetjárás minél szélesebb körben való népszerűsítéséhez, a tilos területek felszabadításának propagandájához, és az orvosi tudás, tapasztalat erejével, személyes jó példánkkal segítsük elő a turistahigiéné népszerűsítését. Senki sem hivatottabb az orvosnál a turistaság lélek- és testnemesítő hatásának gondolatát hirdetni. Az orvosra vár a feladat, hogy a nagy tömegeket az egészséges életmód előnyeiről felvilágosítsa, hogy az emberekkel megkedveltesse a napsütésnek, erdők, hegyek ózondús levegőjének áldásait, mert ezzel életkedvük fokozását, élettartamuk meghosszabbítását segítik elő__” Az egyesület 30 000 példányban kiadta a „turistáskodás egészségügyi tízparancsolatát”; tagjai igen sok egészségügyi, turisztikai előadást tartottak. 1930-ban ez az egyesület kezdeményezte a túravezető-képzést. A BOTE első elnöke dr. Dalmady Zoltán, a kiváló orvos volt, akinek emlékét egy pihenő őrzi a nagyvillámi turistaház mögött. Az egyesület eleinte a Bakonyban, később Tahi felett a Hétvályús forrásnál akart menedékházat építeni, végül is 1932-ben sikerült az addig teljesen elzárt Nagyvillámon területet szerezni. 1933 elején megépült a villanyvezeték, majd a vízvezeték, ami akkoriban egyedülálló teljesítménynek számított, majd az év végére tető alá került a menedékház. A megnyitó ünnepség 1934. június 17-én zajlott le. Ekkor avatták fel a kilátótornyot is. A több mint 5000 négyszögölnyi terület, valamint az építkezés és berendezés költsége csaknem 100 000 pengőt tett ki. Ennek egynegyed részét különféle adományokból kapta az egyesület, de háromnegyed részben a tagok adták össze, téglajegyek vásárlásával Az asszonyok, lányok készítették a függönyöket, végezték a belső elrendezést, csinosítást. A menedékházat három fiatal mérnöktervezte, akikreHangsúlyozom, a cikk minden szava megfelel a valóságnak, de úgy érzem, okvetlenül kiegészítésre szorul, mert sehol nem publikálták és a Budapest Lexikon sem említi, hogy 1922 nyarán már készen voltak az új névtáblák „Főposta utca” felírással, de még nem voltak kitéve, noha közmunkatanácsi határozat volt, hogy átkeresztelik a nagy forgalmú belvárosi utcát. Ám a székesfőváros tanácsa figyelembe vette azt a javaslatot, hogy a „királysági államformára vonatkozó elnevezések ne szüntessenek meg, bár a koronaherceg kifejezés nem felel meg közjogunknak”. Ez július közepe táján volt, és mégis igaz, amit a Budapest Lexikon ír: „1923- tól, a Petőfi-centenárium óta viseli Petőfi Sándor nevét.” Végigszemléltem az utcanévváltozás minden mozzanatát. A jogcím „az ötvenéves Budapest” félszázados évfordulója volt, de a lelkesedés Petőfi Sándornak szólt. Amikor a Fővárosi Közmunkatanács a Koronaherceg utca nevét megváltoztatta, hogy abból Petőfi Sándor utca legyen, egyúttal megszüntette az 1867 óta Petőfi utcának nevezett utcácskát, amely korábban Kékkakas utca volt. Ez ma a „Székely Mihály utca”. Pejtsik Árpád dal ketten ma is élnek. A jó mérnöki, iparosi munkát dicséri, hogy a nagyvillámi turistaház állapota ma is kifogástalan, egyike a legjobban megépített, a hegyvidéki stílusnak megfelelő menedékházaknak, amiben egyáltalán nem bővelkedünk. A ház népszerűségére jellemző, hogy annak idején évenként csaknem 5000 belépőjegyet és 1700 hálójegyet adott ki az egyesület. A menedékház teraszán látképrajz segít eligazodni a Nagyvillám panorámájában. Az eredeti fémlemez a háború alatt megsemmisült, de azóta még szebb formában pótolták. Sajnos a porcelánembléma a bejáratról elveszett és ma semmi sem jelzi, hogy ezt a menedékházat budapesti orvosok lelkes csoportja hozta létre. Más házakon emléktáblák sokasága emlékezik meg az alapításról és a későbbi eseményekről. Igaz, itt nem zajlottak le olyan nevezetes mozgalmi események, mint például a Nagyszénási menedékházban, vagy a Kevélynyeregben, mégis megérdemelné az orvosok emléke, hogy legalább egy szerény táblát helyezzünk el az alapítók névsorával. A hegy turisztikai feltárása, az átjelzések elkészítése és karbantartása szintén az egyesület feladata volt, aminek lelkesen meg is felelt. Jó volna, ha az egyesület alapító és rendes tagjai jelentkeznének, hogy a menedékház fennállásának 40. évfordulója alkalmából emléktúrát rendezzünk. Dr. Bogárdi Mihály 1137. Budapest, Pozsonyi út 24. Orvosok a természetjárásért — Magyar Nemzet - SPORT Egy gólos vereség az utánpótlás EB negyeddöntőn Hollandia—Magyarország 2:1 (1:1) A szerda este köd miatt félbeszakadt Hollandia—Magyarország labdarúgó utánpótlás EB mérkőzést csütörtökön kora délután 10 000 néző előtt újra játszották Deventerben. Akár nem is kellett volna megismételni a meccset, mert csütörtökön ugyanaz az eredmény született, mint ami szerdán a félbeszakításig kialakult: Hollandia 23 éven aluli labdarúgói 2:1 (1:1)-re győztek. Az eredmény nem rossz, a visszavágón utánpótlás válogatottunk kivívhatja helyét az Európa-bajnokság legjobb négy csapata között. Kovács — Kincses II., Varga, Csorna, Vépi — Dunai III., Komjáti (Pintér), Kunszt — Buronyi, Bálint, Becsei összetételben játszottak a magyarok és mindjárt a 4. percben előnyhöz jutottak. Becsei a baloldalról beadott és menteni akaró Van Iersel a saját kapujába vágta a labdát (0:1). Fél óra múltán ugyanez a jelenet ismétlődött meg Kovács kapuja előtt: Varga lábáról került a hálóba a labda (1:1). Szünet után a hollandok fölénybe kerültek és a 60. percben Ceels megszerezte a győztes gólt (2:1). A hajrában derekasan küzdöttek fiataljaink, de a jobb erőben levő hollandok ellen nem sikerült egyenlíteni. A magyar szakvezetők Dunai III., Csorna, Kincses és Pintér játékát emelték ki. A csapat ma délelőtt érkezik haza az amszterdami repülőgéppel. Ui9BiEHWinii9ii(!RiiBnriiniifflnffliRM8 niuuiui HH^ Első hely az Európa Ligában Egyetlen játszmán múlott a siker Jelentettük, hogy a magyar asztalitenisz-válogatott szerda este Moszkvában bravúros, 6:1 arányú győzelmet aratott a Szovjetunió ellen. Szerda este még bizonytalan volt, hogy ez az eredmény milyen helyezésre lesz elegendő, csak az látszott biztosnak, hogy másodiknál nem lesz rosszabb a magyar csapat. Csütörtökön kiderült, hogy az utolsó forduló utolsóként befejezett mérkőzésén Svédország csapata szintén 6:1 arányban győzött Anglia ellen, így az Európa Ligában a magyar és a svéd válogatott egyaránt 8 ponttal és 32:10-es győzelmi aránnyal került az élre. Az Európa Liga kiírása szerint ilyenkor nem a két együttes egymás elleni eredménye dönt, hanem a mérkőzéseken belüli játszmaarány. Az MTI-ben csütörtökön már kora reggel több külföldi hírügynökség jelentkezett a telexgépeken, hogy információt kapjon: Magyarországnak mennyi a játszma- és pontaránya. Különösen nagy gondban voltak a svédek, akik — érthetően — nem számítottak a magyarok 6:1-es moszkvai győzelmére és az angolok elleni diadal után biztosak voltak elsőségükben. Ők nem is vezették a játszmák összesítését, s így aztán alaposan meglepte őket a Budapestről kapott hír, vagyis az, hogy Magyarország nyerte az Európa Ligát, mert játszmaaránya 70:29, a svédeké viszont 70:30! Stig Hagberg, a göteborgi Expressen munkatársa hitetlenül fogadta a hírt és csak később — gratuláció kíséretében — igazolta vissza, hogy helyes volt a számítás. Magyarország válogatottja tehát remek hajrával fejezte be szereplését a hetedszer megrendezett Európa Liga-tornán. Anglia és Ausztria ellen 7:0, az NSZK és Csehszlovákia ellen 5:2, a Szovjetunió ellen 6:1 arányban győzött, s csak egy vereséget szenvedett, Svédországtól 5:2-re. Sikerült megismételni az 1970—71. évi győzelmet! A végeredmény: A magyar versenyzők is csak csütörtökön, a hazaérkezésükkor tudták meg, hogy övék az első hely. — Ugye, milyen jó, hogy nyertem egy játszmát Rudnova ellen — mondta Magos Judit. — Ezzel az egy játszmával lettünk elsők ... Berczik Zoltán szerint Magos a veresége ellenére is nagyszerűen játszott, nem kell szégyenkeznie. Ez a mérkőzés volt az est fénypontja. Persze, amennyire fontos volt Magos játszmája, ugyanilyen nagy szerepe volt annak is, hogy játékosaink sorra nyerték meccseiket, nem egyet játszmaveszteség nélkül. Az edző szerint döntő volt a két páros kitűnő játéka, hiszen a magyar férfi- és vegyes páros az utóbbi időben többször kikapott szovjet ellenfelétől. 1. Magyarország 6 5 1 32:10 10 2. Svédország 6 5 1 32:10 10 3. Szovjetunió 6 4 2 26:16 8 4. Csehszlovákia 6 4 2 26:16 8 5. Anglia 6 2 4 15:27 4 6. NSZK 6 1 5 15:27 2 7. Ausztria 6—6 1:41 — MI MÁR FELKÉSZÜLTÜNK A TAVASZRA KERESSEN FEL MINKET CENTRUM ÁRUHÁZAK Péntek, 1974. március 15. Vidéki szemszögből Túlságosan nagy a labdarúgásban a főváros vonzóereje. A felfelé törekvő vidéki játékos minden erejét beleveti, hogy felkerülhessen Budapestre. Maga a törekvés még nem elítélendő — a játékost is meg lehet érteni — de azt már nem, hogy céljának elérése után fejlődésének görbéje vízszintesre, sőt esetleg lefelé forduljon. Sokaknak fejükbe száll a dicsőség. Fel sem merül bennük, hogy a vérbeli klasszisjátékos soha nincsen megelégedve önmagával, illetve a játéktudásával. Az is előfordul, hogy a fővárosba került labdarúgó vakvágányra fut, csak a tartaléksorig jut el, holott vidéken maradva fontos szerepet tölthetne be csapatában. Nem egészséges irányzat az, hogy a fővárosi klubok valósággal prédának tekintik a vidéki labdarúgókat. Nem minden esetben válik be, ha a játékost bizonyos ráhatásokkal viszik el. Ha a labdarúgó menni akar, menjen, de ne csalétekkel, nagy ígéretekkel bírják rá erre. A labdarúgás a fővárosban azelőtt nagy tömegeket mozgatott meg. A nézők lemorzsolódtak és lehet, hogy ebben szerepe van a központosításnak is. Megunja a szem az egyforma színeket. Ha a budapesti szurkolók rájönnek, hogy valamennyi nagy csapatnak egy vidéki együttessel szemben vívott mérkőzése nívósabb, mint a rég megszokott rangadó (ha módja lesz idáig fejlődnie a vidéki labdarúgásnak), akkor a lelátók is viszszanyerik majd régi hangulatukat. Egy-két kimondottan jó vidéki csapat jobb teljesítményre késztetné a fővárosiakat is. És igazán nem lenne nemzeti tragédia, ha egyszer vidéki bajnoka lenne a magyar futballnak. Szakács István Kapuvár Anglia ifjúsági válogatottja nagy meglepetésre nem került be a labdarúgó UEFA-torna 16-os döntőjébe. Wales 5 ponttal lett csoportelső, az angolok 3 ponttal a második helyre kerültek. Az alexandriai nemzetközi teniszbajnokságon a magyarok jól vették a második fordulót: Szőke— Baraidi (mexikói) 6:0, 10:8, Varga— Borea (olasz) 6:3, 6:8, 6:3, Benyik— Bedan (csehszlovák) 6:3, 6:4. Miért a Megyeri úton ? Varadin nélkül áll fel Újpesten a Spartak Harmincezer nézőt képes befogadni az újpesti stadion, szerdára azonban 50 000 jegy is elfogyott volna. Az Újpesti Dózsa elnöksége foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Spartak Trnava elleni labdarúgó BEK visszavágót a csapat a Népstadionban játssza le, de aztán a szakosztály, illetve a játékosok kérésére döntött a Megyeri út mellett. Első a továbbjutás, aztán következik minden egyéb szempont — ez volt a vezetőség álláspontja. Ha a csapat magabiztosabban érzi magát az újpesti stadionban — ám legyen, a pályaválasztás ne befolyásolja a remélt győzelmet. Ha viszont továbbkerül a Dózsa, akkor a közönség érdekében az elődöntőt már minden jel szerint a Népstadionban rendezik. A csehszlovák bajnokcsapat kedd este érkezik Budapestre, a nagyszombati szurkolók zöme pedig szerdán. Több ezer jegyet kaptak a csehszlovákok, tehát az újpesti drukkereknek nagyon ki kell tenni magukért Újpesten. A Dózsa vezetőinek információi szerint a Spartak tartalékosan áll fel. Varadin, aki a nagyszombati mérkőzés egyik legjobbja volt, nem játszhat, ő ugyanis a Dózsa elleni mécsesen sárga lapot kapott (Fazekas megrúgásáért) és ugyancsak sárga lappal figyelmeztette őt a bíró a Zarja Vorosilovgrád elleni, nagyszombati BEK-mérkőzésen. A két sárga lap automatikus eltiltást jelent egy kupameccsre. A Dózsa sem lesz teljes. Nagy László, Juhász Péter, Bánkúti és Dunai Antal továbbra is sérült. Hogy végül is ki játszik szerdán, az csak a szombati bajnoki mérkőzés után dől el. Az atléták országos mezei futóbajnokságát március 31-én rendezik Dunakeszi-Alagon, a lóversenypályán. Az AC Milán labdarúgó KEK- mérkőzésen, Milánóban 3:0 (2:0) arányban nyert a görög kupagyőztes PAOK ellen. Az év első nagy súlyemelőversenye, a Druzsba Kupa szombaton kezdődik Jerevánban. Naponta két súlycsoportban rendeznek versenyeket. Cselgáncsban: tét az EB-kiküldetés Az országos cselgáncsbajnokságot a hét végén rendezik. Nagy a tét, mert a győzelem az egyes súlycsoportokban nemcsak bajnoki címet hoz, hanem esetleg Európa-bajnoki kiküldetést is jelent. Az EB-t májusban Londonban rendezik, tehát a magyar bajnokság joggal számít egyúttal ellenőrző versenynek is. Tizennyolc klub cselgáncsozói vívták ki a részvétel jogát. A Honvéd 18, a Dózsa 15 versenyzőt indíthat, a békéscsabaiak tíz-, a kecskemétiek héttagú csapattal képviseltetik magukat. A bajnokság szombaton 11.30 órakor a 80, a 93 kg-os súlycsoportban és a nehézsúlyban kezdődik, a döntőket 15 órától rendezik. Vasárnap 9 órakor következnek a 63 és a 70 kg-os súlycsoport versenyzői, s megkezdődik a küzdelem az abszolút kategóriában. A döntők időpontja 11 óra. A MALÉV ÚJ TU—154-ES GÉPEI ÁPRILIS 1-TŐL 7 VÁROSBA REPÍTIK ÖNT! MOSZKVA, LONDON, BEJRÚT, HELSINKI, PÁRIZS, FRANKFURT, RÓMA Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvásárlás: Budapest V., Váci utca 1. és Dorottya utca 2. Telefon: 186—805. — Telex: 22—5793, 22—5796 fDÍJMJÉIt Magyar Légiközlekedési Vállalat .