Magyar Nemzet, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
Ára: 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1974. április 20 XXX. évfolyam 91. szám Történelmi évforduló A nemzetközi békemozgalom nagy fontosságú eseményéről emlékeznek meg ma világszerte. Noha a népek békevágyát, a háború elleni tiltakozásokat nem lehet egyetlen dátumhoz kötni, április 20. mégis a békeszerető emberek ünnepének jelképes évfordulója. Huszonöt esztendeje ezen a napon nyílt meg Párizsban az első Béke-világkongresszus. A békemozgalom hivatalos megalakulásának azért is jogosan tekintjük ezt a tavaszi napot, mert a párizsi Békevilágkongresszuson fogalmazódott meg első ízben az az igény, hogy nem elegendő elfogadni a közvélemény létezését, hanem azt valóban tudatosan irányítani és ösztönözni is kell. Joliot Curie, a világhírű Nobel-díjas tudós, a párizsi kongresszust előkészítő bizottság elnöke a többi között hangsúlyozta: „A mi békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik készek velünk együtt a békét megvédeni, azok megkapják tőlünk az eszközöket.” Most, a negyedszázados jubileumon, méltán állapíthatjuk meg: hatalmas utat járt be az emberiség 1949 áprilisa óta, s az elért eredményekben jelentős szerepe van a béke erőinek, a nemzetközi békemozgalomnak. Az első béke-világkongresszuson 72 ország 2200 küldötte hatszázmillió embert képviselt, mindazokat, akik felismerték az új háború lehetőségének veszélyét. Akkor alakult meg a NATO, az Észak-atlanti Szövetség Szervezete, amelynek alig leplezett célja a háború után kibontakozott események megfordítása volt, a szocializmus erőinek visszaszorítása. Emlékeztetni lehet arra, hogy a párizsi világkongresszusra a 38 tagú magyar küldöttségből csak nyolcan kaptak beutazási engedélyt. Ha most, 1974 áprilisában végigpillantunk a világon, megállapíthatjuk, hogy a hidegháborúval szemben a mai nemzetközi helyzet fő jellemzője az enyhülés, a békés egymás mellett élés gyakorlatának fokozódó érvényre jutása a szocialista és a kapitalista országok kapcsolataiban. E kedvező változásnak a legfontosabb tényezője a Szovjetunió következetes békepolitikája, amely elvezetett a szovjet—amerikai közeledéshez, az együttműködés javulásához. A feszültség enyhülése döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a földünk békéjét veszélyeztető konfliktushelyzetekben, így Vietnamban, Laoszban, a Közel-Keleten a katonai megoldásról áthelyeződött a hangsúly a politikai rendezésre. A feszültség csökkenése világméretekben kedvező feltételeket teremt a népek haladásért vívott harcához. Jelenleg az enyhülésért vívott harc fő színtere Európa, ahol a kontinens és egyben az egész világ békéjét, biztonságát érintő két fontos tanácskozássorozat zajlik. Az egyik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, a másik pedig a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tanácskozás. Ami az európai biztonsági és együttműködési értekezletet illeti, földünk valamennyi békeszerető emberének érdeke, hogy a tanácskozás sikeres befejezése mihamarább hozzájáruljon az európai helyzet normalizálódási folyamatának elmélyítéséhez. A békemozgalomnak, Európa haladó közvéleményének éppen ezért most arra kell összpontosítania erejét, hogy az összeurópai értekezlet munkájának közvetett támogatásával visszafordíthatatlanná tegye az enyhülési folyamatot. Helyes volt a békeszerető erők múlt év végi moszkvai világkongresszusának az a felismerése, hogy az új feltételek közepette semmivel sem csökkent a nemzetközi közvélemény befolyásoló szerepe a világpolitika alakulásában. A magyar békemozgalom, híven követve pártunk és kormányunk politikáját, támogatva a Békevilágtanács akcióit, rendületlenül küzd azért, hogy a békés egymás mellett élés további kibontakozását, a nemzetközi enyhülés irányzatát ne lehessen visszafordítani. A fordulat további megszilárdításához még sokat kell tenni. A nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a reakció erői továbbra is megkísérlik fékezni a népek békevágyával egybevágó folyamatot. Népünk ismételten kifejezésre juttatja szolidaritását Vietnam hős népével, élesen elítéli az amerikai háborús körök támogatását élvező Thieu-rezsim tűzszünetet sértő kalandorcselekedeteit, támogatja az arab népek igazságos harcát, követeli az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivonását, széles körű akciókat folytat a fasiszta chilei junta véres terrorjának megszüntetéséért, a chilei hazafiak életének megmentéséért. A békemozgalom negyedszázados évfordulóját a nemzetközi élet fontos időszakában köszöntjük. Most fejeződött be a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése, amely összhangban a békeszerető erők törekvéseivel, nagy jelentőségű dokumentumban foglalt állást a nemzetközi feszültség további enyhülésével, így elsősorban az európai biztonság erősítésével összefüggő időszerű kérdésekben. A varsói ülésszak újabb előremutató kezdeményezésekkel járult hozzá a béke ügyéhez. A Varsói Szerződés vezető testületének állásfoglalása alapvető jelentőségű, hiszen a békés egymás mellett élés állami szintű politikát jelent. De minthogy ennek a politikának a gyakorlati eredménye és végső sikere nagymértékben a tömegek állhatatos harcán múlik, a nemzetközi békemozgalomra, megalakulásának negyedszázados jubileumán is, hatalmas feladatok várnak. Az évfordulón a magyar közvélemény annak tudatában köszönti a nemzetközi békemozgalmat, és annak vezető testületét, a Béke-világtanácsot, hogy a békeszerető százmilliók áldozatos küzdelme nagyban előmozdította a társadalmi haladás, a szocializmus, a népek közötti barátság és a béke eszméinek világméretű térhódítását. Közel-Kelet, Vietnam, Chile Közzétették a varsói dokumentumokat Hazaérkezett a magyar küldöttség A külpolitikai helyzet HÁROM NYILATKOZATOT hoztak nyilvánosságra a lengyel fővárosban, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén fogadtak el. A chilei helyzettel foglalkozó dokumentum megállapítja, hogy a katonai junta törvénytelenségei durván megsértik az ENSZ alapokmányát, a világszervezet által elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, s az e jogokról szóló nemzetközi egyezményeket. A varsói tanácskozás részvevői felhívják a világ közvéleményét, hogy még szélesebben bontakoztassa ki a nemzetközi szolidaritás mozgalmát a chilei néppel. A vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért síkraszálló nyilatkozat megállapíthatja ugyan, hogy a párizsi egyezmény életbe lépése óta történt bizonyos előrehaladás a vietnami helyzet normalizálásában, de továbbra is érvényes a külső imperialista erők támogatását élvező saigoni adminisztráció törekvése a politikai rendezés meghiúsítására. Mint a dokumentum leszögezi, a varsói tanácskozáson részt vett országok támogatják a DIFK 1974 márciusi új konstruktív kezdeményezését. A Közel-Keletről szóló nyilatkozat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az októberi háború ismét megmutatta e térség robbanásveszélyességét. A tagállamok kijelentik: készek erősíteni tevékenységüket a konfliktus politikai rendezésének előmozdítására és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. A dokumentum szerint a szocialista államok politikája az arab világ országaival következetes, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, és nincs kitéve konjunkturális ingadozásoknak. Kairóban úgy hírlik, hogy Szadat elnök a jövő héten kinevezi új kormányának tagjait. Ali Amin, az Al Ahram főszerkesztője szerint a korábbi tervekkel ellentétben — amelyek állítólag erős társadalmi ellenállásba ütköztek — Szadat mind állam-, mind kormányfői tisztségét megtartja. Jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat számot az a kairói bejelentés is, hogy elnöki kegyelemben részesítették az egyiptomi hadsereg több korábbi főtisztjét, akiket az 1967-es háború után börtönöztek be, illetve Favzi tábornokot, akit 1971-ben ítéltek el. A Hermon-hegységben és Golan-fronton növekvő hévvel, a légierő mind határozottabb bevetésével folytatódtak a szíriai —izraeli összecsapások. Eközben jól tájékozott forrásokra hivatkozva a hírügynökségek azt jelentették, hogy a szíriai és az egyiptomi hadvezetés rendszeressé tette a Golán-fronton kialakult helyzet elemzését, s az egyiptomi hadsereg gyakorlatilag készültségi állapotban van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatódott az Izrael elleni libanoni panasz vitája, a világszervezet közgyűlésének rendkívüli ülésszakán pedig újabb felszólalók hangsúlyozták, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új rendszerének az államok egyenlőségén, a népek önrendelkezésén kell alapulnia. Az ülésszak ad hoc bizottságában és két albizottságában ugyanakkor heves vita bontakozott ki a fejlődő országok beterjesztette nyilatkozattervezetről. A fejlődő országok biztosítva kívánják látni azt a jogukat, hogy államosíthassák természeti kincseiket, azok kiaknázását és feldolgozását, míg a fejlett tőkés országok jelentős része korlátozni kívánja e jogot. A magyar delegáció varsói búcsúztatása és budapesti fogadtatása Pénteken délelőtt hazautazott a lengyel fővárosból a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésén részt vett magyar küldöttség. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, valamint a LEMP PB több más tagja és más magas rangú személyiségek. Ott volt Németi József, hazánk varsói nagykövete. A magyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Paja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Brezsnyev és Gwierek pohár köszönője a LEMP KB és a kormány fogadásán Varsóból jelenti az MTI. A LEMP KB és a kormány csütörtökön este fogadást adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Edward Gierek,a LEMP KB első titkára köszöntötte a vendégeket. Egyebek között hangoztatta: " A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése és dokumentumai komoly hatást gyakorolnak majd a nemzetközi enyhülési folyamat további elmélyítésére. A Varsói Szerződés tagországai nak békepolitikája megegyezik a népek létérdekeivel, törekvéseivel és vágyaival. Ez politikánk sikerének forrása és megvalósításának biztosítéka. — A varsói tanácskozás kifejezésre juttatta a testvéri szocialista országok egységét és azt az elhatározásukat, hogy tovább erősítik összeforrottságukat, baráti együttműködésüket. Leonyid Brezsnyev válaszában az ülésszakon részt vett összes küldöttség nevében aláhúzta, hogy a tanácskozás kiemelkedő szerepet játszott a népek békéjének biztosításában. Kiemelte, hogy a varsói ülésszak a testvéri szocialista országok egységének és barátságának szellemében folyt le. „A Varsói Szerződés tagállamai kapcsolatainak és együttműködésének erősítése közös céljaink megvalósításának alapvető feltételét jelenti — mondta az SZKP főtitkára. — Meggyőződésem, hogy tanácskozásunk tovább mélyíti barátságunkat és hozzájárul az enyhülésért, az európai és a világbékéért vívott további harcunk sikeréhez.” A varsói ülésen részt vett szovjet küldöttség pénteken délután hazaérkezett Moszkvába. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette. Tagjai között volt Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter. Csütörtökön a késő esti órákban hazautazott Varsóból a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége. Pénteken délelőtt elutazott a lengyel fővárosból a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett bolgár, csehszlovák és NDK- beli küldöttség is. A küldöttségeket a repülőtéren Edward Gierek, Henryk Jablonski, Piotr Jaroszewicz és más magas rangú lengyel személyiségek búcsúztatták. Iván Jakubovszkij, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja és Szergej Styemenko, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke, hadseregtábornok pénteken elutazott a lengyel fővárosból. A varsói ülésen elfogadott nyilatkozatok Mint a csütörtökön nyilvánosságra hozott közlemény hírül adta, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete ülésének részvevői három nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok a következőképpen hangzanak: A közel-keleti tartós és igazságos békéért A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel- Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ-határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek visszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzeti jogait. A háborús cselekmények fellobbanása 1973 októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés részvevői rámutatnak a genfi közel-keleti békekonferencia jelentőségére, minden közvetlenül érdekelt állam, valamint a palesztinai arab nép képviselői részvételének szükségességére és úgy vélik, hogy munkájának további folytatása mindenekelőtt a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétválasztásról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lépést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés részvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elválaszthatatlanul öszszekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szocialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve konjunkturális ingadozásoknak.