Magyar Nemzet, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

Ára: 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szerda 1974. április 24 XXX. évfolyam 94. szám Kong­resszusi munkaverseny Szép emberi tulajdonság, ha valaki olyan eseményt, évfordulót, amelyet a maga vagy a társadalom életében jelentősnek ítél, méltón kí­ván köszönteni, tettekben akarja kinyilvánítani egyet­értését, örömét. E nemes tu­lajdonság méltó kifejezési formájára figyelhettünk fel az elmúlt hetekben, amely­nek az volt az inspirálója, hogy bejelentették: az MSZMP jövő év márciusá­ban tartja XI. kongresszu­sát. Ez az esemény szinte összefonódik a közvetlen utána következő nagy ün­neppel, hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójával. Nem voltunk ott, amikor az üzemekben, gazdaságok­ban az első vállalásokat meg­szövegezték, de szinte lát­juk, ahogy a legkiválóbb munkások, szocialista bri­gádvezetők, műszakiak, párt­os szakszervezeti tisztségvi­selők arról tanakodnak, mi­lyen tettek, rendezvények, akciók lennének méltóak e kiemelkedő kettős esemé­­y­­hez. Minden bizonnyal felve­tődött sok okos javaslat, hasznos ötlet, de amikor megmérték, melyik mennyit nyom a latban, nyilván az volt az egyöntetű vélemény: a legtöbbet, a legértékeseb­bet a termelésben tudják ad­ni. Azon a területen, ahol az ember kiteljesedése, önmeg­valósulása végbemegy, ahol a legtöbb lehetőség nyílik a forradalmi hagyományok folytatására, a közösségi fe­lelősségérzet bizonyítására. „Az üzemek öntudatos dolgozóinak ez a nemes kez­deményezése szocialista cél­jainkat, a haza, a nép érde­keit szolgálja” — olvashat­juk a SZOT, a Hazafias Nép­front és a KISZ munkaver­­seny-felhívásában, amely tegnap jelent meg a lapok­ban. Ebben kimondatlanul is benne van, hogy napjaink­ban a jó hazafi egyik alap­vető ismérve a munkában való példamutatás, a több­­letfeladat-vállalás. Ilyen ma­gatartással vagyunk legjob­ban internacionalisták is, mivel a gazdasági építőmun­kában elért sikereink a szo­cialista tábor sikerei is. Ha jól dolgozunk, az közvetve támogatást jelent a nyugati kommunista pártoknak, bal­oldali mozgalmaknak is har­cuk megvívásához az egész világon. Ha a verseny mozgatóru­góit keressük, első helyen találjuk a dolgozóknak azt a felismerését, tapasztalatát, hogy a jobb munkával gya­­rapított vagy éppen megta­karított forintok végső so­ron az ő életkörülményeik javulását szolgálják. Ha csökken az önköltség, a se­lejt, ha emelkedik a munka termelékenysége, ha új piac­ra törnek be, nő a vállalat nyeresége, s így több jut a fizetési borítékba is. A na­gyobb jövedelemből több ke­rül az államkasszába, amely­ből többet fordíthatnak la­kásépítésre, egészségügyi beruházásokra, közműépítés­re, szociális juttatásokra. Aligha van ember ebben az országban, aki megkérdője­lezné, hogy milyen nagy lé­pést tettünk előre a népjólét emelésében, de a közösségért felelősséget érző, népgazda­sági szemléletű dolgozók azt is látják: még csak az út elején tartunk. Társadal­munknak még számos réteg­gel szemben van tartozása — nagycsaládosok, kisnyug­díjasok, pályakezdő fiatalok és így tovább —, akiket se­gíteni abban az ütemben és mértékben tudunk, ahogy emelkedik nemzeti jövedel­münk. Ennek pedig az ered­ményesebb munka az alap­ja­ A jelenlegi gyorsan tere­bélyesedő munkaversenynek az ösztönzői között ott talál­juk a Központi Bizottság ez évi márciusi ülésén elfoga­dott irányelveket is, ame­lyek a munkásosztály vezető szerepének erősítését, hely­zetének további javítását cé­lozzák. A vállalások, a kez­deményezések szinte válasz­ként hangzanak erre a po­litikára: a vezető osztályhoz illő felelősséggel igyekeznek a brigádok és kollektívák megszüntetni a lazaságokat, erősíteni a tervszerűséget, s a versennyel párhuzamosan, annak lendítő erejét felhasz­nálva, gyarapítani műveltsé­güket, megközelíteni a szo­cialista emberre jellemző normákat. A kezdeményezé­sek sajátossága, hogy nem a hajdani merev mennyiségi szemlélet dominál, hanem a hatékonyság javítása a fő mérce. Ezért fordul nagy fi­gyelem a minőségre, az újí­tások felkarolására, a mun­ka- és üzemszervezésre, a gyártmányok tökéletesítésé­re. A jó munkahelyi légkör, a szélesedő üzemi demokrácia is táplálja ezt a mai versen­gési kedvet. Látni kell azon­ban azt is: a siker nemcsak a kezdeményezőkön, a mun­kapadok mellett dolgozókon múlik. Szükség van arra is, hogy a vezetők, a társadalmi szervek biztosítsák a válla­lások teljesítésének feltéte­leit, jobb szervezéssel küszö­böljék ki a rohammunkákat, a negyedévi és az évévi hajrákat, ugyanakkor bát­rabban éljenek mind az er­kölcsi, mind az anyagi ösz­tönzéssel. A szervező, segí­tő munkákból a népfront­bizottságok is jelentős részt vállalhatnak a falvakban és városokban egyaránt: kive­hetik részüket a népgazda­sági tervek ismertetéséből, népszerűsíthetik, terjeszthe­tik egy-egy üzem vagy szo­cialista brigád jó módsze­reit és felkarolhatják a jó kezdeményezéseket azokon a területeken — a gyárka­pukon kívül is — ahova a szakszervezet, a KISZ tevé­kenysége esetleg már nem ér el. A felhívás elhangzott és biztosak vagyunk abban, hogy a kezdeményező 19 vállalat, szövetkezet után munkahelyek százai, ezrei iratkoznak fel a versengők listájára. Gyors lesz a válasz, mert az igény, a készség már hetek óta érlelődött mindenfelé a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek ki­­sebb-nagyobb csoportjaiban. A két jelentős esemény kö­szöntésének legméltóbb, leg­hasznosabb módját választ­ják: kiemelkedő munkasike­rekkel kívánják megünne­pelni a pártkongresszust és a jubileumi évfordulót. Keserű Ernő Magyar párt- és kormány állásfoglalás: A varsói nyilatkozatok megfelelnek az egész világ békéjének és biztonságának A külpolitikai helyzet­ ­ AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet mi­előbbi befejezésére, harmadik szakaszának legmagasabb szinten való megtartására új erőfeszítéseket kell tenni — álla­pította meg az MSZMP KB Politikai Bizottsága és a Miniszter­­tanács keddi tanácskozásán, amelyen megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszakán részt vett magyar küldöttség jelentését. A Politikai Bizottság és a kormány állásfoglalásában teljes egyetértését fejezte ki a varsói ülés közleményével és az elfogadott nyilatkozatokkal. Genfben rövid szünet után hétfőn folytatta munkáját az európai biztonsági konferencia. A Frankfurter Rundschau ter­jedelmes tudósításban számolt be a tanácskozás állásáról. Mint a lap hangsúlyozta, több megállapodás már létre is jött és mind a tizenkét albizottságban megkezdték a záró dokumen­tumok megfogalmazását. Mindazonáltal még nem lehet ponto­san felmérni, hogy mikor alakul ki a valamennyi részvevő számára megnyugtató eredmény. A nyugatnémet lap a továb­biakban „a kulisszák mögötti” véleményeket idézi, amelyek szerint a munka befejeződése június végére várható, így az értekezlet okmányainak ünnepélyes aláírására a nyár derekán kerülhetne sor Helsinkiben. Az amerikai lapok vezető helyen számolnak be Leonyid Brezsnyev és Edward Kennedy szenátor eszmecseréjéről. Amint az MTI tudósítója jelentette, Kennedy moszkvai látogatását Washingtonban úgy értékelték, mint „félhivatalos benevezést” a demokrata párti elnökjelöltségért való versenybe. Nagy je­lentőségűnek tartják éppen a moszkvai utat,, ami azt mutatja, hogy Kennedy alternatívát kínál a demokrata pártnak a szov­jet—amerikai enyhülést nyíltan támadó Jackson szenátor hi­degháborús irányzatával szemben.­­ A KÖZEL-KELETI rendezés lehetőségeinek elemzése ismét . • jelentős helyet kapott a világsajtóban. Hetek óta folytatód­nak a harcok a Szíriai—izraeli frontvonalon. Az összecsapások hevességére utalnak azok a hírügynökségi jelentések, miszerint a Szíriai légvédelem föld—levegő rakétákat vetett be az izraeli légitámadások visszaverésére. Kairói vélemények szerint Tel Aviv most azért fokozza a nyomást Damaszkuszra, hogy ezzel befolyásolja a légkört Kissinger amerikai külügyminiszter e hónap végére tervezett újabb közel-keleti körútja előtt. Kis­singer megbeszéléseivel szeretné előbbre vinni a csapatszétvá­lasztás ügyét a Golán térségében. Szadat elnök a New York Timesnak adott interjújában ismé­telten hangsúlyozta, hogy Egyiptom csak a szíriai és az izraeli haderők szétválasztása után kész visszatérni a genfi értekez­letre. A kairói sajtó ezzel összefüggésben idézi Szadatnak azt a kijelentését is, hogy az elnök „bízik” Kissinger külügyminisz­terben. Az egyiptomi fővárosban egyébként nem leplezik, hogy Kairó érdekelt a gyorsabb előrehaladásban, hiszen hosszú távú gazdaságfejlesztési programjának megkezdése függ ettől. A je­lenleg Egyiptomban tartózkodó Brandt kancellár és Szadat elnök részletesen megtárgyalta a nyugatnémet részvétel lehető­ségét az egyiptomi gazdasági tervek megvalósításában. Keddi amerikai sajtójelentések szerint a­­zizon-kormány is arra ké­szül, hogy a két ország közötti viszony javulásának jeleként jelentősebb gazdasági segélyben részesítse Egyiptomot. Az APN szovjet sajtóügynökség hírmagyarázatában megálla­pítja: a Hermon-hegyi harcok mellett a közel-keleti helyzetnek nyugtalanító eleme az olyan erők nyilvánvaló aktivizálódása, amelyek szeretnék elérni, hogy az arab népek letérjenek a ha­ladás útjáról és ismét az imperializmustól való függőségbe ke­rüljenek. A hírügynökség a továbbiakban hangsúlyozza annak nagy jelentőségét, hogy Asszad szíriai elnök moszkvai látoga­tása sokban előmozdította Damaszkusz helyzetének megszilár­dulását az izraeli katonai nyomással szemben. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága és a Minisztertanács Jóváhagyta a magyar küldöttség varsói tevékenységét A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének 1974. április 17—18-án Varsóban tar­tott ülésén részt vett magyar küldöttség jelentését és annak tevékenységét jóváhagyta. Megállapítást nyert, hogy a tagállamok képviselői által ki­dolgozott és a Politikai Ta­nácskozó Testület ülésén egy­hangúlag jóváhagyott intézke­dések nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamai­nak együttműködése, összehan­golt nemzetközi politikai tevé­kenysége szempontjából, hoz­zájárulnak a szocialista orszá­gok egységének erősítéséhez, megfelelnek az egész világ bé­kéjének és biztonságának, a társadalmi haladás érdekei­nek. Az MSZMP Politikai Bizott­sága és a Minisztertanács ki­fejezte teljes egyetértését a Po­litikai Tanácskozó Testület varsói ülésének közleményével és az elfogadott nyilatkozatok­kal. A közzétett dokumentu­mok a nemzetközi helyzet fej­lődésének mély elemzését ad­ják, felölelik a mai világ leg­ időszerűbb kérdéseit, világos útmutatást tartalmaznak a még vitatott nemzetközi problémák rendezéséhez és elősegítik a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés további térhódítását. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács egyetért azzal, hogy új erőfeszítéseket kell tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mi­előbbi befejezésére, harmadik szakaszának legmagasabb szin­ten való megtartására. Ennek útjából minden mesterségesen támasztott akadályt el kell há­rítani. A Politikai Tanácskozó Tes­tületnek a Közel-Keletről, Vietnamról és a chilei helyzet­ről kiadott nyilatkozata nagy segítséget nyújt e térség népei­nek harcában. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács­ megerősíti pártunk és kormányunk ko­rábbi álláspontját: amíg az Észak-atlanti Szövetség tagál­lamai nem járulnak hozzá a két európai katonai-politikai szövetség egyidejű megszünte­téséhez, elengedhetetlen a Var­sói Szerződés tagállamai védel­mi képességének erősítése és együttműködésük fejlesztése e tekintetben is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megbízta az illetékes szerveket és intézmé­nyeket a Politikai Tanácskozó Testület ülésén hozott határo­zatokból a Magyar Népköztár­saságra mint a Varsói Szerző­dés tagországára háruló tenni­valók kidolgozásával. A ma­gyar fél mindent meg fog tenni a maga részéről annak érde­kében, hogy a Politikai Ta­nácskozó Testület 1974. áprilisi ülésszakának a haladás és a béke ügyét szolgáló céljai ma­radéktalanul megvalósuljanak. Folytatjuk a békeoffenzívát az emberiség boldogságáért Leonyid Brezsnyev beszéde a Komszomol kongresszusán Moszkvából jelenti az MTI. Kedden reggel a Kreml kong­resszusi palotájában ünnepé­lyes keretek között megnyílt az össz-szövetségi lenini kom­munista ifjúsági szövetség, a Komszomol 17. kongresszusa. A mintegy ötezer delegátus kö­szöntötte az SZKP és a szovjet kormány jelenlevő vezetőit, köztük Leonyid Brezsnyevet, Nyikolaj Podgornijt és Alek­­szej Koszigint. A kongresszust Jevgenyij Tyazselnyikov, a Központi Bi­zottság első titkára nyitotta meg. Tyazselnyikov bejelen­tette, hogy a Komszomol kong­resszusára 102 ország 135 ifjú­sági szervezete, valamint több nemzetközi ifjúsági szervezet küldte el képviselőit. A Kom­szomol vezetője üdvözölte a külföldi delegációkat, köztük a KISZ háromtagú küldöttségét, élén dr. Maróthy Lászlóval, a KISZ központi bizottságának első titkárával. Ezután Jevgenyij Tyazsel­nyikov átadta a szót Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának. A 34 millió szovjet fiatalt egyesítő ifjúsági tömegszerve­zet képviselőihez fordulva Brezsnyev elismeréssel beszélt a Komszomol részvételéről a kommunista eszmék diada­láért vívott történelmi küzde­lemben. Brezsnyev elmondta, hogy a 24. pártkongresszus óta eltelt időszakban egymillió komszomolistát vettek fel a pártba. A szovjet párt gazdaságpo­litikai célkitűzéseiről szólva az SZKP KB főtitkára megállapí­totta, hogy az ország gazdasági és szellemi potenciálja ma olyan feladatok megoldását is lehetővé teszi, amelyek még tíz évvel ezelőtt sem lettek volna reálisak. A jelenlegi sza­kaszban az SZKP gazdaság- politikájának legfontosabb cél­ja „éles fordulat végrehajtása a népgazdaság hatékonyságá­nak növelése felé a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítása alapján”. A legfontosabb időszerű gaz­dasági feladatok között emlí­tette Leonyid Brezsnyev a ter­mékek minőségének alapos megjavítását, s hangoztatta, hogy a szovjet népgazdaság­ban dolgozó 30 millió fiatal közreműködése hatalmas len­dületet ad e célkitűzés eléré­séhez. Brezsnyev köszönetet mon­dott a szovjet ifjúságnak azért az óriási segítségért, amelyet a szaföldprogram sikeres vég­rehajtásában, s Szibéria iparo­sításában nyújtott a pártnak, s megelégedéssel állapította meg, hogy a párt hívására a Komszomol ismét felsorakoz­tatta erőit: ifjúsági védnökség alá helyezték a Szibéria újabb hatalmas területeinek meghódítása szempontjából el­sőrendű Bajkál—Amúr vasút­vonal építkezését. A Komszo­mol ezenkívül vállalta, hogy évente 20 ezer fiatal szakem­bert küld a Szovjetunió észak­európai mezőgazdasági terüle­teire, az úgynevezett nem fe­keteföld övezetre, amelynek fejlesztésére, mezőgazdaságá­nak, könnyű- és élelmiszeripa­rának fellendítésére a szovjet állam a következő néhány év­ben 35 milliárd rubelt áldoz. Vázolva az oroszországi fö­deráció nem fekete föld­öve­zete mezőgazdaságának to­vábbfejlesztésére vonatkozó intézkedések jelentőségét, Brezsnyev elmondotta, hogy e legnagyobb szovjet köztársa­ság egész lakosságának 44 szá­zaléka él itt. Ez­t a kolosszális potenciális lehetőségek körzete és ezeket a lehetőségeket ma távolról sem használják ki tel­jes mértékben. Ebben az öve­zetben a mezőgazdaság aktív belterjesztése jelentősen növeli majd a termelőerőket, lénye­gében olyan, mint az újabb szűzföldek meghódítása”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára nyomatékosan hangsúlyozta, a pártnak, a lenini Komszomolnak egyik legfontosabb feladata, hogy kialakítsa a fiatalokban a

Next