Magyar Nemzet, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

2 zetének javításáról — mon­dotta és hozzáfűzte: jólétükről nem lehet addig beszélni, amíg a sziget katonai tábor. A legnehezebb napok azon­ban még hátra vannak — mondotta, arra célozva, hogy a görög és a török külügymi­niszter a jövő héten folytatja tárgyalásait. A brit diplomá­cia vezetője úgy vélte, hogy „mindkét fél sokkal merevebb álláspontot foglal majd el az eddiginél”. Ankara sikere Az MTI bonni jelentése sze­rint a nyugatnémet sajtó és rádió szerdán egyöntetűen tö­rök sikert lát a Ciprussal kap­csolatos genfi megállapodás­ban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja a többi között megállapítja: „Mennél több hadfelszerelést és kato­nát szállítanak a törökök Cip­rusra, annál valószínűtleneb­bé válik a nemzeti gárda Ma­­kariosz elleni puccsát megelő­ző helyzet visszaállítása a szi­geten. A török katonaság az utóbbi napokban olyan ténye­ket teremtett, amelyeket sem az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozata, sem pedig az új görög kormány fenyegető gesztusai sem változtathatnak meg”. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a török sajtó nagybetűs címekben foglalko­zik a genfi megállapodással. „Görögország kénytelen volt elfogadni feltételeinket” — írja a Hürriyet, a legnagyobb példányszámban megjelenő tö­rök lap. A Günaydin hangsú­lyozza, hogy a török haderő mindaddig Cipruson marad, míg nem szavatolják teljes mértékben a sziget török la­kosságának biztonságát. Görög kommunisták sajtóértekezlete A TASZSZ jelentése szerint hosszú évek óta először kaptak lehetőséget a görög kommu­nisták arra, hogy újságírókhoz szóljanak. Szerdán Antoniosz Ambatielosz, Nikosz Kaludisz, Grigoriosz Farakosz és Lannu­s valamennyien alig néhány napja szabadultak a katonai junta börtöneiből , sajtóér­tekezletet tartottak külföldi újságíróknak. Ambatielosz kijelentette: az utóbbi időben végbement po­litikai változásokat a Görög Kommunista Párt nagy siker­ként jellemezte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a változá­sok nem felelnek meg teljes egészükben a széles körű dik­tatúraellenes mozgalom tény­leges követeléseinek és nem adnak elegendő biztosítékot arra, hogy az országban de­mokratikus változások legye­nek. Mladenov Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Szerdán rövid látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Petr Mladenov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának pót­tagja, külügyminiszter. A repülőtéren a bolgár ven­déget Rogyionov szovjet kül­­ügyminiszter-helyettes fogad­ta. Katusen, az SZKP KB titká­ra szerdán szívélyes és baráti légkörű megbeszélést folyta­tott Dimitr Zsulevvel, a Bol­gár Népköztársaság moszkvai nagykövetével. A képviselőház jogügyi bizottsága Három fő pontban javasolt vádemelést Nixon elnök ellen Köves Tibor, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti. Az amerikai képviselőház jog­ügyi bizottsága szerdára virra­dóan befejezte egy héten át élő tévéadásban közvetített záróvitáját, amelynek vég­eredményeként 3 cikkelyből álló, összesen 14 alpontban té­telezett alkotmányjogi vád­emelési törvényjavaslatot ha­gyott jóvá Nixon elnök ellen. A 21 demokratapárti és 17 republikánuspárti képviselő­ből álló jogügyi bizottság a Watergate-betörés állítólagos elpalástolására vonatkozó vá­dakat tartalmazó 1. cikkelyt 27:11 arányban, az elnöki ha­talommal való „visszaéléseket” felsorakoztató 2. cikkelyt 28:10 arányban, a bizottság idézései­vel való dacolás miatt a „kongresszus megsértése” cí­mén emelt vádat magában foglaló 3. cikelyt pedig 21:17 arányban szavazta meg. Az első két cikkely erős két­­párti támogatást kapott: 6, il­letve 7 republikánus képviselő csatlakozott az egységesen sza­vazó 21 tagú demokratapárti többséghez. A 3. cikkely ese­tében 2 demokratapárti tör­vényhozó az elnök mellett, 2 republikánus az elnök ellen foglalt állást. Két további cikkelytervezet került előterjesztésre: az egyik a semleges Kambodzsa bom­bázásának elrendelésével, a másik az elnök jövedelmiadó­ügyeivel kapcsolatos vádakat tartalmazta. Ezeket 26:12 arányban leszavazták, miután mindkét esetben 9 demokrata­párti képviselő együtt szava­zott a fenti vádakat „kellően meg nem alapozottként” egy­ségesen elutasító 17 republiká­nus képviselővel. A jogügyi bizottság kilenc­­hónapos munkáját befejező záróvita, kongresszusi megfi­gyelők szerint, „romboló ha­tást” gyakorolt Nixon elnök republikánus bázisára. Hírek szerint több konzervatív re­publikánus képviselő az elnök párthíveinek táborában „meg­induló földcsuszamlás” kivé­désére azt indítványozta, hogy maga Nixon elnök szólítsa fel a képviselőházat a vádemelési indítvány egységes jóváhagyá­sára, ily módon lehetővé téve a vádak mielőbbi szenátusi le­­tárgyalását. A Reuter jelentése szerint az alkotmányos vádemelési törvényjavaslat-tervezetet a jogügyi bizottság várhatóan egy héten belül terjeszti a képviselőház elé. Megfigyelők szerint képviselőházi vita augusztus közepén kezdődik. A képviselőház döntésétől függ, hogy a szenátus később alkotmányjogilag vád alá he­lyezheti-e Nixon elnököt. Ehrlichman volt főtanácsadót elítélte a körzeti bíróság Washingtonból jelenti az AFP és a UPI. A washingto­ni körzeti bíróság szerdán húsz hónaptól öt évig terje­dő börtönbüntetésre ítélte John Ehrlichmant, Nixon el­nök egykori belpolitikai főta­nácsadóját, a Lewis Fielding pszichiáter rendelőjébe történt betörésben játszott szerepéért, és kétrendbeli hamis tanúzá­­sért. Ugyancsak a betörésben ját­szott szerepéért Gordon Liddy volt jogtanácsos egytől három évig terjedő börtönbüntetést kapott. A betörés tulajdonképpeni végrehajtóit, Bernard Barkert és Eugene Martinezt három­esztendei felfüggesztett bör­tönbüntetéssel sújtották. Fielding lakásába 1971. szep­tember 3-án törtek be, hogy terhelő adatokat szerezzenek Daniel Ellsberg — a Vietnam­ra vonatkozó hírhedt Penta­gon-papírok kiszivárogtatója — ellen, akinek Fielding volt a kezelő­orvosa. Ehrlichman szeptember 9-én ismét bíróság elé áll, ezúttal a Watergate-ügy elpalástolá­­sának vádjával. Csou En-la­j ismét megjelent a nyilvánosság előtt Pekingből jelenti az AFP. Két hónap óta először jelent meg a nyilvánosság előtt Csou En-laj miniszterelnök. A kí­nai államtanács elnöke szerda este jelen volt azon a banket­ten, melyet a hadsereg napja alkalmából adtak Pekingben. A rendezvényen a KKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának 13 tagja vett részt. A bankett házigazdája Jen Csien-jing, a Kínai KP KB katonai bizottságának alelnö­­ke volt. A protokoll listából egyébként ■ kitűnik, hogy to­vábbra sincs betöltve a Lin Piao halálával megüresedett honvédelmi miniszteri, vala­mint a vezérkari főnöki tiszt­ség. Magyar Nemzet Bonni nyilatkozat a környezetvédelmi hivatal ügyében Györffy Tibor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti Bonnból. A bonni kormány szabadságon nem levő tagjai szerdán délelőtt Genscher al­­kancellár, külügyminiszter el­nökletével kétórás kabinet­ülést tartottak. A szokásos heti miniszter­­tanács középpontjában a Nyu­­gat-Berlinben jogellenesen feállított környezetvédelmi szövetségi hivatallal kapcsola­tos problémák állottak. Az NDK ugyanis foganato­sította előre bejelentett in­tézkedését és hétfőn éjjel az NDK határőrsége a nyugat­berlini környezetvédelmi hiva­tal egyik munkatársának nem engedélyezte a városba vezető tranzitút használatát. A bonni kabinet ülésén meg­tárgyalt, a kérdéssel kapcso­latos nyugatnémet álláspontot Klaus Bölling kormányszóvivő szerdán délután nyilatkozat formájában ismertette a sajtó­val. A nyilatkozatban a kormány arra hivatkozik, hogy a nyu­­gat-berlini környezetvédelmi szövetségi hivatalt a né­vha­­talmi szerződést aláíró három nyugati hatalom jóváhagyásá­val hívták életre. Ugyanakkor a három hatalom biztosítékot kapott, hogy a hivatal „nem hajt végre közvetlen államha­talmi aktusokat Nyugat-Ber­­linben”. A nyilatkozat az NDK-t vá­dolta a szerződésszegéssel és kétségbe vonja az NDK szer­verek azt a jogát, hogy sze­mélyeket — amiért valamelyik nyugat-berlini szövetségi hi­vatal munkatársai — kizárjon a tranzitutak használatából. A nyilatkozat ag­y tünteti fel, mintha az NDK lépései sértet­ték volna meg a négyoldalú mógatlanodást és veszélyeztet­nék az enyhülést. Bölling utalt ezzel össze­függésben a NATO júniusi ot­tawai minisztertanács-ülésére, amelyen az Atlanti Szövetség, külügyminiszterei kiemelték az enyhülés előrehaladása és „a berlini (értsd: Nyugat-Ber­­lin) megállapodás szigorú be­tartása és teljes alkalmazása” közötti „elválaszthatatlan kap­csolatot”, különös tekintettel a tranzitközlekedés zavartalan­ságára. A bonni kormányszóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy a tranzitszerződés alap­ján, a vitás kérdések rende­zésére létesített vegyes bizott­ságot összehívó javaslatára Bonn ez ideig nem kapott vá­laszt az NDK-tól. Remélik azonban, hogy erre még sor kerül. Ha nem kapnának vá­laszt, akkor — ugyancsak a szerződés értelmében — „kor­mányszintű lépésre kerülne sor a konzultáció felsőbb szin­tű megindítására a vitás kér­désben”. Bölling megjegyez­te, hogy a kabinet álláspont­ját Genscher egyeztette a sza­badságon levő Helmut Schmidt kancellárral. Az ADN jelentése szerint az Egyesült Államok, Nagy-Bri­­tannia és Franciaország NSZK- beli nagykövete a napokban nyilatkozatot tett közzé, s eb­ben megkísérelték igazolni a környezetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat-Berlinben tör­tént jogellenes felállítását. A Szovjetunió berlini nagykö­vetsége ezzel összefüggésben szükségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy a környezetvédel­mi szövetségi hivatal nyugat­berlini felállítása olyan lépés, amely a négyoldalú megálla­podás megsértésére irányul. A következményeket ezért teves mértékben a kezdeményezők­nek kell viselniük. Aki nem tartja be a megállapodást, nem formálhat igényt ar­ra, hogy átvezze a megállapodás­­ból fakadó előnyöket. Ez tel­jes mértékben vonatkozik a hivatal munkatársainak átuta­zására, vagyontárgyainak és dokume­ntációinak szállítására az NDK összekötő útjain. A szovjet nagykövetség a fo„teljesebb mértékben osztja “S támogatja az NDK-rigk­ab-Vvon a kérdésben vallott állás­­foglalását. Lisszabon derűlátó: az afrikai területek hamarosan elnyerik függetlenségüket Lisszabonból jelenti az MTI. Befejezett tényként kezelik szerdán a portugál lapok, hogy Guinea-Bissau a legrövidebb időn belül formálisan is füg­getlen állam lesz Lisszabon számára is. Guinea-Bissau te­rületének jelentős része a fel­szabadító mozgalom kezében van, a PAIGC megszervezte a közigazgatást és a különböző társadalmi szolgáltatások rend­szerét s a múlt év őszén ki­kiáltotta már függetlenségét. Az önálló államot eddig már az ENSZ 86 tagállama ismerte el, köztük a szocialista orszá­gok. A függetlenség elfogadása portugál részről ennek a folya­matnak betetőzése lesz. Egyes értesülések szerint Luis Cab­­ral, a köztársaság államtaná­csának elnöke a legrövidebb időn belül megtárgyalja az illetékes portugál hatóságok­kal a közigazgatás teljes átvé­telének a gyarmati hadsereg kivonásának kérdéseit s nem lesz akadálya, hogy Guinea- Bissaut az ENSZ szeptemberi közgyűlése már fel is vegye a tagállamok sorába. Mozambikból érkezett jelen­tések szerint teljes a fegyver­­szünet, sőt a portugál hadse­reg katonái a felszabadító erők harcosaival együtt kezdték meg egyes aknamezők felszá­molását. A Frelimo követelé­sének megfelelően a portugál katonai kormányzat ígéretet tett arra, hogy megakadályoz­za az ultrakolonialista kisebb­ség esetleges provokációit. Angola fővárosából, Luan­dából érkezett jelentések sze­rint a városban kisebb össze­tűzések voltak a fehér lakos­ság képviselői és az afrikaiak között, de az általános hely­zet kielégítő, s a városban nyu­galom van. Vasco Goncalves ezredes, az ideiglenes portugál kormány elnöke a Capital című lissza­boni lapnak adott nyilatkoza­tában kijelentette: Egyelőre nem indultak meg tárgyalások arról, hogyan ruházzák át a hatalmat Portugália eddigi af­rikai gyarmatain a helyi la­kosság képviselőire, a felsza­­badítási szervezetekre.” Eze­ket a megbeszéléseket az ér­dekelt felek képviselőinek kell lefolytatniuk, olyan formában, amely megfelel az összes érde­keltek érdekeinek” — mon­dotta a miniszterelnök. A külpolitika hírei­ ­e (Kairó, UPI) Miután Egyiptomnak a múlt héten tett kezdeményezése négyoldalú tárgyalások összehívására — Szíria, Jordánia és a palesztin mozgalom képviselőinek rész­vételével — meghiúsult, szer­dán Fahmi külügyminiszter a szíriai külügyminisztert és a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet képviselőit hívta csak meg a politika összehangolá­sáról Kairóban folytatandó tárgyalásokra. O (Canberra, AP) Ausztrá­lia és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság megálla­podott egymással a diplomá­ciai kapcsolatok felvételében. A két állam közös közlemé­nyét szerdán Djakartában ír­ták alá. A Canberrai dél-ko­reai követség helytelenítette az ausztrál kormány döntését.­­­ (Párizs, AFP) Szerdán a francia fővárosban egynapos tanácskozást tartottak a Kö­zös Piac és az Arab Liga kép­viselői, a két közösség gazda­sági és politikai kapcsolatai­nak kiszélesítéséről. 0 (Párizs, AFP) A francia minisztertanács határozatot hozott arról, hogy bizottságot alakítanak az alapvető szemé­lyi szabadságjogokat tartalma­zó törvénykönyv kidolgozásá­ra. 1 0­ (Quebec, AFP) A kana­dai Quebec tartomány parla­mentje kedden harmadik ol­vasásban jóváhagyta azt a tör­vényjavaslatot, amely a tar­tomány hivatalos nyelvének minősíti a franciát. A javas­latot 92:10 arányban szavaz­ták meg. Quebecben eddig az angol is hivatalos nyelv volt. Csütörtök, 1974. augusztus 1. Sierra Leone elnökét várva AZ „OROSZLÁN-HEGY­SÉG” nevet még a XV. száza­di portugál felfedezők adták Sierra Leonénak. Ez az immár független nyugat-afrikai állam tavaly novemberig viszonylag ritkán szerepelt a híradások­ban. Gyakrabban hallottunk a hárommillió lakosú, Magyar­­országnál valamivel kisebb te­rületű országról, amikor Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke küldöttség élén hiva­talos baráti látogatást tett Sierra Leonéban. Ez a láto­gatás a haladó bel- és kül­politikát folytató állam és Ma­gyarország együttműködésének alapjait rakta le. Az államfői látogatás ide­jén kiadott közös közlemény­nek megfelelően a két kor­mány képviselői a közelmúlt­ban állapodtak meg az állam­közi légügyi egyezményben, amely mindkét fél részére le­hetőséget nyújt a népeinket egymáshoz közelebb hozó, me­netrendszerű légijáratok meg­indítására. Sierra Leone rendkívül ne­héz utat tett meg 1961, a füg­getlenség kivívása óta. A gon­dokat fokozta, hogy a portu­gál felfedezőket felváltó brit gyarmatosítók súlyos öröksé­get hagytak az országra. Ko­rábban iparról nemigen lehe­tett beszélni. Egyedül a bányá­szat volt fejlett ágazat, amely az ország exportjának kéthar­mad részét adta. Az ásvány­kincseket — közülük legfon­tosabb a gyémánt és a vasérc — feldolgozatlan állapotban szállították külföldre. A köz­lekedési hálózatot egy 700 ki­lométer hosszú, keskeny nyom­távú vasútvonal és néhány el­hanyagolt közút jelentette. Az angolok féltették a csempé­szektől a nagy gyémántkincse­­ket, és ezért nem pártolták a szomszéd országokkal való összeköttetés kiépítését. A Li­bériától elválasztó Manó fo­lyón egyetlen hidat sem épí­tettek. A főváros Lungi nevű repü­lőterét így a tengeröböl másik oldalán építették föl, főként azért, hogy a nemzetközi for­galmat könnyebben ellenőriz­hessék. A közel 2000 millió ka­rát évi gyémánttermelés egy részének külföldre csempészé­sét így sem sikerült megaka­dályozni, hiszen a két legna­gyobb bányavállalaton kívül kezdettől fogva több ezer kis­­árutermelő kutatott gyémánt után, akik termelésüknek csak egy részét szolgáltatták be a monopoljoggal rendelkező ex­portőrnek. A kibányászott gyé­mántnak egyébként több mint fele drágakő, a többi ipari gyémánt. A GYARMATOSÍTÓK CÉL­JAI és érdekei miatt még rosz­­szabb az összeköttetés a fran­cia nyelvű Afrika államaival. A volt anyaországok a hírköz­lésben is biztosították gyarma­taik függőségét. Így alakul­hatott ki az a helyzet, hogy az angol nyelvű afrikai államok­ból — így Sierra Leonéból — még ma is többnyire csak London és Párizs közbeiktatá­sával, több mint tizenkétezer kilométeres kábelen lehet tele­fonálni a néhány száz kilo­méterre levő volt francia gyarmati területekre. Részben már megszűnt a mesterséges elszigetelésnek ez a tarthatatlan állapota és teljes felszámolására újabb elkép­zelések is születtek. Elkészül­tek a tanulmánytervek a fő­város új repülőterének meg­építésére a város felőli olda­lon, megállapodást dolgoztak ki Libériával a Manó folyó közúti hídjának építéséről és a közelmúltban állapodtak meg Guineával a közvetlen te­lefonkapcsolat kialakításáról. A nagyszabású útépítési prog­ram korszerűsíti az országon belüli közlekedést, és az új területek bevonását a gazda­sági élet vérkeringésébe. A Vi­­lágbank javaslatára az ország belsejébe vezető elavult vas­útvonalat is közút váltja fel. Ezt megelőzően azonban, a függetlenség kivívása után közvetlenül hatalomra került kormány a helyi burzsoázia és a törzsfőnökök érdekeit kép­viselte, és Nyugat-Afrika egyik legkonzervatívabb politikai szervezetét alkotta. A vezetés éveken át nem sokat tett a nép felemelkedéséért, a gazda­sági élet fejlesztéséért, a neo­­kolonializmus felszámolásáért. E helyzet megszüntetésének jelszavát tűzte zászlajára a most hazánkba látogató köz­­társasági elnök, dr. Sinka Sie­mens vezetésével 1960-ban ala­kult baloldali ellenzéki párt, az össznépi Kongresszus (All People’s Congress — APC). A cél a tényleges függetlenség kivívása volt. Az APC kitartó ellenzéki tevékenységének évei után — haladó szellemű ka­tonai hatalomátvétel, majd ál­talános választásokat köve­tően —, 1968-ban került az ország élére. Ezóta áll az or­szág élén demokratikus, anti­­imperialista programjával dr. Sinka Stevens elnök, aki egy­úttal a kormányfői teendőket is ellátja. A törvényhozó ha­talmat a 96 tagú parlament gyakorolja. AMI A KÜLPOLITIKÁT illeti, a kormányprogram az imperializmus és a neokolo­­nializmus elleni harcot tűzi ki fő célul. Valamennyi állam­mal jó kapcsolatok, baráti együttműködés kialakítására törekszenek, egymás érdekei­nek tiszteletben tartása alap­ján. A fő figyelem természe­tesen Afrikára irányul. Sierra Leone tevékeny tagja az Afri­kai Egységszervezetnek, sür­geti a gyarmati elnyomás még meglevő nyomainak felszámo­lását Afrikában. A gazdaság építése a másik fő terület, amelyre a kormány figyelme és erőfeszítései irá­nyulnak. „Rendkívül sokat kell tennünk a következő időszak­ban. Az előttünk álló tíz év döntő lesz Sierra Leone és egész Afrika számára, külön­ben lekössük a hajót” — mondta képletesen külügymi­nisztériumuk egyik diplomatá­ja. A kormány ötéves gazda­sági programjában a leglénye­gesebb célkitűzések közé tar­tozik a mezőgazdaság inten­zív fejlesztése, a feldolgozó­­ipar megteremtése, a külkeres­kedelmi és pénzügyi egyen­súly létrehozása, a közlekedés, az idegenforgalom, a közok­tatás és az egészségügyi ellá­tás dinamikus fejlesztése. E területek közül az újsá­gokban, rádióban és a beszél­getések során a legtöbb szó a mezőgazdaság fejlesztéséről esik. A rendkívül kedvező és termékeny éghajlati viszo­nyokkal rendelkező ország egyelőre még nem képes el­látni önmagát, jelentős élelmi­szer-behozatalra szorul. A közvetlen cél az önellátás megteremtése. Ennek érdeké­ben jelentős lépések történtek egyfelől új területek megmű­velésével, ami sok helyen az őserdő kiirtásának nehéz fel­adatát jelentette. Másfelől a kormány szakembereket, gé­peket, vegyszereket bocsát a faluközösségek rendelkezésé­re. A korszerű módszerek al­kalmazása a mezőgazdaságban meghozta az első eredménye­ket. Nagymértékben emelked­tek a terméseredmények, ami a rizs és egyéb termékek vi­­lágpiaci árának állandó növe­kedését figyelembe véve rend­kívül fontos az államháztar­tás szempontjából is. Az iparosítási tervek a je­lenleg még meglevő munka­­nélküliség megszüntetését is le­hetővé teszik majd. A vidékről a városokba áramló szakkép­zetlen munkaerő nehezen ta­lálja meg helyét az ipar je­lenlegi struktúrája és méretei miatt. A közelmúltban a mun­kaerőhelyzetről készített átfo­gó felmérés a nagyszabású építkezésekben és a szakkép­zés lehetővé tételében látja a megoldást. A KÖZOKTATÁS a másik megoldásra váró feladat. A kor­mány központi feladatának tekinti az előrelépést e té­ren. A parlamentben a közel­múltban elhangzott javaslat szerint 1978-ra lehet és kell az általánosan kötelező oktatás­hoz szükséges feltételeket meg­teremteni. Érdemes végül néhány szót ejteni az ország idegenforgal­mi elképzeléseiről, a kormány­­program egyik pontjáról­­ és a különleges természeti szép­ségeket kínáló lehetőségről. Sierra Leonéban joggal vár­nak nagy eredményeket a me­rész idegenforgalmi tervektől, amelyek megvalósítását segíti a külön e célra létrehozott minisztérium. A száraz évszak hat hónapja idején végelát­hatatlan hosszúságú tenger­part várja a fürdőzőket a 26 fokos Atlanti-óceán mentén. Pákay András

Next