Magyar Nemzet, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

2 i program megvalósításában el­ért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kom­munizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­ban, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a dol­gozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elv­­társ vezette Központi Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentő­ségét a sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy ér­tékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nem­zetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjet­unió aktív és békeszerető le­nini külpolitikáját, hozzájáru­lását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési fo­lyamat elmélyítéséhez Európá­ban és az egész világon. Nö­vekszik a Szovjetunió, és ha­sonlóképpen az összes testvé­ri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzde­lemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjé­nek, szabadságának, független­ségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a ha­ladás­ a béke és a népek biz­tonsága ellen irányuló táma­dásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormány­­küldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán ho­zott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a tár­sadalom erkölcsi-politikai egy­sége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető sze­repe. Tökéletesedik a tervezés és a gazdaságirányítás rend­szere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az ok­tatás területén kifejtett tevé­kenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kongresszusának jelentő­ségét, amely meghatározza a szocialista építés további fel­adatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó név lelkes hangulatban, növekvő munka­­lendülettel készül a kongresz­­szusra, és a fasiszta, elnyomás alóli felszabadulásának 30. év­fordulójára. Aktív külpolitika A szovjet vezetők nagyra ér­tékelték azokat az eredménye­ket, amelyeket a testvéri ma­gyar nép a szocialista társada­lom építésében, az ország ter­melőerőinek további növelésé­ben, a társadalmi termelés ha­tékonyságának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében el­ért. Ezek a sikerek a munkás­­osztály kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bi­zottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mér­­­tékben hozzájárul a szocialis­ta államok egyeztetett külpo­litikai irányvonalának ered­ményeihez. A Magyar Népköz­­társaság eredményesen és al­kotó módon, vesz részt a test­véri országok kollektív szerve­zeteiben — a Varsói Szerző­dés szervezetében és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában — erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, követke­zetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősí­téséért, és korunk összes anti­­imperialista erőinek gyarapí­tásáért. A felek véleménycserét foly­tattak a magyar—szovjet kap­csolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, bará­ti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösz­tönzést adott a magyar—szov­jet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Közpon­ti Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és tör­vényhozó szervei közötti mun­kakapcsolatok erőteljes fej­lesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt­és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főható­ságainak, megyéinek és váro­sainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyi­latkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedvezően ér­tékelték a magyar és a szov­jet népgazdaság következő öt­éves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Ki­emelték a két ország fűtő­anyag- és energiahordozó-tar­talékainak további kiaknázá­sára, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére ho­zott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjá­ban előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására.­ ­ műszaki* tudományos együttműködés A tárgyalások résztvevői ki­emelték, hogy a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évforduló­ját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítá­sát. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudo­mányos kutatásban és a ter­vező munkában megvalósuló együttműködés további bővíté­sére, a koordináció további tö­kéletesítésére, mindezzel fo­kozva a népgazdaság haté­konyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, ame­lyet a testvéri szocialista or­szágok folytatnak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításá­ra. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fo­kozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasznál­ják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésé­nek lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műszaki-tudomá­nyos együttműködést a haté­konyság fokozására, és orszá­gaink népgazdasági fejlődésé­nek meggyorsítására. A magyar és a szovjet kül­döttség megelégedéssel álla­pította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővül­tek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kul­túra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elő­segítsék e kapcsolatok tovább­fejlesztését, a két ország tudo­mányos és művészeti szerveze­tei, intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgo­zását szolgáló közös tevékeny­ség, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredmé­nyesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a kül­politika és a nemzetközi kap­csolatok területén. Nagyra ér­tékelték az e területen össze­gyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizott­sága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai kon­zultációkat és munkatalálko­zókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó sze­repe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosság­nak és testvéri együttműködés­nek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően mind teljesebb mérték­ben felhasználják a szocializ­mus és a kommunizmus építé­se során szerzett tapasztalato­kat, egyeztessék a két ország­nak a nemzetközi síkon kifej­tett erőfeszítéseit, s minőségi­leg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. Az egység erősítése és az enyhülés A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy to­vábbra is fáradhatatlanul tö­­­­rekszik a szocialista országok­­ egységének erősítésére, sokol­dalú együttműködésük kiszéle­sítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük ösz­­szehangolására. Ez a nemzet­közi politikai légkör javításá­nak, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik leg­fontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezeté­nek, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szer­vének jelentős, hatékony sze­repét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZ­MP-nek és az SZKP-nak más testvér­pártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az im­perializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácsko­zásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények szü­lettek, számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást, tanúsított, és megpróbált ellentámadásba át­menni — megerősödött a de­mokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezett­ségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is min­den módon elő fogja segíteni a komunista és munkáspártok egységének és összeforrottsá­­gának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határo­zottan síkraszáll az anti­kom­munizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elle­ni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kom­munista és munkáspártok re­gionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősítési készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósí­tását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott esz­mecsere során a felek egyetértettek abban, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható válto­zások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában el­fogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelentőségben. Az európai földrész helyzetének megvita­tásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elveinek alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülé­sét, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesí­tését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtá­suk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai eny­hülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A biztonsági értekezlet hamarosan befejeződhet A felek kijelentették, lehet­­­­séges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsö­nösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos sza­kaszt jelenthet ez a világmé­retű enyhülési folyamat meg­szilárdításában és visszafordít­hatatlanná tételében is. Ki­emelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik, Genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Úgy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönö­sen elfogadható megállapodás­ra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A fe­lek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremté­se azt kívánja, hogy az össz­európai értekezlet a legköze­lebbi időben fejeződjék be, és a zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai eny­hülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Ta­­­­nácskozó Testülete 1974 ápril ,­isában Varsóban megtartott , ülésén kifejtett álláspontjukat-­­ Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt ve­vő egyik fél biztonsága sem ká­rosodhat — figyelembe véve az összes európai állam bizton­ságát —, teljes mértékben le­hetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről konstruktív megállapo­dás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalá­sok sikere lényeges eleme len­ne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyan­ilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meg­győződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására, ami — megfelelő nem­zetközi ellenőrzés mellett —, felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfa­itákat. Ennek eléré­sére időszerűnek és hasznos­nak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvételé­vel megtartandó leszerelési vi­lágértekezlet összehívására. A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az ENSZ-közgyű­­lés XXIX. ülésszakán beter­jesztett „Egyezmény a termé­szeti­­környezetre és az éghaj­latra ható, a nemzetközi biz­tonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltá­sáról” elnevezésű szovjet ja­vaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megálla­podás megkötése a világ min­den országának és népének ér­dekét szolgálná. Kollektív erőfeszítés­ek Ázsiában A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkra száll a nemzetközi enyhülés övezetei­nek további kiszélesítése mel­lett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érde­keinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létre­hozásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert valameny­­nyi ázsiai állam kollektív erő­feszítéseivel lehetne kialakíta­ni, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségé­nek kölcsönös tiszteletben tar­tása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés le­hetőségeit. A tárgyalás részvevői meg­vitatták a közel-keleti helyze­tet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golan­­fennsíkon végrehajtott csapat­szétválasztást csupán első lé­pésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősí­tik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967- ben elfoglalt összes arab te­rületről való kivonása, és a Pa­lesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján le­hetséges. A felek síkra száll­nak a genfi közel-keleti béke­­konferencia munkájának mi­előbbi felújítása mellett, a Pa­lesztinai arab nép képviselői­nek teljes jogú részvételével. E konferencia keretében kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti rendezés vala­mennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősí­tik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya erőfeszítéseit az 1973. ja­nuár 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és hadéktalan teljesítésére. Hatá­rozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyez­mény szabotálására irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért meg­állapodások pontos és mara­déktalan teljesítése biztosít­hatja a szilárd és igazságos bé­két Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással és készek arra, hogy elő­segítsék a független és semle­ges laoszi állam fejlődését. Síkra szállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti érdekeivel összhang­ban történő mielőbbi megoldá­sa mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi De­­­­mokratikus Köztársaság konst­ruktív javaslatait Korea békés,­­ demokratikus egyesítésére, va­lamint azt a követelését, hogy­­ Dél-Koreából vonják ki a kül­földi csapatokat. Ny­olid­aritás a harmadik, világgal A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nem­zeti felszabadulásukért, a poli­tikai függetlenség megszilárdí­tásáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi hala­dásért. Kifejezik a nemzeti fel­szabadítás mozgalom sikerei fölötti mélységes megelégedésü­ket, és üdvözlik Bissau-Guínea és Mozambik függetlenségének megszilárdulását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió következetesen fellép az apartheidpolitika, a faji meg­különböztetés minden formája ellen, s azért, hogy haladékta­lanul váltsák valóra a gyar­mati országok és népek függet­lenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országok politikájának antiimperialista irányzatát, és hozzájárulásukat a nemzetközi enyhüléshez a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függet­lenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan el­ítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti haza­fias erők elleni terrort és meg­torlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép har­cát a fasiszta katonai junta el­len. Követelik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva megsértésének, a chilei haza­fiak üldözésének, a Chile ha­zafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvéleményét. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését és a de­mokratikus átalakulás meg­kezdődött folyamatát Portugá­liában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítései­ket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reak­ció mesterkedései ellen, a de­mokratikus rendszer megye­Moszkvából jelenti a TASZSZ. A világsajtó fontos nemzetközi eseményként érté­keli a Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szovjetunióbeli látogatá­sát. A politikai szemleírók vé­leménye szerint ez a látoga­tás, a tárgyalások hozzájárul­tak a szocialista közösség or­szágainak további tömörítésé­hez. A nemzetközi feszültség eny­hülése, a béke, a biztonság és a népek közötti széles együtt­működés — a Szovjetunió kül­politikájának állandó elvei. Ezt nyomatékkal hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére adott vacsorán el­hangzott beszédében — emelte ki a varsói Trybuna Ludu. A pozsonyi Glas Ludu ki­emeli, hogy Leonyid Brezsnyev a Kremlben elhangzott beszé­dében rámutatott azokra a szé­les távlatokra, amelyek a KGST-tagországok közötti együttműködés további, a szo­cialista közösség népeinek ja­vát szolgáló együttműködés fejlődése előtt állnak. Semmi kétség afelől, hogy ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása fokozza a szocialista országok népeinek jólétét és még na­gyobb mértékben megszilár­dítja a szocializmus pozícióit a nemzetközi porondon. . A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió együtt halad a közös cél remtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szól­nak a Görögországban végbe­ment demokratikus változá­sokról, a politikai pártok, köz­tük a kommunista párt tevé­­­kenységének legalizálásáról. • Rokonszenvüket fejezik ki a görög haladó erők tevékenysé­ge iránt, amely az ország füg­getlenségének és szuverenitá­sának megerősítésére és mély­reható megújhodására irányult A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság független­sége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Vélemé­nyük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell fo­ganatosítani, amelyek megvé­denék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól, és biz­tosítanák az összes külföldi csapatok kivonását Ciprus te­rületéről. A Magyar Népköz­­társaság és a Szovjetunió ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­ta az ENSZ keretében Ciprusról tartandó tekintélyes nemzetkö­zi konferencia mielőbbi össze­hívásának fontosságát. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi fejlődés jelenlegi sza­kaszát egyrészt — a szocialista közösség országai, az összes ha­ladó erők következetes, célra­törő tevékenységének eredmé­nyeképpen — az enyhülés fo­lyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hi­degháborús időket akarják visszahozni. Az enyhülés ellen­felei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendsze­rű államok viszonyának nor­malizálását, szítják az anti­­kommunizmust, ideológiai ak­namunkát folytatnak a szocia­lista országok ellen. Mindez megköveteli, hogy a szocialista államok külünleges figyelmet fordítsanak a nemzetközi hely­zet problémáira, arra a határo­zott küzdelemre, amely a nem­zetközi enyhülés terén elért eredmények megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért folyik a reakciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. Teljes megelégedés A magyar és a szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredményeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látoga­tása újabb jelentős hozzájáru­lás a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesz­téséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttséget hívott meg magyarországi láto­gatásra. Szovjet részről a meg­hívást köszönettel elfogadták­ felé — emelte ki a bolgár rádió kommentátora. — A Szovjet­unió és Magyarország közötti barátság ma erősebb, mint va­laha. Évről évre erősödve, az egész szocialista közösség meg­bízható láncszemét képezi. A Stuttgarter Zeitung Leo­nyid Brezsnyev beszédéből ki­emeli, hogy a Szovjetunió sík­raszáll a béke megszilárdítá­sáért, a kapitalista országokkal való kölcsönös bizalomért és a jószomszédi kapcsolatokért. Ezt az álláspontot foglalja el a szo­cialista közösség valamennyi országa. A Kölner Stadt-Anzei­­ger rámutatott, hogy a szocia­lista országok meggyőződése szerint a NATO alapvető poli­tikai céljai összeegyeztethetet­lenek a népek szabadságának, függetlenségének és biztonsá­gának érdekeivel A látogatás nemzetközi visszhangja i Magyar Nemzet Kedd, 197­4. október 3. FC­ (Moszkva, MTI) Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke hétfőn fogadta Ali Nasszer Hasszanit, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökét, aki a Szovjetunióban üdül. Koszi­gin a találkozón kijelentette: a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szilárdan számít­hat a Szovjetunió következetes támogatására. ‹$› (Varsó, MTI) A lengyel fővárosban befejezte tanácsko­zásait a Szakszervezeti Világ­­szövetség európai tagszerveze­tei vezetőinek kétnapos konfe­renciája. A magyar küldött­séget Gáspár Sándor, a SZOT­­ főtitkára vezette. "

Next