Magyar Nemzet, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Szerda, 1975. január 1. A villamosenergia-ipar helyzete, eredményei és feladatai Az ország villamosenergiaigényének kielégítése, a jövőbeni szükségletek fedezésére való felkészülés, a termelés tüzelőanyag-bázisának biztosítása, az ehhez szükséges beruházások megfelelő ütemű végzése mindig népgazdaságunk kiemelten fontos feladata. Ellátása sok körültekintést és sok munkát igényel. Különösen így volt ez az elmúlt évben, amikor az energiaellátási gondok világszerte nőttek. Ezt az igen komplikált feladatot a magyar villamosenergia-ipar mintegy 40 ezer dolgozója az elmúlt évben sikerrel oldotta meg. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a magyar villamosenergia-rendszer nem elszigetelten működik, hanem része a KGST-országok hatalmas, ma kereken 72 ezer megawattot kitevő egységes villamosenergia-rendszerének. Ez az együttműködés az elmúlt évben is sok esetben — amikor hazai rendszerünkben a szükséges termelőkapacitások nem álltak rendelkezésre — jelentős hasznot hozott és nagy szerepe volt abban, hogy fogyasztóink korlátozására még üzemzavari esetekben sem került gyakorlatilag sor. Csaknem másfél milliárd kilowattórával növekedett 1974-ben az ország villamosenergia-igénye, megközelítette a 23,5 milliárd kilowattórát. Ez az előző évhez képest 6,6 százalékos növekedést jelent. Igényeink kielégítésében a hazai erőművek termelése mellett változatlanul igen nagy szerepe volt a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból importált villamos energiának. Az import 1974-ben kereken 4,5 milliárd kilowattórát tett ki. A legnagyobb fogyasztói csúcsterhelés 1974-ben december 19-én volt és elérte a 4018 megawattot. Ez 234 megawattal, azaz 6,2 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket. A beruházások tekintetében is az 1974. év csúcsteljesítményt jelentett. A villamosenergia-iparban összesen mintegy 6,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, amely nagyobb a korábban bármikor elértnél és mintegy 16 százalékkal haladja meg az 1973. évi beruházások értékét. Ennek több mint felét, mintegy 3,6 milliárd forintot a villamosenergia-termelést biztosító erőművi kapacitások fejlesztésére fordítottuk. Több mint egyharmadáért, mintegy 2,3 milliárd forintért hálózati beruházásokat valósítottunk meg, amelynek keretében jelentősen javultak a lakosság, a mezőgazdaság és a tanyák villamosenergia-vételezési lehetőségei és mintegy 70 000 új fogyasztót kapcsoltunk be. Beruházási ráfordításaink jelentős része, több mint 10 százaléka, az erőművekből történő hőszolgáltatás fejlesztését és egyéb vállalati célú beruházások megvalósítását szolgálta. Beruházási tevékenységünkben külön szeretném aláhúzni annak a kormányintézkedésnek a jelentőségét, amely 1974. évben 1 milliárd forinttal bővítette a hálózatfejlesztés forráslehetőségeit és ezzel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy tovább csökkenjenek az olyan fogyasztói körzetek, ahol a szolgáltatott villamos energia minősége, feszültsége nem volt teljesen kielégítő. A villamosenergia-ipar az ország legnagyobb tüzelőanyagfogyasztója. A Magyarországon felhasználásra kerülő tüzelőanyag csaknem egynegyede erőművekben kerül felhasználásra, így érthető, hogy az iparág kiemelten figyelt és fontos tevékenysége közé tartozik a tüzelőanyaggal való przdálkodás. E tekintetben az 1974. évet eredményesnek mondhatjuk, minthogy a villamosenergia-termelés fajlagos hőfelhasználása, azaz az 1 kilowattóra villamos energia előállításához szükséges tüzelőanyag, 1,6 százalékkal csökkent. Az erőművek építésében is 1974-ben komoly eredmények születtek, kisebb kát hatalmas, nevenként 715 megawattos erőműd blokk Vezeet üzembe a Dunamenti Hőerőmű bővítésével, ezzel az erőmű összteljesítőképessége 1974. év végén már jóval meghaladja az 1000 megawattot. Az Inotai Gázturbinás Csúcserőmű első 100 megawattos egysége szintén ez évben kezdte meg munkáját. Ez a technikailag is igen újszerű csúcserőművi megoldás, egyben kiváló példája a szovjet és magyar szakértők jó együttműködésének. A gázturbina 1974-ben mintegy 200 esetben segítette elő, hogy villamosenergia-rendszerünk a fogyasztói csúcsterheléseket ki tudja elégíteni. Tervszerűen folytak az első hazai atomerőmű és a Tiszai Erőmű beruházási munkái. Igen jelentős eredményeket hozott 1974 a hosszabb távra szóló nemzetközi megállapodások, hazai döntések tekintetében is. 1974 februárjában a KGST végrehajtó bizottság 66. ülésén hat ország aláírta a villamosenergia-rendszerek integrációjának továbbfejlesztése tekintetében rendkívüli jelentőségű Vinnyica—Albertirsa 750 kV-os nemzetközi villamos összeköttetés létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó megállapodást. Azóta az ehhez tartozó távvezetékek és alállomások tervezése a legszorosabb nemzetközi együttműködésben nagy ütemben folyik. Kidolgozásra került a villamosenergia-ipar VI. — 1981 —85. közötti — ötéves tervének fejlesztési koncepciója. Beruházási cél szinten jóváhagyásra került a Bükki Erőmű és külszíni lignitbánya létesítése. Ezek a döntések és megállapodások megalapozzák a távlatilag jelentkező igények kielégítését célzó munkák tervszerű és átgondolt végzését. Azt, hogy a villamosenergiaipar az 1974. évben feladatait eredményesen el tudta látni, nagymértékben alátámasztotta a kongresszusi munkaverseny. Ebben több mint 1500 szocialista brigád vett részt, felajánlásaik a villamosenergia-ipar legfontosabb feladatainak végrehajtását segítették elő. A villamosenergia-ipar létszámhelyzete 1974-ben kiegyensúlyozott volt és a többletfeladatok megoldásához a szükséges létszám rendelkezésre állt. Ezt nagymértékben elősegítette a 4,5 százalékos központi bérfejlesztési lehetőség, valamint az iparág nagy hatékonyságú intézkedései révén rendelkezésre álló többletbér. Mindezeket úgy összegezhetjük, hogy a villamosenergia-ipar dolgozói 1974. évben sikeresen és becsületesen végrehajtották népgazdasági feladataikat, biztosították az ország villamosenergia-igényeinek maradéktalan kielégítését, jól gazdálkodtak azokkal az eszközökkel, amelyeket népgazdaságunk e nagy fontosságú feladat végrehajtására rendelkezésre bocsátott. Az 1975. év a villamosenergia-iparban is, mint mindenütt, új feladatokat, új gondokat jelent. Ez az év döntő jelentőségű IV. ötéves tervünk sikeres végrehajtásában. A villamosenergia-ipar dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy ennek feltételeit a villamosenergia-ellátás tekintetében biztosítsák. Arra kell felkészülnünk, hogy 1975- ben az ország villamosenergiaigényei mintegy 7,5 százalékkal növekednek, a fogyasztói csúcsterhelések pedig ennél is dinamikusabban emelkednek. A villamosenergia-igények kielégítése 1975-ben a hazai energiarendszerre fokozott terhelést jelent. A hazai erőműveknek mintegy 12 százalékkal több villamos energiát kell termelniük, mint 1974 évben. Ennek biztosításához a Dunamenti Hőerőműben újabb két 215 megawattos blokk üzembe helyezését kell megvalósítani és egy harmadik 215 megawattos blokknak a próbaüzemét kell megkezdenie. Az Inotai Gázturbinás Csúcserőműben üzembe kell helyezni a második 100 megawattos egységet és ezzel e nagy jelentőségű beruházás befejezést nyer. Alapvető és nagyon fontos népgazdasági feladata 1975. évben a villamosenergia-iparnak a tüzelőanyag-gazdálkodás további javítása Ez nemcsak azt jelenti, hogy 1070-ben ,s 1,avi 1,5—1,7 százalékkal kell csökkenteni az 1 kilowattóra előállításához szükséges tüzelőanyag-mennyiséget, hanem azt is, hogy a világon kialakult energiahelyzetnek megfelelően kell gazdálkodni, takarékoskodni az erőművi olajfelhasználással. Ennek érdekében ez év egyik igen fontos feladata, hogy megkezdjük azokat a rekonstrukciós munkákat a szénerőműveinknél, amelyek biztosíthatják, hogy ezek az erőművek még hosszabb ideig teljes terheléssel működni tudjanak és csökkenthessék a népgazdaságunknak devizaterhet jelentő olajfogyasztást. A Magyar Szénbányászati Tröszttel együttműködve kidolgoztuk azokat a terveket, amelyek biztosítják, hogy szénerőműveink a lehetséges maximális mértékben termeljenek. Ugyancsak igen szigorú gazdálkodást és nagyon hatékony munkát kell végeznünk a beruházások területén is. 1975-ben a villamosenergiaipar részére a népgazdaság által biztosítható beruházások volumene lényegében ugyanakkora lesz, mint 1974. évben. Ebből egyrészt biztosítani kell az előzőleg már említett inotai és Duna menti hőerőművi üzembe helyezéseket, de ezen túlmenően igen fontos feladat a paksi első magyar atomerőmű technológiai építésének megkezdése. 1975-ben ugyanis elkezdődnek a főépület építésének munkái. Igen komoly szervezést és építési organizációt kíván meg a hálózatépítés területén az első 750 kilovoltos távvezeték és a hozzá tartozó 400 kilovoltos hálózat építésének megindítása. Ezek együttesen mintegy 5 milliárd forint beruházási volument jelentenek, amelyet döntő mértékben 1978-ig be kell fejezni. Ezek első elemeinek építésére — beleértve a 750 kilovoltos távvezeték első szakaszának építését is — már 1975-ben sor kerül. Nagy feladatot jelent az elosztóhálózatok létesítése is. A népgazdaság erőforrásai az idén e területen korlátozottabban állnak rendelkezésre, mint tavaly. Mindezeknek a feladatainknak a teljesítésénél messzemenően támaszkodunk és számítunk a villamosenergia-ipar tevékenységéhez kapcsolódó más iparágak jó együttműködésére és segítségére és nem utolsósorban — ahogy arra még utalok — a lakosság segítségére is. Feladataink megvalósításához rendkívül fontos, hogy az együttműködő iparágaktól a villamos erőművek és hálózatok létesítéséhez szükséges kapacitásokat, anyagokat időben megkapjuk, hiszen ezek elmaradása többletimportot tenne szükségessé, amely a világiacon kialakuló egyre növekvő árszintek mellett, csökkentené a villamos energia által megvalósítandó beruházások volumenét. Külön szeretném felhívni ez alkalommal is a figyelmet mind az iparnál, mind a lakosságnál a villamosenergiafogyasztás területén való jó gazdálkodásra. Felméréseink azt mutatják, hogy ezen a téren még igen komoly lehetőségeink vannak. A villamos energiával való gazdálkodási tevékenység megjavítása az iparban, a lakosságnál az ésszerű takarékoskodás népgazdasági szinten 1975-ben százmilliós nagyságrendű megtakarítást jelenthet. Ez jelentős mértékben olajmegtakarítást eredményez, ami a népgazdaság devizakihatásait is tehermentesíti. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem „zsugoráévi” takarékosságra van szükség, hanem olyan észszerű gazdálkodásra, amely a felesleges, hasznot nem hozó energgiafogyasztások megszüntetésével ér el megtakarításokat Az ilyen tevékenység mindnyájunk közns érdeke és a vittamaeenergia-iPar dnicoalc, alá g rgtOS mint-niát is nanomértékben elősegíti. A villamosenergia-ipar mintegy 40 ezer dolgozóié felkészülve várja az idei feladatodat törekedve minél jobb teljesítésére. Kívánok a villamos, paprrjq-mar mind pn dplaa—1 iának a vi'lam nap— 07—r* a malnl—ak plpaat et ja alf és fo pvnsatmaa'- boldog Új ÉVet, jó egészséget! Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes Magyar Nemzet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli. A Minisztertanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között teljes a nézetazonosság az összes érintett nemzetközi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együttműködését és hozzájárulnak a szocialista közösség egységének erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének december 13—17. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a laoszi ideiglenes nemzeti egységkormány küldöttségének december 15—18. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—indiai gazdasági tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizottság október 28. és november 2. között New Delhiben tartott első üléséről szóló jelentést. A tárgyalásokon megállapították, hogy számos lehetőség van az együttműködés további szélesítésére, különösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az elektronika és távközlés, valamint a mezőgazdaság területén. Az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a gyógyító-megelőző ellátás állampolgári jogon történő igénybevételére. Az Alkotmány 1972. évi módosításával, valamint az egészségügyi törvénnyel összhangban a kormány úgy határozott, hogy a készülő társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jövőben minden magyar polgár állampolgári jogként veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi miniszter jelentését a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányokra való felkészítésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy a felkészítési rendszer sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is indítanak előkészítő tanfolyamokat. A részvevők 70—80 százalékát a nagyüzemek munkásaiból válogatják ki. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. I szavak felsőfokú tanulmányokra való felkészítéséről tárnáit a könny Január 2—22. a8 Országos népesség-összeírás A népességnyilvántartás bevezetéséről és a január 2-án kezdődő népességösszeírásról tájékoztatást állott ki az Állami Népességnyilvántartó Hivatal. Az Elnöki Tanács 1974. évi 8. sz. törvényerejű rendelete intézkedett az állami népességnyilvántartás bevezetéséről. A rendszer kiépítésére és működtetésére létrejött a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányítása és felügyelete alatt működő Állami Népességnyilvántartó Hivatal. Alapadatainak felvételére a Minisztertanács rendeletére a választási összeírással egybekötött egységes népességösszeírást kell tartani. Az összeírás január 2-án kezdődik, az összeíróbiztosok január 2—22 között keresik föl a körzetükbe tartozó valamennyi lakást, intézményt, összeírják azokat a személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokat, illetve az állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárokat és hontalanokat, akik a felkeresett lakás állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakói, továbbá bejelentés nélkül huzamosabb ideig (72 órán túl) ott tartózkodnak, ha másutt még nem írták össze őket és az említettek 15 éven aluli —személyi igazolvánnyal nem rendelkező — gyermekeit. A népességösszeírás valamilyen formában — okirat alapján vagy anélkül — mindenkire kiterjed. A népességnyilvántartásba azonban csak azoknak az adatai kerülhetnek, akiket az előírt érvényes okirat alapján vesznek fel a listára. Akik okirattal nem rendelkeznek, vagy nem érhetők el az összeírás időszakában, azokat a nyilvántartásbavétel előkészítése érdekében írják össze, adataik valódiságát — esetleg államigazgatási eljárás útján — a későbbiek során állapítják meg. A gyermekeket a szülő, elsősorban az anya személyi igazolványa alapján írják össze. A szülők különélése esetén az eltartó szülő személyi igazolványa jön számításba. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem bemondás, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Minden összeírt személy az adatfelvételi lappal azonos sorszámú lapot kap, amelyet az összeíróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrészt kontrollja annak, hogy az összeírásból senki ne maradjon ki, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer, ‘ igazol-’-’-,-' í-r-várják akkor, amikor az államnolgár a végleges személyi számot megkapja. A felvett személyi adatokra alapozott és részben azokat tartalmazó, számítógépes eszközökön képzett 11 jegyű személyi számot 1978-ig folyamatosan vezetik be. A személyi szám tartalmazza a születés időpontjára, az állampolgárságra, a nemre vonatkozó adatokat. Az igazoló lapot a személyi igazolványban kell tartani. A 15 éven aluli gyermekeknek — akik nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal — igazoló lapját a szülő, illetve a törvényes képviselő köteles megőrizni. A letelepült külföldi állampolgárok gyermekeiről a jövőben külön be- és kijelentőlapot kell kitölteni. Ezek részére nem készültek új lapok, a felnőttek részére rendszeresített egy szelvényből álló lapokat kell róluk is kitölteni. a Új fogyasztási cikkek a Marketexpo idei kiállításain A Marketexpo egyik feladata a hazai és a külföldi fogyasztási cikkek megismertetése a kereskedelemmel és a vásárlókkal. Az új évben is gazdag a kiállítási programja. A Konsumex hat tőkés ország 72 cégének ruházati cikkeit, szöveteit, műszőrmeit, cipőit állítja ki a Marketexpo termében. Érdekesnek ígérkezik a VIDEOTON R 10 típusú kis számítógépének bemutatója. Tájékoztatni kívánják a vállalatok szakembereit a Brnóban nagydíjat nyert kis számítógép használatáról. A lengyel Textilimpex új textilanyagokat állít ki. A Magyar Nemzeti Bank közleménye a konvertibilis valuták 1975. január 1-től érvényes árfolyamáról A fel nem sorolt valuták forintárfolyamairól a valutakiszolgáltató és -beváltó helyek adnak felvilágosítást. A Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy az országgyűlésen, az 1975. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyminiszter bejelentette: a közeli napokban árfolyam-politikai intézkedésekre kerül sor, amelyek a tőkés valutákhoz képest, a forint erősítését célozzák, azért, hogy érvényre juttassuk a gazdasági érdekeinknek megfelelő — reális — valutaérték-arányokat. A konvertibilis valuták pótlékolt középárfolyamát most állapították meg. A Magyar Nemzeti Bank a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1974. folyamán három alkalommal módosította egyes konvertibilis valuták árfolyamait. Az 1975. január 1-től érvényes konvertibilis valuták középárfolyamai valutánként változó mértékben, átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak az eddigieknél, vagyis a forint átlagosan ennyivel erősebb. Vannak azonban valuták, amelyekhez képest a forint felértékelése ennél magasabb. Például, ha a dollár középárfolyamát tekintjük, a pótlékolt középárfolyam 1974. december 31-ig 2337,62 forint volt 100 dollárt tekintve. A január 1- től érvényes pótlékért középárfolyam 100 dollárt véve alapul 2175,39 forint, tehát a forintot 7 százalékkal értékelte fel a Magyar Nemzeti Bank. Az NSZK márkához képest a forint felértékelése 5 százalékot tesz ki, az angol fontnál 9 százalékot, az olasz líránál 11 százalékot, a francia franknál 7 százalékot, az osztrák schillingnél 3 százalékot. Parlékolt középárfolyam, Forint 1 angol font 51,12 100 belga frank 56,90 100 dán korona 359,56 100 francia frank 471,19 100 holland forint 821,98 100 kanadai dollár 2197,37 100 norvég korona 398,67 100 NSZK márka 853,59 1000 olasz líra 33,15 100 osztrák schilling 118,66 100 spanyol peseta 38,35 100 svájci frank 725,54 100 svéd korona 494,41 100 USA dollár 2175,39 Autósok figyelmébe Újabb tizenkét országba nem kell zöldkártya Január 1-től esedékes a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 1975. évi díja. Ismeretes, hogy a gépjárműfelelősségbiztosítás érvényes külföldön is A szocialista országokban, valamint: 4 •■vztriában és az ' * ’ T%** e A ** * v és dl magyar forgalmi rendszám eddig is elegendő volt a biztosítás igazolásául, a többi államba utazó autósnak, motorosnak eddig úgynevezett zöldkártyát kellett kiváltania. Január 1-től újabb 12 országgal lép életbe megállapodás, amely szerint a magyar gépjárművek már Európa legnagyobb részén a forgalmi rendszámmal igazol- I h-tiába f‘Ü.csöcsönjbiztosítást. T ■ •- szükség van zöldkártyára Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Törökország területén.