Magyar Nemzet, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
Vasárnap, 1975. február 2 Sokoldalú együttműködés A múlt év decemberében hagyta jóvá az országgyűlés az 1975. évi állami költségvetést és rövid idő múlva nyilvánosságra került a népgazdasági terv is. Ez az esztendő két vonatkozásban is kiemelkedő fontosságú. Befejező éve a középtávú tervnek és „előfutára” az 1976—1980. évekre érvényes ötödik ötéves tervnek olyan tekintetben, ha sikeres az idei év, jobb lesz az indulás is. A terveket alapos munkával, körültekintően készítették el, számolva hazai erőforrásainkkal, támaszkodva a KGST- országokkal kialakított együttműködésre, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további bővítésére. A szocialista országokkal erre az évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek aláírásának kiemelkedő fontosságú folyamata most zárult le. A Magyar Nemzet szombati számában közölte, hogy Moszkvában, az eredményes tárgyalások befejezéseként, a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában Nyikkolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi minisztere aláírta a kölcsönös áruszállításokról szóló okmányt Nagy horderejű ez a jegyzőkönyv, amely számot ad a kölcsönös áruszállítások növeléséről és értékben meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Ha a tételeket vesszük sorra, kitűnik, hogy a Szovjetunióból az idén is jelentős mennyiségű fűtőanyagot, nyersanyagot kapunk, tehát a népgazdasági terv akadály nélküli megvalósításához szükséges energiahordozók, a hengereltáruk sok fajtája, a réz, a gyapot, a mezőgazdasági terméshozamok további emeléséhez szükséges gép, műtrágya továbbra is rendelkezésünkre áll. (Szállításukról legnagyobb külkereskedelmi partnerünk továbbra is gondoskodik. Ez a külső forrás lehetővé teszi számunkra, hogy népgazdaságunk továbbra is töretlenül fejlődjék és az idei tervben, valamint a X. pártkongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai feladatokat rendre teljesítsük. A moszkvai Tolsztoj utcai vendégházban a jegyzőkönyv aláírása után a szovjet külkereskedelmi miniszter kiemelte: a két ország együttműködése egyre sokoldalúbb jelleget ölt, rámutatott továbbá: „A szocialista gazdasági integráció fő irányainak egyike a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése. Előnyeiknek kihasználása lehetővé teszi, hogy nagy gazdasági hatékonyságot érjünk el országaink fejlesztésében.” Nálunk a X. pártkongreszszus útmutatása alapján a magyar—szovjet együttműködésben, a kooperáció és a szakosítás bővítésében számottevő lépést tettünk. Utalunk a magyar—szovjet alumíniumtimföld egyezményre. Ennek alapján a hazánkban előállított timföldet a Szovjetunióban az olcsó villamosenergiával alumíniummá alakítják és a teljes mennyiséget visszaszállítják. Hazánk és a Szovjetunió között nagyszabású autóipari kooperáció keretében évről évre növekszik a szerelési és főegységek, alkatrészek szállítása. Az egyezmény keretében az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár tíz év alatt csaknem hússzorosára növelhette termelését. A RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár és az Ikarus-gyár kivitele, a mennyiséget tekintve, egyedülálló a nemzetközi közúti járműkereskedelemben, kooperációban. Ehhez kapcsolódva idézzük dr. Biró József miniszter moszkvai sajtótájékoztatójának néhány fontos adatát: „Szovjet rendelésre az idén 5700 Ikarus autóbusz készül. A járműipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk, cserébe tízezer mellsőhidat kapunk.” A magyar—szovjet együttműködés legújabb eredménye az olefinvezeték üzembe helyezése a héten. Leninvárosból a Szovjetunióba szállított olefinért más petrolkémiai termékeket kapunk a Tiszai Vegyi Kombinát testvérüzeméből, Katusból. Ezeket a termé■ékeket mi nem gyártjuk, szükségünk van reájuk és eddig a nyugati cégektől vásároltuk egyre emelkedő áron. Az egyezménnyel a két ország felosztotta egymás között a termelést, ennek eredményeként mindkét ország gazdaságosabb termékhez jut, mintha csak a saját szükségletére hozott volna létre kisebb gyárat. Közismert, hogy feldolgozóiparunk olyan fejlett, hogy a saját szükségleten túl kivitelre is termel. Népgazdaságunk további gyarapodása szempontjából megnyugtató a zavartalan alapanyag-ellátás a Szovjetunióból, de a folyamatos kivitelünk is. A moszkvai sajtótájékoztatón is elhangzott: az idei évre előirányzott magyar szállításoknak megközelítően 50 százalékát a gépek, berendezések alkotják. Szerszámgépek, négyrészes motorvonatok. Biztató számunkra, hogy a szovjet gáz- és olajvezetékekhez a magyar üzemek is szállítanak különféle automatikát, mérőműszereket, továbbá bővítjük a különböző gépek, gépsorok kivitelét. A kivitelben a könnyűipari termékek, az élelmiszer-gazdaság cikkei változatlanul helyet kapnak, ezekkel járulunk hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongreszszusán hozott életszínvonalpolitikához, a szovjet nép életszínvonala emeléséhez, életkörülményei javításához. A Moszkvában aláírt magyar—szovjet árucsere-forgalmi okmány szilárd alapot teremt népgazdaságunk további fejlődéséhez, az idei népgazdasági tervben megfogalmazott feladatok ellátásához. A jegyzőkönyv fontos mérföldkő a magyar—szovjet együttműködés három évtizedes történetében. Vig István Megkezdődik a Felszabadulás téri metróállomás építése Új forgalmi rend február 3-tól A metró észak-déli vonalán, a Felszabadulás téren és környékén hozzálátnak ahhoz a nagyarányú munkához, amelynek során 1976. végéig megépítik a felszíni állomást és a gyalogos aluljárókat. A csomópont átrendezése miatt az építésre kijelölt részről február 3-tól, hétfő reggeltől elterelik a forgalmat. Lezárják a Károlyi Mihály utcának a Reáltanoda utca és a Felszabadulás tér közötti szakaszát. Az Egyetem tér felől érkező járművek két terelőútvonalon közlekedhetnek: a Károlyi Mihály utca—Reáltanoda utca—Szép utca; illetve a Károlyi Mihály utca— Irányi utca—Veres Pálné utca—Duna utca—Belgrád rakpart—Kígyó utca—Váci utca—Erzsébet-híd útvonalon. Ezzel egyidejűleg a közúti forgalom elől szintén lezárják a Városház utca torkolati szakaszát is. Ez idő alatt az északi irányba haladó járművek a Kossuth Lajos utcából kis ívben kanyarodhatnak a Petőfi Sándor utcába. A forgalomelterelés a metró felszíni létesítményeinek átadásáig, tehát 1976. végéig marad érvényben. A forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében több helyen jelzőlámpát létesítenek. Az új terelőútvonalakon közlekedési jelzőtáblákat is elhelyeznek. Az illetékesek kérik a gépjárművezetőket, hogy a szabályokat a legmesszebbmenőkig tartsák meg; kocsijaikkal az említett utcákban ne álljanak meg, s ne várakozzanak. A Károlyi Mihály utca—Reáltanoda utca —Szép utca terelőútvonalon a tehergépkocsik átmenő forgalma tilos. Az észak—déli metróvonalnak a Deák tér és a Felszabadulás tér közötti szakaszát a felszíni állomással együtt határidő előtt, 1976-ban kívánják átadni. Magyar Nemzet A francia parlamenti delegáció látogatása Egerben A Francois le Douarec alelnök vezette francia parlamenti küldöttség — amely a magyar országgyűlés vendégeként hivatalosan tartózkodik hazánkban — szombaton Egerbe látogatott. Elkísérte vidéki útjára a delegációt Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője, valamint Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Egerben dr. Varga János, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket, majd tájékoztatón hangzott el a történelmi város múltjáról és fejlődéséről. A delegáció ezután Eger nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a belváros műemléképületeit, az új városnegyedeket, majd hosszan időzött a várban, végül az Eger-gyöngyösvidéki Piincegazdaságot kereste fel. A fejlődő Újpest , Újpest tanácsa ebben az évben majdnem 160 millió forintos költségvetési kerettel gazdálkodik. Ez mintegy 5 százalékkal magasabb a tavalyinál. A fejlesztési alap 58 millió forint kiadást irányozott elő. Az újpesti gyógyfürdő melletti ingatlanok szanálására 2,5 millió forintot fordítanak és a bontási munkák elvégzése után a házak helyét rendezik, parkosítják, autóparkolót létesítenek. Parképítésre kerül sor a víztorony környékén, ahol a Hazafias Népfronttal együtt kialakítják a „Felszabadulási Parkot”. Ezen kívül társadalmi munkában további három kisebb parkot és sportpályát létesítenek. Hétfőtől téli vásár Hétfőn, február 3-án kezdődik országszerte a hagyományos téli vásár. Az áruházati, a kiskereskedelmi boltok felkészültek a várható nagy forgalomra. Feltöltött árukészletek várják a ruházati szakmában a vásárló tömegeket. Ez alkalommal is, 30,40 százalékos árkedvezménnyel szerezheti be a lakosság a teljesen hibátlan, még nem is divatjamúltnak tekinthető, csupán a végéhez közeledő téli szezon jellegzetes árucikkeit. Különféle méteráruk, felső és alsó kötött cikkek, konfekcionált férfi-, női és gyermekruhák, cipők és különféle szezonális divatáruk kerültek a jelentős árkedvezménnyel árusítandó árucsoportok listájára. A vásár február 16-ig tart és az árkedvezmény igénybevétele sokmilliós megtakarításhoz juttatja a vevőközönséget. Állami és tanácsi vállalat közös vállalkozása A lakossági szolgáltatások körének bővítését az állam sokféle kedvezménnyel, a Magyar Nemzeti Bank pedig előnyös hitelek nyújtásával támogatja. Ennek ellenére az érdekelt vállalatok csak szórványosan élnek a lehetőségekkel. Az állami és a tanácsi vállalatok számára példamutató közös vállalkozásba kezdett a Borsodi Vegyi Kombinát és a fővárosi tanács irányítása alá tartozó JAVSZER. Közösen vevőszolgálati üzletet nyitottak a József körút 72. alatt. A Borsodi Vegyi Kombinát a lakáskultúrát szolgáló termékeivel, műanyag redőnyeivel, falburkolataival, válaszfalaival, ajtóival segíti a lakossági szolgáltatásokat. A JAVSZER pedig vállalta, hogy ezeket felszereli a budapesti lakásokban. Mindkét vállalatot elismerés illeti a lakosságnak nyújtott kedvezményért. A BVK — noha a műanyagok ára 30 százalékkal emelkedett — változatlan áron bocsátja a lakosság rendelkezésére termékeit, a JAVSZER pedig haszonkulcs felszámítása nélkül, tehát önköltségi áron szereli fel a lakásokban a szükséges műanyag tartozékokat. A BVK 10 millió forint nyereségtől esik el, de a forgalom növekedésével mégis megtalálja majd számításait, a JAVSZER pedig az államtól kapott különböző kedvezményekkel számolva találja meg az utat az új szolgál - tatáshoz. A kongresszusi irányelvek vitája Pártértekezlet a Ganz-MÁVAG-ban, a Központi Fizikai Kutató Intézetben, a Rába Vagon- és Gépgyárban, az Egyesült Izzóban és a Lenin Kohászati Művekben A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár kommunistái szombaton az üzemi művelődési központ nagytermében pártértekezletet tartottak. A tanácskozás feladata az volt, hogy megvonja a párt legutóbbi kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának mérlegét, értékelje a 85 alapszervezetben dolgozó párttagságnak az utóbbi négy évben végzettmunkáját, s az elért eredmények, tapasztalatok ismeretében megjelölje a további tennivalókat. Az elnökség és a munkabizottság megválasztása után Károly József, a hídgyáregység lakatos csoportvezetője, pártalapszervezeti titkár megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Katona Imrét, a KB tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, Petrák Ferencet, a VIII. kerületi pártbizottság első titkárát A pártbizottság beszámolójához — amelyet a részvevők előzetesen írásban megkaptak — szóbeli kiegészítést fűzött Radiát László, a vállalati pártbizottság titkára. Megállapította, hogy a vállalat 3000-es létszámú pártszervezete eredményesen töltötte be feladatát: javult a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége, növekedett a kommunisták aktivitása, erősödött az eszmei, politikai és cselekvési egység. Hatékonyabbá vált a pártonkívüliek körében végzett munka is. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati pártszervezet irányító szerepe, befolyása az elmúlt években a gazdasági és a politikai tevékenység minden területén hatványozottan érvényesült. Az eredmények elérésében nagy jelentőségűnek mondotta a beszámoló azt a kedvező politikai és társadalmi légkört, amely a párt következetes, a dolgozók nagy tömegeinek egyetértésével, helyeslésével találkozó politikája hatására bontakozott ki. Hozzáfűzte: a vállalat sokirányú feladatainak teljesítésében becsülettel helytálltak a pártonkívüli dolgozók is. Külön elismeréssel nyugtázta a vállalat csaknem 1000 brigádjának a kongreszszusi munkaversenyben elért eredményeit, megemlítette, hogy a körülbelül 10 000 dolgozó részvételével megszervezett kommunista műszakok eredményeként a vállalati kollektíva egymillió forinttal járult hozzá a társadalmi összefogással készülő országos létesítményekhez. A pártértekezlet megvitatta és elfogadta a vállalati pártbizottság beszámolóját, s határozatban szabta meg az alapszervezetek, a kommunisták soron következő feladatait. Hangsúlyozottan aláhúzták: a dolgozók véleményére, javaslataira támaszkodva tovább kell növelni a vállalati párt- és tömegszervezetek szerepét a tervek kialakításában, a gazdasági munka ellenőrzésében, a dolgozók jogainak és kötelességeinek érvényesítésében. A tanácskozáson felszólalt Kádár János is. A felszólalások és a válasz elhangzása után az értekezlet megválasztotta a vállalati pártbizottságot, amelynek titkára ismét Radiát László lett. A pártértekezleten megválasztották továbbá azokat a küldötteket, akik az MSZMP XI. kongresszusán, illetve a VIII. kerületi pártértekezleten képviselik majd a Ganz-MÁVAG kommunistáit. A Központi Fizikai Kutató Intézet kommunistái ugyancsak szombaton, a fővárosi tanács szakszervezeti bizottságának klubjában tartották pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Tóth János, a XII. kerületi pártbizottság első titkára. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kommunistái szombaton tartották meg pártértekezletüket, amelyen részt vett Timár Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Háry Béla, a Győr-Sopron megyei és Lakatos László, a Győr városi pártbizottság első titkára. Szombaton tartották meg pártértekezletüket az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság IV. kerületi törzs- és gépgyárának kommunistái az EIVRT sportcsarnokában. A pártértekezleten részt vett Sarlós István, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbizottság első titkára. Vigh Károly, a Wolfram drótgyár főmérnöke, az értekezlet elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Vadas Sándorné, a vállalat pártbizottságának első titkára szóbeli kiegészítést fűzött a pártbizottság beszámolójához. Részleteiben szólt arról: az utóbbi években miként sikerült munkájukban érvényesíteni a X. pártkongresszus és a Központi Bizottság határozatait. Megállapította, hogy az Egyesült Izzó kommunistái, dolgozói küzdelmekben és eredményekben gazdag időszakról adhatnak számot a politikai, gazdasági, szociális és kulturális munka területén. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy néhány területen nem elég gyors az előrehaladás. Így például a munkásosztály vezető szerepének további erősítése, a vállalat dinamikus fejlődése megköveteli az üzemi demokrácia hatékonyabb tartalmi és formai továbbfejlesztését. A jövőben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók hasznos javaslataikkal megalapozottabbá tegyék a döntéseket. Ezt követően hozzászólások hangzottak el, amelyek értékes javaslatokkal, megállapításokkal egészítették ki a pártbizottság beszámolóját. A hozzászólásokból kirajzolódott az a szilárd meggyőződés, hogy a vállalat kommunistái cselek-, vően egyetértenek pártunk politikájával, s az elkövetkező években is legjobb tudásuk szerint munkálkodnak politikai célkitűzéseink következetes, helyi végrehajtásán. A felszólalásokra Vadas Sándorné válaszolt. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. A pártbizottság titkárává ismét Vadas Sándornét választották. Szombaton a diósgyőri vasgyárak Bartók Béla művelődési központjának dísztermében tartották meg a Lenin Kohászati Művek pártértekezletét. Részt vett a tanácskozáson dr. Havasi Béla, a Borsod megyei pártbizottság titkára, Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára is. A részvevők Tályai Kálmánt, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek pártbizottságának tagját, a gyár húzó-hőkezelő üzemének vezetőjét választották meg a pártértekezlet elnökévé. Megnyitóját követően Koszti Lajos, a gyár nagyüzemi pártbizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásban előzetesen kiadott beszámolóhoz. A X. pártkongresszus óta elért eredményeket elemezve részletesen szólott többek között az új beruházásokról, köztük is elsősorban a már üzembe helyezett nemesacél-hengerműről. Foglalkozott a munkavédelmi és a szociális célokra az utóbbi négy évben költött több mint háromszázmillió forint felhasználásával. Mint elmondotta, ebből az összegből 11 új öltözett fürdőt létesítettek, többségében a nehéz fizikai munkát igénylő részlegekben. Az öntödében és a kovácsműhelyben ugyanakkor kisgépek vásárlásával könnyítették a munkát. A továbbiakban a nők helyzetének javítására hozott intézkedéseket méltatta az előadó, majd arról szólott, hogy a szocialista brigádok kezdeményezésére a nagyüzem dolgozói támogatást nyújtanak az oktatási intézmények fejlesztéséhez, és számottevő társadalmi munkát végeznek városuk — Miskolc — szépítéséért is. A pártszervezet megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta a kongresszusi irányelveket, s kifejezésre juttatta azt, hogy a diósgyőri kohászok minden erejükkel a megvalósításukért tevékenykednek. 3 Új navigációs berendezés próbája a Szaljut-4-en Harmadik munkahetének végéhez érkezett Alekszej Gubarjev és Georgij Grecsko a Szaljut—4 szovjet tudományos űrállomás fedélzetén. Moszkvai idő szerint szombat délig az űrállomás befejezte az 588. Föld körüli fordulatot, ebből 318-at emberrel a fedélzetén. A pénteki, 21. nap programjában a Föld felső légkörében lejátszódó fizikai folyamatokat tanulmányozták az űrhajósok. Eközben méréseket végeztek a felső légkör hőmérsékletére vonatkozólag. A nap folyamán folytatták az új „Kaszkad” navigációs berendezés kipróbálását, melynek segítségével hosszabb távon biztosítani lehet az űrállomás automatikus iránytartását különböző orbitális repülési feltételek között. Harminc éve jelent meg az Uj Szó Budapesten, a Lenin körút 9—11. szám alatt, a Lapkiadó Vállalat székházának bejárati előterében, márványemléktábla hirdeti ezután, hogy e házban jelent meg az Uj Szó, a Szovjetunió Vörös Hadseregének magyar nyelvű lapja. Az első szám 1945. február 2-án jutott el az olvasókhoz. Az évforduló alkalmából leplezték le szombaton az emléktáblát. Az ünnepségen — melyet a Lapkiadó Vállalat és az MSZBT lapja, az Ország-Világ szerkesztősége rendezett — megjelent dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Úszta Gyula, a Magyar Partizánszövetség főtitkára. Jelen volt a Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében I. Ákimov első titkár, sajtóattasé. Deák Lívia, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti VII. kerületi pártbizottság első titkára leplezte le az emléktáblát. Beszédében emlékeztetett arra, hogy ebben a fővárosi kerületben 1945. január közepén került sor a döntő fordulatra, a felszabadulásra. A szovjet hadsereg szükségesnek tartotta, hogy azonnal a nép saját nyelvén szóljon a lakossághoz. Ezért kapott parancsot a szovjet hadseregben harcoló néhány újságíró egy magyar nyelvű lap szerkesztésére. Rövid felkészülés után, február 2-án megjelent az Új Szó, amelynek főszerkesztője Illés Béla volt, az újság fejlécét Ferenczy Béni készítette. Az egykori munkatársak közül most az ünnepségen is köszönthették Gyáros Lászlót, Ráth Károlyt, Lévai Bélát, akik a lap megjelenésétől kezdve három és fél éven át, az újság megszűnéséig, szerkesztették a lapot. A lap előállításában részt vett nyomdászok közül is sokan ott voltak az ünnepségen. Leleplezés után az emléktáblát megkoszorúzta Deák Lívia és Erdős Judit, a VII. kerületi pártbizottság munkatársa, a Lapkiadó Vállalat nevében Siklósi Norbert igazgató és Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, koszorút helyezett el Soltész István, a Magyar Hírlap szerkesztő bizottságának tagja, pártszervezetének titkára és Csákvári János, a Lapkiadó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára.