Magyar Nemzet, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

Vasárnap, 1975. február 9., 5 Budapest a felszabadulás 30. évfordulójára készül Díszünnepség, kiállítások, koszorúzás Február 13-ára, Budapest felszabadulásának; 30. évfor­dulójára gazdag eseménysoro­zattal készül a főváros. A köz­ponti tereket és a főútvonala­kat nemzetiszínű és vörös zászlók ékesítik majd, s fel­lobogózzák a lakóházakat is. Az ünnep estéjén látványos kivilágítás köszönti a jubileu­mot. A következő napok bővel­kednek majd a felszabadulás­sal kapcsolatos eseményekben. Február 12-én délután a Víg­színházban ünnepi megemlé­kezést tart a budapesti párt­­bizottság, a fővárosi tanács, a HNF budapesti bizottsága, a szakszervezetek budapesti ta­nácsa és a KISZ budapesti bi­zottsága. A nagyszabású ün­nepségen részt vesznek majd a baráti országok fővárosaiból — Moszkvából. Szófiából, Ber­linből, Varsóból, Prágából, Belgrádból és Bukarestből — a jubileum alkalmából érkező küldöttségek is. Hétfőn a fővárosi tanács dísztermében ünnepélyesen átnyújtják a „Pro űrbe” és a „Pro arte” aranyérmeket. A kitüntetésekkel a fővárost gazdagító művészeti alkotáso­kat, , illetve a főváros érdeké­ben végzett kiváló munkát jutalmazzák. Az évforduló napján, csütör­tökön ünnepség lesz a gel­lérthegyi Szabadság-szobornál. ahol a főváros párt-, tanácsi, társadalmi, tömegszervezeti vezetői és a budapesti fegyve­res testületek képviselői, az üzemek, iskolák küldöttei ró­ják le kegyeletüket a felsza­badító harcok hőseinek emlé­ke előtt, v Az évfordulót több kimagas­ló kulturális esemény köszönti. A fővárosi tanács február 13— 17. között először rendezi meg a Moszkvai napok Budapes­ten eseménysorozatát. Február 13-án délután a Nemzeti Ga­lériában „Moszkva, a Szovjet­­jtunió fővárosa” címmel a vá­ros jelenét és jövőjét bemu­tató kiállításokat nyitnak meg. A moszkvai napok Budapes­ten alkalmából hazánkba ér­kezik az állami akadémiai Mosszovjet Színház: az együt­tes február 14-én és 17-én es­te a Thália Színházban bemu­tatja V. Bili—Belocerkovsz­­kij: Vihar című kétrészes színművét. A Mosszovjet Szín­ház másik darabja Alekszandr Tvardovszkij Vaszilij Tvorkin elbeszélő költeménye alapján készült. Ezt a produkciót feb­ruár 15-én, este. 7 órai kezdet­tel. majd 16-án, vasárnap dél­előtt és ugyancsak este játsszák a Tháliában. A kulturális be­mutatókra hazánkba érkezik Emma Szarkiszjan és Nyikolaj Szolovjev magánénekes. Mar­garéta Drozdova és Vagyim Tegyejev magántáncos. Három évtized a nép szolgálatában Kiállítás nyílt a néphadsereg történetéből Hazánk felszabadulásának közelgő harmincadik évfordu­lójának jegyében nyílott meg szombat délelőtt a Hadtörté­neti Múzeumban a néphadse­regünk történetét — születésé­től napjainkig — bemutató ki­állítás. • Az ünnepélyes megnyitót Csémi Károly altábornagy, hon­védelmi államtitkár mondotta. Részt vett a megnyitó ünnep­ségen Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy, miniszterhelyettes, nép­hadseregünk tiszti karának számos tagja és a hazánkba akkreditált katonai attasék. Megjelent B. P. Ivanov vezér­­ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerző­dés főparancsnokságának ma­gyarországi képviselője. — A fasizmus egy kifosztott, feldúlt, a katasztrófa szélére sodort országot hagyott hátra 30 évvel ezelőtt — mondotta megnyitó beszédében Csémi Károly altábornagy. — Ebben a súlyos történelmi helyzet­ben a dolgozó nép ügyéért fegyvert fogni kész, az új de­mokratikus államrendet erősí­teni, védelmezni akaró mun­kások, parasztok, az antifasisz­ta ellenállás volt partizánjai és sokan mások vállalták a ne­héz feladatot: megteremteni az új néphez hű magyar hadsere­get. A továbbiakban a honvédel­mi államtitkár hangsúlyozta, hogy egész népünknek erőt, magabiztosságot adott — és ad ma is — az a tény, hogy erős, ütőképes, népi demokráciánk­hoz miniden körülmények kö­zött hű hadseregünk van. E hadsereg fejlődésének, a mai rendkívül magas technikai kö­vetelmények szintjére való emelkedésének alapvető felté­tele volt és marad — fejtette ki Csémi Károly — a testvé­ri szocialista államokkal, a Szovjetunióval való fegyverba­rátság, amelynek pontos kere­teit a Varsói Szerződés bizto­sítja. A kiállítás végigköveti azt a három évtizedes, nem könnyű utat, amelynek során kialakult, fejlődött és megerősödött nép­hadseregünk. Az első doku­mentum egy fénykép: Vorosi­­ít- marsall aláírja a szovjet— magyar fegyverszüneti egyez­ményt. Mellette korabeli falra­gaszon Dálnoki Miklós Bélá­nak, a felszabadulás utáni első magyar kormány miniszterel­nökének kiálltványa: „Felszó­lítok minden magyart, jelent­kezzék hadseregünkbe az új nemzeti szabadságharcra, ame­lyet a fasizmus ellen vívunk.” Dátum: 1945. január. Képek, megfakult hajdani újságlapok tanúsítják: az ifíú magyar hadsereg kivette részét az ország újjáépítéséből, köz­reműködött a háborús sebek mielőbbi eltüntetésében. Egy­kori csapatképek, az elsőnek megalakult századok csoport­képei. A kiállítás tablóit néző, idősebb. tisztek közül most so­kan vizsgálódva saját fiatal­kori portréjukat keresik eze­ken a, képeken. — Jelenleg, 30 év elteltével is még 43 olyan tisztje van a hadseregnek, aki az elsők kö­zött, 1945-ben kezdte szolgá­latát —' mondja ölvedi Ignác ezredes, ö is eme legelsők kö­zé tartozik, csakúgy, mint a kiállítást megnyitó Csémi Ká­roly altábornagy. Gazdag anyag kíséri végig néphadseregünk fejlődését, egy-egy fénykép a korszerű fegyverekkel folytatott harcki­képzést mutatja, aztán már a jelenkor következik: a külön­féle rakétafegyverek fényképei, a legkorszerűbb szovjet gyárt­mányú harckocsik kicsinyített modellje és a félelmetes pon­tosságú légvédelmi rakéták ké­pei. Az utolsó teremben már valóságosan és nem modell­ben láthatjuk a legkorszerűbb, könnyen mozgatható, úgyneve­zett hátrasiklás nélküli pán­céltörő fegyvert. A hadsereg fegyvereit, harckiképzését, egész szolgálatát ábrázoló do­kumentumok sokasága fölött egy felnagyított, kifejező fény­kép: öreg parasztember ko­moly arccal, kézfogással bú­csúzik katonai szolgálatra be­vonuló fiától. A néphadseregünk történetét bemutató kiállítás fél évig lesz megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum épületében. Sz. I. Ésszerűbb gazdálkodás: takarékosság A Csepel Vas- és Fémmű­­veikben, 1975-ben a termékek önköltségét átlagosan 2 száza­lékkal kívánják csökkenteni. Ezt elsősorban mintegy 150 millió forint anyag- és energia­­költség, valamint további 130 millió forintnyi .egyéb anyag­­költség (például nyomtatvány, raktározási, szállítási, reklám­kiadási, kocsiálláspénz stb.) megtakarításával érik majd el. Mindezek érdekében megszi­gorítják a műszakilag elavult gyártási normákat, csökkentik a selejtet, néhány importanya­got hazaival helyettesítenek, megszervezik az anyagok jobb tárolását és ésszerűbb szállítá­sát. Közvetve a takarékossá­got is szolgálja, hogy meg­gyorsítják a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását, az ehhez szükséges jártás­­technológiák fejlesztését. Magyar Nemzet Pártértekezletek fővárosi kerületekben és .két nagyüzemben Befejezte látogatását a népfrontkü&ilttscg Finnországban Befejezte finnországi látoga­tását a Hazafias Népfront kül­döttsége, amelyet dr. Szentist­­ványi Gyuláné, a HNOT titká­ra vezetett. A delegáció meg­beszéléseket folytatott az 1976 júliusában rendezendő negye­dik finn—magyar barátsági hét előkészítéséről. Küldöttsé­günket fogadta Kaarina Viro­­lainen, a Finn—Magyar Tár­saság elnöke, Arvo Aalto, a Finn Kommunista Párt főtit­kára, Ele Alenius, a Népi De­mokratikus Unió elnöke és Ai­­mo Haapanen, az Unió főtit­kára. Rafael Paasio. az SZDP és Johannes Virolainen, a Centrumpárt elnöke. Küldött­ségünk találkozott továbbá a liberális és a svéd néppárt, a szakszervezeti, a nő- és ifjú­sági mozgalom, valamint a testvérvárosok több vezetőjé­vel. A Finn—Magyar Társaság székházában közös sajtónyi­latkozat és együttműködési megállapodás aláírására került sor. A delegáció tiszteletére Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete fogadást adott, amelyen a finn politikai és társadalmi élet sok ismert képviselője is megjelent. Diplomáciai kapcsolat hazánk és Jamaica között A Magyar Népköztársaság és Jamaica, attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősítsék kapcsolataikat, az Egyesült Nemzetek célkitűzé­seivel összhangban elhatároz­ták, hogy diplomáciai kapcso­latot létesítenek egymással nagyköveti szinten. A Japán-Magyar Baráti Társaság közgyűlése Szombaton tartották meg Tokióban az újjászervezett Japán—Magyar Baráti Társa­ság első közgyűlését, amelyen Nabesima Naöcogu szenátort, a parlament felsőházának tag­ját választották a társaság el­nökévé és Ikeda Cuneót, a Ko­­bunsa Könyvkiadó elnökét fő­titkárrá. A közgyűlésen jelen voltak azok a japán politikai és társadalmi személyiségek, akik jelentős szerepet játszot­tak a két ország barátságának erősítésében és a magyar kul­túra népszerűsítésében. A résztvevők által elfogadott program szerint a társaság te­vékenyen közreműködik azok­nak az ünnepségeknek a lebo­nyolításában is, amelyekre Japánban kerül sor hazánk felszabadulásának közelgő har­mincadik évfordulója alkal­mából. Horváth Ernő, hazánk tokiói nagykövete szívélyes hangú beszédben üdvözölte az újjá­szervezett Japán—Magyar Ba­ráti Társaság vezetőségét és tagságát, majd átnyújtotta a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének emlékérmét és dísz­oklevelét Vada Tosijakinak, a társaság volt főtitkárának, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a japán—magyar kapcsolatok ápolásában. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szőnyi Ferenc­nek, az MSZMP makói járási bizottsága első titkárának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes eredményes te­vékenysége, egész életútja el­ismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadá­sánál Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Söjtör Jánosnak, a nagyka­nizsai járási pártbizottság első titkárának — aki három évti­zeden át töltött be pártfunkciót és 21 évig volt a nagykanizsai járási pártbizottság első tit­kára — nyugállományba vonu­lása alkalmából kiemelkedő munkássága elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést szombaton a nagykanizsai járás kommunis­táinak pártértekezletén Varga Gyula, a Zala megyei pártbi­zottság első titkára adta át. Szombaton az MSZMP XI. kongresszusát előkészítő mun­kának újabb, fontos állomásá­hoz érkeztek a pártszerveze­tek: a főváros I., II., IV., VII., IX., XII., XV., XVI., XVII., XVIII. és XXII. kerületben pártértekezletet tartottak. Az Országos Tervhivatal kommunistái’ is szombaton tar­tották pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára is. Szombaton tartották pártér­tekezletüket a Dunai Vasmű és a Csepel Autógyár kommu­nistái is. A Vasmű pártérte­kezletén, amelyen Pataki Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a kohászati gyárrészleg pártbi­zottságának titkára elnökölt, részt vett és a vitában felszó­lalt dr. Maróthy László, az MSZMP KB tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára. A nagyüzemi pártbi­zottság négyéves tevékenysé­géről ,Verbó István, a párt­bizottság titkára tartott refe­rátumot. A vita után — hu­szonegyen szólaltak fel — a pártértekezlet újjáválasztotta a nagyüzemi pártbizottságot, amelynek első titkára ismét Verbó István lett. Az autógyári kommunisták tanácskozásán részt vett Bor­bánéi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se is. A tanácskozásokon a kom­munisták számot adtak az el­múlt négy év munkájáról. A jól végzett munka tudatában összegezték a városrész, a he­lyi üzemek, vállalatok, intéz­mények eredményeit, a kerüle­tek gyarapodását, önkritikusan mérlegelték a munka fogyaté­kosságait is, s külön hangsúly­­lyal esett szó a tanácskozáso­kon az ellenőrzés hatékonyab­bá tételéről, a fegyelmezettebb munkában rejlő lehetőségekről. A pártértekezleteken el­hangzott beszámolók, felszóla­lások, a határozati javaslatok azt bizonyítják, hogy a párt­­bizottságok, a kommunisták eredményesen hajtották végre a X. kongresszus és a Központi Bizottság határozatait, s en­nek megfelelően fejlődött a városrészek társadalmi, politi­kai, gazdasági és kulturális éle­te. Érvényesült, továbbfejlődött a párt, a munkásosztály veze­tő szerepe, szilárdult a mun­kásosztály hatalma Az értekezleteken kifejezés­re jutott az egyetértés a XI. kongresszus irányelveivel, a következő évek tennivalóival, és az, hogy készek a végre­hajtásért kommunista öntudat­tal, felelősséggel dolgozni. Egyetértőén állapították meg, hogy a célok és feladatok a párt eddig követett fő politikai irányvonalának alapján fogal­mazódtak meg. s a XI. kong­resszustól az eddig követett po­litika jóváhagyását és folyta­tását kérték. A pártértekezle­tek részvevői cselekvő támoga­tásukról biztosították a párt *1. kongresszusát. Kifejezték elhatározásukat, hogy vállalják és elvégzik azokat a feladato­kat, amelyek hazánk, főváro­sunk és a kerületek további fejlődését szolgálják. Aláírták az 1975. évi magyar—lengyel árucsere-forgalmi megállapodást Az 1975. évre szóló magyar —lengyel árucsere-forgalmi tárgyalások eredményeképpen Tordai Jenő és Tadeusz Nes­­torowicz külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek Budapesten aláírták a két ország közötti árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv előirányza­tai mintegy 8 százalékkal ha­ladják meg az 1974. évi for­galmat, s ezzel a két ország közötti árucsere-forgalom meg­közelíti a 320 millió rubelt. A magyar export áruössze­tétele igen széles, s ebből az áruválasztékból, jelentőségük­nél fogva kiemelkednek a szerszámgépek, a cipőipari gé­pek, a híradástechnikai beren­dezések, a pénztárgépek, kü­lönféle műszerek, autóbuszok és speciális gépkocsik. A ko­hászati termékek és vegyi anyagok kölcsönös szállítása A Tatabányai Szénbányák vezetői a dolgozók javaslatait és kongresszusi vállalásait is figyelembe véve intézkedési tervet készítettek az energia­felhasználás csökkentésére. A mintegy 15 000 dolgozót foglal­koztató vállalatnál az ener­giafelhasználás értéke éven­ként meghaladja a 112 millió forintot. Ennek 75 százaléka villamos energia, a többi szén-, benzin-, olaj- és hőenergia. Ezért elsősorban a villamos energia gazdaságosabb felhasz­nálására törekszenek, különfé­le intézkedések bevezetésével évi 5 százalékos megtakarítást terveznek. A figyelemre méltó és min­den területre kiterjedő intéz­kedési terv megvalósításával Vízminőség-védelemmel fog­lalkozó nagyszabású nemzet­­zetközi szimpozion fejeződött be fővárosunkban. Ez a ta­nácskozás volt hivatva fel­mérni azt a kiterjedt nemzet­közi együttműködéssel folyta­tott kísérleti munkát, amelyet a Sajón és a Duna magyaror­szági felső szakaszán 1972-ben kezdtek meg. Az említett te1 rületeken egy ötéves program keretében az Országos Víz­ügyi Hivatal az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezel támogatásával vízminőség­szabályozási kísérleti vizsgá­latokat végez. A legkorsze­rűbb műszerekkel folytatott kutatás célja egy olyan leen­dő komplex vízminőség-védel­mi „modell” kidolgozásának előkészítése, amelyet aztán a helyi körülmények figyelem­­bevételével — módosításokkal — más folyóknál, illetve más országok területén is alkal­mazni lehet A kutatás során a szakem­berek' felderítették a kísérleti területként kijelölt folyósza­kaszok „szennyezésforrásait”, I mindkét ország részére lehe­tővé teszi kapacitásaik gazda­ságosabb kihasználását. To­vábbra is fontos helyet kaptak exportunkban olyan fogyasz­tási cikkek, mint a bor, a friss zöldség és a gyümölcs, a sző­nyeg, a bőrcipő, gyógyszerek. A lengyel gépszáliítások kö­zül fontosságuknál fogva ki­emelkednek a bányaépítő és útépítő gépek; az elektronikus számítástechnikai berefldezé­­sek, tehervagonok, szállító- és személygépkocsik. Ebben* az évben kezdődik a magyar kö­zönség által várt Fiat 126 P kiskocsik behozatala is. A len­gyel szén-, koksz.- és kénszál­lítások alapvető fontosságúak a magyar népgazdaság számá­ra. Tadeusz Nestorowicz és kí­sérete szombaton elutazott hazánkból. ’ 1975-ben a korábbinál 5,2 szá­zalékkal kevesebb energiát használnak fel a szénmedence üzemeiben. A várható megta­karítás értéke csaknem hat­millió forint. Már az idén fel­készülnek arra, hogy a követ­kező években tovább csökkent­hessék a termelési költségeket. Az energiafelhasználás mér­séklésével egyidejűleg a szén termelését fokozzák. Miután az országban egyre több vállalat­nál áttérnek a szilárd energia­­hordozó tüzelésére, a tatabá­nyai szén iránt megnőtt a ke­reslet. A megváltozott igények­hez igazodva januárban 25 000 tonna szenet küldtek felszín­re tervükön felül a áatbányai bányászok. vizsgálták a szennyezettség változását, az öntisztulási fo­lyamatokat, a folyóvizek bio­kémiáját. A munkában 21 külföldi és csaknem 80 ma­gyar szakember vett részt. A most befejeződött nem­zetközi értekezleten a szakem­berek összegezték a félidejé­hez érkezett kutatási prog­ram eddigi kísérleti eredmé­nyeit és azok alapján javasla­tokat dolgoztak ki a tudomá­nyosan megalapozott, korsze­rű és pa lehetőségek szerint gazdaságos vízminőség-véde­lemre. Végső búcsú Zúgon Istvántól Szombaton a Farkasréti te­metőben családtagjai, barátai, tisztelői nagy részvéttel kísér­ték utolsó útjára Zágon Ist­vánt. a neves írót. humoristát A Pen Club. a Magyar Nép­­köztársaság Irodalmi Alapja és barátai gyászát Gál György Sándor író tolmácsolta. Szaljut—4 Túl a 700. fordulaton A Szaljut—4 tudományos orbitális állomás szombaton, moszkvai idő szerint 14 óráig (magyar idő szerint 12 óráig) 700 fordulatot tett meg a Föld körül. A kozmonauták — Alckszej Gubarev és Georgij Grecslco — a programnak megfelelően felülvizsgálták az egyes rend­szereket, rendszerezték az elő­ző napok kutatásainak ered­ményeit, fizikai gyakorlatokat végeztek. Az orvosi ellenőrzés adatai és az űrhajósok jelentései sze­rint Gubarev és Grecsko köz­érzete jó. Az űrállomás fedél­zeti rendszerei előírás szerint működnek. Új bauxitbánya-központokat alakítanak ki 1977 végéig 40 százalékkal növeli kapacitását a Bauxit­­kutató Vállalat. E nagy ütemű fejlesztésről Verebélyi Sándor, a vállalat igazgatója elmon­dotta, hogy a tervek szerint a következő években is fő ku­tatási helyük lesz Nyirád és környéke, valamint Nagy egy­háza környéke. Ezek mellett felderítő előzetes és részletes kutatásokat kezdenek Fenyőfő, Bakonyoszlop, Dudar és Ihar­kút környékén. A felsorolt he­lyek többségénél még egyálta­lán nincs bauxitbánya, tehát a kutatások alapján születik majd döntés az esetleges új bányaközpontok kialakításáról is. 34 magyar külkereskedelmi vállalat a lipcsei vásáron Egy hónap múlva nyitja meg kapuiba lipcsei tavaszi vásár. Hazánk ezt az alkalmat is fel­használja, hogy a világ előtt reprezentálja a felszabadulá­sunk óta eltelt harminc év eredményeit, egész népgazda­ságunk fejlődését. A lipcsei vá­sáron 34 magyar külkereske­delmi vállalat elsősorban mű­szeripari és híradástechnikai termékeinket állítja ki. Ki­emelkedő ezek közül a MET­­RIMPEX, amely mérlegeket, híradástechnikai és automati­kai műszereket, a BUDAVOX, amely adatátviteli berendezé­seket, a VIDEOTON, amely az R—10-es számítógépet, rádió-, televízió- és magnógyártmá­nyait mutatja be. A vásár ideje alatt az NDK rádiója külön vá­sári műsort sugároz és ennek keretében olyan kérdések hangzanak el, amelyek orszá­gunk történelmével, jelenével, a magyar—NDK együttműkö­déssel, a KGST-vel és a vásá­ron kiállított magyar termé­kekkel kapcsolatosak. Kevesebb energiafelhasználással több szén Tatabányán Vízvédelmi kísérletek a Sa jón és a Dunán

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék